Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-17 / 141. szám
2 %f(íHan 1977. JŰNIUS IT., PEPÍTEK / A határmenti baráti találkozó második napja (Folytatás az 1. oldalról) Délben a , nagyváradi Hotel Transsylvania nagytermében a Román Kommunista Párt főtitkára ebédet adott Kádár János tiszteletére. A3 ebéden Nicolae Ceausescu pohárköszöntőt mondott. E két napon, Debrecenben és most, itt, Nagyváradon, sorra került találkozóink és megbeszéléseink alkalmat myújt- tottak a közös érdekű, kérdésekkel kapcsolatos széles körű és gyümölcsöző vélemény- cserére és ismételten kifejezésre juttatták a pártjaink, országaink és népeink között meghonosodott és fejlődő jóviszonyt — hangsúlyozta. A megbeszéléseken arra a közös konklúzióra jutottunk, hogy a jövőben még szélesebb körben előmozdítjuk a román —magyar szolidaritást és együttműködést. Aláírtunk egész sor megállapodást és egyezményt, köztük a kolozsvár—napocai és a debreceni konzulátusra vonatkozót, valamint az úgynevezett kishatárforgalomra vonatkozót, ami tulajdonképpen nagyfor- gia3«m, hiszen az emberek százezreit érinti. Meggyőződésem szerint a kontaktusoknak és a szélesebb körű, különböző szintű látogatásoknak, főleg Románia és Magyarország dolgozói között, különleges jelentőségük van az államaink és pártjaink közötti barátság és együttműködés erősítésében. Szeretném kifejezni meggyőződésemet, hogy találkozónk. s a létrejött megegyezések. jelentős határozatokkal zárulnak a népeink közötti kapcsolatok érdekében, a szocializmus, a világbéke és haladás ügye szolgálatában. Nicolae Ceausescu szavaira válaszolva Kádár János többek között a következőket mondta: Kétnapos baráti találkozónk befejezéséhez közeledik. Ügy vélem, hasznos munkát végeztünk. Tárgyalásainkon áttekintettük kétoldalú kapcsolataink minden lényeges kérdését, kölcsönösen tájékoztat-' tűk egymást országaink helyzetéről, a szocialista társadalom építésében elért eredményeinkről. gondjainkról, véleménycserét folytattunk a nemzetközi helyzetről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomról. Tárgyalásaink nyílt, elvtársi as légkörben folytak, és eredményesen zárultak. Tárgyalásaink szellemét és fő*bb témáit összefoglaló közös közleményt fogadtunk el. Megbeszéléseinken egyetértéssel állapíthattuk meg, hogy a magyar—román kapcsolatok szilárd alapokkal rendelkeznek. Népeink érdekei azt követelik tőlünk, hogy kökös erőfeszítésekkel haladjunk tovább országaink kapcsolatainak építésében, népeink barátságának elmélyítésében. Ehhez kedvező feltételekkel rendelkezünk — mondotta beszédének befejező részében Kádár János. Csütörtökön délután Nagyváradon, a Bihar megyei párt- bizottság székhazában befejezte tárgyalásait Kádár János és Nicolae Ceausescu. A zárótárgyalásokat csakúgy, mint az előző eszmecseréket, szívélyes, őszinte légkör jellemezte. Mindkét fél termékenynek és gyümölcsözőnek, értékelte a megbeszéléseket, amelyek megfeleltek az előzetes várakozásoknak, jól szolgálták a népeink közötti megértést, a két testvérpárt együttműködésének bővítését, és hozzáiárultak a két ország együttműködésének fejlesztéséhez. A tárgyalások 1 befejezése után Kádár János és Nicolae Ceausescu a megbeszélések eredményeit rögzítő közleményt írt alá. Az ünnepélyes aktuson jelen voltak a két vezető politikus kíséretének tagjai is. A kétnapos határmenti, baráti találkozó hivatalos programja ezzel befejeződött. A Központi Bizottság első titkára Nicolae Ceausescu társaságában nyitott gépkocsin hajtatott a megyei pártbizottság székházából a nagyváradi pályaudvarra. ahol a búcsúztatásra a város több ezer lakója gvfilt össze. Kádár János szívélyes búcsút vett a román párt és állam vezetőiétől, a többi vezető román politikustól és a nagyváradi házigazdáktól. s kiilönvouaton ma^va1* idő szerint néhány perccel 6 óra előtt visszaindult Budapestre. Csütörtökön este hazaérkezett Nagyváradról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és kísérete. A román fél részéről tájékoztatás hangzott el a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa határozatainak, a sokoldalúan fejlett szocialista ■társadalom építéséről, Románia kommunizmus felé haladásáról szóló pártprogramnak a végrehajtásáról, valamint a román párt és állam külpolitikai tevékenységéről. Magyar részről értékelték á Román Kommunista Párt vezette román népnek a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében elért figyelemreméltó eredményeit és további sikereket kívántak a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa határozatainak valóra váltásához. A magyar fél tájékoztatást adott arról, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatai hogyan valósulnak meg a gyakorlatban, miként épül a fejlett szocialista társadalom a Magyar Népköztársaságban, milyen nemzetközi tevékenységet fejt ki a magyar párt és állam. * Román részről nagyra értékelték a magyar nép sikereit, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével ért el a fejlett szocialista társadalom építésében és újabb sikereket kívántak az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában. A felek hangsúlyozták, hogy a magyar és a román, nép érdekei közösek, céljaik azonosak a szocialista építőmunkában, a béke és a biztonság megszilárdításáért, a társadalmi haladásért folytatott harcban. A két ország barátságának erősítése, kapcsolatainak állandó fejlesztése szilárd alapokra épül. Megelégedéssel húzták alá, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság barátsága és együttműködése sikeresen fejlődik a marxizmus —leninizmús, a proletár internacionalizmus, valamint a szolidaritás, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a szuverenitás és nemzeti függetlenség, a kölcsönös tiszteleg ®s előnyök, az elvtársi segítségnyújtás elvei alapján, az 1972-ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés szellemében. Kiemelték a pártkapcsolatok meghatározó jelentőségét la két ország politikai, gazdasági, kulturális együttműködésének továbbfejlesztésében. Megerősítették elhatározásukat, hogy a két párt a jövőben is a pártközi kapcsolatok bővítésén és elmélyítésén munkálkodik. A tárgyalások során megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság gazdasági kapcsolatai figyelemre- méltóan fejlődnek, elsősorban az áruforgalom területén, amely a jelenlegi ötéves terv előirányzatai szerint több mint kétszeresére emelkedik az előző tervidőszakhoz képest. Eredmények születtek a népgazdasági tervek egyeztetésében. Bizonyos előrehaladást sikerült elérni a gyártásszakosításban és a koopeA Keleti pályaudvaron Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Borbély Sándor, Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András belügyminiszter, Púja Frirációban. Mindehhez hozzájárult a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság tevékenysége is. Hangsúlyozták, hogy még nagyok a lehetőségek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok bővítésére. Szükséges a KGST komplex programijából fakadó előnyök jobb kihasználása. Külön aláhúzták a gazdasági együttműködés korszerűbb formáinak jelentőségét, a termelési szakosítás és kooperáció lehetőségeinek feltárásával és kiaknázásával összefüggő feladatokat. Kifejezésre juttatták elhatározásukat, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság gazdasági fejlődése érdekében további erőfeszítéseket tesznek a szomszédságból fakadó kedvező adottságok jobb kihasználására. A legfelsőbb szintű találkozó alkalmával aláírták az árucsereforgalom bővítéséről szóló jegyzőkönyvet, a postai és távközlési együttműködési egyezményt, a kishatárforgal- mi egyezmény módosításáról szóló megállapodást, a főkonzulátusok kölcsönös felállításáról szóló egyezményt, valamint az 1969-es vízügyi megállapodás meghosszabbításáról szóló egyezményt. A felek megállapították, hogy a kulturális kapcsolatok kiszélesítése és továbbfejlesztése fontos szerepet tölt be a magyar és román nép barátságának erősítésében, a kölcsönös megismerés és bizalom elmélyítésében, a haladó történelmi hagyományok ápolásában. Megállapodás született arról, hogy továbbra is bővítik együttműködésüket az ideológia, a kultúra, az oktatás, a tudomány és a művészet területén, a magyar—román barátság és együttműködés előmozdítása érdekében. Ebben a vonatkozásban a két fél értékelte a magyar—román kulturális és történész vegyesbizottság tevékenységét is. A felek egyetértőén úgy értékelték, hogy a Román Szocialista Köztársaságban élő magyar nemzetiség és a Magyar Népköztársaságban élő román nemzetiség létezése a történelem alakulásának, a sokévszázados szomszédságnak a következménye és a két ország baráti kapcsolatai fejlesztésének fontos tényezője. A nemzeti kérdés igazságos, marxista—leninista megoldása, a nemzetiségek jog- egyenlőségének és sokoldalú fejlődésének biztosítása a két országban folyó szocialista építésnek, a népeik közötti barátság, a magyar—román baráti kapcsolatok elmélyít tésének lényeges eleme. A felek egyetértettek abban, hogy ez a megoldás megfelel a marxizmus—leninizmús szellemének és a nemzeti kisebbségek jogai érvényesítésére, védelmére vonatkozó, az ENSZ által elfogadott nemzetközi normáknak is. A nemzetiségek — az illető országok állampolgárai problémáinak megoldása a két ország mindegyikének belső ügye és felelőssége. Ugyanakkor hangsúlyozzák annak jelentőségét, hogy a két szomszédos állam nemzegyes külügyminiszter és Bullái Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál Constantin Cimbru, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. tiségei mind nagyobb mértékből töltsék be a híd szerepét a magyár és a román nép közötti közeledésben. Megállapították, hogy kölcsönös a készség és a szilárd elhatározás, hogy tovább erdősítik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt, a Magyar Nép- köztársaság és a Román Szocialista Köztársaság együttműködését minden területen, s szorosabbra fűzik barátságukat népeik és a közös szocialista ügy javára. Széles körű véleménycserére került sor a tárgyalásokon a nemzetközi helyzetalakulásáról. Elégedetten állapították meg, hogy az utóbbi években állandóan növekedtek és mind nagyobb befolyást gyakorolnak a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke erői. Hangsúlyozták, hogy kiemelkedő jelentőségű az a harc, amelyet a szocialista országok folytatnak a világ békéjéért, a társadalmi haladásért, a szocializmus győzelméért. Ugyanakkor hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy az összes antiim- perialista, demokratikus és haladó erők, a fejlődő, az el nem kötelezett országok hozzájárulnak a széles körű forradalmi, nemzeti és társadalmi átalakulásokhoz; a nemzetközi erőviszonyok kedvező változásához, az enyhülés és a megértés, a nemzetközi biztonság és együttműködés javárd. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság folytatja erőfeszítéseit a kedvező nemzetközi folyamatok visszafordíthatatlanná tételéért, az enyhülés elmélyítéséért, a békéért és a nemzetközi biztonságért Európában és az egész világon. Aláhúzták, hogy a nemzetközi események menete igazolja a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé bukaresti ülésszakán kidolgozott értékelések és állásfoglalások helyességét Kiemelték, hogy a nyilatkozatban és a dokumentumokban szereplő javaslatok megvalósítása hozzájárulna földrészünkön a béke és biztonság megszilárdításához, egyszersmind elősegítené a nemzetközi légkör javulását. Magyarország és Románia határozottan síkraszáll a konkrét és hatékony leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés mellett, szorgalmazza a fegyveres erők és fegyverzet csökkentését. Megerősítették azt a korábbi álláspontjukat, hogy helyeslik a szembenálló katonai tömbök egyidejű felszámolását. Üdvözlik az ENSZ közgyűlésének határozatát, egy, az egész világra kiterjedő szerződés megkötéséről, amelynek célja a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásáról való lemondás. Támogatják az ENSZ közgyűlése leszerelésnek szentelt rendkívüli ülésszaka összehívását, és kifejezik reményüket, hogy ez az ülésszak fontos lépés lesz a leszerelés előmozdításában és a leszerelési világkonferencia összehívásában. A két ország az egységes égé. szét képező helsinki záróokmányban foglalt elvek tiszteletben tartásáért és az ott elfogadott ajánlások valóra váltásáért tevékenykedik. Megerősítették eltökéltségüket: tevékenyen közreműködnek a belgrádi találkozó munkájában, annak érdekében, hogy tényleges haladást érjenek el a biztonság erősítésében, a kölcsönösen előnyös együttműködés megszilárdításában és elmélyítésében, az európai kontinensen. A két párt és ország szoli- 1 dáris a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, valamint az imperializmus, a gyarmatosítás, és az újgyarmatosítás, a faji megkülönböztetés ellen küzdő népekkel. Hangsúlyozták: a Közel-Keleten csak úgy érhető el igazságos rendezés, és tartós béke, ha Izrael kivonja csapatait az 1967-ben megszállt összes arab területről, biztosítja a palesztin nép törvényes jogait, beleértve az önálló, független államalapítás jogát, s garantálják a térség minden államának függetlenségét, biztonságát. Támogatják a nemzetközi konfliktusok békés úton történő igazságos rendezését a világ más, térségeiben is. Síkraszállnak amellett, hogy növekedjék az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepe és hatékonysága az alapvető nemzetközi kérdések megoldásában, az ENSZ alapokmánya alapján. A tárgyalásokon megállapították, hogy növekszik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ereje, befolyása. Megerősítették pártjaik határozott szándékát, hogy hoz. zájárulnak a kommunista és munkáspártok egységének további erősítéséhez a marxizmus —leninizmús elvei, az interna. Győzött a papírforma. Bármennyire is nehéznek bizonyult a spanyol választások kimenetelét latölgáfnl?ábbán'néni lehetett kétség, hogy a legesélyesebb Adolfo Suarez centrista pártszövetsége, a Demokratikus Centrum Unió. Végleges adatok ugyan nem állnak rendelkezésre — a szigetek és a külföldön élő vendégmunkások voksainak összeszámlálása hosszabb időt igényel —, any- nyi azonban már bizonyos, hogy a kormányfő fejhosszaí nyerte a 41 év utáni első demokratikus választásokat. I A szavazatok 73 százalékának összevetése után Suarez Utvei mintegy 170 mandátumot mondhatnak magukénak az új cor- tesben a törvényhozás alsoházá- ban. A képviselöház 350 helye közül az eddigi eredmények alapján a Felipe González vezette Spanyol Szocialista Munkáspárt a második helyen végez, s körülbelül 113 képviselőt küldhet a parlamentbe. A franeóista jobboldali népi szövetség — vezére Manuel Frange Iribarne — be kell, hogy érje a jelentősebb pártok, illetve csoportosulások között a negyedik hellyel, miután körülbelül 15 mandátumot szerzett, s a harmadik helj-re a SpaI nyol Kommunista Párt esélyes, amelynek előreláthatóan húsz képviselője foglalhat helyet a cortesben, Spanyolország — á választásoknak vitathatatlanul ez a legfontosabb tapasztalata — a demokratikus kibontakozás mellett, a fasizmus ellen szavazott. Suarez személyében a felülről irányított reformpolitika megtestesítője kapott imponáló támogatást. A demokratizálási folyamat népszerűsége iránt eddig sem volt kétség, de a politikai erők megoszlásáról tulajdonképpen csak most lehet megbízható képet alkotni. A Spanyól Kommunista Párt I A jugoszláv fővárosban folytatta munkáját az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről ez év őszén sorra kerülő belgrádi találkozót előkészítő, nagyköveti szintű tanácskozás. A plenáris ülésen a holland küldöttség vezetője elnökölt. A csütörtöki ülésen megkezdődött a helsinki záróokmányt aláírt 35 ország képviselőinek részvételével zajló, tanácskozás érdemi munkája. Az előterjesztett javaslatok alapián vita indult a jelenlegi előkészítő megbeszélés szercionalista szolidaritás, az önkéntes elvtársi együttműködés és a teljes jogegyenlőség alapján, tiszteletben tartva a különböző utak szabad megválasztásának jogát a haladó társadalmi átalakulásért és a szocializmus győzelmééért vívott harcban. Aláhúzták, hogy a berlini konferencia nagy jelentőségű a kommunista és munkáspártok törekvéseinek egyesítése szempontjából, a békéért, a biztonságért, az együttműködésért, és a társadalmi haladásért folytatott küzdelemben. A Debrecenben és Nagyváradon tartott baráti találkozó és megbeszélés, amely őszinte, szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le, jól szolgálta a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt együttműködésének bővítését. Minden területen hozzájárult a Magyar Népköztársaság, és a Román Szocialista Köztársaság együttműködésének fejlődéséhez, a szocializmust építő magyar és román nép barátságának, szolidaritásának erősítéséhez. A látogatás során magyar részről megerősítették a Román Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségének meghívását a Magyar Népköztársaságba. Román részről ezt köszönettel fogadták. kiállta az első nehéz próbát: alig néhány héttel legalizálása után jelentős tényezővé vált a spanyol törvényhozásban. Ugyan, ki hitte volna akár csak néhány hónappal ezelőtt, hogy Dolores Ibárruri és Santiago Carrillo irányításával a kommunisták népesebb képviselőcsoportot alakíthatnak majd, mint a jobboldali népi szövetség!... BERLIN A magyar—NDK barátsági szerződés ratifikálása Az NDK Népi Kamarája csütörtökön törvényerőre emelte a Magyar Népköztársaság é? a Német Demokratikus Köztársaság közötti új, 25 évre szóló barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A szerződést — a magyar párt- és kormányküldöttség legutóbbi NDK-beli látogatása idején — március 24-én — írta alá ■ Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke, illetve Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. A BIZTONSÁGI TANÁCS hat hónapra, ez év december 15-ig meghosszabbította az ENSZ-erők ciprusi megbízatását. Az erre vonatkozó határozatot a tanács két perccel az eddigi mandátum lejárta után hozta. vezési kérdéseiről és napirendjének meghatározásáról. A tanácskozás nyugodt, konstruktív légkörben folytatja munkáját. Legközelebbi plenáris ülésére ma kerül sor. » A jugoszláv biztonsági szervek meghiúsították turistaként Belgrádba érkezett cionista elemek provokációját, akik az előkészítő tanácskozás szfnhelye előtt tüntetést kívántak rendezni. Az illetőket — akik röplapokat is hoztak magukkal — kitoloncolták Jugoszláviából. Közlemény Kádár János és Nicolae Ceausescu találkozójáról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke között 1977. június 15—16-án baráti találkozóra került sor Debrecenben, a Magyar Népköztársaságban és Nagyváradon, a Román Szocialista Köztársaságban. Kádár Jánost és Nicolae Ceausescut a két város dolgozói, párt- és állami szerveinek képviselői szívélyesen üdvözölték. Kádár János és Nicolae Ceausescu őszinte, szívélyes, elvtársi légkörben megbeszéléseket folytatott. A tárgyalások eredményeiről közleményt fogadtak el. Nagyvárad, 1977. június 16. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Nicolae Ceausescu, a Rámán Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke Spanyol választások A demokratikus erők győzelme Érdemi vita Belgrádban
