Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-25 / 148. szám

> PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM 1077. JÜNIUS 25., SZOMBAT Diákok a szünidőben Megismerik a munkahelyi kollektívákat Előnyben a csoportos foglalkoztatás Javában tart a vakáció. A diákok szétszéledtek az isko­lákból, idejüket szünetbéli fog­lalatosságokkal töltik, ki-ki lehetősége szerint nyaral, tá­borozik. A nyári hónapok tar­talmas, hasznos kihasználásá­hoz hozzátartozik a munka is. A tanulók foglalkoztatásá­ról az . elmúlt években sokat vitatkoztunk. Tapasztalatok A pedagógusok egybehang­zó véleménye, hogy a sze­mélyiség fejlődését, a valóság alaposabb megismerését ke­vés dolog szolgálja . jobban, mintha a fiúk és a lányok a szünidő egy részét a termelő- munkában, az üzemekben, az intézményekben töltik. Az is­kola ugyan rendszeres, és fe­lelősséget kívánó, tanulásra szoktat, de a munkahelyi kol­lektívák közösségi tapaszta­latai, az alkotás örömei, vagy ellentmondásai be kell épülje­nek formálódó világképükbe. Nem felejthetjük azt sem, hogy a családok többségében — ha nem is égetően és in­kább pedagógiai okokból — a gyermek jövedelme sem mel­lékes szempont. A valamit va­lamiért erkölcsi elve megfe­lelő indíttatást kaphat a munkapadok mellett, a raktá­rak polcainál eltöltött hetek­ben. A gyakorlatban viszont nem ilyen egyértelműek az elő­nyök. A vizsgálatok szerint né­melyik vállalat burkolt szociá­lis juttatásra használta fel a lehetőséget, dolgozóinak gyer­mekei a gyárkapun belül foly­tatták a nyaralást: munká­juk nem volt, tengtek-leng- tek, s végül megkapták a bé­rüket. Ez a módszer, persze, kevésbé alkalmas a követke­zetes múnkaerkölcs megis­mertetésére. A munkavédel­mi előírások betartására is több figyelmet kell fordíta­ni, mint régebben, s ez is könnyebb, szervezetten. Többek között ezért szüle­tett tavaly a rendelet, amely a szervezett foglalkoztatást részesítette előnyben az egyé­ni munkavállalással szemben. S bár a jogszabály nem tar- mazza egyértelműen az utób­bi tilalmát, a megyei utasítás értelmében a gimnáziumok, középiskolák nem adhatnak egyéni munkavállalási enge­délyt. Enélkül viszont az üze­mek nem fogadhatják a ta­nulókat. A rendelkezés alap­vető indokait belátva, talán mégsem volna felesleges köz­bülső megoldást keresni, vagy legalábbis a szervezés színvo­nalát emelni. Előírások Az iskolák és az üzemek már januárban tájékoztatót kaptak. Ebben részletesen ta­nulmányozhatták a tanulók nyári munkáját illető szabá­lyokat. Többek között azt is, hogy a 14 évnél fiatalabbak — tehát az általános iskolások — munkát nem vállalhatnak, hi­szen a gyermekmunkát nem­zetközi szerződések és az em­ber jogok alapelvei tiltják. A tanulók csak hat hetet dolgoz­hatnak, éjszakai és túlmun­kát nem vállalhatnak. A szo­ciális juttatások ugyanúgy megilletik, őket, mint a többi dolgozót. Pólyák Ferenc, a városi tanács pénzügyi, terv- és mun­kaügyi osztályának főelőadó­ja az igények egyeztetéséről adott tájékoztatást: — A diákokat a vállalatok között a megyei munkaügyi osztályon osztották szét. Saj­nos, megtörtént, hogy gödöl­lői munkahelyre gödöllőiek nem kaptak besorolást. A köz- pontosítás hátrányait kiküszö­bölve, lehetővé kellene tenni, hogy egy vállalathoz ne kell­jen ugyanabból az iskolából toborozni a tanulókat. A kü­lönféle elírások és félreérté­sek alaposan megnehezítik a pedagógusok és a gyerekek helyzetét. 1 Fogyatékosságok A vállalatok, a szövetkeze­tek igénylik a diákok segítsé­gét. Mindenütt akad olyan idényjellegű, könnyű fizikai munka, amit ők is el tudnak végezni. Gödöllőn tíz vállalat, összesen 273 nyári munkahe­lyet ajánlott fel 71 általános iskolai tanulmányait az idén befejező tanulónak, 190 kö­zépiskolásnak és 12 egyetemis­tának. Eleinte az üzemek ide­genkedtek a szervezett, tehát csoportos foglalkoztatástól, de rájöttek, hogy a diákok fel­ügyeletét egy-egy tapasztalt szakemberükre is rábízhatják. A Török Ignác Gimnázium lés Óvónőképző Szakközépis­kolában az igazgatótól, Heltai Miklós Gábortól érdeklőd­tünk; hányán és hol állhatnak munkába az intézet tanulói közül a nyáron? Elmondta, hogy a diákság egyharmada ,vállalt munkát. A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ 24., az ikladi műszergyár 14., az M—3-as autópálya üzemmérnöksége 3, a Hazai Fésűsfonó kistarcsai gyára 11, a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Termelő- szövetkezet 15 diákot kért és kapott, s ha kevesebbet is, de még több vállalat és üzem fogad gödöllői gimnazistákat. A szervezés fogyatékossá­gaira utal a történet: a város legnagyobb vállalatánál, a Ganz Műszerművek Áram­mérő Gyárában csak pótló­lag sikerült 40 helyet szerez­ni. Az iskola igazgatója kény­telen volt megtagadni néhány jelentkező kérelmét, egyéni munkavállalási engedélyt ki­adni itt sem lehet. G. Z. PÉCSI IPARI VÁSÁR Az isaszegp Lignifer bemutatkozik ÖTVÖSMUNKÁK, KÜLFÖLDRE IS Az isaszegi Lignifer Ipari Szövetkezet ötvös-, kerámia- munkáival, fa-, fém- és bőr- díszműáruiyal vesz részt a július 1-től 10-ig tartó VI. pécsi ipari vásáron. Bemu­tatják lakberendezési cikkei­ket is, július 5-én és 6-án, délelőtt tíztől délután 5 óráig ,pedig szakmai napokat tarta­nak. A szövetkezet először sze­repel a kiállítás résztvevői között, de a Baranya megyei Kereskedelmi Vállalattal és az ottani Centrum-áruházzal már öt év óta gyümölcsö­zőek a kapcsolataik. Áruikat Pécsett az Óra. és Éks'zerfcoltok, az ajándék- és üveg-porcelán üzletek is kí­nálják. A szövetkezet tervezői szakmai és népi hagyomá­nyokra építik munkájukat. Tárgyaik a kézműipar gazdag választékát nyújtják. Vörösrézből vagy sárgaréz­ből, eredeti színben, ónozva vagy ezüstözve. készítenek fali, asztali tálakat, kelyheket, vá­zakat, dohányzó-, fekatés- és italkészleteket, képtartókat, tükröket, lámpákat, fali dí­szeket és divatékszert. A pécsi vásáron mutatják be először áttört és tűzzománccal díszí­tett ötvöskollekciójukat, amit csak 1978-ban visznek piacra. Keramikusaik elsősorban lakásokba készítenek célsze­rű és szép használati és díszí­tőtárgyakat. A néhány fővel dolgozó kis műhelyekből szí­nes korsók, gyüjnölcsöstálak, fűszerkészletek, népi falitá­nyérok, különféle vázák és kerámiafigurák kerülnek ki. Nemesfából, vörösrézből és bőrből kombinált tárgyakat készítenek bel- és külföldi piacra egyaránt. Ebben az évben először, kis sorozatban nemesfából, ékcsapos eljárás­sal készítenek faragott kisbú­tort. A Lignifer árui külföldön is kelendők. \ hagyományos piacokon — Lengyelország, Szovjetunió, NDK — kívül ebben az év­ben már a jugoszláviai Zág­ráb. Belgrád és Dubrovnik üzleteiben is megjelentek cikkeik. Külkereskedelmi partnerük, a Konzumex Kül­kereskedelmi Vállalat. Az ő közreműködésükkel szállítják a szövetkezet ezüstművesei tőkés exportra az ezüsttár­gyakat. Naponta ötezer kiló fonal A Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárában na­ponta több mint ötezer kilogramm gyapjú- és gyapjútipusú fonalat készítenek. Czibere Béláné, nyűjtógépen, gyapjút ké­szít elő foinásra. IfJ. Fekete József felvétele Doktoravatás az egyetemen Ünnepi tanácsülést tartot­tak tegnap az Agrártudomá­nyi I Egyetemen. Dr. Pethő György rektor, dr. Petrázso- vits Imre, a mezőgazdaság­tudományi kar és dr. Huszár István, a gépészmérnöki kar dékánja ötvenegy . jelöltet mezőgazdasági tudományi, hu­szonhárom jelöltet pedig me­zőgazdasági műszaki tudomá­nyi doktorrá avatott. Nélkülözhelellen szolgáltatás Takácsot is ad a péceli fürészes Szorgalmas, megbízható radságba kerül, s ráadásul sen­ki sem fizeti meg. Hosszú működése közben ki­ismerte már az építkezéseket is. Készséggel ad jó tanácsokat, mihez milyen minőségű, mek­kora méretű deszka, léc kell. Munkájában nem csalódnak a megrendelők. Joggal mondják tehát: hasonló, szorgalmas és megbízható kisiparos több ,is elkelne. A. I. Kedden: vízhiány várható Kedden, június 28-án reggel hét órától délután öt óráig hálózatkarbantartó munkát végeznek a víztermelő telepen, az egész napos áramszünet miatt délelőtt 8—9 órától víz­hiány várható a városban. A vízmüvek kéri a lakosságot, készüljön fel rá, a vállalatokat pedig arra, hogy fokozottab­ban takarékoskodjanak ezen a napon a vízzel. Elsőként n járásban Íratják azőszi árpát Hányban A dányi Magvető Termelő- szövetkezet a járásban első­ként látott hoz7,á az eszi árpa aratásához. A háromszázhatvan hektárnyi gabona betakarítá­sára 15 kombájn — 5 darab SZK—5-ös, 6 darab E 512-es és négy darab SZK—4-es — állt rendelkezésükre. Az előzetes gépszemle bizonyította, hogy a járás gazdaságai közül a dá- nyiak jól ' előkészítették a munkát. Nemcsak a gépek ál­lapota kitűnő, hanem a bizton­sági intézkedések, így a tűz- és munkavédelmi, valamint az al- katrfezelliátási feltételek is megfelelőek. A dolgozók ingyenes ebédet és védőitalt kapnak. A szállí­tásra 15 billenős IFA teher­gépkocsit és pótkocsis Zetort állítottak be. A folyamatos szállításnak köszönhető, hogy a kombájnok maximális telje­sítménnyel dolgozhatnak. A levágott gabonát a szárí­tóra viszik, ugyanis a megenge­Oláh Jánosné és Hangodi Erzsébet a megszárított magot forgatja. Vajda László a vágószerke­zet csapágyait zsírozza. dett 14,5 százalék helyett egyelőre 20—25 százalék ned­vességet tartalmaz. A megszá­rított gabona egy részét — mintegy 40 vagonnyit — a ter­melőszövetkezel saját magtá­rában raktározza el. 100 va­gonnal a környező ÁFÉSZ-ek és Zöldért vállalatok vásárol­nak fel, a többit a háztáji gaz­dálkodók kapják. Tavaly áz átlágtermés hek- táranként 33 mázsa volt, az idén 42 mázsára számítanak. Irta és fényképezte: Barcza Zsolt Szombati jen uzet Feltárni Tiszteletbeli vasutasnak fogadták Moldova Györ­gyöt, a jeles írót. Egy pél­dányban kinyomtatott ok­levéllel, törzsgárdatag-jel- vénnyel tüntették ki. Ka­pott hozzá men'etindító tárcsát, vacutassapkát, kar­szalagot. A vas.uiasbon nem kisebb tisztségviselő, mint a miniszter helyettesé nyújtotta át az újdonsült vasutasnak. Mivel érdemelte ki va­jon a nagy megbecsülést? Egy könyvvel. A vasút, a vasutasok életét bemutató szociográfiával. Nem ám a MÁV-ról dicshimnuszt zen­gő művel férkőzött a vas­utasok szívébe, még a leg­felsőbb vezetőkébe is! Sok­sok oldalt szánt a hibák­ra, hiányosságokra. Megír­ta a részegeskedéseket, meg a lopásokat, némely vonalak siralmas állapotát, a gyakori baleseteket. Mindazt, amivel nem szo­kás dicsekedni. Tükröt tar­tott a vasútnak, olyannak ábrázolta, amilyen. Azt tette, ami valahány toliforgatónak feladata vol­na. Naponta hírt adni az élet zajlásáról. beszámolni kis és nagy tettekről, si­kerekről es balsikerekről, eredményekről és kudar­cokról. Jelenteni, hol tar­tunk a magunk választotta úton, milyen sebességgel, biztonsággal haladunk raj­ta, mekkora távolságokat teszünk meg naponta, he­tente, havonta, évente? Akkorát-e, , amekkorát el­határoztunk, amekkora erőnkből telik, avagy ne­gyed-, félgőzzel poroszká- iunk? S ha netán így van, minek tulajdonítható, ne­hezen elhárítható külső tényezőknek, vagy saját gyengeségeinknek, torzsal­kodásunknak, összeférhe­tetlenségünknek? Nekünk ennek a járás­nak, ennek a városnak kell tükröt tartanunk. Minden érdemlegesről szá­mot adnunk, ami az itt élők sorsára így vagy úgy hat. így vagy úgy, jól vagy rosszul. Amíg a szé­pet jegyezhetjük, nincs is különösebb baj. Szövetke­zetek, üzemek, intézmé­nyek, települések vezetői készségesein, tájékoztatnak, sorolják a százalékokat, tonnákat és más paramé­tereket. Szűkszavúbbak azonban, amint a másik oldalról szeretnénk hallani. Nem, nem vétkekre, bű­nökre, vaskos visszaélések­re célzok, a mindennapi munka szinte természetes velejárójárójának tartható gondokra, nehézségekre, ha személyekről van szó, alig elkerülhető botlásokra, kö­telességmulasztásra gondo­lok. Amik előfordulnak. Gyárban és téeszben, iro­dában és műhelyben. Amiről készségesen beszél — az új vezetőség, az utód. Vagy ha nem beszél, intézkedései erről tanús­kodnak. A példákat ismer­jük. Az országos nagyvál­lalatot, hol az előző veze­tés idején egyetlen eszten­dőben sem osztottak nye­reséget, a nagyüzemet, ahol a régi igazgató évei­ben a demokratizmus fóru­mai csak formálisan mű­ködtek, a szövetkezetét, amelyben máig ható visz- szaélések fordultak elő. Ezek és a naponta is­métlődő ballépések kínál­ják a tanulságot: ne vár­juk meg az új vezetőket, az utódokat. Majdnc.nl biz­tos, hogy a falu csődbe ju­tott vezetője jó útra térhe­tett volna, ha időben szól­nak,ha nem takargatják hibáit, az üzem irányítója sem született kiskirálynak, az igazgató sem akarnok- nak. Ha valaki csúnyának születik, nem sokat tehet: fogyatékosságait palá-tolje, krémekkel, öltözékkel, fri­zurával, lelki gazdagság­gal. Falu, város, járás, bármiféle közösség eleve csúnya aligha lehet. A raj­ta esett foltokat, szépiákét el lehet távolítani. Ehhez az kell, hogy ne takargas­suk őket, tárjuk fel és irt­suk ki. Na várjunk az utódokra. Vagyunk olyan legények mi is. Kör Pál s Gyakorta feltűnik Pécel ut­cáin a furcsa jármű: sötét füstöt ereget, lépésben halad egyik háztól a másikig, hogy íelfűr érzel je a tüzelőnek valót, méretre vágja az építkezések­hez szükséges faanyagot. A lovas kocsik bakjára emlé­keztető ülésen már hosszú évek óta ül ífápocsi Ferenc kisiparos, aki valóban, szolgál­tató tevékenységet lát el. Mű­helye az utca, ahol a nap süt, az eső esik. Ha meleg van, az egyhengeres motor füstje ösz- szekeveredik a levegőben szál­longó fűrészporral s beleivódik az ember izzadt bőrébe. Nehéz munka. A községszerte jó kedélyé­ről ismert, adófizetési kötele­zettségét mindig teljesítő fa- fűrészelőt gyakran hívják: más ezt a munkát nem tudja elvégezni. Lassan-lassan már ő sem győzi. Ha panaszkodik, csak azért, mert a tuskókban alattomos ellenségek bújkál- nak. Egy-egy szög, vasdarab, sőt, a háborúból ittmaradt szi­lánk kíméletlenül kicsorbítja a fűrészt, aztán lehet újra­élezni. Ez bizony nem kis fá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents