Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-21 / 144. szám

' 1977. JŰNIUS 31.. KEDD Uűiiav Ármunka, kis hibákkal M indenki hallotta már azt az anekdotát, amelyben a molnár megkérdezi inasát: Kivetted a vámot? Felel rá az inas: Kivettem. Látta a pa­raszt? Nem látta. Na, akkor vedd ki még egyszer, hadd lás­sa! Ehhez hasonló jelenséget fe- Ceztek fel a revizorok, amikor a vállalatok ármunkáját vizs­gálták. Egyik vidéki építő­ipari szövetkezet különleges körülmények címén három szá. zalékkal megemelte munkájá­nak ellenértékét. Ez rendjén is lett volna, ha akadályoztarás címén újabb 10 százalékkal nem emelte volna ismételten az árat. így két bőrt igyekezett lehúzni egy rókáról, s nem raj­ta múlott, hogy sikertelenül. A Pénzügyminisztérium Be­vételi Főigazgatóságán az 1976- os év második félévére vonat­kozó, a vállalatok ármunkáját ellenőrző vizsgálatából kitű­nik, főleg az építési vállalatok­nál és szövetkezeteknél talál­kozni rossz példákkal. A vizs­gált 32 építőipari vállalatnál összesen 7 millió forint jogta­lan hasznot állapítottak meg ebben az ágazatban. Gyakran előforduló típushiba még ugyanitt, hogy az építtető által kölcsönadott gépek után is fel­számították a géphasználatot, holott ezek a kivitelezőnek egy fillérjébe sem kerültek. így az építtető kétszeresen is rosszul járt. Ingyen használták gépeit, s nekik ugyanannyiba került a munka, mintha nem engedték volna át gépeiket a gyorsabb kivitelezés érdeké­ben. Egy időben följebb ment a savanyú káposzta ára. Egy kiló öt forinttal drágult meg. Ez olyan áremelkedés volt, ame­lyet a vendéglátó tovább hárít_ hatott a fogyasztókra. Tovább is hárított. De hogyan? Meg­emelteik a töltött káposzta árát, egy adag öt forinttal került többe, mint annak előtte. A vizsgálatok fényt derítettek ehhez hasonló jelenségekre is. Egy-egy importanyag áremel­kedése esetén nemcsak annyi­val drágult meg a végtermék ára, amennyivel az új importár nőtt, hanem . többel. Vagy ugyanez árcsökkenéssel: Az egyik alapanyag ára csökkent, de a vállalat továbbra is a ré­gi árral kalkulálta termékeinek az árát. Felületes munka? El­nézés? A következmény szem­pontjából mindegy? Éppen ezért az is biztos, hogy a vét­kes vállalat nem ússza meg a dolgot azzal, hogy csupán elné­zést kér. A revizorok sok eset­ben az elért jogtalan, netán tisztességtelen hasznot megha­ladó gazdasági bírságra tesz­nek indítványt. Ha á kalkulá­torok rosszul számolnak, töb­bet vesztenek a vámon, mint amennyit nyernek a réven. Vajon mi az oka az ilyen je­lenségeknek? Az esetek kis ré­szében bizonyítható a nyerész­kedési szándék. Inkább az ár­munka gyengéi szembetűnőek. Sok vállalatnak nincs árkép­zési szabályzata, s a kalkulá­ciók útvesztőiben — kellő tá­mogatás híján — eltévednek a gyakorlatlan munkatársak. A vállalati belső ellenőrzés fi­gyelme sem terjed ki sokhe­lyütt e térpára. E zek a jelenségek azért ve­szélyesek, mert árfelhajtó hatásuk van. A népgazda­sági terv számol egy meg­határozott mértékű árnöveke­déssel, amely magában fog­lalja a központi intézkedések miatt bekövetkezett áremel­kedéseket, csakúgy, mint a vállalatok indokolt árváltoz­tatásait. Ha az utóbbiak közé olyanok is kerülnek, amelyek alaptalanok, amelyekkel nem számolhatott a terv, nem lehet tartani az erre az évre elő­irányzott áremelkedés tava­lyinál mérsékeltebb ütemét sem. Ez pedig az életszínvo­nalra való hatása miatt fontos politikai kérdés. Ezt mérlegel­ve kell végezniük ármunkáju­kat a vállalatoknak is. Gőz József Aranyigazság — visszájára fordítva Nem szól szám,fáj a fejem Három fiatal, aki, mint mondani szokás, ugyanabban a cipőben jár. A Csepel Autó­gyár munkásai, kilenc-tíz éve dolgoznak az üzemben, mind­hármuknak egy gyereke van, s egy, de legfeljebb két éve párttagok. Minit mondják, azért léptek az MSZMP tagjainak sorába, mert nem kívülről szemlélődve, hanem belülről, cselekedve akarják a párt po­litikáját szolgálni. Pártmegbí­zatásuk a KISZ-szervezet segí­tése. S most arról beszélge­tünk a 25 éves Keidl Mátyás, a 27 éves Ónodi István eszter­gályossal, és a 28 éves Fehér Ferenc géplakatossal, vajon mit jelent e munka az üzemi hétköznapokon. Megállni a dolgoknál Keidl Mátyás: Mindenek­előtt egy elvet kellene tisztáz­nunk. Járva-kelve az üzem­ben, az ember gyakran hallja: mit ugrálsz, öcsi, mi változik azzal, ha te lótsz-futsz? Sokan belenyugszanak abba, hogy a dolgok megváltoztathatlanok. Ha hiba vagy gond' mutatko­zik, mintha észre se vennék, továbblépnek. A mi felada­tunk a KISZ-élet szervezése, erősítése. Fiatalokról van szó, akik nemcsak a mozgalommal ismerkednek, hanem a mun­kával is. Ha behúnynánk a szemünket gondjaink, eredmé­nyeink előtt, egy helyben to­pognánk. Ónodi István: Ne szólj szám, nem fáj fejem! Higgye el, sok­szor találkozunk ezzel a nézet­tel. Az idősebbek talán azért hangoztatják, mert a Öosszú évek során sok kudarc érte őket, a fiatalok pedig bizonyá­ra azért beszélnek olykor így, mert tapasztalatlanok, nincs még meg bennük az erő, a szó­lásra. Ügy gondolom: elferdí­tenénk a valóságot, ha azt ál­lítanánk, hogy ők alkotják a Családihóz-épífők, közülietek! VASÁRUKAT AJÁNLUNK A VECSÉSI, A CEGLÉDI, AZ ESZTERGOMI ÉS A SZÉKESFEHÉRVÁRI TUZÉP-TELEPEINK KÉSZLETEIBŐL AZONNAL BESZEREZHETŐK: koracélok (sima és bordázott betonacél) négyzetacélok hatszögacélok I—U—T Szelvények zárszelvények egyenlő szárú L szelvények acélcsövek ötvözetlen lemezek hengerelt laposacélok és abroncsacél karikában stb. Vasárukért keressék fel telepeinket! Készségesen állnak rendelkezésére. TELE FONSZ AM OS€: Vecsés 9. Cegléd 10-993. Esztergom 81 -55. Székesfehérvár 12—435. BUDAPESTKÖRNYÉK! TÜZÉP VÁLLALAT Budapest Vili., Práter u. 22. többséget. Azt hiszem, a dol­gozók nagy részére éppen az ellenkezője jellemző, vagyis megfordul az elv; nem szól szám, fáj a fejem. Fehér Ferenc: Éppen ezért kértük mindhárman a felvé­telünket a pártba. Nekem leg­alábbis nagyon tetszettek alap- szervezetemben o nyílt beszél­getések, az őszinte viták. A III. számú — főként javítások­kal foglalkozó — rezsiüzem­ben dolgozom. Olykor valóban sok (a gyár víz-, levegő-, gáz-, gőzellátása) függ az itteni munkásoktól. Vannak olyan helyzetek, amikor gyorsan kell cselekednünk, sokszor erőnket megfeszítve. De nálunk sza­vuk van a kommunistáknak, olyan pártcsoport dolgozik itt, amelyik magával ragadja az embereket. Keidl Mátyás: Persze, aki szól, az vállalja, hogy adott esetben meg kell védenie né­zetét. Mondanék egy példát. Megrendeztük az ifjúsági par­lamentet az üzemben. A gon­dok már ott kezdődtek, hogy sok helyütt, nem találták az előző parlament dokumentu­mait, a viták pedig olykor sab­lonosak, formálisak voltak. Azért mégis a felszínre került néhány javaslat, amelyet véle­ményként továbbítottunk a gazdasági és a pártvezetéshez. A szállítási főosztályhoz tar­tozunk. Felvetődött a jármű­vek kihasználtsága; a fiatalok elmondták, hogy a gépkocsik néha fél napot is állnak. Szól­tak a balesetek megelőzéséről. Elmondták — a helyzet azóta sem változott megnyugtatóan —, hogy a gyár területén a KRESZ-táblák nincsenek a helyükön. Ónodi István: A fiatalok ta­lán könnyebben nyilvánítanak véleményt. Különösen most érzem ezt, amikor a KISZ gyári bizottságának megbízott politikai munkatársaként tevé­kenykedem. Gyakoriak a vi­ták, melyek sokszor segítik a termelékenység növelését. So­kat foglalkoznak a dolgozók az üzemi rekonstrukcióval is. Fehér Ferenc: A Csepel Autógyárban, mintegy két és fél ezer fiatal dolgozik. Ez a szám az összlétszám egynegye­de. Az ifjú munkások vélemé­nyét kikéri az üzem vezetősé­ge a kollektív szerződés elké­szítésekor is. Ügy érzem: a kritikai észrevételeknek gyak­ran van foganatja. Szóvá tet­tük például a közelmúltban, hogy a brigád és az ifjúsági versenymozgalmak értékelése több esetben formális ... Összekötő kapocsként Keidl Mátyás: Ha már a gondokról beszélünk, megem­líteném a fiatalok szórakozási lehetőségeit. A gyárban nem működik ifjúsági klub, ami részben érthető, hiszen közvet­lenül az üzem szomszédságá­ban várja a látogatókat egy valóban modern, korszerűen berendezett munkás művelő­dési otthon. Rendeztünk már egyszer ifjúsági délutánt, ame­lyen beat-zenekar húzta a talpalávalót. Hetven, nyolcvan fiatal jött el. Még nyolc óra sem volt, amikor csönd lett és sötét... Hamarosan rájöttünk az okára e változásnak, ami- koris a művelődési otthon munkatársai közölték: az ifjú­sági táncdélután számunkra befejeződött. Furcsálljuk e dolgokat, mert nemegyszer éj­szakába nyúló rendezvények színhelye a művelődési ház. Persze igaz, hogy mi nem kö­töttünk szerződést a teremre... Ónodi István: A legfonto­sabb azonban az, hogy a dol­gok eljutnak az illetékesekhez. Itt van például a sportolás, a szórakozás. A gyár közelében nincsen pálya, pedig az üzem­ben jól működő szakosztályok vannak. A taksonyi hídnál van a tűzoltóság gyakorlóhelye. Gondoltuk, ha megállapodunk velük, ifjúsági sport- és üdü­lőhelyet alakíthatnánk ki. A KíSZ-fiataloktól indult el az ötlet, s a javaslat megvalósí­tására jelentős munkafelaján­lásokat tettek. Tudomásunk szerint még nincs megegyezés, de a téma még mindig napi­renden van. Fehér Ferenc: Pártmegbíza­tásunk hasznos, mert azokat a problémákat, javaslatokat, amelyek a KISZ-életben fel­vetődnek, közvetlenül tolmá­csolhatjuk, továbbíthatjuk a pártszervezethez. Vannak alapszervezetek, ahol havonta egyszer kibővített párttaggyű­lést tartanak, s ezekre meg hívják a szakszervezet és a KISZ képviselőit. Jó hagyo­mány már a közös párt és KISZ-gyűlések rendezése. Közéleliség Ifjúi hevület, mondják, hogy ismét visszatérjünk egy arany- igazsághoz. Bizonyosan van benne valami. A vélemény- nyilvánítás magában hordozza a változtatás, a dolgok előbb- revitelének reményét. És va­lahogyan itt kezdődik az a magatartásforma, amelyet közéletiségnek nevezünk. Fel­téve, ha ezek a vélemények megalapozottak, segítőszándé- kúak, s amelyeknek kinyilvá­nítását a tett, a cselekvés kö­veti. Virág Ferenc Zöldség — sátorban Betonoszlopok szőlőnek Két új műanyag termékkel segíti a nagyüzemi mezőgaz­daságot a kazincbarcikai Bor­sodi Vegyi Kombinát. Fólia alatti nagyüzemi zöldségter­mesztést tesz lehetővé az az új sátor, amelyet pvcvböl a gyárban készítettek. Az új sá­tor hét és fél méter széles, há­rom méter magas és a hosszú­sága akár a száz métert is el­érheti. A sátor tartóvázát haj­lékony, de mégis kellőképpen szilárd műanyag csövekből szerelték össze. Az óriás sá­torban különféle munkagépe­ket, közte kerti traktorokat is lehet használni. így nagyüzemi módszerrel — fólia alatt — a talajműveléíst és a növényvé­delmet is gépesíteni lehet. A szőlőtartó betonoszlopokat eddig a nagyüzemekben a végükön nehézkesen kezelhető betontuskókkal húzatták, rög­zítették. A Borsodi Vegyi Kombinátban olyan, percek alatt teljes rögzítőszilárdságú bonamid csigát szerkesztettek, amely egy fémrúd segítségével becsavarható a talajba. Az új csigát a Tokaj-Hegyalján levő mádi Rákóczi Szakszövetkezet­ben próbálták ki, ahol az ki­tűnően bevált. A bonamid csi­gákból eddig Tokaj-Hegyalján harmincezret használtak fel. Csatornáznak Ráckevén A Somogyi Béla utcában új csatornát építenek Ráckevén. Azonban magas a talajvíz, ezért a VIZÉP szivattyúzza ki a munkaárokból a vizet. Geleta Pál felvétele Tiszta vizet a pohárba A Pest megyei kutak megfelelőek Gondos-szigoirúan ellenőrzik az ivóvíz minőségét a főváro­si Köjál szakemberei. A víz­művek több üzemegységében: a felszíni víztisztítóműben, a főnyomó gépházakban levő vi­zet naponta, a tároló meden­cék vizét havonta vizsgálják. A vezetékhálózatból kerüle­tenként, havonta 20—40 víz­mintát vesznek. A laborató­rium kapacitásának 67 száza­lékát az ivóvíz mikrobiológiai ellenőrzésére fordítják. Az utóbbi egy évben nem keve­sebb mint 58 ezer vizsgálatot végeztek azért, hogy a főváros ivóvize tiszta, jó minőségű le­gyen minden évszakban. A Köjál munkatársai meg­állapították: a vízműveknél ál­talában betartják az egészség- ügyi előírásokat, csupán kisebb jelentőségű mulasztások for­dulnak elő. Tapasztalatuk sze­rint a felszíni víztisztítómű vizének minősége javult. Ez a megfelelő kezelés eredménye. A Duna egyenletes vízállása is kedvezően befolyásolja a víz minőségét. Esetenként azonban — intenzív üzemeléskor pél­dául — nem a legmegfelelőbb a minőség Közrejátszik eb­ben az is, hogy a tisztítómű északi oldalának hatásfoka lé­nyegesen alacsonyabb, mint a délié. A kedvező vízállás jó­tékonyan hatott az algák szá­mának alakulására. Az úgy­nevezett tiszta víz, évi átlagos nignszáma 48 ezer volt, bár a Duna vizében literenkint mintegy 10 millió az alga. A tisztítómű tehát az év nagyobb részében biztosítja a 99 szá­zalékos hatásfokot. Megfigyel­ték, hogy jobbára a medencék vizét kifogásolják éspedig a másodlagos szennyeződés miatt. Ezért szükségesnek vél­ték a tárolók vizének egyedi fertőtlenítését, rendszeres kar­bantartását. Amint a Köjál­nál elmondották, a budaújlaki és a sziget II. telep vizének bakteriológiai jellemzői nem mindig kielégítőek. Valószí­nűleg a fokozott szívatás, il­letve a szűrőréteg öregedése miatt. Az újabban telepített tótfalui, surányi, Szigetszent- miklós II, szigetjljfalui kutak vize megfelelőbb. A vezetékhálózatból vett víz minősége területenként változik. Néhol, olykor kis­sé zavaros, ezért a fogyasz­tók több ízben bakteriológiai vizsgálatot kértek. A vízmin­tákban azonban egyszer sem mutattak ki kórokozót a la­boratóriumi ellenőrzés során. Az utóbbi évben vizsgált 8857 mintának mindössze 20 szá­zalékát kifogásolták. Ez az arány viszonylag kedvező. Erdemény az is, hogy az üze­mi vízművek higiénés helyzete kielégítő, az ipari és az ivóvíz hálózatot nem kapcsolták ösz- sze. Az intézményi vízművek­nél viszont kisebb-nagyöbb hiányosságokat észleltek, i mint minden ilyen esetben^ azonnali intézkedéseket java­soltak a közegészség védői.

Next

/
Thumbnails
Contents