Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-04 / 130. szám

1977. JÜNIUS 4., SZOMBAT »KCVEI -jjßjr w xJfamw A központi téma: & zöldség-gyümölcs Belkereskedelmi és fogyasztási szövetkezeti megbeszélés A Belkereskedelmi Minisz­térium és a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Tanácsa vezetői, Sághy Vilmos minisz­ter és Molnár Frigyes elnök vezetésével tanácskoztak a la­kosság áruellátásának kérdé­seiről, a kereskedelempoliti­kai célok megvalósulásáról és a két szerv együttműködésé­nek tapasztalatairól. A tanácskozás egyik köz­ponti témája volt a zöldség- gyümölcs kereskedelem át­szervezésére vonatkozó kor­mányhatározat végrehajtásá­nak helyzete, és a lakosság zöldség-gyümölcs ellátásának javítása. A két szerv vezetői a többi között megállapodtak abban, hogy a VI. ötéves tervidő­szakra szóló ágazati tervek és szabályozórendszer kialakítá­sánál biztosítják az állami és a szövetkezeti szektor fel­adataikkal arányos fejlődését. Új ABC Áporkán Oj ABC-kisáruházat nyi­tott Áporkán a Kis-Duna menti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. A kétszázhúsz négyzetméter alap- területű üzletet pénteken adr ta át a vásárlóknak — a hely­belieknek és a kedvelt nya­ralóhely hétvégi lakosainak — Nagy Gábor, a Pest me­gyei MÉSZÖV elnökhelyette­se. A bolt élelmiszert, ház­tartási és vegyi árukat, ipar­cikkeket kínál, nyitó árukész­letének értéke meghaladta a hétszázezer forintot. Nem kívánná a vásárló? Előrendelés, házhozszállítás - huzavona A megyét járva számos élel­miszerüzletben megkérdeztem: vállalják-e nagyobb árumeny- nyiség házhoz szállítását. Az üzletvezetők többsége ilyesfor­mán válaszolt: — Ugyan már, nem Pesten vagyunk, itt nem igénylik az ilyesmit. Mások arról számoltak be, hogy megpróbálták bevezetni e házhozszállítást, de nem volt sikere. Vajon miért? — Megyénk munkaképes korú lakosságának csaknem a fele ingázik, azaz szabad ide­jéből órákat tölt naponta uta­zással. És mert a vonatról so­kan szállnak le egyszerre, az üzletekben is sorba kell áll­niuk. Nekik legalább akkora szükségük van erre a szolgál­tatásra, mint a fővárosiaknak. Hogy mégsem élnek vele, ami­kor egy-egy helyen megterem­tik rá a lehetőséget, annak több oka lehet Talán kevesen tudnak róla, esetleg bizalmat­lanok a vásárlók az üzlettel szemben. Lássunk néhány példát! Próbáltuk megszervezni Meglepő, hogy olyan iparo­sodott városban, mint Vácott, a lakosság nem várja a helyi kereskedelemtől a házhozszál­lítást. Kegyes István, a Vá­ci Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztály- vezetője elmondta, hogy né­hány évvel ezelőtt megszer­vezték ezt a kereskedelmi szolgáltatást, de nem vált be. Oly kevesen kérték, illetve rendelték lakásukra az árut, hogy nem lett volna gazdasá­gos egy autót ilyen célra üzemben tartani, illetve leköt­ni. Minden üzletünkben meg­teremtették az előrerendelés feltételeit, de nem veszik igénybe, csak elvétve egy-egy boltban. S többnyire nem Vá­cott, hanem Gödöllőn, ott is el­sősorban a Ganz Műszer Mű­vek Árammérő Gyárának asszonyai, akik rendszerint a 125-ös számú üzletben vásá­rolnak. (A kérdés: tudott, tud-e erről a szolgáltatásról a vásárló?!) Az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi vállalata a Nyugat-Pest me­gyei, amely a budai, a rácke­vei és a szentendrei járás el­látásáért felelős, ugyancsak kudarcot vallott a házhozszál­lítással. Nem mutathat föl eredményt az előrendelés nép­szerűsítésében sem. Somogyi Ferenc, kereskedelmi igazgató- helyettes tájékoztatása szerint csupán a nagyobb gyárak tő- szomszédságában, például az ISG bejáratánál, Budaörsön gyűjtik össze reggelente a ko­sarakat, szatyrokat, hogy tu­lajdonosaik munkájuk végez­tével megpakolva, soron kívül elvihessék az árut. A tejet kiviszik A Ceglédi Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat szervezé­sében több száz család részére szállítja házhoz a tejet az Al­földiéi tsz-társulás. A sike­res akciót két éve indították, azóta hónapról hónapra emel­kedik a megrendelők száma. Kürti Andrástól, a Ceglédi ÉKV igazgatójától arról érdek­lődtünk, vajon a tej mellé nem vennének-e szívesen péksüte­ményt, tojást, fölvágottat, saj­tot is a környékbeliek? — Nem, legalábbis nem kap­tunk ilyen jelzéseket. Az igaz­ság egyébként is az, hogy ki­csiny tételekért nem érdemes megszervezni a házhozszállí­tást. Hogy nálunk a tej eseté­ben mégis megtörtént, az az Alföldi Tsz-tej érdeme. Na­gyon jól bevált viszont az elő­rendelés. Az összes ipari üzemben megszerveztük, így a dolgozó nők minden alapvető élelmiszert sorban állás nélkül megvásárolhatnak. Szolgáltatás bosszúsággal A megye 29 ÁFÉSZ-ét nem jártuk végig, csak a nagykátai és a gödöllői elnöktől kérde­zősködtünk. Nagykátán nem is olyan régen volt előrende­lés. de megszűnt, mert az elő­zetesen vásárolt hús miatt hű­tőkben kellett tárolni a meg­pakolt szatyrokat, erre pedig nem volt az üzletnek kapaci­tása. Egyébként is több alka­lommal nem tudták pontosan azt az árut adni. amit kért a vevő, akinek így, amikor cso­magjáért ment. majdnem úgy kellett bevásárolni, mintha reggel nem adta volna le a kosarát a megrendeléssel. A Gödöllői ÁFÉSZ-tól ked­vező választ kaptam: náluk létezik házhozszállítás. Veres- egyházon a 15-ös és a 17-es, Erdőkertesen az 1-es, Szadán a 21-es, Csömörön a 42-es, és Gödöllőn az 53-as üzlet gyűjti össze a megrendeléseket, s napközben kosarakkal, tricik­livel. kézikocsival kiszállítják az eladók az összeállított cso­magokat. A házhozszállítást azokban a nagyobb üzletekben sikerült jól megszervezni, ahol szocia­lista brigádok dolgoznak, s tagjaik egyik vállalása ez a szolgáltatás. Az immár három éve szervezett házhozszállí­tást elsősorban az idősebb em­berek és a kismamák veszik igénybe, mert ők vannak nap­közben otthon, de mind többen érdeklődnek a fiatalabbak kö­zül is iránta. Boltonként jelen­leg körülbelül 20—30 ezer fo­rint értékű árut szállítanak a vevők lakására. Érdemes elgondolkodni a fontieken. Ha Szadán és Csö­mörön igénylik az előrerende- lést, a házhozszállítást, ugyan miért ne volna erre igény Vá­cott, Cegléden, Százhalombat­tán, Szentendrén, Érden...? Czibor Valéria Pártmunka a mezőgazdaságban (2.) Társadalmi, politikai, közéleti mozgósítással Tét: az utak biztonsága Befejeződött a közlekedés hosszú hónapja Befejeződött a Pest megyei közlekedési hetek eseményso­rozata. A harmincöt napos propagandakampány egyik irá­nyítója a Pest megyei Közleke­désbiztonsági Tanács volt. A több mint ezer aktivistával dolgozó társadalmi szervezet ügyvezető elnöke, illetve titká­ra, Tóth Gyula és Dutka Antal rendőr alezredesek így értékel­ték a közlekedési hosszú hó­nap tapasztalatait: — A közúti baleseteknek mindössze 2 százaléka elkerül­hetetlen. Ilyenek például a durrdefektes, a tengelytöréses vagy a váratlan rosszullét okoz­ta szerencsétlenségek. A többi baleset viszont mindig vala­milyen mulasztásra, vétségre vezethető vissza. Ebből kell kiindulnunk, amikor csökkente­ni akarjuk az oly gyakran tra­gikus végű közúti /balesetek számát. A közlekedési morál javításának szükségességét mindenki elismeri, nekünk vi­szont az a dolgunk, hogy min­dig újabb és újabb eszközökkel napirenden tartsuk a témát... Csábít az aszfalt — Még mielőtt a KBT mód­szereit és a közlekedési hetek rendezvényeit részleteznénk, kérem, ismertesse a megye baleseti helyzetét. — Megítélésünk szerint a közlekedési morál az utóbbi időben valamelyest javult. Ez a sommás megállapítás vi­szonylagos érvényű, ugyanis a halálos és súlyos balesetek száma tovább nőtt, de legalább valamivel kisebb arányban mint a járművek mennyisége. A leggyilkosabb balesetforrás változatlanul a gyorshajtás, de sajnos egyre több az ittas ve­zetés is- Nem akarom most idézni a baleseti krónikákat, de szinte mindennapos dolog, hogy egy részeg fuvaros, se­gédmotoros vagy kerékpáros szerencsétlenséget okoz. A statisztikák szerint minden ötödik sérülés az ő hibájukra vezethető vissza. — Furcsa összefüggést vet­tünk észre a mellékutak javu­ló állapota és a balesetek kö­zött. A jó minőségű aszfalt tünk például ez a megyetér­kép. Százezer példányban ké­szült el a napokban, s tükrözi az általunk jelzett kisebb for­galmú, biztonságosabb fővá­rosi és megyei útvonalakat. A csábít a sebesség növelésére, de arról megfeledkeznek a ve­zetők, hogy az utak vonalve­zetése a régi maradt, tehát legtöbbször kanyargós, bukka- nós, mert évtizedekkel ezelőtt még nem az MZ-nek vagy a Jáwáknak, hanem a lovas ko­csiknak készültek. Többek kö­zött a két és háromszámjegyű útjainkon ezért nőtt a bal­esetek száma, míg a főútvo­nalakon némi javulás észlel­hető. — Évekig napirenden vol­tak a kivilágítatlan lovas ko­csik és kerékpárok okozta sze­rencsétlenségek. Változott a helyzet mostanában? — Sokkal kevesebb a prob­léma velük, mint mondjuk a hetvenes évek elején volt, ám szerepüket átvették a se­gédmotorosok. Sokuknak nincs meg a kötelező KRESZ.vizsgá- ja, pedig 40—50 kilométeres sebességgel haladva már ko­moly sérüléseket lehet össze­szedni és okozni. Mi propa­gandával és természetesen helyszíni bírságokkal ösztö­nözzük őket az alapvető képe­sítés megszerzésére. — Említették, hogy a bal­esetek 98 százaléka elkerülhe­tő lenne. Milyen eszközökkel rendelkezik a KBT a szubjek­tív eredetű balesetek befolyá­solására? Térkép — terelőutakkal — Túl vagyunk azon, hogy csupán beszéljünk. Az agitáció fontos, de meg kell találni az érdeklődést kiváltó formákat: versenyeket szervezünk, pro­pagandaanyagokat terjesztünk mindenfelé, KRESZ.parkok építését támogatjuk, a közle­kedés szempontjából kritikus pontokon megszigorítottuk az ellenőrzést... Így van mellet­térkép hátoldalán sematikus ábrán mutatjuk be, hogy mi­lyen balesetek kerülhetők el a biztonsági öv használatával. Vagy: most jött haza Brüsz- szelből a Nemzetközi Iskola Kupán szerepelt hattagú ma­gyar csapat, köztük volt egy Pest megyei, szobi általános iskolás is. Harmadik helyen végeztek. Ez így önmagában persze csak egy látványos do­log, de itt nyilván az a leg­fontosabb, hogy a legjobbak kiválasztásáig több ezer diá­kot sikerül megismertetni köz­lekedési tudnivalókkal. To­vábbra is minden évben meg­rendezzük a Vezess baleset nélkül versenyt, s a közel­múltban került sor Gödöllőn a Keressük a legjobb gépkocsi- vezetőt megyei döntőjére. Ép­pen most küldünk Ceglédre a a szakmunkásképző intézet­nek egy segédmotorkerék­párt ... Go-kartosok Cegléden — A fiatalok vehemenciáját igyekszünk befolyásolni, meg. felelő körülmények közé szo­rítani. A ceglédieken kívül eddig körülbelül tíz segédmo­tort és 30—40 kerékpárt jut­tattunk el a megye közép- és általános iskoláiba. A jármű­veken megtanulhatják a diá­kok az alapvető közlekedési ismereteket, a tanárok irányí­tásával. Ezenkívül más társa­dalmi szervekkel együtt támo­gatjuk például a túrái go­kar fosokat is. A karosszéria nélküli kisautók — bár je­lenleg még mindig csak ku­riózumnak számítanak — rendkívül népszerűek, éppen ezért mi is segítjük jelenleg az újabb szakosztály létreho­zását Cegléden. B. E. Startra készek a munkagépek Cegléden, a Közúti Gépellátó Vállalat II. számú gyáregy­sége évente 360 millió forint értékben forgalmaz lengyel, csehszlovák, román és szovjet közúti munkagépet. Képünkön Hévízi Gyula és Fakan József, a gyár dolgozói átadásra ké­szítik elő az 1,3 köbméteres kanalú csehszlovák munkagépeket. Nagy Iván felvétele rendelkeznek a folyamatos tag­felvételt elősegítő tervekkel. A tagfelvételi munka tartalmi fejlődését bizonyítja, hogy a felvettek 98 százaléka rendsze­resen kiveszi a részét a társa­dalmi, politikai, közéleti tevé­kenységből. A Központi Bizottság hatá­rozatának megfelelően a me­zőgazdaság területén dolgozó pártszervek, pártalapszerveze- tek a tagfelvételt megelőző po­litikai, eszmei-ideológiai kép­zést egyre hatékonyabban va­lósítják meg. A párttagnak je­lentkezők elméleti, politikai felkészülése, a konzultánsok véleménye alapján megfelelő pártmegbízatásokat adnak. Növekednek a KlSZ-ajánlás- sal felvett párttagok aránya, mely kifejezi, hogy a pártalap- szervezetek a tagnevelési mun­kában megfelelően támaszkod­nak a KlSZ-szervezetekre. A káder- és személyzeti munka sikeres megvalósításá­ra, a pártmunka e fontos te­rületére a Központi Bizottság 1973. november 28-i határoza­ta alapján megfelelő figyelmet fordítanak. Megértették a ká­dermunka gyakorlati megvaló­sításának jelentőségét, a veze­tőkkel való foglalkozás szüksé­gességét. Valamennyi párt­szerv, pártalapszervezet ren­delkezik a működési területé­re vonatkozó hatásköri, véle­ményezési listával és közép­távú káderképzési és káderfej­lesztési tervvel. A gazdasági egységek kon­centrációjának folyamatában kellő hatékonysággal érvénye­sítették o párt káderpolitikai elveit. Megfelelően alakították a gazdasági egységek szerve­zeti változásaihoz a hatásköri, illetve véleményezési jogkörü­ket. A korábbi években jellemző volt, hogy a pártszervek, párt­alapszervezetek hatásköri, vé­leményezési listáján túl sok funkció szerepelt. Az elmúlt időszakban a helyes kezdemé­nyezések hatására több funk­ció került az alsóbb szintű pártszervezetek hatáskörébe. A pártszervezetek meg is ér­tették, hogy mennyire jelentős foglalkozniuk a hatáskörbe vont káderekkel és egyre in­kább érvényesítik, hogy a terv­szerű káderképzés — 5 hóna­pos, 1 éves pártiskola, mar­xizmus—leninizmus esti egye­tem — elsősorban a hatáskör­ben levők politikai képzését szolgálja. Erősödött a káder­munka testületi jellege is, nö­vekedett a testületek felelős­sége a kiválasztásban és a funkcióba állításnál, s a rend­szeres foglalkozás eredménye­ként a vezetők alkalmasabbá váltak feladataik ellátására. Gondot jelent azonban, hogy egyes pártonkívüli gazda­sági vezetők nem mindig ér­tik meg a káderek minősítésé­nek lényegét, fontosságát. így azután több helyen hibásan, a szakmai felkészültségre helye­zik a fő hangsúlyt, a politikai, a vezetői készség megítélését a pártszervek feladatának tart­ják. Ezt igyekeznek ellensú­lyozni a pártszerveik, melyek minden területen nagy figyel­met fordítanak a párt káder­politikai elveiben megfogalma­zott követelmények gyakorlati érvényre juttatására, a minő­sítések tartalmi fejlesztésére. Néhány probléma akad, mely hátráltatja, hogy az alap­szervezetek, a pártszervek munkájának színvonala emel­kedjék. így például a szövetke­zetek felsőbb fóruma, a köz­gyűlés elé kerülő anyagokait a pártszervezetek minden eset­ben megtárgyalják ugyan, de egyes esetekben nem fogal­mazzák meg a politikai célo­kat, s megelégszenek azzal, hogy népszerűsítsék a gazdasá­gi elképzeléseket. Előfordul az is, hogy a párttagok egy kis hányada „anyagi függőség” miatt tartózkodik a vélemény- nyilvánítástól. Nem érti meg kellően a népgazdasági és cso­portérdek összefüggését. Más hasonló hibák és a még meglevő fogyatékosságok fel­számolására, az alapszervezeti pártmunka színvonalának to­vábbi erősítésére a fő erőt arra kell fordítani, hogy a pártve­zetőség minden esetben és fo­lyamatosan ellenőrizze a ha­tározatok végrehajtásának helyzetét,! számoljon be a tag­gyűlésnek a megvalósításáról. Szükség esetén tegyen javasla­tot a mulasztókkal szembeni felelősségrevonásra. Erősíteni kell a pártcsopor­tok munkáját is. Ne csak a taggyűléseket készítsék elő, hanem váljanak a tagnevelés, a tagfelvételi munka bázisává. Foglalkozzanak többet kör­nyezetük sajátos kérdéseivel. A taggá nevelő és tagfelvé­teli , munkán belül nagyobb figyelmet igényel a fiatalok és a nők nevelése, felvétele. Az alapszervezetek politikai, ideo­lógiai, agilációs munkájának elmélyítésére szükséges bát­rabban napirendre tűzni elmé­leti, ideológiai, kultúrpolitikai kérdéseket. Nagyobb haté­konyság kell a vallásos ideoló­gia elleni harcban. Ezért is szorgalmazzák a társadalmi ünnepségek megszervezését. A szövetkezeti vezetés szín­vonalának emelése, a vezetés és a szakosított termelésszer­kezet fejlesztése, a pártszerve­zetek kiemelt feladata. Ezért követelmény, hogy rendszere­sen értékeljék a gazdasági munka eredményeit, feltéte­leit, szervezettségét, a munka- fegyelem helyzetét. Ehhez kap­csolódik, hogy a politikai mun­ka eszközével biztosítsák: a szövetkezetek jövedelemfelosz­tása tegye lehetővé a bővített újratermelést. A fogyasztás és felhalmozás aránya elsősorban a társadalmi érdekeket szol­gálja. ARATÖ ANDRAS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára A gdZditSág pártirányítása mellett a pártalapszervezetek fontos feladatként kezelik a tö­megszervezetek munkájának fejlesztését, segítését. A tömeg- szervezetek — főleg a KISZ — pártirányításának elveit is­merik, igyekeznek szellemében dolgozni, s célkitűzéseik eléré­sébe aktívan bevonják a tö­megszervezetek tagságát is. A pártbizottságok, a pártvezető­ségek területén rendszeressé vált o tömegszervezeti veze­tők koordinációs értekezletei­nek megtartása. Űj feladatot jelentett a párt- szervezetek politikai irányító munkájában a mezőgazdasági egységekben is megalakított szakszervezetek pártirányítá­sa. A népfrontbizottságok munkájának irányítása a köz­ségi pártszervezetek feladata, így a mezőgazdasági jellegű pártszervezetek e szervekkel csak közvetett kapcsolatban állnak. A községpolitikai fel­adatok kialakításában, s ellen­őrzésében viszont főleg a ter­melőszövetkezetek és az állami gazdaságok pártszervezetei vesznek részt. Számottevő se­gítséggel járulnak hozzá o köz­ségfejlesztési feladatok végre­hajtásához, nemcsak a politi­kai munka eszközeivel, hanem cselekvő részvétellel is. Megyénkben kedvezően ala­kult a mezőgazdasági jellegű pártalapszervezetek pártépítő tevékenysége is. A párt Köz­ponti Bizottsága határozatának nyomán a pártalapszervezetek- ben fejlődött, tartalmasabbá vált a tagfelvételi munka, ked­vezőbb a párttagság szociális összetétele. A céltudatos, terv­szerű tagfelvételi munka egy­re inkább a pártmunka min­dennapos tennivalójává válik. A pártalapszervezetek ehhez

Next

/
Thumbnails
Contents