Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-07 / 132. szám

1977. JUNtDS 7., KEDD Bolygónk reménysége — a béke Dobozy Imrének, az írószö­vetség elnökének vezetésével hétfőn magyar küldöttség uta­zott Szófiába. Az író és a béke címmel összehívott nemzetközi találkozóra. A delegáció tag­ja Bárány Tamás, Boldizsár Iván. Cseres Tibor, Galgóczi Erzsébet és Jovánovics Miklós. Ma a földkerekség minden részéből összejönnek Szófiá­ban a különböző alkotói irányzatokhoz tartozó írók, hogy baráti eszmecserét foly­tassanak korunk időszerű nemzetközi kérdéseiről. A szó­fiai fórum jelszava Az író és a béke: Helsinki szelleme és a kultúra mestereinek köteles­sége. A szófiai találkozó különös jelentőséget kap ma. amikor á világ szellemi életében is a nemzetközi feszültség enyhülé­sének hívei és az értelmetlen nukleáris fegyverkezési haj­sza ihletői között éles kon­frontáció alakul ki. Ezzel kapcsolatban az em­berek közti kölcsönös megér­tés és bizalom kérdése, a tu­datlanság és előítéletek gát­jának lerombolása elsődleges jelentőségűvé válik. Az iroda­lom hivatott a leghatékonyabb eszköz szerepét betölteni, mi­vel nemcsak az elméket, ha­nem az emberi lelkeket is ké­pes megmozgatni. Következés­képpen: napjainkban különle­ges felelősség hárul az íróra és az irodalomra. A könyveknek nagy külde­tésük van: közelebb viszik egymáshoz a kultúrákat, elő­segítik nyugtalan bolygónkon a nemzetek kölcsönös megér­tését, a bizalom erősödését és az együttműködést. Ezért olyan fontos, hogy az irodalmi alko­tások cseréje kétirányú le­gyen. Az ősi Szófiát már új jelkép díszíti: Pablo Picasso béke- galambja nyitott könyvet visz csőrében — a humanizmus, a népek közötti kölcsönös köze­ledés és bizalom eszméit. Nyikolaj Fedorenko Brezsnyev és Koszigin fogadta Pham Van Dongot Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára a Kremlben fogadta Pham Van Dongot, a VKP Politikai Bizottságának tagját, a Viet­nami Szocialista Köztársaság mi niszterelnökét. Megvitatlak a két ország együttműködésének kulcskér­déseit. Leonyid Brezsnyev biztosította Pham Van Dongot arról, hogy a Szovjetunió a jövőben is támogatja a vietna­mi népet a szocialista építés feladatainak végrehajtásában. Pham Van Dong kijelentette, a vietnami dolgozókat örömmel töltik el azok a kiemelkedő si­kerek, amelyekkel a szovjet nép a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordulóját köszönti. A megbeszélésen köl­csönös érdeklődésre számot tar­tó nemzetközi kérdések is szó­ba kerültek. Aláhúzták az eny­hülési politikának a nemzet­közi kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatását. A találkozót a szívélyesség és a testvéri barátság légköre jel­lemezte. Hétfőn a Kremlben találko­zóra került sor Alekszej Ko­szigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszter- elnök és Pham Van Dong kö­zött is. A találkozón, amelyet szívélyes, elvtársi légkör jel­lemzett, kölcsönös érdeklődés­re számot tartó kérdésekről cseréltek véleményt. Pham Van Dong hétfőn ha­zautazott a Szovjetunióból. Corvalán Kubában Luis Corvalán, a Chilei Kom­munista Párt főtitkára, hétfő reggel küldöttség élén egyhe­tes látogatásra a Kubai Köz­társaságba érkezett. A zászló­díszbe öltözött Jósé Marti nemzetközi repülőtéren Luis Corvalánt és a delegáció tag­jait — V. Teitelboimot, Rodrigo Rojast, a Politikai Bizottság tagjait — Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára fo­gadta. Gromiko-Guiringaud tárgyalások Louis de Guiringaud, a Francia Köztársaság külügy­minisztere, a szovjet kormány meghívására vasárnap este hi­vatalos látogatásra érkezett a Szovjetunióba. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter és Louis de Gui­ringaud hétfőn megkezdett tár­gyalásaik során tárgyszerű és baráti légkörben véleményt cseréltek. Leonyid Brezsnyev közelgő franciaországi látoga­tásáról és Valery Giscard d’Estaing köztársasági elnök­kel folytatandó tárgyalásai­ról. A kétoldalú kapcsolatok áttekintésekor mindkét fél hangsúlyozta eltökéltségét az együttműködés elmélyítésére TASZSZnyilatkozat Etiópiáról Agresszióra készülő erők... Az Etiópia körül kialakult helyzettel kapcsolatban a TASZSZ nyilatkozatot tett köz­zé, mely hangsúlyozza, hogy az utóbbi időben különböző for­rásokból Etiópia elleni fegyve­res támadás előkészületeiről ér­keznek jelentések. A hírek sze. rint az ország nyugati határá­hoz reguláris csapatkontingen­Parlamenti választások Törökországban A Köztársasági Néppárt győzött A vasárnap tartott törökor­szági parlamenti választások nem hivatalos végeredménye, vagyis a 450 mandátum meg­oszlása a következő: Köztársa­sági Néppárt 218, Igazság Párt 188, Nemzeti Jólét Pártja 22, Nemzeti Mozgalom Párt 13, Köztársasági Bizalom Pártja 3, Függetlenek 5, Demokrata Párt 1 mandátum. Bülent Ecevit, Köztársasági i Néppártja tehát győzelmet aratott az Igazság Párt fölött, amelynek vezetője a jelenlegi miniszterelnök, Süleyinan De- mirel. Így a Köztársasági Nép­párt egyedül alakíthat kor­mányt. seket vonnak össze, fegyveres csoportokat dobnak át etióp te­rületre, erősödik az Etiópián belül működő ellenforradalmi és szeparista elemeknek nyúj­tott támogatás. A cél minden valószínűség szerint az, hogy katonai konfliktust provokál­janak ki Etiópiával és csapást mérjenek az ország haladó rendszerére. Mindez, legalább­is erre lehet következtetni, a szudáni hatóságok, valamint az imperialista és más reakciós erők aktív közreműködésével történik. Az események ilyen irányú fejlődése veszélyes helyzetet hoz létre az afrikai kontinens­nek ebben a térségében. Új fe­szültséggóc keletkezik, amely fenyegeti a békét és a bizton­ságot. A Szovjetunió határo­zottan elítéli az Etiópia elleni agresszióra készülő erőket, akik a tűzzel játszanak, és súlyos felelősség hárul reájuk Afrika és a világ népei előtt. a két ország és nép javára, az európai biztonság és egyjXt- működés érdekében. A tárgyalásokat folytatják. Fahmi Moszkvába látogat A Szovjetunióba látogat Fahmi egyiptomi külügymi­niszter — jelentették be hiva­talosan Moszkvában. A láto­gatásról szóló közlemény han­goztatja: a szovjet és egyipto­mi fél között megállapodás jött létre arról, hogy a két or­szág hivatalos személyiségei Moszkvában, ezután pedig Kairóban találkoznak és kon­zultációikat folytatnak a fele­ket érdeklő valamennyi kér­désről. A létrejött megállapo­dás értelmében Iszmail Fahmi miniszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter, június 9—10-én tárgyalások folytatása végett látogatást tesz Moszkvában. FAHMI, egyiptomi [külügy­miniszter utasította országa ENSZ-nagykövetét, hogy más afrikai küldöttekkel együttmű­ködve kérje a Biztonsági Ta­nács sürgős összehívását a Mozambik ellen elkövetett rhodesiai agresszió megtár­gyalására. JOSZIP BROZ TITO jugo­gadta Arnaldo Forlani külügyminisztert. olasz Célunk, hogy az enyhülés minden földrészre kiterjedjen Leonyid Brezsnyev interjúja az Aszahi Simbun-ban Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára interjút adott az Aszalii Simbun című japán napilap fő­szerkesztőjének. Az interjű szö­vegét hétfőn hozták nyilvános­ságra Moszkvában. Az SZKP főtitkára arra a kérdésre válaszolva, hogyan értékeli a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom óta eltelt időszak eredményeit, egyebek között kijelentette: Az eltelt 60 esztendőben a szovjet nép a kommunista párt vezetésével olyan utat tett meg, melyi-e joggal lehetünk büszkék. Egyetlen nemzedék életében véget vetettünk az évszázados elmaradottságnak, s országunk a gazdasági és tudományos-műszaki fejlettség magas szintjét érte el. Az SZKP főtitkára megem­lékezett az új szovjet alkot­mány tervezetének jelentősé­géről, majd külpolitikai kér­désekre válaszolt. Elmondta, hogy a szovjet külpolitika a szovjet nép és más népek bé­kéjének és biztonságának ga­rantálását tekinti fő céljának. A Szovjetunió a jövőben is folytatni kívánja enyhülési politikáját, arra törekedve, hogy az enyhülés minden föld­részre kiterjedjen. A két rend­szer versenyének kérdéséről szólva Brezsnyev kijelentette: Mi Lenin ideje óta követke­zetes politikát folytatunk a más társadalmi rendszerű ál­lamokkal való békés egymás mellett élés érdekében, annak érdekében, hogy a vitás kér­déseket ne fegyvérekkel, ha­nem a tárgyalóasztalnál oldják meg. Ami azt a kérdést illeti, hogy kié a jövő, e tekintetben mi szilárdan hiszünk a szo­cialista rendszer előnyeiben. A főtitkár a nukleáris lesze­relést, és a stratégiai fegyver- korlátozási tárgyalások továb­bi távlatait értékelve hangsú­lyozta: „ — A Szovjetunióban- -emlé­keznek Hirosima , és Nagasaki tragédiájára. Osztjuk a japán nép érzelmeit az első atom­New York-i plénum Több mint 200 küldött, köz­tük a párt helyi szervezetei­nek vezetői, valamint a szak- szervezetek, a békéért, a nem­zetközi enyhülésért küzdő mozgalmak, illetve szerveze­tek képviselői vették részt az Egyesült Államok Kommu­Eredményes Siet esztendő A magyar—olasz kapcsolatokról mély- és árufuvarozásról, a polgári légiforgalomról, s egyezményt írtunk alá polgári és bűnügyi jogsegélyről, a ki­adatásról, a kettős adóztatás kizárásáról, a vámegyüttmű­ködésről. Kulturális kapcsolataink egyenletesen fejlődnek, tar­talmukban megfelelnek az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet szellemé­nek. Háromévenként aláírt kulturális és műszaki-tudomá­nyos együttműködési munka­tervek alapján zavartalan az ösztöndíjasok cseréje, fejlődik a könyvtárak, levéltárak, mű­vészeti szervezetek együttmű­ködése. A Rómában és Buda­pesten működő Magyar, illetve Olasz Kulturális Intézet tevé­kenysége sokrétű, eredményes. Az utóbbi években közvetlen kapcsolatok alakultak ki és együttműködési megállapodá- dás született több magyar és olasz egyetem között. Ha­sonlóképpen együttműködési megállapodásokat kötöttek a két ország tudományos és ku­tatóintézetei (például az atom­energia-bizottságok, az akadé­miák), s így közös kutatást folytatnak olyan fontos té­mákban, mint például a szá­mítógépes tervezés, a korrózió- védelem. A konzuli kapcsolatok terén mindkét részről rendezetten intézzük például a családegye­sítési és hasonló kérdéseket, a vizumgyakorlat javításában azonban — más nyugati or­szágokkal való vizumkapcso- latainkhoz hasonlóan — Olasz­országgal is vannak még teen­dőink. nista Pártja Országos Bizott­ságának New Yorkban tartott plénumán. A napirenden az ország előtt álló legégetőbb kérdések szerepeltek. Gus Hall, a párt főtitkára beszámolójában élesen bírálta a nagytőke, valamint a kato­nai-ipari komplexum érdekeit védelmező amerikai kormány politikáját. Rámutatott arra, hogy az amerikaiak egyre szé­lesebb tömegei látják az új elnök szavai és tettei között tátongó szakadékot. Hangsú­lyozta, hogy az osztályhare eszméje egyre nagyobb támo­gatásra talál a szakszerveze­tek körében. Henry Winston, a párt országos elnöke kiemelte a kommunisták,, a szocialisták, valamint a szakszervezeti ta­gok, illetve széles néptömegek egyesült frontja létrehozásá­nak szükségességét, a négerek és fehérek szövetségének je­lentőségét. A plénum egyhangúan elfo­gadott határozatában felszólí­totta az amerikai népet, hogy fokozza harcát a monopóliu­mok elnyomó uralma, a nagy­tőke és a Pentagon érdekeit kénviselő kormánypolitika el­len. Lisszabon A PKP országos értekezlete Vasárnap este Lisszabonban befejezte munkáját a Portu­gál Kommunista Párt országos értekezlete. A két napig tartó konferencia 4500 küldötte min­denekelőtt arról tanácsko­zott, hogy miképpen lehetne kiutat találni az országot sújtó gazdasági válságból. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommu­nista Párt főtitkára, záróbe­szédében kijelentette: a szo­cialista párti kormány vessen véget a kapitalista pozíciók helyreállítását szolgáló politi­kájának, védje meg a portu­gál forradalom vívmányait. bombázások áldozatai iránt. Ma e fegyverek ereje sokszo­rosára nőtt, és mindenki egyetért abban, hogy a nuk­leáris fegyverkezési hajsza ve­szélyezteti földünk békéjét és biztonságát. Minden állam­nak erőfeszítéseket kell ten­nie, hogy megakadályozza a nukleáris fegyverek további elterjedését, hogy betiltsák a kísérleteket és végső soron ne csak a nukleáris fegyverkezé­si hajszának vessenek véget, hanem magukat a nukleáris fegyvereket is megsemmisít­sék. A Szovjetunió erre törek­szik. A szovjet—kínai viszony­ról Brezsnyev kijelentette: — Álláspontunk ebben a kérdésben jól ismert. Az ál­lamközi kapcsolatok javítá­sa mellett vagyunk Kínával. Az igazi jószomszédság hely­reállítása országaink között nagy jelentőségű lenne nem­csak a Szovjetunió és Kína, hanem a nemzetközi helyzet általános javulása szempont­jából is. Ha a szovjet—kínai viszony­ban mindeddig nem követke­zett be kedvező változás, ezért a másik lelet terheli a fele­lősség. Kina új vezetősége saj­nos a régi, mondhatnám, ki­taposott úton halad. Végtére is tény, hogy folytatódnak a kirohanások az enyhülési po­litika ellen, akadályokat gör­dítenek mindennemű leszere­lési intézkedés útjába, vagy vegyük a hegemónia elleni küzdelemmel kapcsolatos tézist. Talán vannak, akik semmi ve­szélyt sem látnak ebben. De vajon nem akarnak-e ennek a tézisnek az ürügyén viszályt szítani az államok között, vagy legalábbis megakadályoz­ni a kapcsolatok javulását kö­zöttük? Mi a célja mindennek, vajon nem olyan célok van­nak-e mögötte, amelyek szö­ges ellentétben állnak a béke és az egvflttműködés érdekei­vel? Nekünk mindenesetre ha­tározott véleményünk van er­ről a kérdésről, s ezt a véle­ményt Japánban is ismerik. A koreai helyzetről szólva az SZKP főtitkára elmondta, hogy szovjet részről támogat­ják a KNDK javaslatait az összes külföldi csapatok ki­vonására Dél-Koreából, és kedvező feltételek megterem­tésére az ország békés, de­mokratikus külső beavatko­zástól mentes egyesítéséhez. Ami a közel-keleti rendezés lényegét illeti, ez nézetünk szerint röviden a következő­ket jelenti: Valóban tartós és igazságos béke a Közel-Kele­ten csak az izraeli csapatok­nak az 1937-ben megszállt min­den arab területről történő kivonása, a térség minden ál­lamának és népének — bele­értve Izraelt és a Palesztinái arab népet — független és biztonságos létre való jogának a tiszteletben tartása, a Pa­lesztinái arab néonek az önál­ló államalapításra vonatkozó törvényes jogának elismerése alsóján lehetséges. A szovjet—japán viszony­ról, Tanaka volt japán mi­niszterelnök szovjetunióbeli látogatásáról és az északi te­rületek problémájáról az SZKP főtitkára többek között a kö­vetkezőket mondotta: — Jól emlékszünk a japán vezetőkkel Tanaka miniszter- elnök moszkvai látogatásakor folytatott tárgyalásokra, ame­lyek véleményünk szerint hasznosak voltak. Álláspontunkat nemegyszer kifeltettük a japán vezetőkkel folytatott tárgyalásokon. Ha jól értjük, Japán egyelőre nem áll készen a békeszerződés megkötésére. Ezt figyelembe véve javasoltuk, hogy a béke- szerződésről folyó tárgyaláso­kat nem beszüntetve, folytas­sunk véleménycserét, és ír­junk alá szerződést a jószom­szédságról és az együttműkö­désről, amely kapcsolatainknak azokat a területeit ölelné fel, amelyek már megérettek arra, hogy szilárd szerződéses alap­ra helyezzük. Javaslatunkat a jószomszéd­ságról és az együttműködésről szóló szerződésnek neveztük, azonban a lénveg nem az el­nevezésen múlik. Készek va­dunk tanulmányozni a janán fél ilyen iránvú lehetséges kez­deményezéseit. Arra a kérdésre válaszolva, hogy lehetségesnek tartja-e ja­pán! látogatását, Leonyid Brezsnyev a következőket vá­laszolta: örömmel fogadtam a japán kormány hivatalos láto­gatásra szóló meghívását, és ügy gondolom, hogy arra al­kalmas helyzetben élni fogok vele. i gességére. 1974 óta tíz évre szóló magyar—olasz gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködési megállapodás van érvényben, amely megfe­lelő egyezményes kereteket biztosít kereskedelmi kapcso­lataink fejlesztéséhez. Mindent egybe véve: Olaszország ki­emelt helyen áll tőkés part­nereink között, s valamennyi külkereskedelmi partnerünket figyelembe véve is az 5—6. he­lyen szerepel. A magyar—olasz gazdasági, ipari és műszaki-tu­dományos vegyesbizottság rendszeres ülései megfelelő fó­rumot biztosítanak a gazdasá­gi együttműködés fejlesztésé­hez, jóllehet, e tekintetben még csak lassú előrehaladás tapasztalható az utóbbi idő­ben. Mindamellett az eddigi mintegy 40 kooperációs szer­ződésen túl további ilyen meg­állapodások vannak előkészü­letben, s magyar nagyvállala­tok jó együttműködést alakí­tottak ki a legnagyobb olasz konszernekkel. Kedvező tapasztalatok van­nak — mindkét kormány ál­tal elismerten — az egyezmé­nyes kapcsolatok terén. Jelen­leg számos kormányközi meg­állapodásunk van érvényben, egyebek között a gazdasági együttműködés különféle for­máiról, a kulturális kontaktu­sokról, a műszaki-tudományos együttműködésről, a konzuli kapcsolatokról, a közúti sze­repelt konkrét kérdések vizs­gálatán kívül részletes politi­kai eszmecserére is alkalom nyílott. Meg kell említeni, hogy a külügyminisztériumok kö­zött folyamatossá vált a kon­zultáció, s ez lehetőséget biz­tosít a nemzetközi élet idősze­rű kérdéseinek áttekintésére és részletes megbeszélésekre a kétoldalú kapcsolatokról. Pél­dául 1976 októberétől több al­kalommal folytattunk megbe­széléseket a helsinki záróok­mányban foglaltak végrehajtá­sáról kétoldalú kapcsolataink­ban. A magyar—olasz kapcsola­tok fontos részét jelenti a po­litikai, társadalmi, szakmai és egyéb tömegszervezetek széle­sedő kontaktusa. Számos ma­gyar város és megye testvér- kapcsolatokat épített ki és ápol olasz városokkal, megyékkel. Ami a gazdasági kapcso­latokat illeti,' a magyar—olasz árucsere-forgalom a hatvanas évek második felétől 1974-ig rendkívül dinamikusan — évi több mint 20 százalékkal — féjlődött, ’74-től azonban a Közös Piac intézkedései követ­keztében visszaesett. 1975-ben azután a miniszterelnökök ál­tal aláírt — s az előzőekben említett — nyilatkozatban már egyetértés mutatkozott a ko­rábbi jó gazdasági kapcsolatok visszaállítására és az árucsere- forgalom növelésének szüksé­Magyarország és Olaszország politikai kapcsolatai — a nem- : zetközi enyhülés előrehaladá­sával párhuzamosan — a 70-es évek elejétől indultak fejlő­désnek, s azóta együttműkö­désünk — amelyet a korábbi hidegháborús légkör hosszú ideig visszavetett — eredmé­nyesen formálódik. Ebben — természetesen a gazdasági ér­dekeken, a kölcsönös előnyö­kön túl — szerepet játszott az olasz politikai körök fokozódó érdeklődése a Magyar Népköz- társaság politikája, eredmé­nyei iránt, nemkülönben jó háttérül szolgál a két ország közötti kapcsolatok több évszá­zados hagyománya is. Kétoldalú kapcsolataink krónikájában kiemelkedő je­lentőségű esemény volt az L975 novemberében — felsza­badulásunk óta először — lét­rejött miniszterelnöki találko­zó Rómában, amely a kétol­dalú kapcsolatok fejlesztését kölcsönösen szorgalmazó ma­gyar—olasz nyilatkozat aláíró­ival zárult. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács el­nöke meghívása alapján Ma­gyarországra várjuk az- Olasz Köztársaság elnökét és minisz­terelnökét. Miniszteri szinten először a külkereskedelmi tárcák veze­tőinek találkozójára került sor. Ezt követően a külügyminisz­terek tárgyaltak, első alka­lommal 1970-ben, majd 1971- ban és 1974-ben. Két alkalom­mal tartottak eddig miniszter­elnök-helyettesi szintű megbe­szélést, 1970-ben és 1977-ben. Az utóbbi hét esztendőben összesen 19 alkalommal foly­tattak kétoldalú megbeszélése­ket egymással a két ország kormányának tagjai. Ezeken a találkozókon napirenden sze-

Next

/
Thumbnails
Contents