Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-08 / 133. szám

# CEGLÉD. Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA hí ni A CEGLÉDI JAPÁS ÉS CEGL XXI. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM 1977. JÜNIUS 8., SZERDA Jászkarajenő, Árpád Tsz /Az állattenyésztésben szép eredményeket értek el Példamutató párttagok, formálódó közösség A jászkarajenői és a körös- tetétleni termelőszövetkeze­tek 1975 januárjában egyesül­tek. Az így létrejött Árpád Termelőszövetkezetnek kez­dettől fogva fontos ágazata az állattenyésztés: a szarvasmar­hatartás. A jászkarajenői köz­ségi párt-végrehajtóbizottság nemrég megvizsgálta az állat- tenyésztésben dolgozó kom­munisták munkáját. A munkáról az elért ered­mények alapján lehet hiteles képet kapni, ezért áttekintet­ték az utóbbi két év gazdál­kodását. A vizsgálódás során kitűnt, hogy kezdetben az ál­lomány szétszórtan, összesen tizenhét helyen volt, s ez ne­hezítette az üszőnevelést, a szakszerű tartást, és a megfe­lelő takarmányozást. A mun­kaszervezésben gondot oko­zott a sok elavult férőhely, a tehénállományban sok volt az alacsony hozamú állat. Ilyen körülmények között döntő volt, hogy mielőbb egységes kollek­tívává kovácsolódjon a tag­ság. Hogy ez sikerült, azt az eredmények is bizonyítják. Amennyire lehetett, össze­vonták a szarvasmarha-állo­mányt, az üszőnevelést két te­lepre koncentrálták, olcsó fé­rőhelyek létesítésével. Azon voltak, hogy a takarmányo­zást a helybeli adottságok fi­gyelembevételével oldják meg. A tehénállomány mlnő- ) ségét fokozatosan javítot- j ták, nagy gondot fordítot- i tak a hozzáértő tenyész- ! tői munkára, javult a 1 munkaszervezés és a mun­kafegyelem. Amíg 1975-ben 2 millió 446 ezer hektoliter tejet értékesí­tettek, 1976-ban már 2 millió 697 ezret, és az idén megha­ladják a 3 millió hektolitert. Az első negyedév eredmé­nyei alapján elérhetőnek lát­szik az idén a tehenenként fejt évi átlagban a 3 ezer 700 liter. A marhahústermelés egy év alatt ezer mázsával emel­kedik, a tavalyi 4 ezer 130 má­zsával szemben az idén 5 ezer 225 mázsát értékesítenek. En­nek arányában növekszik az ágazat árbevétele is. 1976-ban ebből összesen 41,8 millió fo­rint származott, az idén már 50 milliónál többre számíta­nak. Ezek a számok önmagukért beszélnek, jelzik az állatte­nyésztésben dolgozók jó mun­káját. A kommunisták dere­kasan kivették részüket a munkából, kiemelkedő közös­ségformáló szerepük. Erre el­sősorban az egyesülés után volt a legnagyobb szükség. Az, hogy egyenletes fejlődés megy végbe, elsősorban, a párttagok­nak köszönhető. Közreműkö­désük nyomán ma már a termelőszövetkezet tag­sága egységesen dolgozik a feladatok megvalósítá­sán. Az állattenyésztésben működő 170—180 dolgozó közül 17 be­tanított, 4 szakmunkás, né­gyen technikumi, ketten főis­kolai végzettséggel irányítják a munkát, egy egyetemet vég­zett. A munkakörülmények ja­vultak, de ezzel még nem le­hetnek elégedettek. A nehéz fizikai munkát gépesítéssel próbálják könnyíteni, azon­ban ezekhez a berendezések­hez nem könnyű hozzájutni. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a munkahelyi kör­nyezet remdbentartására, csi­nosítására. Ügyelni kell az is­tállók tisztán tartására, a te­lepek fásítására és a parkosí­tásra. Ebben elsősorban a szo­cialista brigádokra számíta­nak. Még az idén megkezdő­dik a Petőfi telepen a szociá­lis épület felépítése, s ha el­készül, mindhárom telepen meglesznek a szükséges léte­sítmények: A munkafegyelem általá­ban megfelelő, kevesebb a ké­sés, a hanyagság. Ahol ilyes­mi még tapasztalható, szigo­rúan fel kell lépni ellene. Eb­ben az ötéves tervben sokan nyugdíjba mennek az állatte­nyésztők közül. Félő, hogy megüresedő helyükre nem lesz elég jelentkező, ezért is fontos az új, termelékenyebb eljárá­sok haladéktalan bevezetése. Ebben is a kommunistákra vár a feladat: járjanak elöl jó példával, meggyőzéssel segítsék a termelékenyebb munkamódszerek beveze­tését. Az Árpád Termelőszövetke­zet állattenyésztésében dolgo­zó kommunisták munkájáról szóló jelentést a községi párt­végrehajtóbizottság elfogadta, és nagyra értékelte — a gaz­dasági fejlődés mellett — a párttagok és -vezetők kitartó és következetes munkáját. Felhívta a figyelmet, hogy az év elején létrejött ágazati­pártszervezet elemezze az ál­Cegléd a iiazai lapokban A Mérleg májusi számában Mákos József ceglédi rakodó- munkással folytat beszélgetést, aki a helybeli FÜSZÉRT kiren­deltség dolgozója. A nehéz munkát Misák József, a Volán 1/11-es vállalatának gépkocsi- vezetője könnyíti meg. A lap ugyanebben a számában a RAVILL, a háztartási bolt és a papírbolt kiváló, brigádjainak vezetőit. Tóth Bélánét, Tarkó Pétert és Bakos Istvánnét mu­tatja be. ☆ A Szocialista Művészetért júniusi számában a ceglédi kisgrafika barátok évi prog­ramjáról olashatunk. ☆ Az Üj Tükör 22. számában Fekete Sándor író a most meg­jelent, Kossuth hangját köz­readó hanglemezzel kapcso­latban említi a várost. ☆ A Népszava, a Népszabadság és a Magyar- Nemzet május 26-i számában a ceglédi tej­üzem felavatásáról adott hírt. ☆ A Vas Népe május 20-án a Ceglédi Állami Tangazdaság­nak az országos sertéshúster­melési versenyben elért jó eredményét ismertette. ☆ Az Esti Hírlap május 28-i száma a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységével foglal­kozott ☆ A Déli Hírlap május 20-án, a török hódoltság koráról írva az 1561. február 12 és már­cius 1. közötti időszakkal fog­lalkozik. amikor Cegléden „földrengés sanyargatta az embereket, és számos ház ösz- szedőlt”. ☆ A Munka májusi számában képes beszámolót közöl arról, hogy a városban az asszonyok a kisgyermekekkel együtt kü- löníornán vesznek részt. ☆ A Villamosgép május 16-i számában A ceglédi kisgépgyár ünnepén címmel a május else­jei megemlékezésről fényképes riportot közöl. A vállalati mun­kaversenyben első helyet elért ceglédi gyár ekkor vette át az elismerő oklevelet. M. T. lattenyésztés, az ott dolgozó párttagok és pártonkívüliek helyzetét, következetesen ha­tározza meg a tennivalókat. A továbbiakban erősíteni kell az ágazat pártirányítását, -ellenőrzését. Gondoskodni kell a dolgozók általános művelt­ségének és szakképzettségének növeléséről. Lényeges, hogy a negyvenöt évesnél fiatalabbak végezzék el az általános isko­la nyolc osztályát. Rendszere­sen kell tájékoztatni az ott dolgozókat az ágazat helyzeté­ről, növelni kell a pártcsopor­tok szerepét, erősíteni kell a szocialista brigádmozgalmat, kapjanak többen szerepet a termelőszövetkezet és a község közéletében. A munkahelyi légkör javításával és a dolgo­zók egyéni gondjaival való tö­rődéssel is segíteni kell a munkaerőhelyzet kedvező ala­kulását. T. Napközisek, vendégségben Látogatóban a szomszéd faluban Szeretnek napközibe járni a nyársapáti gyerekek, mert a tanulás mellett vidám, válto­zatos időtöltésre van alkal­muk. A múltkor a kocséri napköziseket látták vendégül egy délutánra. Együtt rendez­ték meg az Ügyesség, bátorság versenyeket, vidám vetélkedő részesei voltak. Édesség lett a győztesek jutalma, és vala­mennyien örültek az üdítő ital­nak. A versenyt értékelő zsű­ri megdicsérte a kocsériakat és a helybelieket is, abban a reményben, hogy a sportkedv és a versenyszellem továbbra is ösztönzi a gyerekeket, s lel­kes tagjai maradnak az Edzett ifjúságért mozgalomnak. Beszélgetés Bánffy Györggyel Anyanyelvűnkről mindenkinek Maradandó élményt adott Bánffy György érdemes mű­vész műsora, amelyet a napok­ban ceglédi közönség előtt a Kossuth Művelődési Központ­ban bemutatott hittevés volt anyanyelvűnk mellett. Már a címe is ezt ígérte: Anyád nyel­vét bízták rád a századok. A változatos, nagy gonddal ké­szült összeállítást, amelyben a régi magyar nyelvi emlékek épp úgy helyet kaptak, mint a múlt századi nyelvtudorok, ma élő költők, nyelvtudósok, írók írásai, nagy figyelemmel hallgatta a közönség, s értet­te is. Hol szinte ünnepi volt a csend, hol mosoly vibrált az arcokon, majd nevetés csat­tant fel az előadóművész sza­vai hallatán. Hálás volt a fő­ként fiatalokból álló közönség. Műsorát Bánffy György lly- lyés Gyula egy új versével fe­jezte be, amelyet a költő az előadóművész kérésére írt, az irodalmi műsor összefoglaló­jául, befejezéséül. Amikor a taps véget ért, és a nézőtér kiürült, miközben a háttérzenét szolgáltató hang­szórót és magnetofont csoma­goltuk össze, Bánffy György szívesen válaszolt kérdéseim­re. Közben igyekeznünk kel­lett, mert aznap még egy elő­adás várta. Nem lepődött meg, amikor kissé provokáló kérdé­semet feltettem: — Küldték, hívták, vagy maga választotta, hogy Ceg­lédre is eljön, önálló műsorá­val? — Igen, értem, mire gondol. Ilyenkor, a könyvhéten való­ban zsúfolt a programunk, de úgy érzem, mi, előadók, írók, költők, jó ügyet szolgálunk. Kedves meghívásnak tettem eleget most, de szívesen jövök bármikor nemcsak Ceglédre, hanem máshová is, ha meg­hívnak. — Ebben az összeállításban mintegy tanúvallomást tett a magyar nyelv szépségéről, sze- retetéről, kigúnyolta torzulá sait. A sok régi mű megszó­laltatásával bizonyította, hogy tiszteli a hagyományokat. Ha^ gyományaink nekünk is van­nak:,. nem tudom, mennyire ismeri Kossuth városát? Tud­ja-e, hogy valamikor Táncsics Mihály Cegléden ponyván árulta köteteit, s vevőre alig talált? Nem tudom, volt-e rá lehetősége a műsor előtt, vagy régebben, hogy megismerked­jen Cegléddel, ezzel a síksági településsel ? Megjelölt kerékpárok ifi — Cegléden többször jár­tam, de sajnos, arra még egy­szer sem tudtam időt szakíta­ni, hogy a várossal közelebb­ről ismerkedjek. Mint közös­ségről, a ceglédi emberekről úgy szólhatok, és azt mondha­tom, hogy hálásak egy-egy jól sikerült műsorért, a tapsuk jelzi ezt. A város történelmi hagyományait csak annyira is­merem, mint általában mások. — Állandó műsorral szere­pel, vagy fellépésenként állít­ja össze azt, a várható közön­ség arculatához igazodva? — Vannak állandó összeállí­tásaim, mint például ez a mostani. Mindig egy gondolat köré igyekszem csoportosítani, amit mondani akarok. Vannak szabadabb vázú műsoraim is, ezeket főként különböző klu­bok közönsége előtt mutatom be. — Mik a tervei a követke­ző hónapokra? — Az évad végén járunk, s én a József Attila Színház tagja vagyok. Jön a pihenés, a szabadság, s készülődöm a kö­vetkező színházi évadra. B. J. Pedagógusok köszöntése Negyvenegy új törzsgárdatag A hét végén Cegléden is a pedagógusokat köszöntötték. A Kossuth Művelődési Központ emeleti termében tartott ün­nepségen megjelent Balog György, a városi pártbizottság titkára. Az egybegyűlteket Szabó Alfréd városi tanácsos, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszön­tötte, majd Kovács Károly, a városi tanács elnöke mondott beszédet. Elismerő szavakkal méltatta a pedagógusok nehéz és fele­lősségteljes munkáját, a tár­sadalom igényeit fogalmazta meg, elmondva, hogy az ország következetes világnézeti és közösségi nevelést vár tőlük. A párthatározatok végrehajtásá­hoz az iskolai munka színvo­nalának folyamatos emelésére van szükség. Ez alkalommal negyvenegy óvónő, tanító, tanár és techni­kai alkalmazott kap^a meg a törzsgárdajelvényt, az ezzel járó jutalommal. Sebók Pál, a városi úttörőelnökség elnöke dicsérő oklevelet adott át Szü­le Ferencné, Zsengellér József- né, Dorsch Györgyné és Csen­des Györgyné pedagógusoknak, a kisdobosok és az úttörők kö­rében kifejtett sikeres munká­jukért. A pedagógusok köszöntését színvonalas műsor követte. VALASZ CIKKÜNKRE Őrizzük meg emléküket! A járási-városi közlekedésbiztonsági tanács kezdeménye­zésére, a Földváry Károly általános iskola közlekedési úttörői fényvisszaverő korongokat ragasztottak Cegléden a megőrzők­ben elhelyezett kerékpárokra. Magyar István rendőr főtörzs­őrmester irányításával több mint kétszáz biciklit jelöltek meg egyetlen piaci napon. Apáti-Tóth Sándor felvétele Nagy érdeklődéssel olvastam a Ceglédi Hírlap május 25-i számában Hídvégi Lajos Két vértanú jászkun huszár című írását. Különösen a befejező részt kapott meg: A ceglédi Szokol János őrmester és az abonyi Lengvári Pál tizedes eltaposott sírján vadon nőtt virágok nyilnak, fölöttük, a magosban madarak szálldos- nak. r Ügy vélem, az utókornak kötelessége, hogy a szabad­ságért tenni merők, életüket áldozok emlékét kegyelettel őrizze, szülőföldjükön emlék­tábla hirdesse hazaszeretetü­ket. A Hazafias Népfront iyen irányú kezdeményezését öröm­mel venném és támogatnám. Mucsányi Kálmán Abony NEHEZEN NYERT A KÖZGÉP SE Kecskeméti második lett ÖT SPORTÁG ESEMÉNYEI Atlétika: Budapesten, a Nép­stadionban, a MASZ verse­nyén sokan álltak rajthoz, köztük a háromezer méteres akadályfutásban két ceglédi is. Jól tartották magukat, a 4. és az 5. helyen egymásután futottak célba. 4. Szeleczki Jó­zsef, 9:05.2 mp, 5. Fekete Ti­bor 9:08.5 mp. Teke: Az NB Il-es bajnok­ság tavaszi utolsó előtti for­dulójában, a jelenleg harma­dik helyen álló Cegléd ottho­nában lépett pályára, és nyert. KÖZGÉP SE—Kecskeméti MÁV 5:3 2482—2393 A vendégek közül ketten 370 fa alatt ütöttek, s ez döntötte el a találkozót. A KÖZGÉP három-három egyéni győzel­me után csak jobb faeredmé­nyével biztosította győzelmét. A két csapatban a Bem SE négy egykori játékosa is pá­lyára lépett, s valamennyien pontot szereztek csapatuknak. Jók: Hlagyvik (446), Nyíri (426), Tornyosi (421). Labdarúgás: A Ceglédi VSE II. és ifjúsági együttese utolsó tavaszi mérkőzését játszotta. Az NB tartalékbajnokság­ban: Szolnoki MTE U.—CVSE 11. 2:0. Ajz országos ifjúsági bajnok­ság keleti csoportjában: Szolnoki MTE—CVSE 4:0. A ceglédieknek nem volt esé­lyük a pontszerzésre a baj­nokságot fölényesen nyerő Szolnok ellen. , Birkózás: Az FTC birkózó­szakosztálya és a birkózószö­vetség nemzetközi ifjúsági versenyt rendezett. Valameny- nyi súlycsoportban színvona­las összecsapásokat vívtak a részvevők. Kecskeméti István, a CVSE fiatalja kötöttfogás­ban, 52 kilogrammban, egy bolgár fiú mögött, legjobb ma­gyarként. második lett. Ugyan­ekkor a Bp. Spartacus „A”- és „B”-korcsoportú országos sza­badfogású úttörőviadalt ren­dezett. 29 kg-ban 1. Nagy László. Kézilabda: A megyei NB-s csapatok ifjúsági bajnokságán: KÖZGÉP SE—IM lkiad 16:16 A KÖZGÉP SE-ben Pásztor kiemelkedő játékot nyújtott, egymaga 11 gólt szerzett. A megyei női bajnokságban: Nagykőrösi DSK—Ceglédi VSE 9:6 (3:4). CVSE: Steffner — Lengyel, Csendes Józsefné, Hódos (3), Vigh, Farkas, Katona (3). Cse­re: Gyöngyösi. A vendég ceglédiek kezdtek jobban, s-3:0-ra elhúztak. Ez­után a Nagykőrös egymás után négy büntetőt dobhatott, ki­egyenlített, majd szünet után győzelmét is bebiztosította. A CVSE javuló formában ját­szott. Jók: Lengyel, Katona. Ifjúsági eredmény: Nagy­kőrösi DSK—CVSE 11:9. r. l. Az országos döntőben Szentesen rendezték meg az asztalitenisz serdülő sereg­szemle területi döntőjét, ame­lyen Pest megyét az abonyi lányok képviselték. A Juhász Erika, Árpás Ildikó, Bártfai Ildikó és Osváth Zsuzsa össze­tételű csapat — valamennyi ellenfelét legyőzve — első lett. Az egyéni versenyeken Ju­hász Erika győzött Árpás Il­dikó előtt. Csapatban és egyé­niben bejutottak a fővárosban tartandó országos döntőbe. Az NB Il-es csapatbajnok­ságban eddig kilenc mérkőzés­ből nyolcat megnyertek az abonyiak. Jelenleg — négy­pontos előnnyel — a harmadik helyen állnak. Legutóbb az Ózd csapatát fogadták, és 10:6 arányban nyertek. Palcsó Béláné (4), Steiszkái Éva (3), Balogh Júlia (2) és Tóth Éva (1) győzelmet szerzett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents