Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-30 / 152. szám

ABONYI KRÓNIKA TÖBB ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS Hogyan fejlődik a háztáji gazdálkodás? EREDMÉNYES SZAKCSOPORTOK A háztáji és kisegítő gazda­ságok fejlesztése népgazdasági érdek. Az utóbbi néhány év­ben hozott több központi in­tézkedés is szorgalmazza ezt, érthető hát, ha nagy figyelmet fordítanak a helyi tanácsok is a lakosság jobb ellátására. Az abomyi nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága például a napokban foglalkozott a te­lepülés területén lévő háztá­ji és kisegítő gazdaságok te­vékenységével. Megállapítot­ták, hogy a két év előtti fel­mérés óta fejlődtek ugyan ezek a gazdaságok, de még ko­rántsem a kívánatos mér­tékben. Eredmény, hogy a korábbinál több zöldséget és gyümölcsöt termesztet­tek, s minden termelőszövetkezet külön agronómust foglalkoz­tat a háztáji gazdaságok irá­nyítására. A Ságvári Endre Tsz segít­ségével gyorsabb lett a serté­sek felvásárlása. Abonyban föb'c, mint kétezer kataszteri hold területen folyik háztáji gazdálkodás. Sajnos, sem a terület, sem a gazdaságok szá­mának növekedésével nincsen arányban az állattartás növe­kedése, csak kis mértékben gyarapodott például a szarvas- marhaállomány. A jó takar- mányeMátás, és a zökkenő­mentes felvásárlás ellenére az 1974-ben összeszámlált tizen­három sertéssel szemben je­lenleg alig hétezret tartanak nyilván. A baromfinevelés nem igényel különösebb fizikai munkát, ennek ellenére az el­múlt három esztendőben kö­rülbelül 4 ezerrel nőtt csupán a jószágállomány. A helyi ÁFÉSZ, a három termelőszö­vetkezet, a Gabonafelvásárló Vállalat, valamint a MÉK boltjai megfelelő mennyiségű tápot kínálrtak. Tavaly pél­dául az ÁFÉSZ 103 vagon ser­tés, 16 vagon baromfi, 9 va­gon kérődző táoot, a József Attila Tsz 40. a Ságvári Endre Tsz 155. az Üj Világ 152, a Gabonafelvásárló Vállalat pe­dig 104 vagon szemestakar­mányt adott el az állattartók­nak. Az ÁFÉSZ ez évre már 108 vagon sertés, 26 vagon ba­romfi és 2 vagon kérődző táp eladására kötött szerződést, s ebből az év első felében már 58 vagonnal értékesített. A felvásárlást elsősorban az ÁFÉSZ végzi. Tavaly, például 8 ezer 500 naposcsibét, ezer­ötszáz előnevelt csirkét, öt­száz naposlibát és kétszáz na­poskacsát vett át és értékesí­tett. Ugyanezen a felvásárló­telepen veszik át a mézet, a nyulakat és a szerződésekben létrejött zöldségféléket. Saj­nos, a felvásárlótelepen a kö­rülmények nem mindenben fe­lelnek meg a követelmények­nek. A gazdaságok fejleszté­séhez tavaly egyébként 147 az idén pedig 57 tag vett igény­be kölcsönt Abonyban. Fontos szerepük van Abonyban a szakcsopor­toknak is. A zöldségtermesztőké tavaly ugyan megszűnt, de az idén sikeresen újjászervezték. Tag­jai százkilencvenöt mázsa burgonya, harminc mázsa sár­garépa, százhatvan mázsa gö­rögdinnye huszonöt-huszonöt mázsa paprika és paradicsom, valamint harminc mázsa fejes és száz mázsa savanyú'káposz- ta átadására kötöttek szerző­dést. A nyúltenyésztő szakcso­port évek óta eredményesen működik, az idén T75 mázsa nyulat értékesítenek. Ugyan­csak eredményesen tevékeny­kedik a huszonhat tagú mé­hész szakcsoport is. A háztáji és kisegítő gazda­ságok segítésére a helyi ta­nács minden negyedévben úgynevezett koordinációs ér­tekezletet tart a helyi terme­lőszövetkezetekkel és az ÁFÉSZ-szel, ahol megbeszélik a termelési és értékesítési feladatokat. A nagyközségi tanács végre­hajtó bizottsága a további ered­mények érdekében fontosnak tartja, hogy az ÁFÉSZ mielőbb korszerűsítse a felvásárló-te­lepét, a Gabonafelvásárló Vál­lalat pedig tegyen meg min­dent annak érdekében, hogy a takarmányellátás folyamatós legyen. Az ÁFÉSZ fejlessze a zöldségtermelő szakcsoportot, és mielőbb keressen arra le­hetőséget, hogy a községben egy gazdabolt nyíljék. Gy. F. Régi épületből — óvoda A Mechanikai Művek abonyi gyáregysége a 4. számú óvo­dával szemben egy épületet vásárolt, melyből a gyáregység karbantartócsoportja korszerű, 60 apróságot fogadó óvodát alakít ki. Amikor az új gyermekintézmény elkészül, tanácsi kezelésbe adják. Az építkezést előreláthatólag augusztus 15-re befejezik, így a kicsinyek szeptemberben már birtokukba is vehetik. GyiirakI Ferenc felvétele. A kiváltig teljesült Gelka-szervizt Abonyban a tanácstagi be­számolókon és más fórumon is kérték: a nagyközségben nyis­sanak Gelka-szervizt. A ké­rést a közelmúltban teljesítet­ték, a Gelka Pest megyei ki- rendeltsége a Szolnoki u. 1. szám alatt fióküzletet nyitott. Átvesznek itt garanciális és nem garanciális javításra min­denféle elektromos, háztartási és híradástechnikai készüléket, és bejelenthetők bojlerek, mo­sógépek, centrifugák meghibá­sodása is. A szerviz hétközna­pokon 8—16.30 óráig, szomba­ton pedig 8 órától 12.30-ig tárt nyitva. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPAS ES CE XXI. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM ÉLgjl _ 1977 . JUNIUS 30., CSÜTÖRTÖK Hagyományok és idegenforgalom Gazdag program várja a vendégeket Uj szállóra lenne szükség A négyes főúton gurul ve­lünk az autó hazafelé, Cegléd­re. Nincs nagy forgalom, za­vartalanul élvezhetjük a tova­tűnő tájak látványát. Nyárfa- csoportokat, akácosokat, kalá­szukat érlelő búzát, rozs- és árpaföldeket, bokrosokat, er- dősávokat, gyümölcsösöket, szőlőket. A zöld szín tobzódik kora nyári árnyalataival a napsütésben. Lehet, hogy a táj üde hangulata is teszi, de ami­kor egy lankás domboldalról fut lefelé velünk a kocsi, és megpillantjuk Cegléd távoli sziluettjét, egyszerre mondjuk útitársammal: nézd!... Szegelet A templomok ismerős tor­nyai, majd a város legmaga­sabb építménye, a mikrohul­lámú erősítő állomás magaso­dik a házak fölé, arrébb a téglagyár kéménye, valamint a Köztársaság és a Kozma Sán­dor utcai tízemeletes épületek következnek. Távolabbról ide­látszik a kórház is. Két daru jelzi a vasút melletti építke­zést, a sort a gabonatárolók óriás hengerei zárják. Régebbi kutatók a város ne­vét a szeglet szóból származ­tatták: az utak szeglete, talál­kozása. Egy, a XVIII. század­ból származó okirat szerint, valamikor a köznyelv a várost Szegeletnek nevezte. Via más­ként vélekednek. Gyakori a környéken, hogy a települése­ket az ott leginkább tenyésző fa hevével illették: Cserő, Nagykőrös, Nyársapát. A Ceg­léd szót a cigié fűzfavessző névből tartják inkább leve- zethetőnek... Már Nagy Lajos korában, a XIV. században a kirendelt határbejárók — György deák és László mester — úgy ír a régi Erzsébet ki­rálynő által pártfogolt telepü­lésről, hogy három via magna — nagy út — találkozásánál fekszik. Feltételezik, hogy ezek az átvezető utak már a római hódítás előtt is léteztek. A városunk e csomópont jel­lege a századok folyamán sok pusztulás, ugyanakkor újjáéle­dés, s fejlődés forrása is volt. Ámint beérkezünk a város­ba, már vegyesebbek az érzé­seink — legalábbis az utakat illetően. Felmerül bennünk a kérdés: vajon hű maradt-e a város nemes hagyományaihoz? Miként vélekedhetnek Cegléd­ről az ideérkezők, az átuta­zók? Mit tudunk megmutatni nekik? Elégedettek Az IBUSZ helyi irodájának vezetőjével, Fodorné Mészáros Piroskával városunk idegen- forgalmáról beszélgetünk. — A vendégeknek nagy többsége átutazó. A Kossuth Szállóban, a Bocskai úti Ho­telben, valamint IBUSZ fize­tővendégszolgálat fürdőszobás szobáiban szállásoljuk el őket. Én csak ez utóbbi helyen megszállók véleményét isme­rem. Elégedettek szolgáltatá­sunkkal, a szobák tiszták, jó pihenést és megfelelő tisztál­kodási lehetőséget nyújtanak. Még azt sem tartják terhesnek a vendégek, hogy meg kell ke­resniük a kapott címeket. Eb­ben természetesen szívesen, készséggel segítünk nekik. — Kik látogatják leginkább városunkat? — Akadnak egyéni utazók is, de főként utazó' csoportok fordulnak meg itt. Például kü­lönféle szakmai csoportok, melyek a város termelőszövet­kezeteibe jönnek látogatóba, eszmecserére, nemcsak bel­földről, de a szocialista orszá­gokból is. Nemrég érkeztek hasonló vendégek Svédország­ból és Ausztriából. A csopor­toknak, ha kérik, megmutat­juk a várost is. Az idegenve­zető általában az IBUSZ-köz- pontból jön, de vannak helyi idegenvezetőink is, akik jól is­merik Cegléd történelmét. Hídvégi Lajos, Pataki Ferenc és Űcsai István régóta kalau­zolják az idegeneket, szívesen adnak mindig felvilágosítást az érdeklődőknek. A Kossuth Múzeum gazdag anyagát is nagy figyelemmel nézik végig a vendégek. — Meg kell azonban monda­nom, hogy szolgáltatásainkat Jehetne és kellene is bővíteni, javítani. Legfőképpen egy új, modem szálló hiánya régi gondja a városnak. Hasznos lenne egy új kiállítóterem, ahol nemcsak képzőművészeti, de különféle szakmai kiállítá­sokat és bemutatókat is lehet­ne tartani. Több helyi rendez­vényre, szélesebb körű propa­gandára lenne szükség. Előkészületek — Hogy érdemes erre ál­dozni, azt mutatja a Ceglédi ősz kulturális rendezvénysoro­zat sikere. Ilyenkor a mi for­galmunk is alaposan megnő. Az idei programra, mely októ­ber 15 és november 7 között lesz, már megkezdődtek az előkészületek. Hozzánk is jöt­tek érdeklődők, nemcsak a já­rásból és a megyéből, de pél­dául az IBUSZ szombathelyi irodája is jelentkezett. — Mi nemcsak a helyi lako­sokat segítjük utazásaik meg­szervezésében, de városunk idegenforgalmának fejlődését is szeretnénk jobban szolgálni. Hasznos lenne, ha az érdekel­tek minden év elején találkoz­nának és egyeztetnék tervei­ket, összeállítva egy ceglédi eseménynaptárt. B. J. Építőtábor A Ceglédi Állami Tangaz­daságban szervezett építőtá­borban az idei első turnus tagjainak egy részét a Cifra­kerti házakban, a többieket sá­tortáborban helyezték el. — Kik a tábor első lakói? — A tatabányai Árpád Gim­názium és Óvónőképző Szak- középiskolából, valamint a ko­máromi gyors- és gépíró isko­lából jöttünk —, mondja Wils- dosfer Kornélia. — Milyen az ellátás? — Nagyon jól főznek. Ro­mantikusak a sátrak. Mindig van hideg-meleg víz, megfele­lőek a tisztálkodási lehetősé­gek. Nem hiányoznak a kultu­rális programok sem. A gaz­daság vezetői sokat segítenek a szervezésben, s jó pár rendez­vényünkön maguk is részt vesznek. — Mit dolgoznak? — Az első időszakban a ku­koricát gyomtalanítjuik, majd a gazdaság szőlőjében kapál­tunk. Reggel 6-tól délután 1-ig tart a munkaidő. Igyekszünk jól dolgozni, s a gazdaság ve­zetői elégedettek is munkánk­kal. Késő délután van. A tábor­ban harsogva szól a zene. A lányok izgatottan készülnek a mai programra, a szépség- és fodrászversenyre. Majd este a sok móka, nevetés után nyugo­vóra tér a tábor minden lakó­ja, hogy a másnapi munkához erőt gyűjtsenek. Sáránszky Klára ÍGY latja a manöken Nemcsak a farmer kényelmes Itt a nyár. Sokaknak ki- kapcsolódást, másoknak sok munkát hoz. A nagy divatbe­mutatók is a nyári szezonban a legélénkebb forgalmúak. Nem véletlen, hogy Pest me­gyében is több divatbemutatót tartanak áruházakban, kultúr- házakban. Bolyós Ibolya, aki harmadik éve manöken, az idén is sok bemutatón vesz részt. A napokban a kecskemé­ti Alföld Áruházban tartott divatbemutatóra igyekezett. Ám előbb néhány kérdésre kértünk választ tőle.-— Hogyan lett manöken? — Több társammal együtt három évvel ezelőtt elvégez­tem egy tanfolyamot. Így let­tem fotómodell és manöken. — Ilyen könnyen ment? — Sajnos nem. Előtte a FÉNY SZŐ V-nél, majd az MTI-nél fotós voltam, s innen jelentkeztem manökennek. Egyébként fotósnak is pályá­zat útján jutottam be. Ügy lát­szik mindenhol kell a szeren­cse is. — Mikor dolgozik legtöbbet? — A legkevesebbet a kez­VIZILABDA Ceglédi VSE—Budapesti Vízügy SK 12:1 (1:0,2:0,5:0,4:1) Cegléd: Sárközi, Kisfaludy, Komáromi, Papp, Beok I., Ke­lemen, Ungvári. Csere: Beck II, Pákozdi, Bóbis, Tóth. Edző: Kelemen István. Góllövők: Papp (5), Kelemen (5), Ungvári (2). Ceglédi Sportuszoda, 200 néző. Vezette: Dombi. Cegléd a hazai lapokban A Múzeumi Híradó ez évi 2. számában hírt kaptunk ar­ról, hogy Kóhn Irén ceglédi és Szendéi Julianna, jászkara- jenői pályázók helyezést értek el a múzeumi témakörben be­nyújtott pályázatukkal. Az egyik pályázat Földosztás és földosztásért folyó harc Ceg­léden, a másik, A j ászkara je- női Lenin Termelőszövetkezet tevékenysége címmel íródott. ★ A Magyar Mezőgazdaság 1977. június 8-i számában Kö­zös tejüzem Cegléden címmel képes beszámoló jelent meg a 17 termelőszövetkezet és a tej­ipari Vállalat összefogásával épült új tejüzemről. ★ A Veszprémi Napló júrfius 5-i számában a Ceglédberce- len emelt új tornateremért végzett társadalmi összefogás­ról szól elismeréssel. ★ Az Élelmezési Dolgozó jú­niusi száma a ceglédi Sütő­ipari Vállalat által szervezett nyugdíjastalálkozó sikeréről számolt be. Mint írja, az öt­ven nyugdíjast busszal szállí­tották a vállalat legkorsze­rűbb • üzemrészeibe Tápiósze- lére, Abonyba. ★ A Dolgozók Lapja június 11-i száma a Ceglédi Állami Tangazdaságban szervezett építőtáborról közöl tudósítást ★ A Népszabadság, a Magyar Nemzet, a Népszava, a Magyar Hírlap június 17-i számában Borbély Sándornak, a KB tit­kárának ceglédi látogatásáról olvashatunk színes beszámolót. M. T. A kitűnő formában levő ceg­lédi csapatnak nem jelenített akadályt az idősebb játékosok­ból álló budapesti együttes le­győzése. Vízilabdázóink úszás­ban, erőben és lövőkészsétgiben felülmúlok ellenfelüket, és fö­lényes győzelmük ilyen arány­ban is teljesen megérdemelt. Vasárnap Budapesten lesz a döntő fontosságú Bániki Donát SE—Cegléd találkozó. Mint ismeretes, az első for­dulóban a fővárosi csapat Ceg­léden is nyerni tudott. Ha a vasárnapi viszavágón pontot vagy pontokat tudunk elhozni a fővárosból, nagy lehetőség nyílik az OB II A-csoportba felkerülésre. ★ Ceglédi VSE—MAFC 10:3 (1:1, 2:1, 3:1, 4:0) Cegléd: Rátóti, Pálinkás, Bóbis, Tankó, Tóth, Tánczos, Füle. Csere: Jónás. Edző: Paál Attila. Góllövők: Tankó (4), Pálin­kás (3), Bóbis, Füle, Tánczos. Isimét győzelmet arattak ifi vízilabdázóink, a budapesti if­júsági bajnokságban. Ezúttal biztosan győzték le a MAFC csapatát. Különösen az utolsó negyedben voltak ellen­állhatatlanok a ceglédi fiata­lok, s ez kitűnő erőnlétüket bi­zonyítja. Beck Mihály dő években dolgoztam, s fo­kozatosan, egyre többet. Min­den évszak, tehát az egész év kínál olyan újdonságokat a divatban, amelyeket be kell mutatni. Most épp egy divat- bemutatóra utazom majd to­vább, ahol az új nyári model­leket ismertetjük, s ajánlunk néhány bőrdíszművet is. Per­sze nemcsak bemutatókon lé­pek fel, hanem reklámfilmek­ben, fotókon is megjelenek. — Az utcán sokan megis­merik? — Igen, de néha másokkal is összetévesztenek. Hogy ne ismerjenek fel, arra van egy jó módszerem. Mindig másfé­le, de egyszerű ruhát viselek, más-más hajszínnel. — Miért szereti ezt a mun­kát? — Jólesik, ha örömet okoz­hatok. Szeretem a szép ruhá­kat, a mindig divatos holmi­kat, szeretem az utazgatást is, ha vidékre kell menni. Nem utolsó szempont, hogy eléggé kötetlen foglalkozás a miénk. — Tudna néhány tanácsot adni olvasóinknak? — Tessék, szívesen vála­szolok, segítek. — Mit tart a legkényelme­sebb öltözéknek? — Azt, amiben a legjobban érzi magát az ember. Szín­házba nem vehet fel farmert, viszont kirándulni sem lehet estélyi ruhában. Mindenkinek az a ruha a legkényelmesebb, amelyben szívesen eltölti a napját. Nemcsak a farmer a kényelmes! Sportöltözékek, sortok is lehetnek azok, s ezekben jól érezhetik magu­kat a fiatalok is. — Ha ünneplőbe kell öltözni, mit vesz fel, s mit ajánl? — Estélyi ruhát. Feketét, vagy fehéret, de csillogás nem kell rá, inkább egy finom ék­szerrel mutat jól. — Mindig divatosan öltöz­ködik? — Praktikusan. Mindig az alkalomhoz illően. — Magánélete? — A kötetlenség miatt ne­héz partnert találni, aki meg­érti a mi munkánkat, de né­ha kell erre is időt szakítani. Nekem szerencsém van, a vő­legényem ugyanebben a szak­mában dolgozik. Együtt szok­tunk tervezni. — Végül: mit ajánl a nyár­ra? — Vidám színek variációját, a fehéret, a homoksárgát, a pirosat, kéket, csíkosat, egy szóval élénk színösszeállítást. A ruhák szellősek, könnyűek legyenek. Kényelmesen, spor­tosan öltözzenek. Cipőben ugyanezt ajánlom. Divatosak a saruk is, bátran kell használ­ni, nem szabad visszariadni az ellenkező véleményektől. Borzák Tibor 1 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents