Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-10 / 161. szám

Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hm A CEGLÉDI JAPÁS ÉSB XXI. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1917. JÜLIUS 10., VASARNAP Bő termés ígérkezik Jó ütemben folytatják a betakarítást Balesetveszélyek a határban Lányok — Komárom megyéből Cifrakerti címerezők Szorgalmasak, vidámak, ügyesek Emberek és gépóriások köz­reműködésével zajlik az aratás a ceglédi járásban. A közös gazdaságok úgy készültek fel a kenyérgabona betakarítására, hogy az gördülékenyen men­jen. Sor került a pótgépszem- lékre is, jó eredménnyel. Min­denütt van ügyeleti szolgálat, megtartották a tűz- és baleset- védelmi oktatásokat. A közös gazdaságok intézkedtek, hogy a kombájnosok étlen-szomjan ne maradjanak, és a műszak- yáltás időben megtörténjen. Cegléden és a járásban a több mint 9 ezer 600 hektár búzából, csütörtökig ezer­Ablakaikkal szívják a friss levegőt a vakációzó termek. Pihen az öreg folyosó is a tör­tei! általános iskolában. A tablósorokat böngészem. Va­lahányszor megállók előttük, megláttatnak valami újat. írógépkattogás hangzik az igazgatói irodából. De hiszen szünidő van! A szobába lépve, Dér Irén igazgatóhelyettes felvilágosít: — Az ügyeletes napokon kívül is be-bejövök, nem ho­zott-e a posta fontos elintéz­nivalót? — Milyen évet hagytak ma­guk mögött? — kérdezem az iskolai munkáról. Hiányzik három — A szakvélemény szerint is, nyugodt légkörben, ered­ményes oktató-nevelő munka folyt az 1976—77-es tanév- < ben. Javultak a tárgyi és sze­mélyi feltételek, az oktatás- politikai célok eléréséért so­kat tettek a nevelők. — Tizenhat teremre volna szükségünk, hármat nélkülö­zünk. A tornaterem hiányát a községi sportkör és a mű­velődési ház pótolja. A szak- tantermek eszközellátottsága elérte a járási színvonalat. Az elromlott vetítők, magne­tofonok okoztak kisebb fenn­akadást. Egy-egy szaktante­rem komplex felszerelésére törekszünk a jövőben. A kor kívánsága szerint, a matema­tikával kezdjük. Hasznos a póifoglalkozás — öt képesítés nélküli ne­velőt foglalkoztattunk a fel­ső tagozatban, 64,5 százalékos volt a szakos ellátottság. Nagy szükségünk volna fizika, test­nevelés, ének és rajz szakos tanárra. Reméljük, az épülő pedagóguslakások őszre be- költözhetők lesznek, s csök­kennek gondjaink. — Miként alakul a tan- évvesztők száma? — A tanulók 25 százaléka hátrányos helyzetű, harminc­kilencen nevelkednek veszé­lyeztetett környezetben. A korrepetálások, szülői érte­kezletek, családlátogatások és a pótlófoglalkozások ered­ményéként azonban csökkent a tanévet vésztők száma. A javulás érdekében továbbra is segítjük a nehéz körülmények között élőket. A múlt tanév­ben hat család 16 gyermeke hatszázhetven hektárnyit learattak. Az abonyi József Attila Ter­melőszövetkezetben, az eddig learatott területen hektáron­ként 42 mázsás a termés. Ha­sonlóan jó az eredmény a Ceglédi Állami Tangazdaság gabonatábláin. A ceglédi Le­nin Termelőszövetkezetben, a hét közepéig 128 hektárról gyűjtötték be a kenyérgabonát, és 54 mázsás a hektáronkénti átlag, ami igen jó eredmény. A hét végéig a betakarításra váró búza negyed része került a földekről a biztonságos tá­rolóhelyekre. Mint már hírül adtuk, az részesült rendszeres támoga­tásban. Gazdag úttörőélet — Hogyan értékeli az úttö- rőközösség munkáját? — A tanulók 83 százaléka úttörő A szakköri munkában a felső tagozatosok több mint fele vett részt. Kiemelkedően szerepeltek a járási versenye­ken a vöröskeresztesek, az if­jú mezőgazdászok. Az éneklő rajok seregszemléjéről arany oklevéllel tért haza a Dobó raj. A községek versenyében 1 harmadik-harmadik helyen vé- I geztek a Ki tud többet Len­gyelországról? és az Együtt, egymásért vetélkedőn indult gyerekek. A csapatmunkában jövőre az őrsök tevékenysé­gére kell jobban odafigyel­nünk. — Mit szeretnének megva­lósítani a következőkben? — A szülői munkaközössé­get jobban be kell vonnunk a nevelésbe, tagjai valóban le­gyenek közvetítők a család és az iskola között. A pedagó­gusok pedig tanítsák szere­tettel, figyelemmel, tudásuk legjavát adva a gyerekeket, és bővítsék ismereteiket. őszi árpa aratása napokkal ezelőtt befejeződött. Jó termés­átlagot ért el az abonyi József Attila Termelőszövetkezet, ahonnan hektáronként 47 má­zsás termést jelenthettek. A közös gazdaságok a szal­ma lehúzásához, bálázásához, eltakarításához is hozzáfogtak. A tervezett 1037 hektárból 330 hektáron a hét köze­péig a tarlóvetést is elvé­gezték. Főként silókukorica, csalamá- dé került a földbe. Ott, ahol. lucerna terem, megkezdték a növény második kaszálását, begyűjtését. Sajnos, a járásban az előze­tes intézkedés, oktatás ellené­re sem balesetmentes a nyári munka. A sietség, a figyelmetlen­ség, és gyakran a gondat­lanság, bajt okoz. Albertirsán egy traktoros, gé­péhez jól értő szakember ben­zinnel tisztította az erőgépet, s előtte nem tette meg a szük­séges biztosítást. Csak egy szikra, egy ügyetlen mozdulat, égő fáklya lett az emberből, aki sérüléseibe belehalt. Bu­dapesti klinikán ápolnak egy nyársapáti férfit, aki a loyás- kocsi avítt gumikerekét pum­pálta: a levegő nyomása szét- vetette a kereket, s egy alkat­rész súlyos fejsérülést okozott neki. A növényvédelemmel foglal- i kozókat is gyakrabban kellene ellenőrizni, hogy használják-e valóban a kötelező védőruhá­kat, vagy inkább egészségüket teszik kockára a vegyszerekkel való foglalkozás során? E. A hónap közepén Discoudvar, fiataloknak Ezen a nyáron nem nyílt meg a ceglédi ifjúsági park: he­lyette a Kossuth Művelődési Központ udvarában zenés, táncos szórakozóhely, disco­udvar lesz, ahol szívesen lát­ják a fiatalokat. A discoudvar e havi rendez­vényeire július 14-én, 17-én, 21-én és 24-én kerül sor, dél­után 5-től este 9 óráig. Azt mondják, hogy ezen a nyáron különleges hibridkuko­rica terem a Ceglédi Állami Tangazdaság hatalmas, cifra­kerti tábláin. Szinte hallani, amint nő. A kukorica most, hogy emibermagasságot elért, általában hajnali hattól sus- musolni kezd, kuncog és egye­sek szerint nótázik. Valaki es­küvel állította, hogy a saját fülével hallotta. Mondták is neki, hogy igyon egy kupicával kevesebbet, de neki bizony így is, úgy is daloltak a kukoricák. Mégpedig azt, hogy Száz fo­rintnak ötven a fele... Kertészzubbonyban A fura hír nyomába eredőt valóban a termést érlelő nyár pompás látványa fogadja kint a határban. Szinte felüdülést jelent a tangazdaság cifrakerti kerületének kis erdeje, erdő­ben sorakozó hűs épületei. Ko­ra délután van, népes a kör­nyék. Egy jókora, csupa üveg ablakú terem felől jó illatok, s egy csapat lány érkezik, öltö­zékük összetartozásira vall: kertészzubbony, pamut trikó­val. Kinek-kinek színes kendő kandikál a zsebéből. Mi másról, mint legfrissebb élményükről, az ebédről beszélgetnek. Ar­ról, hogy a sülthús szelet akko­ra volt, hogy betakarta a tá­nyért, és a rizsen akár hárman osztozhattak volna. — Olyan nagy koszton tar­tanak, mint az aratókat, pedig csak. címeresek vagyunk — nevet az egyik lány. — Kuko­rica címerezők! Nótaszóra Tavaly először, s most má­sodízben nyílt ifjúsági építő­tábor a Ceglédi Állami Tangaz­daságban. A munkahely kéré­sére az Országos Ifjúsági Bi­zottság és a KISZ KB alkal­manként 200 fiatalt irányíthat a címerezők táborába. Rajtuk kívül a gazdaság központjában egy sátortábor is van, lakói gyümölcsöt szüretelnek. ■ A most dolgozó kukoricázók százhatvanöten vannak. Komá­rom megyei középiskolások, ta­tai, tatbányai, komáromi, esz­tergomi, kisbéri lányok, s van két szakmunkásképzős bri­gád is. Hajnalonként ők hallat­ják a hangjukat a kukoricás­ban. Tőlük zsong-bong, nótáz a növény. A kukorica most nagyjából épp oly növésű, mint a lányok, Néha csak a fe­jük, színes fejkendőjük látszik ki a zöld levelek közül. Mun­kájukról Bartha Éva táborve­zető, a Komárom megyei nép­frontbizottság munkatársa ad tájékoztatást. Növekszik a táborátlag — Mit lehetne róluk monda­ni? Elsősorban azt, hogy vidá­mak, szorgalmasak, fegyelme­zettek. Megértik, hogy ezt a munkát nagyon komolyan kell végezni. Hajnali fél öttől talpon vannak, hattól déli fél egyig dolgoznak, a földeken. A leg­többen most tudják meg csak igazán, mit is jelent a koránke­lés, a fizikai erőpróba. Megbir­kóznak a feladattal. Néha szó szerint birkóznak. A napokban szójababot idegeneltek, vagyis irtották a bab közül a gyomot. A gaz néhol úgy megerősödött, hogy nem hagyta magát, s föld­re huppant a győztes. Az ilyen eseményt nagy hahotával nyug­tázták a többiek. A végzett munkát naponta értékelik. Ottjártunkkor pél­dául jutalomként autóbusszal Ceglédre, városnézésre utazott a tíz legjobb brigád. Az ered­ménytábla legfrissebb adatai, akkor arról tanúskodtak, hogy a kukoricacímerezők a 42 fo­rintos norma helyett munká­jukkal 59 forintos táborátlagot értek el. Bizony, itt nem ma­rad selymes a tenyér, esténként számolgathatják a szerzett víz­hólyagokat. De sebaj — a víz­hólyag elmúlik, az élmények megmaradnak, kukoricacíme- rezés pedig olyan, de olyan lesz, hogy kalapot lehet emelni a tábor dolgos lakói előtt! — A Ceglédi Állami Tangaz- daság mindent megad, ami csak kell. Igazán gondosan elő­készítették ezt az építőtábort — mondja Bartha Éva, aki most éppen tizedik nyara, hogy táborvezetői tisztet tölt be. El­árulja: civilben pedagógus. Ma­gyar, történelem és ének sza­kos tanár. Szereti a fiatalokat, ért a nyelvükön. A népfront­munka keretében művelődéspo­litikával, ifjúságpolitikával is foglalkozik. Az építőtábornak két ne­velési felelőse is van: Albu Magdolna, kémia-fizika szakos tanárnő, aki szintén régi építő­táborozó, és Pintér Teréz, friss diplomás pedagógus. — A munkára nevelés a tá­bor célja, a segítségadás mel­lett. A fiatalok így szereznek ismereteket, s jobban megta­Cegléden, a Beloiannisz és a Szőlő utca környékének lakói végre nyugodtan alhatnak. Nem veri fel őket álmukból a kannák csörgése, ládák, reke­szek huppanása. Júniustól az ipartelepen működik városunk új vállalata, a Ceglédtej. A régi üzem udvarán nap­közben még nagy a kopácso- lás, berregés. Autók jönnek mennek, rakodók serényked­nek, és egy daru dolgozik. Szerelik a berendezéseket. Az épületet, gépeket és a bontást magas, ősz hajú ember vigyáz­za. Kőhalmi Dezső, ő volt itt csaknem harminc éve az első telepvezető, s ma már nyug­díjasként dolgozik. — Ceglédre 1949. augusztu­sában kerültem. Akkor vette át a Nagybudapesti Tejértéke­sítő Nemzeti Vállalat az üze­met a kistermelők szövetkeze­tétől. Abban a hónapban mindössze nyolcán dolgoztunk, pontosan 5 ezer 322 forint bé­rért. Gépparkunk egy komp­resszorból állt. Ezenkívül volt még néhány szék, asztal, kevés laboratóriumi berendezés, alu­mínium tartály. — Az első nap három és fél ezer liter tejet kaptunk. A gazdák összefogtak, kalákában hozták a tejet, mindennap más-más. Akinek nem volt kocsija, lova, az ledolgozta a fuvart a társánál. Akkor a pénz mellett korpát, rizslisztet, napraforgódarát adtunk fizet­ségül. Csak néhány fontos in­tézménynek szállítottunk tejet, a legnagyobb részt Budapestre küldtük, hűtött vagonokban. — Az ötvenes években ug­rásszerűen fejlődött az üzem. A környező járások falvainak tejgyűjtői Ceglédhez kerültek. Volt, amikor napi 45 ezer li­tert is feldolgoztunk. Az udvar mind kisebb lett. Üj helyre költöztek az irodák; öltözők, műhelyek, raktárak, bűtőkam- j rák épültek. A tehéntartók kö- i nulják becsülni azokat, akik az ország ellátásáért nap mint nap a földeken dolgoznak. Per­sze, azért pihenésre, hasznos és vidám szabadidőtöltésre is jut a napból számos óra. A KISZ KB ad kulturális programokat a nyári táboroknak, ide is jut belőle. Lesz filmvetítés, műsort ad a Radnóti Színpad. Eljön a ceglédiek Kaláris együttese, lesz ifjúsági fórum, KRESZ- vetélkedő, s emellé társul az öntevékeny program, aminek a sikere a táborozok leleményes­ségétől, felkészültségétől függ. A sport sem marad ki, s a ve­télkedő sem. Az itt töltendő tizenegy nap alatt nem lesz­nek unalmas órák. Győztesek öröme Táborvizitet tartunk. A 8— 10 ágyas szobák tiszták, mint a patyolat. Rend van minde­nütt, az itt lakókat dicséri. Mint a táborvezető mondta: ezek a tizenéves lányok tulaj­donképpen megvívják itt a ma­guk kis forradalmát, a munká­val való ismerkedéskor, övék lesz egy életre a győzelem örö­me is. Eszes Katalin Hűtőszekrények - exportra Januártól kiterjesztette ön­álló exporttevékenységét a Jászberényi Hűtőgépgyár kül­kereskedelmi irodája. A legnagyobb arányt a ház­tartási hűtőgépek exportja képviseli. Idén a tőkés orszá­gokba, illetve a harmadik vi­lág államaiba, a baráti orszá­gok igényeinek kielégítésién túl, körülbelül 240 ezer háztartási hűtőszekrényt szállít. Különö­sen nagy az érdeklődés a Mo­dul hűtőszekrények iránt, amelyekből már az év első fe­lében csaknem 72 ezret expor­tált az üzem. * i zül egyre kevesebben vállal­ták már, hogy beszállítsák a tejet, s kevesebb vajat, tejfölt, túrót árultak a piacon. Az el­látásról az állami iparnak kel­lett gondoskodnia. A ceglédi telep évekig nemcsak fél Pest megye, de Szolnok megye egy része, és Szolnok tejellátását is biztosította. A megnövekedett feladatok megoldása érdeké­ben, hat különböző helyen bé­reltünk épületet. Sokáig gyár­tottuk az arab országokba ex­portált, enyhén savanykás ízű kaskavál sajt alapanyagát, a Terimpexen keresztül közvet­lenül Ceglédről szállítottuk mázsaszámra, fahordókban a finom juhtúrót Bécsbe, Mün­chenbe. i — Folyamatosan korszerű­södtek a berendezések. A szén- tüzelésű kazánokat olajfűté- sűek váltották fel, nagy telje­sítményű, automata vezérlésű pasztőröző gépet szereltek be, és tízezer literes tejtankokat állítottak fel', a csempézett, fé­lig nyitott kádak helyébe. A forró, mosószódás víz sok asz- szony kézét marta vörösre. Ezen is segítettek, az NDK- ból zárt rendszerű, higiénikus kannamosó sor érkezett. — Mindent megtettünk, hogy a már rendkívül szűkös­sé vált helyen is eleget tud­junk tenni a követelmények­nek, s a dolgozóknak, lehető­ség szerint, jó munkakörül­ményeket biztosítsunk. A fejlődés azonban megkö­vetelte, hogy korszerű üzem épüljön. A régit és az újat szinte össze sem lehet hason­lítani, olyan nagy a különb­ség. Az ipartelepi üzemben csupa modem berendezés működik. Ami itt még hasz­nálható, az sem vész kárba, a legtöbb gépet raktárba szállít­ják, a tízezer literes tartályok Kalocsára, Kecskemétre, Nagykőrösre és Pásztora ke­rültek. K. Gy. M. Gyárból jön a ház A kecskeméti házgyárból menetrend szerinti pontossággal érkeznek az építőelemek a ceglédi Reggel utcai lakótelepen épülő lak ásókhoz. Apátl-Tóth Sándor (elvétele Kevesebb a tanéwesztő Felépülnek a pedagóguslakások Szorosabb kapcsolat a munkaközösséggel LESZERELIK, FELHASZNÁLJÁK A tejüzem története VÁLTOZÓ KÖRÜLMÉNYEK i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents