Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-01 / 127. szám
19T7. JÜNIUS 1., SZERDA "*e‘m 1 xsurian Héti jogi tanácsok • Az Indokolatlanul fenntartott lakást elhagyottnak kell tekinteni. Az utóbbi időben több lakáshasználattal kapcsolatos kérdést intéztek hozzánk olvasóink, egy nemrég megjelenít cikkünkkel kapcsolatban. Akkor arról volt szó, hogy az egyik bérlő ténylegesen nem lakik a lakásban, a tulajdonos nem tud abba beköltözni, pedig szüksége volna rá családjának. Bírósághoz is fordultak, a bíróság azonban elutasította igényüket Az iratokat is bemutatta nálunk olvasónk, és abból megállapítottuk, hogy az általa közólt ' tényeit nem egészen feleltek meg a valóságnak, illetve amit állított, azt nem sikerült megfelelően bizonyítani. Hasonló kérdéssel fordult hozzánk P. K. nevű olvasónk, aki viszont a bírósági eljárásban pernyertes lett. A hozzánk érkező levelekből lá-tjvk, hogy szép számmal varrnak olyanok, akik indokolatlanul tartanak fenn lakást, vagy úgy, hogy egyik helyen állandóan, másik helyen ideiglenesen vannak bejelentve. Ténylegesen azonban csak az egyik helyen laknak, Illetve tartózkodnak, esetenként a nem lakott, de bejelentésük alatt tartott lakásban megjelennek, hogy lássák őket az illetékesek. Nyilván az ilyen magatartás spekulációs törekvéseket rejt magában, amihez jogrendszerünk sem szolgáltat segítséget. Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 94. §-a (2) bekezdésének b. pontja szerint, ha a lakást a bérlő két hónapot meghaladó időre elhagyta, a lakás- _ bérleti jogviszonyt a bíróság — ugyanezen bekezdés a. pontjában említett tanácsi bérlakás kivételével — a lakással rendelkező szerv, illetőleg a bérbe adó kérelmére megszüntetheti. Ez a rendelkezés tehát közelről érinti a személyt tulajdonnal rendelkezőket, szóikat, akiknek hasonló problémájuk van. -.Éppen azért, hogy feleslegesen ne forduljanak bírósághoz, leírjuk, hogy mát kell tenniük ilyenkor. Először is fel kell szólítani a bérlőt (albérlőt), hogy záros határidőn belül vagy lakja a lakást, vagy jelentkezzen ki, mert meghatározott idő óta nem tartózkodik a bérleményben, ennek elfogadható okát bérbeadóval nem közölte. Ha erre nem intézkedik a bérlő, a lakás kiürítésére jogosult a bérbeadó pert indítani. A lakás elhagyásának tényét, az összes körülmények vizsgálata alapján, a bíróságnak kell megállapítani. Ezek között megfelelő súllyal kell értékelni a lakás elhagyásának okát, a visszatérés szándékának meglétét, vagy hiányát, a lakást elhagyó személy új elhelyezésének körülményeit Egyik bírósági ügyben megállapítható volt, hogy a bérlőnek az egyik községben volt egy olcsó bérű lakása, ebben azonban már évek óta nem járt. A bérlő a szomszéd községben dolgozik, és saját bevallása szerint több éve ideiglenes bejelentéssel élettársánál lakik. Így lényegében az állami lakása biztosított. Ilyen tényekből, a bérlő munkakörülményeiből, valamint életviteléből arra lehet következtetni, hogy ez a személy véglegesen a szomszéd községben telepedett le. A másik lakást csupán formai okokból nyilvánvalóan azért tartja fenn, hogy anyagi előnyhöz juthasson. Ez a következtetés helytálló is volt, mert a bérlő többször tett olyan nyilatkozatot korábban, hogy csak egy meghatározott összeg ellenében hajlandó a lakást kiüríteni, és onnan kiköltözni. Mindezek alapján helyes az a következtetés, hogy arra a lakásra az illetőnek nincs szüksége. Mivel nyomós közérdek fűződik ahhoz, hogy a lafkásokat a bérlők rendeltetésüknek megfelelően használják, nem nyújtható bírósági jogsegély ahhoz, hogy tényleges szükséglet hiányában, a bérlők éveken át lezárva tarthassák lakásukat. • A lakásban jogcím nélkül lakó volt házastársakat is megilleti a birtokvédelem, amíg a lakáshasználat fennáll. Egy érdekes kérdést vetettek fel olvasóink a minap. A házasságot a bíróság felbontotta. A házasságuk idején az egyikük rokonánál laktak, akik azonban néhány év után lakáshoz jutottak. Olvasóink visszamaradtak a lakásban. Mivel közöttük a ' kapcsolat megromlott, a bíróság a házasságot felbontotta. A jogcím nélkül lakott közös lakásban az egyik fél visszamaradt. Megilleti-e őt a birtokvédelem, amíg a lakásban lakik? — kérdezik tőlünk. A Polgári Törvénykönyv szerint, a lakás bérlőjét mindaddig megilleti a birtokvédelem, amíg a lakás kiürítését elrendelő jogerős határozatot végre nem hajítják. Ebből a MOZIMŰSOR JÜNIUS 2-TÖLi JÜNIUS 8-IG CEGLÉD, Szabadság 2—3: Magamra vállalom 4—5: Laura szerelme 6—8: Folytassa, cowboy! CEGLÉD, Kamara 2—5: Legendák lovagja 6—8: Az első tanító GÖDÖLLŐ 2—3: Folytassa, cowboy! 4—5: A taxi utasai 6— 7: Neveletlenek* 8: Hallod-e a kutya ugatását? SZENTENDRE, Felszabadulás 2—5: A Charlot-k bejárják Spanyolországot 6: Illumináció 7— 8: Méreg a pohárban SZENTENDRE. Kerl 2—5: Bizalmi állásban 6—8: Volt egyszer egy vadnyugat i—n. VÁC, Madách Imre 2— 3: Amerikai éjszaka 4—5: A királylány zsámolya 4—5: Holtbiztos tipp 6—8: Jeremy ABONY S: Négyszáz csapás* 3— 1: Lucky Lady* 6—7: A P—2 nem jelentkezik 8— 9: Magamra vállalom BUDAÖRS 2—5: Ludas Matyi 6—8: Banditasirató DABAS, Kossuth 2—3: Az utazás 4— 5: A cigánytábor az égbe megy 6—7: A tizedes meg a többiek DUNAHARASZTI 2—3: Volt egyszer egy vadnyugat I—H. 4—5: Banditasirató 6—7: Egy kaland utóélete* DUNAKESZI, Vörös Csillag 2—5: Jeremy 6—7: A királylány zsámolya 8: Quebracho DUNAKESZI, Rákóczi 2—3: Sztrogof Mihály 4—5: Amerikai éjszaka 6—7: Ordasok között ÉRD 2: A második utca foglyai 5— 6: Duroc, a katona 7—9: Düh* FÓT 2—7: A fekete gyémántok I—n. GYÁL 2—3: A P—2 nem jelentkezik 4—5: Szöktetés* 6— 7: A rejtelmes sziget LEÁNYFALU. Kert 2—3: A taxi utasai 4—5: Az ötödik pecsét 6—7: Egy lány Chicagóban NAGYKATA 2— 5: Különben dühbe jövünk 6—8: Járvány PILISVŐRÖSVÁR 3— 5: Budapesti mesék 6—8: Különös ügynök POMAZ 2— 3: Egy lány Chicagóban 4— 5: Mese a jó emberekről 6—7: Suttogások és sikolyok* RÁCKEVE 2: Hallod-e a kutya ugatását? 3— 5: Düh* 6—7: A második utca foglyai SZIGETSZENTMIKLÓS 2—3: Banditasirató 4— 5: Egy lány Chicagóban 6—7: Ludas Matyi • Csak 16 éven felülieknek! •• Csak 18 éven felülieknek! rendelkezésiből következik, hogy a jogcím nélküli lakás- használó is, igényt tarthat birtokvédelemre, amíg a lakás használata fennáll. Tehát az az olvasónk, aki azért költözött el a közös lakásból, mert férje italozó és brutális magatartása lehetetlenné tette az ottlakását, függetlenül attól, hogy ő is jogcímnélküli lakás- használó, igényt tarthat birtokvédelemre, amíg a lakás- használata fennáll Véleményünk szerint, a lakás használatát nem lehet megszűntnek tekinteni, mert ő kényszer hatása alatt költözött ki a lakásból. A feleség tehát a bírósághoz fordulhat, és a lakás kizárólagos használatára irányuló keresetében jogosan kérheti a birtokvédelmet. A volt férj ugyanis azzal, hogy elvált feleségét a lakás elhagyására kényszerítette, birtokháborítást követett éL A bírósági gyakorlat szerint, a bírósági hatáskör nemcsak a birtokvédelmi igény elbírálására, hanem a volt házastársak közös lakáshasználatának a rendezésére is kiterjed, tekintet nélkül arra, hogy a felek milyen jogcímen laknak a közös lakásban. A bíróságnak ez a lakáshasználat rendezése természetesen, a felek egymás közötti viszonyában irányadók, és nincs kihatással a lakással rendelkező szervre, amely mindkét, féllel szemben szorgalmaztatja a lakás kiürítését. Amíg azonban erre nem kerül sor, a használatot illetően, a bírósági rendezés az irányadó. Ha a lakás nem osztható meg, vagy egyéb körülmények miatt az nem lehetséges, a bíróság az egyik felet a lakás kiürítésére kötelezheti, vagyis a lakás kizárólagos használatát csupán az egyik fél számára is elrendelheti. Ha ez nem így lenne, akkor a helyzet jelein esetben is a birtokban levő erősebb félnek kedvezne, aki annak ellenére, hogy az 6 magatartása idézte elő a házasság végleges megromlását, és tette lehetetlenné a másik fél részére a használatot, birtokban maradna. Szerintünk az italozó életmódot folytató férj olyan magatartást tanúsított, ami kizárja a lakás közös használatának lehetőségét, és mivé! a közös lakásból a bírói gyakorlat szerint annak kell távozni, aki a visszás helyzetet előidézte. így nem vitás, megvan a joga a lakásból kikénysze- ritett feleségnek arra, hogy a lakás kizárólagos használatát megkapja még akkor is, ha jogcímnélkülinek tekintendő. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Az ittasság következményeiről A legsúlyosabb kötelezettségszegés Egy közlekedési vállalat autóbusz-vezetője az esti órákban munkatársaival italozott. Másnap korán reggel autóbusz- szal utasokat szállított. Amikor megérkezett, a forgalmi szolgálattevő ellenőrzést tartott. Az alkoholszonda-vizsgálat alapján megállapították, hogy ittasan vezetett. Ezért a vállalat igazgatója fegyelmi büntetésül határozatlan időre 7,50 forintos órabérrel rakodó munkakörbe helyezte át. A büntetés mérsékléséért a sofőr a munkaügyi bizottsághoz fordult. Arra hivatkozott: a munkába állását megelőző napon alkalomszerűen italozott. Nem gondolt arra, hogy az este 8— 9 óra tájban elfogyasztott sör másnap, a kora reggeli órákban is kimutatható még. A szeszes ital hatását reggel nem érezte már, frissen, pihenten ébredt. Kérte: vegyék figyelembe, hogy két kiskorú gyermeke eltartásáról kell gondoskodnia, felesége pedig rokkantsági nyugdíjas. Üj házat épített, s erre nagy összegű OTP-kölcsönt vett fel, amit vissza kell fizetnie. A kiszabott fegyelmi büntetés az egész családot anyagilag tönkretenné és az új ház eladására kényszerítené, mert a 7,50 forintos órabér mellett fizetési kötelezettségének nem tudna eleget tenni. A munkaügyi bíróság a fegyelmi büntetés végrehajtását egy évi próbaidőre felfüggesztette. ítéletének indokolása szerint a sofőr súlyos fegyelmi vétséget követett el, ezért a fegyelmi büntetést ezzel arányban állónak tartja. Enyhítő körülményként értékelte azonban, hogy italozása valóban alkalomszerű volt, őszinte megbánást tanúsított, korábban fegyelmi büntetése nem volt, és családja eltartásáról kell gondoskodnia. Ezek indokolják a büntetés végrehajtásának felfüggesztését. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvény- sértés címén óvást emelt, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott. — A munkaügyi bíróság Ítélete túl enyhe — hangzik a határozat. — Döntésénél figyelmen kívül hagyta a munkaadó vállalat tevékenységi körét. Közlekedési vállalatok dolgozóinál az alkoholtól befolyásolt állapotban történő munkavégzés a legsúlyosabb jellegű és a közlekedés biztonságát alapvetően veszélyeztető kötelezettségszegés. Súlyossága szempontjából nincs különösebb jelentősége annak; hogy az italozás nem rendszeres, hanem alkalomszerű volt. Tehát mind az egyéni, mind az általános nevelési célok érvényesülését az áthelyezést kimondó fegyelmi büntetés segíti elő. Az Válaszol az illetékes Gazdaságpolitikai kisszótár GAZDASÁGI PROGNÓZIS A jövőre vonatkozó, esetleg számszerűen is megfogalmazott előrejelzés a gazdaság állapotában bekövetkező főbb változásokról és legfontosabb folyamatokról. A leginkább elterjedt értelmezés szerint a prognózis a múltbeli fejlődés jövőbeni következményeinek előrevetítése. Fontos a különbségtétel a hosszú távú tervek és a prognózisok között. A terv ugyanis a jövőbeni célokat és azok megvalósítására vonatkozó elhatározásokat, eszközöket tartalmazza. Ezzel szemben a prognózis az események puszta előrelátását, passzív tudomásulvételét jelenti. A szocializmusban értelemszerűen és szükségszerűen a terveknek van nagyobb jelentőségük. Mindemellett a KGST országok Komplex Programja a tervezés és a tervegyeztetés fejlesztésére napirendre tűzte a prognosztizálást; előrejelzések kidolgozását a gazdaság, a tudomány és a technika legfontosabb területén, a prognosztizálás módszereinek tapasztalatcseréjét, sőt ilyen előrejelzések készültek eddig pl. a fűtőanyag-energetikai bázisról, a várható fel- használásról. Forgács Katalin közgazdász enyhítő körülmények nem a büntetés végrehajtásának felfüggesztését, hanem határozott időtartamra: egy évre" szóló kiszabását teszik indokolttá, mégpedig 9 forintos alapórabérrel. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét any- nyiban változtatta meg, hogy a sofőrt 9 forintos alapórabér mellett 1 évi időtartamra rakodói munkakörbe helyezte. Kiöntött kávé, kártérítéssel Egy cukrászdában az egyik vendég meglehetősen kapatos állapotban a feketekávét részben a felszolgálóra, részben egy vendég ruhájára öntötte. Az emiatt keletkezett szóváltás közben, ami az utcán folytatódott, a vendég az ittas embert oly erővel ütötte arcul, hogy az hányát esett, fejét az útburkolatba beütötte. Mint a kórházban megállapították, agyhártya- sérülése folytán epilepszia lépett fel nála, úgy, hogy rokkantállományba kellett helyezni. A büntetőbíróság a támadót, maradandó testi fogyatékosságot eredményező súlyos testi sértés bűntette miatt, szabadságvesztésre ítélte. Ilyen előzmények után a rokkant kártérítésért, továbbá a nyugdíjba helyezése miatt keletkezett keresetveszteségének megtérítéséért, havi járadék fizetéséért bántalmazója ellen pert indított. A városi bíróság a támadót kártérítés fizetésére kötelezte. A járadék iránti keresetet elutasította, mert a rokkant nyugdíja mellett annyit kereshetne, ameny- nyivel korábbi jövedelmét elérné. Fellebbezésére a megyei bíróság a kártérítés összegét 20 százalékkal csökkentette. Ezt azzal indokolta, hogy a sérült szándékosan löttyintette csészéje tartalmát a felszolgáló felé, s ennek következtében ömlött kávé a vendég ruhájára. Áz emiatt keletkezett inzultus tehát saját kára bekövetkezésében 20 százalék erejéig közrehatott. A megyei bíróság az Egészségügyi Tudományos Tanács véleménye alapján úgy látta: számos olyan munkakör van, amit a rokkant ereje megfeszítése nélkül elláthatna, s ezzel kárenyhítési kötelezettségének eleget tehetne. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — Nincs arra adat, hogy a III. csoportbeli rokkantnyugdíjas embert bárhol, milyen munkakörben és milyen díjazásért alkalmaznák. Abban a kérdésben ugyanis, hogy kárenyhítési kötelezettségének mennyiben tehet eleget, csak akkor lehet dönteni, ha tisztázódik, hogy lakóhelyén, illetve annak körzetében van-e olyan munkalehetőség, ahol maradék erejét hasznosítani tudja. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság Ítéletét hatályon kívül helyezte és úf eljárásra utasította. A lakáshasználatbavételi díj egységes értelmezéséről Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium elvi állásfoglalást adott Jti a lakás- használatba-vételi díjról szóló jogszabály egyes rendelkezéseinek egységes értelmezése érdekében. Egyes tanácsok gyakorlatában ugyanis bizonytalanság mutatkozott a tanácsi bérlakásra megállapított lakás- használatba-vételi díjról engedélyezhető szociálpolitikai kedvezmény, valamint a lakás kiürítése ellenében fizetendő pénzbeli térítés megállapításáról. Azokban az esetekben, amikor a tanácsi bérlakás szociálpolitikai kedvezményben részesített bérlője másik városba vagy községbe költözik, s pénzbeli térítés ellenében a tanács javára lemond bérlakásáról, új lakóhelyén pedig másik tanácsi bérlakást kap, mindig felvetődik a kérdés, hogy az újabb bérlakás kiutalásakor kaphat-e ismét szociálpolitikai kedvezményt a lakáshasználatba-vételi díjból. Egyes tanácsok automatikusan ismét megadták a kedvezményt, holott az érvényes jogszabályok kimondják, hogy a tanácsi értékesítésű lakást vásárló, valamint a telepszerű többszintes és egyedi többszintes lakóházat építő vagy vásárló személy részére az építési költségből, illetőleg az eladási árból adható szociálpolitikai kedvezmény Pl Tiz nap rendeletéiből A társasházról az 1977. évi 11. számú törvényerejű rendelet, a lakásszövetkezetekről az 1977. évi 12. számú törvény- erejű rendelet, és annak végrehajtásáról, a 20/1977. (V. 12.) ÉVM-PM. számú együttes rendelet intézkedik. (Megjelent a Magyar Közlöny 36. számában.) A postai dolgozók egyenruha-juttatásának a járulék, valamint a társadalombiztosítási ellátások alapjába való beszámításáról az 1/1977. (Tb. K. 4.) Tb. Főig. számú utasítás rendelkezik, amely a Társadalombiztosítási Közlöny 4. számában jelent meg. Az erdész, vadőr, mezőőr, halőr munkakörben foglalkoza közös prognosztizálást is. tatott biztosítottaknak adott Az együttműködés keretében I egyenruha juttatás utáni járulék kifizetéséről, a 2/1977. Tb. Főig. sz. utasítás rendelkezik ugyanitt. A csökkent munkaképességű dolgozók helyzeténke rendezéséről szóló rendelkezések alkalmazásának néhány kérdéséről a Munkaügyi Közlöny 5. számában fontos közlemény jelent meg. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek dolgozóinak munkaidejéről, valamint munkadíjazásának rendszeréről, a Magyar Közlöny 41. számából ismerhetik meg az érdekeltek a 19/1977. (V. 25.) MÉM.-MÜ.M. rendelkezést. A vállalati doglgozók alapbérének megállapításáról a 2/1977 (V. 25.) NIM rendelet intézkedik ugyanitt. ugyanazon gyermekek és más családtagok után csak egy ízben engedélyezhető. E jogalkotási célnak megfelelően kell megítélni a tanácsi bérlakásra megállapított la-: káshasználatba-vételi díjból engedélyezett szociálpolitikai kedvezmény ismételt megadását is. Ennélfogva a tanácsi bérlakásnak az a bérlője, aki újabb tanácsi bérlakást kap, csak olyan gyermeke vagy más eltartott családtagja után részesülhet szociálpolitikai kedvezményben, akit az előző kedvezmény megállapításánál még nem vettek figyelembe, mert csak a lakáskiutalást követően született Vagy később lett a bérlő eltartott családtagja. Ezt a körülményt természetesen az újabb lakás kiutalása alkalmával megvizsgálja a tanács lakásügyi hatósága. A kedvezmény megítélése után utólag azonban visszafizetés nem rendelhető el, mert a módosítás az állampolgár jóhiszeműen szerzett jogát ^sértené, ellenkezne az érvényes ’jogszabályokkal. Az ÉVM és a PM elvi állás- foglalása hangsúlyozza azt a jogszabályt, amelynek alapelve szerint a tanácsi bérlakás bérleti joga is pénzértéket képvisel. Ezért helytelen, jogalap nélküli egyes tanácsi lakásügyi hatóságoknak az az álláspontja, mely szerint a bérleti jogviszonyról a tanács javára lemondó bérlő csak a kiutaláskor ténylegesen befizetett, tehát a szociálpolitikai kedvezménnyel esőken tett lakáshasz- nálatba-vételi díjjal azonos ösz- szegű térítésre tarthat igényt. A bérleti jog értéke azonos a lakáshasználatba-vételi díj összegével. Tehát azt a személyt, aki tanácsi bérlakásról a lakásügyi hatóság javára lemond és a lakást beköltözhetően, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadja, megilleti a bérleti jog értékének megtérítése, s a korábban kapott szociálpolitikai kedvezménnyel nem csökkenthetik a térítés összegét. Ennek az alapelvnek megfelelően azt a bérlőt is megilleti — ha a la-, nács javára lemond bérlakásáról — a lakáshasználabta-vé- teli díj összege, aki 1971. július 1. előtt kapta meg a kiutalást, amikor még nem kellett lakás- használatba-vételi dijat fizetnie.
