Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-25 / 148. szám
v/tiiífip 1977. JÜNIUS 25.. SZOMBAT Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXI. ülésszakáról Az 1977 június 21 és 23. között Varsóban, a Lengyel Népköztársaság fővárosában megtartott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXI. ülésszakáról kiadott közlemény szerint, a résztvevők ünnepélyes légkörben meghallgatták Piotr Jarosze- wicznek, az ülésszak elnökének, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének beszámolóját A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, 60. évfordulójáról és a KGST- tagországok testvéri együttműködéséről. A beszámoló és a KGST-tag- onszágok küldöttségvezetőinek felszólalásai hangsúlyozták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrdalom el nem múló jelentőséggel bár; a XX. század legnagyobb eseménye, új korszakot kezdett az emberiség történetében — a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakát, a népeknek a kizsákmányolás és az elnyomás valamennyi formája alóli teljes felszabadulásért, a tartós békéért vívott harcának korszakát. A Szovjet nép a kommunista párt vezetésével egy emberöltő alatt felszámolta évszázados elmaradottságát, megteremtette a fejlett szocializmus társadalmát és magabiztosan halad a kommunizus- hoz vezető úton. Az 1917. októberében megkezdődött forradalmi folyamat minőségileg új szakaszt ért el azzal, hogy a világ számos országában győzött a szocalista forradalom és kialakult a szocialista világrendszer. A testvérországok népei internacionalista szolidaritásának újabb kifejeződését jelentik a Nagy Októberi Szocialista Foradalom 60. évfordulójának méltó megünneplése érdekében folyó széles körű tömegpolitikai rendezvények. Az ülésszakon nagyra értékelték azokat a tapasztalatokat, amelyeket a testvérországok a szocialista társadalom építésére vonatkozó általános törvényszerűségek saját konkrét körülményeik közötti alkotó alkalmazása, valamint a közöttük fennálló, a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus, a teljes egyenjogúság, valamennyi állam szuverenitásának tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítség- nyújtás elvein alapuló új típusú nemzetközi kapcsolatok kialakulása során szereztek. A szocialista országok kommunista pártjai és népei erőfeszítéseinek, sokoldalú együttműködésük fejlődésének és megerősödésének eredményeként az anyagi termelés szférájában következetesen megvalósulnak a szocializmusnak a kapitalizmus feletti alapvető előnyei. A szocialista országok közössége napjainkra a világ legdinamikusabb gazdasági erejévé vált. A KGST-tagor- szágok nemzeti jövedelme 1976-ra — 1948-hoz viszonyítva — 9,5-szeresáre emelkedett, míg a fejlett kapitalista országok nemzeti jövedelme ugyanezen idő alatt csak 3,3- szeresére nőtt. Sikeresen valósul meg az együttműködés további javításának és tökéletesítésének, a KGST-tagországok közötti szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja. A program megvalósítása során, minden egyes szocialista állam gazdaságának növekedésével párhuzamosan egyre átfogóbban nyilvánul meg a testvéri országok nemzetgazdaságai közötti kapcsolatok elmélyülésének törvény- szerű folyamata, gazdasági fejlődési szintjük fokozatos kiegyenlítődése. E feladatok megoldásában fontos szerepet játszik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — az a nemzetközi szervezet, amely biztosítja a valóban egyenjogú gazdasági együttműködést. A kommunista és munkáspártok kongresszusai által kitűzött feladatokat teljesítve, a KGST-tagországok népei magabiztosan megkezdték az új ötéves terv teljesítését. Nemzeti jövedelmük az elmúlt évben 5,5 százalékkal, az ipari termelés volumene 5,9 százalékkal emelkedett, fokozódott a dolgozók anyagi jóléte és életük kulturális szintje. Továbbra is sikeresen fejlődnek a KGST-tagországok külgazdasági kapcsolatai. A tagországok közötti kölcsönös árucsere 1976-ban 11,2 százalékkal növekedett, a gépgyártás szakosított és kooperációs termékeinek exportja egy év alatt 51 százalékkal nőtt, a gépek és berendezések összexportjában való részesedése elérte a 35 százalékot. A KGST-tagországok alkotó tevékenysége egyre jobban megerősíti a szocializmust, mint a, világ fejlődésének és a nemzetközi kapcsolatok egész rendszere demokratikus alapokra történő áthelyezésének döntő tényezőjét. A szocialista országok átfogó támogatást nyújtanak a gyarmati iga alól felszabadult országoknak, az imperialista kizsákmányolás teljes felszámolásáért, önrendelkezési joguk biztosításáért vívott harcukban, a nemzetközi életben következetesen érvényre juttatják a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés, valamint az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés alapelveit. Az ülésszak megerősítette a szocialista országok eltökéltségét arra, hogy szakadatlanul erősítik nemzetközi szolidaritásukat. Az ülésszak áttekintette a végrehajtó bizottságnak a KGST XXX. és XXXI. ülésszaka közötti tevékenységéről szóló beszámolóját. Jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak, valamint a KGST más szerveinek a tevékenységét, amelyet a KGST-tagországok együttműködése további elmélyítésének és tökéletesítésének, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja és a KGST XXX. ülésszakán hozott határozatok megvalósításával kapcsolatos munkák megszervezésében és végrehajtásában fejtettek ki. Nagy jelentőséget tulajdonítva a KGST-tagországok közötti együttműködés hosszú távú, a komplex programot konkretizáló célprogramoknak az anyagi termelés legfontosabb ágazataiban, az ülésszak megvitatta a KGST Tervezési Együttműködési Bizottsága által készített, e célprogramok kidolgozásáról szóló beszámolót A KGST szerveiben elemzik a KGST-tagországok elképzeléseit azokról a konkrét intézkedésekről, amelyek bevonásra kerülnek a hosszú távú célprogramokba, és a megvalósításuk során kialakuló együttműködés lehetséges formáira vonatkoznak. Az ülésszak rámutatott arra: célszerű összpontosítani az erőfeszítéseket elsősorban azoknak a megállapodástervezeteknek a kidolgozásában, amelyek a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag ágazatok területén megvalósuló együttműködés, az élelmiszerek alapvető fajtái termelésének kiszélesítése, valamint e feladatok megoldásához szükséges gépek és berendezések biztosítása hosszú távú célprogramjai kidolgozásával kapcsolatosak. Az ülésszak hangsúlyozta az atomerőművekhez szükséges berendezések gyártása — a lehetőségekhez képest maximális — fejlesztési programjának fontosságát, az atomenergetika fejlesztésével kapcsolatos kérdések, valamint az üzemanyagenergetikai problémák komplex megoldása szempontjából, és ajánlotta a KGST-tagorszá- gainak: 1980-ban kössenek megállapodást a sokoldalú nemzetközi termelési szakosodásról és kooperációról, valamint az atomerőművekhez szükséges berendezések kölcsönös szállításáról az 1981— 1990-es időszakra. Az ülésszak megvitatta a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának beszámolóját a komplex program intézkedéseinek megvalósításáról, a tudomány és a technika, valamint a KGST- tagországok közötti tudományos-műszaki együttműködés hatékonyságának fokozása területén. A KGST ülésszakán hozott határozatok olyan intézkedéseket jelöltek ki, amelyek a KGST-tagországok közötti tudományos-műszaki együttműködés elmélyítésében rejlő lehetőségek további kihasználását, az együttműködés hatékonyságának fokozását célozzák. Külön hangsúlyt kapott, hogy biztosítani kell a tudományos-műszaki együttműködés tervezése tökéletesítését, a gazdasági együttműködéssel való szoros összekapcsolását, az anyagi termelés területén jelentkező kulcsfontosságút problémák megoldását célzó hosszú távú célprogramok tudományos-műszaki biztosítását szolgáló alapvető erőfeszítések koncentrációját, a tudományos-műszaki problémák kidolgozásában elért eredmények felhasználása meggyorsítását. A népgazdasági tervek koordinálásának keretében a KGST-tagországok által vállalt kötelezettségek, a jelenlegi. ötéves tervidőszak sokoldalú integrációs intézkedéseit tartalmazó megállapodások, valamint dz 1976—1980-ra szóló hosszú távú kereskedelmi egyezmények teljesítéséről szóló beszámolót áttekintve, az ülésszak megelégedéssel állapította meg: az egyes országok között összehangolt intézkedések, egészében véve sikeresen valósulnak meg. Az ülésszak jóváhagyta a KGST-tagországok 1981—1985- re szóló népgazdasági tervei koordinálásának programját. Az ülésszak javasolja a KGST tagországainak, hogy a programban foglaltak által vezéreltetve, folytassák és fejezzék be a népgazdasági, tervek koordinálását, és írják alá a megfelelő dokumentumokat — köztük a kormányközi megállapodásokat is — 1980 első felénél nem későbbi időpontig. Az ülésszak rámutatott, hogy a KGST tagországai sikeresen fejlesztik és mélyítik gazdasági együttműködésüket a többi szocialista országgal. A KGST-tagországok, eleget téve Internacionalista kötelességüknek, két- és sokoldalú alapon segítik a Vietnami Szocialista Köztársaságot nemzetgazdaságának helyreállításában és fejlesztésében. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság belépett a Nemzetköz5 Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank tagjainak sorába. Kialakulóban van a sokoldalú együttműködés a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal és az Angolai Népi Köztársasággal. Sikeresen valósul meg a Leonyid Brezsnyev franciaországi látogatásának eredményeiről Együttműködés a szocialista országokkal — változatlanul az indiai külpolitika fontos eleme Delhiben közzétették az indiai külügyminisztérium szokásos évi jelentését, ~ amely egyebek között leszögezi, hogy a szocialista országokkal, s elsősorban a Szovjetunióval való barátság és együttműködés továbbra is az indiai külpolitika fontos eleme marad. A jelentés szerzői hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunióval fenntartott baráti kapcsolatok a legfontosabb nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos nézeteik hasonlóságán és a két ország kölcsönösen előnyös együttműködésének hagyományain alapulnak. A két ország kapcsolatai szempontjából különös jelentőségű volt Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter nemrégiben Indiában tett látogatása, melynek során fontos dokumentumokat írtak alá. E dokumentumok tükrözik a gazdasági együttműködés “továbbfejlesztésére irányuló kölcsönös óhajt. A jelentés beszámol a többi szocialista országgal fenntartott kapcsolatok erősödéséről, amelyhez hozzájárult a bolgár, magyar és lengyel vezetők indiai látogatása. Az új indiai kormány a dokumentumban ismételten megerősíti az el nem kötelezettségi politikához való ragaszkodását. Az SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa megelégedését fejezte ki Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke francia- országi látogatásának és Gis- card d’Estaing köztársasági elnökkel folytatott megbeszéléseinek eredményei felett, és teljes mértékben jóváhagyta Leonyid Brezsnyev tevékenységét. Az 1966-ban bekövetkezett fordulat pillanatától a Szovjetunió és Franciaország közötti kapcsolatok szilárd és hosszú távú alapon, töretlenül fejlődnek. Leonyid Brezs- | nyev és Giscard d’Estaing tárgyalásainak eredményeként két ország közötti ködés irányvonala újabb megerősítést nyert. Leonyid Brezsnyev francia- országi látogatása messze túlment a szovjet—francia kapcsolatok keretein. A tárgyalások során megvitatták a jelenlegi nemzetközi élet kulcs- fontosságú problémáit, a béke megszilárdításával, a nemzetközi enyhülés elmélyítésével, a háborús tűzfészkek felszámolásával, a fegyveres hajsza megfékezésével, a nukleáris háború veszélyének megelőzésével összefüggő kérdéseket. Az aláírt közös nyilatkozat a két országnak azt az eltökéltségét tükrözi, hogy továbbhaladjon a Helsinkiben kijelölt úton, a béke, a biztonság, az egyenjogú együttműködés javára cselekedjenek. A szovjet—francia legmagasabb szintű megbeszélések bizonyították a két ország álláspontjának egybeesését a nemzetközi problémák széles körét illetően. Leonyid Brezsnyev franciaországi látogatása újabb jelentős hozzájárulás a két ország közötti hagyományos barátság megszilárdításához. a együttműSZOVJETUNIÓ \ helyi tanárválasztások végeredménye Moszkvában pénteken nyilvánosságra hozták a valamennyi szövetségi és autonóm köztársaságban június 19- én tartott helyi tanácsválasztások eredményeit. A hivatalos közleményből kitűnik, hogy 50 602 helyi tanácsot választottak meg újabb két évre. Az állampolgárok 99,98 százaléka vett részt a választásokon. A megválasztott tanácstagok száma 2 229 641. A jelöltek 61 körzetben nem kapták meg a szavazatok abszolút többségét. öt szavazókörzetben a választási szabályok megsértése miatt érvénytelenítették az eredményeket. A választójogi törvény értelmében ezekben a szavazókörzetekben új választásokat kell tartani. Magyar felszólalás Belgrádban Pénteken a jugoszláv fővárosban folytatódott a vita az ősszel sorra kerülő belgrádi találkozó napirendjének meghatározásáról. Erre — mint ismeretes — eddig 3 javaslatot terjesztettek elő: a Szovjetunió, továbbá az Égyesült Államok és Nagy-Britannia, valamint az európai semleges és el nem kötelezett országok indítványát. A vitában pénteken felszólalt dr. Petrán János nagykövet, a külügyminisztérium főosztályvezetője. a magyar delegáció vezetője. Hangsúlyozta, hogy az előkészítő tanácskozáson csak akkor tudják meghatározni az őszi találkozó napirendjét, ha a 35 Ország képviselői szigorúan ragaszkodnak a helsinki záróokrqány szelleméhez és betűjéhez, s ha figyelmüket a megoldásra váró feladatokra összoantosítják, az előkészítő megbeszélések jó légköre kedvezően befolyásolhatja az ősszel sorra kerülő megbeszéléseket — mondotta egyebek között Petrán János, majd hozzáfűzte: a magyar küldöttség mindent megtesz azért, hogy konstruktívan járuljon hozzá az őszi találkozó sikeréhez. ETIÓP VELEMENY A tudományos szocializmus az elnyomott népek hatékony fegyvere lasztották vezető filozófiának, kijelentette: a tudományos szocializmus az elnyomott népek hatékony fegyvere. Csak egy eszköz van, amely a kizsákmányolástól és az elnyomástól megszabadít, éspedig a tudományos szocializmus. Ezt korunk történelme egyértelműen bebizonyította. SANTIAGO Az éhségsztrájk eredménye Befejezte tiltakozó megmozdulását az a huszonnyolc chilei asszony és férfi, aki az elmúlt hét eleje óta éhség- sztrájkot folytatott az ENSZ latin-amerikai gazdasági bizottsága santiagói épületében. Akciójuk célja az volt, hogy a világ közvéleményének figyelmét ráirányítsák a chilei politikai foglyok nyomtalan eltűnésére. Az ENSZ szóvivője New Yorkban közölte: a chilei junta hatóságai megígérték Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kárnak, hogy a tiltakozó csoport tagjainak felvilágosításokkal szolgálnak nyomtalanul eltűnt rokonaik és barátaik tartózkodási helyét illetően. Közölték, hogy a csoport tagjai ellen — akik hangsúlyozták azt a szándékukat, hogy nem akarják elhagyni Chilét —, semmilyen szankciót nem alkalmaznak. CSAK RÖVIDEN... A GUSTAV HUSÄK vezette csehszlovák párt- és kormányküldöttség háromnapos hivatalos baráti látogatásának befejező aktusaként Bukarestben Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő és Gustáv Husák aláírta a két ország barátságának, együttműködésének elmélyítését előirányzó közös közleményt. Ezt követően a köz- társasági palotában román— csehszlovák barátsági nagygyűlést tartottak. A gyűlésen beszédet mondott Nicolae Ceausescu és Gustáv Husák. GENFBEN megtartották a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról folyó tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség soron következő találkozóját. Ez volt a 186. plenáris ülés 1972 novembere, a SALT-tárgyalások kezdete óta. EDWARD GIEREKNEK, a LEMP KB első titkárának meghívására június 27-én Lengyelországba látogat “ Willy Brandt, a nyugatnémet SPD elnöke. I I I é Tamrat Ferede, az etióp ideiglenes katonai kormányzó- tanács megbízottja Addisz Abebában pénteken tartott nemzetközi sajtókonferenciáján a külföldi újságíróknak kijelentette: az etióp nóptöme- gek jelenlegi forradalmi harca nemcsak azok ellen a csoportok és rétegek ellen irányuló osztályharc, amelyek a megbuktatott feudális-kapita. lista rezsimben a hatalmai képviselték; szívós harcot kel folytatni az új forradalmi, társadalmi rend megteremtéséért is. Tamrat Ferede kifejtette, hogy az Etiópiában eddig elért győzelmek egyidejűleg az amerikai imperializmus és más imperialista hatalmak feletti KGST és a Finn Köztársaság együttműködéséről szóló megállapodás és megkezdődött a Mexikói Egyesült Államokkal és az Iraki Köztársasággal kötött megállapodás realizálása. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy évről évre bővülnek és mélyülnek a KGST-tagországok és a fejlődő országok gazdasági kapcsolatai. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ajánlásai megvalósításának nagy jelentőséget tulajdonítva, s KGST-tagországok lépésekei tesznek annak érdekében, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján bővítsék gazdasági együttműködésüket a fejlett kapitalista országokkal Az ülésszakon ismételten rámutattak, hogy a kapitalista országokkal váló konstruktív együttműködés további fejlesztésére pozitív hatással lenne össz-euiópai vagy államközi kongresszusok, tanácskozások összehívása a környezetvédelem, a szállítás és az energetika fejlesztése témakörében. Ugyancsak pozitív hatása lenne a szocialista országokkal szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés, a bel- ügyeikbe való beavatkozásra tett kísérletek megszüntetésének is. A KGST-nek az Európai Gazdasági Közösséggel tartandó tárgyalásokra vonatkozó javaslatával kapcsolatban az ülésszak részvevői hangsúlyozták: a KGST és a KGST-tagországok, illetve az EGK és az EGK-kagországok közötti megállapodások a kölcsönös kapcsolatok alapjairól — amelyek azt céloznák, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az egyenlőségen alapuló és kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködéshez — pozitív hozzájárulást jelentenének a Írét szervezet tagországai közötti kereskedelmi-gazdasági együttműködés fejlesztéséhez, s egyben hozzájárulnának az európai béke és enyhülés megvalósításához a helsinki értekezlet záródokumentumában foglaltak szellemének megfelelően. Az ülésszak kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a KGST-tagországok testvéri, sokoldalú, egyre bővülő és mélyülő gazdasági, műszakitudományos együttműködése a jövőben is fontos tényező lesz, amely aktív módon járul hozzá a kommunista és munkáspártok által kitűzött társadalmi-gazdasági feladatok sikeres megoldásához, a KGST-tagországok testvéri együttműködésének megszilárdításához, a KGST nemzetközi tekintélyének és befolyásának növekedéSÓllG'Z. A KGST XXXI. ülésszakának munkáját a barátság, a teljes, kölcsönös megértés, az elvtársi együttműködés légköre jellemezte.
