Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-26 / 149. szám

1977. JT5NIUS 26., VASÁRNAP Kern II xMma& NAGYKÁTA Korea í egyesítéséért A gyűlésen felszólalt a KNDK nagykövete Szolidaritási gyűlést tartot­tak szombaton Nagykátán, a Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezetben, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság ellen elkövetett im­perialista agresszió 27. évfor­dulóján. A gyűlésen megjelent Ko­vács Antálné, a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottságá­nak titkára, s jelen voltak a járás párt-, állami és tö­megszervezeti vezetői. A Korea békés egyesítéséért folytatott harcról Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritá­si Bizottság enöke beszélt. A gyűlésen felszólalt Kim Ze Szűk, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Szeptember 4—11-ig: megyei szolidaritási hét Eredményes év ä politikai képzésben Tizenkilenc küldött a leningrádi fesztiválon Fontos témákról tárgyalt legutóbb — Csapó László tit­kár elnökletével — a KISZ Pest megyei Bizottsága. Első napirendi pontként az 1976— 1977-es politikai képzési év zá­rásáról szóló jelentést vitatták meg. Az ülés résztvevői megálla­pították: e területen az elmúlt időszakhoz képest előrelépés tapasztalható. Pest megyében az ifjúsági mozgalomban csak­nem 23 ezren vettek részt po­litikai képzésben. A különböző képzési for­mák közül feltétlenül szólni kell az ifjúsági vita­körökről, amelyeknek száma meghaladja az ezret, s itt csaknem 17 ezren fejtették ki véleményüket a fiatalok közül — mindenekelőtt a KISZ-esek, de akadtak kö­zöttük olyanok is, akik nem tagjai az ifjúsági mozgalom­nak. A 122 Kilián-kör miun­kájában kétezernégyszázan vettek részt rendszeresen, a KISZ-aktivisták száznegyven­hét körében pedig kétezer- nyolcszázan. Az alapszervezeti titkárképző tanfolyamok száma 67 volt, ahol ezerkétszázan sze­reztek új ismereteket. S mind­ezen túlmenően a sződligeti Ligeti Károly KISZ-iskolán öt, egyenként hathetes tanfolya­mon több mint háromszáz kö­zépvezető végzett. A számada­tok is bizonyítják: a jelenlegi képzés biztosítja a fiatalok po­litikai nevelésének folyamatos­ságát, az ifjúsági mozgalomhoz való kötődését, s jól szolgálja közéleti, mozgalmi ismereteik gyarapítását S mivel az el­múlt időszakhoz képest na­gyobb aktivitást, vitakedvet ta­pasztaltak a résztvevők köré­ben, így az is érthető, hogy a politikai képzésben mindenek­előtt a tartalmi, minőségi mun­ka kerül előtérbe. A KISZ me­gyei bizottsága egyúttal kö­szönetét fejezte ki a sződligeti KISZ-iskolán működő politikai képzési bizottság tagjainak az Figyelemmel és fegyelemmel Beszélgetés a tűzvédelemről Ügy szerepel a köztudatban a tűz, mint a legször­nyűbb elemi csapások egyike. Néhány, különösen nagy kárt okozott tűzeset történt az utóbbi hónapokban — köztük a legutóbbi, a nagykanizsai áruházi raktártűz —, s ez még jobban az érdeklődés előterébe hozta a tűz­oltóság munkáját, a tűzvédelem időszerű feladatait. Horváth Sándor tűzoltó ez­redest, a BM tűzoltóság orszá­gos parancsnokhelyettesét ke­restük fel a tüzek megelőzé­sére, a tűzoltóság munkájára és a nyári tennivalókra vonat­kozó kérdésekkel. . Elsősorban gondatlanság — KezdjQk a tüzesetek okai­val. Mi okozza e téren önöknek a legtöbb gondot? — Legmakacsabb ellenfe­lünk: a gondatlanság. A ter­mészeti erők által okozott tü­zeket kivéve szinte minden eset mögött a gondatlanság hú­zódik meg. A statisztika 17-fé- le okot sorol fel, köztük olya­nokat, mint a dohányzás, a nyílt láng használata, a gyer­mekek játéka, a sugárzó hő, az elektromos áram, a szabad­ban való tűzrakás, de ha mindezeket alaposabban ele­mezzük, kiderül, hogy valaki valahol vétett a tűzvédelmi előírások, a kötelező elővigyá­zatosság írott vagy íratlan sza­bályai ellen. Sokmilliós kárt, sőt emberélet kioltását is okozhatja például, ha gyerekek keze ügyében gyufát hagynak, ha valaki nem tartja meg a hegesztésnél kötelező biztonsá­gi előírásokat vagy szabályta­lanul használ elektromos be­rendezést. Külön lehetne be­szélni az erdei tűzrakó-, sza­lonnasütőhelyeken őrizetlenül vagy eloltatlanul hagyott tűz­ről, parázsról; ezek ugyancsak jelentős károkat okoznak. — Milyennek látja ön Ma­gyarország jelenlegi tűzvédel­mi helyzetét? — Túlzott aggodalomra nincs ek, de a helyzet további javí­tására mindenképpen szükség van. Tavaly a tűzkárok ösz- szege meghaladta a 181 millió forintot, ebből több mint 52 millió volt az ipar és 82 millió fölötti összeg a mezőgazdaság vesztesége. Mindinkább jel­lemzővé válnak az úgyneve­zett nagy és kiemelt értékű tűzkárok mindkét területen. Ez azért van így, mert itt, e he­lyeken koncentrálódnak a leg­nagyobb értékek. Például a Magyar Pamutipar újpesti gyá­rában a modern géppark pusz­tulása jelentette az óriási vesz­teséget, a nagykanizsai bútor­áruház raktárának tüzénél vi­szont a késztermékekben és az épületben keletkezett nagy összegű kár. Szeretném hang­súlyozni, hogy az értékkon­centráció növekedése csupán a nagyobb veszélyeztetettség le­hetőségét jelenti, de ennek nem szükségszerű velejárója, hogy tűz keletkezzék. Ahol a tűz elleni védekezés szabályai­nak megtartását, az anyagi és személyi feltételek biztosítását hem holmi „kellemetlen fel­adatnak”, hanem a termelés fontos feltételének tekintik, ott nincs és nem is lehet komo­lyabb baj. Megelőzni — ha lehet — A tűzvédelem további ja­vítása tehát nem utolsósorban ; szemlélet kéedése? — Így is 'mondhatjuk. Évek óta tartó folyamatról van szó, amelynek (kezdetén a „terme­lés minden áron és mindenek fölött” szemlélet uralkodik. Azóta óriási változások történ­tek, s ma már ott tartunk, hogy gazdasági vezetőink nagy többsége a biztonságos terme­lés elve alapján irányít. Eb­ben hozzáértő munkatársak szakértelmére, jelentős létszá­mú társadalmiaktíva-gárdára és vállalati tűzoltóságra tá­maszkodhat. Hozzá kell azon­ban tenni, hogy a gyárak és állami gazdaságok igazgatói, valamint a termelőszövetkezeti elnökök többségénél bekövet­kezett szemléletváltozás az al­sóbb vezetői szinteken még nem mondható általánosan jellemzőnek. Ide tartozik, hogy a dolgozók munkahelyi tűzvé­delmi oktatásában még sok a formalitás. — Jelent-e a korábbitól elté­rő feladatokat az önök számá­ra a felgyorsult városiasodás, közelebbről a lakótelepek épí­tése? — Bizonyos értelemben a kelleténél többet. Ezek egy ré­sze abból adódik, hogy egyes tervezők, illetve kivitelezők nem számolnak kellően a tűz- keletkezés lehetőségeivel, más­részt pedig egyes lakók nem tanúsítanak kellő gondosságot. Tudomásul kell vennünk, hogy nemcsak építkezni, hanem lak­ni is más módon kell a mo­dern lakótelepeken, a magas­épületekben, hiszen baj ese­tén az ezekből történő mene­külés sokkal bonyolultabb és a kárérték is rendkívül jelen­tős lehet. Emiatt ösztönözzük az ingatlankezelő vállalatokat a szükséges intézkedések meg­tételére, a lakótelepi lakások lakóit pedig a legfontosabb he­lyi tűzvédelmi tudnivalók el­sajátítására, más szóval a ma­gasházakban szükséges óvato­sabb életmódra. — Tavaly a korábbiaknál több halálos áldozatot követel­tek a tűzesetek, s ezen belül különösen sok volt a gyermek­halál. Ön szerint mit lehet ten­ni e szomorú statisztika meg­javítása érdekében? — Az elmúlt évben 153 sze­mély vesztette életét tűz kö­vetkeztében, köztük 34 gyer­mek; valóban mindkét szám magasabb az előző évekénél. A felnőtteknél leggyakoribb halálok: az ittas állapotban ágyban való dohányzás, a gye­rekeknél viszont ismét a gon­datlanság. Előfordult, hogy két- három kisgyerek szenvedett egyszerre tűzhalált vagy ha­lálos füstmérgezést a szülő hanyagsága, a felügyelet hiá­nya miatt. Tűzvédelmi szer­veink évek óta szívós felvilá­gosító munkával, propagandá­val igyekeznek megelőzni az ilyen eseteket, de sajnos, fezt nem mindenki szívleli meg. Széles körű társadalmi akcióra lenne szükség, a szülők, a pe­dagógusok, a gyermeknevelési Intézmények összefogására, a sajtó, a rádió és a televízió ak­tívabb közreműködésére. Veszélyes a száraz nyár — Mit jelent az önök számára a nyár, a mezőgazdasági idény? — Mindenekelőtt a kalászos és szálas mezőgazdasági ter­mények betakarításának és szárításának fokozott védelmét. A nagyfokú gépesítés követ­keztében a betakarítási idő le­rövidült, kevesebb ideig van­nak veszélyeztetve a kalászo­sok a termőterületen — ez az érem egyik oldala. A másik vi­szont az, hogy az új technoló­gia új veszélyforrásokat is lét­rehozott. Gondoljunk az erő- és munkagépekből kipattanó szikrákra, a villamos berende­zéseknél előforduló hibákra, a tarlóégetésre. Az összefüggő, nagy gabonatáblákon a tűz gyorsan terjed, az egész ter­mést elpusztíthatja. A meleg levegővel történő szárításnál a legkisebb technológiai vagy tűzvédelmi mulasztás követ­kezménye az anyag meggyul- ladása lehet. A csapadéksze­génynek ígérkező nyár még in­kább növeli a lábon álló ka­lászosok gyúlékonyságát, s egy­ben a velük dolgozók felelős­ségét is. A tűzvédelmi ható­ságok elvégezték a gépszem­lét, a .továbbiakban pedig fo­kozottan ellenőrzik, hogy az erő- és munkagépek használa­tát szabályozó előírásokat mindenütt érvényesítsék. — Nyári gondjaink felsoro­lása korántsem teljes'— mon­dotta befejezésül Horváth Sán­dor tűzoltó ezredes. — A tűz­oltóság jelen van mindig és mindenütt, ahol szükség van rá. Itt külön ki kell emelnem a falvakban fontos szerepet betöltő önkéntes tűzoltók mun­káját. Rájuk a tűzmegelőzés­ben és a tűzoltásban egyaránt lehet számítani, munkájukat lelkesen és jól végzik. Túl a hivatásos és az önkéntes állo­mányon, társadalmi segítőin­ken, szükség van minden ál­lampolgár figyelmére, fegyel­mére, elsősorban a tüzek meg­előzése érdekében, de ha kell, az oltásban is. Várkonyi Endre oktatás megszervezéséért, koor­dinálásáéért. Az ülés második napirendi pontjaként a szeptember 4—11- ig megrendezésre kerülő me­gyei szolidaritási hét program­járól hangzott el Maczkó Jó­zsefnek, a KISZ Pest megyei Bizottsága titkárának előter­jesztése. Ismeretes: szeptember 4-én hét éve lesz annak, hogy Chilében győzött a Népi Egy­ség elnökjelöltje, a szocialista Salvador Allende. Szomorú dá­tum: 1973. szeptember 11-én fasiszta katonai puccsal meg­döntötték hatalmát. E két idő­ponthoz kapcsolódóan a me­gyei szolidaritási hét megnyitó- ünnepségét szeptember 3-án Dunake­szin rendezik meg, a prog­ram zárására pedig 11-én kerül sor Vácott. Időközben chilei szolidari­tási nagygyűlésen vesznek részt a fiatalok Sződligeten, az afri kai felszabadító mozgalmakról lesz ankét Cegléden. Fiatal mű­vészek és amatőr művészeti csoportok a vers és a dal se­gítségével fejezik ki együttér­zésüket a szabadságukért küz­dő népekkel Szentendrén, és pol-beategyüttesek találkoznak egymással Nagykőrösön. A megyei szolidaritási hét ren­dezvénysorozatáról szóló fel­hívást eljuttatják valamennyi KISZ-szervezethez és úttörő- csapathoz. Harmadik napirendi pont­ként a szocialista életmódról az alapszervezetekben folytatott vitasorozat tapasztalatait ösz- szegezte a KISZ megyei bi zottsága ülésén Csapó László tiíkáir. Előd járóban) hangsúlyoz­ta: hagyomány már, hogy a KISZ Pest megyei Bizottsága egy-egy rendkívül érdekes és aktuális ideológiai-politikai témáról széles körű vitát ren­dez a fiatalok körében. Így 1974-ben a forradalmiságról és a hazafiságról. 1975-ben a szo­lidaritás és a békeharc fontos­ságáról, tavaly pedig a szocia­lista építőmunkában való rész­vételről fejtették ki véleményü­ket. Az idén ismét jelentős té­ma kerül napirendre: a szo­cialista életmód. Az alapszer­vezetekben, ifjúsági klubokban ezúttal harmincezren — a KISZ-tagság nyolcvanöt száza­léka — mondták el gondola­taikat, tapasztalataikat e téma­körben. A viták során szinte mindenütt az került közép­pontba, miként segíthetik fiatalja­ink fejlett szocialista tár­sadalmunk építését. A legtöbb vélemény a mun­kához, tanuláshoz való viszony­ról hangzott el, s valamennyien a becsületes kenyérkeresés mellett a közéleti szereplést is elsőrendűen fontosnak tartot­ták. Ehhez kapcsolódóan szám­talan értékes javaslat hangzott el a szabad idő hasznos eltölté­séről. Kifejtették véleményüket olyan fiatalok is, akik nem tagjai a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. A szocialista életmódról folytatott vitasoro­zat méltó befejezése volt a május 8-án megtartott nagy­kőrösi ifjúsági találkozó, ahol húszezer fiatal vett részt. A bizottság tegnapi ülésén utolsó napirendi pontként jó­váhagyta annak a tizenkilenc küldöttnek a nevét, akik Pest megyét képviselik augusztus 20—25. között Leningrádban. a II. szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztiválon. F. G. SZEZON NAGYKOROSON Üvegbe töltik a nyár ízeit A legkorszerűbb automatika segítségével irányítják a borsókonté­nerek ürítését, osztályozását, tisztítását. Bozsán Péter felvétele A nyár eleji cseresznyeérés idején igencsak reális valósá­got jelzett a számjegy, amely a megvásárolható, friss, ropo­gós cseresznye árát mutatta a standokon — ha egyáltalán le­hetett kapni. A családi költ­ségvetést még nem indította meg az idei cseresznyeár. De vajon miképp pótolta e gyü­mölcs hiányát egy olyan nagy­üzem, ahol emberek százai, korszerű gépek és gyártóvo­nalak tucatjai várták a cseresz­nyére? Erről kérdeztük Görbe Ferencet, a Nagykőrösi Kon­zervgyár igazgatóját. Konténerben jön a borsó — Ez évben mintegy ötven­hatvan vagon cseresznye fel­dolgozását terveztük, s eddig mindössze 3—4 vagonnyi érke­zett. Várható még ugyanennyi — s ezzel vége a cseresznye­szüretnek. Vállalatunk termék- szerkezete azonban szerencsére elég széles ahhoz, hogy ha ki­esés adódik valamelyik nyers­áruból, akkor a munkaerőket másik termék gyártására tud­juk átcsoportosítani. Csakhogy az idén bizony ritka vendég lesz az áruházak polcain a cse­resznyebefőtt ... A málna fel­dolgozását már megkezdtük, elsődleges partnereink itt a Dunakanyar termelőszövetke­zetei, ahonnan jó közepes ter­mésről kaptunk eddig tájékoz­tatást. Most még csak tíz-ti- zenkét mázsát dolgozunk fel, ezek a málna „csendes” napjai, melyeket a jövő héttől kezdő­dően „erősebb” napok válta­nak majd fel. — A borsószezonnak viszont a kellős közepén tart a kon­zervgyár ... — Ezervagonnyi borsó fel­dolgozása szerepelt a terveink­ben, dfe az áprilisi-májusi csa­padékszegény időjárás mint­egy tizenöt-húsz százalék ter­méskiesést hozott; a hektáron­kénti 30 mázsás termés helyett csak 25 várható. A minőség ki­elégítő, annál is inkább, mivel szakaszos vetéssel igyekeztek a gazdaságok széthúzni az érési időszakot, így a lehetőségek szerint zsenge állapotban tud­ják betakarítani a borsót. A szárazság persze itt is nehezíti a miunkát: a vízihiány miatt zömmel 2—3 szemesek a borsó- hüvelyek, így a cséplés után sóik a törött szem és a héjma­radvány. Konténerekben szál­lítva érkezik a borsó a gyár udvarára s egy-két órán belül végigfutva a feldolgozóvona­lon, üvegbe-dobozba kerül. A még ütemesebb szállítás érde­kében jövőre áttérünk a borsó nagytartályos szállítására, va­gyis a két és fél tonnás meny- nyiségekre; így tisztább és Július 1-én lép életbe az egységes, felemelt műszakpótlék A Minisztertanács határoza­ta alapján július 1-én veze­tik be azoknak a fizikai dol­gozóknak és a termelést köz­vetlenül irányítóknak az egy­séges, felemelt műszakpótlé­kát, akik az iparban, az élel­miszer-kiskereskedelemben vagy a vendéglátásban több műszakban végzik munkáju­kat. Ezek a dolgozók július 1- től a délutáni műszakban egy­ségesen 20, az éjszakai mű­szakban 40 százalék pótlékot kapnak, és további 10 száza­lék pótlék jár közülük azok­nak. akik folytonos munka­rendben dolgoznak. A műszakpótlék emeléséhez az állaim anyagilag is, évi 1,8 milliárd forinttal hozzájárul. Minden olyan ipari, élelmiszer- kiskereskedelimi és vendéglátó vállalat meghatározott állami támogatást kap, ahol a II—III. műszakban teljesített munka­napok aránya 1976-ban elérte a teljesített összes munkanap 8 százalékát. gyorsabb lesz a feldolgozás művelete. — Munkacsúcsok idején kü­lönösen jelentős a tárolókapa­citás, mivel a frissen érkezett anyag könnyen romolhat, rö­vid idő alatt veszíthet értéké­ből. Hogyan hidalják át ezt a nehézséget? Zöld csomagolóvonal — Köztudott, hogy a málna például könnyen penészedik, az uborka hamar fonnyad, Né­hány termékünk feldolgozásá­hoz tehát olyan gyártó kapa­citásra van szükség, ami a tá­rolást feleslegessé teszi, A fő­zelékféléknél könnyebb a hely­zet, s ezt ki is használjuk. A paprikát 300 hektós tartályok­ban tál-óljuk, akár hosszabb ideig is, de a borsót csak pár óráig tárolhatjuk. Nemrég he­lyeztünk üzembe egy olyan új, hazai gyártmányú gépsort, me­lyet zöld csomagolóvonalnak nevezünk. Lényege, hogy a fel­dolgozás végeztével azonnal csomagolható az áru, s így ki­esik a korábbi, várakozó sza­kasz. ' Befőttesüvegek, konzervdo­bozok araszolnak a szállítósza­lagok végtelenjén. Mellőlük egyre gyakrabban villan fel egy-egy tizenéves arc, suta-vi­dám tinédzsermosoly. — Sokan vagyunk itt toldi- sok — mutatkozik be Kábái Zsuzsa, aki két társnőjével együtt a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakkö­zépiskola negyedéves tanulója, Nyári munkára jöttek a gyárba. / Kóstolók veszélyben Persze, a munka dandárjá­ból a hozzáértő, régi törzsgár- datagok veszik ki részüket el­sősorban. Közöttük is az 1959- ben alakult József Attila bri­gád, mely azóta nemcsak szo­cialista brigáddá szerveződött, hanem 1976-ban a Magyar Népköztársaság kiváló brigádja címet is elnyerte. Vezetőjük Kátai Ernőné, aki természetes mozdulattal nyúl a gépsor mellé felszerelt telefonhoz, hogy helyettest kérjen a szom­széd üzemrészből, amíg néhány szót váltunk. Megtudjuk, hogy tizenketten dolgoznak a bri­gádban, mindannyian nők, s hogy az eredményes munka mellett a közösségi szellem is élő náluk. Egyik bizonyítéka ennek például, hogy a kezdő fiatalokkal szívesen, s ami a fő, türelmesen foglalkoznak mindaddig, míg egyenrangú munkatárssá nem válnak, fe­lelősséggel, hozzáértéssel vé­gezve a közös munkát. A készáru érzékszervi minő­sítését is a laboratóriumban végzik; munkájuk hasonlít a teakóstolókéhoz vagy a bor­kóstolókéhoz. Érzékeny, kifino­mult ízlést kíván. Leskó Lászlóné már 30 éve dolgozik a gyárban, négy gyerek édes­anyja, s a borkóstoló« hason­latra tagadólag rázza a fejét. — Ez sokkal kockázatosabb mesterség — mondja — ne­künk ugyanis nem tilos lenyel­ni a finom gyümölcsöket, dzsemeket, szörpöket. S a hí­zás fejében sajnos nem ad ve­szélyességi pótlékot a válla­lat... — Hát — ahány labor, any- nyi veszélyhelyzet. S ahol nők dolgoznak, ott ez a veszély cseppet sem lebecsülhető. Bedő Ildikó 1 t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents