Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-19 / 143. szám

19TJ. JÜNIÜS 19., VASÄRNAP

ment -dl-m

•K/urUm

Ember Mária:

Előmenetel

gem ... De el Is megyek, el én, nem fogom tűrni!

Iluska felnézett és döntött. Letette az áramvonalas kis műanyag locsolót a virágcserepek mellé, már arra sem volt gondja, hogy magával vigye a takarítóholmik faliszekrényéig. Megkönnyebbült. Eszébe ötlött ugyan, de még félúton visszahessegette a gondolatot, hogy előbb beszélnie kéne Ilon nénjével; minek, úgyis ellenezné. Kezet mosott, megfésülte a haját, némi töprengés után levetette a munkaköpenyt. Azután bekopogott a személyzetis elvtársnőhöz.

— Nem akarok takarítónő maradni — közölte. — Tessék kiadni a munkakönyvemet.

— De hát miért? — ijedt meg a személyzetis elvtársnő. Most

olyan elegáns,

Karinthy Frigyes:

Egyszerűsíteni a forgalmat

i

— A jövő héten — június 24-én

— lenne 90 éves Karinthy Frigyes. A közelgő évfordulóra emlékezünk írásával.

A villamos megállóhelyek ** csökkentésével kapcsolatban, mely intézkedés, mint ahogy megmagyarázták nekünk, a forgalom egyszerűsítése céljából történt, néhány újabb reformról beszélnek melyek a forgalom és általában az életformáik egyszerűsítését célozzák.

Mint értesülök, a Dunagőz- hajózási Társulat átírt a Közvágóhíd igazgatóságának, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium útján Intézkedjék az új egyszerűsítések végrehajtásában.

Legközelebb várhatók a következő egyszerűsítések:

A villamoskerekeket leszedik, ehelyett a villamos padlójába lyukakat fúrnak. Ezekhe a lyukakba a közönség beleáll, egy e célra alkalmazott fogóba belekapaszkodik. Az áram így egyenesen a közönségbe megy bele, mely is az áram hatása alatt felvillanyozva, felemeli a kocsit és megindul vele.

U a ez az egyszerűsítés sem bizonyul elégségesnek, akkor beszüntetik a villamos tetejét, majd a villamos vázát oly módon, hogy csak a lyukak maradjanak meg, amibe a közönség beleáll. Esetleg a villamos áramot is meg lehet takarítani: a társaság közgyűlésén valamelyik szakelőadó kimutatta, hogy az a villamos áram, amelyet a közönség sistergő istennyila formájában a Társaság gyomrába kíván, teljesen elégséges ahhoz, hogy az ily módon megkönnyített és leegyszerűsített forgalmat kellőképpen ellássa.

A forgalom egyszerűsítését célozza a földalatti villamosok megállóhelyeinek beszüntetése is. A közgyűlésen elhatározzák, hogy a földalatti villamosnak csak két megállóhelyét hagyják meg, az egyiket, ahol be lehet szállni, a másikat, ahol ki lehet szállni. De ezt ravaszul úgy csinálják majd, hogy a beszálló megállóhelyet harminc méternyire attól a helytől állítják fel, ahol eddig le lehetett menni a föld alá, úgyhogy aki be akar szállni, előbb artézi kutat kell fúrjon magának, hogy a föld alá jusson — ami lényegesen egyszerűsítené a forgalmat. Ugyanígy a kiszállásnál is. t> apírkereskedelmi közpom- tűnik iniciatívájára a káposztásmegyeri vízművek szociálpolitikai bizottsága is felszólította a marhabelsőrész-ki- dolgozók békekonferenciáját, hogy azonnal szüntessék be a járdákat. A város utcáin fakorláttal elzárják a járdákat, az

T anulmányfej

egész forgalom a kocsiutakon bonyolódik le, ami ugyanazt lényegesen egyszerűsíteni fogja.

A belügyminisztérium a tűzoltóparancsnoksággal egyetértve nagyszabású tervet dolgozott ki a város vízellátásának egyszerűsítésére. A vízvezetékeket és csatornákat elzárják: ily módon a vízszükséglet kielégítése a Dunára korlátozódik, ami lényegesen egyszerűsíti a vízellátást, mert így mindenki annyi vizet merít csak, amennyire szüksége van. A város biztosítja a közönséget, hogy ily módon a Duna még évekig elég vizet szolgáltat. Az ily módon szükségképpen létrejövő torlódás elkerülése és egyszerűsítése céljából különben is azzal foglalkoznak, hogy a Dunát elzárják.

A dohányzás egyszerűsítése úgy fog történni, hogy beszüntetik a gyufaárusítást. Szakértők megállapítása szerint a szivar, a cigaretta és pipadohány sokkal tovább tart, ha az ember nem gyújt rá, hanem csak úgy szívja.

r Tgyanez vonatkozik a leve- gőre Is, melyből az oxigént beszüntetik. Erről különben jó előre értesíteni fogják a közönséget, hogy mindenkinek módjában legyen kopoltyúkat beszerezni. Az oxigénmentes levegőben ugyanis nem lévén lehetséges lélegezni, vízzel töltött, légmentesen elzárt üveg- búrákat hordunk majd a fejünkön, amiben azután egész egyszerűen kopoltyúval lehet lélegezni.

Az étkezés egyszerűsítése céljából legközelebb rendelet jelenik meg, mely a síkfedelű asztalokat beszüntetve helyettük homorú felületű asztalok alkalmazását rendeli el, hogy a tányérok egyszerűen lecsúszhassanak az asztalról, ne kelljen őket lehordani.

Ezután következik a világosság beszüntetése, mely a látás, a hallás beszüntetése, mely a hallás; a szagok beszüntetése, mely a szaglás; az ízek beszüntetése, mely az ízlés; és a nők beszüntetése, mely a tapintás egyszerűsítését célozza.

V olna egy szerény javasla’ tóm, mindezen egyszerűsítések egyszerűsítésére. Minek ez a sok fejtörés, ez a sokféle intézkedés és rendelet? Egységesen kell a dolgot intézni. Mondja ki a Tanács, hogy mondjuk május 21-től kezdve mindenkinek, mindennap lakhely és illetőség szerint meghatározott órában jelentkeznie kell az elöljáróságnál, ahol egy nagy pofont kap. Aki nem jelenik meg, elveszti jogát, utólagos felszólamlások nem vehetők figyelembe.

Miklós Balázs grafikája

Bárányi Ferenc:

Zuglói rapszódia

Harangvirág, harangvirág a bánat, a földre fordul kelyhének burája, szép szirmai egészen körbezárnak, egy lány miatt kerültem én alája.

Ameddig a szirom-körfüggöny enged: bejárom megszokott világomat, indítanak vén fái a Ligetnek - s utamat állja a Rákospatak.

A földgolyón akárhol is bolyongtam: magamban sírni nem tudtam semerre, a könnyemet Zuglóba visszahoztam, hogy gyűjtse össze, hisz harang a kelyhe. A könnyeim eső módjára esnek a lefordított bú-harang alatt, megöntözik vén fáit a Ligetnek

s kiárad tőlük a Rákospatak.

Lefordított harangvirág a bánat, de egyszer nap felé fordul burája, magasba kapja szőkébb pátriámat s a tündöklő egeknek felkínálja.

Ha majd a fagy a lány szívén fölenged: szívemben újra felsüt majd a nap, kivirágoznak fái a Ligetnek s szerelmet fodroz a Rákospatak.

Vass Levente:

Kérdés

mi az ami elválaszt a titkok lecsüngő üvegeitől

szemed homorú tükrében esőcsepp gyűrűzik

a vágy lóhozforrt száguldás néma kőmezőkbe: porcelánszilánkok havazása forró csontokban

Csorba Győző:

Növények

Mostanában kellene éjszakánkint kimenni közéjük a kertbe figyelni és tanulni tőlük hogyan készülnek föl a télre szűnik meg egymással csatájuk búcsúznak bölcsen nyugalommal: mert nyilván tudnak némi hasznos tudnivalót ez alkalomra mert vagyok én is tél felé menendő mert felém is a tél jövendő és összekeveredve jócskán csak kapkodok mit is csináljak

Pákolitz István ■

Csillagfogat

Göncölszekér aranyrúdja most fordul rá a Téjútra; szekér elé fogva párba az Oroszlán a Bikával.

Gyémánt küllös négy bronzkerék csillagszikrát szór szerteszét: Göncölszekér billeg-ballag, réz-bakján a Kaszáscsillag.

Ezüstös holdsugár-kéve fölvillázva a szekérre; göndör bárányfelhő-falka esőzéskor szálazhatja.

A kelő Nap korán jön föl, kertek alatt áll a Göncöl; rubint saroglyábán, hátul, a Fiastyúk kotkodácsol.

v

i- fényesíI A kilincset I tette éP*---------------------— pen. Kedvvel kente rá Iluska a szürkés szidolt, amely, ha nem vigyázunk, zöldes csíkokban tapad meg a széleken vagy a kulcsluk tetőlapkája alatt. Élvezte az újfajta kis drótsziva- csot is, ami valamiféle vegyszerrel van átitatva, de „fokozott hatást fejt ki” — így írták a dobozon, ha másfajta tisztítószert is adagolnak hozzá. Oda kellett persze figyelni rá, az ajtó fájához nem érhetett, mert karcol.

— Jó reg- LY"

gélt, kislány — r) Y'

mondta barát- /

ságosan egy . >

magas férfi, '

divatos irha- I jy H

bunda volt \o$cX

rajta, az a rö- ísL

vid, amilyet /JN—

mostanában az autóban visel- __

nek. — Jó reggelt, igaz- gató elvtárs kérem — felelte Iluska boldogan.

Jó itt Pesten;

Iluska hálás

sélte Ilon nénje azt is, hogy szólt neki az elvtársnő, nem vállalna-e a kislány takarítást nála, hetenként, mondjuk, kétszer, munka után, de ő elhárította: van dolga a házban. Iluska lehajtotta a fejét; szívesen elment volna személyzetisékhez, megnézni, hogy laknak; biztos gyönyörűn.

kedveFA klubesten |

nyok, de vele a fiúk tartózkodók voltak. Iluska nem tudta, mire vélje, hiszen a ruhája semmivel sem rosz- szabb, mint azoké; egy parókát, igen, talán egy parókát kellene sürgősen beszereznie A lányok tegezték, a Lonka maga mellé is ültette, gyufaszál vékonyságú sós süteménnyel kínálta, de a fiúk magázták, pedig általános volt a szia meg a szevasz. Táncolni táncoltak ugyan Vele, de ugyanazt kérdezte mind, nehézkesen, ügyetlenül, hogy hová való, dolgozott-e a téeszcsében, s aki különösen megértőnek akart mutatkozni, az gondterhelten bólogatott: Nyilván nagyon rossz lehetett. Iluska tiltakozni próbált, kicsit tetszett is neki a fiatalember, szakálla van, ilyet otthon azért nem hordanak; de azután észrevette, hogy a fiú alig figyel rá, elhallgatott, s több téma nem akadt.

A gondnokságon, néhány héttel később, a virágokat öntözte éppen — mennyi idegen virág, otthon, ilyen sincsen! —, amikor akaratlanul tanúja lett a helyi gyűlölködésnek. A gondnok elvtánsnő, egy finom, ősz hölgy, olyan kámzsanyakú pulóverben, amilyen előtt már Iluska is ücsörgött, amióta bemerészkedett a Belvárosba, alaposan lerámolt egy másik nőt, Icuka nevűt, mert pulóvert kötött az íróasztal mögött, meglehet, szintén kámzsanyakút. Ez az Icu- ka volt különben a takarító- csoportvezető, régebben állítólag. nagy háztartással rendelkezett, de mivel kevés iskolát járt... Ezt a lelkiismeretlenséget — fordult a gondnok elvtársnő a többi asztalnál ülőkhöz: —, bármikor beléphet az igazgató elvtárs vagy a főkönyvelő kartárs! Mit mondok, ha felelősségre von, minek ide öt ügyintéző, mit tudjak mondani? Elvesznek egy státuszomat, szét kell osztanom a munkát, több hárul a többiekre...-------------------------- hogy sze| Úgy találta, gény icu- 1 3 '_________L kaval csúny

án elbánt a sors, hiszen amíg ő a virágokat öntözte, mások sem dolgoztak; két nő a fali naptár előtt állt és valami névnapról beszélgetett; a harmadik nevetgélt a telefonba. és a gondnok elvtársnő bejövetelére sem hagyta abba; a negyedik nem volt jelen, mert színházba ment, jegyekért: kollektív színház- látogatásra készült a részleg. Icuika könnyezve rakosgatta vissza a szatyrába a nagy gombolyag pamutokat és a színes kötőtűket. Ez a cseléd — suttogta jól hallhatóan —, ez a cseléd mer kioktatni envolt a nagynénjének, hogy felhozta. Ugyanebben a csu- paüveg irodaházban takarított ő is; gyereke nem lévén, korán megígérte a kislánynak, hogy idővel magához veszi. Emeletes házban lakott a VII. kerületben, minden emeleten volt két WC, és Ilon néni fáradhatatlanságának hála, tisztán fénylett a fehér zománc- tábla a két fekete betűvel az ajtajuk födött. Iliuska szívesen vett részt a ház takarításában a nénje oldalán; becsülni tudta, hogy Ilon néni kéj fizetést húz, a házból is, az irodából is.

— Kézcsókom, Ha, jó reggelt, kislány — mondta legközelebb az igazgató elvtárs, amikor Iluska éppen a kávéscsészéket törölte tisztára a titkársági szobában: Rábámult a takaros, jól fésült nőre, ennek az Ila néninek mindig olyarí a haja, mintha frissen ondolálták volna; kicsit megsajdult a szíve, ő sohasem lesz ilyen. Később észrevette, hogy akármerre jár a nagy házban éppen, lehet az a bérelszámolás, ahol szinte csupa vele egykorú lány üldögél, még munkaköpenyben is vannak, akárcsak ő: azoknak mindig kezicsókolommal köszönnek a fiatalemberek, neki meg csak úgy, hogy jó napot.

________________ Ilon nénI Eltűnődött; | j<?,akiszí- !------------------------1 vósan hala

dt a nyomában, le is leplezte, hogy elmulasztotta kitörölni a port a fűtőtestek girizd- jei közül. Nyögve térdre ereszkedett, megcsinálta maga. Ahogy így térdepelt, bejött a főmérnök elvtárs, vörös kis ember, de micsoda nagykockás nadrág!, csókolom, hölgyeim — mondta, valahogy lenézőn, hanyagul, de nekik, Ilon néninek, neki is, külön odaszólt: Jó napot kívánok.

Azért örömet is tartogatott ez a nap: Lonka, a KISZ-ből, utánament a folyosón, meghívta a szombati klubestre. Kedves lány ez a Lonka, ha a minije túl rövid is, le sem tud hajolni benne, csak leguggol, valahogy féloldalasán. Iluska este azzal foglalkozott, hogy felvarrta a szoknyája alját; már odahaza is erre vágyott volna, járt ott úgy más is, de apja nem engedte. Ellenben most, hogy pesti lány lett... Nem, azért annyira nem, mint a Lónkénak.

A KISZ-klub a földszinten volt. A padlón nehéz j kókuszszőnyeg húzódott faltól falig; Iluska porszívózta szombat délelőtt, színéről is, visszájáról is. Egyszer csak arra neszeit fel, hogy az ajtókeretben ott áll a személyzetis elvtárs, szép darab, kontyos asszony, olyan háromszögletű, tarka kendő rajta. A személyzetis. elvtársnő nem látszott haragudni, amiért ő danol porszívózás közben; kezdte megsejteni. hogy Ilon nénje túl szigorú.

— Ilyen kislány kellene nekünk egy tucat — mondta mosolyogva a személyzetis elvtársnő. — És nekem is hogy elkelne otthon egy kis segítség... — Nem folytatta, elkomorult; Iluska bűntudatosan fejezte be magé bag a gondolatsort: de nem ám

nem volt olyan elegáns, mert kissé izzadt a háromszögletű kendőben, ha viszont leveszi, összekuszálja a kom- tyát. — Bántott valaki?

— Rendes dolgozó akarok lenni — mondta Iluska. — Nem olyan, aki takarít.

— Mindenki íróasztalra vágyik ... — sóhajtotta a személyzetis elvtársnő. — Majd megnézem, mit tehetek. Azért nem kell mindjárt kikérni a munkakönyvét. Tudtam én azt, tudtam, hogy ez nem perspektíva egy fiatal lánynak ...

| A gondnokságra |

helyezték; Icuka nem ment el, de a szobába be lehetett tolni egy hatodik asztalt; Iluska ügyintéző V. kategóriába került, s mindig figyelmesen lapozgatta a határidő- naplóját, valahányszor Ilon nénje becsoszogott a virágokat öntözni. A következő KISZ-klubesten parókásan jelent meg, egy szőkét vett, platina szálakkal.

A klubesten súlyos csalódást kellett elszenvednie: a fiúk továbbra sem tegezték. Az a szakállas fiatal mérnök ismét táncolt vele, de szórakozottan elkérdezte ugyanazt: hová való, dolgozott-e a téeszben, s hogy nagyon nehéz volt-e a mezei munka. Iluska újabb döntő lépésre szánta el magát. Most már ellentmondást nem tűrőn kérte ki a munkakönyvét.

Az új vállalatához pedig mint ügyintéző IV. ment tovább.

olyan, aki énekel és zavarja a dolgozókat. Így mondta Ilon nénje mindjárt az elején. Ebédszünetben aztán elme-