Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-29 / 151. szám

A nyár veszélyei Megérkezett a nyár, itt a meleg idő. Vége a tanításnak. A ceglédi gyerekek is szinte egész napjukat a szabadban tölthetik. Élvezik a jó időt, a játékot, a szabadságot. Mi, felnőttek is gyakrabban néze­getjük a naptárt, tervezge­tünk, számolgatjuk? hány nap van még a nyaralásig? Ám van néhány veszély, melyre nyártájt különösen ügyelnünk kell, hogy kelle­mesen, zavartalanul teljenek a meleg napok. Vigyáznunk kell például a napozással, s ne akarjunk már az első napok­ban csokoládébarnákká vál­ni. A napsugár hasznos bio­lógiai tényező, de ne feledkez­zünk meg a fokozatosságról, a mértéktartásról. Ügyeljünk arra, hogy ne égjen le túl gyorsan a bőrünk. A szárazság miatt nagyobb a tűzveszély is. Kiránduláskor csak az arra kijelölt helyen gyújtsunk tüzet, ne dobjunk el parázsló cigarettát erdőben, mezőkön. Tüzet okozhat. Veszedelmet jelent a káni­kulában oly kellemes felüdü­lést adó viz is. Még a nyár elején vagyunk, de máris meg­szaporodtak az újságokban a tragikus végű fürdőzésekről szóló, szomorú hírek. Régi, még fel nem töltött téglagyári gödrökben, mocsaras, iszapos láposokban meggyűlt vizek­ben ne fürödjünk. Nem csak a vízbefúlás veszélye fenyeget, de a szennyezett víz egyben súlyos fertőzés forrása is le­het. A folyóba is csak ott lépjünk, ahol a sodrás vagy az örvénylés nem jelent veszélyt. Felhevült testtel vízbe ugrani, mégha jól is tudunk úszni, a fellépő görcs következtében végzetes lehet. Ügyeljünk a strandokon is magunk és má­sok testi épségére, főleg a gye­rekekére. Gyakoribbak az országuta­kon is a balesetek, s ennek egyebek között az az oka, hogy a meleg okozta bágyadtság miatt meghosszabbodik a cse­lekvéshez szükséges reflexidő. Ha szeszes italt fogyasztot­tunk, bármely keveset is, ne üljünk volánhoz! Legyünk a szokottnál is udvariasabbak, türelmesek vezetőtársainkkal szemben. Gondosan ügyeljünk éte­leink megválasztására, elké­szítésére, tárolására. A gyü­mölcsöt folyóvízben alaposan mossuk meg, s csak utána fo­gyasszuk. A gombát Cegléd környékén is sokan szeretik, esők után sokan indulnak el az erdőkbe gyűjteni ezt a fi­nom csemegét, de csak szakér­tő által megvizsgált gombák­ból készített ételt fogyasszunk, azt is frissen, ne tegyük el későbbre. Ha kirándulás köz­ben szabad területen ér ben­nünket a vihar, ne álljunk magányos fa alá, ahol na­gyobb a villámcsapás ve­szélye. Könnyebb és egyszerűbb megelőzni a bajt, mint elvisel­ni gondatlanságunk magunk­nak vagy másoknak kárt oko­zó következményeit. Ha pe­dig ez mégis bekövetkezik, siessünk azonnal embertár­saink segítségére, és értesítsük a mentőket, vagy az orvost. B. J. Meghívás — Kassára A Nagykőrösi nyár rendez­vényei keretében, az Arany Já­nos Művelődési Központ kó­rustalálkozót rendezett, melyen szép sikerrel vett részt a Ceg­lédi Vasutas Szakszervezet ve­gyeskara is. A félszáz dalos, Kis István karnagy vezényleté­vel, hat kórusművet énekelt, melyek közül kiemelkedett Ko­dály Szép énekszó múzsámhoz című műve és Muradelli Buchenwaldi riadó című kó­rusdarabja. A ceglédi dalosok elmondták, szívesen mentek el a színvo­nalas kórustalálkozóra. Köz­tük volt legidősebb alapítótag­juk, a 88 éves Bányai György is. Dalárdájuk, férfikórusként, 1918-ban alakult, s azóta sok hazai és külföldi sikert aratott. Az idén Kassára kapott újabb meghívást. ' Elismeréssel szóltak a kórus- tagok karnagyukról, aki hét éve vezényli éneklésüket. K. L. Birkanyírás után Sok híió sertést adnak el Emelkedő tejhozam zott Törteién is, mint Kocsé­ron. A gyapjútermelés is meg­felelő, hisz harmadik éve, hogy egy birkáról mintegy 6 kilónyi gyajú jön le. A megyei állami gazdaságok gyajúter- melési versenyében már évek óta az elsők vagyunk. — A szarvasmarha-tenyé­szet milyen minőségű? — Hétszáz tehenet tartunk, mind magyartarka. Főként tejhozamú szarvasmarhákat nevelünk, s Holstein-Friz ke­resztezés is folyik, így csak magyartarka, jó tejhozamú te­heneink vannak. — A tejhozam is jó? — Eléri a 3 ezer 500 litert évente, szarvasmarhánként. — S mivel büszkélkedhet­nek a sertéstenyészetben? — A termelőszövetkezet ser­téstenyészete 460 sertést tart. Évi kilencezer hízó sértésit adunk el a Ceglédi Állatfor­galmi Vállalatnak — mondja Pólya Gyula, s egy pillanat múlva a berregő autó hangja szakítja félbe a beszélgetést. A munka nem tűr halasztást, indulnia kell. Borzák Tibor Búcsúzók A taps kettőjüket köszönti: Bíró Józsefnét és Varhold Jó­zsef nét. Ondó József, a Nagy­kőrösi Konzervgyár törteti elő­készítő telepe pártszervezeté­nek titkára a vezetőség nevé­ben mondott köszönő szavakat. IC — örültem is, nem is, ami­kor megtudtam, hogy én bú­csúztatom a dolgozóinkat. E ne­mes feladatot az tette nehéz­zé, hogy szorgos, élenjáró munkatársakkal minél hosz- szabb ideig volna jó együtt dolgozni, osztozva sikerben, gondban. Kék köpenyes fiatalasszony­ra szegezödik a tekintet. S amikor csend lesz, Tari Mi- hályné kézmozdulatára fel­csendül az aszonykórus bú­csúztató dala. — De nem végleg! Igaz? — fordul a körben ülőkhöz egy idős, alacsony termetű ember, Dér Pál. — Tapasztalatból mondja? — Igen! — biccent megelé­gedve. — Nyugdíjasként nyolc éve tartom a kapcsolatot a te­leppel, hat évig dolgoztam itt. Karbantartó voltam: jutott ta­tarozás, szer szám javítás, még kertészkedtem is. Az udvart őrző fenyők ma is kedvesen tisztelegtek, amint beléptem a kapun, én ültettem őket. ★ A telepvezető, Dér Ambrus lép az ünnepeitekhez. — A gondtalan nyugdíjas­évekre! Koccintanak. — Annuska néni — mutat­ja be Varholdnét — tíz évet töltött nálunk. — Nehéz lesz megszokni a társak nélkül. Azért nem fo­gok unatkozni. Ott a jószág, a kert.Az unokám meg egyenesen boldog, hogy min­dig velem lehet. Bíróné 14 évig dolgozott a konzerviparban. A nagykőrösi üzemből brigádvezetői tapasz­talatokat szerezve tért haza, Törteire. — Kádár Józsefné, Mihály Pálné, Rátóti Pálné, Fehér Istvánná, Kádár Istvánná — sorolja a maradó társakat az Április 4. szocialista brigádból. — A vezetést higgadt, maga­biztos kezekbe adom: Sebők Pálné többszörösen bizonyí­tott kitartásával, becsületessé­gével. ★ Szűcs hászlóné, Papp Lajos- né, Nagy Imréné és Török Istvánná egy asztalnál foglal helyet. Szücsné és Nagyné két éve búcsúzott a teleptől. — Jólesik, ha volt munka­helyünkről hoz meghívót a postás. Ez alkalommal is szí­vesen tettünk eleget a meg- tisztelésnek — mondja Szücs­né. — Én másfél évtizedig vol­tam a telep munkása. Sokat, de sokat javultak azóta a kö­rülmények — folytatja Nagy­né. — A kezdet kezdetén nem volt ritka a szombat estétől hétfő reggelig tartó műszak. Kevés volt a kereset, szorga­lommal, kétszeres-háromszoros energiával pótoltuk. Bulyka Ferencnén fehér kö­tény, kendő. A tűzhely körül serénykedik: a jó étvágy újabb adag virslit kíván. A búcsúzók oda-odapillan- tanak a kapott szegfű- és ró- zsacsokrokra. ★ A délutánosokat lassan szó­lítja a műszakkezdés, akinek ideje engedi, még az asztal­nál marad. Sok mindent még kell beszélni: az együtt töltött évek emléke felidézi a közös történeteket, élményeket. Győri Mária A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI J APÁS ÉS CEGLÉD VÁROS P ESZÉR™ XXI. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 1977. JÜNIU.S 29., SZERDA Kedvelt csemege Kajszibarack a nagyüzemben Alacsony önköltség Hazánkban évek óta stagnál a kajszitermelés. Az okok is­mertek: gutaütéses pusztulás, szakaszos termés, késői fagyok, szeszélyes piaci viszonyok — mind a termesztői kedv ellen hatnak. A kajszibarack Közép-Ázsiá- ban, Északkelet-Kínában és Koreában őshonos növény. Er­re vallanak az archeológiái le­letek, és az igen korai idő­szakból származó kínai írás­jelek. A hszing, a sárgabarack ízét olyannyira megkedvelték az ókorban, hogy még a faj ökológiai igényeit sem vették figyelembe, úgy honosodott meg Európában is. Kényes Gyorsan terjedt, elsősorban a híres Selyemút mentén. Szé­pen díszük Ázsiában még a 800—1600 méter magas helye­ken is. Kedveli a kajszi a jó vízáteresztő homokos és vul­kanikus talajokat. Nagy hibá­ja azonban, hogy már a nap­tári év végén, decemberben át­esik a mélynyugalmon, ettől kezdve a fa kényszernyuga­lomban van. Míg azonban a mélynyugalom idején csak rit­kán okoz benne kárt még a mínusz 20 fokos hideg is, ad­dig kényszernyugalmában már a mínusz 5—6 fok is súlyosan károsítja virágrügyeit. A fia­tal gyümölcsök a kötődés után esetleg nulla fokon is elpusz­tulhatnak. Az elmondottakból kiderül: a kajszi nagyon kényes gyü­mölcs, különösen hazánkban, hiszen például Örményország­ban nem ritka a 60—80 éves ültetvény sem! Nálunk is ho­vatovább dombvidéki gyü­mölccsé kezd válni. A kény­szerű felismerés vitte rá a termesztőket, hogy szakítsa­nak a régi elképzelésekkel. Mihelyt kihozták a kajsziba­rackot a szőlőkből, szembetű­nővé váltak a faj hibái. Az el­múlt 20 évben kevesebb kárt szenvedtek a dombvidéki kaj­szisok, mint az alföldi homo­ki kajsziültetvények. Ceglédbercelen, az Egyetér­tés Termelőszövetkezet kajszi- sában ’a 4-es műút mellett me­redek dombokra kaoaszkodnak fel a fasorok. Szép látvány. Tavaly, mikor országosan Horgászok A vakációzó diákok kedvelt időtöltése a pecázás. A Malom - tó-széli kis tavakban naphalra horgásznak. Apáti-Tőth Sándor felvétele alig termett kajszi, itt 10 va­gon gyümölcsöt értékesítettek. Á szakemberek is felfigyeltek a nagyszerű eredményekre. Exportra Szuda Mihály kertész ezt megtoldja azzal, hogy a kajszi 60—70 százalékát ex­portálták, s mázsánként átla­gosan 876 forintot kaptak. — Nagy az állománykiesés, még­is viszonylag alacsony az ön­költség, mázsánként 614 fo­rint. Akármilyen érzékeny gyümölcs a kajszi, nekünk megéri... Sőt, tavaly kényte­lenek voltunk ritkítani is a terméskezdeményeket, a leg­több fát bottal ütögettük meg. — A vegyszerek — vetem közbe — május végén már alig hatnak, ami viszont veszély nélkül használható lenne, méz- gásítja a kajszifákat. — Tavaly csatlakoztunk a dánszentmiklósi termelési rendszerhez, melytől időben és pontosan megkapjuk a tech­nológiai előírásokat. Nekünk nagyon hasznos ez az együtt­működés — folytatja Szuda Mihály. — Amit -most lát a leveleken, az teljesen új táp­láló szer, a káliumhumát. Kü­lönösen az elmúlt forró napo­kon ért sokat a kezelés. — Még egyszer permetezünk a héten, barackmoly ellen, az­után készülődünk a szedésre. Az exportra szánt gyümölcsöt Budaörsre szállítjuk, az ipari kajszit pedig Dánszentmiklós­! ra. — Az idén 7—8 vagon kaj­szira számítunk, de az érté­kesítési ár várhatóan maga­sabb lesz, mint tavaly. Három fagy érte a fákat, de csak a harmadik okozott nagyobb kárt : 40 százalékkal kevesebb termést takaríthatunk be miat­ta, pedig 10—12 vagonnyi lett volna __ Ho zzáértés A kajszist 1970—1971-ben te­lepítették. Van itt Ceglédi bí­borkajszi, Ceglédi óriás, Ma­gyar legjobb, Borsi rózsa, Kécskei rózsa és a pótlások­ban Szegedi mammut. A termelőszövetkezet éven­te 2—3 ezer oltványt pótol a kieső fák helyén. A gutaütéses pusztulás nagy kárt tesz az ültetvényekben, mégis 262 fo­rint mázsánként a termelési eredmény. Hozzáértő szakem­berek dolgoznak itt, s a gon­dos kezelést meghálálják a fák... Surányi Dezső Peruból hozták Lakást díszítő kúszónövény Petőfi Sándor egyik versé­ben az ember elismerő csodá­latának hangján illeti a ter­mészetet: „Ó természet, ó di­cső természet / Mely nyelv merne versenyezni véled!” — — S nem véletlen, hogy a tavasz köszöntiése'kor ezelk a verssorok az ember eszébe jutnak. A midrási hagyomány szerint március a fák és virágok hó­napja. A tavasz és a nyár meg­bolydítja a természetet, a sza­badban és a szobanövények életét tekintve egyaránt. Ceg­léden több lakásban dédelge­tett növény a golgotavirág,\ la­tin nevén a Passiflora edulis. Vannak kedvelői, termesztői. Most mégis olyan lakás ajta­ján kopogtattam, ahol „csak kétéves” ez a növény. Józsa Józsefné hívott meg barátsá­gosan, mosolygósán, hogy be­mutassa, s elmondja a virág­sztorit, melyet nagy kedvvel hallgattam .végig. Ezt a szép növényt Peruból hozták a spanyol hódítók, s szerzetesektől kapta a nevét sok motívumú virága. Peru­ban a-z. őserdő aljnövényzete közt törekszik a fény felé ez a gyakran 60—80 méterre is megnövő kúszónövény. Hajtá­sait feltekeredő kacsokkal rögzíti. Virága pompás: ko­ronaszerű képződmény talál­ható a párta és a porzókor közt, bibéi termőtartókon ül­nek. Lila és bíbor, arany és vajszín látványa mindez, a zöld levélkoszorúban. Mivel öntermékeny, termést hoz, ha elegendő napfényt és táp­anyagot kap. Gyümölcsét a trópusokon termesztik is. Magja fényes fekete, szívala­kú, mélyen lyukacsos. Az 5—6 centiméteres gyümölcsök fo­lyamatosan érnek, vitaminban gazdagok. Cukrozva nagysze­rű csemege. A magot néhány napos erjesztés után meg le­het szabadítani a húsmarad­ványoktól, s rögtön vethető. Viszont a golgota-magoncok csak 5 év múltával kezdenek virágozni, így célszerűbb a másik szaporítási mód. A haj­tásokat 2—3 leveles darabok­ra kell vágni és nedves ho­mokba duggatni, amelyben néhány hét elteltével erőteljes járulékos gyökereket fejlesz­tenek. Ezt követően már tel­jes fényen tartható a növény. Legegyszerűbb szaporítása a bujtás: az anyanövény vala­melyik hajtását át kell vezet­ni egy földdel töltött cserép­be és földdel betakarni, lo- csolgatni. Így is gyökere kép­ződik, s utána leválasztható a bujtvány az anyanövényről. A szép perui Passiflora edulis valóban dísze a szoba napfé­nyes ablakának, sarkának. S. D. Nyert a CVSE, s a legesélyesebb Ma újra indul különbusz Szolnokra Sikerrel vette az első aka­dályt az NB Ill-ban mara­dásért kiírt osztályozón a Ceg­lédi VSE labdarúgócsapata. Az első mérkőzését megnyerő Szolnok megyei bajnokkal, a Jászberényi Vasassal találkoz­tak. A jól küzdő ceglédiek a Szolnokra átrándult szurkolók támogatásával — az első 15 perctől eltekintve, irányítottál: a játékot, s megérdemelt, biz­tos győzelmet arattak. Az együttes így nagy lépést tett előre a bennmaradáshoz, ezt ma, szerdán, vezető pozícióból kell bebiztosítani. Minden bizonnyal óriási csa­ta vár ekkor is a fiúkra, akik­ben kell, hogy legyen annyi erő, s kitartás, hogy a „kapu­ban” már ne bukjanak el. A CVSE labdarúgó-szakosztálya szeretné biztosítani, hogy mi­nél több ceglédi sportbarát ott legyen a döntő összecsapáson, ezért újra különbuszt indít, mely ma délután két óra­kor a Vasutas Sportcsarnok elől indul. ü. L. A napokban a kocséri Üj Elet Termelőszövetkezet iro­dáján találtam meg Pólya Gyulát, a törteli Dózsa György Termelőszövetkezet főállatte- nyésetőjét, akinek a Koosóran dolgozó juhnyíró brigáddal akadt megbeszélnivalója. — Milyen jellegű az állat- tenyésztés a törteli Dózsa Tsz- ben? — Kérdeztük az épp ko­csiba ülő Pólya Gyulát. — Sokrétű állattenyésztés 1 folyik, így szarvasmarha-, ser­tés-, juhtenyésztés. Most kap­juk meg a juíh törzstenyésztő gazdaság minősítést, összesen 1200 anyajuhot tart a gazda­ság. — Az állomány hány ju­hászt kíván? — öten dolgoznak a juhá­szaiban, egyikük váltóként, a többiek pedig állandó jelleg­gel dolgoznak az anyabirkák­| nál, az ehetőknél, a meddők- I nél. A bárányokat mi tovább- | tenyésztésre hagyjuk. Ezzel az utánpótlásról is gondosko­dunk. — Kocséron nemrég fejező­dött be a nyírás. — Már nálunk is befejező­dött. Ugyanaz a brigád dolgo-

Next

/
Thumbnails
Contents