Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-29 / 151. szám

A nyár veszélyei

Megérkezett a nyár, itt a meleg idő. Vége a tanításnak. A ceglédi gyerekek is szinte egész napjukat a szabadban tölthetik. Élvezik a jó időt, a játékot, a szabadságot. Mi, felnőttek is gyakrabban nézegetjük a naptárt, tervezgetünk, számolgatjuk? hány nap van még a nyaralásig?

Ám van néhány veszély, melyre nyártájt különösen ügyelnünk kell, hogy kellemesen, zavartalanul teljenek a meleg napok. Vigyáznunk kell például a napozással, s ne akarjunk már az első napokban csokoládébarnákká válni. A napsugár hasznos biológiai tényező, de ne feledkezzünk meg a fokozatosságról, a mértéktartásról. Ügyeljünk arra, hogy ne égjen le túl gyorsan a bőrünk.

A szárazság miatt nagyobb a tűzveszély is. Kiránduláskor csak az arra kijelölt helyen gyújtsunk tüzet, ne dobjunk el parázsló cigarettát erdőben, mezőkön. Tüzet okozhat.

Veszedelmet jelent a kánikulában oly kellemes felüdülést adó viz is. Még a nyár elején vagyunk, de máris megszaporodtak az újságokban a tragikus végű fürdőzésekről szóló, szomorú hírek. Régi, még fel nem töltött téglagyári gödrökben, mocsaras, iszapos láposokban meggyűlt vizekben ne fürödjünk. Nem csak a vízbefúlás veszélye fenyeget, de a szennyezett víz egyben súlyos fertőzés forrása is lehet. A folyóba is csak ott lépjünk, ahol a sodrás vagy az örvénylés nem jelent veszélyt. Felhevült testtel vízbe ugrani, mégha jól is tudunk úszni, a fellépő görcs következtében végzetes lehet. Ügyeljünk a strandokon is magunk és mások testi épségére, főleg a gyerekekére.

Gyakoribbak az országutakon is a balesetek, s ennek egyebek között az az oka, hogy a meleg okozta bágyadtság miatt meghosszabbodik a cselekvéshez szükséges reflexidő. Ha szeszes italt fogyasztottunk, bármely keveset is, ne üljünk volánhoz! Legyünk a szokottnál is udvariasabbak, türelmesek vezetőtársainkkal szemben.

Gondosan ügyeljünk ételeink megválasztására, elkészítésére, tárolására. A gyümölcsöt folyóvízben alaposan mossuk meg, s csak utána fogyasszuk. A gombát Cegléd környékén is sokan szeretik, esők után sokan indulnak el az erdőkbe gyűjteni ezt a finom csemegét, de csak szakértő által megvizsgált gombákból készített ételt fogyasszunk, azt is frissen, ne tegyük el későbbre. Ha kirándulás közben szabad területen ér bennünket a vihar, ne álljunk magányos fa alá, ahol nagyobb a villámcsapás veszélye.

Könnyebb és egyszerűbb megelőzni a bajt, mint elviselni gondatlanságunk magunknak vagy másoknak kárt okozó következményeit. Ha pedig ez mégis bekövetkezik, siessünk azonnal embertársaink segítségére, és értesítsük a mentőket, vagy az orvost.

B. J.

Meghívás — Kassára

A Nagykőrösi nyár rendezvényei keretében, az Arany János Művelődési Központ kórustalálkozót rendezett, melyen szép sikerrel vett részt a Ceglédi Vasutas Szakszervezet vegyeskara is. A félszáz dalos, Kis István karnagy vezényletével, hat kórusművet énekelt, melyek közül kiemelkedett Kodály Szép énekszó múzsámhoz című műve és Muradelli Buchenwaldi riadó című kórusdarabja.

A ceglédi dalosok elmondták, szívesen mentek el a színvonalas kórustalálkozóra. Köztük volt legidősebb alapítótagjuk, a 88 éves Bányai György is. Dalárdájuk, férfikórusként, 1918-ban alakult, s azóta sok hazai és külföldi sikert aratott. Az idén Kassára kapott újabb meghívást. '

Elismeréssel szóltak a kórus- tagok karnagyukról, aki hét éve vezényli éneklésüket.

K. L.

Birkanyírás után

Sok híió sertést adnak el

Emelkedő tejhozam

zott Törteién is, mint Kocséron. A gyapjútermelés is megfelelő, hisz harmadik éve, hogy egy birkáról mintegy 6 kilónyi gyajú jön le. A megyei állami gazdaságok gyajúter- melési versenyében már évek óta az elsők vagyunk.

— A szarvasmarha-tenyészet milyen minőségű?

— Hétszáz tehenet tartunk, mind magyartarka. Főként tejhozamú szarvasmarhákat nevelünk, s Holstein-Friz keresztezés is folyik, így csak magyartarka, jó tejhozamú teheneink vannak.

— A tejhozam is jó?

— Eléri a 3 ezer 500 litert évente, szarvasmarhánként.

— S mivel büszkélkedhetnek a sertéstenyészetben?

— A termelőszövetkezet sertéstenyészete 460 sertést tart. Évi kilencezer hízó sértésit adunk el a Ceglédi Állatforgalmi Vállalatnak — mondja Pólya Gyula, s egy pillanat múlva a berregő autó hangja szakítja félbe a beszélgetést. A munka nem tűr halasztást, indulnia kell.

Borzák Tibor

Búcsúzók

A taps kettőjüket köszönti: Bíró Józsefnét és Varhold József nét. Ondó József, a Nagykőrösi Konzervgyár törteti előkészítő telepe pártszervezetének titkára a vezetőség nevében mondott köszönő szavakat.

IC

— örültem is, nem is, amikor megtudtam, hogy én búcsúztatom a dolgozóinkat. E nemes feladatot az tette nehézzé, hogy szorgos, élenjáró munkatársakkal minél hosz- szabb ideig volna jó együtt dolgozni, osztozva sikerben, gondban.

Kék köpenyes fiatalasszonyra szegezödik a tekintet. S amikor csend lesz, Tari Mi- hályné kézmozdulatára felcsendül az aszonykórus búcsúztató dala.

— De nem végleg! Igaz? — fordul a körben ülőkhöz egy idős, alacsony termetű ember, Dér Pál.

— Tapasztalatból mondja?

— Igen! — biccent megelégedve. — Nyugdíjasként nyolc éve tartom a kapcsolatot a teleppel, hat évig dolgoztam itt. Karbantartó voltam: jutott tatarozás, szer szám javítás, még kertészkedtem is. Az udvart őrző fenyők ma is kedvesen tisztelegtek, amint beléptem a kapun, én ültettem őket.

★

A telepvezető, Dér Ambrus lép az ünnepeitekhez.

— A gondtalan nyugdíjasévekre!

Koccintanak.

— Annuska néni — mutatja be Varholdnét — tíz évet töltött nálunk.

— Nehéz lesz megszokni a társak nélkül. Azért nem fogok unatkozni. Ott a jószág,

a kert.Az unokám meg egyenesen boldog, hogy mindig velem lehet.

Bíróné 14 évig dolgozott a konzerviparban. A nagykőrösi üzemből brigádvezetői tapasztalatokat szerezve tért haza, Törteire.

— Kádár Józsefné, Mihály Pálné, Rátóti Pálné, Fehér Istvánná, Kádár Istvánná — sorolja a maradó társakat az Április 4. szocialista brigádból. — A vezetést higgadt, magabiztos kezekbe adom: Sebők Pálné többszörösen bizonyított kitartásával, becsületességével.

★

Szűcs hászlóné, Papp Lajos- né, Nagy Imréné és Török Istvánná egy asztalnál foglal helyet. Szücsné és Nagyné két éve búcsúzott a teleptől.

— Jólesik, ha volt munkahelyünkről hoz meghívót a postás. Ez alkalommal is szívesen tettünk eleget a meg- tisztelésnek — mondja Szücsné.

— Én másfél évtizedig voltam a telep munkása. Sokat, de sokat javultak azóta a körülmények — folytatja Nagyné. — A kezdet kezdetén nem volt ritka a szombat estétől hétfő reggelig tartó műszak. Kevés volt a kereset, szorgalommal, kétszeres-háromszoros energiával pótoltuk.

Bulyka Ferencnén fehér kötény, kendő. A tűzhely körül serénykedik: a jó étvágy újabb adag virslit kíván.

A búcsúzók oda-odapillan- tanak a kapott szegfű- és ró- zsacsokrokra.

★

A délutánosokat lassan szólítja a műszakkezdés, akinek

ideje engedi, még az asztalnál marad. Sok mindent még kell beszélni: az együtt töltött évek emléke felidézi a közös történeteket, élményeket.

Győri Mária

A

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

CEGLÉDI J APÁS ÉS CEGLÉD VÁROS P ESZÉR™

XXI. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM

1977. JÜNIU.S 29., SZERDA

Kedvelt csemege

Kajszibarack a nagyüzemben

Alacsony önköltség

Hazánkban évek óta stagnál a kajszitermelés. Az okok ismertek: gutaütéses pusztulás, szakaszos termés, késői fagyok, szeszélyes piaci viszonyok — mind a termesztői kedv ellen hatnak.

A kajszibarack Közép-Ázsiá- ban, Északkelet-Kínában és Koreában őshonos növény. Erre vallanak az archeológiái leletek, és az igen korai időszakból származó kínai írásjelek. A hszing, a sárgabarack ízét olyannyira megkedvelték az ókorban, hogy még a faj ökológiai igényeit sem vették figyelembe, úgy honosodott meg Európában is.

Kényes

Gyorsan terjedt, elsősorban a híres Selyemút mentén. Szépen díszük Ázsiában még a 800—1600 méter magas helyeken is. Kedveli a kajszi a jó vízáteresztő homokos és vulkanikus talajokat. Nagy hibája azonban, hogy már a naptári év végén, decemberben átesik a mélynyugalmon, ettől kezdve a fa kényszernyugalomban van. Míg azonban a mélynyugalom idején csak ritkán okoz benne kárt még a mínusz 20 fokos hideg is, addig kényszernyugalmában már a mínusz 5—6 fok is súlyosan károsítja virágrügyeit. A fiatal gyümölcsök a kötődés után esetleg nulla fokon is elpusztulhatnak.

Az elmondottakból kiderül: a kajszi nagyon kényes gyümölcs, különösen hazánkban, hiszen például Örményországban nem ritka a 60—80 éves ültetvény sem! Nálunk is hovatovább dombvidéki gyümölccsé kezd válni. A kényszerű felismerés vitte rá a termesztőket, hogy szakítsanak a régi elképzelésekkel. Mihelyt kihozták a kajszibarackot a szőlőkből, szembetűnővé váltak a faj hibái. Az elmúlt 20 évben kevesebb kárt szenvedtek a dombvidéki kajszisok, mint az alföldi homoki kajsziültetvények.

Ceglédbercelen, az Egyetértés Termelőszövetkezet kajszi- sában ’a 4-es műút mellett meredek dombokra kaoaszkodnak fel a fasorok. Szép látvány.

Tavaly, mikor országosan

Horgászok

A vakációzó diákok kedvelt időtöltése a pecázás. A Malom - tó-széli kis tavakban naphalra horgásznak.

Apáti-Tőth Sándor felvétele

alig termett kajszi, itt 10 vagon gyümölcsöt értékesítettek. Á szakemberek is felfigyeltek a nagyszerű eredményekre.

Exportra

Szuda Mihály kertész ezt megtoldja azzal, hogy a kajszi 60—70 százalékát exportálták, s mázsánként átlagosan 876 forintot kaptak. — Nagy az állománykiesés, mégis viszonylag alacsony az önköltség, mázsánként 614 forint. Akármilyen érzékeny gyümölcs a kajszi, nekünk megéri... Sőt, tavaly kénytelenek voltunk ritkítani is a terméskezdeményeket, a legtöbb fát bottal ütögettük meg.

— A vegyszerek — vetem közbe — május végén már alig hatnak, ami viszont veszély nélkül használható lenne, méz- gásítja a kajszifákat.

— Tavaly csatlakoztunk a dánszentmiklósi termelési rendszerhez, melytől időben és pontosan megkapjuk a technológiai előírásokat. Nekünk nagyon hasznos ez az együttműködés — folytatja Szuda Mihály. — Amit -most lát a leveleken, az teljesen új tápláló szer, a káliumhumát. Különösen az elmúlt forró napokon ért sokat a kezelés.

— Még egyszer permetezünk a héten, barackmoly ellen, azután készülődünk a szedésre. Az exportra szánt gyümölcsöt Budaörsre szállítjuk, az ipari kajszit pedig Dánszentmiklós! ra.

— Az idén 7—8 vagon kajszira számítunk, de az értékesítési ár várhatóan magasabb lesz, mint tavaly. Három fagy érte a fákat, de csak a harmadik okozott nagyobb kárt : 40 százalékkal kevesebb termést takaríthatunk be miatta, pedig 10—12 vagonnyi lett volna

__

Ho

zzáértés

A kajszist 1970—1971-ben telepítették. Van itt Ceglédi bíborkajszi, Ceglédi óriás, Magyar legjobb, Borsi rózsa, Kécskei rózsa és a pótlásokban Szegedi mammut.

A termelőszövetkezet évente 2—3 ezer oltványt pótol a kieső fák helyén. A gutaütéses pusztulás nagy kárt tesz az ültetvényekben, mégis 262 forint mázsánként a termelési eredmény. Hozzáértő szakemberek dolgoznak itt, s a gondos kezelést meghálálják a fák...

Surányi Dezső

Peruból hozták

Lakást díszítő kúszónövény

Petőfi Sándor egyik versében az ember elismerő csodálatának hangján illeti a természetet: „Ó természet, ó dicső természet / Mely nyelv merne versenyezni véled!” — — S nem véletlen, hogy a tavasz köszöntiése'kor ezelk a verssorok az ember eszébe jutnak. A midrási hagyomány szerint március a fák és virágok hónapja. A tavasz és a nyár megbolydítja a természetet, a szabadban és a szobanövények életét tekintve egyaránt. Cegléden több lakásban dédelgetett növény a golgotavirág,\ latin nevén a Passiflora edulis. Vannak kedvelői, termesztői. Most mégis olyan lakás ajtaján kopogtattam, ahol „csak kétéves” ez a növény. Józsa Józsefné hívott meg barátságosan, mosolygósán, hogy bemutassa, s elmondja a virágsztorit, melyet nagy kedvvel hallgattam .végig.

Ezt a szép növényt Peruból hozták a spanyol hódítók, s szerzetesektől kapta a nevét sok motívumú virága. Peruban a-z. őserdő aljnövényzete közt törekszik a fény felé ez a gyakran 60—80 méterre is megnövő kúszónövény. Hajtásait feltekeredő kacsokkal rögzíti. Virága pompás: koronaszerű képződmény található a párta és a porzókor közt, bibéi termőtartókon ülnek. Lila és bíbor, arany és vajszín látványa mindez, a zöld levélkoszorúban. Mivel öntermékeny, termést hoz, ha elegendő napfényt és tápanyagot kap. Gyümölcsét a trópusokon termesztik is. Magja fényes fekete, szívalakú, mélyen lyukacsos. Az 5—6 centiméteres gyümölcsök folyamatosan érnek, vitaminban gazdagok. Cukrozva nagyszerű csemege. A magot néhány napos erjesztés után meg lehet szabadítani a húsmaradványoktól, s rögtön vethető. Viszont a golgota-magoncok csak 5 év múltával kezdenek virágozni, így célszerűbb a másik szaporítási mód. A hajtásokat 2—3 leveles darabokra kell vágni és nedves homokba duggatni, amelyben néhány hét elteltével erőteljes járulékos gyökereket fejlesztenek. Ezt követően már teljes fényen tartható a növény. Legegyszerűbb szaporítása a bujtás: az anyanövény valamelyik hajtását át kell vezetni egy földdel töltött cserépbe és földdel betakarni, lo- csolgatni. Így is gyökere képződik, s utána leválasztható a bujtvány az anyanövényről. A szép perui Passiflora edulis valóban dísze a szoba napfényes ablakának, sarkának.

S. D.

Nyert a CVSE, s a legesélyesebb

Ma újra indul különbusz Szolnokra

Sikerrel vette az első akadályt az NB Ill-ban maradásért kiírt osztályozón a Ceglédi VSE labdarúgócsapata. Az első mérkőzését megnyerő Szolnok megyei bajnokkal, a Jászberényi Vasassal találkoztak. A jól küzdő ceglédiek a Szolnokra átrándult szurkolók támogatásával — az első 15 perctől eltekintve, irányítottál: a játékot, s megérdemelt, biztos győzelmet arattak. Az együttes így nagy lépést tett előre a bennmaradáshoz, ezt

ma, szerdán, vezető pozícióból kell bebiztosítani.

Minden bizonnyal óriási csata vár ekkor is a fiúkra, akikben kell, hogy legyen annyi erő, s kitartás, hogy a „kapuban” már ne bukjanak el. A CVSE labdarúgó-szakosztálya szeretné biztosítani, hogy minél több ceglédi sportbarát ott legyen a döntő összecsapáson, ezért újra különbuszt indít, mely ma délután két órakor a Vasutas Sportcsarnok elől indul.

ü. L.

A napokban a kocséri Üj Elet Termelőszövetkezet irodáján találtam meg Pólya Gyulát, a törteli Dózsa György Termelőszövetkezet főállatte- nyésetőjét, akinek a Koosóran dolgozó juhnyíró brigáddal akadt megbeszélnivalója.

— Milyen jellegű az állat- tenyésztés a törteli Dózsa Tsz- ben? — Kérdeztük az épp kocsiba ülő Pólya Gyulát.

— Sokrétű állattenyésztés 1 folyik, így szarvasmarha-, sertés-, juhtenyésztés. Most kapjuk meg a juíh törzstenyésztő gazdaság minősítést, összesen 1200 anyajuhot tart a gazdaság.

— Az állomány hány juhászt kíván?

— öten dolgoznak a juhászaiban, egyikük váltóként, a többiek pedig állandó jelleggel dolgoznak az anyabirkák| nál, az ehetőknél, a meddők- I nél. A bárányokat mi tovább- | tenyésztésre hagyjuk. Ezzel az utánpótlásról is gondoskodunk.

— Kocséron nemrég fejeződött be a nyírás.

— Már nálunk is befejeződött. Ugyanaz a brigád dolgo-