Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-03 / 129. szám

«ir MF.GYF1 1977. JŰNIUS 3., PÉNTEK Szerződők dicsérete Kórházépítő rekord Kistarcsán Bukdácsolunk a kistarcsai kórház építkezésén, sárga ho­mokbuckákon át, markoló mélyítette árkok, .útfélre ra­kott hajópallók között. Barna fiatalember kalauzolja a me­gyei vezetők, a kistarcsai kór­ház építésében részt vevő vál­lalatok irányító szakembe­reinek csoportját, akik, mint az első oldalon beszámolunk róla, tegnap számba vették az eredményeket és megállapod­tak a tennivalókban. Aligha akad idegenvezető, aki érdekfeszítőbb előadást rögtönözne a városnéző sétá­kon, mint itt a betonerődít­mények lábánál Egcrszalóki Csaba főépítésvezető. A lát­vány mellé krónikával szol­gál, szavai nyomán megeleve­nednek a nekigyürkőzés pil­lanatai, s a hallgató szinte látni véli a kész művet, a jö­vő esztendő decemberében át­adandó építményt, a remé­nyek hajlékát, ahol majd egész­ségünk helyreállításán fára­dozik az orvoskar, az ápolónő­vérek serege, ha szükség lesz rá. Nyolc fuvar cement K-l építkezés a távolról szemlélőnek szinte néptelen- nek tűnik, noha 380—400 em­ber dolgozik itt, s nem is akármilyen tempóban. Csak­hogy az épülő falakat nem vonja körül állványzat, beto- nozók, vasbetonszerelők ké­szítik a vázat, zsaluzó ácsok segédletével, több emelet ma­gasban. A cement Vácról ér­kezik, naponta nyolc fuvart hoznak a tartálykocsik. A hat kékre zománcozott fémsiló 210 mázsa szürke port nyel el na­ponta, s adagol a villanymo­tor hajtotta betonkeverők for­gójába. A vastalicskákba öm­lesztett nyers beton az ég- szunkáló daruk kötelén szök­ken a magasba. —;• Hűvös folyosókon járunk, elhagytuk az első épülettöm­böt, melynek földszintjén, az üveghomlokzat mögött, már a kazánokat szerelik, gyom­rukban földgáz ég majd, ha akadozna a gázszolgáltatás, olaj. Megjártuk az emeletet is, ahol már az 1400 személy étkeztetésére szolgáló kony­ha elszívóberendezéseit sze­relik, a falakon fehér csem­pe csillog, az élelmiszer-tároló hűtőkamrákban halványkék. Ide, a második épületszárny­ba. amelyet az építői szak­zsargon hoteltömbnek nevez, s tulajdonképpen maga a kór­ház, a pincén át kevered­tünk. Később majd megépí­tik az összekötő függőfolyo­sót, mint itt nevezik, nyakta­got, azért később, mert ilyen hatalmas betonépítmények mindig süllyednek keveset. A Az építők tanácskozásán Balogh László foglalta össze az eredmé­nyeket, s beszélt a teendőkről. Mellette (balról) Jámbor Miklós, (jobbról) Császár Ferenc és Jankó Zoltán. hotelszárny 2200 négyzetmé­ter alapterületű, lesz, ezen osztozik a belgyógyászat, a sebészet, a szülészet, a nő­gyógyászat, a gyermekosz­tály, a reumatológia, az orr- füil-gége osztály és a bőrgyó­gyászat. A többnyire hat- j ágyas kórtermekben 580 be­tegnek jut majd hely. Az el- ! készült szinteken megépítet- j tók a közfalakat, hamarosan helyére kerül az ajtó, ablak, fölszerelték a központi fűtés csőhálózatát, a míniumvörös radiátorokat, a liftkamrákban helyére kerül a felvonészek- rényt vezető sín. Kihelyezett brigád'.agok Az építkezéseken a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat mellett három társgene­rálkivitelező, az OMKER, a TIGAZ, és a Villanyszerelő Ipari Vállalat munkásai dol­goznak, rajtuk kívül húsz al­vállalkozó szakemberei. És még ki tudja, hány vállalat szakmunkásai. Utána lehet­ne nézni, de minek, a lényeg: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére számos Pest me­gyei vállalat szocialista bri­gádjai ajánlották föl, hogy részt vállalnak a kórház épí­téséből, társadalmi munkában. Meglehet, példa nélkül álló a vállalkozás, hiszen a brigá­dok egy-egy szakmunkásukat több hétre küldik Kistarcsára s az ,itt dolgozók munkahelyi kötelezettségének a közösség tesz eleget. Sokan a hét vége­ken segédkeznek itt: a mun- kásőregységek eddig 9 ezer óra teljesítménnyel, a kisipa­rosok 4250 társadalmi munka­órában, a tűzoltók, a BM-isko- la hallgatói, az MHSZ aktivis­tái 1600—1600 órányi munká­val. A megyei pártbizottság Gspkiiasznüs, energiagazdálkodás Tanácskozott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága A mezőgazdasági termelés technikai ellátottságát, a gép­rendszerek kihasználását és a mezőgazdaság energiagazdál­kodását vitatta meg csütörtöki ülésén — Bélák Sándor elnök­letével — az országgyűlés me­zőgazdasági bizottsága. Váncsa Jenő mezőgzadasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes be­számolója után a vitában fel­szólalók hangsúlyozták, hogy az intenzív termelés eredmé­nye és színvonala nagymér­tékben függ a felhasznált gé­pek, anyagok mennyiségétől és minőségétől. Ugyanakkor biztosítani leéli felhasználásuk legkedvezőbb feltételét is. Számos terület. további fi­gyelmet és fejlesztést érdemel. A mezőgazdasági gépek szer­vize, a szolgáltatás például legalább olyan horderejű, mint maga a gépbeszerzés, az -el­látás. Ebben a mezőgazdasá­gi üzemek csak egy . megha­tározott mértékig vállalkoz­hatnak az önellátásra, jelen­tős mértékben támaszkodnak az ipari szolgáltatásra. Szá­mottevő tartalékok vannak azonban még a mezőgazdasá­gi, ezen belül a melléküze­mekben. Többen elmondották, hogy a mezőgazdaság energiaellá­tása az elmúlt években za­vartalan volt, a termelés mind­azt megkapta, amire szüksé­ge volt. A tárolókapacitást azonban növelni kell. Számosán mondtak véle­ményt a mezőgazdasági ener­getikus képzésről. Alap- és középszinten az megfelelő, de nem mondható el az egyér­telműen a felsőfokú képzésre. Több felszólaló tette szóvá, a háztáji és kiegészítő gazda­ságok kisgépigényeit, e téren az ellátás nem megfelelő. A vitában felszólalt Cselőtei László. (Pest megyei 2. aszódi választókörzet), Farkas Pál, Fábián Márton, Hankö Mi­hály, Horváth László, Hütter Csaba, Mateovics József, Mol­nár Béla, Palóczi Lajosné, Pájer Imre, Riba Miklós, Sza­bó Kálmán, Szemerits Ferenc- né, Törő Sándor, Varga János (Pest megye 11. monori vá­lasztókörzet) és Vass József országgyűlési képviselő. Kérdéseikre Váncsa Jenő, Heiczmann János kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Nacsádi Árpád, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium főosztályvezetője, va­lamint Varga István, a Nehéz­ipari Minisztérium főosztály­vezető-helyettese válaszolt ezért köszönetét fejezte ki az építőknek, társadalmi munká­soknak. A tetőről belátni a terepet. A bal felől magasodó épület­tömb a diagnosztika, ott kap majd helyet három központi műtő, a sterilizáló, a radioló­gia, a laboratórium s a gyógy­szertár és az intenzív terápiás részleg. Az építők fölé hajló daru csúcsánál pacsirta szitál egy helyben, parányi rögszínű madár, dalol harsányan. Alant mély morgású ZIL tehergép­kocsikkal hordják-viszik az építőanyagot. Jobbkézről kissé távolabb látni a nővérszállót — az építmény már kész —, messzebb a kórházi lakótele­pet építik (hét épület, 710 la­kás), az első négyemeletes házban már a parkettázók, mázolok dolgoznak. A látóha­tárt a gödöllői dombok zöld vonulata zárja le. A kicsiny lakótelep és a kór­ház között erdősávot telepíte­nek, facserpeték ármádiája jel­zi a leendő parkot. Kétszázmillió értékben Kalauzunk, az ifjú főépítés­vezető mondja, hogy 120 ezer négyzetmétert parkosítanak. S ha már ismét a számoknál tar­tunk, hát folytassuk az épít­kezésre leginkább jellemző adalékokkal. Tavaly 31 ezer köbméter földet mozgattak meg itt, 11 ezer köbméter be­ton kötött meg az épületek­ben, 15 ezer mázsa vasszerke­zetet építettek be, az átadott építmények értéke 130 millió forint volt, 410 millió forint ára beruházás készül el, ám az elvégzett, de még be nem fejezett munkákkal máris 200 millió forint értéket teremtet- tek-alkottak meg az itt építők. — Hadd említsek még két számot — jegyzi meg nézelő­dés közben Egerszalóki Csaba. — Az országban 10 ezer lakos­ra 85,5 ágy jut, Pest megyé­ben 32,3 ágy. Ha ez a kórház elkészül, már harminckilenc. Nyilvánvaló, ügye, hogy ezt a kórházat gyorsan, a szoká­sos építési tempónál sokkal, de sokkal gyorsabban keli megépítenünk. A. Z. Pártmunka a mezőgazdaságban (1.) A szervezettebb, hatékonyabb közös termelésért Megerősítette és meghatá­rozta az MSZMP XI. kong­resszusa a mezőgazdaság és az élelmiszeripar feladatait a fejlett szocialista társadalom építésében. E célkitűzések el­érésének fontos feltételt a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar területén működő pártszervek, pártalapszerve- zetek politikai és gazdasági irányító, ellenőrző munkájá­nak továbbfejlesztése. Az utóbbi évekre jellem­ző, hogy Pest megyében is felgyorsult a termelőszövet­kezeti koncentráció és széle­sedett a termelőegységek, az élelmiszer-feldolgozó üzemek kooperációs kapcsolata. A gazdaság pártirányításának fejlesztése szükségessé tette, hogy az e területeken mű­ködő pártszervek rugalmasan és hatékonyan irányítsák a koncentráció folyamatát, po­litikailag és szervezetileg al­kalmazkodjanak a megnöve­kedett követelmények ellátá­sához. P6St megyében a pártszer­vek, pártalapszervezetek szer­vezeti felépítése rugalmasan igazodik a termelőszövetkeze­tek gazdasági szervezeteihez. Ennek megfelelően a mező- gazdaság állami és szövetke­zeti szektorában, valamint az élelmiszeripar területén 366 .pártalapszervezet működik, s tömöríti a megye összpárttag- ságának 26 százalékát. A mezőgazdaság dinami­kus fejlődése a megválto­zott körülmények hatására, valamint a párt Központi Bi­zottsága titkárságának 1972. december 20-i állásfoglalása pozitív irányba befolyásolta a megye termelőszövetkezeti pártszervezeteinek munkáját. A kialakított felépítés meg­felel a követelményeknek, biz­tosítja a gazdasági munka ha­tékony pártirányítását és el­sítésére, a beruházások haté­konyságának növelésére, a szakosodás kérdéseire. A megye mezőgazdasági és élelmiszeripari jellegű párt- alapszervezeteinek többsége eredményesen valósítja meg gazdaságtervező és -ellenőrző tevékenységét. Ennek során nagy figyelmet fordítanak az üzemi tervek és a népgazda­sági célkitűzések összhangjá­nak biztosítására; továbbá a munkahelyi, szövetkezeti de­mokrácia érvényesülésére, va­lamint a helyi tartalékok fel­tárásának megszervezésére, ösztönzésére. Sokoldalúbb a korábbinál a gazdaságpolitikai, valamint a termelési feladatok végrehaj­tásának ellenőrzése. Egyre In­kább gyakorlattá válik, hogy a testületi üléseken, a terme­lési felelős, a pártcsoportbi- zalmiak, a szakszervezeti bi­zalmiak, valamint a KISZ- szervezet beszámol a gazdasá­gi feladatok végrehajtásáról, a problémákról, s így megvi­tatva határozzák meg a továb­bi tennivalókat. A legfontosabb gazdasági feladatokra irányították a pártszervezetek a figyelmet, s ebből eredően éves munka­terveik fele részben gazdaság­A párt- és a termelőszövet­kezeti vezetés példás együtt­működésének jelentékeny ré­sze van abban, hogy Pest me­gyében, az 1976. évi gazdálko­dás eredményeként 19 mező- gazdasági termelőszövetkezet kapta meg a Kiváló Szövetke­zet kitüntető címet és az ok­levelet. Olyan országosan is kiemelkedő eredményeket fel­mutató szövetkezetek vannak, mint a dunavarsányi Petőfi, a hernádi Március 15., a vác- szentlászlói Zöldmező és 'a ko- cséri Petőfi Termelőszövetke­zetek. Éves munkaprogram, illetve féléves munkaterv szabja meg a mezőgazdaság és élel­miszeripar területén tevé­kenykedő pártszervek, párt­alapszervezetek politikai te­vékenységét. E tervek elkészí­tésénél szerepet kap az irányí­tó pártszervek által javasolt témák feldolgozása, tartal­mazzák az irányító pártszer­vek miunkaterveiben, határo­zataiban rögzített tennivaló­kat. Megfelelően érvényesül a kollektív munka, a vezetősé- ségek igénylik a munkatervben a pártcsoportok, a pártbizott­ság javaslatait Fejlődés tapasztalható a tag­gyűlések előkészítésében. Több esetben a pártcsoportokkal elö­politikai, illetve termelési jel- zetesen ismertetik a napiren- legű témákkal foglalkoznak. Általános gyakorlattá vált, hogy az irányító pártszervek — pártbizottság, pártvezető­ség — minden fontosabb gaz­daságpolitikai döntés előtt az irányításuk alá tartozó alap- szervezetekkel .konzultálva, javaslataikat, észrevételeiket di témákat, kikérik vélemé­nyüket javaslataikat, melye­ket aztán a pártvezetőség a jelentések összeállításánál hasznosít A taggyűléseken ál­talában a párttagság 75—80 százaléka vesz részt A be­számolókat követő vitában, a párttagság aktivitása, véle­kikérve döntenek. Visszatérő ^énynyilvánitása foleg gaz- gond azonban helyenként, hogy nem kellő határozottsággal ér­vényesítik a csoport- és nép- gazdasági érdek összhangját. Még az is előfordul, hogy a kommunisták is elsődlegesen a csoportérdek mellett szavaz­nak. Az eredmények viszont lenőrzését. Csökkent a kislét- szesságükben egységes számú pártalapszervezetek száma, javult a szervezeti élet rendszeressége, a párt­szervek munkájának színvona­la, A mezőgazdasági jellegű pártszervezetek döntő több­sége eredményesen irányítot­ta az V. ötéves terv helyi kon­cepciójának kialakítását. Új­szerű feladat volt számukra — mivel első ízben készítet­ték el —, a cselekvési progra­mok összeállítása, a legfonto­sabb gazdaságpolitikai tenni­valók meghatározása. Az irá­nyító pártbizottságok, pártve­zetőségek átfogó jellegű fel­adatokat, a pártalapszerveze­tek konkrét helyi tennivaló­kat határoztak meg cselekvé­si programjukban. Jelentős a minőségi változás a testületi beszámoltatások rendszeré­ben. A középtávú és az éves gazdasági tervek alapján szá­moltatják ba a gazdasági veze­tést a fő célkitűzések teljesí­téséről. Különös figyelmet for­dítanak a tervek végrehajtá­sának elenőrzésére, pl.: üzern- és munkaszervezés korszerű­osz- ten­denciát tükröznek a megyében. Példa erre éppen az idei év, amikor a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetei a megyében a burgonya vetésterületét ezer hektárral, a fővetésű zöldség­növények vetésterületét több mint 1500 hektárral növelték az irányító pércszervek fel­hívására. Ugyancsak országos célokat szolgál a szarvasmar­ha-állomány 4,4 százalékos emelkedése a megyében és a tehenenkénti 3133 literes át- lagtejhozam elérése. Ezek a példák azt igazolják, hogy az egyre erősödő és fejlődő me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek vezetői és kommunistái, valamint egyre inkább a tsz- tagság is érzi a felelősséget, nemcsak saját sorsáért, ha­nem a népgazdaság egészéért is. A termelőszövetkezetekben bevált módszer, hogy a terv­tárgyaló és zárszámadó köz­gyűlés előtt összevont taggyű­lés elé terjesztik a beszámo­lót, a következő gazdasági év dasággal, a termeléssel össze­függő kérdéseknél jelentkezik erősebben. A napirendek több­ségénél a titkár az előadó, vagy a felelős, még akkor is, ha sa­játos reszortfeladatot tárgyad­nak. Általában az illetékes gazdasági vezetőt is meghív­ják a pártszervezetek. A taggyűlések színvonala megfelel a szervezeti szabály­zatban meghatározott köve­telményeknek, betöltik poli­tikai szerepüket. Az ott ho­zott határozatok elsősorban helyi jellegű feladatok meg­oldására irányulnak. A határo­zatok végrehajtását, ellenőrzé­sét a pártalapszervezetek több­sége eredményesen oldja meg, néhány helyen azonban a vég­rehajtás elmaradását nem min­dig követi a felelőse égi'evonás, a mulasztás felszámolása. A párttagokkal folytatott egyéni beszélgetések során megmutatkozott, hogy a mező- gazdasági jellegű pártalap- szervezelek tagsága a terme­léssel kapcsolatos, egyre több pártmegbízatást kapott. Ezt eredményesen látják el, s ked­vező hatást gyakorol a párton- kívüliekre is. A pártCSOpOrtok szerepe, munkájuk hatékonysága a még meglevő hiányosságok ellené­re is évről évre fejlődik. Szer­vezeti tagozódásuk a gazdaság szervezeti felépítéséhez igazo­terveit. Javaslataikká! segíte- ^ifc. Többségében az azonos A megyei vezetői: és i megtekintik az építkezést. kivitelező vállalatok Irányító szakemberei Nagy Iván felvételei nek ebben a tsz-pártszervek, s kezdeményező és pozitív a te­vékenységük a termelési ta­nácskozások, közgyűlések po­litikai előkészítésében, a moz­gósításban, valamint a párton- uvüli dolgozók hangulatának formálásában is. A kedvező tapasztalatok el­lenére néhány helyen érzékel­hető, hogy nem lépnek fel a pártszervek kellő politikai súllyal olyan kérdésekben, melyek a szövetkezet fejlő­dése szempontjából jelentő­sek. Ez különösen a fejleszté­si-részesedési arányok kiala­kítására vonatkozik. Néhány termelőszövetkezetben a fej­lesztésre 5—10 százalékot for­dítaná!^, ami hosszú távon nem biztosítja a bővített újrater­melés feltételeit. %re több a hatékonyan gazdálkodó, jól szervezett, szö­vetkezeti gazdaság a megyénk mezőgazdaságában működő oártszervek, párta! apszerveze- .ek folyamatos politikai mun­kájának eredményeként. munkahelyen dolgozók tartoz­nak egy pártcsoportba, mely­nek jelentős a szerepe az egyes párttagok munkájának meg­ítélésében, a párthatározatok megismertetésében és végre­hajtásában. Ez a tevékenység nem mindenütt éri el a köve­telményekben meghatározott színvonalat. Viszonylag kevés helyen alakult ki a pártcso­port, mint politikai egység és az adott szintű gazdasági egy­ség vezetője közötti munka- kapcsolat. Befolyásolja a pártcsopor­tok aktivitását a pártvezető­ségek konkrét feladat-megha­tározó. segítő és ellenőrző te­vékenysége. Ebben jelenleg a pártalapszervezetek vezetősé­geinek a szervezeti intézke­déseken túl a tartalmi munka fejlesztésére kell törekedni­ük. ARATÓ ANDRÄS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára (A cikk befejező része hol­napi számunkban.) i

Next

/
Thumbnails
Contents