Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-23 / 146. szám
Sa "4t'w x/untw »77. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK Leonyid Brezsnyev hazaérkezett Franciaországból (Folytatás az 1. oldalról) Leonyid Brezsnyevet a legmagasabb katonai tisztelet- adással búcsúztatták. A repülőtér betonján a francia fegyveres erők három fegyvernemének alakulatai adták a díszőrséget. A két himnusz eljátszása után tüzérségi díszlövések hangzottak el. Leonyid Brezsnyev és Raymond Barre ellépett a díszőrség előtt, majd a repülőgép lépcsőjéhez mentek, ahol Raymond Barre szívélyes búcsút vett Leonyid Brezsnyev- től, Andrej Gromikótól, Nyi- kolaj Patolicsevtől, Borisz Bu- gajevtől és a többi szovjet személyiségtől. Ezt követően a különgép a levegőbe emelkedett. Leonyid Brezsnyev Párizsból hazaérkezett Moszkvába. ★ Franciaország helyesli azt a szovjet javaslatot, hogy hívjanak össze leszerelési világértekezletet valamennyi atomhatalom — köztük Kína — részvételével, jelentette ki a Leonyid Brezsnyev látogatása nyomán tartott sajtóértekezleten Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök. Az államfő bejelentette továbbá: Franciaország kész felülvizsgálni álláspontját a genfi leszerelési értekezlettel kapcsolatban, feltéve, hogy a társelnökség rendszerét módosítják (a 16 éve működő szervezetben a Szovjetunió és az Egyesült Államok tölti be ezt a tisztséget), és a tanácskozásnak esélye van az eredményes munkára. Párizs mindeddig távol maradt ettől a leszerelési fórumtól. A francia külpolitika általános vonalát Giscard d’Estaing így határozta meg: Azt kívánom, hogy Franciaország lojális szövetséges legyen szövetségesei számára, aktív partner a többieknek, és ne legyen senkinek alárendelve. SZOVJET-FRANCIA KÖZÖS NYILATKOZATOK A tárgyalások hozzájárultak a nemzetközi helyzet ja vulásához A Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing tárgyalásairól szerdán kiadott közös nyilatkozat megállapítja, hogy a tárgyalások rendkívül szívélyes légkörben mentek végbe, megfeleltek a két ország jószomszédi kapcsolatainak, annak a viszonynak, amely több mint 10 éve létrejött közöttük. A tárgyalások során a felek kifejezésre juttatták azt a törekvésüket, hogy minden .téren folytassák az együttműködést, együttesen járuljanak hozzá az enyhülés megszilárdításához és elmélyítéséhez, ezzel hozzájáruljanak a feszültség csökkentéséhez az egész világon. Nemzetközi kérdésekről szólva a közös közlemény megállapítja: Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing nagy figyelmet szentelt az európai helyzet áttekintésének, az európai biztonsági és együttműködési konferencia befejezése óta eltelt időszak fejleményeinek. Megállapították, hogy Európában ebben az időszakban javult a helyzet, meghatározott eredmények születtek az európai államok közötti politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatokban. A Szovjetunió és Franciaország egyaránt arra törekszik, hogy teljességében és dinamikus módon valósítsák meg a helsinki záróokmány előírásait. A felek véleménycserét folytattak a külügyminiszterek képviselőinek belgrádi tanácskozásáról, amelyet a záróokmány irányoz elő. Kifejezésre juttatták azt a reményüket, hogy a találkozó konstruktív szellemben megy végbe, konstruktív módon járul hozzá a haladáshoz a záróokmány előírásai megvalósítása terén, és következésképpen hozzájárul az enyhülés megszilárdításához. A felek megállapították, hogy véleményük egybeesik a ciprusi kérdésnek a Ciprusi Köztársaság függetlensége, szuverenitása és területi integritása alapján történő rendezésének szükségességéről. Megállapították, hogy a tartós és igazságos béke megteremtésének alapvető feltétele az izraeli csapatok kivonása az 1967-ben megszállt valamennyi arab területről és a palesztin nép jogainak elismerése, beleértve jogukat a hazára, továbbá az, hogy a körzet valamennyi országa, Izraelt beleértve, biztos és elismert határok között függetlenül létezhessék. Ebben a szellemben Franciaország és Szovjetunió azt a reményét fejezte ki, hogy az év vége előtt összeülhet a genfi békekonferencia, valamennyi érintett fél, így a palesztin nép képviselőinek részvételével. A két fél tanulmányozta az afrikai helyzetet is. Az enyhülés politikájának szellemében megerősítették, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a béke megszilárdításának az afrikai kontinensen, az afrikai államok függetlensége, szuverenitása, területi integritása tiszteletben tartásának, valamint annak, hogy az afrikai népek szabadon, külső beavatkozás nélkül érvényesíthessék döntési jogukat sorsuk alakításáról. A felek attól a szándéktól vezettetve, hogy elősegítsenek minden olyan kezdeményezést, amely az általános és teljes leszerelés, ezen belül a nukleáris leszerelés megvalósítására irányul, már hozzájárulásukat adták az ENSZ leszerelési kérdésekkel foglalkozó ülésszaka összehívásához. Franciaország és a Szovjetunió ismét kifejezésre juttatja azt az elhatározását, hogy el akarja kerülni a nukleáris fegyverek elterjedését. A francia fél továbbra is érdeklődéssel kíséri a szovjet fél javaslatait az új tömegpusztító fegyverek vagy az ilyen fegyverrendszerek kidolgozásának és gyártásának megtiltásáról. A felek elismerik, hogy szükséges a nemzetközi gazdasági kapcsolatok olyan átalakítása, amely számításba veszi a fejlődő országok érdekeit, azt az igényüket, hogy részt vehessenek a világ gazdasági fejlődésében, megfelelőbb szerepet kapjanak abban. A nyilatkozatnak a kétoldalú kapcsolatokkal foglalkozó része megállapítja, hogy e kapcsolatokat részletesen és alaposan áttekintették. A felek nagy figyelmet szenteltek a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak és leszögezték, hogy nagy fontos ságot tulajdonítanak azok fejlesztésének és kiszélesítésének. A felek elhatározták, hogy támogatják új tervek megvalósítását. Ennek érdekében kidolgozták a gazdasági és ipa ri együttműködési program elmélyítésének tervét az elkövetkező tíz évre. A két fél véleménye szerint Leonyid Brezsnyev franciaországi látogatása, azok a megbeszélések, amelyeket ebből az alkalomból folytattak, gyümölcsözőek voltak. Meggyőződésük, hogy a látogatás eredménye hozzájárul a Szovjetunió és Franciaország barátságának és együttműködésének fejlesztéséhez. Elősegíti az európai helyzet és a világhelyzet javulását A nemzetközi enyhülésről Franciaország és a Szovjetunió úgy vélekedik, hogy egy olyan időszakban, amikor a fegyverzetek óriási rombolóerőt értek el, amikor a létfontosságú anyagi szükségletek kielégítése kiélezett kérdés a Föld népességének égy jelentős része számára, az emberiség elsőrendű érdekei parancsolóan megkövetelik, hogy az államok és a ‘népek mondjanak le a bizalmatlanságra, a versengésre és a feszültségre alapuló politikai irányzatokról és ismerjék el: a társadalomról alkotott felfogások és a társadalom megszervezése terén meglevő különbségek ellenére szolidárisak egymással az őket fenyegető veszélyekkel szemben. Ügy vélik: ahhoz, hogy megfeleljenek korunk alapvető követelményeinek, az államoknak le kell mondaniuk az erő alkalmazásáról, a fegyverzetek fenyegetéséről és felhalmozásáról, mint a más államok politikájánál! befolyásolására szolgáló eszközről, hozzá kell járulniuk az őket megosztó vitás kérdések békés eszközökkel történő megoldásához, és elő kell segíteniük a természeti kincsek jobb kihasználását, és az ismeretek fejlődését célzó együttműködést. Megállapítják, hogy valamivel több, mint tíz esztendeje a nemzetközi kapcsolatokban nagyobb mértékben figyelembe vették ezt a szükségletet, ami lehetővé tette az enyhü- lésf politikájának bevezetését. A Szovjetunió és Franciaország úgy véli, hogy kapcsolataik megjavítása fontos szerepet játszott ebben a kedvező fejlődésben. Udvözlik, hogy mind több állam csatlakozik ehhez a politikához és hogy ez az enyhülési irányzat általánossá vált. Megállapítják, hogy létrejött néhány nagyon fontos szerződés, azzal a céllal, hogy túljussanak bizonyos vitás kérdéseken, amelyek feszültséget kelthettek Európában, s hogy ezután sok kerülhetett egyfelől azoknak az elveknek az általános megvizsgálására, amelyek az államok közötti békés kapcsolatok fejlődésének alapját képezik: másfelől azoknak a konkrét intézkedéseknek a tanulmányozására, amelyek egy ilyen fejlődést táplálhatnak, s hogy közösen meghatározták ezeket az elveket és intézkedéseket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában. Franciaország és a Szovjetunió elengedhetetlennek tekintik, hogy minden állam folytassa az erőfeszítéseket a nemzetközi enyhülés elmélyítésére: — konkrét realitássá változtatva a Helsinkiben ünnepélyesen aláírt záróokmányt és aktívan támogatva az ilyen irányú erőfeszítéseket; — határozott kezdeményeA nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról aláírt szovjet—francia közös nyilatkozat szövege a következő: A Szovjetunió és Franciaország tudatában vannak a felelősségnek, amely mint atomhatalmakra, rájuk hárul, valamint a nukleáris fegyverek elterjedéséből következő veszélyek elhárításának óhajától vezéreltetve, megerősítik közös szándékukat, hogy minden erőfeszítést megtesznek az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében. E célból mindkét fél elengedhetetlennek tartja a széles körű nemzetközi együttműködést, különösen a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében, amelynek az elterjedés megakadályozása terén vállalt kötelezettségek tényleges betartását biztosító ellenőrző rendszere fontos és hatékony eszköz a feladat megoldásában. A felek készek hozzájárulni az ellenőrzés tökéletesítéséhez. A Szovjetunió és Franciaország elismeri, hogy az rtom- energia békés felhasználásának lehetősége egyre több ország számára jelenti a gazdasági fejlődés fontos eszközét. A maga részéről mindkét fél figyelemmel kíséri, hogy a nukleáris ipar területén harmadik országokkal fenntartott együttműködésük magában foglaljon minden szükséges biztosítékot az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására. Ebből kiindulva, emlékeztetnek arra, hogy korábban már síkraszáll- tak az atomfegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállítására alkalmas nukleáris anyagok, illetve az ilyen anyagok termelését lehetővé tevő berendezések és technológiák korlátozásáért. Mindkét fél folytatja a nukleáris anyagok, berendezések és technológiák exportját szabályozó politikát, betartva az A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának üléséről kiadott és a román lapok szerdai számában megjelent közlemény szerint az ülésen — más kérdések megvitatása mellett — Nicolae Ceausescu főtitkár tájékoztatást adott a román párt- és állami küldöttségnek NDK-ban tett látogatásáról, valamint a Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával Debrecenben és Nagyváradon tartott baráti találkozóról. A közlemény ez utóbbi kérdéssel foglalkozó része megállapítja: A Politikai Végrehajtó Bizottság hangsúlyozza, hogy Nicolae Ceausescu és Kádár János megbeszélései jelentős mértékben hozzájárulnak a román—magyar barátsághoz és testvéri együttműködéshez, mindkét nép javára, a két országban folyó szocialista építés, a szocializmus és a béke általános ügye érdekében. A KGST 31. ülésszakán Lázár György felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) Természetesen, világosan látjuk, hogy — amint arról Koszigin elvtárs a 30. és a mostani ülésszakon is részletesen szóit —, elengedhetetlenül szükség van a tagállamok belső erőforrásainak maximális kihasználására is. Tájékoztathatom önöket, hogy energiapolitikánk kialakítása és energiahordozó-igényeink meghatározása során ezt mész- szemenően figyelembe vesz- szük. Lázár György hangsúlyozta a mezőgazdasági és élelmi- szeripari célprogram kidolgozásának jelentőségét is. — Reális célnak tartjuk — mondotta —, hogy — felhasználva országaink adottságait és lehetőségeit — kedvező feltételeket teremtsünk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés olyan mértékű fejlesztéséhez, amely hosszú távon a KGST-tagállamok szükségleteinek a mainál teljesebb kielégítését teszi lehetővé, többek között olyan alapvető termékekből, mint a gabona, a takarmány és a hús. Ehhez mindarinyiunknak elsőrendű érdeke fűződik. — A természet adta lehetőségek gyorsabb és teljesebb kihasználásához azonban meg kell gyorsítanunk a termelés megalapozását szolgáló tudományos és ipari háttér kiépítését. Az ezzel kapcsolatos tudományos kutatás, a korszerű gépek és géprendszerek, a mezőgazdaságban szükséges vegyi anyagok tömeges előállítása és felhasználása, továbbá a feldolgozás, a csomagolás és raktározás, valamint a szállítás fejlesztése igen nagy összegű beruházásokat igénvel. Ezért olyan együttműködési lehetőségeket kell kimunkálnunk, amelvek számításba veszik a tudománvos ismeretiek, az anyagi eszközök egyesítését, valamint a kölcsönös érdekeltséget biztosító gazdasági ösztönizőrend- szer kialakítását. — Az előttünk álló feladatok eredményes megoldása új követelményeket támaszt együttműködésünk eszköz- rendszerével szem ben is — mondotta. — Már most világosan felmérhető, hogy az erőteljes minőségi átalakulás, amelyet gazdasági kapcsolataink jellegében az integráció elmélyülése vált ki, 1980 után is folytatódni fog. A tervkoordináció módszereinek tökéletesítése mellett megfelelő figyelmet kell fordítanunk az értékviszonyok, ezen belül a valutáris-, pénzügyi és hiteJ- rendszier továbbfejlesztésére is. Lázár György befejezésül rámutatott: — Megelégedéssel szólhatunk arról, hogy tovább nőtt a KGST-országok nemzetközi súlya és tekintélye. Ez a tényeken jól lemérhető, növeli biztonságunkat és jó esélyt ad arra, hogy erőteljesebb befolyást gyakoroljunk, a világ- gazdaság folyamatálra. — A legutóbbi években nagy lépésekkel haladtunk előre a komplex programban megfogalmazott célok felé és közös erővel jelenleg is nagy feladatok megoldásán dolgozunk, A jövő azonban még nagyobb követelményeket állít elénk, ezért fontos kötelességünk, hogy pártjaink útmutatásait követve szüntelenül munkálkodjunk szervezetünk struktúrájának és munkamódszereinek tökéletesítésén. — Befejezésül szeretném kifejezni azt a meggyőződésemet, hogy a 31. ülésszak határozatai jól fogják szolgálni szocialista közösségünk, s minden egyes tagország előrehaladásának ügyét. Gustáv Húsúk Bukarestben Csehszlovák párt- és kormányküldöttség utazott szerdán reggel Romániába Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének vezetésével hivatalos baráti látogatásra. Gustáv Husák a repülőgépről üdvözlő táviratot intézett Kádár Jánoshoz, az MSZMP KB első titkárához és L o- sonczi Pálhoz, az Elnöki Tanács elnökéhez. Szocialista hazájuk felett a Román Szocialista Köztársaság felé átrepülve Önöknek személy szerint, az MSZMp Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság kormányának és testvéri népének szívélyes üdvözletemet küldöm, sok sikert kívánva szép országuk fejlesztéséhez — hangzik Husák távirata. Délután Bukarestben, az államtanács épületében megkezdődtek a Gustáv Husák vezette csehszlovák és a Nicolae Ceausescu vezette román párt- és kormányküldöttség közötti hivatalos megbeszélések. CSAK RÖVIDEN... A JUGOSZLÁV fővárosban folytatta munkáját az őszi belgrádi találkozót előkészítő nagyköveti szintű tanácskozás. A szerdai ülésen újabb javaslatot terjesztettek elő az őszi találkozó napirendjére vonatkozóan. Az indítványt 9 európai semleges és el nem kötelezett ország képviselői dolgozták ki és terjesztették a .35 ország képviselői elé Az indítvány tudvalevőleg immár az őszi találkozó napirendjére vonatkozó harmadik javaslat volt. ADOLFO SUAREZ spanyol miniszterelnök fogadta Santiago Carrillót, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárát. A több órás eszmecsere keretében megvitatták az általános politikai helyzetet. BEFEJEZTE kétnapos ülésszakát Dolores Ibárruri elnökletével a Spanyol Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága. Az ülésről nem adtak ki közleményt, csak annyi ismeretes, hogy szombatra összehívták a párt központi bizottságának ülését. Értesülések szerint a KB-ülés munkájának középpontjában az őszre tervezett pártkongresszus előkészítése áll majd. NICOLAE CEAUSESCU: Mindkét nép javát szolgálták a magyar-román határmenti találkozók zéseket téve a leszerelés irányában; — fellépve azért, hogy az enyhülés szellemét ne keresztezzék a tömbpolitikából eredő megfontolások; — tartózkodva a más államok belügyeibe való beavatkozástól, tiszteletben tartva szuverenitásukat és függetlenségüket; — figyelembe véve a többi állam jogos érdekét és szempontjait; — kedvező légkört tartva fenn az államok közötti kapcsolatokban; — az enyhülés szükségleteihez alkalmazva lépéseiket minden állam irányában, a világ minden részén; — előmozdítva az emberek közötti megértést kapcsolataik fejlesztésével a népek kultúrájának és életének kölcsönösen jobb megismerésével; — kedvező magatartást tanúsítva a minden nép közötti barátság és bizalom erősítésében. A két fél ezenkívül megerősíti, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása valameny- nyi állam részéről kölcsönös kapcsolataik mélyreható javításának egyik alapja. Franciaország és a Szovjetunió eltökélt szándéka, hogy fellép az enyhülés érdekében, mind saját politikája, mind közös erőfeszítései, mind pedig a más államokkal való kapcsolataik fejlesztése révén. e téren vállalt valamennyi nemzetközi kötelezettséget. A maga részéről mindkét fél készen áll megerősíteni a nukleáris berendezésekkel, anyagokkal és technológiákkal kapcsolatos szabályokat és biztosítékokat. Továbbra is aktívan közreműködnek a nukleáris exportra vonatkozó általános elvek összehangolásában. A felek kifejezik megelégedésüket a nukleáris technológia terén kialakult együttműködésük felett. A Szovjetunió és Francia- ország nagy jelentőséget tulajdonít a nukleáris anyagok fizikai védelmének bármilyen meg nem engedett felhasználásával vagy alkalmazásával szemben. Síkraszállnak azért, hogy e kérdésben dolgozzanak ki nemzetközi konvenciót. A felek folytatják az érintett kérdések összességével kapcsolatos kétoldalú tárgyalásokat.
