Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-22 / 145. szám
%Múm> 1977. JÜNIUS 22.. SZERDA Leonyid Brezsnyevfranciaországi látogatásának napja (Folytatás az 1. oldalról) A francia elnök határozottan. leszögezte, hogy a nemzetközi helyzet megítélésében, a problémák értékelésiben a Szovjetunió és Franciaország álláspontja igen sok vonatkozásban azonos, vagy közel- áll egymáshoz. Mivel Giscard d’Estaing az enyhülés feltételeiről szólt, a tanácskozást követő sajtó- értekezleten az újságírók meg- • kérdezték Leonyid Zamjatyin szovjet szóvivőt, mi ezzel kapcsolatban a szovjet fél állás- pontja. A szovjet szóvivő rá- \ mutatott: a francia elnök ál- tál aláhúzott feltételek szerepelnek a Helsinkiben elfogadott záróokmányban, a Szov< jetunió mind ezeket, mind a -• záróokmány más előírásait is- tiszteletben tartja. Giscard d’Estaing a feltételek között „V említette az ideológiai küzdelem mérséklését is. Zamja- tyin ezzel kapcsolatban kije- . len tette: az ideológiák küzdelmét nem lehet megszüntetni. Más azonban ez a küzdelem , és más a beavatkozás az országok belügyeibe. Az Amerikai Egyesült Államok az új elnöki tapácsadó, Brzezinski elmélete szerint most ideológiai küzdelmet folytat, valójában azonban ez beavatkozás a szocialista államok belügyeibe, nem küzdelem, hanem háború, sokban emlékeztet Adenauer és Churchill korszakának hidegháborújára. Ezt a beavatkozást természetszerűleg nem lehet ideológiai kiiz- delemnek minősíteni. Koszorúzás Leonyid Brezsnyev kedden Rambouillet-bői visszatért Párizsba és megkoszorúzta az . ismeretlen katona emlékművét. Kíséretében volt Raymond Barre miniszterelnök, valamint a szovjet küldöttség számos tagja. A Diadalív környékén nagy számban gyűltek össze az érdeklődő párizsiak, és szívélyes fogadtatásban részesítették a magas vendéget. A Diadalívnél Brezsnyevet katonai tiszteletadással köszöntötték. Jelen volt Yron Bourges hadügyminiszter, továbbá Párizs katonai kormányzója. A környéket szovjet és francia zászlókkal díszítették fel. A szovjet államfő hatalmas vörös rózsacsokrot helyezett el a sírón, miközben a katonai kürtök a gyászindulót játszották. Brezsnyev beírta nevét az emlékkönyvbe, s ellépett a háborús veteránok sorfala előtt. Fogadás a szovjet nagykövetségen Az SZKP KB főtitkára ezután a párizsi szovjet nagy- követségre hajtatott, ahol fogadást adtak a francia nemzetgyűlés francia—szovjet parlamenti csoportja, és a Francia—Szovjet Baráti Társaság vezetői tiszteletére. A rendkívül szívélyes, baráti légkörű fogadáson a szovjet államfő rövid nyilatkozatot tett, s ebben kijelentette: elégedett tárgyalásainak eredményével. A szovjet televíziónak adott nyilatkozatában aláhúzta, hogy a megbeszélések légköre igen nyílt és őszinte volt, nem riadtak vissza attól, hogy igen határozottan kifejtsék véleményüket. Még akkor sem, ha az első hallásra talán nem volt mindig kellemes. A lényege azonban az — hangoztatta Brezsnyev —, hogy a Szovjetunió és Franciaország egyaránt tevékenyen harcol az enyhülésért, a háború, különösen pedig a nukleáris háború ellen. A városházán Leonyid Brezsnyev és kísérete ezután a városházára látogatott. A vendéget a köz- társasági gárda lovasdíszegy- ságei részesítették katonai tiszteletadásban, s a városháza kapujában Jacques Chirac volt miniszterelnök, Párizs város polgármestere üdvözölte. A fogadáson jelen voltak a városi tanács tagjai. A rövid fogadáson Brezsnyev és Chirac ajándékokat cseréltek. A hangulat baráti és szívélyes volt. Vacsora az Elyséepalotáhan Ezt követően a szovjet államfő az Elysée palotában részt vett azon a vacsorán, amelyet vendéglátója, Valery Giscard d’Estaing elnök adott a tiszteletére. A vacsorán részt vettek a francia kormány tagjai, neves közéleti személyiségek, valamint a Leonyid Brezsnyewel érkezett hivatalos személyiségek. Giscard d’Estaing és Leonyid Brezsnyev pohárköszöntőt mondott. A vacsora meleg baráti légkörben zajlott le. Pohárköszöntök Giscard d’Estaing pohár- köszöntőjében arról beszélt, hogy Franciaország és a Szovjetunió különbözik ugyan egymástó^ méreteiben, erejében, de sem az a tény, hogy eltér a társadalomról alkotott felfogásuk, sem pedig az, hogy különböző szövetségi rendszerhez tartoznak, nem jelent számukra elháríthatatlan akadályt kapcsolataik fejlesztésében, a párbeszédben. A francia államfő hosszan fejtegette az enyhülésről alkotott francia koncepciót. Mint mondotta, az enyhülés folyamata nem arra való, hogy megpróbálják takargatni az eltéréseket, amelyeket úgysem lehetne leplezni. A jobb megértés és az enyhülés révén az enyhülés eszközül szolgál arra, hogy felülemelkedjünk e problémákon, s egy napon túl is jussunk rajtuk — tette hozzá. Ebben a szellemben kell értelmezni — hangoztatta — a helsinki záróokmányt mind az államközi, mind pedig az egyes emberek közötti kapcsolatokban. Giscard d’Estaing megismételte délelőtti politikai tárgyalásokon kifejtett nézeteit arról, hogy az enyhülésnek meghatározott feltételei vannak. A helsinki záróokmányban foglalt elvek közül a francia elnök ilyen feltételként kiemelte a be nem : avatkozás elvét, a szabadságjogok és az emberi jogok tiszteletfcen- t.artását, és hangsúlyozta, hozy Párizs szerint az enyhülésnek az egész világra ki ke1! terjednie. Ugyancsak kifejtette azt a nézetét, hogy az ideológiai h^rc terén mérsékletre van szükség. A leszerelési kérdésekről szólva a francia államfő aláhúzta ezek fontosságát, kiemelve, hogy Franciaország kész részt venni a leszerelés megvalósítására irányuló erőfeszítésekben, ha a cél a valódi általános és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósuló leszerelés lesz, emely senkivel sem tesz kivételt és lehetővé teszi azt. hogy az egyes államok megfelelően szavatolhassák biztonságukat. A köztársasági elnök szólt arról, hogy a világ egyes körzeteiben mutatkozó feszültség aggodalmat okoz mindazoknak, akik felelősek a békéért. E körzetek között említette a Közel-Keletet és Dél-Kelet Afrikát. A Közel-Kelettel kapcsolatban az igazságos és tartós rendezés érdekében mindent meg kell tenni, amelynek elveit egymáshoz hasonló módon határozták meg. Giscard d’Estaing végül annak a nézetének adott kifejezést, hogy a nemzetközi együttműködés kibővítése megköveteli a kétoldalú szovjet—francia kapcsolatok továbbfejlesztését. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az 1975—1979 közötti kereskedelmi forgalom háromszorosa lesz az előző öt év forgalmának. A továbbiakat Raymond Barre francia miniszterelnök soron következő moszkvai látogatása idején határozzák majd meg — mondotta. 'k Leonyid Brezsnyev, az Ely- sée-palotában a tiszteletére adott vacsorán rámutatott: Európa békéje még korántsem olyan szilárd, mint amilyennek látni szeretnénk. A békét számos nyílt és burkolt veszély fenyegeti, a fő veszély a fegyverkezési verseny, amely nem szűnt meg, sőt növekszik. A fegyverkezési versenyt az a szennyes propaganda gyorsítja meg, amelyet az enyhüléssel szemben ellenséges körök folytatnak. Brezsnyev megismételte: világunkban ma nem létezik égetőbb kérdés, nincs fontosabb feladat, mint az, hogy véget vessünk a fegyverkezési hajszának. A jelenlegi körülmények között rendkívül súlyos veszély az a lehetőség, hogy a nukleáris fegyverek világszerte elterjednek, új tömegpusztító fegyverrendszereket fejlesztenek ki. Országunk mind most, mind a jövőben minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza az események ilyen alakulását. Szeretnénk, ha Franciaország ugyancsak ennek érdekében fejtene ki tevékenységet — hangsúlyozta. Brezsnyev leszögezte: az általános és teljes leszereléshez vezető út még minden bizonynyal igen hosszú lesz, de biztosítani kell a haladást ennek a célnak elérése érdekében. Érthető, hogy ez a kérdés lényeges helyet foglalt el a Giscard d’Estaing elnökkel folytatott eszmecserében. Örömmel állapítom meg — mondotta az SZKP KB főtitkára —, hogy e kérdésekben, véleményünk szerint, mind jobban megtaláljuk a l^pzös nyelvet. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke aláhúzta, hogy a világ számos részében vannak súlyos következményekkel terhes, a békét fenve- gető megoldatlan problémák. A két ország eltérően ítélheti meg az egyik vagy a másik kérdést, mindazonáltal az a véleményünk, hogy Francia- ország és a Szovjetunió nagyfokú felelősségének ösztönzőleg kell hatnia arra, hogy közös kezdeményezéseket tegyenek a béke érdekében. Franciaország és a Szovjetunió társadalmi rendszere egymástól eltérő. Ez azonban nem változtat azon, hogy együttműködésünk a nemzetközi élet szilárd és hasznos elemévé vált — mondotta beszédeben Leonyid Brezsnyev, majd megállapította, hogy Franciaország és a Szovjetunió növekvő gazdasági kapcsolatai jó alapot jelentenek a politikai együttműködéshez. CSM RÖVIDEN... AZ ARGENTÍNAI Mendo- zába térítették kedden a Lan Chile chilei légitársaság egy Boeing—727 típusú repülőgépét, amely Antofagastából Santiagóba tartott. A mendo- zai repülőtéren katonaság vette körül a gépet, amelyen az első értesülések szerint 70 utas tartózkodott. MOAMER EL KADHAFI ezredes, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam Legfelsőbb Népi Kongresszusa Legfelsőbb Titkárságának főtitkára négynapos hivatalos baráti látogatásra Jugoszláviába érkezett. A KGST fejlődése vonzó példa a világ népei számára Lézár György felszólalása Varsóban (Folytatód az 1. oldalról) Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke felszólalásában a következőket mondotta: Kedves elvtársak! Tisztelt Jarosze wicz elv- társ! Tisztelt Koszigin elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magj’ar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében üdvözlöm ünnepi megemlékezésünk valamennyi résztvevőjét. Pártunk és kormányunk, egész népünk nevében megkülönböztetett tisztelettel köszöntőm a Szovjetunió Kommunista Pártját, annak lenini Központi Bizottságát, a Szovjetunió kormányát, a kommunizmust építő szovjet népet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmet formált. Október szülötte, a Szovjetunió, amely hatvan esztendeje elsőként lépett az osztálynélküli társadalom felépítésének útjára, ma a három földrészre kiterjedő szocialista világrendszer legtapasztaltabb és leghatalmasabb állama. A Szovjetunió és a szocialista világrendszer dinamikus fejlődése korunk meghatározó tényezője, megingathatatlan támasza a békének és a haladásnak. Marxista—leninista pártjaink vezetésével, megbonthatatlan szövetségben a kommunizmust építő Szovjetunióval, országaink hatalmas sikereket értek el a szocialista társadalom építésében. Szoros testvéri összefogással, magabiztosan haladunk azon az úton,, amelyet, hatvan évvel ezélőtt a Nagy Október eszméi jelöltek ki. Olyan korban élünk, amikor ezek az eszmék egyre újabb tömegeket hódítanak meg, amikor az imperializmus ellen folyó világméretű harcban a békéért, a nemzeti függetlenségért és a szabadságért küzdő népek biztos támaszra találnak a Szovjetunió, a szocialista országok internacionalista politikájában. Népeink mélyen átérzik, hogy az igazi hazafiság elválaszthatatlan a proletár internacionalizmustól. Mi, magyarok, saját tapasztalatainkból is meggyőződhettünk róla, hogy milyen pótolhatatlan erőt jelent a testvéri szocialista országok internacionalista összefogása, a megbonthatatlan barátság és a szoros együttműködés. Sikeres előrehaladásunk biztos záloga, hogy erős szálak fűzik hazánkat a Szovjetunióhoz és a többi testvéri szocialista országhoz. Meggyőződésünk, hogy senki sem lehet hazája érdekeinek hű képviselője, ha nem hatja át gondolkodását és cselekvését az internacionalizmus. Ugyanígy nem lehet internacionalista az, aki szovjeten enes, aki alábecsüli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmet formáló jelentőségét, a szocializmus és kommunizmus építésének hat évtizedes tapasztalatait. Az internacionalizmus, a testvéri szolidaritás és az általánosítható tapasztalatok alkotó alkalmazása azonban nemcsak a mi közösségünk, de a világ valamennyi komKonstruktív vita Belládban Kedden Belgrádban a 33 európai ország, valamint Kanada és az Egyesült Államok képviselői folytatták tanácskozásukat az őszi belgrádi találkozó előkészítéséről, napirendjének meghatározásáról. A konstruktív munkalégkörben folyó vita alapját — mint ismeretes — egy szovjet és egy közös brit—amerikai indítvány képezi. A delegációk kedden csak egy ülést tartottak, s a munkát szerdán folytatják. A jugoszláv fővárosban egyébként úgy tudják, hogy a konferencián részt vevő 9 európai semleges és el nem kötelezett ország — miután képviselőik már eddig is több külön megbeszélést folytattak — a közeljövőben, esetleg már szerdán, ugyancsak javaslatot terjesztenek elő az őszi találkozó napirendjét illetően. A magyar delegáció miniszterelnök. a tárgyalások alatt, középen Lázár György munista és munkáspártjának erőit megsokszorozza a társadalmi haladásért vívott harcban. A Magyar Szocialista Munkáspárt mélyen átérzi ezt, szolidáris a kapitalista világban dolgozó kommunista pártokkal és meg van győződve róla, hogy az internacionalizmus a kommunista mozgalom legyőzhetetlen ereje. Kádár János elvtárs, pártunk Központi Bizottságának első titkára rámutatott: A proletár internacionalizmus alapvető ismérvének tekintjük a mai viszonyok között: a nemzeti és nemzetközi érdekek egyeztetését, az egységre való törekvést, az egymás kölcsönös támogatását, az elvtársi együttműködést, a legfőbb politikai kérdésekben a kollektiv állásfoglalás és cselekvés kialakítását, a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján. Valljuk — és gyakorlatunkban az élet -jgazolia —, hogy a szocializmusért, a tánsadal-.. mi haladásért folytatott harcban nélkülözhetetlenek a nemzeti sajátosságok figyelembevételével hasznosított nemzetközi tapasztalatok. Október szelleme, országaink internacionalista politikája nélkül nem jöhetett volna létre a KGST sem, amely ma élő példája a leghaladóbb társadalmi rendszerű országok gazdasági összefogásának és együttműködésének. Bizonyítéka annak, hogy az integráció és a nemzeti felemelkedés nem egymással ellentétes folyamat, hanem gyümölcsözően egymásra ható tényezők. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusán Leonyid lljics Brezsnyev elvtárs — aki lankadatlan figyelmet fordít a szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlesztésére — teljes joggal mutatott rá: Nemcsak kölcsönös, nagy gazdasági előnyről van szó, hanem roppant politikai jelentőségű feladatról is, nevezetesen, közösségünk anyagi alapjának a megerősítéséről. S valóban a szocialista világrendszer államai között létrejött új típusú kapcsolatok, a KGST keretében megvalósuló együttműködés, az egyre jobban kiteljesedő szocialista gazdasági integráció — ‘közösségünk gazdasági fejlődésének pótolhatatlan forrása. Ugyanakkor a világ népei számára vonzó példa, amely mind magsísabb színvonalon valósítja meg az egyenjogúságra és a kölcsönös előnyökre épülő nemzetközi munkamegosztást. A KGST erősítése útján a szocialista nemzetek is erősödnek, ugyanakkor növekszik befolyásuk és tekintélyük a világban. Tisztelt elvtársak! Pártunk XI. kongresszusa határozatainak útmutatásait követve, népünk a fejlett szocialista társadalom felépítésén munkálkodik. Mélyen tudatában vagyunk, hogy a békés alkotó munka legfontosabb nemzetközi feltétele szoros szövetségünk és megbonthatatlan barátságunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ezért, mint eddig, a jövőben is teljes erőnkkel részt vállalunk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közös feladataiból. Egész dolgozó népünk arra készül, hogy világtörténelmi jelentőségéhez méltóan ünnepelje meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom . évfordulóját A csepeli dolgozók szocialista munkaversenyt kezdeményeztek a forradalom hatvanadik évfordulójának tiszteletére. Kezdeményezésük hazánkban tömegmozgalommá vált, sőt — örömünkre — nemzetközi visszhangra is talált. Népünk alkotó törekvése is a Nagy Október eszméjét fejezi ki. Szívből köszöntjük a Szovjetuniót, a kommunizmust építő szovjet népet világraszóló nagy történelmi sikereiket. Üdvözöljük a Szovjetunió új alkotmányának tervezetét, amely híven kifejezi a Szovjetunió hatalmas eredményeit, a kommunizmus építésének ragyogó távlatait. Tisztelettel és szeretettel köszöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártját, amely magasra emeli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom lenini zászlaját. Szívből kívánjuk, hogy ^erő- södjék tovább a testvéri szocialista országok megbonthatatlan egysége és örök barátsága. Beszámolók a KGST-üIésszakon A delegáciővezetők felszólalásai után a délutáni órákban beszámolókkal folytatódott a plenáris ülés. Elsőként Kazimierz Olszewski lengyel miniszterelnök-helyettes, a KGST Végrehajtó Bizottságának soros elnöke ismertette a KGST szerveinek és szervezeteinek a két ülésszak között végzett tevékenységét. Ezután Nyikolaj Bajbakov, a KGST tervezési együttműködési bizottságának elnöke számolt be a hosszútávú együttműködési célprogramokról, majd Václav Hula miniszterelnök-helyettes, csehszlovák képviselő az atomerő- művi gépgyártási szakosodás és kooperáció kérdéseiről. A délutáni szünet előtt utolsóként Vlagyimir Kirillin, a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának elnöke szólt a komplex program tudományos-technikai együttműködési feladatainak végrehajtásáról. A plenáris ülés folytatásakor Nyikolaj Inozemcev akadémikus beszélt az 1976— 80-as időszakra vonatkozó hosszúlejáratú külkereskedelmi megállapodások teljesítéséről. Az 1981—85. közötti időszakra vonatkozó népgazdasági tervek koordinációjának programját Huszár István miniszterelnök-helyettes, hazánknak a KQST tervezési együttműködési bizottságában tevékenykedő képviselője ismertette. ■ I
