Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-18 / 142. szám
PUT 1977. jCNItlS 18., SZOMBAT Magasabb színvonalú szolgáltatást! A termékszerkezet-váltásnak ne a fogyasztó vallja kárát Dr. Ságby Vilmos belkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója Biztatóan gyors ütemben nőtt a kiskereskedelmi áruforgalom az elmúlt öt hónapban, így várhatóan 6ikerül (a tavalyitól eltérően) teljesítenie a belkereskedelemnek éves tervét — mondta tegnapi sajtótájékoztatóján a Parlamentben dr. Sághy Vilmos, belkereskedelmi miniszter. A tervezett 8,5 százalékos forgalom-emelkedés helyett 10,3 százalékot értek el, ami azt jelzi, hogy az áruellátás színvonala kielégítő volt. A tárca idei legfontosabb feladata a kiszolgálás kulturáltságának fokozása, a szolgáltatások körének bővítése. Ezzel kapcsolatban elmondta a miniszter, hogy már csupán 400 olyan település van hazánkban ahová nem jut el a pasztőrözött tej, de az V. ötéves tervidőszak végéig ezeket a helységeket is ellátják. Tárgyalásokat folytat a minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal arról, hogy megszervezik a mezőgazdasági kisgép-kölcsönzést. Ezek, a viszonylag drága és jobbára csak tőkésországokból beszerezhető kertészeti berendezések nagyon keresettek. A leendő gépkölcsönző-állomá- sok kicsiny, 10 LE-s traktorokat is tartanának és vezetővel együtt igényelhetnék használatát — 1975-beíi 170 ezer személyt tudtak a vendéglátással foglalkozó vállalatok, intézmények elszállásolni. A negyedik ötéves terv ideje alatt további negyvenezerrel nő a szálláshelyek száma, elsősorban a turistaházakat, a nyaralóházakat bővítik, még több lesz a fizető-vendégszol- gálat. A vendéglátásban — mondta a miniszter — azzal együtt, hogy a folyamatos tatarozást, karbantartást nem szabad elhanyagolni, elsősorban a már meglevő szállodák, vendéglők jobb kihasználására, s arra kell törekedni, hogy a vendégek minél elégedettebben távozhassanak. Ez pedig csakis lelkiismeretes, odaadó munkával érhető el. Sokat várunk e tekintetben attól a 16 ezer szocialista brigádtól, amelybe 150 ezer kereskedelmi dolgozó tömörül. A lakosság ellátásáért felelős szakemberekhez az utóbbi időben mind több jelzés érkezett az ipartól arról, hogy a termékszerkezet váltás miatt ezt vagy azt a terméküket nem gyártják tovább. Többnyire a lakosság ellátása szempontjából nem nagy jelentőségű cikkekről van szó, mégsem kívánják ily módon szaporítani a hiánycikkeket. Most több minisztériumban megfelelő rendszert dolgoznák ki, mely szerint megvizsgálják minden termékszerkezet-változtatás engedélyezése előtt, hogy a továbbiakban nem gyártandó termék honnan pótolható, vagy érdemes-e áremeléssel ösztönözni a termelést. Kedvezőtlennek tartja a minisztérium azt a tendenciát, mely szerint, egyre ritkább, hovatovább nincs kötbér. Pedig az I. negyedévben azért nem volt folyamatos például a ruházati ellátás, mert egy sor vállalat — a felsorolásban a Váci Kötöttárugyárat is megemlítette a miniszter — export- lehetőségekre számítva nem teljesítette vállalását. A váciak például csak 70 százalékát szállították le annak, amire szerződtek. Később természetesen teljesítették az elmaradást, de a folyamatos ellátás mégiscsak csorbát szenvedett. Befejezésül dr. Sághy Vilmos arról beszélt, hogy a hamarosan bevezetésre kerülő műszakpótlék jelentősen megnöveli a kereskedelmi dolgozók átlagjövedelmét, s ezáltal remélhetőleg javul a munkaerő- helyzet, s ezzel együtt a lakosság színvonalasabb ellátása. Cz. V. Kelmefestők, kovácsok éjszakái A napok óta tartó kánikula kitikkaszt embert és állatot, nedvesség után sóvárog fű, fa, vélemény. Ha reggel bemosolyog ablakunkon a nap, már nincs kedvünk visszamosolyogni rá. Szom- jűhozunk egy kis hűvös szellőt és vizet, vizet, vizet. Esténként fáradtan zuhanunk az ágyba és ugyan, hogy is gondolnánk azokra, akik gépek fölé görnyednek, izzó vasat tartanak a lángokba, vagy erős, biztos kézzel szo~ rítják a volánt — éjjelenként?! Pedig megyénkben is jó néhány olyan üzem van, ahol éjszaka sem hallgat el a gépzúgás, ahol forognak a keverék, a prések, készülnek a formák, a textilanyagok. Közülük háromba látogattunk, hogy pillanatképet készítsünk Két országgyűlési bizottság ülése Két témával foglalkozott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága — Gyarmati János elnökletével — pénteken tartott ülésén: az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1976. évi gazdálkodásáról — működéséről szóló — a költségvetési zárszámadás egyik fontos fejezetét jelentő — beszámolóval, illetőleg azzal a bizottság által kezdeményezett témával, hogy Budapesten a tanácsi kezelésben levő lakóházak fenntartásához szükséges kapacitást miképpen tudja biztosítani, fejleszteni a fővárosi tanács. Az ülésen részt vett Inokai János, az országgyűlés alel- nöke is. Az első — zárszámadási — téma kapcsán először Kádár József építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, majd Klézl Róbert közlekedés- és postaügyi miniszter- helyettes fűzött kommentárt a képviselőknek megküldött jelentéshez. A napirendi témák vitájában felszólalt dr. Hegedűs Hajós, Simon Gábor, Peták Tibor, Juratovics Aladár, Cser- na Sándor, Retezi Károly, Riss Jenő, Inokai János, Kaszai Imre képviselő, valamint Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes, Tóth László, az Országos Tervhivatal főosztályvezető-helyettese és Dávid István, a fővárosi tanács házkezelési és építési főigazgatóságának vezetője. Palkó Sándor elnökletével ülésezett az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A tanácskozáson részt vett Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettes, Tallós György, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese és Aíob Tamás, a kereskedelmi ellátásban érintett és érdekelt főhatóság képviselője. A kereskedelem múlt évi helyzetéről Juhár Zoltán belkereskedelmi államtitkár és Kovács Gyula külkereskedelmi miniszterhelyettes terjesztett elő beszámolót. A vitában elhangzottakra Juhár Zoltán, Kovács Gyula és Vincze Imre válaszolt. A vitában felszólalt Bollók Józsefné, Gajdos János, Ispá- novits Márton, Kiss Imre, Korpái Jánosné, Mráz Tibor, Novak Pálné, Szabó József, Teleki Istvánná és Vdvardi Károlyné képviselő. A tanácskozás Palkó Sándor összefoglalójával ért véget, a kereskedelmi bizottság a zárszámadási előterjesztéssel egyetértett. az éjszakai műszakban dolgozók fáradságos, kánikula nélkül sem éppen könnyű munkájáról. Mintha a trópuson..« A Váci Kötöttárugyár fes- tödéjébe „jó pillanatban” érkezünk. A hordókban éppen nem forralják a festéket — 98—100 Celsius-fokra —, hanem csak az utánke- zielést végzik, s ez a művelet 60—70 Celsius-fokon történik. így is szinte nehezünkre esik a lélegzés is..., a pára sok helyütt vízzé válva csö- pörög a fejünkre. — Időnként lényegesen nagyobb a műhely páratartalma a megengedettnél — mondja Kisvén László művezető —, megoldást viszont csak a klímaberendezés teljes felújítása hozza. Tíz éve, amikor üzembe helyezték, nagyon jó hatásfokkal működött. Az iroda szekrénykéjéből két darab zöld citromot vesz elő és fehér papírban néhány szem citrompótlót mutat. A gyár kollektív szerződése szerint ugyanis 28 fokos hőmérséklet esetén védőital jár a dolgozóknak. Limonádé. — Nyolc embernek ez a két satnya citrom? — reszkírozom meg a kérdést, de nem várok válaszra, beszédes arca láttán. A műhelyben a zaj is szinte kibírhatatlan — mármint az idegennek —, az itt dolgozók már hozzászoktak. Burai József például 16 éve dolgozik a festődében, a gyárban több mint két évtizede. Barázdált arca verítékben fürdik, amint egy motollán keresztül nedvesen lerakja és szárazon kihúzza a kelmét — a centrifugából. — Egy műszak alatt vagy 32 mázsa kelmét rakok be és szedek ki, éjszaka sem csökkenhet a teljesítményünk — hagyja abba kedvünkért néhány percre a munkát. — Mivel lehetne javítani a munkakörülményeinken? Hát?... Valamiféle jó, nagy teljesítményű elszívóberendezéssel. Itt, a centrifuga mellett, akkor is harminc fok körüli a meleg, amikor kint hűvös van. Hát még most! Mintha a tró~ pusokon lennék! Viszont már az is jelentene valamit, ha neNégy évtizedes küzdelem és munka A magyar népfront története dokumentumokban A felszabadulás után a nemzeti erők mozgósítása a háborúban elpusztított népgazdaság újjáterem- tése, a szocialista haza felépítése volt a cél. Ez csak a széles néprétegek összefogásával volt elérhető. Szükség volt mindkét esetben a különböző politikai felfogású vagy világnézetű, de, ha a haza érdekét, a haladást szem előtt tartó ember mozgósítására. Sorompóba kellett állítani a legjobb erőket, hogy gátat lehessen vetni a fasizmusnak, a német gyarmatosító törekvéseknek. A legjobb erők fel is ismerték a magyar nép helyét és szerepét Európában, és a világban, azt, hogy hol a helyünk és miként tudjuk legjobban szolgálni népünk pillanatnyi és jövőbeli érdekeit. Kádár János legutóbbi, római sajtótájékoztatójában a történelem tanulságairól szólva mondotta, hogy .. aki élni akar, előre akar menni, az előre nézzen és ne hátra .. A magyar kommunisták ezt c6ele- kedték, amikor vezették a magyar nép szabadságküzdelmeit, a felszabadulást követően pedig az építőmunkát, a szocializmus megteremtéséért. Ennek a harcnak, és munkának az összefoglalóját adja az a két kötet dokumentum, amely a Kossuth Könyvkiadó gondozásában jelent meg, és amely tartalmazza a Magyar Népfront történetét, 1935-től 1976-ig. A két kötetet Kállai Gyula írása vezeti be. Ebben a szerző megállapítja, hogy a népfrontmozgalom fokozatosan fejlődött száz és százezrek széles körű politikai és társadalmi tevékenységévé, igazi politikai mozgalommá. Az első lépések Az első kötet bevezető részében azokat a dokumentumokat találjuk, amelyek az indulásról, a kezdeti lépéseket megtevő mozgalomról szólnak, arról, hogy miként folyt a küzdelem a népfrontért, az ország demokratikus átalakításáért, amelyet a Kommunisták Magyarországi Pártja irányított. A Kommunista Internacionálé hetedik kongresszusa 1935-ben, a fasizmus elleni harc feladatait foglalta össze, amikor Dimitrov megfogalmazta a népfront megteremtésének lehetőségét, amikor megindult hazánkban is a demokratikus átalakulásért a küzdelem. Ennek első nagy kísérlete a Márciusi Front volt, amelyben baloldali és népi írók, diákok bejelentik: Magyarországon is elérkezett az idő, hogy meginduljon a harc az ország demokratikus átalakításáért, s egyben a nép jogainak kivívásáért. „Népünk válságos és sorsdöntő korszakában élünk, úgy érezzük, hitet kell tennünk emberségünk és magyarságunk mellett. Erre kötelez bennünket március nagy öröksége..." — hangzott a felhívás, s ezzel megindult a demokratikus összefogás első kísérlete. Nehéz út volt ez, hiszen még a baloldali politikusok, haladó emberek is különbözőképpen ás formában látták a magyar nép jövőjét. Részt vettek ebben a vitában a szervezett munkásság képviselői, a polgári demokrácia szószólói, a haladó értelmiségiek és a népi írók. A vitában hallatta szavát a kommunista párt is. Révai József, Szántó Zoltán, Lukács György, Kállai Gyula és mások fejtették ki a párt véleményét a népfront létrehozásának, s rámutattak .hogy szükség van a népi arcvonalra, nem szabad elmosni az osztályhatárokat, de küzdeni kell a népi összefogás érdekében. ' A munkásság álláspontját Révai József foglalta össze 1938-ban, a Dolgozók Lapjában megjelent írásában, amelyben rámutatott, hogy az igazi nemzeti összefogás addig nem valósulhat meg, ameddig a nép nyomorog és pusztul, s egyben harcba hívta a munkásságot. A Magyar Front A könyv ezt követően sorra idézi azokat a beszédeket, amelyek a népfront megalakulását segítették, majd a háború napjaiban történt próbálkozásokat veszi sorra, s leírja, miként alakult meg Magyarországon a Magyar Front, amely feladatának tekintette a német megszállás elleni küzdelmet, kapcsolatot keresett a felszabadító Szovjetunióval, megszervezte a Nemzeti Ellenállási Mozgalmat. A Magyar Front vezető ereje a kommunista párt volt, amely abban az időben Békepárt fedőnéven irányította a hazai kommunista mozgalmat, és szervezte a többi párttal együtt a Magyar Frontot. A Magyar Front megalakulása nagy jelentőségű volt. Az antifasiszta pártok szövetsége olyan politikai erőt jelentett, amely a demokratikus kibontakozás alapjául szolgálhatott, és a későbbiekben szolgált is, bár szervezeti ereje ekkor alig terjedt túl a kommunista pártén, A könyv dokumentumaiból kitűnik, hogy nem sikerült a teljes népi egységet megteremteni, a Magyar Front érdemei azonban vitathatatlanok, küzdött a háború ellen, megszervezte az ellenállást, lelkesíteni tudott a haza függetlenségének kivívására. A Magyar Front jelentősen hozzájárult, hogy mindjárt 1944 őszén, amikor az országnak csak egy része szabadult fel, megalakulhatott Szegeden a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely formailag a pártkoalíciót jelentette és mozgósítani tudta a demokratikus érzésű embereket az akkori feladatokra. A nemzeti egységért A felszabadulást, követő időszakkal foglalkozik a második kötet, amelyben az olvasó azokat a dokumentumokat találja meg, amelyekből kitetszik, hogy az új demokratikus állam megteremtésében, a földreform végrehajtásában milyen szerepet játszott a kommunisták vezette népfront. Programot adott az országnak, amelyben hitet tett a demokratikus rend megszilárdítása mellett és országépítésre hívott. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjainak nagy szerepük volt a politikai válság leküzdésében, majd a nemzeti törekvések győzelmében. Az újjáépítéssel egy időben jutott diadalra hazánkban a dolgozó osztályok szövetsége, forradalmi változások következtek be a népgazdaságban, a társadalomban, s győzött a népi demokratikus forradalom hazánkban. Elérkezett az idő az új függetlenségi front megteremtésére, amely alapos előkészítés után 1949. március 15-én Magyar Függetlenségi Népfront néven alakult meg. A kongresszus programot adott a nemzetnek és a szocializmus építésére hívott. Megvalósult célok Ezt követően már napjaink dolgairól szól a kötet, bár több mint két évtizedet ölel át ez az időszak is. A Hazafias Népfront az előző népfrontok folytatója és utóda, kivette részét az ország szocialista átalakításáért folyó küzdelemben, a mező- gazdaság átszervezésében, mozgósította a nemzet legjobb erőit az ellenforradalom okozta sebek begyó- gyítására, a felett szocialista társadalom megteremtésére. Vagyis megvalósultak azok a célok, amelyeket a mozgalom indulásakor zászlójára tűzött. A kötetek szerkesztői, a gyűjtőmunkában részt vevő történészek és társadalmi munkások nagy munkát végeztek. A bibliográfia és a névmutató jól szolgálja az olvasót a dokumentumok eligazodásában. Az ízléses kötetek borító- és kötéstervét Szántó Tibor készítette. Gall Sándor künk is jutna szódavíz legalább. .. Merthogy, a nappalosok mindig megisszák az éjszakások elől. s A festöde szárító-monstruma mellett torokkaparón száraz a levegő, a hőmérő higanyszála ötven fok fölé emelkedik. Czaudt János még csak néhány hete jött a kötöttárugyárba, óvatosan fogalmazza meg gondolatait. — Azt mondják a munkatársaim. 3 ezer 400 forint körül lehet itt keresni, úgy véltem, ezért érdemes vállalni a három műszakot. Ez az óriás masina folyton éhes, egy műszak alatt 3—4000 kg kelmét festünk. Itt bizony nincs megállás, egy cigaretta végig- szívására sincs időm. Mondja, soká lesz még reggel?... Ahol nincs meleg Szól a hajókürt, lágyan viszi a víz tova az éles hangot. Mozdulatlanná dermedtek a falevelek, távoli fények csillannak a túlsó partról. Csizmánk Sándor hajóvezető a tatról lép vissza néhány szóra. — Nekünk még nappal sincs annyira melegünk, mint a városban levőknek, jólesően hűsít az öreg Duna-cimbora. Szombaton és vasárnap éjfélig járjuk az utat Horány és Dunakeszi között, egyéb napokon este tíz óráig. Nekem a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat Lórév melletti szolgálati egységén van az állandó helyem, itt csak helyettesítek, február óta. A hirtelen jött, de tartós kánikula alaposan próbára teszi a teljesítőképességünket, hihetetlen nagy forgalmat bonyolítunk le. Egy közepesnek mondható hétköznapon is hetvennél több kocsit viszünk át. Olvad a vas Amint lekanyarodunk a jól kivilágított főútról, egyre halványabb fénnyel pislákolnak a lámpák. Olyan csöndes kívülről az érdi MEZŐGÉP Vállalat, mintha teremtett ember sem dolgozna odabenn. Az első élőlény, akit megpillantunk, a hatalmas kovácsüzemben, négy lábon jár. Lédi, az éjjeliőr hű kísérője. Furcsa mód őt nem bántja vastag bundájában sem a hőség, nem úgy mint az embereket. A keapencék óriási szájukat kitátva — festő ecsetjére kívánkoznának a csodálatos, tüzes torkok — het- venfokos meleget okádnak a munkásokra, mellettük még az ácsorgás sem könnyű, nemhogy a munka. — Meg is szökik innen mindenki, 17 ember ment el mellőlem, mióta itt vagyok — tö- rölgeti az izzadtságot arcáról az ősz becsavarodott hajú Vajkó István. — Négy éve vállaltam az állandó éjszakás műszakot, bizony a régiek közül alig-alig maradtunk. Hogyan lettem kovács? Szinte véletlenül. Minit lakatos- szakembert, először a kemencék karbantartásával bíztak meg, nem gondoltam, hogy megszeretem a kovács szakmát .. Talán furcsán hangzik, én hűvösnek érzem az utcai harminc fok meleget — jól jön ilyenkor az eső... — De az a pénz is jól jön majd, amivel július elseje után emelkedik a keresetünk — kapcsolódik a beszélgetésbe Molnár József. Ö is kovács. — Mostanáig húsz százalék pótlékot kaptunk, nem volt sok ilyen forró, állandó éjszakai munkáért. Bár így is vastagabb borítékot jelentett, mint egyébként lett volna. És nagyon kell a pénz... Kellene viszont több törődés is a harmadik műszakot vállalókkal. Nem hiszi el, mi nem hogy valami védőitalt kapnánk, többnyire már szódavíz sem jut nekünk. Pedig négvszer-ötször nagyobb a folyadékigényünk, mint másoknak. A szűkösen világított gyárudvaron óvatosan, vigyázzuk lépteinket. Visszapillantva még láthatjuk a kemencék vörös fénvben izzó szálát Jól- eső°n mesdiderget bennünket a tvnfwicn támadt, kellemes,’ hűs éjszakai fuvallat. Dodó Györgyi I
