Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-26 / 149. szám
Tapasztó la leserén, Olaszországban T ész tagyár építés — menetrend szerint November hetedikére elkészül mm A PEST ME GYE I HÍ R LAP K Ü L Ö N KIADA S A A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXI. ÉVFOLYAM, 149 SZÁM 1977. JÚNIUS 26., VASÁRNAP Jó közepes a málnatermés Éjjel-nappal fogadják a gyümölcsöt Megnyílik a szakiskola A Szőnyi István Emlékmúzeumban az idén tizedszer rendezik meg a nyári képzőművészeti szabad iskolát. Július 10-én, délután négy órakor lesz a megnyitása. Beszédet mond dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese. A megnyitót követő műsorban fellép Győri Franciska színművésznő, Marczis Demeter operaénekes és Freymann Magda zongorakísérő. , Műsorvezető Czigány György, a rádió munkatársa. A nevelési tanácsadó nyári szünete A Vác Városi-Járási Nevelési Tanácsadóban a rendelés holnaptól, június 27-től, augusztus 21-ig szünetel. A nyári szünet idején minden csütörtökön, 14-től 18 óráig tartanak ügyeletet a nevelési tanácsadó munkatársai, a Klein Károly utcai rendelőben. Azt, hogy Sződliget nevét a megye határain túl is jól ismerik, elsősorban festői környezetének köszönheti. A községet minden oldalról körülvevő erdő kedvenc pihenőhelye volt a kirándulóknak és Sződliget lakóinak. Sajnos, csak volt, mert azoknak, akik most szeretnének például a Sződliget északi részén levő erdőben sétálni, félig kidön- iött fák, feldarabolt fatörzsek és gallyak állják az útját. Ugyanis kora tavasszal a részben az Alagi Állami Tangazdaság tulajdonában levő erdőbe favágók érkeztek, tervszerű fakitermelés céljából. Munkájukból, sajnos, hiányzott a tervszerűség és az sem feltételezhető, hogy a szakmáját szerető és értő favágó minden fát úgy vágna ki, hogy közben három másikat tönkretegyen. Biztos vagyok benne, hogy azok, akik a favágást engedélyezték, nem adtak engedélyt a pusztításra, amely gyakoribb ellenőrzéssel elkerülhető lett volna. Joggal kérdezhetnék azt is A Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyárban jó ütemben halad a 800 vagonos tésztagyár építése. A közelmúltban, Villási László műszaki osztályvezető vezetésével, szakemberekből álló delegáció utazott Olaszországba, a Páván céghez. A tapasztalatokról kérdeztük Villási Lászlót. — Utazásunk célja az volt, hogy megismerkedjünk a Páván céggel, illetve azokkal a gépi, technológiai berendezésekkel, amelyeket részünkre gyártanak. Megtekintettük a szárítószekrények és a csomagológépek, valamint a szellőztetőberendezések gyártását. Tárgyaltunk az olasz cég képviselőivel, egyebek között tartalékalkatrészek biztosításáI Sződliget lakói, hogy vajon milyen sürgős népgazdasági érdek fűződhetett a favágáshoz, hiszen a kivágott fa egy részét három hónap óta nem szállították el. Egy idősebb sződligeti ember a pusztítás szemrevételezése után, találóan jegyezte meg: — Még két ilyen erdőirtás, és a sződligeti erdőben hiánycikk lesz a fa. palán nem ilyen súlyos a helyzet, mert a pusztítás egyelőre csak a sződligeti erdő egy részét érte, de ha elgondoljuk, hogy a levegőtisztasági program keretében milyen óriási összeget költ államunk a zöldövezet növelésére, már nem lehet ilyen dolgok mellett szó nélkül elmennünk. Az erdő ugyanis össznépi tulajdon, részben a fakitermelőké, részben a miénk, mindenkié, közös érdekünk tehát értékeink megbecsülése, megvédése. Szábó László ról és egyéb technológiai kérdésekről. Nagyon jó munka- szervezésnek s magas fokú gépesítettségnek lehettünk tanúi a Pistoia-ban, a Ricciaelli cég csomagológép-gyártó üzemében és a Montini matricagyártó üzemben. Utazásunk során igen sok hasznos tapasztalatot szereztünk, amelyekre munkánk során a későbbiekben feltétlenül szükségünk lesz. — A vállalat kommunistáinak felhívására, valamennyi szocialista brigád és dolgozó vállalta, hogy a tésztagyárat két hónappal a kitűzött határidő előtt, november 7-re átadja rendeltetésének. Kérjük, beszéljen a beruházási munkák jelenlegi állapotáról. — Június elejére elkészült a nagyterem padozatburkolata és -festése. Megérkezett olasz partnereinktől az első, hatva- gonnyi gépi és technológiai berendezés. Az olasz szakemberek, vállalatunk dolgozóival karöltve kezdték meg a vég- szárító- és légcsere-berendezések szerelését. — Az építők az előre nem látott, utólag szükségessé vált többletmunkák miatt határidő-módosítást jelentettek be a befejezésre vonatkozóan. A változás, szerencsére, nem akadályozza a szereléseket. Partnereinkkel szocialista együttműködési szerződést kötöttünk, amely lehetővé teszi a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szellemében tett vállalás sikeres megvalósítását. A Páván céggel megállapodtunk, hogy részegységek szállításával és beszerelésével a munkát folyamatossá teszi. A vállalat dolgozói több száz óra társadalmi munkával járultak hozzá a beruházási tennivalókhoz. Skotnyár Ferenc MEGYEI TANÁCSTAG FOGADÓÓRÁJA Holnap, június 27-én, délután 4-től Kovács Jánosné, a Pest megyei Tanács tagja fogadóórát tart a Forte-gyárban. Aki jól ismeri az erdőt, tudja, milyen rejtekutakon lehet eljutni azokhoz a tisztásokhoz, melyeken vadon terem a szamóca és a szeder. Ezeknél finomabb gyümölcs talán a világon sem terem. Őseink megszelídítették, s ma már hektárok tízezrein nevelik különböző változatait. A Börzsöny környékén a málna, a szamóca, a fekete- és piros ribizli ezreknek és ezreknek ad kenyeret, szövetkezeti tagoknak, kis- kerttulajdonosoknak, konzervgyári, hűtőipari és szörpüzemi munkásoknak. Hogy kisebb vagy nagyobb darab lesz-e az a kenyér, nagyrészt attól függ, milyen a termés? A legilletékesebb a válaszra Majer Antal, a Bernecebaráti —Kemence Termelőszövetkezet elnöke. Náluk termesztik a legnagyobb területen, a legkorszerűbb eszközökkel és általában a legjobb eredménynyel a bogyósokat. — Jó közepes a termés málnából, gyenge a ribiszkéből. A feketeribizli 80 százaléka, a piros ribizli fele fagyott meg tavasszal. Málnából 55 vagon- nyi a terv, de, hogy pontosan mennyi lesz a végeredmény, az az időjárás függvénye is. Néhány napja végre eső áztatta meg ültetvényeinket, következésképp a terméskilátások is javultak. Egyelőre 17 vagonnyit szedtünk le a málnából s szállítottunk cl a feldolgozóknak, a budapesti és nagykőrösi konzervgyárnak, a dunakeszi hűtőháznak, valamint Diákok segítenek közös vállalatunknak, a szobi léüzemnek. A málna eleje szebb is, erősebb is, mint a későbbi szedéseké, ezért az kerül exportra. Mostantól kezdve azonban egyre több lénekvalót küldünk Szobra. A Dunakeszi Hűtőházban, mint Szabó József igazgatótól megtudtuk, éjjel-nappal fogadják a gyümölccsel megrakott autókat. A terv szerint 228 vagon málnát kell átvenniük, de a kilátások jobbak, s most már körülbelül 20 vagonnal többre számítanak. Állandóan fogadják a termést, éjjelente 12 vagon málnát és két vagon ri- bizlit raknak hűtőtérbe. Hemela Mihály, a szobi Gyümölcsfeldolgozó Közös Vállalat igazgatója korántsem olyan elégedett az eredményekkel, mint kollégái. A szamóca szeFél éve, hogy az Egyesült Izzó váci gyárában függetlenített munkatárs feladata lett a munkások és alkalmazottak művelődésének, ön- és továbbképzésének elősegítése. Az előző hónapok tapasztalatairól I számoltak be az üzemben a zonjának vége, 30 vagonnyit vettek át belőle. A málna nagyon jó minőségű, éppen ezért eddig nekik nagyon kevés jutott. A tervezett 80 vagonból egyelőre csak 6 vagonnyit vettek át, 11 vagon feketeribizli helyett, 20 mázsát. Nem tehetnek mást, utánamennek az árunak, s szerződéses partnereiknek is lelkűkre beszélnek, hogy kezdjék meg a gyorsabb ütemű szállítást. Hemela Mihály mindehhez azt is hozzátette, elsősorban a bogyós gyümölcsökből készült szörpök keresettek a nyugati piacokon, ezért is fontos, hogy ne maradjanak el a tervtől. Mindenesetre jól felkészültek a szezonra, állandó dolgozóikon kívül 35—40 diák segíti munkájukat. Cs. A. Pest megyében dolgozó vasasszakszervezeti könyvtárosoknak e héten arról, hogy miként lehét viszonylag nagyon kevés pénzből tartalmas, vonzó programokat szervezni a gyár különböző érdeklődésű dolgozóinak. JEGYZET Erdő — fák nélkül Hasznos kapcsolat Munkásművelődésről — üzemi könyvtárosoknak Kevés pénzből — vonzó programok Vízimalmok a Dunán (II.) A partrahúzAs után nem tértek vissza Már csak emlékezetünkben élnek A dunai vízimalom, mint őrlési alkalmatosság, két részből állt: véd- és völgyhajókból. Az őrlési szerkezet a véd- hajóban helyezkedett el. A védhajó fő-, a völgyhajó kisegítő része volt ennek az egységnek. Az őrlési folyamatot egy hajtókerék szabályozta, amely a véd- és völgyhajó között forgott: az erős sodrású víz hajtotta. Az a hajtókerék egy-másfél méter átmérőjű volt és hosz- szúságában a 12—15 métert is elérte, melyet a folyóvíz folyási sebessége a két hajótest között ringatott. A hajtókeréknek, való kiválasztása nagy körültekintést, szakmai tudást igényelt. Legtöbbször a Kárpátokból szállították Vácra. A szálban érkezett fát a molnárok szekercé- ik'kel ácsolták méretre, a keresztirányú vágásokat mirlin- gekkel fűrészelték. Üzembe helyezése a csapok és vasalások rádolgozásával fejeződött be. Az őtlendö anyagot, búzát, rozsot, árpát a vízimolnárok ladikjukkal vitték be a vízimalomba. A termékkel szinültig megtelt ladikot először csáklya segítségével feltolták a vízparton, a malomtól mintegy 10 méterig kiszámítva a víz sodrását is az úsztatáskor, majd a ladik farához erősített villába helyezték a védlit, és a vízimalom irányába eveztek. Az irányt timony segítségével szabályozták, mert a védi csak az előrehaladást segítette, mint egy hajtócsiga. A vízimalomba érkezett mag a kerekek, korongok, garádok, mércék és hombárok között vándorolt, mig őrlemény lett belőle. ★ A vízimalom belülről nem volt valami praktikus munkahely. Számtalan lépcső között kellett a vízimolnárnak bujkálnia, míg a gabonát megőrlette. Így mondták: megőrletni! A vendég, a kuriózumkereső nem viselte el az ottani légkört sokáig, lisztpor keveredett az iszap szagú dunai levegővel: inkább a hajó elején helyezkedett el, a tájban és a kerék verte habokban gyönyörködve. Suhogott, beszélt a kerék. Tán régi titkokat árult el a víz és a molnárok világából, az egyhangúságról, amely odaJáncöl- ta őket a Noé bárkájához hasonló, szűk világba nap mint nap. ★ Míg bent, a folyómederben küszködött a víz és az ember, hogy az életet fenntartó kenyér az asztalra kerüljön, addig kint, a Molnár utcában, a búzakereskedők, cenzárok, felhajtók, gabonát fuvarozók üzérkedtek, és várták a kész lisztet. Az őrletők sokszor napokig a fűben heverésztek vagy a tűző nap elől, a Csóványosba menekültek a liszt szállításáig. ★ Az első világháborút követő gazdasági válság hatására, a 30-as években a váci vízimalom tulajdonosai olyan kon- kurrenciát láttak az új gőzmalmok terjedésében, hogy gyorsan felhagytak rriesterségükkel. A versenyt még legtovább a Hevérek bírták, egy ideig azzal, hogy némiképpen átalakították vízimalmaikat: a tetejüket palával fedték be, a kezdetleges őrlő szerkezetet korszerűbb, hengeres-szitás megoldásokkal váltották fel. De az sem állta a versenyt. Később, 1938-ban, a Hevérek is áttértek a gőzmalomra, és attól az időtől kezdve a vízimolnárok, malmaikkal együtt eltűntele a váci Duna- ágból. Természetesen nem egyszerre. Évenként egy-egy vízimalom a téli partrahúzás után már nem tért Vissza a folyómederhez. ★ A dunai vízimalmok ma már csak emlékezetünkben élnek, néhány rajz és kép idézi fel őket, de azokat is nagyon nehéz megtalálni. Azt a néhányat, amelyet az íráshoz közlök, Kemény László festőművész 1966-ban ajándékozta nekem. Petővári Gyula (Vége.) Az utolsó váci vízimalom a folyón. Sokat segít a cél elérésében az, hogy a gyár könyvtárosának és népművelőjének rendkívül jó a kapcsolata a Madách Imre Művelődési Központtal, melynek révén — cserébe a fenntartáshoz nyújtott segítségért — bérleti díj nélkül kapnak helyiséget szocialista brigádjaik rendezvényeire, s a központ művészeti együttesei — például a Musica Humana — a délelőtti műszak befejezése után többször felléptéik a gyárban, nagy sikerrel. Ismeretterjesztő előadások, útiélmény-beszámolók, képző- művészeti kiállítások vonzzák az izzósokat, valószínűleg azért is, mert az élménybeszámolókat utazni és fotózni szerető kollégáik tartják, számos magánmegfigyeléssel gazdagítva az egy-egy országról más forrásból szerzett ismereteket A tapasztalatcsere után, melynek sikere Szegletesné Tömöri Magda könyvtáros és Papp László üzemi népművelő munkájának elismerése volt, a részt vevő könyvtárosok és Csőke Anna, az SZMT megyei könyvtára vezetője, a házigazdák kíséretében, gyár-' látogatáson rettek '-észt. B. IL Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Áfra Tamás, kedden dr. Gulyás Zoltán szerdán dr. Bénik Gyula, csütörtökön dr. Kovács Pál, pénteken dr. Csömör Pál, szombaton és vasárnap dr. Bea János tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a régi kórházban (Március 15. tér 9.). Az éjszakai ügyelet telefonszáma: 11-525. A beosztás hétközben megváltozhat. i l I 1 Szabadfürdő a Dunán