Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-16 / 140. szám

Tárlat a múzeumban Nagy mestereik grafikái i Nagy számú érdeklődő előtt nyitotta meg Kocsis Gyula, a Kossuth Múzeum igazgatója a Czóbel Béla, Ferenczy Béni és Szőnyi István grafikáiból álló nagyszabású kiállítást, a mú­zeum bemutatótermében. A képeket először az NDK-beli Suhl megyében, testvérme­gyénkben vitték közönség elé, s ezúttal, másodikként a ceg­lédiek tekinthetik meg az al­kotásokat. Mindhárom mű­vészt megyénkhez köti szüle­tési helyük, illetve munkás­ságuk. Czóbel, Ferenczy és Szőnyi a nagybányai festőis­kolából indultak, ahol Feren­czy Károly volt mesterük. A kiállítás anyagát a szent­endrei múzeum Czóbel- Fe- renczy-gyűjteményéből, vala­mint a zebegényi Szőnyi Ist­ván emlékmúzeumból válo­gatták. A nagy mesterek al­kotásainak ceglédi bemutatója minden bizonnyal maradandó élményt jelent minden láto­gatónak. B. Napilapok, folyóiratok Tovább gyarapodott a Ká­rolyi Mihály lakótelepen a la­kossági szolgáltatások köre. A közelmúltban nyílt meg az ABC-áruházzal szemben egy modern újságárusító pavilon. Az itt élők hamar megked­velték az elárusítóba! yet, ahol máris több száz napilap és folyóirat talál gazdára. Korszerű tartás, tenyésztés Új üzembe jön a tej Hajdan és ma — Anyu, az új tej is ki tud jutni? — kérdezte kislányom, ahogy vette ki a szatyorból a Cegléd Tej feliratos literes zacskót. Még időm sem volt a kérdésre válaszolni, máris újabb következett: — Ezt, ugye ceglédi tehenekből fejik? Emlékszem, velem mennyit küszködött az anyám, mert nem szerettem a tejet. Gyere­keim reggel, este kikövetelik maguknak az adagjukat. ☆ A tejfogyasztás növekedé­se okozta igényt elégíti ki az új ceglédi tejüzem létreho­zása, mely napi hatvanezer liter tejet dolgoz fel és három járás, a ceglédi, monori és nagykátai 35 települését látja el tejjel és tej termékeivel. Cegléden a várost övező jó legetók révén a szarvasmar­ha-tenyésztésnek és az ezzel együtt járó tejfeldolgozásnak és tejértékesítésnek régi ha­gyományai vannak. Még a múlt század közepén is inkább az akkori állattartási és gaz­dasági viszonyoknak legjob­ban megfelelő híres, ma már csak állatkertekben és néhány szarvasmarha-tenyészetben ta­lálható fehér magyar marhát tartották. Igénytelen, vászon- tagságokat jól elviselő, de erős, munkaibíró marha volt. 1828-ban és 1840-ben nagy marhavész pusztított Ceglé­den. A közös legelők — aPas- kuum commun — felosztásá­val próbáltak segíteni a hely­Tóth Tibor öröme Ezüstplakett, Indiából Díj a nemzetközi gyermekrajz-kiállításon A hetedikes Tóth Tibort ezekben a napokban sokan kö­szöntötték Abonyban. Öröm­mel fogadta, meg is érdemelte. Tibi a Gyulai Gaál Miklós ál­talános iskolába jár, magas, kék szemű gyerek. Tagja és versenyzője az iskola kézi­labdacsapatának. Jó tanuló, kedvenc tantárgya a fizika és a számtan. Szabad idejében vi­szont szívesen rajzol. Érdeklő­déssel és tehetséggel használja a színeket, alakítja a formákat, kifejezi gondolatait. Ötödikes volt, amikor jelent­kezett az iskolai rajzszakkörbe. Ezt a hasznos időtöltést, akkor kedvelte meg igazán. Témát a környezetéből választ, s mun­káin jellegzetes népi íz érezhe­tő. Bundás, sapkás, csizmás alakjai jól illenek a hangulatos falusi környezetbe. Felfedezi az öreg házakat, a vidéket, amely­ben él, nem marad nyomtala. nul az iskolai élet éppúgy, mint a falusi lakodalom, a disznóölés, a szüret, az abonyi két torony, vagy a kirándulás. A rajzszakkör vezetője, Heilvng György maga is alkotó művész, és rajztanárként hozzáértéssel, szeretettel tanítja növendékeit. Nemcsak kézügyességükkel, hanem képzőművészeti mű­veltségükkel is törődik, felfe­dezteti a gyerekekkel újra és újra az alkotó munka örömét. A szakkörön kívül ő vezeti a rajztanárok ceglédi, járási munkaközösségét és a szakmai stúdiót, ellátja Pest megyében a képző és díszítőművészeti szakkörök felügyeletét. Képei gyakran vesznek részt kiállítá­sokon, s tanítványai munkáit is eljuttatja kiállításokra, pá­lyázatokra. Így történt ez Tóth Tibi munkáival is. A fiú negyedikes korában, 1974-ben szerepelt először kiállítóként, az abonyi képzőművészeti és gyermek. rajz-kiállításon. Első dicsérő oklevelét akkor kapta, s ez be­mutatkozásnak nem is volt rossz A következő évben, a já­rási gyermekrajz-kiállításon második díjat nyert, majd Disznóölés című képét bemu­tatták a debreceni, nemzetközi gyermekrajz-kiállításon. Bal­eset című képét a genfi nem­zetközi vöröskeresztes kiállítás alkalmával értékelték. A leg­nagyobb örömet azért mégsem ezek az eredmények szerezték, hanem a legutóbbi elismerés. Tóth Tibor: Szüret című ké­pe kijutott Indiába, Uj-Delhi- be, a nemzetközi gyermekrajz- kiállításra. Ebben a távoli or­szágban minden évben meg­rendezik ezt a pályázatot, s jutalmat jópár ifjú magyar al­kotó kapott már onnan. Most Tibor is felsorakozhatott közé­jük. Tízezer pályamű közül az ő szüreti képét találták a má­sodik helyezésre alkalmasnak. A díjat, a gyönyörű ezüstér­met,, a. napokban hozta meg címére a posta. Az indiai pá­lyázaton 15 éve szerepelnek magyar gyermekrajzok, és az abonyi iskola rajzszakköre 6 év óta vesz részt rajta. A díjazott Szüret, mint Tóth Tibor beszámolt róla, a szak­körben tanult különleges eljá­rással, monotypiával készült Igyekezett az őszi esemény minden hangulatát, hazai szép­ségét, derűjét a maga egysze­rűségében papírra vetni, s üd­vözletül küldeni a világ gyer­mekeinek, kortársainak, . a nemzetközi találkozóra. Fehér Jánosné zeten 1864-ben. Persze, csak a ház- és földtulajdonos ceg­lédi lakosok kaptak megha­tározott rend szerint részt a legelőföldből. Ekkor fordulat állt be a szarvasmarha-te­nyésztésben. Húst és tejet bővebben adó teheneket kezdtek tartani. A talajművelési munkákra in­kább lovakat alkalmaztak. A múlt század végén, így ért­hető, hogy tarka képet muta­tott a ceglédi szarvasmarha­állomány. Egy-egy vásárra sokféle marhát felhajtottak a gazdálkodók és az országjáró kupecek. Berni-hegyi, szim­menvölgyi és a ma legközis­mertebb szimmentháli tehe­nekről olvashatunk egy század- fordulói írásban. Ebből tudhat­juk meg, hogy akkor már nem volt ritka a napi 15—20 litert tejelő tehén. Egy 1910-es fel­mérés szerint, ebben az idő­ben már hatezer felett volt városunk szarvasmarha-állo­mánya, és több mint hétezer liter tejet adtak a tejelő tehe­nek a lakosság számára. A jobb tej értékesítés céljából 1907-ben tömörültek először tejsrövetkezetbe egyes szarvas­marha-tulajdonosok. A világháború okozta káro­kat csak az ötvenes években elkezdett tervszerű, gondos, korszerű módszereket alkal­mazó tenyésztési rendszer bevezetése tudta helyrehozni. Az azóta elért eredményeket jelzi Cegléd élelmiszeripará­nak fejlődése: a húsüzem és a konzervgyár után új tejüzem kezdhette el működését. B. J. Kisiparosok Cegléden háromszázhetven­hat kisiparos tevékenykedik a lakosság szolgálatában, A legkeresettebbek a kőműves, villanyszerelő, gépjárműsze­relő, vízvezetékszerelő és fes­tő szakmák. A PEST MEGYEI HÍRLAP XXI. ÉVFOLYAM, 140, SZÁM 1977. JÜNIUS 16.. CSÜTÖRTÖK Több tápérték, vitamin A kórházi ellátás további javításáért Görgőn gurul, párával puhít A Cegléd egészségügyi hely­zetéről szóló korabeli do­kumentumok arról tanúsa kódnak, hogy a város kórházának története nem régi keletű. A múlt szá­zadi feljegyzések országosan visszatérő, sorozatos nagy ko­lera- és pestis járványról tu­dósítanak. Feltehetően a tö­meges és súlyos megbetege­dések késztették a városveze­tőit arra, hogy 1872-ben kór­ház céljára megvásárolják a Pesti országút melletti Vörös ökör fogadót. Igaz, az átala­kítás utáni huszonnégy ágyas intézményre inkább illet az ápolda, ispotály, vagy a koró­da titulus, mintsem a kórház megnevezés, de Cegléden ez jelentette az egészségvédelem első jelentős lépcsőfokát. E területen is igazi fejlő­dést csak a felszabadulás ho­zott. Az épületek bővültek, s így az ágyak száma ugrássze­rűen megnőtt, a régebben mű­ködő alapszakmák mellett to­vábbi osztályok jöttek létre, s ennek megfelelően bővültek az ell átó részlegek is. A ma is fejlődő kórház működési fel­tételeiről Kovács János gaz­dasági igazgatóval beszélget­tünk. Könnyebben főz a szakács Apáti-Tóth Sándor felvétele Híres magyar könyvtárak Új filmsorozatot készít a te­levízió Híres magyar könyvtá­rak címmel. Borús Rózsa szer­kesztőtől érdeklődött az MTI munkatársa: — Filmsorozatunk egyik cél­ja, hogy a szórakoztató isme­retterjesztés módszereivel új olvasókat nyerjünk meg. Be­mutatjuk, hogy melyik könyv­tárunkban mi található, és mik azok az érdekességek, amik vonzóvá teszik mindenki szá­mára nemzeti kincseinket. A rendszeres könyvtárlátogatók­nak is próbálunk újat adni, megkönnyítve tájékozódásukat. — Gondolom, sokakat érdek­lő kezdeményezésünk a hely- történeti anyagok feltárása. Főleg ez teszi a sorozat min­den filmjét különbözővé, ér­dekessé. Elkészítettük már a zirci Regüly Antal, a keszthelyi Helikon könyvtár portréját. A közeljövőben látogatunk el az Országos Széchényi és a sá­rospataki református kollégium könyvtárába. A korszerű betegellátás mind magasabb követelmé­nyeket állít nemcsak az orvo­sok, hanem a gazdasági ága­zat elé is. A legtöbb területen modem berendezések segítik a dolgozókat. A kórházi ágyak számának gyors és nagymér­tékű fejlesztése minden vona­lon szükségessé teszi a folya­matos korszerűsítést. A közel­múlt legfontosabb feladata az élelmezési üzem kapacitásá­nak növelése volt. Az ezer sze­mély kiszolgálására szolgáló berendezések egyre nehezeb­ben tudták kielégí teni a szük­ségleteket. Sok segítséget ad az itt dolgozóknak a Hollandiá­ból importált burgonya- és zöldségpároló. A kamrákban a köreteken kívül húst és zöldséget párolnak, de ezek­ben főzik a töltöttpaprikát és töltöttkáposztát is. A készü­lék órája negyven perc eltel­tével jelzi, hogy megfőtt nyolc­száz adag töltöttpaprika. Kü­lönösen fontos a gyors párolá- si idő, ugyanis ezzel az eljá­rással húsz-huszonöt száza­lékkal több tápérték, vitamin Bejáró diákok, tanév után Hajnalban indult a busz A tanulás megéri Amióta megalapították a nagykőrösi gimnáziumot, min­dig voltak olyan diákjai, akik a környékből, néha más me­gyéből jöttek ide tudásukat gyarapítani. Teljes ellátást a kollégium nyújtott, az iskola a tanulási lehetőséget adta. Per­sze nem mindenki kollégista. Sokan a környező községek­ből, szomszéd városokból na­ponta utaznak a nagykőrösi gimnáziumba. Jönnek Kecske­métről, Ceglédről, Törteiről, Kocsérról és Nyársapáiról. Korai ébresztő — Miért épp a nagykőrösi gimnáziumot választották a kecskemétiek? — kérdeztük Gaál Erika harmadikos és Molnár Ildikó másodikos diák­tól, a tanév utolsó napján. — Elsősorban azért, mert ez óvónői képesítést is ad. Kecs­keméten nincsen ilyen szakon középfokú képzés, ezért esett erre az iskolára a választá­sunk. — Voltak-e gondjaik az uta­zás miatt? — Előfordult — mondja Gödi Erika. — Megesett, hogy sokat késett a busz. Hajnalban fel kellett már kelni, hogy pontosan érkezzünk az iskolá­ba. Fél nyolckor indult a busz Kecskemétről, s épp hogy csengetésre betoppantunk. Megesett, hogy éhen marad­tunk, mert reggelizésre nem jutott idő. — Mit terveznek az érett­ségi után? — Szeretnénk a kecskeméti óvónőképző főiskolába bejutni, vagy pedagógiai főiskolára je­lentkezni — tervezi Gaál Eri­ka. — Nagyon szeretek énekelni, harmadik éve tagja vagyok a gimnázium kamarakórusának. — Nekem is hasonlóak a terveim — veszi át a szót Mol­nár Ildikó. — Kecskeméten az óvónőképzőben szeretném folytatni a tanulást. Lehet, hogy egyetemre jelentkezem. Még két évem van a döntésig, de mindenképp tanulni aka­rok. — Milyen tapasztalataik vannak a kocséri bejáróknak? — Harmadik éve buszozom naponta Kocsérról — mondja Habon Emília. — Reggel hét előtt és hétkor is indul autó- buszjárat. Alii az elsőt lekési, még mindig beér a második­kal.' — Hány diák tanul a kocsé­ri fiatalok közül más város­ban? — Évek óta sok a jelentke­ző a ceglédi kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képzőbe, a nagykőrösi Toldi szakközépiskolába, a szakmun­kásképzőbe és a gimnáziumba. Jó a buszjárat, a visszautazás is könnyű, hiszen minden órá­ban indul Nagykőrösről Ko- csérra autóbusz. A tantárgy vonzotta Deli Ilona másodikos gim­nazista és Ceglédről járt át Nagykőrösre. — Miért választotta ezt az iskolát? Hiszen Cegléden is van gimnázium? — Vonzódtam Nagykőrösre, abba is iskolába, ahol Arany János is tanított valamikor. Jó a híre a körösi matematika­fizika tagozatnak, ez volt a második számú vonzóerő. így döntöttem, hogy vállalom a napi utazgatást. — Mint bejáró diáknak, mi­lyenek a tapasztalatai? — Érdekes az utazás, napon­ta más-más emberekkel talál­kozás. Néha stoppal is meg­próbálkozunk, a jó idő beáll­tával. Szép emlék marad ez majd a diákkorból. — Nem megy a tanulás ro­vására a távolság, a napi uta­zás? — Nem, kitűnő tanuló va­gyok. Törteiről járt át naponta Gyura Erika, most fejezte be az első osztályt. — Kora reggel kellett indul­ni, hogy az első óra kezdete­kor a padban üljünk — mond­ja. — Egyetlen gond, hogy dél­után csak két buszjárat közül választhatok, háromkor és hat óra előtt indul visszafelé bu­szom. A délutáni szakköri fog­lalkozások miatt ez problémát okoz. Ha itt kellett maradni irodalmi színpadi foglalkozá­son, akkor majd’ két órát vár­hatunk utána a buszra. Töb­ben reméljük, hogy jövőre változtatnak ezen. Bérlet és verseskönyv — Mi szeretne lenni? — Övónőtagozatra járok ugyan,, de minden vágyam, hogy színésznő lehessek. A gyerekeket legalább annyira szeretem, mint az irodalmat, a verseket, a szereplést, a kö­zönséget. Ha leérettségizem, szeretnék a Színművészeti Fő­iskolára jelentkezni. A gimná­ziumban az irodalmi színpad tagja vagyak. Régóta mondok verseket, szavalóversenyeken eredményesen szerepeltem, második voltam a váci diákta­lálkozón és első a járási ver­senyen. A mindennapi buszo­zás közben szívesen olvasok verseket. Borzák Tibor marad a zöldségekben, mint a hagyományos gőzüstökibaa, vagy gázzsámolyon készült ételekben. A rozsdamentes acélból ké­szült elektromos kemence nagyban hozzájárult a kony­ha teljesítőképességének fo­kozásához. A készülékben kü­lönböző tésztákat és húsokat sütnek, egyenletesen, égés nél­kül. A hús rostjainak puhítá- sát külön párásító biztosítja. Más okos gépekkel is könnyí­tették a munkát. Elektromos, úgynevezett buktatott serpe­nyőben készülnek a zsírban sült ételek, így a ráütött csir­ke, tükörtojás, natúrszelet, továbbá a sertéspörkölt és a párolt rizs is. Jelentősen csök­kentette a reggel, délben, es­te visszatérő kétkezi munkát a nagy teljesítményű kenyér- szeletelő gép. Görgőkön gu­rítható, három lábú állvá­nyon működik a villanymotor meghajtású galuskaszaggató gép, amely három ember fi­zikailag is megterhelő mun­káját takarítja meg. A hatékonyság fokozása ér­dekében az új gépek beállításán túl, figyelembe vették a munka- és üzemszervezési lehetőségeket is. Tervezetet dolgoztak ki a korszerűbb ételtechnika be­vezetésére, a tápanyagveszte­ség csökkentésével. Fokozott figyelmet fordítanak az étel- készítési idő csökkentésére és lerövidítik a kész ételeit táro­lási időtartamát. Az ellátás színvonalának további javí­tásáért növelik a hűtőkapaci­tást, fejlesztik a tálalási rend­szert, megszervezik a hideg­tálak nagyüzemi készítését és megfelelő csomagolását. Kőhalmi Dezső TANFOLYAM MOTOROSOKNAK A Magyar Autó Klub helyi szervezetének vezetősége meg­vizsgálta a gépjárművezető- képzés helyzetét. Az előzetes felmérés alapján megállapí­tották: mind az autó-, mind a kismotorvezetők felkészítése elfogadható. Nem így a mo­torkerékpárosoké. Ennek ugyanis nincs gazdája a vá­rosban, pedig mind többen vásárolják a népszerű jár­művet. egyre többen hódolnak a motorozás örömeinek. Saj­nos, szinte áthághatatlan aka­dály, hogy Cegléden nincs motorosiskola. A Magyar Autó Klub ceg­lédi szervezete ezen kíván se­gíteni úgy, hogy néhány héten belül megindítja első tanfo­lyamál; motorosoknak. Az érdeklődők részletes tájékoz­tatást kaphatnak az autóklub irodájában, a Kossuth Műve­lődési Központban, szerda, szombat és vasárnap kivételé­vel minden reggel 9-től este 6 óráig. 1 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents