Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-28 / 150. szám

1877. JfSVirs 28., KEDD Lacháza gyarapodik Saját erőből, saját kezdeményezésre A panaszos ügy tárgya: a Riskunlacházával közös taná­csú Aporka villamosenergia­ellátása. Csúcsidőben, az esti órákban olyannyira lecsök­ken az áramerősség, hogy a lakosok nem tudják nézni a tévét. Jó ideje már, hogy a tanács és az elektromos mű­vek között folyik a vita, szük­séges-e a hálózat felújítása, vagy sem. Az elektromos szakemberek azzal érveltek, hogy sok helyütt locsolják a kerteket villanymotorral, s emiatt kevés az energia. Ám télen nem locsolnak, mégis ugyanaz a panasz — jegyezték meg a helybeliek. — És ha locsolnak?! — kér­di indulatosan Komát László, a tanácselnök —, arra is oda kellene figyelni, hogy Lachá­za körzetében rengeteg zöld­séget, gyümölcsöt termelnek. Kogy locsolnak-e továbbra is a környéken, úgy hisszük, nem lehet vita tárgya. Igaz, ezt most már minden érdekelt fél belátta. Már készülnek a tervek az áporkai elektromos hálózat felújítására, s belát­ható időn belül mintegy hat­millió forint beruházással megoldódik majd ez a gond is. Ht lesz a lakónegyed Járjuk Lacháza utcáit. A tanácselnök a falu új lakóne­f yedének helyét mutatja, ahol 200 lakást építenek 1985-ig, tehát viszonylag rövid idő alatt, s újságolja, hogy még ebben az ötéves tervben meg­érkezik a vezetékes gáz a magasépítésre kijelölt terü­letre. Ami gond: nincs ele­gendő házhely, a többi épít­kezéshez sem, jelenleg mint­egy 210—220 a rendelkezésre álló telkek száma, az igény­lőké viszont 800! A magas beépítésű községrész rövide­sen kialakul, itt szövetkezeti lakások lesznek. Az első negy­ven lakás alapozását rövide­sen megkezdik, négyszázan jelentkeztek már eddig vevő­ként. Mint mondják, nem panasz­kodhatnak anyagi helyzetükre a lacháziak, takarékbetét­állományuk az országos átla­got tekintve kiemelkedő. Az intenzív mezőgazdasági mun­ka tehát"meghozza a gyümöl­csét, az iparba járók is hoz­zásegítik a többieket, s első­sorban a Kiskun Tsz jóvoltá­ból fejlődik lendületesen a mezőgazdaság. Nincs bölcsőde, óvodagond Megérkezünk az óvodához. Hogy ne kelljen ismételni a későbbiek során, itt jegyezzük meg: Lacházán minden ilyen építmény saját erőből, saját kezdeményezésre, saját kivite­lezéssel épül fel. A kezde­ményezőkészségen van a hangsúly, a nagyközség veze­tői minden lehetőséget meg­ragadnak arra, hogy a lakos­ság igényeit kielégíthessék, fgy készült el nem sokkal Bőrdíszmű-bemutató A TIT Bocskai úti- székhá­zában a napokban nyitották meg a 21. bőrdíszműipari mo- clellkiállítást. A tíz bőrdíszmű- (izem, valamint az alap- és kellékgyártó vállalatok mint­egy 400 modellt állítottak ki. Az év második felében, illetve jövőre kerülnek az üzletekbe az itt látható termékek. rr AZ AFOR BEGYŰJTI A FÁRADTOLAJAT Tájékoztatjuk kedves vásárlóinkat, hogy az egész ország területén ismét megszerveztük a fáradtolaj-átvevő hálózatunkat. Budapest Csepel-bázistelep, III. üzemegység Pest megye Alberti rsa Dabas Gödöllő Pilise saba Ráckeve Szentendre Vác Szob Kirendeltségeinken megvásároljuk a fáradtolajat A 2000 liter feletti mennyiséget — előzetes bejelentésük alapján - tankautóval elszállítjuk a telephelyükről. A fáradtolaj begyűjtésével kapcsolatos kérdéseikre készségesen adnak további felvilágosítást és segítséget kirendeltségeink, tájegységi központjaink és vevőszolgálatunk. A fáradtolaj begyűjtése nemcsak gazdasági érdek, hanem a környezetvédelem szempontjából is igen fontos. több mint kétmillió forintért a százhúsz személyes óvoda, a kilencven gyereket befogadó bölcsőde kétmillió-háromszáz­ezerért. Pest megyében Kís- kunlacháza az első hely, ahol nincsenek bölcsőde-, óvoda­gondok. Megnézzük a most épülő, mintegy hétszázötven négy­zetméter alapterületű gyer­mekélelmezési konyha építé­sét is. Ha elkészül, naponta háromezer ebédet tudnak majd itt főzni. Néhány utcával arrébb, amerre új belső utak formál­ják az új községi részt, épül a tizennégy tantermes iskola. Komár László csak hét tan­termesnek mondja, mert kell a hely a szakköri termeknek, a szertárnak, a klubnak. Azt akarják, hogy az iskola min­denben megfeleljen a modern oktatás követelményeinek. Augusztusra átadják a való­ban korszerű, étkezdével és tornaszobával ellátott intéz- mén-yt. < Hatszázezerbe, négymillió helyett A nagyközség tanácselnöke mutatja a korszerű világító- testeket a főútvonal mellett. Aztán az utakra terelődik a szó, hogy hét helyen építenek új utat, természetesen ezt is saját erőből, saját gépekkel, így aztán kilométerje nem négymillió forintba, hanem csak hatszázezerbe kerül. A további tervek ismerteté­se későbbre marad. így a leendő úttörőtáborról is majd alkalomadtán kell szólni, mint ahogy a most még csak tervrajzon látható, de nyolc év múlva a valóságban is lé­tező új, magasépítésű község- részről. Tapasztalva a kezde­ményezőkedvet, az eddig megvalósult fejlődést, szinte természetesnek vesszük, hogy Lacházán az említett 1985-ös befejezési időpontot is előbb­re hozzák. Baumann László- - ­Óriásbála-kötözők a betakarításhoz A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szakemberei többféle textilújdonság gyártását dol­gozták ki az aratás és termény­betakarítás elősegítésére, kor­szerűsítésére. Ezeknek a cik­keknek a többségét a drága nyugati importból származó szizál, valamint a hagyomá­nyos kender helyett hazai gyártmányú, szintetikus anyagból készítik. Ilyen újdonság például az óriásbálakötöző-zsineg, amely­hez hasonlót ugyancsak nyuga­ti importból vásároltunk. Al­kalmazása a kalászosok beta­karításánál rendkívül előnyös, ugyanis a hagyományos 25 kilós helyett 300—490 kilós bá­lák is beköthetők vele. Ezek a zsinegek elsősorban a különfé­le termelési rendszerekben al­kalmazott gépóriások működé­sénél nélkülözhetetlenek, ame­lyek a mezőgazdasági szálas­anyagokból több mint tízszer akkora bálákat préselnek, mint azelőtt. Erre a feladatra kísér­letezték ki a vállalat szakem­berei a polipropilén és polieti­lén fóliából sodort zsineget. Szakítószilárdsága megközelíti az egynegyed tormát, a régi- fajta zsinegekének a többszö­rösét. Parlagra fóliát TERMELÉSSZERVEZÉS A KIS-DUNA MENTÉN Nagyarányú termelésszer­vezői munka előzte meg az idei felvásárlást a kiskunlac- házi Kis-Duna menti ÁFÉSZ körzetében. Fölmérték tavaly a községekben — a helyi ta­nácsok közreműködésével —a házikertek és kistermelői par­cellák várható zöldség-gyü- mQlTmölcs termését, Mintegy 3500 porta adatait dolgozták föl. Megállapították, hogy a ker­tek területe 138 katasztrális holdat tesz ki a hét községre kiterjedő körzetben. A szemé­lyes látogatások, valamint a kérdőívekre beérkező vála­szok alapján kialakult a kép, amely szerint ennek a területnek mint­egy 40 százaléka vonható be az ÁFÉSZ közellátási vérkeringésébe az ott folytatott termesztés­ből keletkező feleslegek ré­vén. Az eredmény sem maradt el. Áporkán megszerveztek egy húsz kistermelőt egyesítő fóliás szakcsoportot, amely­nek tagjai 22 holdon gazdál­kodnak. A föld egy részét a helyi tanács a parlagból bo­csátotta rendelkezésükre. A szerződésbeliék értékesítési kötelezettséget vállaltak 3 év­re: az idén eddig 20 ezer fej primőr salátát, 15 ezer cso­mó retket adtak át, a továb­biakban 30 ezer darab hegyes és 420 ezer darab cecei zöld­paprikát, valamint 3 mázsa paradicsomot szállítanak a körzet ellátására és a köz­ponti árualapba. A szakcsoporton kívül 59 egyéni kistermelővel is szer­ződéses kapcsolatot teremtet­tek. Ennek alapján az idén 1795 mázsa zöldség 1,6 millió forint értékben, valamint 4400 mázsa gyümölcs 2,2 millió fo­rint értékben áll az ÁFÉSZ rendelkezésére. Az árut ré­szint saját boltjaikban érté­kesíti a szövetkezet, részint átadja a megyei ZÓLDÉRT- nek. A gyümölcs többségét az almatermesztő kertészeti szakcsoport szolgáltatja. Megszervezték a hullott gyümölcs összegyűjtését, eb­ből a Közép-magyarországi Pincegazdaság készít pálin­kát, szörpöt. Előreláthatólag 50 vagon hullott gyümölcs hasznosításához járul így hozzá a Kis-Duna menti ÁFÉSZ. D. K. Mindenképpen megéri” Lecke — felnőtt fejjel Valaki rámköszönt az utcán. Ismerősök voltak vonásai, mégis hosszan kutattam emlé­kezetemben, amíg rájöttem: N. áll előttem, akivel egy osz­tályban tanultunk a gimná­ziumban, s vagy másfél évig egy padban ültünk, ugyanab­ban a kosárlabdacsapatban játszottunk. Sok idő telt már el, de emlékszem: osztálytár­sam nagyon várta az érettsé­git, azt mondta, ha túljut raj­ta szerencsésen, elmegy dol­gozni, s feléje sem néz többet Eredményes a fertőző betegségek elleni küzdelem A heveny fertőző megbetege­dések közül 1976-ban minden eddiginél alacsonyabbra csök­kent a kanyaróban, a tetanusz­ban és a hastífuszban megbete­gedettek száma. A korábbi évekénél lényegesen keveseb­ben kapták meg a vérhast, a vörhenyt, a rubeolát és keve­sebb volt a fertőzéses máj- gyulladás, valamint a szalmo- nellózis is. A múlt év kedvező tenden­ciája az idén tovább folytató­dott. Az első hónapokban pél­dául havonta mindössze 15—25 kanyarós esetet jelentettek, még annál is kevesebbet, mint amennyit a múlt év azonos hónapjaiban. Megszűnt a ka­nyaró „szezonális” jellege is; ez a betegség Magyaror­szágon gyakorlatilag már nem jelent közegészségügyi gondot. Ez a — nemzetközi viszonylat­ban is — számottevő eredmény egyértelműen az életkorhoz kö­tött kötelező védőoltásoknak köszönhető és megőrzése is et­től függ. Az Országos Köz­egészségügyi Intézetben tavaly minden egyes kanyarós eset körülményeit megvizsgálták és megállapították, hogy a meg­betegedettek mintegy fele — életkora miatt már, vagy még — nem részesült védőoltásban. Tavaly tetanuszban mind­össze 56-an betegedtek meg, többnyire 40, sőt 60 éven fe­lüllek, akikre még nem vonat­kozott a védőoltás kötelezett­sége. A megbetegedések szá­mának eddigi legalacsonyabb szintje sem megnyugtató azon­ban, a statisztikák szerint ugyanis évente a betegek 60— 70 százaléka a tetanusz követ­keztében meghal. A szamárköhögés is a szak­emberek figyelmének közép­pontjában áll: 1963 óta minden betegnél ellenőrzik, hogy megkap­ta-e a védőoltást. A közegészségügyi szakem­berek arra is figyelmeztetnek, hogy a meleg nyári napokban a különböző bélfertőzések köny- nyebben előfordulhatnak. Ezért most különösképpen fontos a személyi- és élelmezés-higiénés szabályok szigorú betartása. A kirándulók, üdülők például vigyázzanak, hogy csak olyan vízzel oltsák szomjukat, amely ivásra alkalmas. Az ételeket lehetőleg frissen készítsék el és fordítsanak figyelmet az ételek tárolására. Főleg a tejes, tojásos ételek azok, amelyek­ben a kórokozók könnyebben elszaporodnak. Ritkább a tiszavirág A Tisza mentén élő embereknek korábban gyak­ran volt alkal­muk gyönyör­ködni a látványos természeti jelen­ségben, a tiszavi­rágzásban. A pá­rás, meleg nyár­elejei időjárásban a gyengén hullám­zó, békés folyó fe­lett délutánonként tömegesen jelen­tek meg a kérész- lárvákból átalakult repülő rovarok, s néhány órás raj­zás. „nászrepülés” után milliószámra hullottak vissza a folyóba; petéik pe­dig a meder iszap­iában ismét kifej­lődtek, s megkez­dődött a kérész­élet újabb három­éves szakasza. A Tisza mentén élő emberek, ha­lászok, horgászok ma már mind rit­kábban lehetnek tanúi e látványos természeti jelen­ségnek. A folyó szennyeződése, a csatornákon be­ömlő szennyvizek ugyanis gátolják a kérészek háborí­tatlan életét. az iskoláknak. Most lelkesen meséli, hogy műszaki főiskolá­ra jár. — Nem olyan könnyű most, mint régen. Nehezebben megy az ismeretszerzés — mondja búcsúzóul, s rohan a bölcsődé­be, onnan az óvodába a gyere­keiért. A traktoros Délidő van. Az Örkény kö­rülötti földeken szőkén ring a gabona, a helybeli termelőszö­vetkezetekben már az aratás­ra készülődnek az emberek. Olajozzák, ellenőrzik a gépe­ket, megbeszélik, hol kezde­nek, ki, melyik táblát kapja majd. Leskó Mihály, az Örké­nyi Béke Tsz traktorosa kö­zépkorú ember. A mezőgazda­ságról beszél, s csodálkozik, hogy a tanulásról faggatom. — Mezőgazdasági szakkö­zépiskolába járok — mondja. — A tanulás iskolai napokon fél kettőtől este hat óráig je­i lent elfoglaltságot de rámegy jócskán a szabad időmből is. Nem beszélve a konzultációk­ról. A beszámolók — három van belőlük évente — felér­nek egy-egy vizsgával. — Melyek a fő tantárgyak? — A szaktantárgyak — gép­tan, állattenyésztés, biológia, gyakorlati foglalkozás — könnyebben mennek, az Iro­dalmon, a fizikán, a történel­men valahogyan jobban elrá­gódik az ember. — Traktorosként hogyan hasznosítja majd ezeket az is­mereteket? — Közvetlenül nemigen, hi­szen én már csak kitartok a mostani szakmám mellett... Gyerek korom óta vonzanak a gépek, s a szabad ég alatt sze­retek dolgozni. Közvetve még­is nagyon sokat jelent az isko­la. Az ember megismeri a munkafolyamatokat. érti, miért van szükség arra, amit csináL A KISZ-titkár Beliczki József megtermett, erőteljes fiatalember. A KISZ nagyközségi bizottságának tit­kára. Az idén fejezte be a marxista—leninista középisko­lát. — Miért kezdte el az isko­lát, hiszen a hegesztő szakma nem követel feltétlenül poli­tikai ismereteket? — A betanított hegesztői szakma valóban nem. De az ember, aki az anyagot izzítja, és hegeszti, az igen. Manapság nehéz eligazodni a világban, a politika alapfokú ismerete nélkül. Az ember olvassa az újságokat, megnézi a televízió műsorait, számtalan kül- és belföldi eseményről értesül, de olykor mégis értetlenül áll a dolgok előtt... KISZ-titkár vagyok, s a bizottságunkhoz mintegy 400 KISZ-fiatal tar­tozik. A fiatalokat képviselem a nagyközségi párt-végrehaj­tóbizottság tagjaként Is. Ellát- hatnám-e feladatomat, ha alapvető politikai kérdésekkel sem lennék tisztában? Az agronómus Dabas, Erkel Ferenc utca 6. Takaros ház magasodik a vi­lágosra festett vaskerítés mö­gött. Látszik, nemrégen építet­ték. Bodnár Gábor, az Örkényi Béke Termelőszövetkezet nö­vénytermesztő agronómusa la­kik itt családjával. Csengő nincs, úgyhogy kiabálnom kell, mire megjelenik a bejá­ratnál. Beszélgetünk. Mondom: hal­lottam róla, hogy a marxista— leninista esti egyetem harma­dik osztályát végezte. A családomban mindenki tanul. A kislányom az általá­nos iskolában, feleségem pedig technikumban Kecskeméten. Az ember ma már nem állhat meg, együtt kell haladnia a társadalmi és gazdasági fejlő­déssel, a technika, a tudomá­nyok megújulásával, amelyet mindannyian átélünk. A tanu­lás sok időt és energiát kíván, de feltétlenül megéri. Mik a terveim? Úgy tervezem, egy évet kihagyok, s aztán meg­próbálkozom a szakosítóval. Az agronómus korábban is folyamatosan tanult. Mint­hogy alapszervezeti párttitkár volt, már elvégezte az öthóna­pos pártiskolát. ☆ Szabó Ferencné, a termelő- szövetkezet pártvezetőségének titkára mondja még búcsú­zóul: — Termelőszövetkezetünk­ben hatszázötvenen dolgoznak. Közülük három alapszervezet­ben hetvenkét kommunista te­vékenykedik. Közép- és felső­fokú iskolákon tizenöten ta­nulnak most, de a 30 éven aluliak közül öt embernek nincs meg az ‘ általános isko­lai végzettsége. Van még mit tennünk. Virág Ferenc 4 I

Next

/
Thumbnails
Contents