Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-04 / 130. szám
/ Új mederbe vezetik mmm * S|fPl|f' ív pwyy A Budapest XV. kerületét is átszelő Szilas-patak mentén végrehajtott városrendezés szükségessé tette a patak szabályozását. A munkálatokat a Csatornázási Művek dolgozói végzik. A Szilas-patak vizét részben zárt, részben nyílt szelvényű vasbetonmederbe vezetik. Anyanyelvi vetélkedő Ősszel — néprajzból, helyismeretből Anyanyelvi vetélkedőt szervezett a túrái Galgavidéki ÁFÉSZ a szövetkezetben dolgozó brigádoknak. A művelődési házban lezajlott versenyen öt brigád három-három tagú csapata mérte össze tudását: mennyire ismerik és használják jól, helyesen nyelvünket. A néhány érdeklődő brigádtag a versenyzőkkel együtt mulatott a hangulatos és furfangos nyelvi feladványokon. Dudás József elnökhelyettes elmondta: hasznosnak tartja az ilyen játékos, mégis komoly ismereteket adó versenyeket, hiszen nemcsak kellemes szórakozást nyújtanak, de segítik a mindennapi munkát is. A versenyt szoros ' küzdelem után a Marx Károly brigád nyerte. A második helyen ® Zrínyi Ilona, a harmadikon a Jógazda brigád végzett. A győztesek és a helyezettek értékes könyvjutalmat kaptak. Az ÁFÉSZ a túrái művelődési házzal karöltve, ősszel néprajzi, helyismereti vetélkedőt tervez, a jövő tavasszal, az ünnepi Jcönyvhéfen újból anyanyelvi vetélkedő lesz. Bekötötték a kutakat Határidőre elkészültek és június elseje óta adnak vizet a vízmű új kútjai. Gödöllőn hármat kötöttek rá a hálózatra, hozamuk napi ezerkétszáz köbméter. A Foton átadott két új kút Csömör vízellátását Is javítja; teljesítményük napi ezer köbméter. KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK Kanyartechnika - tanulsággal — Milyen utcában vagyunk? — kérdezte gyakran a tanulókocsiban az oktató gyakorlatozás közben. Az első alkalommal azt hittem, hogy viccel. Pont ő ne tudná, hol járunk? Hiszen azt mondták, hogy örökké Vác — a közlekedési abc tanulására kimondottan alkalmas — utcáit rótták az előttünk gyakorlók is. No, de ő, az oktató, tudja, hogy mire valamelyik számtábláról leolvassuk, hogy most éppen a Bem utcában járunk — beestele- áik ... S különben sem az utca nevére, hanem arra volt kíváncsi: véletlenül nem egyirányú utcában vagyunk-e? Ha igen, akkor az különleges helyzet! Hogy mennyire, azt érdemes tanulmányozni mostanában Gödöllőn is. Főképpen pedig azért, hogy a közlekedési szabályokat — egy tekintetben — a régebben tanulók épp- úgy figyelmen kívül hagyják, mint a frissen végzettek. Tisztelet a kivételnek. A Dózsa György út, a Körösfői úttól a Kossuth utca torkolatáig hetek óta egyirányú. Ezt táblák jelzik. Így, aki a bíróság felől a városközpont irányába közeledik, ebből az egyirányú utcából elkanyarodhat jobbra, a posta felé, vagy balra, a tűzoltóság felé. A jobbra kanyarodással nincs nagyobb baj. Egyirányú utcából ugyanúgy az úttest jobb széléről kanyarodunk, mintha kétirányú utcában lennénk. A balra kanyarodás már nem sikerült mindenkinek szabályosan. Megfigyelhető, hogy a balra kanyarodok ugyancsak az úttest jobb széléről kezdik a manővert — abban a biztos tudatban, hogy ez a szabályos. Noha a KRESZ kimondja, az egyirányú utcából való balra kanyarodás esetében az úttest bal széléről köteles a járművezető besorolni, akkor is, ha — mint a szóban forgó esetben — útburkolati jelek nincsenek. A hibás szemlélet, a mostani rossz gyakorlat abból a régi tételből fakad, hogy jobbra mindig kis ívben, balra mindig nagy ívben kell kanyarodni. Ez igaz, itt is, de csak az elmondottak figyelembevételével. S hogy a KRESZ előírása miért éppen így szól,' ahogy ismételtük, annak logikus a magyarázata. Ha ugyanis az egyirányú Dózsa György út végén mind a jobbra, mind a balra kanyarodok a: úttest jobb széléről kívánnak kanyarodni — ezzel egymást hátráltatják a folyamatos haladásban, ha viszont a posta felé igyekvők a lottózó melletti sávban maradnak, a Petőfi tér felé igyekvők, balra kanyarodok a gyógyszertár melletti járdához közelebb sorolnak be, a szabálynak is eleget tesznek, s egymást sem akadályozzák a gyors továbbhaladásban. K. Z. P. A PEST MEG' IV. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM I m 'Á Üt Ük. ■ •V'M B Jg", Vis 1977. JÜN1ÜS 4., SZOICBAT Az eredmény kötelez Modern tehenészeti telep a Szilas mentén FAJTAVÁLTÁS Nagyszerű sikert értek el tavaly a kerepesi Szilasmenti Termelőszövetkezetben. A magyartarka tehénállományt tartó gazdaságok országos tejtermelési versenyében a gödöllői tehenészeti telep második dijat nyert, s megkapta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter dicsérő oklevelét, valamint 80 ezer forint jutalmat. A pénzt annak rendje és módja szerint felosztották, egyharmadát az ágazat irányítói, kétharmadát a közvetlen termelők között. A tavalyi eredmény: százhetvenöt tehén átlagban 4302 liter tejet adott. Azóta — miként a többi ágazatban is — változott a helyzet. A gazdaság nagyobb lett. ( Az évet már a járás egyik legnagyobb közös gazdaságaként kezdte el a volt kerepesi, a csömöri Haladás és a cinkotai Aranykalász termelőszövetkezet. Az Egyesült Szilasmentiben megszaporodtak — pontosabban egy kézbe keltűitek — a szarvasmárha-tartó! telepek. Csömörön, Cinkotán, Kistar- csán, Nagytarcsán és Gödöllőn találhatjuk a szövetkezet istállóit. Épületeik részben elavultak, részben műszaki állaguk elégtelen. Az állatállomány egészségügyi jellemzői sem kedvezőek. Az idén ezerkétszázhet- veftöt szarvasmarhával kezdtek, ebből ötszázötvennyolc a tehén. A nagytarcsai, cinkotai és a csömöri istállókban pozitív az állomány: háromszáz- harminckét állat tbc-s. Az ágazat egyik fontos teendője, hogy a beteg állatokat fokozatosan kiszűrjék. A — szak- nyelven szólva — negativizá- lás egyetlen módja, hogy1 i a fertőzött jószágokat kiselejtezik és vágóhídra küldik. Az egészségügyi intézkedések nagy gondosságot, körültekintést és fegyelmet igényelnek. A beteg állatok tejét csak felforralva lehet fogyasztani, s ez nemcsak egészségügyi szempontból, de a, gazdaságosság követelményei miatt sem tartható. A megtermelt tejet a Gal- gatej szövetkezeti közös vállalkozás dolgozza fel, és szállítanak a Váci Vállalatnak is. Tejipari Az állomány megtisztítását naég egy fontos szempont indokolja. A Szilasmenti Termelőszövetkezetben — akárcsak a járás számos gazdaságában — beruházásra készülődnek. A tejtermelés fokozásáért, a népgazdaság és a lakosság jobb ellátása végett új telep építését tervezik. A megvalósulást azonban kedvezőtlen földrajzi adottság hátráltatja. A 000 férőhelyes szakosított tehenészetet a szövetkezet III., — cinkotai — kerületében, a nagytarcsai telepen lehet a leggazdaságosabban megépíteni. Sajnos a terület vízben rendkívül szegény. A 100 köbméter napi vízszükségletet mindenképpen biztosítani kell, s a vízügyi szervek már javában fúrnak, keresik a víz rejtekhelyeit. Anyagi, pénzügyi, kivitelezési problémáik nincsenek. Mihelyst eredményre vezetnek a fúrások, kezdődhet az építkezés. A tervezés sokoldalúságát mutatja a telep műszaki rendszere. Két tényezőt kellett figyelembe venniük a szakembereknek, amikor a kötetlen tartás mellé alom- trágyás technológiát terveztek. A környék talajviszonyai — a domborzat, a termőtalaj humusztartalma, szerkezete — megköveteli, hogy gondoskodjanak a talajerő pótlásáról, méghozzá szerves trágyával. A másik irányító elv az új környezetvédelmi törvényből, az agglomerációs övezet egészségügyi, higiéniai követelményeiből fakad; a hígtrágyás tartás elképzelhetetlen. Az új telep benépesítését 1980-ra tervezik, a negatív állományú kistarcsai és gödöllői telepről, valamint a Csömörön kialakítandó üszőborjú és növendék üsző istállóból. A jelenlegi csömöri állományt, valamint a selejtezésre váró többi állatot pedig Cinkotára viszik, ahol felszámolásukig, karanténban tartják őket. A tavaly megkezdett fajtaváltás is a korszerű tehenészeti telep gazdaságosságát tűzte ki célul: az intenzívebb, termelékenyebb Holstein-fríz — magyartarka keresztezés első nemzedékéből — az Fl-es- ből — már hetven üszőborjút nevelnek. S ha a tervek valósággá válnak, nemcsak a szövetkezét jár jól. Épül Kistarcsán a megyei kórház, oda pedig hamarosan sok tej kell. G. Z. Országos hímzéspályázat Túrái siker a fckásnsuigatai Múzeumban A szabad idő értelmes és hasznos felhasználásának tárgyi feltételeit tekinthetik meg azok, akik felkeresik a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumot, ahol az országos hímzéspályázat legszebb pályamunkáit állították ki^ Több száz, az ország különböző városából, községéből érkezett kézimunkát láthatnak a bemutatón. Megtaláljuk az alföldi szűrhímzés, a különböző keresztmetszetes hímzés legszebb darabjait éppen úgy, mint a közismert kalocsait, a buzsákit, a kalotaszegit. Külön öröm, hogy a hagyományokhoz méltóan képviseltette magát a Galga völgye is, mégpedig az országosan isTorna a szabadban A gödöllői 302. számú ipari szakmunkástanuló intézet diákjai, ha a jó idő engedte, az alsóparki sportpályán tartották tornaórájukat. Képünkön: Mayer Endre testnevelő tanár irányításával, gimnasztikái gyakorlatokat végeznek az elsősök. Ifj. Fekete József felvétele. mert túrái hímzésmintákkal. Az aszódi Kiss Zsuzsanna színes és Bálik Jánosné fehér térítői, a túrái Tóth Istvánné térítője, Kovács Lászlóné fehér blúza, Bácskai Elemérné színes futója szép színfoltja a nagyszerű kiállításnak. A pécsi Földvári Andrásné is túrái fehér hímzéssel vett részt a pályázaton. Külön kell szólni a III. díjat nyert Kuti Jánosné Szilágyi Anna régi, túrái őszirózsás, macskanyomos asztali futójáról, mely ragyogó technikával, a formák és színek találó arányával mutatja be a túrái hímzés páratlan szépségét és gazdagságát. A kiállítás megtekintését ajánljuk a vidékünkön élő, hímzéssel foglalkozóknak, szakköröknek, az esztétikai élményért, valamint a témaválasztási lehetőségek sokasága miatt. A kiállítás ismét bebizonyította: azok kézimunkázása értékes és hasznos igazán, akik a célszerűség mellett a magyar népművészet kimeríthetetlen kincsesházának mintáit, formáit, eszközeit alkalmazzák. A. 1. KEDDEN Baróti Lajos az agráregyetemen Baráti Lajos, a labdarúgóválogatott szövetségi kapitánya tart előadást június 7-én, kedden, 19 órakor az Agrár- tudományi Egyetem aulájában. Előadásának címe: Labdarúgásunk jelene és jövője. Ezt követően Baróti, Pintér Sándor és Rab Tibor válaszol az érdeklődők kérdéseire. Befejezésül filmösszefoglalót vetítenek a 60-as és 70-es évek legjobb mérkőzéseiről. Szom háti jegyzet ten2 Mesék A múltról és a jövőről. A jelent éljük, valame. lyest ismerjük — s lehet róla a valóságosnál sötétebb vagy derűsebb képet is festeni, pm ilyenkor a mesélő könnyebben tetten érhető. A régvolt idők, s a majdan elkövetkező századok a színterei inkább az álmodozóknak, álomkergetőknek. Gödöllőn, néhány év óta, az évszakok váltásához hasonló természetességgel tűzik napirendre a hátrányos helyzetűeknek nevezett honpolgárok ügyes-bajos dolgait. Szűkebb körű bizottsági ülések és nagyobb nyilvánosságú konferenciák adnak terét vélemények, ötletek, megoldási javaslatok kifejtésére. Szélsőséges vélekedések elkerülhetetlenül fölbukkannak ilyenkor, velejárói az összejöveteleknek. Kár szót vesztegetnünk rájuk, salak — úgy látszik — mindenhol akad. Amiért toliam alá kívánkozott a papír, az több ennél. Előbb-utóbb nekik is meg kell. érteniük, mondotta nem kis szomorúsággal hangjában az egyik fölszólaló, hogy nem süttethetik a hasukat, amikor csak kedvük szottyan rá. Én is örömest ballagnék a strandra, pillantott ki a magasra nőtt fák napsütötte lombkoronájára, dehát... és itt abbahagyta. Dehát. ■. folytathatta kiki a félbehagyott mondatot, nekünk itt kell rostokolnunk, a hűvös, mesterséges világítású teremben, miközben azok, akikért a tanácskozás zajlikf szabadon kószálnak a városban és a falvakban. Ma még. De meddig? Míg belátják vagy beláttqtjuk velük, hogy nekik is órával kell mérniük a napot, a hasukat pedig ők is munka után, szabad szombaton és vasárnap tárhatják oda a nap sugarainak. Eme merengők szemében a sokat hangoztatott beilleszkedés inkább betöretés. Nyakukba alMSZtjuk a civilizáció jármát, hiszik, hadd nyögjék az igát ők is. Egyenlően. Közösen, ve. lünk, régi „betöretettekkel”, Innen már könnyű a borongást folytatni. Időben előre és hátra. Azok voltak a szép idők, amikor szabadon kóborolhattunk a végeláthatatlan tereken. A mélyen borúlátók a jövendőtől sem várnak sokat. Illetve, a béklyó , szorításának erősödését. A derűsebb lelkületűek a mesés múltai vetítik a távlatokba. Hadd merengjenek, nemde? Egy a baj: a sosem-voU és sosem-lesz paradicsomi állapotokat a mával vetik: egybe, a mától kérik számon. Immáron harminc éve épül az új társadalom, mondogatják, s minden reggel arra ébredünk, hogy itt is, ott is nehézségek. Ezt kell megoldanunk, meg amazt. Hiába is próbálnánk felébreszteni búsongóinkat, kezükbe adni, mondjuk, Lakatos Menyhért könyvét, melyből megtudhatnák, mi lyen is a sóvárgott, ak kor sütteti a hasát, amikor akarja állapot. Mennyi babona, tudatlanság, járvány, betegség, megvetés, megalázás. Mennyi oktalan pofon és — emberhalál! Még reménytelenebb vállalkozás a szocializmus forrásaihoz csalogatni őket. Megértetni, hogy sem régen, sem ma nem ígérnek nekik paradicsomi állapotokat. Csupán, napról napra emberibb körülményeket. Méltó teret képességeik kibontakoztatásához. A munkához. Ez majdnem mesés. Kör Pál
