Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-22 / 145. szám

NAGYKOROS! JL Iirado A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM 1977. JÜNIUS 22., SZERDA Ökörszem — túróval, mazsolával Éjjel-nappal sütik a kenyeret A Toldi Miklós élelmiszer- ipari Szakközépiskola sütő­ipari tanműhelyében szüneted a munka. A tanulók nyári vaká­cióra mentek, amely szeptem­ber elejéig tart, és addig a vá­ros és környéke teljes kenyér- és süteményszükségletét a Pest megyei Sütőipari Vállalat nagykőrösi üzemének kell ki­elégítenie. Az üzem vezetőjétől, Fehér Sándortól megkérdeztük, hogy a gyakorlatban mit jelent ez? — Azt, hogy eddig naponta 30 mázsa kenyeret és 40 ezer darab péksüteményt sütöttünk, most a vakáció ideje alatt napi 60 mázsa kenyeret és 50 ezer darab péksüte­ményt kell az üzletekbe szállítani. — Hogy oldják meg ezt a nagy feladatot? — Minthogy létszámunk az eddigi 41 maradt, fokozott munkával kell megoldanunk az ellátást. Bevezettük az állandó mű­szakot, mely vasárnap déli 12 órakor kezdődik, és szombaton délig váltják egymást a dolgozók. — A fokozott munka mel­lett minden erővel igyekszünk a minőséget is szinten tartani, és új süteményféléket vezet­tünk be. — Milyen az új sütemény? — Ökörszemnek neveztük, túró és mazsola is van benne, 1 forint 10 fillér a fogyasztói ára. A közönség szívesen fo­gadta. A napközi otthon legutóbb 2 ezer 800 darabot rendelt belő­le. Mákot is kaptunk, s ismét készítjük a mákos beiglit is. — Hányféle süteményt ké­szítenek? — összesen 23 félét az üze­mek és a kereskedők rendelé­se szerint. Zsemléből naponta 3 ezer, a kifliből 17 ezer, a zsemlevekniből 1200 darab ké­szül. A kenyér és a sütemé­nyek minél gyorsabb kiszállí­tásához, két új teherautót kaptunk. — Mi újság még az üzem­ben? — A gépek zavartalan mű­ködésének biztosítására, a vál­lalat, Sarkadi Lajos személyé­ben tmk-gépkezelőt alkalmaz. Az üzem szocialista brigádja, augusztus 20-án autóbusz­kirándulást rendez Pécs— Harkányfürdőre. Az üzem egyik fiatal dolgozóját, Erős Lászlót, jó munkájának elismeré­seképpen e hónap végén kiküldik Ausztriába, a fia­tal sütőmunkások nemzet­közi találkozójára. Azt pedig a dolgozóktól tud­tuk meg, hogy az üzem veze­tője, Fehér Sándor, az üzem kollektív szellemének és ered­ményes munkájának elismeré­seképpen, miniszteri kitünte­tést kapott, öt kiváló dolgozó kitüntetés után, elnyerte az Élelmiszeripar kiváló dolgozó­ja címet. Kopa László Sok hízósertést adnak el A napokban a kocséri Oj Élet Termelőszövetkezet iro­dáján találtam meg Pólya Gyulát, a törteli Dózsa György Termelőszövetkezet főállatte­nyésztőjét, akinek a Kocsé- ron dolgozó juhnyíró brigád­dal akadt megbeszélnivalója. — Milyen jellegű az állat- tenyésztés a törteli Dózsa Tsz-ben? — kérdeztük az épp kocsiba ülő Pólya Gyulát. — Sokrétű állattenyésztés folyik, így szarvasmarha-, sertés-, juhtenyésztés. Most kapjuk meg a juh törzste­nyésztő gazdásági minősítést. Összesen 1200 anyajuhot tart a gazdaság. — S az állomány hány ju­hászt kíván? — Öten dolgoznak a juhá­szaiban, egyikük váltóként, a többiek pedig állandó jelleg­gel dolgoznak az anyabirkák­nál, az éltetőiknél, a meddők­nél. A bárányokat mi tovább- tenyésztésre hagyjuk. Ezzel ar utánpótlásról is gondosko­dunk. — Kocséron nemrég fejező­dött be a nyírás. — Már nálunk is befejező­dött. Ugyanaz a brigád dolgo­zott Törteién is, mint Kocsé­ron. A gyapjútermelés is megfelelő, hisz harmadik éve. hogy egy birkáról mintegy 6 kilónyi gyapjú jön le. A me­gyei állami gazdaságok gyar>- jútermelési versenyén már évek óta az első helyet fog­laljuk el. — A szarvasmarha-tenyé­szet milyen minőségű? — Hétszáz tehenet tartunk, mind magyartarka. Főként tejhozamú szarvasmarhákat nevelünk, s Holstein-Friz ke­resztezés is folyik, így csak magyartarka, jó tejhozamú te­heneink . vannak. — A tejhozam is jó? — Eléri a 3 ezer 500 litert évente, szarvasmarhánként. — S mivel büszkélkedhet­nek a sertéstenyészetben? — A termelőszövetkezet ser­téstenyészete 460 sertést tart. Évi kilencezer hízósertést adunk el a Ceglédi Állatfor­galmi Vállalatnak — mondja Pólya Gyula, s egy pillanat múlva a berregő autó hangja szakítja félbe a beszélgetést. A munka nem tűr halasztást, indulnia kell. ,Borzák Tibor Hatszáznyolcvan vagon termést várnak " ■ ' , t * »''V­A Mészáros János Tsz-ben aratásra készen állnak a kom­bájnok. A szerelők 250 órát dolgoztak a gépeken. Az idén a szövetkezet újabb három SZ-K 5 típusú kombájnt vásárolt. Bálint Lajos felvétele A Mészáros János Terme­lőszövetkezet vezetősége a na­pokban ülést tartott, melyen a jövő hetekben megkezdődő aratás munkarendjét és a so­ron következő tennivalókat be­szélték meg. Fekete József elnök elő­ször a múlt havi ülés határo­zatainak végrehajtásáról és az elvégzett munkákról számolt be. Bejelentette, hogy Halasi Zoltán személyében, tapasz­talt szakembert állítottak a szövetkezet kömyvelőségének élére. Mint mondotta, a tavaszi munkákat rendben elvégez­ték. A borsó aratása folyik, s a termés elég jó. A homokte- rületek kihasználására 120 hektár napraforgót vetettek, csak kevés, hosszú esztendők óta műveletlen, sivó homok­föld maradt parlagon, me­lyet erdősítéssel hasznosíta­nak majd. A szárazságot éjjel-nappal öntözéssel igyekeztek ellen­súlyozni. A burgonya egyes helyeken hiányosan kelt ki. A kukorica, a paradicsom és az uborka az eső után kedvező képet mutat. Kezdik a káposz­taültetést is. A termésveszteség pótlá­sára, 200 hektár másodve­tést vetnek, főleg tömeg­takarmánynak. Az aratási előkészületeket Bozsó Bertalan főmezőgaz­dász ismertette. A termelő- szövetkezet szántóterületének 45,5 százalékát, 2 ezer 462 hek­így látja a szakember Népművészeti hagyományok Mángorló, cifraszűr, guzsaly Gyakran hagoztatott véle­mény, hogy Nagykőrösnek nincsenek népművészeti ha­gyományai. Á múlt emlékeit itt legfeljebb régészek, törté­nészek kutathatják, a népraj­zosoknak nem sok dolga akad. Igaza van-e a városi önisme­retnek? A szakember, dr. No- vák László múzeumigazgató szerint nincs. Funkció — Való igaz, hogy itt a vi­selet sosem volt olyan színes, mint például Kalocsa környé­kén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Nagykőrösön nem volt népművészet. A közvéle­mény azért tehet ellenkező vé­leményen, mert erről a szóról mindenkinek díszes, színes ruhák, tányérok, köcsögök jut­nak az eszébe. Ezek a közis­mert tárgyak egyébként egyet­len vidékünkön sem régi ke­letűek. Legkorábbi példányaik sem idősebbek 100—150 éves­nél. Érdekes, hogy a legdísze­sebb viseletek a szegényebb vi­dékeken alakultak ki, ahol az emberek nem tudtak a vagyo­nukkal büszkélkedni, mert nem is volt nekik. A ruha lett, mai szóhasználattal élve a stá­tusszimbólum. E múlt század­beli feilend ülésnek persze más okai Is vannak Többek közt az is, hogy ekkor kerültek a piacra nagyobb mennyiségben a színes fonalak. — Térjünk vissza Nagykö­rösre. A parasztvárosi fejlődés, az árutermelés korai megjele­nése s az ezt kísérő polgároso­dás, mely az egész város arcu­latát megszabta, hogyan tük­röződik a népművészetben? — A népművészeti alkotá­sok, pontosabban azok a tár­gyi emlékek, melyeket művé­szi alkotásoknak tekintünk, el­sősorban valamilyen funkció betöltésére készültek. A díszes mángorlóval elődeink valóban dolgoztak. Csak mi hasznájuk szobadísznek. Viszont, ahogy mi igyekszünk környezetünket csinosítani, a régiek is erre tö­rekedtek. A nagykőrösi ember a jármot nem cifrázta ki. A célszerűségében gyönyörködött. Ám ha a szerelmesének készí­tett valamilyen ajándékot, azt már díszítette, ha elég ügyes volt. Egyszóval nem ellenezte a szépet. Miért, volt mégis egy­szerű a ruházatuk? Az áruter­melés hozta magával, hogy a körösiek használati tárgyaikat, ruhadarabjaikat már nagyon régen kereskedőktől, iparosok­tól igyekeztek beszerezni. Tő­lük viszont elvárták, hogy dí­szítsék áruikat. Jó példa erre az 1700-as évek elején megala­kult takácscéh mintáikon yve. Kereskedők hozták például a guzsalyokat, általában a Fel­vidékről, ám ezek mintájára az itteniek is megpróbálkoz­tak a készítésükkel. Átvették a díszítőelemeket is. A motí­vumok átvétele minden vidé­künkön jellemző, ez nem csök­kenti a körösi faragók érde­meit. Nagyon szép faragott borotvatartónk van 1827-ből, mángorlónk 1829-ből. Szépek a körösi vésett ládák is. Puritán — Mindebből az következik, hogy például a matyó népmű­vészettel összehasonlítva a nagykőrösi bizonyul a hagyo­mányhoz ragaszkodóbbnak? — Valóban erről van szó. Itt mindig megőrizték a múlt század előtti, az egész ország­ra jellemző egyszerűséget, no­ha, amikor szükségesnek Ítél­ték, díszítették is tárgyaikat. Erősítette ezt a törekvést az árutermeléssel együtt jelent­kező munkamegosztás és az egyház is. A reformáció puri­tanizmusa nem nézte jó szem­mel a felesleges díszítéseket, sallangokat. Előfordult, hogy törvénnyel tiltották meg a pásztoroknak a cifraszűr vise­lését, mondván, hogy becsüle­tes úton úgy sem lehet ilyen drága holmihoz hozzájutni. — A város eszerint igen ré­gi népművészeti hagyományo­kat őrzött meg, ám ezeket nem érezzük olyan művészi értékű­nek, mint például a kalocsai, buzsáki hímzéseket. A dísze­sebb faragott eszközöket sem utánozzuk, hiszen csak keve­sen ismerik ennek a mester­ségnek a fogásait. — A múzeum mindig igye­kezett a népi használati tár­gyakat bemutatni. Ha máskor nem, hát iskolás korában min­denki látta ezeket. Egyszóval ismerjük hagyománya i nk at, csak keveset merítünk belő­lük. Érthető, hogy a jóval dí­szesebb kalocsai minták job­ban vonzzák a mai hímzőasz- szonyokat, mint a körösi taká­csok motívumai. Persze ezek­ből is sokat fel lehetne hasz­nálni. — A múzeum természetesen gyűjti a tárgyi emlékeket. Mit tegyenek a népművészet iránt érdeklődő körösiek? — A régi eszközök, még ha dísztelenek is, például a fa­ekék, tulajdonképpen műkin­csek. S ezeknek a közgyűjte­ményekben a helye. Soha nem szabad elfeledkezni arról, hogy ma is élnek népművészek, akik művészi szempontból olyan értéket alkotnak, mint a régi mesterek. Lakásukat az ő műveikkel díszítsük, ne a régi műkincsekkel. Díszítő ha­tásukban semmivel sem keve­sebbek ezeknél. Divat — Foglalkozzanak-e a laiku­sok népművészeti tárgyak má­solásával? Diszpámákra, hím­zett blúzokra gondolok. — Természetesen, ám na­gyon jól kell megválasztani a mintát, nehogy giccs kerüljön ki a kezük alól. A népi hímzé­sek divatja a szépség iránti igény terjedését, a hagyo­mányőrzést fejezi ki. Engem, a néprajzost természetesen a régi, az eredeti közegből szár­mazó tárgyak érdekelnek, ám örülök a mai városi ember igyekezetének is. Azt hiszem, ez sokat segít abban, hogy mindnyájan megértsük elő­deink művészetét, s érdeklő­déssel forduljunk hagyomá­nyaink felé. Itt Nagykőrösön is. Nemcsak a múzeumnak kell azon fáradozni, hogy fenntartsa a kapcsolatot a vá­ros múltja és mai lakói kö­zött ... Farkas Péter tárt, őszi kalászossal vetettek be, melyről mintegy 680 va­gon termést várnak. Ügy szá­mítanak, hogy a szövetkezet 20 kombájnjával, ha az idő nagyobb nehéz­ségeket nem támaszt, 28 nap alatt elvégzik az ara­tást. Lehetséges, hogy a határidő kissé kitolódik, mert az eső a gabonát sok helyen megdön­tötte, s ez nehezíti a mun­kát. A gazos vetéseket, me­lyekre a vizes taraj miatt nem tudtak rámenni a gyom’ irtó gépek, rendrevágóval arat­ják. A. komba jnosokat lehetőleg a tsz munkaerő-állományából biztosítják. A kezelők ebéd- és védőital-ellátásáról gondos­kodnak, s az ebéd költségéhez is hozzájárulnak. A kombáj­nokat a szerelők jól felsze­relt műhelykocsival kísérik. Az is szóba került, hogy a gyorsabb érintkezés érdeké­ben. URH-rádiót szereznek be. A kombájnokat most járat­ják be, a gabonaszárító be­rendezést is rendbehozták. Mintegy 100 vagon gabonát tárolnak, a többit elszállítják. A szükséges vetőmagot, s a tagok gabona- és szalma- szükségletét itt tárolják. Részletesen megbeszélték az aratással, a szalmale­húzással, s a bálázással kapcsolatos valamennyi feladatot, s nagy gondot fordítanak a minél tökéletesebb munkára, a szállítások ellenőrzésére. K. L. Rádióműsor a városról Június 25-én szombaton 10 órai kezdettel, a Petőfi Rádió Nagykőrösről ad műsort Sza­bad szombat Nagykőrösön, a Csikai családnál címmel, mely­nek műsorvezetője Antal Imre, szerkesztője Horkai József, rendezője pedig Turián György lesz. A műsorról a Rádió és Tele­vízió Űjsáig ezt írja: A kilenc­venéves dédnagymamától a másfél éves legkisebb unokáig huszonegy főt számlál Csikai Pál nyugalmazott tanár család­ja. S ezen a szabad szombaton összejön a nagy család: gyere­kek, vők, menyek, az unokák hazalátogatnak a szülői házba Somogybái, a Hajdúságból, Bácsból és Budapestről. Hal­lunk a négy korosztály életéről, munkájáról, szabad idejéről. Szó esik az egészséges nyári időtöltésről, a kertészkedésről, a házigazda — a nagykőrösi kertbarátkfliüb vezetőjeként — hasznos tanácsokat ad a kis­kerttulajdonosoknak. Hallha­tunk Nagykőrös életéről, fejlő­déséről, szórakozási lehetősé­geiről, az Arany-kultuszról s a nyári rendezvényekről. Zöldség - sátorban Két új műanyag termékkel segíti a nagyüzemi mezőgaz­daságot a kazincbarcikai Bor­sodi Vegyi Kombinát. Fólia alatti nagyüzemi zöldségter­mesztést tesz tehetővé az az új sátor, amelyet pvc-ből a gyárban készítettek. Az új sá­tor hét és fél méter széles, há­rom méter magas, és a hosz- szúsága akár a száz métert is elérheti. A sátor tartóvázát hajlékony, de mégis kellőkép­pen szilárd műanyag csövek­ből szerelték össze. A szőlőtartó betonoszlopo­kat eddig a nagyüzemekben a végükön nehézkesen kezelhe­tő betontuskókkal húzatták, rögzítették. A Borsodi Vegyi Kombinátban olyan, percek alatt teljes rögzítőszilárdságű bonamid csigát szerkesztet­tek, amely egy fémrúd segít­ségével becsavarható a talaj­ba. Az új csigát a Tokaj-hegy- alján tevő mádi Rákóczi Ter­melőszövetkezetben próbálták ki, ahol kitűnően bevált. SPORT Asztalitenisz-sikerek A nagykőrösi férfi asztalite­niszezők közül (egy időben) a megyeiek a Sportotthonban az NB III-asok a fővárosban küz­döttek a csapatbajnoki ponto­kért. NB III Nk. Kinizsi—Tipográfia TE (Bp.) 9:7. Nk.: G. Bíró (4), Var­ga (2), Erdei (2), Kőházi (1). A rangadó jellegű mérkőzésen idegenben remekül játszottak a kinizsisek és bravúros, de megérdemelt győzelmet arat­tak. Megyei bajnokság Nk. Kinizsi II—Vecsést SE 11:9. Szoros és jó játékot hozó volt a 4 órás rangadó, jó já­tékkal és győzelemmel. Győz­tesek: Horváth (4), Perlaki (2), Pörge (1), Szalai (1) és Hor­váth—Pörge (2), Szakács K.— Perlaki (1). Nk. Kinizsi ifi—Vecsési SE ifi 6:4. Nyertek: Berecz (3), Tóth I. J. (2) és Kustár (1). ★ A Pest megyei női csapat- bajnokság 1976. évi végered­ménye: 1. Abonyi TSír SK H 5 5--17: 310 2. Ceglédi VSE 66-112:10 10 3. Tököli KSK 6 3 - 3 27:33 6 4. Nagykőrösi Kinizsi 7 2-5 25:45 4 5. Gödöllői SC 6 - - 6 9:51 ­6. Dunai Kőolaj (Száz­halombatta) n törölve 7. Váci Kötött visszalépett 8. Váci Egészségügyi SE visszalépett Az 1976-ban alakult nagykő­rösi női csapat (a törölt talál­kozókkal együtt) összesen 9 találkozón szerepelt, s három­szor győzött, összesítésben: mérk. játék győz °/o Szomolányi Ilona 9 27 17 62 Langer Zsuzsa 8 24 11 45 Sohajda Edit 8 24 4 16 Kucsma Barbara 1 3 ­Szomolányi—Langer 8 8 2 25 Szomolányi —Sohajda 1 1 Szerda KÉZILABDA Miskolc: a középiskolás (diák) bajnokság országos dön­tője. LABDARÚGÁS Kinizsi-sporttelep, 17 óra: Nk. Kinizsi vegyes—Pest megyei ifjúsági válogatott, baráságos mérkőzés. MODELLEZÉS Szeged: repülőmodellek or- országos bajnoksága. TORNA Győr: a XIII. nyári úttörő­olimpia országos döntője. S. Z. Mit látunk ma a moziban? Púpos lovacska. Mesefilm. Előadás kezdete: 4 óra. Katharina Blum elveszett tisztessége. Színes magyarul beszélő nyugatnémet film. (16 éven felülieknek.) Előadás kez­dete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A BÁNOMI ISKOLÁBAN Edith Piai. Francia film. Elő­adás kezdete: 7 óra. \

Next

/
Thumbnails
Contents