Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-15 / 139. szám

Növekvő érdeklődés Szerelőkulcsok - Nagymarosról A közelmúltban megtartott vezetőségválasztó taggyűlésen még csak 360 tagja volt a Sző- nyi Tibor Kórház és intézmé­nyei Vöröskereszt-szervezetei­nek. Az utóbbi néhány hét­ben megnőtt az érdeklődés a vöröskeresztesek munkája iránt, s újabb százhatvanan kérték felvételüket a szerve­zetbe. Pedagógusok díjazott pályamunkái A Pest megyei pedagógiai pályamunkákat minden évben értékelik. Járási székhelyünk pedagógusai az idén minden eddiginél nagyobb sikert ér­tek el. Négy témakörben adtak ki 4 ezer forintos első, 3 ezer fo­rintos második és 2 ezer 500 forintos harmadik dijat, va­lamint számos pénzjutalmat. Újvári István (gépipari szakközépiskola) két dolgoza­tával ért el első helyezést (A tudásszintmérés eszközei és A pályairányítás módszerei). Zsebesi István (Árpád úti ál­talános iskola) második díjat nyert (Gondolkodásra neve­lés), Erdélyi Sándor (Állami Zeneiskola) két harmadik he­lyezést szerzett (Hegedűokta­tás, különféle korszerű mód­szerekkel), Bánhidi László (Géza király téri Gimnázium és Szakközépiskola) jutalmat kapott (A felnőttoktatás ta­pasztalatai) és Sas Ferenc (Deákvári Általános Iskola) szintén jutalmat nyert (Ta­pasztalatok a szaktanterem­ben). ELHUNYT GANTI VILMOS Kapusi Rózsa nevezte elő­ször — egyik rádióriportjá­ban — váci Gül Babának, a rózsák atyjának Gánti Vil­most. A különös címet meg­érdemelte, mert Petőfi utcai otthonának kertjében tavasz­tól késő őszig mintegy 250 féle rózsa pompázott. Levele­zett öt világrész neves kerté­szeivel: tapasztalatot cserél­tek, beszámoltak egymásnak az újabb nemesítésekről, s még szebb rózsatövek jutot­tak el a váci kertekbe. Eredeti foglalkozása órás mestef volt. Fél évszázadon keresőül javítgatta a váci időnWtatókat, s büszke volt, hogy otthonában különleges órákat őriz. Harmadik szen­vedélye a zene volt. A hajda­ni Pohl Gyula karmester ve­zette Váci Zenekedvelők Egye­sületének zenekarában gor- donkázott, s több éven át szó­rakoztatta a komoly muzsika váci rajongóit Most haláláról írunk ezeken a hasábokon, ahol többször megemlékeztünk a lelkes ró­zsatermesztőről, a kitüntetett kisiparosról, a jól felkészült muzsikusról: 75 éves korában, csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúz­tatásáról később intézkednek. A Kéziszerszámgyár precíziós egységének nagymarosi üze­mében évente több száz ezer különböző méretű és fajtájú sze­relőkulcsot készítenek, vállalatok, gyárak megrendelésére. Kotricz Istvánné a csillagkulcsokat galvanizálás előtt zsírta­lanítja. Ifj. Fekete József felvétele JEGYZET Ne vesszen kárba a széna Az utazó emberek biztosan észrevették, hogy néhol kézi kaszával vágják az útparto- kon, erdőszéleken, árkokban és általában a szem elől rej­tett helyeken a még zöld fü­vet, azonban már csak né­hány nap és az eső nélküli nagy melegben elöregedik, ki­szárad, szénává válik a fű. Nem kell mezőgazdasági szakembernek lennünk ahhoz, hogy megállapítsuk, milyen sok értékes takarmány megy veszendőbe. Megmentéséhez kézi erőre van szükség, meg kaszához értő emberre. Az aratásig még legalább két hét telik el: jó lenne, ha a szö­vetkezetek tagjai és a háztáji gazdaságok tulajdonosai nyomban „nekilátnának a fű kaszálásának és a széna be­gyűjtésének. Biztosan jó néven vennék még azt a megoldást is, ha felhívással fordulnának a la­kossághoz — a tanácsok ré­vén —, hogy a le nem kaszált füvet az árokpartról, erdő- saélekről lekaszálhatja min­denki, akinek szüksége van rá és díjtalanul hazaszállíthatja. Esetleg ezzel a megoldással tekintélyes mennyiségű, igen magas tápértékű szénát nyer­hetne szövetkezet és magán- gazdaság egyaránt. Az állatoknak jelentős mennyiségű szénára van szükségük, amit a közös gaz­daságok nem tudnak előte­remteni. ' Még van néhány nap, hogy a teljes tópértékű füvet be­takaríthassuk, ezért jó lenne, ha minél előbb közzétennék a felhívást, és az érdekeltek, VALASZ CIKKÜNKRE Nyolc helyett ■ kézbesítik a A Váci Napló június elsején közzé tett, Miért a késedelem? című, Hegedűs Károly, Vác, Zrínyi utcai nyugdíjas pa­naszával kapcsolatosan a vá­laszt az alábbiakban adom meg: Vác város területe postai kézbesítés szempontjából 13 belterületi körzetre van fel­osztva. Az 1960-as években, a város külső részein végbe­ment nagy építkezések ideje előtt mérték fel. Az azóta létrejött deákvári és Földvári téri lakótelep hatalmas terhet rótt az arra a területre kéz­besítő postásokra, mely nem volt arányban a belvárosban kézbesítőkével. A körzetek módosítása és eggyel való bő­vítése — az egységes terület­megosztás figyelembevételével — a kézbesítők tehermentesí­tése, munkakörülményeinek jobbá tétéle, valamint a pos­tai szolgáltatások színvonalá­nak emelése érdekében vált szükségessé.- hat nap alatt nyugdíjakat A nyugdíjak kifizetése ide­jén postásaink, a nyugdíja­sokkal szemben tanúsított megértésükkel, havonként és önként meghosszabbítják napi munkaidejüket, s ezzel a Nyugdíj Intézet által enge­délyezett 8 napig húzódható nyugdíjkifizetési időszakot 5— 6 napra rövidítik. Gyakorla­tilag ez azt jelenti, hogy a postás kézbesítő tudja, mun­kaideje mikor kezdődik, de annak befejezését nem. Ez­úton kérem azoknak a nyug­díjasoknak megértését, akik­nek a körzetváltozás kifizeté- sinap-eltolódást okoz. Tájékoztatnom szükséges a felszólalót, hogy édesapját és édesanyját az első alkalom­mal késedelem nem érte, mert nyugdíjaikat a hivata­lomban! személyes megjele­néskor, a panaszos levél köz­zététele előtt, az első kifize­tési napon, azonnal kifizetet­tettem. Pomozi Miklós hivatalvezető-helyettes összefogva családtagokkal, ro­konokkal, tudván, hogy több­szörösen megtérül a fáradsá­guk, megkezdenék a kaszá­lást. K. Sz. L A véradásért A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának vezetői megbecsülik a véradókat. Leg­utóbb nyolcvannégyen adtak vért a gyárban, közöttük sok többszörös véradó. Újabban a kollektív szerző­désbe is belefoglalták, hogy minden tíz és annál többszö­rös véradó pénzjutalmat kap­jon: akik tízszer adnak vért, 600, a tizenötszörös véradók 800, akik pedig már húsz­szor adtak vért, ezer forint pénzjutalomban részesülnek. Felkészültek a betakarításra a járás szövetkezetei Június végén, Péter-Pál napja a gabonabetakarítás kezdetét jelenti a mezőgazda­ság kalendáriumában. Erre az időre rendszerint beérik az őszi árpa, majd a kenyeret adó búza, rozs. Az aratás a gazdálkodók nagy erőpróbá­ja, hiszen egy év gondos mun­kájának gyümölcsét kell igen rövid idő alatt betakarítani. Nem is olyan régen még az ország hadra fogható népe ka­szát, sarlót ragadott a min­dennapi kenyér biztosításáért. Ma más a helyzet, a szocia­lista nagyüzemektien a gabo­natermesztés, a talajélőkészí- tésíől kezdve a termés beta­karításáig, teljesen gépesí­tett. A görnyedő aratókat, a szaporán hajladozó marok- szedő asszonyokat, a dolgos kezeket igénylő cséplőgépet nagy teljesítményű kombáj­nok váltották fel. Jól példáz­za ezt, hogy a váci járás lakosságából nem egészen 6 százalék dolgozik a mezőgazdaság­ban, az aratást pedig né­hány százan — a kombáj- nostól a magtárosig min­denkit beleértve — idő­ben elvégzik. A kenyérgabona-termesztés jelentősége közismert, szá­munkra a kenyérgabona nem­csak az alapvető élelmiszerek egyike, hanem egyben fontos exportcikk is. Nem közöm­bös tehát egyetlen mezőgaz­dasági üzemünk számára sem a vetésterület nagysága, a ter­mesztéstechnológiai fegyelem megtartása, a betakarítási munkák szervezettsége. Külö­nösen nagy feladatot jelent mindez a járás szövetkezetei­ben, ahol a gabonafélék az or­szágos átlag felett, a szántó- terület felét — csaknem 11 ezer hektárnyi terület —fog­lalják el, háromnegyed része ke- nyár-, kisebb hányada ta­karmánygabona, és a me­gyében itt termelik a kö­zös gazdaságok a legtöbb sörárpát, mintegy kétezer hektáron. Az előző években a mező- gazdaságban is tért hódítot­tak a korszerű termelési el­járások. Ezeket alkalmazva, a járás nagyüzemei közül ma már többen tagjai a gödöllői búzatermesztési, illetve a nád­udvari KITE-rendszernek. Szi­gorú termeléstechnológiai fe­gyelem és egyre javuló gépe­sítés jellemzi a gazdaságok mindegyikében a gabonater­mesztést. Jelenleg 89 kom­bájnnal rendelkeznek a tsz- ek, többel, mint tavaly, és az AGROKER által nyújtott ked­vező vásárlási feltételek foly­tán, még az aratás kezdete előtt további gépek munká­ba állítására is számítanak. A kombájnok többsége kor­szerű, szovjet és NDK-gyárt- mányú, a gondos téli nagyja­vítások és karbantartási mun­kák következtében, valameny- nyi rajtra készen áll. A na­pokban tartják meg a gép- szemléiket, amelyeken az ösz- szes erő- és munkagépet bal­esetvédelmi, közlekedésbiz­tonsági és tűzrendészet! szem­pontból a szakemberek szigo­rú elbírálás alá vonnak. Néhány nappal ezelőtt a gazdaságok vezetői munkaér­Negyedszázada nyílt meg Jubileumi ünnepség az Eötvös utcai napköziotthonos óvodában Elismerő oklevél és pénzjutalom A felszabadulás utáni évek- szerűen felszerelt intézményt ben néhány üzemi és egyházi óvodán kívül, nem volt más, hasonló kisgyermekintézmény Vácott, ezért negyedszázaddal ezelőtt nagy feltűnést keltett a hír: az Eötvös utcában meg­nyílt az első, város, kezelésben lévő, napközivel is rendelkező óvoda. •ír . Az erre az eseményre em­lékezésen ott voltak a rokonin­tézmények vezetői, a szülői munkaközöség tagjai, a patro­náló MÁV Vasútépítési Fő­nökség és a Forte-gyár bri­gádjai, ott volt Pohl Irén és találunk a régi helyén, ahol az általános iskolákba előkészítik 3—<S éves korukig a gyermeke­ket. Venesz Ernő, a városi ta­nács művelődési osztályának vezetője néhány mondatot idé­zett az alkalmi kiállítás érde­kes dokumentumából, Fazekas Auguszta vezető óvónő 1952- ben elmondott megnyitó be­szédéből. méltatta az intéz­ményben folyó mai nevelő munkát, átadta Weisz György tanácselnök elismerő okleve­lét és a pénzjutalmat Almási Zoltánnénak, majd a leg­kisebbek köszöntötték a ven­dégeket. ­P. K. Eperjest/ berencne, a két nytnssdíias óvónő, s részt vettek az egykori alkalmazottak, va­lamint néhányan az első hon­foglalók közül is, akik megil- letődve nézték a bejárati fo­lyosón kiállított, 25 év előtti fémvkér>eket, újságcikkeket. Almási Zoltánná, az Eötvös utcai napközi otthonos óvoda mai vezetője ismertette a két és fél évtizedes fejlődést. A város az egykori felekezeti pol­gári iskola helyén épületet, udvart s szerény felszerelést adott az induláshoz. Ma már sok helyen műkö­dik hasonló intézmény a vá­rosban, s nehéz elképzelnünk, hogy az induláskor nem egy szülő vonakodott elvinni a gyermekét, csak a kezdeti eredmények láttán tört meg a jég. A szerény berendezés, a szemléltető eszközök kísérleti időszaka után, ma már kor­Az oklevél átadása A legkisebbek köszöntője Gyimesi Sándor felvételei tekezleten vettek részt a já­rási hivatalban, ahol a mező- gazdaság előtt álló időszerű tennivalókról, az aratási elő­készületekről tanácsikoztak. A járási pártbizottság és a járá­si hivatal illetékes osztályai, figyelembe véve a gabonakul- túrának edtjig kedvező idő- ' járást és az üzemek lelkiisme­retes felkészülését, úgy ítél­ték meg a helyzetet, hogy az aratási munkafolyamatok üzemen belüli szervezettsé­gének fokozásával, és az üze­mek közötti együttműködé­sek megtervezésével a betakarítást üzemen­ként 14 munkanap alatt be lehet fejezni. A korábbi évek tapasztalatai azt igazolták, hogy a kom­bájn-átcsoportosítások nem­csak egy-egy üzem aratási munkájának gyors elvégzését eredményezték, hanem lehe­tővé tették a gépek jobb ki­használását is, ami feltétele a járásban az aratás optimális időben való befejezésének. Az együttműködés lehető­sége a gazdaságok fekvésé­ből adódik, ugyanis a járás déli részén két héttel előbb érik a gabona, mint a Bör­zsöny vidékén, vagy á Galga mentén. Az üzemek vezetői megegyeztek, hogy a püspökhatvani tsz Fo­ton, a szokolyai Gödön, a bcrnecebaráti Sződön, a perőesényi Kosdon, a lét- kési Szobon segít az ara­tásban, azzal hogy ezt a segítséget a társszövetkezet viszonozza. Az együttműködésre meg­állapodásokat kötnek a gaz­daságok, részletezve bennük a nyújtandó segítség miként­jét és mértékét. A közremű­ködő gazdaság, igény szerint, szállító járművekkel vonul fel, biztosítva az üzemanyag- ellátást és a javítókapacitást is. A gabonabetakarítás gyors elvégzésének fontos feltétele a gabonaátvétel szervezett­sége is. Nem kevés, több mint háromezer vagon termés be­takarításáról van szó, aminek nagy hánj^adát a Gabonafel­vásárló Vállalatnak adják el a gazdaságok. Az aratás fo­lyamatosságához szükséges, hogy a szállítójárművek idő­ben rendelkezésre álljanak. Erre tekintettel, a felvásárló vállalat éjjel-nappali, három műszakban üzemel. Török Antal. a járási hivatal osztályvezetője Kézilabda Javított a Híradás Váci Híradás—Salgótarján 30:23 (16:8) Vác: 300 néző. HÍRADÁS: Seres, Benda, Németh (5), Nyolczas (1), Hor­váth (8), Székely (3), Bocz- kó (3), Illés (3), Pintér (1), Modróczky (1), Bercélly (2), Kiss I. (3). Már az első félidőben jelen­tős előnyre tett szert a hazai együttes; gyors indítások, egyéni betörések jellemezték az első félidőt. A második félidő is hazai rohamokkal kezdődött, s már 20:10-re vezetett a Híradás. Az utolsó 15 percben gyen­gült a védekezés, a nagy ma­gabiztosság könnyelművé tet­te a játékosokat. Végeredményben meggyő­ző fölénnyel, értékes bajno­ki pontokat szerzett a váci együttes. A hazai csapatból Hornyál! és Németh átlagon felüli tel- iesi'tmtnvt nvúitott, kívülük mé^ Illés és időnként Székelj} nyújtott elfogadhatót B. Cs. Két héttel Péter-Pál előtt A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXI. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM 1977. JÚNIUS 15., SZERDA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents