Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-02 / 128. szám

A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPAS ES XXI. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM 1977. JÜNIUS 2., CSÜTÖRTÖK Tagja harminchat szövetkezet • Eredményes közös vállalkozás Tranzittelepen veszik át az árut ABONYI KRÓNIKA ÚJ ÜZEM SZÜLETETT Érvényesül a munkahelyi demokrácia őréneknél — a közlekedésről A városi-járási közlekedés- biztonsági tanács az MHSZ székházéban a napokban a járás és város óvodavezetői részére előadást tartott. A tanácskozást Rétyi Pál rendőr alezredes, a KBT já­rási-városi titkára nyitotta meg, majd dr. Dutka Antal, a Pest megyei KBT megbízott titkára tartott tájékoztatót, az eddig elért eredményekről. Hangsúlyozta, hogy nem elég a közlekedési ismereteket csak iskolás- vagy felnőtt korban megismerni, hanem már az óvodásokat is oktatni kell. Nem mindegy, hogyan, milyen formában foglalkoznak a gyer­mekkel, hiszen fogékony az újra, ismeretlenre, de helyte­len dolgokat is elsajátíthat. Az óvodás korúaknái a szü­lők példamutatása, nevelése érvényesül elsősorban. Sok esetben nem kapnak megfe­lelő felvilágosítást a helyes közlekedésről, az apróságok. Az óvodákban arra is van mód, hogy szemléltetéssel egy­bekötve tanítsanak közleke­dési alapismereteket. A KBT két óvodának vásárolt közle­kedési játékokat, eszközöket. Abonyban és Cegléden elké­szült a közlekedési park, ame­lyeket járművekkel láttak el. A közlekedési parkban meg le­het tanulni a helyes közleke­dést, szabályos kerékpározást. Több szülő kis kerékpárt vá­sárol gyermekének, de külö­nösen lakótelepeken, nincs le­hetőség a biztonságos gyakor­lásra. Az idén két óvodában tervezi a KBT közlekedési ját­szóudvar létesítését, filmve­títést, s egyéb rendezvénye­ket is több helyen tartanak. Pest megyében 1976-ban a közúti balesetek 4,6 százalé­kában gyermek volt a szen­vedő alany. 73 sérüléssel járó baleset volt, melyek nagy ré­sze, kellő ismeret birtoká­ban, elkerülhető lett volna. Az előadást filmvetítés kö­vette, majd több hozzászó­lás, javaslat hangzott el. Sziráki Péter, a városi-járási KBT-elnökség tagja író az üzemben Ma, csütörtökön délután há­rom órakor a húsipari vállalat­nál a szakszervezeti bizottság és a könyvtár rendezésében Palotai Boris részvételével író —olvasó találkozót tartanak. Edzett ifjúságért Mozgás, mindenkinek! Június 5-én, vasárnap dél­előtt játékos vetélkedő lesz a ceglédi strandon 9—12 óráig, amelyen felnőttek és gyerekek egyaránt részt vehetnek. Lesz evezős verseny gumimatracon, gyermek és felnőtt futam, csa­ládi váltó, labdavezetés vizen. Délben vízilabda bajnoki mér­kőzés kezdődik. Fűvel tömött zsákot visz egy ember, kerékpárján tolja. Így könnyebb. Ugyan, minek kell ennyi fű? Hogy minek? Hát a nyülaknak. Otthon a kert vé­giben takaros ketrecsor áll, benne seregnyi tapsifüles. A gazdájuk a kisállattenyésztő csoport tagja. A Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ támogatja a kisállattenyésztő­ket, s szakcsoportba tömöríti őket, tenyészállatokkal, takar­mánnyal segíti munkájukat. A nyulászat exportszempontból hasznos, az ízletes és tápláló nyúlhúst külföldi piacon kere­sik. Mint Kollár József, a szö­vetkezet felvásárlási osztályve­zetője és Szalatkay Sándor, a szövetkezet mezőgazdásza mondta, főleg a házinyúl- tenyésztés szorgalmazása és fejlesztése terén értek el ered­ményeket. Cegléden, Csemő- ben, Jászkarajenőn több ház­nál is szervezetten foglalkoz­nak nyúlneveléssel. A csoportok tagjai 450 anya- nyulat tartanak. Régebben a kaliforniai és az új-zélandi fajta volt a sztár, most emel­lett magyar tenyésztésű bikali fehérgyöngy fajtájú anyanyu­Hét esztendeje hogy közös vállalkozásba fogott több Dél- Pest megyei termelőszövetke­zet, és hozzájárulásukkal meg­alakult a MEZÖKÖV, ceglé­di központtal. Feladata az lett, hogy a beszerzés és az értékesítés gördülékenységét segítse, szervezzen, megrende­lést, üzletet bonyolítson, pia­cot keressen, támogassa a háztáji gazdaságokat, a lakos­ság hasznára. Néhányan kezd­ték, s ma már harminchat tag­szövetkezete van Dél-Pest megye területén a MEZÖ- KÖV-nek, vagyis kettő kivétellel mind a tagok sorába lépett. Mint a vállalkozás vezetője, Treszkai Barna elmondta, nem a va- gyonbetét, hanem a forgalom jellemző náluk. A betét, amellyel a termelőszövetkeze­tek beléptek, nem sokkal több, mint félmillió forint. A ME- ZÖKÖV viszont most, az év első négy hónapjában közel 13 millió forint forgalmat bo­nyolított le, javarészt a tag­szövetkezetek hasznára. Van kilenc termény boltjuk, s három olyan, amelyben zöld­séget is árusítanak. Cegléden sokan ismerik, s felkeresik a jó vezetőnőjéről és megfelelő árujáról ismert Budai úti üz­letet, a piactéri elárusító he­lyet, ahol újabban olyan friss és választékos zöldségfélét kapni, amilyennel eddig ceg­lédi vevő tavasz végén még mutatóban sem találkozott. Árusítanak a Klauzál téri csarnokban Budapesten, van boltjuk Törökszentmiklóson, Szolnokon, Nagykörösön, Cse- mőben, Nyársapáton és Tá- piógyörgyén, Abonyban most folytatnak tárgyalásokat, s Cegléd külső területén, az Örkényi úton kívánnak üze­meltetni egyet. A terménybol- tok a különféle tápok érté­kesítésével a háztáji gazdasá­gok korszerű ellátását segítik. Január óta elosztó telepük van a budapesti Bosnyák téri piacnál, a Fűrész utcában. A telep áruforgalma tranzit jel­legű, közösen oldják meg a termelőszövetkezetek piaci ér­tékesítéseit. Ettől 40 millió forint évi forgalmat várnak, s lakkal is foglalkoznak. Jász­karajenőn legutóbb 113 nemes anyanyulat adtak ki tenyész­tésre azzal a kikötéssel, hogy a nyulászok a szaporulatból két év alatt minden anya után 50 utódot eladnak a szövetke­zetnek. A környéken a húsgalamb­tenyésztés is terjed, éppen ezért az ÁFÉSZ galambfelvá­sárlással is foglalkozik. A negyven dekán felüli csupasz galambért már jól fizetnek, s a gazdák jövedelmezőnek tart­ják a galambtartást. Régebben Cegléd környékén sokan foglalkoztak libanevelés­sel. Ezt szeretnék felújítani megint. Jászkarajenőn liba­hizlaló szakcsoportot szervez­nek, gépet adnak a töméshez, amely a munkát megkönnyíti. Segítségével óránként akár 120 jószágot meg lehet tömni, s nem kell attól tartani, hogy a kukoricaszem mellécsúszik, s pusztul a szárnyas. Az ÁFÉSZ libahizlalási akcióját érdeklő­dés előzi meg, hiszen ezért is jó pénz jár, s a nagy májú libákért felárat fizetnek. K. L. ennek a telepnek köszönhető, hogy spárgával, friss termésű főzőtökkel, karfiollal a ceglé­di piaci standot is kora ta­vasztól ellátták. A tranzitte­lepről beszerzési áron érkezik a zöldség, a gyümölcs Cegléd­re. Ezzel is szeretnék ismer­tebbé tenni a köztudatban a MEZÖKÖV vállalkozás nevét. Mozgalmasak a napok a ceglédi központi irodában. Kattog a telex, kopognak az írógépek, cseng a telefon: igyekeznek gördülékenyen intézni minden ügyet. A na­pokban kötöttek szerződést a nagykőrösi Arany János Ter­melőszövetkezet káposztater­mésére. Tárgyaltak a ceglédi Lenin Termelőszövetkezettel, a tangazdasággal, az abönyi Üj Világ Termelőszövetkezet­tel, amelyiknek kertészete van. Megbeszélést folytattak a törteit Dózsa Tsz-szel a csemői közös gazdasággal szállításról, értékesítésről. Várhatóan az összes áru­forgalmuk 30 százaléka lesz a zöldségféle. Tárgyaltak Siófokon arról, hogy a nyári ellátást segíteni, fiókállomást létesít a Bala­ton déli partjának központjá­ban a MEZÖKÖV. Ügyintézésük egy-egy ága­zata: az idén szállítottak 6 ezer hektoliter bort a soltvad- kerti borgazdaság palackozó­jába, főként a háztáji szőlők­ből érlelt jó nedűt. A Fertő- di Nádgazdaságot segítve fog­lalkoztak nádforgalmazással is. Félmillió kévét értékesí­tettek, s megjegyezték: nem ismerik fel eléggé a taggazda­ságok a nád betakarításával járó hasznot, pedig a nád, ha áll, akkor haszontalan, vágva jól jövedelmez. Női kézilabda: A megyei bajnokság vasár­napi fordulójában nem kísér­te siker a ceglédiek szerep­lését, hazai pályán nagy ará­nyú vereséget szenvedtek el. Csepel Autó—Ceglédi VSE 20:8 (11:1). CVSE: Steffner — Vígh (1), Lengyel, Hódos (3), Dankó (1), Csendesné, Katona (3). Csere: Gyöngyösi. Mindjárt kezdés után, a Vasutas szerzett ve­zetést, de az első félidőben már nem sikerült több gólt lőnie. Sorrendben tizenegy­szer jutott kapujukba a lab­da. Szünet után a vendégek jól tartották előnyüket. A CVSE mind védekezés­ben, mind támadásban gyen­ge volt, s ráadásul kapusa is alig védett valamit, a vendé­gek legtöbb próbálkozása gól­lal végződött. A nagy gyor­sasági fölényben lévő Autó ilyen arányban is rászolgált a győzelemre. Ifjúsági eredmény: Csepel Autó—Ceglédi VSE 19:4 (9:2). Góldobók: Dobozi (2), Dancsó (2). Labdarúgás: A CVSE II. csapata biztos győzelmet aratott, míg az if­júságiak váratlan vereséget szenvedtek. Az országos tartalékbajnok­ságban: CVSE 11.—Nyíregy­házi Spartacus 2:0 (1:0). Gól­lövők: Fekete, Csicsó. Az országos ifjúsági baj­nokság keleti csoportjában: Nyíregyháza—CVSE 2:1 (1:0). A vendégek 11-esből szerez­tek vezetést, majd a befeje­zés előtt 5 perccel lőtték győz­A taggazdaságok megbízá­sára gépjárműveket, gépeket szereznek be a termelőszövet­kezeteknek. Május végén há­rom, a gombai, a csemői, és az i abonyi József Attila Termelő­szövetkezet vehette át a ren­delt IFA négy kerékmeghaj­tású, fix platós tehergépkocsit. Üjabb öt, billenős IFA gép- i járművet a hónap végén ad­nak át a megrendelőknek. A ceglédi MEZÖKÖV vállal­ta, hogy hasznosítja a nyárs­apáti Haladás Termelőszövet­kezet egykori baromfitelepét, amely megszűnt. Ennek hasz­nát nemcsak a letelepedett cé­gek, hanem a nyársapátiak is élvezhetik, hiszen a kialakult raktározó, csomagoló bázi­sokon a helybeliek, főként az addig háztartásbeli lányok, asszonyok munkát kaphattak. A FERROKEMIA telephe­lyén télen és tavasz elején 100 vagon növényvédő szert csomagoltak eladásra. A HERMES vetőmagcsomagoló telepe jó hírnévnek örvend a környék lakói előtt. A közös vállalkozás segítségével az egykori Róna telepi tanyasi iskola elnéptelenedett épüle­téből iskolai szemléltetőesz­köz raktár és csomagoló hely lett. Nagykátán savanyítóüze­met működtetnek, ahol éven­te 25 vagon savanyított ká­poszta, paprika készül. Emel­lett néhány falatozót üzemel­tetnek. A MEZÖKÖV erre az év­re 4 millió forint hasznot ter­vezett, ennek negyed részét el­osztják a tagszövetkezetek kö­zött, a többit a forgóalaphoz és a bővítéshez szeretnék fel­használni. E. K. tes góljukat. Góllövő: Sza- nyi. Birkózás: Két ceglédi fiatal indult el a Budapesten megrendezett kötöttfogású viadalon, me­lyen az ifjúsági és junior- korosztályúak négy korcso­portban mérték össze erejü­ket. 57 kg-ban: 2. Kecskeméti István, aki elég jó verseny­zés után szerzett a hat induló között ezüstérmet. 52 kg-ban: 2. Sípos Győző. Ebben a súly­csoportban csak hárman vol­tak. Az országos vidéki ifjúsá­gi bajnokságon a Ceglédi VSE birkózói közül hárman har­colták ki a továbbjutást az or­szágos döntőbe. 57 kg-ban: 3. Kecskeméti István. 70 kg-ban: 3. Soltész János, 4. Győri Já­nos. Teke: A hét közben lejátszott mérkőzésén a KÖZGÉP SE nagy arányú vereséget szen­vedett Debrecenben. Debreceni MTE—KÖZGÉP SE 7:1 2651—2566. Jók: Sárik (456), Hlagyvik (431), Király (428). A hazaiak igen jó fát ütöttek, a ceglé­diek közül eredményével csak Sáriknak sikerült egyéni pon­tot szereznie. Az országos, vi­déki, felnőtt, egyéni bajnok­ságra Ózdon került sor. A ceglédiek szeneit az előcsatá- rozások során továbbjutó, válogatott Tornyost Lajos kép­viselte. A KÖZGÉP SE ver­senyzője 859 fát ütött, s jogot nyert arra, hogy az országos egyéni döntőn is indulhasson U. L. Az üzemek életében sok olyan kérdés van, amelynek eldöntése az ott dolgozók vé­leménye, javaslata alapján a leghelyesebb. Ez a felismerés azonban csak fokozatosan vált. gyakorlattá, a dolgozóknak az üzemi élettel összefüggő kér­dések eldöntésébe való be­vonása lépésről lépésre követ­kezett be. A Budapesti Kötőipari Szö­vetkezet abonyi üzemében nyomon követhető a végbe­ment változás. Az üzemi, munkahelyi de­mokrácia térhódításának szemléletes példája ez a munkahely. Az üzem 1970-ben települt a nagyközségbe, és az ott dol­gozók többsége akikor kapcso­lódott be először a szervezett, irányított munkába. Közülük sokan a háztartást cserélték fel kenyénkereső foglalkozás­sal — Kezdetben egyedül áll­tam — emlékezik Szabó Dezső üzemvezető. — Egy személy­ben voltam vezető és az egyet­len szakmunkás. Sokáig nem lehetett más célom, mint, hogy az emberek elsajátítsák az alapvető szakmai fogásokat, megismerkedjenek feladatuk­kal. Amint gyarapodott a dol­gozók szakmai ismerete, a termelési feladatok megvaló­sításával párhuzamosan mind szélesebb körben bontakozott ki az üzemi demokrácia. A vezetőség ara törekedett — ét» törekszik ma is —, hogy min­den ember érezze, szükség van véleményére, javaslatára, Szabados Károly né, aki kez­dettől ezen a munkahelyen dolgozók, így beszélt erről: — Általában mindenben meghallgatnak, kíváncsiak a véleményünkre. Az eltelt több mint hat év alatt sok javas­latot tettem, s ezek többsége megvalósult. Az utóbbi idő­ben például gondot okozott egyes munkafolyamatoknál a torlódás, ugyanakkor máshol nincs . munka Javasoltam az üzemvezetőnek, hogy a sza­bászok munkáját úgy szervez­ze meg, hogy minden munka­asztalnál folyamatos és egyen­lő megterhelés mellett dol­gozzanak. A munkahelyi demokrácia gyakorlásának öt fóruma van az üzemben. Az üzemvezetők értekezletét rendszeres időkö­zönként’ tartják a fővárosi köz­pontban. A tanácskozáson a szövetkezet egészének műkö­déséről tárgyalnak, ott hatá­rozzák el a soron levő felada­tokat, az üzemvezetők elmond­ják az általuk vezetett kol­lektívák észrevételeit, gond­jait. Abonyban az értekezletek után röpgyülésen beszélik meg a tennivalókat. Félévenként rendeznek terme­lési tanácskozást, ahol a gazda­sági eredményeket értékelik, és megbeszélik a további fel­adatokat. Ilyenkor meghívják a helyi párt- és tanácsi veze­tőket, hogy ők is tájékozódja­A gyermeknap alkalmából az abonyi általános iskolák gaz­dag programot állítottak össze. A kisegítő iskolában Varga Ilona tanárnő, a Somogyi isko­lában Pólyák János igazgató, a Gyulai Gaál iskolában Mo­csári József tanár köszöntötte a gyerekeket. Mindenhol kis­dobosokat és úttörőket avat­nak az üzem életéről. A részközgyűlést általában az albertirsai üzemmel közösen rendezik, és olyankor az évi munka áll a középpontban. Valamennyi fórum alkalmas arra, hogy a vezetők és veze­tettek kicseréljék véleményü­ket. — Amikor üzemünk 1970- ben a helybeli művelődési ház tánctermében — ideiglenes he­lyén — megkezdte a munkát, u kívülállóknak is szemet szúrt, hogy dolgozóink feltű­nően sokat cigarettáznak kinn az udvaron. Azóta lényeges szemléletbeli változás történt — mondotta Szabó Dezső. — \ munkások fegyelmezettek, többségük jól dolgozik, és en­nek megfelelően keres. Ebben a fejlődésben szerepet játszott az üzemi demokrácia kibon­takozása is. Az üzemvezető véleményét Igazolják a termelési eredmé­nyek. Rendszeresen teljesítik az eves tervet, minőségi kifo­gás alig akad. Arra is szükség van, hogy a dolgozók általá­nos és szakmai műveltsége emelkedjen. A kötőüzemben még csak három szakmunkás van, a többi betanított. A dol­gozók többsége két-három munkafolyamatot elsajátított. Sok az élenjáró, példamutató munkás, akihez a többiek igye­keznek felzárkózni. A munkahelyi demokrá­cia fejlesztésében nélkü­lözhetetlen a pártszerve­zetek közreműködése. A kötőüzemben ugyan nincs pártszervezet, de sokat segít a -KISZ. Márton Ilona, az alapszervezet vezetőségi tagja elmondta, hogy a fiatalok elé­gedettek a munkahelyi körül­ményekkel, de ha úgy érzik, hogy valami nincs rendjén, elmondják a véleményüket, és meghallgatásra találnak. Ha szükséges, az intézkedés sem marad el. Gy. F. Kiállítás és hangverseny Abonyban rendszeresek a kulturális események. A Pető­fi Sándor Művelődési Házban a képzőművészeti szakkör ha­todik alkalommal rendezte meg zsűrizett anyagának kiál­lítását. A június 12-ig tartó tár­laton Barnóth Zoltán, Blaskó Sándor, Csernák István, Csík Zsolt, Heiling György, Hor­váth Gábor, Király Zsuzsanna, Kovács István, Magyar Imre, Nagy Mária és Tóth László al­kotásait láthatják az érdeklő­dők. A Szegedi Zeneművészeti Szakiskolában az abonyi Biha­ri János Zeneiskola három egykori növendéke, Böröcz Má­ria, Gajdos Éva és Győré Éva a közeljövőben befejezi ta­nulmányait. A jövendő zene­oktatók hangversenyt adtak a nagyközségben. Műsorukon Bach-,, Bartók-, Beethoven-, Chopin-, Mozart- és Prokofjev_ művek szerepeltek. tak, és megjutalmazták a moz­galomban és a tanulásban élen­járókat. A programot dalos, játékos műsor, tábortűz egé­szítette ki. A Gyulai Gaál Mik­lós általános iskola zenei ta­gozatos diákjai a művelődési házban adtak műsort. Felvé­telünk az iskola kórusának fellépését örökítette meg. Kisállattenyésztő szakcsoportok Syulat, libái, galambot tartanak Az ÁFÉSZ ösztönzi a gazdákat NÉGY SPORTÁG Itthon kaptak ki a női kézilabdások CEGLÉDIEK AZ ORSZÁGOS DÖNTŐBEN Zengett a dal Gyuráki Ferenc felvétele k k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents