Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-05 / 131. szám

1977. JÜNIUS 5., VASÁRNAP z,yüűap Örkényben, Pomázon Új lakás — más élet — Mindenki várta azt a na­pot, mikor költözhet ki a ci­gánytelepről, s mikor veheti birtokba új lakását. Éppen most fordulunk be az Örkényi Ilona-majorba, a volt cigánytelepre, Füzesy Istvánnal, a dabasi járási hi­vatal elnökhelyettesével. Szét­tárja a kezét, úgy mutatja: — már a gaz is benőtte az utcá­kat. Megállunk. Napfényben für­dik a táj. Mozdulatlan min­den. Életnek semmi jele, pe­dig pár héttel ezelőtt hangos volt még a vidék az itt élők nyüzsgésétől. Ma már csak az árválkodó kút és a putrik helyét jelző vályogkupacok mesélhetnének. Május elején az utolsó tizenkét cigánycsalád is elment innen. Ötvenhat család 1 — Folyamatosan költöztek el: 1974-ben tíz, 1975-ben ti­zennyolc család — mondja Füzesy István. — Ekkor még csak az volt a cél, hogy mi­hamarabb megváltoztassuk la­kásviszonyaikat. Kijelöltünk egy területet, ahol a lakáso­kat építettük. Később rájöt­tünk, nem jó az, ha újból egy helyen laknak. Mert elzártsá­guk továbbra is megmarad. Ezért tavaly júliusban és ok­tóberben 8—8, most pedig 12 családnak adtuk át a nagy­község más-más részein épült lakásokat. — Hány családot érintett a lakóhelyváltozás? — összesen ötvenhatot. — De nehogy azt higgye, hogy a végén vagyunk — vet­te át a szót Mihalovies Mi­hály, a tanács vb-titkára. — Azóta sokan megnősültek, férj­hez mentek és mind újabb lakásigénylést nyújtanak be. Természetesen a mi erőink is végesek, de ahol több ■>- gene­ráció él együtt, vagy nagy a család (hisz nem ritka a 10 •—12 gyerek), tudunk segíteni. — Milyen anyagi megterhe­lést jelentett az új lakás a családoknak? — Mivel CS-lakásokat épí­tettünk, öt-hatezer forintot. De a legtöbbjüknek mégeny- nyit sem, mert a sokgyere­kesek kedvezményt kaptak. — Magánerőből nem épí­tett egyik sem? — 1968-ban volt egy-két család. De a többség erre nem volt képes, rendszeres mun­kát nem vállaltak. 1974-ben az első tíz család átköltöztetése kedvező eredményt hozott e téren is. Ugyanis a családok kiválasztásánál az elsődleges szempont a munkaviszony volt. Ez hatott. Minden mun­kaképes férfi igyekezett ál­lást szerezni, hogy lakást kap­jon. — Hol dolgoznak legin­kább? — A legkülönbözőbb helve- ken. Az építőipari szövetke­zetnél, a Béke és Haladás tsz- nél, az erdőgazdaságnál. — Elégedettek velük? — Éppen a minap találkoz­tam az egyik igazgatóval, aki elmondta, semmivel sincs több baj velük, mint mások­kal. Igyekszünk megbecsülni Az Örkényi cigányok ősi foglalkozását, a vályogvetést, még a mostanában épülő új házak is őrzik. Kevesen épít­keznek errefelé téglából. Min­den családban van egy-két férfi, aki tavasszal elmegy vályogot vetni, s csak télre jön haza. Az egyik háznál hiába zör­getünk, nem jön elő senki. Kis idő múlva a kapuhoz to­tyog egy két-három év körüli csöppség. Nagy, fekete sze­meivel ránk néz, és ellent­mondást nem tűrően közli: anyu nincs. Már indulófél­ben vagyunk, amikor \ előke­rül a nagymama. Szívélyesen beinvitál, lüj bútor a nagy­szobában, igazi gyerekbútor a kicsiben, és gyönyörű sző­nyeg. Később, a kert végéből, előjön a háziasszony, nagy kosár zöldborsót hoz. — Nagyon'szép a lakása. — Ha már kaptuk, igyek­szünk megbecsülni. Két szo­ba, konyha, kamra, előszoba, fürdőszoba — mutogatja büsz­kén. — De nézzék meg a ker­tet is. Van benne minden, ami kell. Zöldség, krumpli, borsó, bab. Még egy-két gyümölcs­fát szeretnénk ültetni, hadd egyenek a gyerekek. — A férje? — Az erdőgazdaságban dol­gozik. Én itthon vagyok. Mű­velem a kertet, főzök, takarí­tok. Baromfi is lesz — egy ko­sárról felemeli a fekete ken­dőt, vagy harminc kiscsibe csipog, most keltek ki két napja. — Mennyi kiadásuk van egy hónapban? — Van a lakbér, az 150 fo­rint, a villanyszámla, a tv, a .rádió — sorolja. — Hogy érzik magukat az új környezetben? — Jaj, azt el sem lehet mondani. Itt valahogy a le­vegő is más. — Volt-e valamilyen rend­bontás, vagy ellenérzés a köl­töztetés idején? — kérdezem Mihalovies Mihálytól. — Inkább a nem cigányok közül zsörtölődtek, de nem voit ellenséges hangulat. — Bennünk volt azért egy kis félelem — mondja Füzesy István —, mert a cigánytelep felszámolása nem csupán egy­szerű lakóhelyváltozást je­lentett, hanem gyökeres élet­módváltozást is. Szétszakad­tak egymástól, ezentúl kinek- kinelk egyedül kell megállnia a lábán. Rendszeresen dol­gozni kell, kifizetni a lak­bért, a villanyszámlát. A hely­zet megnyugtató. Dolgoznak, megbecsülik új környezetü­ket, örülnek a lakásnak. Nem mesét kér már — És hogyan tovább? — a kérdésre Czagányi László, a dabasi járási hivatal műve­lődési osztályvezetője vála­szol. — Az első lépést megtet­Felvételre keresünk az őszi cukorrépaátvételi idényre CUKOBBÉPA-Á TVEVŰKET Jelentkezés: Mátravidéki Cukorgyárak, 3001 Hatvan, rövid személyi adatokkal. Augusztus elején négynapos tanfolyamon kötelező a részvétel. HIRDESSEN A PEST MEGYEI HÍRLAPBAN! tűk. Emberhez méltó körül­mények között élhetnek. Most a kulturális színvonal emelé­sét tartjuk a legfontosabbnak Valószínűleg az év végén megalakul a cigányklub. Sze­retnénk, ha minden cigány­kisgyerek óvodába járna, szor­galmazzuk az iskolaelőkészí­tő tanfolyamok szervezését. A rászorulók rendszeres neve­lési segélyt kapnak. — A fiatalokkal és a fel­nőttekkel sikerült megked­velteim az olvasást — vette át a szót Boross Zsuzsa, az Ör­kényi könyvtár vezetője. — Különösen azóta, hogy az egyik asszony, Molnár Béláné lakásán fiókkönyvtárát nyi­tottunk. Száznyolcvan köny­vet bíztunk rá, s most ezek­ben a hetekben kap még 200 kötetet. — Miket olvasnak általá­ban? — Mesekönyvet. A tündér­lányokat, a királyfiakat sze­retik. Természetesen próbá­lok mást is adni. Lakatosné például a Grimm és a Bene­dek Elek-mesék után szíve­sen olvasta a Kántor-történe­teket. Most már, ha bejön a könyvtárba, nem mesét kér. Egy lépéssel előbbre Pomázon egy lépéssel előbb­re tartanak. A putrik már tíz évvel ezelőtt eltűntek. A cigányok legtöbbje szép, több- szobás összkomfortos házak­ban él. A férfiakon kívül munkaviszonyuk van az asz- szonyoknak is. Gyerekeiket taníttatják. Közéleti tevé­kenységet folytatnak. Van kö­zöttük tanácstag, népfront- aktíva. Szívesen végeznek tár­sadalmi munkát. Minden csa­ládban van tv. rendszeres mo­zi- és könyvtárlátogatók, s két éve, a cigányklub megalaku­lása óta a művelődési házba is eljárnak. — Talán nekünk könnyebb dolgunk ' volt, ‘ riiíiit az örké-‘ nyieknek — mondja Boross István, Pomáz nagyközség ta­nácselnöke. — Itt sohasem volt hagyományos értelem­ben vett cigánytelep. A fel­végen laktak, a falu legsze­gényebb rétegével együtt. Így szoros csoportélet nem ala­kulhatott ki közöttük. A na­pokban került a kezembe egy 100 éves anyakönyvi kivonat: a gyerek apja cigány volt. az anyja nem. — Ez nem azt jelenti, hogy nincs is több tennivalónk — vette át a szót dr. Bódy Imre vb-titkár. — Ahhoz, hogy előbbre lépjünk, kulturális színvonalukat kell emelni. Nagyszerű lehetőség erre egye­lőre a cigányklub. Természe­tesen a legfontosabb a nyolc általános elvégzése. Rendsze­resen ellenőriztük a tanköte­les korú gyerekek iskolái elő­menetelét. Elmondhatjuk, ma már mindegyikük elvégzi az általános iskolát. Sőt, közép­iskolásaink, szakmunkástanu­lóink is vannak szép szám­mal. Ferenczi Annamária Kertbarátok segítik a közellátást • A ráckevei járásban háromezer hektár jr 9 Eletet a parlagföldekre 9 Szárnyasok és négylábúak A ráckevei járás minden községében sok a zöldség és gyümölcstermesztéssel, sertés- mzlalássai, tenéntartassal fog­lalkozó háztáji és kisegítő gaz­daság. A járás területén 1833 kistermelő 3344 hektárt művel. Ebből 527 a veteményeskert, 390 a szőlő és,74 hektáron gyü­mölcsöt termelnek. A primőr­zöldség termesztéssel bővült a kertészkedés, az idén már 140 ezer négyzetméternyi földet bo­nt fóliasátor. A kistermelők árutermelése nagyon jelentős. A járásból ki­kerülő hízott sertések 44,9, a hízómarhák 20,7, a baromfiak 3,2 százaléka a kisgazdaságok­ból származik. Tavaly, amikor a dunavarsányi Petőfi Tsz még nem kezdte meg a házinyál te­nyésztését, a nyúlhústermelés száz százalékát a kistermelők adták. Ugyanígy méhészettel is csak ők foglalkoztak. A já­rásban a tejnek 15,2, a tojás­nak pedig 18,9 százalékát a kistermelők hozták forgalom­ba. Sokan foglalkoznak közü­lük virágkertészettel is. — A háztáji és a kisegítő gazdaságok termelési kedvének növeléséoől a helyi tanácsok­nak is ki kell venniük a ré­szüket. Erre hívta fel a járási hivatal a legutóbb tartott ta­nácselnöki értekezlet figyelmét — halljuk Baghy Lászlótól, a ráckevei járási hivatal élelmi­szergazdasági és kereskedel­mi osztályának vezetőjétől. — Mivel és hogyan segíthetik a községi tanácsok a kisterme­lőket? — kérdezzük. A válasz: — Erre a taná­csoknak feladattervet kell ki­dolgozniuk. Felkutatják a ki­használatlan termelési lehető­ségeket is, az üres istállókat az udvarokban, a parlagföldeket a határban és minden rendelke­zésükre álló lehetőséggel se­gítsék elő azok hasznosítását. — Több község egyes részei­ben azonban tilos az állattar­tás ... — Igen. Például Ráckevén és Kiskunlacházán a Duna-parti és a községek központjában le­vő házakban. Nem mindenütt lenne helyes ugyan új istállók építését engedélyezni, de ne áll­janak üresen a meglevők. Az állattartást indokolatlanul kor­látozó minden egyéb helyi in­tézkedést meg kell szüntetni. Számos községben már műkö­dik operatív bizottság, amely rendszeresen vizsgálja a felvá­sárlást meg a helyi ellátást. Ilyen bizottságokat minden köz­ségben szerveznek. A tanácsok pedig ellenőrzik a felvásárlást és az értékesítést. Érvényt keli szerezniük annak a rendelke­zésnek, hogy a felvásárló szer­vek a kistermelők minden fel­kínált áruját átvegyék. Az a törekvés, különösen az üdülő­községekben, hogy a zöldség és gyümölcsszükségletet a helyben termesztett áruval elégítsék ki. Ugyanakkor korszerűsítésre várnak a piacok is. — Elég sok feladat bárul tehát a tanácsokra. — Az említettnél több is. Csak néhányat idézek. Közre kell működniök a kisáruterme- lést segítő gazdaságok, szövet­kezetek tevékenységének össze­hangolásában is. Szemmel tart­ják a takarmányellátást és ahol szükséges, ott új takarmány­boltok nyitását szorgalmazzák. A táptakarmány soha sem hiányozhat sehol. Fontos fel­adat: előmozdítani a kertba­rát körök alakulását. Egyelőre csak Ráckevén, Dunavarsány- ban és Szigetszentmiklóson működik, mégpedig jól, ilyen kör. Halíomásoól tudom, hogy Dömsödön és Dunaharasztin most akarnak alakítani. Helyes lenne azonban, ha minden köz­ségben kertbarát kör járulna hozzá a termelés növeléséhez. — Sok termelőszövetkezetben agronómus vezette háztáji üzemág támogatja a tagokat. — Járásunkban is. Sőt egyes helyeken a háztáji agronómus nemcsak a tsz-tagokat, hanem a község más lakóit is támogat­ja a kertészkedésben, állattar­tásban, tanáccsal, de más mó­don is. Sz. E. Aporka egyik távolesö tanyáján 2800 négyszögöles területet művel Ivatzenbach József nyugdíjas gyári munkás és felesége. A 2800 négy­szögölből nyolcszázon fóliasátorban salátát, paradicsomot, paprikát és más zöldségfélét termel. Saját telepítésű, 10 éves gyümölcsöse is mintaszerű. JUNIUS 6-12. Biztosítási hetet rendeznek a nagykátai járásban Emlékezetes a tavaly decem­berben Kákán halálos áldo­zatokat követelő borzalmas tragédia. Kigyulladt a mun­kásasszonyokat szállító autó­busz és közülük heten életü­ket vesztették. A gyászra, csa­ládi szomorúságra semmiféle gyógyír nincs. De az ezzel já­ró gondokat mégis enyhítet­te, hogy valamennyi ük hozzá­tartozójának az Állami Bizto­sító azon nyomban kifizetett 50—50 ezer forintot, az egyik elhunyt családjának pedig, mert csoportos életbiztosítás­ban is részt vett, további 30 ezer forintot. Csakhogy — bár. munkahe­lyén mindenki részt vett a CSÉB-biztosításban — a nagy­kátai járás dolgozóinak csu­pán háromnegyede vesz részt abban. Ezért is határozta el az Állami Biztosító nagykátai járási fiókja, hogy széles kör­ben igyekszik meggyőzni az embereket a biztosítás külön­böző fajtái által nyújtott elő­nyökről.- Június 6. és 12. kö­Fiatalok öregeknek - szombaton és vasárnap Társadalmi munkák Sóskúton lyamán megtervezi az óvoda udvarára a KRESZ-parkot. Az óvoda és az iskola pedagógu­sai között nagyon jó a kapcso­lat, kölcsönösen segítik egy­mást a társadalmi munkák­ban. Elkészült az új iskola tervdokumentációja, a terüle­tet ebben a félévben megsze­rezzük. Telekgondjaink meg­oldására még az idén parcel­lázzuk. Az idei fejlesztési tervek­hez tartozik még a sztaukai lakótelep villamosítási terveinek el­készítése, a belterületi vízrendezés érde­kében a pusztazámori patak vizének megtisztítása. A fűtési idény megkezdéséig rekonst­ruáljuk a klubkönyvtár fűtő- berendezését is. P. Z. zött — a járási hivatal közre­működésével — biztosítási he­tei rendez a járásban. Ebből az alkalomból Nagylcátán, a Telefongyárban és az ÁFÉSZ- áruházban, Tápiószelén pedig a Kohászati Gyárépítő Válla­lat üzemében ügyfélszolgála­tot tart. Máshol a hét folya­mán a .művelődési házakban rendez ismeretterjesztő elő­adásokat a biztosításról. Ezen­kívül egyéb módon is igyek­szik a biztosítási héten mértnél több embert meggyőzni róla, hogy milyen segítséget nyújt ) a legkülönfélébb esetekben. Így például, aki épület- és la­kásbiztosítást köt, azt, ha vele, vagy hozzátartozójával otthon történik baleset, akkor kár­térítést kap. Természetesen, nem marad el a biztosítás akár tűz, vihar, villámcsapás okoz kárt az épületben, de akkor sem, ha betörik az ablak, vagy mondjuk felrobban a kávéfőző, avagy tolvaj jár a házban. Az Állami Biztosító nagykátai fiókjánál 1976-ban 277 ilyen természetű kárt je­lentettek be és ezért 360 ezer forintot kaptak a biztosítot­tak. Az idén mostanáig már 300 ezer forintot térített meg a fiók a személyi kár ellen biztosítottak részére. Az iskolai, óvodai biztosítás­ban, ami mindössze évi 10 fo­rint költséggel jár, a járás gyermekeinek csak 70 száza­léka vesz részt. Most erre is fokozatosan felhívják a figyel­met. Egyre több az autó és így a közlekedési baleset szintén növekszik a járásban. Sok esetben a gépkocsi-tulajdo­nos hibájából ered a baleset, és ilyenkor a kötelező bizto­sítás védelme nem, csak a Casco vehető igénybe. Sok gépkocsi-tulajdonos azonban ilyen biztosítást nem köt. Ta­valy így is közel 600 ezer fo­rint kárt vállalt magára a biz­tosító, de Casco hiányában sok autótulajdonos viselhette az általa okozott kár gyakran nagy összegét. Sz. E. r \ sunk megnövekedett. Egész­ségházat építünk, amelynek terve és költségvetése már el­készült, eddig húszezer forint értékű társadalmi munkára számítunk. Idei legfontosabb terveink közé tartozik még öt fedett buszmegálló felépítése, amelyben szintén a két köz­ség lakosságának segítségére támaszkodhatunk. Merésznek tűnő kezdeményezés, amelyet saját erőnkből valósítunk meg: sóskúti téglából építünk kísérletként járdát. Ha a módszer beválik, rend­szeresén alkalmazni fogjuk. A jövő év végéig befejezzük a gyalogutak korszerűsítését. — Az iskola tanárai, tanu­lói és a szülők tevékenyen részt vettek a virágos Sóskú­tért mozgalomban. A pedagó­gus KISZ-szervezet az ősz fö­ldén márciusban adták át Sóskúton a községi óvodát, amelynek három és fél milliós költsége nagyrészt társadalmi munkából jött össze — mond­ta el Bencsik Antal, a sóskúti és pusztazámori közös községi tanács elnöke. — A köáség la­kói és a két bányaüzem, az Országos Érc- és Ásványbánya és a Pest vidéki Kőbánya Vál­lalat dolgozói mintegy 640 szakmunkás és segédmunkás, nők, fiatalok. szombat, vasárnapjukat töltve tizenegy hónap alatt építették fel a száz gyermeket befogadó óvo­dát. A községi sportpálya öltöző- helyiségei, a pusztazámori mű­velődési ház társadalmi össze­fogással készült el. Aktív fia­talok közreműködésével hoz­tuk létre a pusztazámori öre­gek otthonát. Az idén a járá­si szervektől kapott támogatá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents