Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-18 / 142. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI Járás és vác város részére Jfi,. v"*-, Í '-'ft mm® s feS® ■•# ■.- ’A.;..*.­XXI. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM 1977. JÚNIUS 18., SZOMBAT Feltételek és lehetőségek A járási székhely sportéletének további fejlesztéséért Több gondot az utánpótlásra Egybehívták Vácott a vál- lönböző sportágak gyakorlásá­lalatok, iskolák igazgatóit, a sportkörök elnökeit és más sportaktívákat a város poli­tikai és állami vezetői, hogy megvitassák azokat a tenni­valókat, melyek elősegítik a helyi sport fejlődését. A cél: minden olyan felelős vezető, aki tehet valamit a sportért, tegyen is, járuljon hozzá, hogy a város sportlétesítmé­nyei egyszerre szolgálják a tömeg- és a versenysportot. A résztvevők szerint legfontosabb az Edzett if­júságért mozgalom to­vábbfejlesztése. A városban élő és tanuló 10 ezer fiatalnak jelenleg csak 16—17 százaléka sportol rend­szeresen, pedig a sport a sza­bad idő hasznos eltöltésének és a testkultúra fejlesztésének egyik lényeges lehetősége. To­vább kell lépni, és a gyárak­ban, a szakszervezeti bizott­ságok és KISZ-bizottságok szervezésében, több tömeg- sportrendezvényt kell rendez­ni. Az eddigi eredményekben benne van a továbbfejlő­dés lehetősége. Például jól szervezték meg egy-egy iskolai tornaterem igénybevételével a nők, tor­náját. A lakótelepi tömegsport fejlesztéséért sportnapokat tar­tottak. Akadálya viszont a tö­meges lakótelepi sportolás ki­alakulásának, hogy kevés a játszótér, a bitumenes kispá­lya a telepeken. Ugyanez mondható el az iskolák környezetéről is. Kú­ra lehetőségeket kell teremte­ni, kézilabda-, röplabda-, lab­darúgó- és több irányú igény­bevételt lehetővé tevő torna- pályák létesítésével. Elsősorban az Egy üzem — egy iskola mozgalmon belül számítanak a társa­dalmi összefogásra. Sporteszközökre a múlt év­ben 600 ezer forintot fordítot­tak Vácott, de még mindig hiányosak a felszerelések, a hiányosság pedig a nagyobb részvételt akadályozza. Még mindig sok helyen nem hasz­nálják ki és nem szervezik a természetjárást, pedig a tré­fás mondás szerint az ember lába mindig kéznél van, a tú­rázás nem kíván más eszközt és nagy tömegek aktivizálá­sára alkalmas. Megfogalmazták az értekez­leten, hogy a város sportéle­tében a hagyományokkal ren­delkező sportágakban, melyek több országos és olimpiai baj­nokot adtak, az utánpótlást nem szabad elhanyagolni. Az eredmiéinyak és a további teendők megkövetelik a vá­rostól az összefogást. A sport­ágak további fejlesztése kü­lönböző létesítmények meg­építését vagy felújítását teszi szükségessé. Megegyezés született, hogy a jelenleg eredmé­nyesen működő sportága­kat a jövőben jobban tá­mogatják. A kajak-kenu sport fejlődése megköveteli egy tanmedence és egy kondicionálóterem épí­JEGYZET Jó napot, postás bácsi! Így köszöntik felnőttek és gyermekek egyaránt a napon­ta kerékpárját toló, levelek­kel telt, nehéz táskáját ci­pelő Balsai László kézbesítőt. A gyermekek csak megszo­kásból, a felnőttek azonban tudatosan, szívből kívánják neki a jó napot, mert, bi­zony, még száraz, verőfényes időben is nagy teljesítmény a 2. számú kézbesítőkörzet bejárása, hát még szeles, esős, zivataros időben! Nap mint nap találkozunk Balsai Lászlóval. Kimért lép­tekkel halad, nem kapkod el semmit, Tervszerűen, meg­fontoltan dolgozik. Nem kell soha visszafordulnia megszo­kott útján egy véletlenül át nem adott küldemény miatt. Jobban ismeri az embereket, mint a legközelebbi hozzá­tartozójuk. Tudja, kinek kell a leveleket a bezárt kapu alatti résen becsúsztatni, ki­nek a félig nyitott ablakán, vagy a postaládájába bedob­ni. Azzal is tisztában van, ki az, aki még a közönséges küldeményeket sem engedi a szomszédjának átvenni távol­léte esetén. Nyugdíjfizetési napokon a késő délutáni órákban is jár­ja körzetét, hogy az emberek ne várjanak hiába a pénzük­re. Arra talán még senki sem gondolt, hogy ezeken a napo­kon mikor eszik? Ügy hallottuk, nemsokára ő is otthonában várja ma;d nagyon megérdemelt nyugt** ját, pedig szeretnénk őt még sokáig látni körzetünkben. Addig is, míg közöttünk jár e pontos, lelkiismeretes, fá­radhatatlan ember, szívből kívánunk neki mindenkor jó napot. Galambos Ferenc tését, hogy az erőnléti alapo­zás és evezés minden időszak­ban lehető legyen. Az atlétika számára a városi stadion fu­tópályáját fel kell újítani, úgy, hogy nemzetközi verse­nyek megrendezésére is alkal­massá váljon. A legelmaradottabb az úszósport, mert nincs a város­ban megfelelő oktató és me­dence. Sajnálatos, hogy a fia­talok nagyon csekély százalé­ka tanul meg úszni 10 éves koráig, de a felnőttek között sem jobb az arány. Szüksé­gessé ‘teszi a sportág tovább­fejlesztése, hogy közös társa­dalmi összefogással épüljön az iskolai úszás elősegítésére oktatómedence, az úszás mint sportág fellendítésére pedig edzőmedence, továbbá verse­nyek megrendezésére alkal­mas fedett vízipálya. A labdarúgás a legnépsze­rűbb Vácott is. A magasabb NB Il-es osztályba való felju­tás a játékosoktól, edzőktől és szakvezetőktől fegyelmezet­tebb munkát követel meg, az utánpótlás biztosítása pedig azt kívánja, hogy minden lab­darúgópálya nyitva álljon a fiatalok előtt, és más sportkö­rök is neveljenek tehetséges játékosokat a HAGY Vasas számára. Az aktívaértekezlet részt­vevői támogatták a javaslatot, hogy a kővetkező ötéves terv­időszakban épüljön a vá­rosban sportcsarnok, a már jól bevált gyakorlat szerint, az üzemek segít­ségével. A város sportjáért, további fejlődéséért azonban már most kell sok mindent tenni. Az egyik felszólaló így fogal­mazta miéig az értekezlet mot­tóját : — A szándék a fontos és nem a létesítmény. Persze, a jó feltételek sem elhanyagolhatók. Kő-Szabó Imre Ajándék az óvodának Minap ünnepelte fennállá­sának 25. évfordulóját az Eöt­vös utcai óvoda. Ajándékul a jubileumra, Váci György könyvkötőmester, 1200 fo­rint értékben, felújította és átkötötte az óvoda szakfo­lyóiratait. Dunakeszin, egy kis tsz-ben kezdte Az elnökhelyettes Segíti a fiatalokat A Dunamenti Tsz gödi iro­dájának ajtaján névtábla: Dar­rast Pálné elnökhelyettes. A szobában kis, vékony asz- szony ül az íróasztal mögött, es a kérdésekre olyan biztonság­gal válaszol, hogy a látogató­ban is felébreszti a tevékeny­ségével. életével kiérdemelt tiszteletet. Bizalom — Mindig fizikai munkát végeztem, előbb a földeken, majd kertészetben dolgoztam. Dunakeszin, egy kis téeszben kezdtem, azután, rövid idő múlva, a gödi termelőszövetke­zet tagja lettem. Minden eh­hez a közös gazdasághoz fűz, itt végeztem el a nyolc álta­lánost, majd a marxista egye­temet, 1970-ben lettem sze­mélyzeti felelős, azután, 1975- ben, függetlenített elnökhe­lyettes, és az utóbbi munka­kört ellátva, továbbra is vég­zem a személyzeti tennivaló­kat. — Mit gondol, minek kö­szönhette a vezetők bizalmát? — Először a közvetlen mun. katársaim bíztak bennem. Kinn, a földeken, és a kerté­szetben az asszonyok, még a jóval idősebbek, tapasztaltab­bak is hozzám jöttek, Ilonka, beszéljük meg ezt a dolgot, vagy kérték, hogy én mond­jam el a vezetőségnek a pana­szukat. Azután a pártbizottság és az akkori elnökünk, Albert Mihály hívott, hogy itt, benn képviseljem társaim ügyét. Na­gyon igyekeztem, hogy a biza­lomnak megfeleljek. — Melyik volt eddig a leg­nehezebb munkája? — Január elsejével szövet­kezetünk egyesült a Blagoev Tsz-szel, az egyesülés előkészí­tési munkálatai, a zárszámadá­si beszámoló összeállítása, nap mint nap a tárgyalások, bi­zony, sok energiát, felkészülést igényelt. A tudat, hogy bíznak bennem, és az, hogy a munka­társaim szívvel-lélekkel mel­lettem állnak, nagyon sokat segített. — Mi a jelenlegi munkakö­re? — A személyzeti, munka­ügyi feladatok teljesítésén túl, a termelőszövetkezeti bizott­ságokat irányítom, munkájuk összefogása és segítése a dol­gom. A megbecsülésért — Mennyi a riapi munkaide­je? — Nem nyolc órát dolgozom, de mindent meg lehet olda­ni, ha az ember szereti, amit csinál. — Két cikluson át, 1967-től, tehát nyolc éven keresztül a váci járás országgyűlési kép­viselője is volt. Férje van és gyerekei. Hogyan tudott min­denre időt szakítani? — Nehezen. Hat gyerekem van, négy fiú és két lány. Most már felnőttek, mindannyian dolgoznak. De amíg kicsik vol­tak ... A főzés? Csak gyor­san, nem munkaigényes éte­leket készítettem, hogy min­denre jusson idő:. A férjem is kénytelen volt a körülmények­hez hozzászokni, és nagyon so­kat segített. — Sikeres volt az élete. Mit gondol, miért? — Ezerkilencszáznegyvenöt óta párttag vagyok. A párt segített, hogy helyt tudjak állni. Persze, a megbecsülést ki kellett harcolnom, hogy azután elhiggyék, a jót, a javu­kat akarom. Sokan azért hall­gatnak rám, mert tudják, ugyanonnan jöttem, ahonnan ők. Közel tudtam kerülni az emberekhez, jó szóval, meg­győzéssel. A saját bőrömön ta­pasztaltam, hogy a nőknek töb­bet kell bizonyítaniuk. — Milyen tulajdonsága segí­tette munkájában? — Én még soha nem kia­báltam. Soha nem voltam tü­relmetlen, igyekeztem minden­kinek a jó oldalát nézni. „Per­sze, mert anyukának vasból vannak az idegei" — mondták a gyerekek. Pedig nem így van. A munkámat, úgy ér­zem, félkézzel nem lehet csi­nálni, csak teljes odaadással. A közösség formált, olyanná, amilyen vagyok. Még többet — Érzi most is a szoros kap­csolatot a szövetkezet tagjai­val? — Hazafelé, a buszon, ne­kem mondják el az asszonyok még az apró gondjaikat is, ez nagyon jó érzés. Hiába olvas­ható az ajtón, hogy elnökhe­lyettes, én az vagyok, aki az­előtt. — Elégedett magával? — Nem. Még többet kel­lett volna tanulnom. Most már nehezebb, önképzéssel próbá­lom pótolni a mulasztottakat. — Mik a tervei? — Nyugdíjba megyek, ha elérem a kort. Nyölc unokám van, akikre alig jut idő. — És a közösség? — Át kell adnom a helyet a fiataloknak. Mögöttük kelláll- nom, segítenem, tanácsot kell adnom nekik, ez a jövendő fel­adatom. Hajós Anna A városi tanács támogatásával Helyreállítják a Békás-kápolnát Művészi értékű alkotások A városba vonattal, autó­busszal érkező utazó vagy a környező modern áruházak­ban vásárló ember sokszor ész­re sem veszi a park zöldjében méghúzódó, kupolás épületet. A Vác-felsővárosi plébánia ke­zelésében levő Rókus-kdpolna több mint 230 éves: az 1740- ben dúló pestisjárvány meg­szűnése után építtette Althann M. Károly, aki Vác akkori püspöke volt. Halála után a kápolna kriptájában temették el, később hamvait átszállítot­ták a kupolás székesegyházba. Ez a gótikus épület az áru­ház építésekor, a szakszerűt­len tereprendezés közben meg­rongálódott, megmentése fon­tossá vált. mert belsejében több művészi értékű alkotás található. Elsőként mennyezeti freskó­ját keli megemlítenünk, amely egyidős az épülettel. Alkotó­jának kiléte napjainkig is­meretlen, felderítése még vá­rat magára. Gyönyörű a ká­polna faoltára és szépek a szintén fából faragott szob­rok. Most folyamatosan res­taurálják őket. Vác város tanácsa segít a környező tereprendezésben. Sürgősen gondoskodnak ar­ról, hogy a csapadékvíz ne rongálja a műemlék jellegű épületet, a benne levő érté­kek ne károsodjanak tovább. A belső felújítást már el­Vasárnapi labdar A járási labdarúgó-bajnok­ság befejező fordulóját hol­nap, vasárnap játsszák a csa­patok, a szokott időben. I. OSZTÁLY: Váci MÁV— Galgavölgye (v.: Styevko, Petró), Letkés—Püspökszilágy (v.: Fodor, Pusztai), Vácrátót —Váchartyán (v.: gödöllői hármas), Szob—Dunakeszi (v.: Nagy Sándor, Nagy Lajos), Verőcemaros—Nagymaros (v.: Nábelek, Gyetván, Gyurcsik Mihály), Szokolya—Vácduka (v.: Kiss János, Petro vies). II. ÓSZTÁLY: Zebegény— örbottyán (v.: Gyurcsik Jó­zsef), Főt II—DCM (v.: Bu- csányi), Penc-—Fóti VSC (v.: Várszegi, Ferenc), Kemence —Perőcsény (v.: Klucsik), Kád—Ipolydamásd (v.: Brusz­nyicki), Márianosztra—Szód (v.: Strell). Nyílt túra- természetjáróknak Holnap, június 19-én fél 9- kor, Skripek Mária és Led- vényi Lászlóné vezetésével, természetjáró-túra indul a kismarosi úttörővasút végál­lomásától. Az útvonal: Verő­cemaros—Királyrét—Magas- Tax. A túrán részt vehetnek a városban és a járásban mű­ködő természetjáró-szakosztá­lyok, KlSZ-alapszervezetek, szocialista brigádok, iskolák és részt vehet minden termé­szetkedvelő. Hangverseny a zeneiskolában Vácott vendégszerepeit Báli József vezetésével, a szolnoki szimfonikus zenekar. A zeneiskola zsúfolásig megtelt hangversenytermében fellépett Kovács Endre orgonaművész és a váci KISZ-kórus is. A műsorban egyebek között Beethoven í. Szimfóniája és Mozart Szöktetés a szerájból című operájának nyitánya hangzott el. Képünkön a szolnoki zenekar látható. Konkoly László felvétele kezdték, korszerű vülanyvilá. gítást is felszerelnek, művé­szi értékeihez illő, falikaros megoldással. A Rókus-kápolna Vác ed­dig _ is gazdag műemlékeinek sorában becses idegenforgalmi látványt nyújt majd: az ér­deklődő turisták számára meg­nyitják. Gyorsan iparosodó járási székhelyünk fejlődése együtt halad múltjának, történeti ér­tékeinek megmentésével és helyreállításával, eként válha­tott a régi települések sorában gazdag műemlékekkel rendel­kező, idegenforgalmi szem­pontból is igen jelentős vá­rossá. A 900 éves Vác arra is pél­da, hogy a régi és az új, j„. megfér egymás mellett, a tár­sadalmi fejlődés nyomán járó gazdasági fejlődés védi és meg. őrzi a várostörténet művészeti értékeit. K. Sz. I. Piaci jelentés Pénteken a váci piacon az öreg burgonyát 5, az újat 10— 12 forintért árulták. A zöld­borsó kilójáért, 8—12 forin­tot kértek. A fejes káposzta 6, a kelkáposzta 11, a karfiol kilója 12 forintért kelt ej. A karalábé darabja 2,50, a «ÍSld- ség csomója 4—8, a sárgaré­páé 3—6 torint volt. A fejes- salátát 2—3 forintért kínál­ták. Az uborka ára 12—14 forintra mérséklődött. A nyári retek csomója 5 forintba ikerült. A paprika darabját 1,50—4 forintért le­hetett kapni, még mindig na­gyon drága. A paradicsom 44 és 60 forintért kelt el. A vö­röshagyma csomója, nagyság­tól függően, 2—5 forint között változott. Fokhagymát, dara­bonként 2 forintért kínáltak. A tök ára 4 forint, a múlt heti 9,60-nal szemben. Sós­kát és spenótot, csak csomó­ra, 2 forintért lehetett kapni! Hoztak spárgát is, 40 forintért kínáltaik kilóját. A sampinyon- gombát 50 forintra tartották. Az eper a végét járja, kiló­jáért 20—28 forintot kértek. A cseresznye 26—30, a meggy 30—32, a málna 28—30 forin­tért kelt el. Az egres kilójá­ért 12, a piros ribizliért 18 forintot kértek. Láttunk feke­te szedret, 12 forintra tartot­ták. A termeiészövetkezeM áru­dában az élő csirkét 35, a. tyú­kot 23 forintos kilónkénti áron mérték. A magáneladók a na­poscsibét 7. az előneveltet 22, az e’eneveP kacsát 27 forin­tért, k’'nál+ík. A tisztított. t>e- fsorivekrecát !6n—*’40 forint-- r a tojás ára 1,30 —1,40 volt. » ■

Next

/
Thumbnails
Contents