Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-02 / 128. szám
VÁC I NAPLÓ A PEST MEGYÉI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁRO S R ÉSZÉR.E XXI. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM 1977. JÜNIUS 2., CSÜTÖRTÖK A lakosság hozzájárulásával Regionális vízmű Kemence térségében Kemence lakói tudják igazán, milyen rossz a hőségtől felhevült, víztelen nyári nap. Bármennyire is hihetetlen, az Ipolyiéi másfél kilométerre fekvő település a nyári időszakban többször víz nélkül marad. A csapadékos napok után a községi kutak vize piszkossá, fertőzötté válik, három kút |elel csak meg a KÖJÁL szabta követelményeknek. Volt már olyan nyár, melyen a vizet a faluba lajttal szállította a Nagymarosi Költségvetési Üzem. Elegendő mennyiségű és egészéges vízhez csak vezeték építésével juthat a község lakossága. A kutak elhelyezésére tanulmányterv készült. A legjobb megoldás szerint, négy településre kiterjedő víztársulatot kell létrehozni. A vizet több kút megépítésével, Tésa mellett, az Ipoly kavicsteraszából szivattyúzzák majd ki és megfelelő nyomóvezetéken juttatják el Kemencére, Ber- necebarátiba, valamint Perő- csénybe. A vízmű 1979-re tervezett átadása után az utcai csapokból tiszta, iható víz folyik majd. Füzetek, nyomtatványok A Papírfeldolgozó Ipari Szövetkezet fóti üzemegységében kereskedelmi és iskolai nyomtatványokat gyártanak, a PIÉRT megrendelésére. Tokodi József a SEY—132-es típusú gépen a nyomtatott íveket méretre vágja. Középiskolai úszőbajnokság Az idénykezdésre felújított, váci strandfürdőben rendezték meg a város és a járás idei középiskolás úszóbajnok- sagát. A versenyben három váci középiskola és a két szakmunkásképző intézet diákjai álltak rajthoz^ Eredmények 400 méteres fiú gyorsúszás: 1. Vizkelethy Péter (Sztáron S. Gimn.), 2. Székely Miklós (Sztáron S. G.), 3. Fazekas Rudolf (Kereskedelmi és Vendéglátóipart Iskola). 100 m. leány gyorsúszás: I. Haris Ágnes (Géza G.), 2. Győri Erzsébet (Közgazd. Sziak- közép), 3. Végvári Andrea (Géza G.). 100 m fiú mellúszás: 1. Székely Miklós (Sztáron G.), 2. Fazekas Rudolf (Keresk. és Vendég!), 3. Haris Tamás (Géza G.). — Leány: 1. Haris Ágnes (Géza G.), 2. Győri Erzsébet (Közgazdasági). 3. Rács- kai Zsuzsa (Sztáron S. G.). 100 m fiú hátúszás: 1. Vizkelethy Péter (Sztáron G.). 2. Fazekas Rudolf (Keresk. és Vendég!), 3. Székely Miklós (Sztáron G.). — Leány: 1. Győri Erzsébet (Közgazdasági), 2. Haris Ágnes (Géza G.), 3. Végvári Andrea (Géza G.). 100 m fiú gyorsúszás: 1. Vizkelethy Péter. 2. Székely Miklós (Sztáron G.), 3. Fazekas Rudolf (Kereskedelmi és Vendég!). 100 m fiú pillangóúszás: I. Vizkelethy Péter. 2. Székely Miklós, 3. Haris Tamás (Sztáron Sándor Gimnázium). 4x66 2/3 m-es váltóüszás, leány: 1. Géza király téri Gimnázium I. csapata (Hiets, Végvári, Varga, Haris), 2. a II. csapata (Sebestyén, Borbély, Varecsa, Fereincy), 3. III. csapata (Medgyesi, Szekeres, Magyar, Imre). — Fiú: 1. Sztáron Sándo-r Gimnázium (Rács- kai, Székely, Vizkelethy, Szabó), 2. Géza kir. téri Gimnázium 4(Haris, Philipp, Sáray, Topolszky), 3. 204. számú Ipari Szakmunkásképző Iskola (Balogh, Bossányi, Góts, Toldi). A csapatversenyt, a KISZ Kupa serlegét, 119 ponttal, a Géza király téri Gimnázium nyerte el, a Sztáron Sándor Gimnázium (71 pont) és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiközépisikiola (24 pont) előtt. Addig azért még sok feladat vár megoldásra. Már megkezdték a víztársulat szervezését a lakosság hozzájárulása 12 ezer forint körüli, de ezt vállalják, mert mindenki tudja, hogy javát szolgálja a vízvezeték. Még az idős pe- rőcsényi emberek is készek az anyagi áldozatra A költségekhez hozzájárulnak a környék mező- gazdasági és ipari üzemei is, az állam pedig a tanács révén ad támogatást. Ahhoz, hogy a vízműtársulat megalakulhasson, a lakosság 51 százalékának kell a belépési nyilatkozatot aláírnia. A szervezést a helyi népfront- bizottság aktívái és a tanácstagok végzik. Ülés Lajos, a közös tanács vb-tibkára már 60 százalékról beszél, de hozzáteszi, még nem értékeltek minden gyűjtőivé! A lakosság kedvező fogadtatására példaként említi meg, hogy akadt olyan körzet is, melyben mindenki belépett a víztársulatba. Az idén novemberig kell megszervezni a társulatot, hogy elkezdődhessen a tennivaló végrehajtása. K. Sz. P. Azt mondják, sok állvány kell... Vízimolnárok utódai között Óránként pékárainak — A liszt szaga visszahívta Már csak az öregebbek emlékeznek rá: Vácott két malom volt, a Hevér- és a Nándor-malom. A felszabadulás után aztán mindkettő . állami tulajdonba került. Ma csak a Nándor-malom dolgozik, sbár az épülettel a gépek is megöregedtek, napjainkban az ország harmadik őrlőüziemévé fejlődött. Fejlődött? Csak a teljesítmény fiatalos, a tárgyak és a molnárok lassan elérik a nyugdíjkorhatárt. A múlt — A felszabaduláskor még 2 ezer 280 malom működött hazánkban, napjainkban talán százötven dolgozik — mondja Szántó Pál gazdasági vezető. — Én is molnárcsaládiból származom, édesapám volt ennek a maiamnak az egyik alapítója. Régebben minden tehetősebb embernek saját őrlőüzeme volt, de az 1933-as gazdasági válság idején sok tönkrement, apám azokból vásárolta meg a használható gépeket. A gépek lassan betöltik ötvenedik évüket. Az öreg darálókat, szitákat még a magyar malomipar fénykorában született találmányok alapján a GANZ és az Első Magyar Gazdasági Gépgyár készítette. Azóta, ki tudja, hány tonna gabona őrlődött lisztté hengereik között, hány ember kenyere készült a váci lisztből? — A gépek életkora a kívülálló számára magasnak tűnik, pedig ezekkel a berendezésekkel még ma is bármelyik országban versenyt nyerhetünk — folytatja Szántó Pál. — Legutóbb például Kubában és Törökországban szereltük fel Meglepetésekkel és tanulságokkal Külpolitikai fórum — gyerekeknek Tanulóink külpolitikai érdeklődésének kielégítésére, a Dunakeszi 1. számú Általános Iskola, a Mechanikai Laboratórium KISZ-szervezetével közösen( külpolitikai fórumot rendezett. A kérdezők az iskola tanulói voltak. Már a kérdések száma is meglepetést keltett: a részvételre felkért osztályok szinte minden tanulója élt a lehetőséggel, jelezve, hogy aktívan érdeklődik a világban lezajló események iránt. A kérdések rendszerezése, értékelése soránt ért bennünket a másik örömteli meglepetés, ez pedig a rendkívül magvas tartalom és a logikus, szabatos fogalmazás volt. A kérdéseket az iskolában, részben világnézeti szakkörünk keretében, részben néhány percet a történelemórákból ellopva írták tanulóink. Sok tanulsággal szolgáltak számunkra a tanulók kérdései, politikai érdeklődésük jellegére és irányára nézve is. Szinte mindannyian félnek az atomháborútól. Többen megemlítették azt, hogy Francia- ország és Kína nem írta alá az atomsorompó-egyezményt NYEREGBEN Az Országos Lótenyésztési Felügyelőség alagi pályáján egész évben oktatják a lovaglást. A tanulók néhány óra után, már biztosan ülnek a nyeregben. Ifj. Fekete József felvételei s ezzel kapcsolatban azt kérdezték, meddig növelhetők még az atomfegyverkészletek? Érdekes kérdéseket kaptunk a föld jelenlegi és jövőbeni energiakészletére és annak politikai kihatására vonatkozóan, de sok kérdés hangzott el a kínai helyzettel, az olasz maffiával, a tőkés munkanélküliséggel, az ellenséges rádióadók aknamunkájával, a közel-keleti viszonyokkal és az újfasiszta mozgalmakkal kapcsolatban is. A fórum révén a tanulókkal folytatott beszélgetéseink egyértelműen arról győztek meg bennünket, hogy ifjúságunk nagy része rendszeresen nézi a tévét, hallgatja a rádiót, újságot olvas, s közben gondolatai, problémái, kérdései támadnak, melyeket időnként — mindannyiunk érdekében — kötelességünk megtárgyalni. Hudra András, az MSZBT-tagcsoport elnöke, Dunakeszi, 1. számú Általános Iskola Közlekedési vetélkedő a FORTE-ban Mindenki közlekedik, de nem mindegy, hogy miképpen. A váci Forte dolgozói közül is sokakat vár munkaidő után a parkolóban gépkocsi, motorkerékpár, vagy bicikli, s ha máshogy nem, hát gyalogosan részt vesznek a közlekedésben. Tudnak-e vigyázni magukra és embertársaikra, ismerik-e a közlekedés szabályait? Erre volt kíváncsi a gyár szakszervezeti bizottsága, amikor 25 szocialista brigádnak KRESZ-vetél- kedőt rendezett. Tóth Gyula rendőr alezredes. a Pest megyei KBT elnöke nyitotta meg a versenyt, melyen a résztvevők egymás után adták a jobbnál jobb válaszokat a kérdésekre. Kiderült, nincs baj a felkészültségükké! de azért mind- annyiuknak hasznára válit a verseny. azokat a gépeket, amelyeket még a régi tervek szerint gyártottunk. A múltról beszél Tábori Ti- borné körzeti üzemvezető is, aki nő létére a molnárok talán utolsó nemzedékéhez tartozónak érzi magát. — Régebben az volt a fontos, a malom hányféle őrleményt tud előállítani? Mi ak- kar huszcmkétfélét készítettünk. Persze, gépeink, amelyek csupán egy-egy fajtára voltak beállítva, csak kis tételeket dolgoztak fel. Manapság már sok a hét-nyolcféle is, de így jobban kihasználhatjuk kapacitásunkat. A felszabadulás óta háromszorosára nőtt termelésünk. A malomipar őskorában a visszaöntéses rendszer alapján dolgoztak: ki-ki, amit vitt, őrlés után azt szállította haza. Aztán jött a csúvározás. A falvakban megbízottak, csú- vározók szervezték az embereket. Akkoriban könnyen ment a dolog: aki a kocsmában a molnár számlájára ivott, kutyaikötelesságe volt hozzávinnie a gabonát. A Hevér- és a Nándor-malom között nagy volt a versengés. A csata hevében előfordultak keményebb összecsapások is. Utánpótlás ? A felszabadulás után a malom csaknem egesz évi munkája a vámöröltetésből állt. Hosszú kocsisorok vártáik a lisztet, amelynek minden mázsájából nyolc kilogrammot, munkadíj fejében, vámként levettek. Ez a lehetőség ma is megvan : tavaly mindössze hét mázsát hoztak a környékbeliek. A malom mai kapacitása 17—18 ezer tonna évente. Ezt a hatalmas mennyiséget ötvenhat fizikai munkás irányításával, segítségével dolgozzák fel a gépek. A molnárszakma azonban már kihaló- félben, hiszen jelenleg csak nyolc idősebb szakmunkás maradt meg a liszt mellett, pedig még egy tucat elkelne. — Az ötvenes években fel- felmondtak a molnároknak, most meg két kézzel kapnak utánuk — mondja Tábori Ti- bomé. — Nem jönnek a fiatalok. évek óta nem tudunk utánpótlást szerezni. Az utóbbi öt esztendőben mindössze egy fiú jelentkezett, de ő is más malomban kötött ki a szakmunkásiskola elvégzése után. Pedig próbálkozunk, az általános iskolákban rendszeresen agitálunk. Pótlék Az üzemvezető nem érti, miért nem jelentkeznek a fiatalok. — A divatos szakmák hódítanak — mondhatnánk, de nem így van. Akkor mi az oka? Az egyik bizonyára a bérezés.: a kezdő szakmunkásfizetés tíz forint óránként. A főmolnár, aki lassan nyugdíjba megy, 20 forintos órabérért dolgozik. A segédmunkások tizennégyet kapnak. A fiatal, ha, mondjuk gépgyárba megy kisegítőnek, feltétlenül többet kap 10 forintnál. — Pedig igyekszünk. A dél- utános műszakban tíz, az éjszakaiban pedig harmincöt százalék pótlékot kapnak. Törzsgárdatagjaink, ötéves munkaviszony után, a béremelésen túl, további 25 forintot kapnak évente. Hát már ez sem elég? Persze, vannak, akik ragaszkodnak a malomhoz. Kollár János például, hirtelen ötlettől vezéreltetve, 1963-ban átigazolt a hajógyárba. Azóta is bánja néhány száz forintja, mert vissza jövetele után, elesett a törzsgárdatagoknak járó kedvezményektől. — Visszahívott a liszt szaga — mondja. Sági József főmolnár családja Kemencén lakik, ő maga pedig hétközben a váci munkáspihenőn. Már éppen húsz éve. — A faluban édesapámnak volt egy vízimalma, amelyet később gőzmeghajtásúra alakítottunk át — mondja. — Ott tanultam a szakmát. Az államosítás után a malmot felújították, majd leszerelték. Akkor jöttem Vácra. Ha találkozom ismerősökkel, néha még megkérdezik, hogyan bírod? Sokat változtak az idők, tisztább, könnyebb lett ez a munka... Szeretni kell a szakmát, mert ha valaki csak azért dolgozik, hogy legyen munkahelye, nem ér semmit az egész. Hangyaszorgalommal A malom szíve a 150 lóerős villanymotor, amely hatalmas szíjáttételekkel hajtja meg a gépeket. A mosott, nyolc-tíz órát pihentetett.búza a legfelső emeleten kezdi útját, s mire leér, már lisztté vált. A csomagalóban az asszonyok hangyaszorgalommal töltik a kétkilós papírzacskókat, naponta több ezret. Megállni alig lehet, hajtja őket a gép. Mégis szeretik ezt a munkát. Korbei Oszkárné például 1959-től dolgozik itt. Toldi Sándomét áthelyezték a laboratóriumba, könnyű, tiszta munkára, de néhány nap után valósággal visszaszökött. Régen molnárbetegség volt a tüdöbaj és az asztma. A levegőben akkoriban rengeteg por kerengett. Manapság, a berendezések átalakításával, nagymértékben csökkentették a porártalmat, de a tető hézagjain bevágó napfényben még látni apró porszemeket. A váci malom 200 ezer ember egész évi kenyeréhez adja a hozzávalót, ezért különösen fontos a liszt minősége. Óránként ellenőrzik a hengerekről lejövő őrleményt. Pékár ózzák, vagyis jellegmintát készítenek: üveglapra, kis lapáttal, ügyesen fel'kupacolják egymás mellé a mintát és a saját készítményt, aztán víz- bemártás után, összehasonlítják a színüket. A tapasztalatok szerint, a váci liszt minősége mindig jobb az előírtnál. Tervek, gondok Talán döntés születik előbb- utóbb abban a kérdésben, hogv költözik-e és hová a malom? Mert a város elhatározta, eltávolítja az öreg üzemet. — Ez még csak terv, s amíg valósággá nem válik, igyekszünk karbantartani az épületet — mondja Tábori Tibor- r.é. — Nemrég 350 ezer forintért felújíttattuk az öltözőket, a fürdőket. Tavaly az udvart betonoztattuk. A város segített: a kommunális üzem gyorsan és pontosan dolgozott, úgy, hogy közben zavartalanul folyt a gabona átvétele. Szeretnénk vakoltatni kívülről. az épületet is. Egymillió forintunk van rá, csak éppen kivitelező nem akad. Azt mondják, sok állvány kell, szerezzünk mi, akkor jönnek. Aztán állandó gondunk a helyszűke is, amely most tovább növekszik, hiszen úgy hírlik, gazdát cserél a Vörös Ház. Tárgyalunk a MÉK-kel az eladásáról. Jó lenne korszerű vasbeton gabonasílót építeni, de arra nincs pénz, ezért a termelőszövetkezetekkel igyekszünk bértárolási szerződéseket kötni. Nem nagyon rajonganak érte, mert nem nyereséges vállalkozás: egy-egy szezonban egy mázsa búzáért alig tíz forintot fizetünk. Tervek, gondok és — kihasználatlan lehetőségek. Évekkel ezelőtt megépítették az ömlesztett szállítási rendszert, amelyet jól használhatnának nagyobb tételek fuvarozásában. Az egészből csupán egyetlen láncszem hiányzik: a tartálykocsi ★ Az öreg malom él és dolgozik. Hétfő reggeltől vasárnap reggelig, folyamatosan forognak a hengerek — a kenyerünkért, Furucz Zoltán SZÜNETEL AZ INGYENES JOGI TANÁCSADÁS A nyári szabadságok miatt, június elsejétől szeptemberig szünetel az ingyenes jogi tanácsadás Vácott és Dunakeszin.
