Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-23 / 146. szám

Sa "4t'w x/untw »77. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK Leonyid Brezsnyev hazaérkezett Franciaországból (Folytatás az 1. oldalról) Leonyid Brezsnyevet a leg­magasabb katonai tisztelet- adással búcsúztatták. A repülő­tér betonján a francia fegyve­res erők három fegyvernemé­nek alakulatai adták a díszőr­séget. A két himnusz eljátszása után tüzérségi díszlövések hangzottak el. Leonyid Brezs­nyev és Raymond Barre ellé­pett a díszőrség előtt, majd a repülőgép lépcsőjéhez mentek, ahol Raymond Barre szívélyes búcsút vett Leonyid Brezsnyev- től, Andrej Gromikótól, Nyi- kolaj Patolicsevtől, Borisz Bu- gajevtől és a többi szovjet sze­mélyiségtől. Ezt követően a különgép a levegőbe emelke­dett. Leonyid Brezsnyev Párizsból hazaérkezett Moszkvába. ★ Franciaország helyesli azt a szovjet javaslatot, hogy hívja­nak össze leszerelési világérte­kezletet valamennyi atomhata­lom — köztük Kína — rész­vételével, jelentette ki a Leonyid Brezsnyev látogatása nyomán tartott sajtóértekezle­ten Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök. Az államfő bejelentette to­vábbá: Franciaország kész fe­lülvizsgálni álláspontját a gen­fi leszerelési értekezlettel kap­csolatban, feltéve, hogy a társ­elnökség rendszerét módosít­ják (a 16 éve működő szerve­zetben a Szovjetunió és az Egyesült Államok tölti be ezt a tisztséget), és a tanácskozás­nak esélye van az eredményes munkára. Párizs mindeddig tá­vol maradt ettől a leszerelési fórumtól. A francia külpolitika általá­nos vonalát Giscard d’Estaing így határozta meg: Azt kívá­nom, hogy Franciaország lojá­lis szövetséges legyen szövet­ségesei számára, aktív part­ner a többieknek, és ne legyen senkinek alárendelve. SZOVJET-FRANCIA KÖZÖS NYILATKOZATOK A tárgyalások hozzájárultak a nemzetközi helyzet ja vulásához A Leonyid Brezsnyev és Va­léry Giscard d’Estaing tárgya­lásairól szerdán kiadott közös nyilatkozat megállapítja, hogy a tárgyalások rendkívül szívé­lyes légkörben mentek végbe, megfeleltek a két ország jó­szomszédi kapcsolatainak, an­nak a viszonynak, amely több mint 10 éve létrejött közöttük. A tárgyalások során a felek kifejezésre juttatták azt a tö­rekvésüket, hogy minden .té­ren folytassák az együttműkö­dést, együttesen járuljanak hozzá az enyhülés megszilár­dításához és elmélyítéséhez, ezzel hozzájáruljanak a fe­szültség csökkentéséhez az egész világon. Nemzetközi kérdésekről szólva a közös közlemény megállapítja: Leonyid Brezs­nyev és Giscard d’Estaing nagy figyelmet szentelt az eu­rópai helyzet áttekintésének, az európai biztonsági és együttműködési konferencia befejezése óta eltelt időszak fejleményeinek. Megállapítot­ták, hogy Európában ebben az időszakban javult a helyzet, meghatározott eredmények születtek az európai államok közötti politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsola­tokban. A Szovjetunió és Franciaor­szág egyaránt arra törekszik, hogy teljességében és dina­mikus módon valósítsák meg a helsinki záróokmány előírá­sait. A felek véleménycserét folytattak a külügyminiszte­rek képviselőinek belgrádi ta­nácskozásáról, amelyet a záró­okmány irányoz elő. Kifeje­zésre juttatták azt a reményü­ket, hogy a találkozó konst­ruktív szellemben megy vég­be, konstruktív módon járul hozzá a haladáshoz a záróok­mány előírásai megvalósítása terén, és következésképpen hozzájárul az enyhülés meg­szilárdításához. A felek megállapították, hogy véleményük egybeesik a ciprusi kérdésnek a Ciprusi Köztársaság függetlensége, szuverenitása és területi in­tegritása alapján történő ren­dezésének szükségességéről. Megállapították, hogy a tar­tós és igazságos béke megte­remtésének alapvető feltétele az izraeli csapatok kivonása az 1967-ben megszállt vala­mennyi arab területről és a palesztin nép jogainak elisme­rése, beleértve jogukat a hazá­ra, továbbá az, hogy a körzet valamennyi országa, Izraelt beleértve, biztos és elismert határok között függetlenül lé­tezhessék. Ebben a szellemben Franciaország és Szovjetunió azt a reményét fejezte ki, hogy az év vége előtt össze­ülhet a genfi békekonferen­cia, valamennyi érintett fél, így a palesztin nép képviselői­nek részvételével. A két fél tanulmányozta az afrikai helyzetet is. Az enyhü­lés politikájának szellemében megerősítették, hogy nagy je­lentőséget tulajdonítanak a bé­ke megszilárdításának az afri­kai kontinensen, az afrikai ál­lamok függetlensége, szuvere­nitása, területi integritása tisz­teletben tartásának, valamint annak, hogy az afrikai népek szabadon, külső beavatkozás nélkül érvényesíthessék dön­tési jogukat sorsuk alakításá­ról. A felek attól a szándéktól vezettetve, hogy elősegítsenek minden olyan kezdeménye­zést, amely az általános és tel­jes leszerelés, ezen belül a nukleáris leszerelés megvaló­sítására irányul, már hozzájá­rulásukat adták az ENSZ le­szerelési kérdésekkel foglalko­zó ülésszaka összehívásához. Franciaország és a Szovjet­unió ismét kifejezésre juttatja azt az elhatározását, hogy el akarja kerülni a nukleáris fegyverek elterjedését. A francia fél továbbra is ér­deklődéssel kíséri a szovjet fél javaslatait az új tömegpusztí­tó fegyverek vagy az ilyen fegyverrendszerek kidolgozá­sának és gyártásának megtil­tásáról. A felek elismerik, hogy szükséges a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok olyan átala­kítása, amely számításba veszi a fejlődő országok érdekeit, azt az igényüket, hogy részt vehessenek a világ gazdasági fejlődésében, megfelelőbb sze­repet kapjanak abban. A nyilatkozatnak a kétolda­lú kapcsolatokkal foglalkozó része megállapítja, hogy e kapcsolatokat részletesen és alaposan áttekintették. A felek nagy figyelmet szen­teltek a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak és leszögezték, hogy nagy fontos ságot tulajdonítanak azok fej­lesztésének és kiszélesítésé­nek. A felek elhatározták, hogy támogatják új tervek megva­lósítását. Ennek érdekében ki­dolgozták a gazdasági és ipa ri együttműködési program el­mélyítésének tervét az elkö­vetkező tíz évre. A két fél véleménye szerint Leonyid Brezsnyev franciaor­szági látogatása, azok a meg­beszélések, amelyeket ebből az alkalomból folytattak, gyü­mölcsözőek voltak. Meggyőző­désük, hogy a látogatás ered­ménye hozzájárul a Szovjet­unió és Franciaország barátsá­gának és együttműködésének fejlesztéséhez. Elősegíti az európai helyzet és a világhely­zet javulását A nemzetközi enyhülésről Franciaország és a Szov­jetunió úgy vélekedik, hogy egy olyan időszakban, amikor a fegyverzetek óriási rom­bolóerőt értek el, amikor a létfontosságú anyagi szük­ségletek kielégítése kiélezett kérdés a Föld népességének égy jelentős része számára, az emberiség elsőrendű érdekei parancsolóan megkövetelik, hogy az államok és a ‘népek mondjanak le a bizalmatlan­ságra, a versengésre és a fe­szültségre alapuló politikai irányzatokról és ismerjék el: a társadalomról alkotott fel­fogások és a társadalom meg­szervezése terén meglevő kü­lönbségek ellenére szolidári­sak egymással az őket fenye­gető veszélyekkel szemben. Ügy vélik: ahhoz, hogy megfeleljenek korunk alapve­tő követelményeinek, az álla­moknak le kell mondaniuk az erő alkalmazásáról, a fegyver­zetek fenyegetéséről és fel­halmozásáról, mint a más ál­lamok politikájánál! befolyá­solására szolgáló eszközről, hozzá kell járulniuk az őket megosztó vitás kérdések békés eszközökkel történő megoldá­sához, és elő kell segíteniük a természeti kincsek jobb ki­használását, és az ismeretek fejlődését célzó együttműkö­dést. Megállapítják, hogy valami­vel több, mint tíz esztendeje a nemzetközi kapcsolatokban nagyobb mértékben figyelem­be vették ezt a szükségletet, ami lehetővé tette az enyhü- lésf politikájának bevezetését. A Szovjetunió és Franciaor­szág úgy véli, hogy kapcso­lataik megjavítása fontos sze­repet játszott ebben a kedve­ző fejlődésben. Udvözlik, hogy mind több állam csatlakozik ehhez a politikához és hogy ez az enyhülési irányzat álta­lánossá vált. Megállapítják, hogy létre­jött néhány nagyon fontos szerződés, azzal a céllal, hogy túljussanak bizonyos vitás kérdéseken, amelyek feszült­séget kelthettek Európában, s hogy ezután sok kerülhetett egyfelől azoknak az elveknek az általános megvizsgálására, amelyek az államok közötti békés kapcsolatok fejlődésé­nek alapját képezik: másfe­lől azoknak a konkrét intéz­kedéseknek a tanulmányozá­sára, amelyek egy ilyen fej­lődést táplálhatnak, s hogy közösen meghatározták eze­ket az elveket és intézkedése­ket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányában. Franciaország és a Szovjet­unió elengedhetetlennek te­kintik, hogy minden állam folytassa az erőfeszítéseket a nemzetközi enyhülés elmélyí­tésére: — konkrét realitássá változ­tatva a Helsinkiben ünnepé­lyesen aláírt záróokmányt és aktívan támogatva az ilyen irányú erőfeszítéseket; — határozott kezdeménye­A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról A nukleáris fegyverek elter­jedésének megakadályozásáról aláírt szovjet—francia közös nyilatkozat szövege a követ­kező: A Szovjetunió és Franciaor­szág tudatában vannak a fele­lősségnek, amely mint atom­hatalmakra, rájuk hárul, va­lamint a nukleáris fegyverek elterjedéséből következő veszé­lyek elhárításának óhajától ve­zéreltetve, megerősítik közös szándékukat, hogy minden erőfeszítést megtesznek az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében. E célból mindkét fél elen­gedhetetlennek tartja a széles körű nemzetközi együttműkö­dést, különösen a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kereté­ben, amelynek az elterjedés megakadályozása terén vállalt kötelezettségek tényleges be­tartását biztosító ellenőrző rendszere fontos és hatékony eszköz a feladat megoldásá­ban. A felek készek hozzájá­rulni az ellenőrzés tökéletesí­téséhez. A Szovjetunió és Franciaor­szág elismeri, hogy az rtom- energia békés felhasználásának lehetősége egyre több ország számára jelenti a gazdasági fejlődés fontos eszközét. A maga részéről mindkét fél fi­gyelemmel kíséri, hogy a nuk­leáris ipar területén harmadik országokkal fenntartott együtt­működésük magában foglaljon minden szükséges biztosítékot az atomfegyverek elterjedésé­nek megakadályozására. Ebből kiindulva, emlékeztetnek arra, hogy korábban már síkraszáll- tak az atomfegyverek vagy más nukleáris robbanószerke­zetek előállítására alkalmas nukleáris anyagok, illetve az ilyen anyagok termelését lehe­tővé tevő berendezések és technológiák korlátozásáért. Mindkét fél folytatja a nuk­leáris anyagok, berendezések és technológiák exportját sza­bályozó politikát, betartva az A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának ülé­séről kiadott és a román lapok szerdai számában megjelent közlemény szerint az ülésen — más kérdések megvitatása mellett — Nicolae Ceausescu főtitkár tájékoztatást adott a román párt- és állami küldött­ségnek NDK-ban tett látogatá­sáról, valamint a Kádár János­sal, az MSZMP KB első titká­rával Debrecenben és Nagyvá­radon tartott baráti találkozó­ról. A közlemény ez utóbbi kérdéssel foglalkozó része megállapítja: A Politikai Vég­rehajtó Bizottság hangsúlyozza, hogy Nicolae Ceausescu és Ká­dár János megbeszélései jelen­tős mértékben hozzájárulnak a román—magyar barátsághoz és testvéri együttműködéshez, mindkét nép javára, a két or­szágban folyó szocialista építés, a szocializmus és a béke álta­lános ügye érdekében. A KGST 31. ülésszakán Lázár György felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) Természetesen, világosan látjuk, hogy — amint ar­ról Koszigin elvtárs a 30. és a mostani ülésszakon is rész­letesen szóit —, elengedhetet­lenül szükség van a tagálla­mok belső erőforrásainak maximális kihasználására is. Tájékoztathatom önöket, hogy energiapolitikánk kialakítása és energiahordozó-igényeink meghatározása során ezt mész- szemenően figyelembe vesz- szük. Lázár György hangsúlyozta a mezőgazdasági és élelmi- szeripari célprogram kidolgo­zásának jelentőségét is. — Reális célnak tartjuk — mondotta —, hogy — felhasz­nálva országaink adottságait és lehetőségeit — kedvező fel­tételeket teremtsünk a me­zőgazdasági és élelmiszeripari termelés olyan mértékű fej­lesztéséhez, amely hosszú tá­von a KGST-tagállamok szük­ségleteinek a mainál teljesebb kielégítését teszi lehetővé, többek között olyan alapve­tő termékekből, mint a gabo­na, a takarmány és a hús. Eh­hez mindarinyiunknak első­rendű érdeke fűződik. — A természet adta lehető­ségek gyorsabb és teljesebb kihasználásához azonban meg kell gyorsítanunk a termelés megalapozását szolgáló tudo­mányos és ipari háttér ki­építését. Az ezzel kapcsolatos tudományos kutatás, a korsze­rű gépek és géprendszerek, a mezőgazdaságban szükséges vegyi anyagok tömeges előál­lítása és felhasználása, to­vábbá a feldolgozás, a csoma­golás és raktározás, valamint a szállítás fejlesztése igen nagy összegű beruházásokat igénvel. Ezért olyan együtt­működési lehetőségeket kell kimunkálnunk, amelvek szá­mításba veszik a tudománvos ismeretiek, az anyagi eszkö­zök egyesítését, valamint a kölcsönös érdekeltséget biz­tosító gazdasági ösztönizőrend- szer kialakítását. — Az előttünk álló felada­tok eredményes megoldása új követelményeket támaszt együttműködésünk eszköz- rendszerével szem ben is — mondotta. — Már most vilá­gosan felmérhető, hogy az erőteljes minőségi átalakulás, amelyet gazdasági kapcsola­taink jellegében az integráció elmélyülése vált ki, 1980 után is folytatódni fog. A tervkoor­dináció módszereinek tökéle­tesítése mellett megfelelő fi­gyelmet kell fordítanunk az értékviszonyok, ezen belül a valutáris-, pénzügyi és hiteJ- rendszier továbbfejlesztésére is. Lázár György befejezésül rámutatott: — Megelégedéssel szólha­tunk arról, hogy tovább nőtt a KGST-országok nemzetközi súlya és tekintélye. Ez a té­nyeken jól lemérhető, növeli biztonságunkat és jó esélyt ad arra, hogy erőteljesebb be­folyást gyakoroljunk, a világ- gazdaság folyamatálra. — A legutóbbi években nagy lépésekkel haladtunk előre a komplex programban megfo­galmazott célok felé és közös erővel jelenleg is nagy fel­adatok megoldásán dolgozunk, A jövő azonban még nagyobb követelményeket állít elénk, ezért fontos kötelességünk, hogy pártjaink útmutatásait követve szüntelenül munkál­kodjunk szervezetünk struk­túrájának és munkamódsze­reinek tökéletesítésén. — Befejezésül szeretném ki­fejezni azt a meggyőződése­met, hogy a 31. ülésszak határozatai jól fogják szol­gálni szocialista közösségünk, s minden egyes tagország elő­rehaladásának ügyét. Gustáv Húsúk Bukarestben Csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség utazott szer­dán reggel Romániába Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtit­kárának, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnökének vezetésével hivatalos baráti lá­togatásra. Gustáv Husák a repülőgép­ről üdvözlő táviratot intézett Kádár Jánoshoz, az MSZMP KB első titkárához és L o- sonczi Pálhoz, az Elnöki Ta­nács elnökéhez. Szocialista ha­zájuk felett a Román Szocia­lista Köztársaság felé átrepül­ve Önöknek személy szerint, az MSZMp Központi Bizottságá­nak, a Magyar Népköztársaság kormányának és testvéri népé­nek szívélyes üdvözletemet küldöm, sok sikert kívánva szép országuk fejlesztéséhez — hangzik Husák távirata. Délután Bukarestben, az ál­lamtanács épületében megkez­dődtek a Gustáv Husák vezette csehszlovák és a Nicolae Ceau­sescu vezette román párt- és kormányküldöttség közötti hi­vatalos megbeszélések. CSAK RÖVIDEN... A JUGOSZLÁV fővárosban folytatta munkáját az őszi belgrádi találkozót előkészítő nagyköveti szintű tanácsko­zás. A szerdai ülésen újabb javaslatot terjesztettek elő az őszi találkozó napirendjére vonatkozóan. Az indítványt 9 európai semleges és el nem kötelezett ország képviselői dolgozták ki és terjesztették a .35 ország képviselői elé Az indítvány tudvalevőleg im­már az őszi találkozó napi­rendjére vonatkozó harma­dik javaslat volt. ADOLFO SUAREZ spanyol miniszterelnök fogadta San­tiago Carrillót, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárát. A több órás eszmecsere kere­tében megvitatták az általá­nos politikai helyzetet. BEFEJEZTE kétnapos ülés­szakát Dolores Ibárruri elnök­letével a Spanyol Kommunis­ta Párt Végrehajtó Bizottsá­ga. Az ülésről nem adtak ki közleményt, csak annyi isme­retes, hogy szombatra össze­hívták a párt központi bi­zottságának ülését. Értesülé­sek szerint a KB-ülés munká­jának középpontjában az ősz­re tervezett pártkongresszus előkészítése áll majd. NICOLAE CEAUSESCU: Mindkét nép javát szolgálták a magyar-román határmenti találkozók zéseket téve a leszerelés irányában; — fellépve azért, hogy az enyhülés szellemét ne keresz­tezzék a tömbpolitikából ere­dő megfontolások; — tartózkodva a más álla­mok belügyeibe való beavat­kozástól, tiszteletben tartva szuverenitásukat és független­ségüket; — figyelembe véve a többi állam jogos érdekét és szem­pontjait; — kedvező légkört tartva fenn az államok közötti kap­csolatokban; — az enyhülés szükségletei­hez alkalmazva lépéseiket minden állam irányában, a világ minden részén; — előmozdítva az emberek közötti megértést kapcsolataik fejlesztésével a népek kultú­rájának és életének kölcsönö­sen jobb megismerésével; — kedvező magatartást ta­núsítva a minden nép közötti barátság és bizalom erősítésé­ben. A két fél ezenkívül megerő­síti, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása valameny- nyi állam részéről kölcsönös kapcsolataik mélyreható javí­tásának egyik alapja. Franciaország és a Szovjet­unió eltökélt szándéka, hogy fellép az enyhülés érdekében, mind saját politikája, mind közös erőfeszítései, mind pe­dig a más államokkal való kapcsolataik fejlesztése révén. e téren vállalt valamennyi nemzetközi kötelezettséget. A maga részéről mindkét fél készen áll megerősíteni a nuk­leáris berendezésekkel, anya­gokkal és technológiákkal kap­csolatos szabályokat és bizto­sítékokat. Továbbra is aktí­van közreműködnek a nukleá­ris exportra vonatkozó általá­nos elvek összehangolásában. A felek kifejezik megelége­désüket a nukleáris technoló­gia terén kialakult együttmű­ködésük felett. A Szovjetunió és Francia- ország nagy jelentőséget tu­lajdonít a nukleáris anyagok fizikai védelmének bármilyen meg nem engedett felhaszná­lásával vagy alkalmazásával szemben. Síkraszállnak azért, hogy e kérdésben dolgozzanak ki nemzetközi konvenciót. A felek folytatják az érin­tett kérdések összességével kapcsolatos kétoldalú tárgya­lásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents