Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-26 / 149. szám

Tapasztó la leserén, Olaszországban T ész tagyár építés — menetrend szerint November hetedikére elkészül mm A PEST ME GYE I HÍ R LAP K Ü L Ö N KIADA S A A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXI. ÉVFOLYAM, 149 SZÁM 1977. JÚNIUS 26., VASÁRNAP Jó közepes a málnatermés Éjjel-nappal fogadják a gyümölcsöt Megnyílik a szakiskola A Szőnyi István Emlékmú­zeumban az idén tizedszer rendezik meg a nyári képző­művészeti szabad iskolát. Jú­lius 10-én, délután négy óra­kor lesz a megnyitása. Beszé­det mond dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyettese. A megnyitót követő műsor­ban fellép Győri Franciska színművésznő, Marczis Deme­ter operaénekes és Freymann Magda zongorakísérő. , Műsorvezető Czigány György, a rádió munkatársa. A nevelési tanácsadó nyári szünete A Vác Városi-Járási Nevelé­si Tanácsadóban a rendelés holnaptól, június 27-től, augusztus 21-ig szünetel. A nyári szünet idején minden csütörtökön, 14-től 18 óráig tartanak ügyeletet a nevelési tanácsadó munkatársai, a Klein Károly utcai rendelő­ben. Azt, hogy Sződliget nevét a megye határain túl is jól ismerik, elsősorban festői környezetének köszönheti. A községet minden oldalról kö­rülvevő erdő kedvenc pihe­nőhelye volt a kirándulóknak és Sződliget lakóinak. Sajnos, csak volt, mert azoknak, akik most szeretnének például a Sződliget északi részén levő erdőben sétálni, félig kidön- iött fák, feldarabolt fatörzsek és gallyak állják az útját. Ugyanis kora tavasszal a részben az Alagi Állami Tan­gazdaság tulajdonában levő erdőbe favágók érkeztek, tervszerű fakitermelés céljá­ból. Munkájukból, sajnos, hiány­zott a tervszerűség és az sem feltételezhető, hogy a szakmá­ját szerető és értő favágó minden fát úgy vágna ki, hogy közben három másikat tönkretegyen. Biztos vagyok benne, hogy azok, akik a fa­vágást engedélyezték, nem adtak engedélyt a pusztításra, amely gyakoribb ellenőrzés­sel elkerülhető lett volna. Joggal kérdezhetnék azt is A Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyárban jó ütemben halad a 800 vagonos tésztagyár építése. A közel­múltban, Villási László mű­szaki osztályvezető vezetésé­vel, szakemberekből álló dele­gáció utazott Olaszországba, a Páván céghez. A tapasztalatokról kérdez­tük Villási Lászlót. — Utazásunk célja az volt, hogy megismerkedjünk a Pá­ván céggel, illetve azokkal a gépi, technológiai berendezé­sekkel, amelyeket részünkre gyártanak. Megtekintettük a szárítószekrények és a csoma­gológépek, valamint a szel­lőztetőberendezések gyártását. Tárgyaltunk az olasz cég kép­viselőivel, egyebek között tar­talékalkatrészek biztosításá­I Sződliget lakói, hogy vajon milyen sürgős népgazdasági érdek fűződhetett a favágás­hoz, hiszen a kivágott fa egy részét három hónap óta nem szállították el. Egy idősebb sződligeti em­ber a pusztítás szemrevétele­zése után, találóan jegyezte meg: — Még két ilyen erdőirtás, és a sződligeti erdőben hiány­cikk lesz a fa. palán nem ilyen súlyos a helyzet, mert a pusztítás egyelőre csak a sződligeti er­dő egy részét érte, de ha el­gondoljuk, hogy a levegőtisz­tasági program keretében mi­lyen óriási összeget költ álla­munk a zöldövezet növelésé­re, már nem lehet ilyen dol­gok mellett szó nélkül elmen­nünk. Az erdő ugyanis össznépi tulajdon, részben a fakiter­melőké, részben a miénk, mindenkié, közös érdekünk tehát értékeink megbecsülése, megvédése. Szábó László ról és egyéb technológiai kér­désekről. Nagyon jó munka- szervezésnek s magas fokú gé­pesítettségnek lehettünk tanúi a Pistoia-ban, a Ricciaelli cég csomagológép-gyártó üzemé­ben és a Montini matricagyár­tó üzemben. Utazásunk során igen sok hasznos tapasztala­tot szereztünk, amelyekre munkánk során a későbbiek­ben feltétlenül szükségünk lesz. — A vállalat kommunistái­nak felhívására, valamennyi szocialista brigád és dolgozó vállalta, hogy a tésztagyárat két hónappal a kitűzött határ­idő előtt, november 7-re átad­ja rendeltetésének. Kérjük, beszéljen a beruházási mun­kák jelenlegi állapotáról. — Június elejére elkészült a nagyterem padozatburkolata és -festése. Megérkezett olasz partnereinktől az első, hatva- gonnyi gépi és technológiai berendezés. Az olasz szakem­berek, vállalatunk dolgozóival karöltve kezdték meg a vég- szárító- és légcsere-berende­zések szerelését. — Az építők az előre nem látott, utólag szükségessé vált többletmunkák miatt határ­idő-módosítást jelentettek be a befejezésre vonatkozóan. A változás, szerencsére, nem aka­dályozza a szereléseket. Part­nereinkkel szocialista együtt­működési szerződést kötöt­tünk, amely lehetővé teszi a Nagy Októberi Szocialista For­radalom szellemében tett vál­lalás sikeres megvalósítását. A Páván céggel megállapod­tunk, hogy részegységek szál­lításával és beszerelésével a munkát folyamatossá teszi. A vállalat dolgozói több száz óra társadalmi munkával járul­tak hozzá a beruházási tenni­valókhoz. Skotnyár Ferenc MEGYEI TANÁCSTAG FOGADÓÓRÁJA Holnap, június 27-én, dél­után 4-től Kovács Jánosné, a Pest megyei Tanács tagja fo­gadóórát tart a Forte-gyárban. Aki jól ismeri az erdőt, tud­ja, milyen rejtekutakon lehet eljutni azokhoz a tisztásokhoz, melyeken vadon terem a sza­móca és a szeder. Ezeknél fi­nomabb gyümölcs talán a vi­lágon sem terem. Őseink meg­szelídítették, s ma már hektá­rok tízezrein nevelik különbö­ző változatait. A Börzsöny kör­nyékén a málna, a szamóca, a fekete- és piros ribizli ezrek­nek és ezreknek ad kenye­ret, szövetkezeti tagoknak, kis- kerttulajdonosoknak, kon­zervgyári, hűtőipari és szörp­üzemi munkásoknak. Hogy ki­sebb vagy nagyobb darab lesz-e az a kenyér, nagyrészt attól függ, milyen a termés? A legilletékesebb a válaszra Majer Antal, a Bernecebaráti —Kemence Termelőszövetke­zet elnöke. Náluk termesztik a legnagyobb területen, a leg­korszerűbb eszközökkel és ál­talában a legjobb eredmény­nyel a bogyósokat. — Jó közepes a termés málnából, gyenge a ribiszkéből. A feketeribizli 80 százaléka, a piros ribizli fele fagyott meg tavasszal. Málnából 55 vagon- nyi a terv, de, hogy pontosan mennyi lesz a végeredmény, az az időjárás függvénye is. Né­hány napja végre eső áztatta meg ültetvényeinket, követ­kezésképp a terméskilátások is javultak. Egyelőre 17 vagonnyit szedtünk le a málná­ból s szállítottunk cl a feldolgozóknak, a buda­pesti és nagykőrösi kon­zervgyárnak, a dunake­szi hűtőháznak, valamint Diákok segítenek közös vállalatunknak, a szobi léüzemnek. A málna eleje szebb is, erő­sebb is, mint a későbbi sze­déseké, ezért az kerül export­ra. Mostantól kezdve azonban egyre több lénekvalót küldünk Szobra. A Dunakeszi Hűtőházban, mint Szabó József igazgató­tól megtudtuk, éjjel-nappal fo­gadják a gyümölccsel megra­kott autókat. A terv szerint 228 vagon málnát kell átven­niük, de a kilátások jobbak, s most már körülbelül 20 va­gonnal többre számítanak. Állandóan fogadják a ter­mést, éjjelente 12 vagon málnát és két vagon ri- bizlit raknak hűtőtérbe. Hemela Mihály, a szobi Gyü­mölcsfeldolgozó Közös Válla­lat igazgatója korántsem olyan elégedett az eredményekkel, mint kollégái. A szamóca sze­Fél éve, hogy az Egyesült Izzó váci gyárában függetlení­tett munkatárs feladata lett a munkások és alkalmazottak művelődésének, ön- és to­vábbképzésének elősegítése. Az előző hónapok tapasztalatairól I számoltak be az üzemben a zonjának vége, 30 vagonnyit vettek át belőle. A málna na­gyon jó minőségű, éppen ezért eddig nekik nagyon kevés ju­tott. A tervezett 80 vagon­ból egyelőre csak 6 vagonnyit vettek át, 11 vagon feketeri­bizli helyett, 20 mázsát. Nem tehetnek mást, utá­namennek az árunak, s szerződéses partnereiknek is lelkűkre beszélnek, hogy kezdjék meg a gyor­sabb ütemű szállítást. Hemela Mihály mindehhez azt is hozzátette, elsősorban a bo­gyós gyümölcsökből készült szörpök keresettek a nyugati piacokon, ezért is fontos, hogy ne maradjanak el a tervtől. Mindenesetre jól felkészül­tek a szezonra, állandó dolgo­zóikon kívül 35—40 diák se­gíti munkájukat. Cs. A. Pest megyében dolgozó vasas­szakszervezeti könyvtárosok­nak e héten arról, hogy mi­ként lehét viszonylag nagyon kevés pénzből tartalmas, von­zó programokat szervezni a gyár különböző érdeklődésű dolgozóinak. JEGYZET Erdő — fák nélkül Hasznos kapcsolat Munkásművelődésről — üzemi könyvtárosoknak Kevés pénzből — vonzó programok Vízimalmok a Dunán (II.) A partrahúzAs után nem tértek vissza Már csak emlékezetünkben élnek A dunai vízimalom, mint őrlési alkalmatosság, két rész­ből állt: véd- és völgyhajók­ból. Az őrlési szerkezet a véd- hajóban helyezkedett el. A védhajó fő-, a völgyhajó kise­gítő része volt ennek az egy­ségnek. Az őrlési folyamatot egy hajtókerék szabályozta, amely a véd- és völgyhajó kö­zött forgott: az erős sodrású víz hajtotta. Az a hajtókerék egy-másfél méter átmérőjű volt és hosz- szúságában a 12—15 métert is elérte, melyet a folyóvíz folyási sebessége a két hajótest között ringatott. A hajtókeréknek, való kivá­lasztása nagy körültekintést, szakmai tudást igényelt. Leg­többször a Kárpátokból szállí­tották Vácra. A szálban érke­zett fát a molnárok szekercé- ik'kel ácsolták méretre, a ke­resztirányú vágásokat mirlin- gekkel fűrészelték. Üzembe he­lyezése a csapok és vasalások rádolgozásával fejeződött be. Az őtlendö anyagot, búzát, rozsot, árpát a vízimolnárok ladikjukkal vitték be a vízima­lomba. A termékkel szinültig megtelt ladikot először csáklya segítségével feltolták a vízpar­ton, a malomtól mintegy 10 méterig kiszámítva a víz sod­rását is az úsztatáskor, majd a ladik farához erősített villába helyezték a védlit, és a vízima­lom irányába eveztek. Az irányt timony segítségével szabályoz­ták, mert a védi csak az elő­rehaladást segítette, mint egy hajtócsiga. A vízimalomba érkezett mag a kerekek, korongok, garádok, mércék és hombárok között vándorolt, mig őrlemény lett belőle. ★ A vízimalom belülről nem volt valami praktikus munka­hely. Számtalan lépcső között kellett a vízimolnárnak bujkál­nia, míg a gabonát megőrlette. Így mondták: megőrletni! A vendég, a kuriózumkereső nem viselte el az ottani légkört so­káig, lisztpor keveredett az iszap szagú dunai levegővel: inkább a hajó elején helyez­kedett el, a tájban és a kerék verte habokban gyönyörködve. Suhogott, beszélt a kerék. Tán régi titkokat árult el a víz és a molnárok világából, az egy­hangúságról, amely odaJáncöl- ta őket a Noé bárkájához ha­sonló, szűk világba nap mint nap. ★ Míg bent, a folyómederben küszködött a víz és az ember, hogy az életet fenntartó kenyér az asztalra kerüljön, addig kint, a Molnár utcában, a búzake­reskedők, cenzárok, felhajtók, gabonát fuvarozók üzérkedtek, és várták a kész lisztet. Az őrletők sokszor napokig a fűben heverésztek vagy a tűző nap elől, a Csóványosba menekültek a liszt szállításáig. ★ Az első világháborút követő gazdasági válság hatására, a 30-as években a váci vízima­lom tulajdonosai olyan kon- kurrenciát láttak az új gőzmal­mok terjedésében, hogy gyor­san felhagytak rriesterségükkel. A versenyt még legtovább a Hevérek bírták, egy ideig az­zal, hogy némiképpen átalakí­tották vízimalmaikat: a tete­jüket palával fedték be, a kez­detleges őrlő szerkezetet kor­szerűbb, hengeres-szitás meg­oldásokkal váltották fel. De az sem állta a versenyt. Később, 1938-ban, a Hevé­rek is áttértek a gőzmalomra, és attól az időtől kezdve a vízimolnárok, malmaikkal együtt eltűntele a váci Duna- ágból. Természetesen nem egy­szerre. Évenként egy-egy vízi­malom a téli partrahúzás után már nem tért Vissza a folyó­mederhez. ★ A dunai vízimalmok ma már csak emlékezetünkben élnek, néhány rajz és kép idézi fel őket, de azokat is nagyon ne­héz megtalálni. Azt a néhá­nyat, amelyet az íráshoz köz­lök, Kemény László festőmű­vész 1966-ban ajándékozta ne­kem. Petővári Gyula (Vége.) Az utolsó váci vízimalom a folyón. Sokat segít a cél elérésében az, hogy a gyár könyvtárosá­nak és népművelőjének rend­kívül jó a kapcsolata a Ma­dách Imre Művelődési Köz­ponttal, melynek révén — cserébe a fenntartáshoz nyúj­tott segítségért — bérleti díj nélkül kapnak helyiséget szo­cialista brigádjaik rendezvé­nyeire, s a központ művészeti együttesei — például a Musica Humana — a délelőtti mű­szak befejezése után többször felléptéik a gyárban, nagy si­kerrel. Ismeretterjesztő előadások, útiélmény-beszámolók, képző- művészeti kiállítások vonzzák az izzósokat, valószínűleg azért is, mert az élménybeszá­molókat utazni és fotózni sze­rető kollégáik tartják, számos magánmegfigyeléssel gazda­gítva az egy-egy országról más forrásból szerzett ismereteket A tapasztalatcsere után, melynek sikere Szegletesné Tömöri Magda könyvtáros és Papp László üzemi népműve­lő munkájának elismerése volt, a részt vevő könyvtáro­sok és Csőke Anna, az SZMT megyei könyvtára vezetője, a házigazdák kíséretében, gyár-' látogatáson rettek '-észt. B. IL Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Áfra Tamás, ked­den dr. Gulyás Zoltán szer­dán dr. Bénik Gyula, csütör­tökön dr. Kovács Pál, pénte­ken dr. Csömör Pál, szombaton és vasárnap dr. Bea János tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a régi kórházban (Már­cius 15. tér 9.). Az éjszakai ügyelet telefonszáma: 11-525. A beosztás hétközben meg­változhat. i l I 1 Szabadfürdő a Dunán

Next

/
Thumbnails
Contents