Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-22 / 145. szám
NAGYKOROS! JL Iirado A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM 1977. JÜNIUS 22., SZERDA Ökörszem — túróval, mazsolával Éjjel-nappal sütik a kenyeret A Toldi Miklós élelmiszer- ipari Szakközépiskola sütőipari tanműhelyében szüneted a munka. A tanulók nyári vakációra mentek, amely szeptember elejéig tart, és addig a város és környéke teljes kenyér- és süteményszükségletét a Pest megyei Sütőipari Vállalat nagykőrösi üzemének kell kielégítenie. Az üzem vezetőjétől, Fehér Sándortól megkérdeztük, hogy a gyakorlatban mit jelent ez? — Azt, hogy eddig naponta 30 mázsa kenyeret és 40 ezer darab péksüteményt sütöttünk, most a vakáció ideje alatt napi 60 mázsa kenyeret és 50 ezer darab péksüteményt kell az üzletekbe szállítani. — Hogy oldják meg ezt a nagy feladatot? — Minthogy létszámunk az eddigi 41 maradt, fokozott munkával kell megoldanunk az ellátást. Bevezettük az állandó műszakot, mely vasárnap déli 12 órakor kezdődik, és szombaton délig váltják egymást a dolgozók. — A fokozott munka mellett minden erővel igyekszünk a minőséget is szinten tartani, és új süteményféléket vezettünk be. — Milyen az új sütemény? — Ökörszemnek neveztük, túró és mazsola is van benne, 1 forint 10 fillér a fogyasztói ára. A közönség szívesen fogadta. A napközi otthon legutóbb 2 ezer 800 darabot rendelt belőle. Mákot is kaptunk, s ismét készítjük a mákos beiglit is. — Hányféle süteményt készítenek? — összesen 23 félét az üzemek és a kereskedők rendelése szerint. Zsemléből naponta 3 ezer, a kifliből 17 ezer, a zsemlevekniből 1200 darab készül. A kenyér és a sütemények minél gyorsabb kiszállításához, két új teherautót kaptunk. — Mi újság még az üzemben? — A gépek zavartalan működésének biztosítására, a vállalat, Sarkadi Lajos személyében tmk-gépkezelőt alkalmaz. Az üzem szocialista brigádja, augusztus 20-án autóbuszkirándulást rendez Pécs— Harkányfürdőre. Az üzem egyik fiatal dolgozóját, Erős Lászlót, jó munkájának elismeréseképpen e hónap végén kiküldik Ausztriába, a fiatal sütőmunkások nemzetközi találkozójára. Azt pedig a dolgozóktól tudtuk meg, hogy az üzem vezetője, Fehér Sándor, az üzem kollektív szellemének és eredményes munkájának elismeréseképpen, miniszteri kitüntetést kapott, öt kiváló dolgozó kitüntetés után, elnyerte az Élelmiszeripar kiváló dolgozója címet. Kopa László Sok hízósertést adnak el A napokban a kocséri Oj Élet Termelőszövetkezet irodáján találtam meg Pólya Gyulát, a törteli Dózsa György Termelőszövetkezet főállattenyésztőjét, akinek a Kocsé- ron dolgozó juhnyíró brigáddal akadt megbeszélnivalója. — Milyen jellegű az állat- tenyésztés a törteli Dózsa Tsz-ben? — kérdeztük az épp kocsiba ülő Pólya Gyulát. — Sokrétű állattenyésztés folyik, így szarvasmarha-, sertés-, juhtenyésztés. Most kapjuk meg a juh törzstenyésztő gazdásági minősítést. Összesen 1200 anyajuhot tart a gazdaság. — S az állomány hány juhászt kíván? — Öten dolgoznak a juhászaiban, egyikük váltóként, a többiek pedig állandó jelleggel dolgoznak az anyabirkáknál, az éltetőiknél, a meddőknél. A bárányokat mi tovább- tenyésztésre hagyjuk. Ezzel ar utánpótlásról is gondoskodunk. — Kocséron nemrég fejeződött be a nyírás. — Már nálunk is befejeződött. Ugyanaz a brigád dolgozott Törteién is, mint Kocséron. A gyapjútermelés is megfelelő, hisz harmadik éve. hogy egy birkáról mintegy 6 kilónyi gyapjú jön le. A megyei állami gazdaságok gyar>- jútermelési versenyén már évek óta az első helyet foglaljuk el. — A szarvasmarha-tenyészet milyen minőségű? — Hétszáz tehenet tartunk, mind magyartarka. Főként tejhozamú szarvasmarhákat nevelünk, s Holstein-Friz keresztezés is folyik, így csak magyartarka, jó tejhozamú teheneink . vannak. — A tejhozam is jó? — Eléri a 3 ezer 500 litert évente, szarvasmarhánként. — S mivel büszkélkedhetnek a sertéstenyészetben? — A termelőszövetkezet sertéstenyészete 460 sertést tart. Évi kilencezer hízósertést adunk el a Ceglédi Állatforgalmi Vállalatnak — mondja Pólya Gyula, s egy pillanat múlva a berregő autó hangja szakítja félbe a beszélgetést. A munka nem tűr halasztást, indulnia kell. ,Borzák Tibor Hatszáznyolcvan vagon termést várnak " ■ ' , t * »''VA Mészáros János Tsz-ben aratásra készen állnak a kombájnok. A szerelők 250 órát dolgoztak a gépeken. Az idén a szövetkezet újabb három SZ-K 5 típusú kombájnt vásárolt. Bálint Lajos felvétele A Mészáros János Termelőszövetkezet vezetősége a napokban ülést tartott, melyen a jövő hetekben megkezdődő aratás munkarendjét és a soron következő tennivalókat beszélték meg. Fekete József elnök először a múlt havi ülés határozatainak végrehajtásáról és az elvégzett munkákról számolt be. Bejelentette, hogy Halasi Zoltán személyében, tapasztalt szakembert állítottak a szövetkezet kömyvelőségének élére. Mint mondotta, a tavaszi munkákat rendben elvégezték. A borsó aratása folyik, s a termés elég jó. A homokte- rületek kihasználására 120 hektár napraforgót vetettek, csak kevés, hosszú esztendők óta műveletlen, sivó homokföld maradt parlagon, melyet erdősítéssel hasznosítanak majd. A szárazságot éjjel-nappal öntözéssel igyekeztek ellensúlyozni. A burgonya egyes helyeken hiányosan kelt ki. A kukorica, a paradicsom és az uborka az eső után kedvező képet mutat. Kezdik a káposztaültetést is. A termésveszteség pótlására, 200 hektár másodvetést vetnek, főleg tömegtakarmánynak. Az aratási előkészületeket Bozsó Bertalan főmezőgazdász ismertette. A termelő- szövetkezet szántóterületének 45,5 százalékát, 2 ezer 462 hekígy látja a szakember Népművészeti hagyományok Mángorló, cifraszűr, guzsaly Gyakran hagoztatott vélemény, hogy Nagykőrösnek nincsenek népművészeti hagyományai. Á múlt emlékeit itt legfeljebb régészek, történészek kutathatják, a néprajzosoknak nem sok dolga akad. Igaza van-e a városi önismeretnek? A szakember, dr. No- vák László múzeumigazgató szerint nincs. Funkció — Való igaz, hogy itt a viselet sosem volt olyan színes, mint például Kalocsa környékén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Nagykőrösön nem volt népművészet. A közvélemény azért tehet ellenkező véleményen, mert erről a szóról mindenkinek díszes, színes ruhák, tányérok, köcsögök jutnak az eszébe. Ezek a közismert tárgyak egyébként egyetlen vidékünkön sem régi keletűek. Legkorábbi példányaik sem idősebbek 100—150 évesnél. Érdekes, hogy a legdíszesebb viseletek a szegényebb vidékeken alakultak ki, ahol az emberek nem tudtak a vagyonukkal büszkélkedni, mert nem is volt nekik. A ruha lett, mai szóhasználattal élve a státusszimbólum. E múlt századbeli feilend ülésnek persze más okai Is vannak Többek közt az is, hogy ekkor kerültek a piacra nagyobb mennyiségben a színes fonalak. — Térjünk vissza Nagykörösre. A parasztvárosi fejlődés, az árutermelés korai megjelenése s az ezt kísérő polgárosodás, mely az egész város arculatát megszabta, hogyan tükröződik a népművészetben? — A népművészeti alkotások, pontosabban azok a tárgyi emlékek, melyeket művészi alkotásoknak tekintünk, elsősorban valamilyen funkció betöltésére készültek. A díszes mángorlóval elődeink valóban dolgoztak. Csak mi hasznájuk szobadísznek. Viszont, ahogy mi igyekszünk környezetünket csinosítani, a régiek is erre törekedtek. A nagykőrösi ember a jármot nem cifrázta ki. A célszerűségében gyönyörködött. Ám ha a szerelmesének készített valamilyen ajándékot, azt már díszítette, ha elég ügyes volt. Egyszóval nem ellenezte a szépet. Miért, volt mégis egyszerű a ruházatuk? Az árutermelés hozta magával, hogy a körösiek használati tárgyaikat, ruhadarabjaikat már nagyon régen kereskedőktől, iparosoktól igyekeztek beszerezni. Tőlük viszont elvárták, hogy díszítsék áruikat. Jó példa erre az 1700-as évek elején megalakult takácscéh mintáikon yve. Kereskedők hozták például a guzsalyokat, általában a Felvidékről, ám ezek mintájára az itteniek is megpróbálkoztak a készítésükkel. Átvették a díszítőelemeket is. A motívumok átvétele minden vidékünkön jellemző, ez nem csökkenti a körösi faragók érdemeit. Nagyon szép faragott borotvatartónk van 1827-ből, mángorlónk 1829-ből. Szépek a körösi vésett ládák is. Puritán — Mindebből az következik, hogy például a matyó népművészettel összehasonlítva a nagykőrösi bizonyul a hagyományhoz ragaszkodóbbnak? — Valóban erről van szó. Itt mindig megőrizték a múlt század előtti, az egész országra jellemző egyszerűséget, noha, amikor szükségesnek Ítélték, díszítették is tárgyaikat. Erősítette ezt a törekvést az árutermeléssel együtt jelentkező munkamegosztás és az egyház is. A reformáció puritanizmusa nem nézte jó szemmel a felesleges díszítéseket, sallangokat. Előfordult, hogy törvénnyel tiltották meg a pásztoroknak a cifraszűr viselését, mondván, hogy becsületes úton úgy sem lehet ilyen drága holmihoz hozzájutni. — A város eszerint igen régi népművészeti hagyományokat őrzött meg, ám ezeket nem érezzük olyan művészi értékűnek, mint például a kalocsai, buzsáki hímzéseket. A díszesebb faragott eszközöket sem utánozzuk, hiszen csak kevesen ismerik ennek a mesterségnek a fogásait. — A múzeum mindig igyekezett a népi használati tárgyakat bemutatni. Ha máskor nem, hát iskolás korában mindenki látta ezeket. Egyszóval ismerjük hagyománya i nk at, csak keveset merítünk belőlük. Érthető, hogy a jóval díszesebb kalocsai minták jobban vonzzák a mai hímzőasz- szonyokat, mint a körösi takácsok motívumai. Persze ezekből is sokat fel lehetne használni. — A múzeum természetesen gyűjti a tárgyi emlékeket. Mit tegyenek a népművészet iránt érdeklődő körösiek? — A régi eszközök, még ha dísztelenek is, például a faekék, tulajdonképpen műkincsek. S ezeknek a közgyűjteményekben a helye. Soha nem szabad elfeledkezni arról, hogy ma is élnek népművészek, akik művészi szempontból olyan értéket alkotnak, mint a régi mesterek. Lakásukat az ő műveikkel díszítsük, ne a régi műkincsekkel. Díszítő hatásukban semmivel sem kevesebbek ezeknél. Divat — Foglalkozzanak-e a laikusok népművészeti tárgyak másolásával? Diszpámákra, hímzett blúzokra gondolok. — Természetesen, ám nagyon jól kell megválasztani a mintát, nehogy giccs kerüljön ki a kezük alól. A népi hímzések divatja a szépség iránti igény terjedését, a hagyományőrzést fejezi ki. Engem, a néprajzost természetesen a régi, az eredeti közegből származó tárgyak érdekelnek, ám örülök a mai városi ember igyekezetének is. Azt hiszem, ez sokat segít abban, hogy mindnyájan megértsük elődeink művészetét, s érdeklődéssel forduljunk hagyományaink felé. Itt Nagykőrösön is. Nemcsak a múzeumnak kell azon fáradozni, hogy fenntartsa a kapcsolatot a város múltja és mai lakói között ... Farkas Péter tárt, őszi kalászossal vetettek be, melyről mintegy 680 vagon termést várnak. Ügy számítanak, hogy a szövetkezet 20 kombájnjával, ha az idő nagyobb nehézségeket nem támaszt, 28 nap alatt elvégzik az aratást. Lehetséges, hogy a határidő kissé kitolódik, mert az eső a gabonát sok helyen megdöntötte, s ez nehezíti a munkát. A gazos vetéseket, melyekre a vizes taraj miatt nem tudtak rámenni a gyom’ irtó gépek, rendrevágóval aratják. A. komba jnosokat lehetőleg a tsz munkaerő-állományából biztosítják. A kezelők ebéd- és védőital-ellátásáról gondoskodnak, s az ebéd költségéhez is hozzájárulnak. A kombájnokat a szerelők jól felszerelt műhelykocsival kísérik. Az is szóba került, hogy a gyorsabb érintkezés érdekében. URH-rádiót szereznek be. A kombájnokat most járatják be, a gabonaszárító berendezést is rendbehozták. Mintegy 100 vagon gabonát tárolnak, a többit elszállítják. A szükséges vetőmagot, s a tagok gabona- és szalma- szükségletét itt tárolják. Részletesen megbeszélték az aratással, a szalmalehúzással, s a bálázással kapcsolatos valamennyi feladatot, s nagy gondot fordítanak a minél tökéletesebb munkára, a szállítások ellenőrzésére. K. L. Rádióműsor a városról Június 25-én szombaton 10 órai kezdettel, a Petőfi Rádió Nagykőrösről ad műsort Szabad szombat Nagykőrösön, a Csikai családnál címmel, melynek műsorvezetője Antal Imre, szerkesztője Horkai József, rendezője pedig Turián György lesz. A műsorról a Rádió és Televízió Űjsáig ezt írja: A kilencvenéves dédnagymamától a másfél éves legkisebb unokáig huszonegy főt számlál Csikai Pál nyugalmazott tanár családja. S ezen a szabad szombaton összejön a nagy család: gyerekek, vők, menyek, az unokák hazalátogatnak a szülői házba Somogybái, a Hajdúságból, Bácsból és Budapestről. Hallunk a négy korosztály életéről, munkájáról, szabad idejéről. Szó esik az egészséges nyári időtöltésről, a kertészkedésről, a házigazda — a nagykőrösi kertbarátkfliüb vezetőjeként — hasznos tanácsokat ad a kiskerttulajdonosoknak. Hallhatunk Nagykőrös életéről, fejlődéséről, szórakozási lehetőségeiről, az Arany-kultuszról s a nyári rendezvényekről. Zöldség - sátorban Két új műanyag termékkel segíti a nagyüzemi mezőgazdaságot a kazincbarcikai Borsodi Vegyi Kombinát. Fólia alatti nagyüzemi zöldségtermesztést tesz tehetővé az az új sátor, amelyet pvc-ből a gyárban készítettek. Az új sátor hét és fél méter széles, három méter magas, és a hosz- szúsága akár a száz métert is elérheti. A sátor tartóvázát hajlékony, de mégis kellőképpen szilárd műanyag csövekből szerelték össze. A szőlőtartó betonoszlopokat eddig a nagyüzemekben a végükön nehézkesen kezelhető betontuskókkal húzatták, rögzítették. A Borsodi Vegyi Kombinátban olyan, percek alatt teljes rögzítőszilárdságű bonamid csigát szerkesztettek, amely egy fémrúd segítségével becsavarható a talajba. Az új csigát a Tokaj-hegy- alján tevő mádi Rákóczi Termelőszövetkezetben próbálták ki, ahol kitűnően bevált. SPORT Asztalitenisz-sikerek A nagykőrösi férfi asztaliteniszezők közül (egy időben) a megyeiek a Sportotthonban az NB III-asok a fővárosban küzdöttek a csapatbajnoki pontokért. NB III Nk. Kinizsi—Tipográfia TE (Bp.) 9:7. Nk.: G. Bíró (4), Varga (2), Erdei (2), Kőházi (1). A rangadó jellegű mérkőzésen idegenben remekül játszottak a kinizsisek és bravúros, de megérdemelt győzelmet arattak. Megyei bajnokság Nk. Kinizsi II—Vecsést SE 11:9. Szoros és jó játékot hozó volt a 4 órás rangadó, jó játékkal és győzelemmel. Győztesek: Horváth (4), Perlaki (2), Pörge (1), Szalai (1) és Horváth—Pörge (2), Szakács K.— Perlaki (1). Nk. Kinizsi ifi—Vecsési SE ifi 6:4. Nyertek: Berecz (3), Tóth I. J. (2) és Kustár (1). ★ A Pest megyei női csapat- bajnokság 1976. évi végeredménye: 1. Abonyi TSír SK H 5 5--17: 310 2. Ceglédi VSE 66-112:10 10 3. Tököli KSK 6 3 - 3 27:33 6 4. Nagykőrösi Kinizsi 7 2-5 25:45 4 5. Gödöllői SC 6 - - 6 9:51 6. Dunai Kőolaj (Százhalombatta) n törölve 7. Váci Kötött visszalépett 8. Váci Egészségügyi SE visszalépett Az 1976-ban alakult nagykőrösi női csapat (a törölt találkozókkal együtt) összesen 9 találkozón szerepelt, s háromszor győzött, összesítésben: mérk. játék győz °/o Szomolányi Ilona 9 27 17 62 Langer Zsuzsa 8 24 11 45 Sohajda Edit 8 24 4 16 Kucsma Barbara 1 3 Szomolányi—Langer 8 8 2 25 Szomolányi —Sohajda 1 1 Szerda KÉZILABDA Miskolc: a középiskolás (diák) bajnokság országos döntője. LABDARÚGÁS Kinizsi-sporttelep, 17 óra: Nk. Kinizsi vegyes—Pest megyei ifjúsági válogatott, baráságos mérkőzés. MODELLEZÉS Szeged: repülőmodellek or- országos bajnoksága. TORNA Győr: a XIII. nyári úttörőolimpia országos döntője. S. Z. Mit látunk ma a moziban? Púpos lovacska. Mesefilm. Előadás kezdete: 4 óra. Katharina Blum elveszett tisztessége. Színes magyarul beszélő nyugatnémet film. (16 éven felülieknek.) Előadás kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A BÁNOMI ISKOLÁBAN Edith Piai. Francia film. Előadás kezdete: 7 óra. \
