Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-30 / 152. szám
xmiap 1977. JÜNIUS 30., CSÜTÖRTÖK Tanácskozik az országgyűlés nyári ülésszaka Az NDK-val kötött szerződés az internacionalizmus ügyét és a két nemzet érdekeit egyaránt szolgálja Púja Frigyes külügyminiszter expozéja Az ország gazdasági gyarapodása megelégedéssel tölti el népünket, s részt vállal a feladatok megoldásában is Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja * i Púja Frigyes külügyminiszter expozéjának bevezetőjében hangsúlyozta: Hazánkban alkotmányos szokás a kiemelkedő jelentőségű nemzetközi szerződések törvénybe iktatása. Alkotmányunk léhetővé teszi azt is, hogy a fontos nemzetközi szerződéseket az országgyűlés erősítse meg. Ennek az ünnepélyes eljárásnak az alkalmazására — az alkotmány módosítása óta — első ízben kerül sor, amikor most a kormány nevében megerősítés és törvénybe iktatás Végett előterjesztem a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság 1977. március 24-én Berlinben aláírt barátsági, együttí működési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság 1976. május 18-án kötötte meg az előző barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését, amely a várakozásnak megfelelően betöltötte szerepét. Megkötését két tényező indokolta: egyfelől a világban és különösen az európai kontinensen az elmúlt években végbement nagy horderejű változások, a Német Demokratikus Köztársaság gyökeresen megváltozott nemzetközi helyzete, másfelől a két ország szocialista építőmunkájának nagy eredményei, sokrétű együttműködésük fejlődése. Mindez szükségessé is tette az új szerződés kidolgozását és aláírását. Az európai változások közül a legjelentősebb az úgynevezett német problémakör rendezése volt. 1970-től kezdve az érintett országok szerződésekkel szabályozták a második világháború után nyitva maradt európai problémákat. Az ényhülési folyamatot elősegítő és tükröző szerződésrendszerben a tőkésországok kénytelenek voltak számot vetni a realitásokkal, elismerték a második világháború után kialakult európai helyzetet és a szocializmust építő Német Demokratikus Köztársaságot. A szerződések eredményeként alapjában rendeződött a viszony az európai szocialista országok és a Német Szövetségi Köztársaság között. Mindezektől a nagy fontosságú megállapodásoktól még hosszú út vezetett Helsinkiig, az 1975 nyarán megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezletig, amelyen 35 ország vezetői aláírták a kontinensünk viszonyaira jelentősen kiható záróokmányt. Földrészünk biztonsága, népeink boldogabb jövője szempontjából történelmi jelentőségű — szögezte le a külügyminiszter —, hogy Európa szívében olyan német állam létezik, amely a társadalmi haladás, a szocializmus és a béke erőit gyarapítja. Nagyra értékeljük, hogy a Német Demokratikus Köztársaság konstruktív kezdeményezésekkel járult és járul hozzá az európai kontinens és az egész világ békéjéhez és biztonságához, a békés egymás mellett élés elvének maradéktalan érvényre juttatásához. A nemzetközi szolidaritás szellemében támogatja a szocializmusért, az imperializmus, a neokolonializmus ellen, a teljes politikai és gazdasági függetlenségért küzdő népek igazságos harcát. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság államközi kapcsolatai az elmúlt 10 esztendő alatt még sokoldalúbbá és gyümölcsözőbbé váltak. E kapcsolatokban meghatározó szerepet játszik a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a Német Szocialista Egységpártnak a a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elveire épülő, szoros, testvéri együttműködése. Gazdasági kapcsolataink intenzívek és gyorsan fejlődnek. A Német Demokratikus Köztársaság a Szovjetunió után hazánk második legjelentősebb gazdasági partnere. Kölcsönös áruszállításaink értéke ez évben már meghaladja az egy- milliárd rubelt. Áruforgalmunkban a termelési kooperáció és a szakosítás mintegy 30 százalékkal részesedik. Kulturális együttműködésünk — valamennyi területen közösen kidolgozott és elfogadott munkaprogram alapján — elősegíti népeink kölcsönös szellemi gazdagodását, egymás kulturális értókeiinók alaposabb megismerését, és hozzájárul ahhoz, hogy népeink minél jobban megértsék egymást. Ideológiai együttműködésünk elősegíti a szocialista építés elméleti kérdéseinek tisztázását és közös harcunkat a nemzetközi küzdőtéren. Jelentősnek tartjuk — mondotta a továbbiakban Púja Frigyes— a társadalmi és tömegszervezetek együttműködését és azokat a kontaktusokat, amelyek megyéket, városokat, üzemeket, vállalatokat és intézményeket fűznek össze a testvéri barátság szálaival. Az eredményes munka jóleső tudatával állapíthatjuk tehát meg, hogy az 1967-ben megkötött szerződésünk betöltötte szerepét, és jól szolgálta népeink érdekeit. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése nagy jelentőségű okmány; a benne megfogalmazott elvek valóra váltásával és a vállalt kötelezettségek teljesítésével magasabb szinten folytatjuk azt a közös munkát, amelyet az 1967-ben kötött szerződés alapján végeztünk. A szerződés leszögezi, hogy a két ország a jövőben is minden területen fejleszti és erősíti az örök, megbonthatatlan barátságon és a kölcsönös, testvéri segítségnyújtáson alapuló kapcsolatait. A szerződés értelmében a felek minden területen erősítik és szélesítik gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésüket, beleértve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folyó tevékenységet is. A két ország tovább fejleszti az együttműködést a tudomány és a kultúra, a művelődés, az irodalom és a művészetek, a hírközlő szervek, az egészségügy, a környezetvédelem, a testnevelés és a sport területén. A szerződés egyben a kölcsönös segítségnyújtás dokumentuma is. A szerződő felek kötelezettséget vállaltak arra, ha egyiküket valamely állam vagy államcsoport részéről fegyveres támadás éri, a másik fél minden eszközzel a segítségére siet. A Magyar Nép- köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya egyaránt arra törekszik, hogy ilyen helyzet ne állhasson elő; következetesen fellép a reakciós, visszahúzó erők ellen, amelyek agresszív célokat melengetnek, s kétségessé akarják tenni az Európa szívében elért történelmi jelentőségű eredménnc'et. Ezután az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja bevezetőjeként leszögezte: — Az 1976-os év, amelynek gazdálkodásáról most számot adunk, az új középtávú tervidőszak első éve. Céljainkat az V. ötéves tervben megfogalmazott társadalmi törekvéseink határozták meg. A népgazdaság az elmúlt évben egészében véve kielégítően, az V. ötéves tervben meghatározott irányban fejlődött. Tovább nőtt a termelés és a fogyasztás. Bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Az egyensúly- hiányt legjobban kifejező behozatali többlet mértéke csökkent. A nemzeti jövedelem növekedési üteme azonban — és emiatt az életszínvonalé is — elmaradt a tervezettől. A nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem 1976- ban az előirányzott 5 helyett 3 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Az elmaradásban a legnagyobb szerepe a mezőgazdasági termelés csökkenésének volt, amit főleg a kedvezőtlen időjárás okozott. Ezenfelül az egész ipar értékesítési nehézségeinek is része van abban, hogy a nemzeti jövedelem kisebb mértékben nőtt, mint ahogy számítottuk. Az összes bevétel 320,4 milliárd, az összes kiadás 322,9 milliárd forint. A költségvetés hiánya 2,5 milliárd forint, kisebb a tervezettnél. A nemzeti jövedelem lassúbb növekedése más feltételeket teremtett a jövedelmek felihasználásában is; ugyanis e lelassulás mérsékelte a vásárlóerő gyarapodást. A fogyasztás csak kevéssel emelkedett, mert a lakosság reáljövedelme a tervezett 3 százalék helyett csupán 1 százalékkal nőtt. Ennek egyik oka a kisebb termelés és az ezzel együtt járó alacsonyabb kereset, másik oka pedig az, hogy a fogyasztói árak a tervezettnél valamelyest jobban emelkedtek. Központi bér- intézkedés 1976-ban három területen volt: a papíriparban, a bölcsődékben és az óvodákban. Valamennyi költségvetési intézményben 3-ról 5 százalékra növeltük az évenkénti béremelés keretét. A beruházások A népgazdasági tervben meghatározott új nagyberuházások kivitelezése megkezdődött, sőt két újabb létesítmény építését is elhatároztuk: egy cukorgyárét csaknem 8 milliárd és az új budapesti sportcsarnokét 1,6 milliárd forint előirányzattal. Míg például az 1976-ban be- fejeződött nyolc nagyberuházásra összesen 15 milliárdot költöttünk, addig a megkezdett öt fejlesztés már 25 mi]- liárdba fog kerülni. Az 1977. évben befejeződő tizennégy beruházás együttesen 38 mil- iiárdba kerül, a kilenc induló beruházásra viszont 76 milliárdot, tehát kétszer annyit fokülönbség elsősorban a 48 agglomerációs községet nyomasztja. Csakhogy a dolog fordítva is igaz, az agglomerációs problémák óhatatlanul visz- szahatnak a fővárosra. S nemcsak ellátási, közlekedési és kulturális vonatkozásokban, hanem úgy is, hogy Budapestről egyre többen ki járnak dolgozni a megyébe. Egyre inkább világos mindenki előtt, hogy a Pest megyei problémáknak jelentős része csak Budapesttel összhangban oldható meg. Ezéirt magúink is kezdeményezői vagyunk a megyei és a fővárosi vezetők rendszeressé váló találkozásának. Bár azt is őszintén meg kell mondani, hogy sajnos, az utóbbi években képviselőcsoportunk nem tartott közös megbeszélést a budapesti képviselőcsoporttal. De reméljük, hogy ilyen megbeszélések is létrejönnek. • — A fejlesztési szintkülönbség az indokoltnál bizonyos mértékig. erősebben mutatkozik a megVék városai és községei között is. — Kétségtelen, de itt elsősorban a régi öt városunkra kell gondolni. Sajnos, hosszú ideig külön kezelték a városok és a községek fejlesztését. Az számunkra, hiszen Pest megyének nincs székhelyvárosa. De a fővárosban dolgozó 183 ezer Pest megyei közül nagyon sokan órányi utazással évtizedeket mennek — a fejlettséget tekintve — visszafelé. S bizony, alig jobb a helyzet a megye városai és az azokat környező községek között. A tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló javaslatot az országgyűlés törvénybe iktatta. S benne a harmonikusabb fejlesztés igényét. Ez elsősorban tanácsi feladat, amely a lakosság — a választópolgárok — igényével találkozik. Tehát az országgyűlési képviselők feladatát, munkáját is érinti. Hogyan látja a helyzetet, az arányosabb fejlesztés folyamatát a képviselő? • A tanácskozás szünetében erről a kérdésről — illetve e kérdéskomplexumról — beszélgettünk S. Hegedűs Lászlóval, a Pest megyei képviselők csoportjának vezetőjével, a HNF országos tanácsának titkárával. — Ügy szoktunk fogalmazni, hogy a Budapest és Pest megye fejlettségi szintje közötti A pénzügyminiszter előterjesztése a tavalyi költségvetés végrehajtásáról, a szokottnál is nagyobb érdeklődést váltott ki a képviselőkből. Ezt jelzik a felszólalások is. Érthető. A miniszter az örvendetes eredményeink mellett országos gondjainkról is beszélt. Hogy a nemzeti jövedelem mérsékeltebben növekedett a tervezettnél és ezzel összefüggésben az életszínvonal átlaga is alig emelkedett. Hogy a beruházások előkészítésének — gyakran csak nagyon nehezen indokolható — elhúzódása miatt nem sikerült teljesen felhasználni a rendelkezésünkre álló pénzt. Hogy a termelés hatékonyságának növekedése nem üti meg a kívánt színvonalat. Mégis, a felsoroltakhoz képest, egy részkérdés foglalkoztat. A miniszter felhívta a figyelmet egy fejlesztési aránytalanságra: a megyeszékhelyekhez, a városokhoz viszonyítva háttérbe szorulnak a községek. Egyszerűbben, s talán kissé nyersebben kifejezve: a városok — néhol és időnként —, a községek rovására fejlődnek. S ez az aránytalanság nem jó a városoknak sem. Végül is ez a kérdés egy módozatban válik érdekessé Városok vonzásában BESZÉLGETÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZÜNETÉBEN kenthettük a költségvetésből fizetett támogatást, néhány helyen a felhasználóknál pedig — átmenetileg — a nyereség lett alacsonyabb. A nyereségcsökkenés azonban a számítottnál kisebb, főleg azért, mert egyes területeken még mindig több kedvezményt és támogatást adtunk, mint amennyivel összességében számoltunk a tervek elkészítésénél. 1976-ban az adózás módja és mértéke is változott, s ennek, valamint a vállalatok és szövetkezetek jobb gazdálkodásának eredményeképpen a vállalati alapok összessége növekedett: a fejlesztési alapok az állami vállalatoknál 15 százalékkal, a tartalékalapok több mint 40 százalékkal nőttek; a részesedési alap némileg csökkent. Az irányítás eszközei sokat’ javultak, de nem gondolhatjuk, hogy nincs már több tennivalónk. Az 1976. évi tapasztalatok végső összegezése is igazolja, hogy további tennivalóinkat jól határozták meg az 1977. évi népgazdasági tervről, állami költségvetésről és a pénzügyi szabályozókról hozott döntések. Ezeknek eléggé tervszerű megvalósulását mutatják az idei első félévi eredmények is. A múlt évi gazdálkodás tapasztalatai sok tanulsággal szolgálnak a mára, s a jövőre nézve is — hangsúlyozta a miniszter. Az ipar Az ipar ágazatai közül az előző évi növekedési szintet meghaladta a vegyipar és a villa...osenergia-ipar termelés- növekedése. A többi ágazatban az ütem elmaradt a korábbi évekétől és a tervezettől is. Ebben közrejátszott, hogy a belföldi kereslet és a KGST- tagországokba irányuló rubel- elszámolású export növekedése valamivel kisebb volt a tervezettnél. Az iparvállalatok nyeresége 4,8 milliárd forinttal több a tervezettnél. Az iparvállalatok nyereségükből a bérköltség 6,4 százalékának megfelelő részesedési alapot képeztek. Az évközi prémium-jutalom kifizetések mérséklődtek, az év végi részesedés megközelítette az előző évit. Az ipar további fejlődését jelentős beruházások alapozták meg. Folytatódtak a központi fejlesztési programok, jól halad az alumíniumipari és a petrolkémiai program végrehajtása. Az iparvállalatok fejlesztési alapja a tervezettnél gyorsabban nőtt. A 'többletforrást a vállalatok akkor használják fel a legésszerűbben, ha elsősorban a folyamatban levő be(Folytatás a 3. oldalon.) zás kivitelezésében lassú volt az előrehaladás, ugyanígy az egészségügyi, oktatási és más. viszonylag kisebb, de fontos beruházás megvalósításában is mutatkoznak késedelmek. Végeredményben a külkereskedelmi hiányunk 1976-ban csökkent, de a behozatal több volt, minit a kivitek A külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom előző évinél kisebb passzívumában már megmutatkoztak a termelés és értékesítés szerkezeti átalakítására irányuló erőfeszítések kezdeti eredményei. A KGST-árak szabályozott módon követték a világpiaci árak tartós irányzatait. Az 1976-os esztendőben tőkés forgalmunk cserearányai valamit javultak. Kereskedelmi és fizetési megállapodásainknak minden relációban rendre eleget tettünk. Hitelképességünk nemzetközi megítélése továbbra is kedvező. A külkereskedelmi elszámolásokban — a nemzetközi valutákhoz képest — javítottuk a forint árfolyamát. Ezáltal az importárak növekedése mérsékelten hatott a hazai árakra. A termelési költségek szerkezetében emelkedett az anyag- költségek és a bérköltségek aránya, érdemesebb lett takarékoskodni az anyaggal és a munkaerővel. Az anyagárak emelkedésének hatására csökgunk költeni. így bizonyos fokig érthető, hogy nőtt a befejezetlen beruházások állománya. A lakásépítés 1976-ban meghaladta a tervezettet, 94 ezer új lakás készült el a tervezett 82 ezerrel szemben. A központi beruházások ’ üzembe helyezése a korábbi évekhez képest tervszerűbb volt, az építési kapacitások szűkössége azonban továbbra is éreztette hatását, néhány újonnan indított nagyberuhánemzetközi jelentőségéről szólt Púja Frigyes: Pártjaink és kormányaink egybehangzóan úgy ítélik meg, hogy a nemzetközi életben az enyhülés, a békés egymás mellett élés irányzata a meghatározó. Ezért fordítunk nagy figyelmet az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett harmincöt állam — külügyminiszterek által kinevezett — képviselőinek belgrádi találkozójára. E találkozó előkészítését nehezíti, hogy az enyhülés ellenzői, a szélsőséges nyugati körök a hidegháborús időkre emlékeztető hangokat ütnek meg. A szocialista országok rágalmazásával, a belügyeikbe való beavatkozással, az antikommu- nizmus szításával politikai előnyökre akarnak szert tenni, és el akarják terelni dolgozóik figyelmét a kapitalista társadalom súlyosbodó gondjairól. Törekvéseik kudarcra vannak ítélve, mivel a nemzetközi enyhülés, a békés egymás mellett élés még gyümölcsözőbb kibontakoztatása életbevágó érdeke minden országnak, és élvezi a népek támogatását. Az európai béke és biztonság ügye szorosan összefügg a világ más térségeinek problémáival — állapította meg a külügyminiszter. — Fontos látnunk, hogy a nemzetközi élet pozitív irányú fejlődését még akut válsággócok veszélyeztetik. Hazánk, csakúgy, mint az NDK és a Varsói Szerződés többi tagállama, síkraszáll a válságos helyzetek politikai rendezéséért az érintett népek valós érdekeinek megfelelően. Ma már minden felelősen gondolkodó ember számára világos, hogy nincs más út, mint a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, a vitás nemzetközi kérdések békés, az érdekeltek számára kölcsönösen elfogadható rendezése. Ez nyitja meg a kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális kapcsolatok útját. A szocialista országok — köztük a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság — ezért küzdenek, és az új szerződés aláírásával azt vállalták, hogy külpolitikájukban népeik és az egész emberiség létérdekét tartják szem előtt. Befejezésül Púja Frigyes aláhúzta, hogy az új szerződés jól szolgálja majd országaink nemzeti érdekeit, a szocialista közösség egységét. A kormány nevében kérte az országgyűlést, hogy a szerződést erősítse meg, és iktassa hazánk törvényei közé.
