Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-01 / 127. szám
1977. JÜNIUS 1., SZERDA A népművelőknek Erkölcsi elismerés mellé anyagi megbecsülés Nehéz a népművelői pálya — de sokan éppen hivatásérzetből, elkötelezetten vállaltéit. Voltait, akik a mainál nehezebb körülmények között is hűségesek maradtak a népművelői hivatáshoz, Pest megyében is. Megszá Hot lan „Váorátótoffi télvíz idején kerestem otthonában egy este a népművelési felügyelőt — írta visszaemlékezésében három évtizeddel ezelőtt Oláh István, Pest megye első szabadművelődési felügyelője. — Sötét volt a lakásán. A kopogtatásra felesége szólt 3d, k közölte, hogy férje az iskolában van. Ott találtam rá. Sapkában és bekecsben ült a hideg teremben, petróleum- lámpa mellett. Vagy tizenöt parasztember ülte körül. Beszélgettek. Nem fogyott el a szó,_ nem fogyott el az érdeklődés. Azokat az embereket minden érdekelte, a politika éppen úgy, mint az, hogyan tudnának több termést betakarítani a földekről. Mikor később hazafelé indultunk, az idős tanító az aktatáskájába tette a petróleumlámpát és hozta magával. Nem ad a kiz- ség petróleumot, mondta csendesen, azért hoztam el hazulról. Addig a család megvan a sötétben is...” És felemlíthetném példaként a túrái Kovács Lászlót, az ország első Kossuth-díjas művelődési ház-i gazga tóját, akit éppen Domonyba utazva, az ikladi álopxás várótermében ért utol, mindössze ötvenhat éves korában a várattam halál. Vagy a tápiószentmár- tomi Várallyai Bélát, aki negyedszázados népművelői munka után vonult nyugdíjba, nem is olyan régen, de a művelődési háztól, amely annyi időn át a második otthona volt, máig sem tud igazán elszakadni. Ök, s a többiek, életük munkásságával bizonyították, hogy a kultúrát terjeszteni, az em- t-exek tudását és gondolkodását jormál'ni csak teljes,- szívvel] ' elkötelezetten, á megszállottak odaadásával lehet. Nemcsak harminc vagy húsz évvel ezelőtt — ma is. Hiszen csupán a formák változtak, a közművelődés módszerei, a munka lényege azonban változatlan: az emberek művelődésének segítése. Már nem petróleumfény mellett, hideg, íűtetien iskolatermekben, igaz, nem is palotákban, de többé- kevésbé korszerűen, otthonosan berendezett klubokban, szakkörökben, művelődési házakban és könyvtárakban. Pest megyében jelenleg háromszázhúsz függetlenített népművelő dolgozik: százhat- vanketten a művelődési házakban, százötvennyolcan pedig a könyvtárakban. A háromszázhúsz népművelőből százhatvanhatan még két esztendeje sem dolgoznak ezen a pályán. Olyan, aki tizenöt évnél hosszabb ideje végzi ezt a munkát, mindösz- sze tizenkilenc akad, ezek közül is tizenöt a könyvtáros. A kérdés akaratlan: mi az oka a népművelők gyakori cserélődésének? Miért van az, hogy m háromszázhúsz népművelő közül a 'kívánt főiskolai, egyetemi végzettséggel mindössze százhuszonegy rendelkezik, s tizenöt olyan is akad, aki csak az általános iskola nyolc osztályát végezte el? Nehéz hivatás Nem eléggé vonzó a népművelői pálya — hangoztatják többen a fiatalok közül.' Véleményüket azzal indokolják, hogy a népművelő fizetése, s még inkább a kereseti lehetősége kevesebb, mint a pedagógusé. Lakás a legtöbb esetben nem várja, s mpg építési kölcsönt sem kap. Á munka- körülményei körülhatárolat- lanck, a plakátragasztástói a gazdasági ügyintézésig mindent egymagának kell elvégeznie. Ugyanakkor egy művelődési ház vezetője szakmai, gazdasági, adminisztrációs, szervezési és esztétikai vonatkozásban egyaránt felelősségre vonható... Ezért aztán gyakran továbbállnak: ha diplomával rendelkeznek, visz- szamemnek tanítani az iskolába, vagy pedig könnyebb, kevesebb felelősséggel és több fizetéssel járó pályát választanak és úgy érzik: újonnan választott munkahelyükön is hasznos tagjai lehetnek az államnak. A háromszázhúsz népművelő közül háromezer forintnál magasabb fizetése mindössze hatvanöt népművelőnek van. •Tövedelemkiegészítésre — éppen a sokrétű munka következtében —, csak nagyon kevésnek jut lehetősége. Ugyanakkor a népművelők elfoglaltsága gyakran kényelmetlenebb, mint más szakmákban dolgozóké. Mindössze kilenc- venhatan dolgoznak napi nyolc órát. Kétszázhuszonnógyen — egy tavaly készült megyei felmérés alapján — tíz, tizenkét, vagy még több órát töltenek naponta elsősorban a művelődési házakban, jórészt az esti órákban, illetve ünnepnapokon. Ez nem csupán a hivatás speciális jellegének következménye, hanem annak is, hogy a művelődési házak többségében ma még mindösz- sze egy függettenítétt népművelő dolgozik. Kedvezőbb körülmények Ennek ellenére szerencsiére, a népművelői munka körülményei mégis egyre kedvezőbbek. A közművelődési párt- határozat és az ennek nyomán született közművelődési törvény olyan közszellem alakulását segíti, amely nemcsak nagyobb rangot, erkölcsi megbecsülést, de több pénzt is ad a közművelődéshez. És ez nemcsak abban nyilvánul meg. hogy a tanácsok évről évre többet fordítanak a művelődési intézmények fenntartására, működtetésére és ezt a növekvő összeget még megtoldják a gyárak, gazdaságok, intézmények a saját kulturális alapjukból, hanem a népművelők erkölcsi-anyagi megbecsülésében is. Javuló munkakörülmények, egyre több szolgálati lakás, a tanulási lehetőségek — jelenleg a megyében ötven népműt>elő végzi a főiskolát, vagy az egyetemet —, közművelődési emlékérem a legjobbaknak, hogy csak néhány példát említsek. A napokban hozott minisztertanácsi határozat pedig kimondja: a közművelődési intézményekben — így a művelődési házakban, könyvtárakban, múzeumokban, levéltárakban és másutt — dolgozók bérét szeptember 1-től átlagosan húsz százalékkal felemelik. A kormány anyagiakban is kifejezi megbecsülését — a lehetőségekhez mérten — azok iránt, akik a közművelődést terjesztik. Azok iránt, akik nándent megtesznek azért, hogy a szűkebb pátriában csakúgy, mint az egész hazában, gazdagabbá, tartalmasabbá tegyék az emberek' életét. Akik szüntelenül kísérleteznek, keresik azokat az utakat, melyeken egyre közelebb jutnak mind több emberhez: akik ébreszteni, indítani, megérteni és igényt kelteni egyaránt tudnak, nem a maguk dicsőségére és hasznára. Csupán azért, mert ezt választották élethivatásul. Azért, mert népművelők. Prukner Pál Tudományos ülésszak Gombocz Zoltán emlékére Egész napos tudományos ülésszakot .. tartottak tegnap^ az Eötvös Loránd • Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Karán Gombocz Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából. Elsőként Ligeti Lajos akadémikus méltatta a neves nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar. Tudományos Akadémia tagjának turkológiái munkásságát. A nap folyamán mintegy tíz előadásban mutatták be a nyelvtudományok kiváló szakemberei Gombocz Zoltán finnugor nyelvészeti és őstörténeti kutatásait, stilisztikai, grammatikai és fonetikai tevékenységét. Tárlatcsokor Váctól Csepelig Katona Áron Sándor adománya a ráckevei fiataloknak Monos József festőművész kiállítása a váci Művelődési Központban tekinthető meg június első hetéig. Ezzel azonos időben szemlélhetik meg az érdeklődők Kádár János Miklós és Veress Pál festményeit Budapesten a Csók István Galériában, illetve a Fényes Adolf teremben. Pantl Mihály és Öváry Géza alkotásai ugyancsak június erejéig láthatók a Csepel Galériában. Minden tárlatra érvényes ; hétfő kivételével tekinthető meg. Az égő vörösek világában Monos József évek óta él Vácott. Szerencsés alkat. Vérbeli kolorista. Nincsenek gátlásai és problémái. Fest, számára a világ örök nyár, nem mozdul e belső szigetről. Neki ünnepi - esemény, ha megpillant egy nyárfát a patakparton, s nem is nyugszik, amíg fel nem öltözteti a színek egészséges izomzatával. Ahogy felöltözteti; kész a kép, nincs több teendője. Ö így Monos József. Az égő vörösek és heves zöldek társaságában érzi jól magát, ez az otthona. Felpezsdíti nézőit is ez a tüzes kolorit, mely szadai dombot, őrbottyáni részletet, verőcei tájat, nagymarosi gyümölcsöst költöztet át a festészet világába. Olyan kiemelt természeti egységeket, amelyek méltóak e felemelkedésre. Csendéletei most nem olyan meggyőzőek, erősebb fantáziát, bátrabb képzelőerőt igénylünk, a virágok tömörülésétől. Alkotásokká formák utazások Az is igaz, hogy napjaink festője jogos önvédelemből egy megtalált ösvényen jár, így maradhat önmaga gazdája. Ez Monos Józsefre és Kádár János Miklósra is vonatkozik, aki temperamentumos felületkezeléssel és merész színösszetételekkel tűnik ki a Csók Galériában bemutatott kiállításán. Erénye a gyorsaság. Országokat járt be, képekké alakította angliáf,' norvégéi, lengyelországi, bulgáriai 's belgiumi utazásait. Nem a külső benyomásokat elsősorban, nem a táj anatómiáját, hegyekre, folyókra tagolt önarcképét, hanem az egyedi szerkezet egyedi színviszonyait kereste és találta meg Megfontolandó javaslatok Pályaválasztási felelősök a szakmunkásképzésről Nagy gond a szakmunkás - utánpótlás. Ez derült ki Pé- celen is, ahol a Pest megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet háromnapos továbbképző tanfolyamot rendezett az üzemek pályaválasztási felelőseinek. A megjelentek közül számosán az utánpótlás különböző nehézségeit tették szóvá. Nehéz a visszairányítás Kocsis István, az Egyesült Izzó váci gyárának oktatási előadója arról beszélt, hogy nekik évente szükségük lenne néhány vegyipari szakmunkástanulóra. Jelentkeznek is mindig elegen, de Vácott a szakmunkásképző nem oktat vegyipari tanulókat, Budapestre kell jármok. Emiatt változtatja meg több jelentkező pályatervét, nem hajlandó utazgatni a fővárosba. Azok pedig, akik mégis elvégzik, három év múlva nem a váci, hanem valamelyik budapesti üzemben helyezkednek el. A váci 204-es szakmunkás- képző viszont vegyipari tanulókat csak akkor oktathatna, ha legalább egy osztályt kitevő, 15—20 tagú csoport jelentkezne. Vácott azonban erre a szakmára nem törekszik ennyi fiatal. Az Egyesült Izzó oktatási felelőse még más problémát is felvetett: a szakmunkás- képző csak márciusban közli, milyen szakmákat oktat a következő iskolaévben. Addigra azonban az általános isköla nyolcadik osztályát végzők már döntöttek, kitöltötték, be is adták jelentkezési lapjukat. Ám még ha a jelentkezők mindnyájan bejutnak a szakmunkásképzőbe és az általuk kívánt szakmát tanulhatják, akkor is van probléma. Erre mutatott rá Tóth Mihály, aki a gödöllői Közmű- és Mélyépítő Vállalatot képviselte. A vállalat számos nála jelentkező tanulót iskoláz be, gyakorlati képzésük azonban más üzemben folyik. A mélyépítők szerte az országban, változó munkahelyeken dolgoznak, ezért nincs lehetőség a tanulók gyakorlati oktatására. Igyekszik ugyan a vál- j lalat társadalmi ösztöndíjjal is magához kötni a fiatalokat, amikor azonban tanulmányaikat három esztendő múlva befejezik, legtöbben hajlandók az ösztöndíj visszafizetésére, de munkát ott vállalnak, ahol gyakorlati oktatásban részesültek. Korai fluktuáció Petrányi Ferenc, a ceglédi szakmunkásképző igazgató- helyettese erre azt válaszolta, hogy a tanintézeteknek kellene megakadályozniuk ezt az országosan sűrűn előforduló korai fluktuációt. A ceglédi intézet növendékeit ahhoz a vállalathoz irányítják, vissza, amelyik beiskolázta őket. A pályaválasztást elősegítő üzemlátogatásokról Hóka Zoltán, a gödöllői árammérő- gyár oktatási előadója kifejtette, nem helyes, hogy azokat összesűrítik a pályaválasztási hetek idejére. Olyankor — gyakran — több iskola ugyanazon a napon ugyanoda viszi látogatóba növendékeit. Ezért csak átrohannak az üzemen, alaposan nem nézhetnek körül. Idő sincs kellő magyarázatra, és a sok egyszerre megjelenő gyerek hátráltatja a termelést. Célravezetőbb lenne, ha egész éven át, de mindig csak kisebb létszámú csoportok keresnék fel az üzemeket. Ezt Czibere Lajos, a megyei pályaválasztási tanácsadó intézet munkatársa is helyeselte. Kilátásba helyezte, hogy a jövő tanévtől igyekeznek eszerint megoldani az iskolások üzemlátogatását. Szakkör az üzemben A sok felszólaló közül idézzük végül még Pintér Erzsébetet, az úttörőszövetség Pest megyei szakági bizottsága elnökét. Arra kérte az üzemeket, adjanak lehetőséget minél több általános iskolai tanulónak, hogy szakköri foglalkozást tarthassanak náluk. Jobban megismerhetnék az egyes szakmákat, megszerethetnék az üzemet és csökkenne a téves pályaválasztás lehetősége is. Van már a megyében néhány jól működő ilyen szakkör. Például Százhalombatta mindkét nagyüzemében és az ottani halszaporító telepen is, meg Szo- kolyán, ahol az erdészet patronálja az iskola madárvédelmi szakkörét. Sz. E. utazásaiban, melynek fő terepe a gondolkodása. Egy fenyő, egy domb, az ártér, a tengerpart számára olyan intenzív, hogy maga a világ, a megragadott, kifejezett élet.# Ö is, Monos Józsefhez hasonlóan, a piros árnyalatok szövetségét kéri fel képépítő lendületéhez. Ósi élmények mítosza Veress Pál a harmadik festő; egyéniség. Forrása a bál- ványok ideje, az ember történelem . előtti történelme. Ősi élmények démonait, mitologikus töredékeit hozza felszínre a kép, megidézi a lidérc döbbenetét, özönvíz előtti ikonosztáziont. Ez a titokzatos háttér lesz képközpont, minden mozzanat a megőrzött ősemberi áhítat jegyében fogant ... Amikor a Dunaha- rasztin született Tornai József verseit illusztrálta, akkor két rokon találkozását láthattuk a költészet és festészet ösvényein, mert mindketten ennek a mitológikus élőidének csodáiéi és felfedezői. Munkások és grafikusok Öváry Géza és Pantl Mihály a képzőművésziet komoly jelöltjei. Az igazság az, hogy a Csepeli Munkásotthonban először IlostMi Varga István, Ék Sándor, Gádor Emil, később Buna Konstantin és jelenleg Misch Ádám irányításával többen felérkeztek festészetünk horizontjára, elég, ha Bartl József és Bakallár Úózsef megtett útjára utalunk, de említhetnénk Németh Miklóst is, aki szintén szép eredményeket ért el a közelmúltban. Pantl Mihály és Öváry Géza a harmincévesek korosztályához tartozik, tele energiával. Munkások és ,grafikusok. Öváry Géza tusrajzokkal, szobrokkal és ak- varellekkel is foglalkozik. Panitl Mihály egyéni műfajának az algráfiát választotta, s igényes lapokat készített a kovácsműhely, az esztergályos, az építők és a tánc környezetéről. Mindketten több amatőr kiállításon szerepeltek már, és díjakat is nyertek. Többek amatőröknél éppen szívós munkájuk eredményeként, mely megalapozta fejlődésüket. A tűzzománc művésze Katona Áron Sándor a tűzzománc megszállottja. Kitűnően ismeri ezt a technológiát, melyet a bécsi Schaue»- zománcgyárban sajátított el. E megtalált technikával testesíti teret és időt sűrítő világát, amely a sámántól, az országalapítóktól, és a csíki motívumoktól a lila párducig és a Család-ig terjed. Ez utóbbit nagy elismerés és öröm mellett a ráckevei Ady Galériának adományozta, mely ezzel a tűzzománccal a képzőművészet valamennyi műfaját birtokolja, s múzeumi Katona Áron Sándor: Országainpító (tűzzománc). hátteret bizitoslt a hétköznapoknak, A rézlemez térplasztikája Örvendetes, hogy egyre több iskola is vállalja a tárlatok rendezését. A Budapesti Műszaki Egyetem Münnich Ferenc kollégiumában mutatták be Juhász Gyula rézlemezből hajlított térplasztikáit és Reményi Katalin ékszereit. Juhász Gyula, aki nemrégen a Volga szállóban mutatkozott be, ezúttal is ízlésről és találékonyságról ad számot a galaktikát, szemeket és keletkezést idéző műveivel. Szeretnénk hamarosan önálló kiállításon üdvözölni teljesebb gyűjteménnyel. Nem csak az arany . E bronzból, sárgarézből, ezüstből, selyemből, esztergált marhacsontból, kobaltüvegből, bivalyszaruból, acélpengéből, hegykristályból, borostyánból, alpakkából, koránból, terrakottából, kovácsoltvasból készült és társított ötvösmunkák jórészt ékszerek. A felsorolás ezúttal nem öncélú, mert Péter Vladimir leleményét, tehetségét és anyagtiszteletét bizonyítja, s azt hogy amivel felszikráztatja a szépséget, annak nem kell feltétlen aranynak lennie. Péter Vladimir azért szerzett értékes díjakat külföldön, azért vívta ki a magyar ékszer dicséretét, mert elgondolásai a szemlélődés mélységéből, az anyagismeret biztonságából adódnak. Ezt bizonyítja mostani tárlata is a Csók István Galériában. A társak érdeklődése Nemrégen adtunk hírt arról, hogy milyen szép sikereket értek el a Pest megyei általános iskolások az országos, mező- gazdasági témájú rajzkiállításon. Izgalmas a visszajelzés is, melyről a vendégkönyv árulkodik. Fötről, Vecsésről, Po- mázról, Budakalászról, Tárnokról, Tápiószentmártonból és Szigetszentmiklósról érkeztek tekintélyes létszámú iskoláscsoportok. Mintegy négyszáz Pest megyei lány és fiú kereste fel a tárlatot, hogy önmaga kibontakozásában is felhasználja társai munkával kivívott sikerét, hiszen gyűli és budakalászi pályadíjasok szerepelnek a tárlaton. Losonci Miklós Az idei nyáron : • • Ötvenhárom építőtáborban csaknem negyvenezer fiatal Tegnap a Parlamentben dr. Nagy Sándor, a KISZ KB titkára és Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára, valamint a felügyeleti minisztériumok képviseletében dr. Kovács Imre, Sárost János és Urbán Lajos miniszterhelyettesek aláírták a KISZ Központi Bizottsága és az Állami Ifjúsági Bizottság, illetve a felügyeletet ellátó minisztériumok közötti 1977. évi megállapodásokat az önkéntes ifjúsági építőtáborozásra vonatkozóan. Eszerint a KISZ 53 építőtábor számára 39 700 fiatal mozgósítását vállalja, akik segítik majd a mezőgazdasági, út- és vasútépítési és egyéb népgazdasági feladatok megoldását. A megállapodás tartalmazza az állami szervek, a vállalatok, s gazdaságok kötelezettségeit, a tervszerű munka- szervezésért a táborok előírás szerinti működéséért, a munka- és életkörülmények, a szabad idő eltöltése megfelelő feltételeinek biztosításáért.
