Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-15 / 139. szám

mít tfF.nrrt 1977. JÚNIUS 15., SZERDA Történelem, hadtudomány, fegyvergyártás-krónika A MŰVÉSZÉT VILÁGA Hagyomány és korszerűség Jelentés a vasútról Akit a mozdony füstje megcsapott KULCSSZEREPET játszik a vasút az ország gazdaságában, külkereskedelmében, utasfor­galmában. A gazdasági szabá­lyozórendszer ugyanakkor a MÁV érdekeit olyannyira hát­térbe szorította, hogy az mű­ködőképességét csak úgy volt képes fenntartani, hogy egy- re-másra számolta fel a vasúti hálózat szerves részét alkotó kisvasutakat, szárnyvonalakat. Csak így tudta — innen fel­szabadult dolgozói átcsoporto­sításával — a fővonalak lét­számát biztosítani. Ember­utánpótlásának minden más forrása elapadt. Miért? A MÁV egykor azon mun­kahelyek egyike volt, amely a tömeges létbizonytalanság idején is biztos kenyeret, nyugdíjas állást, állami funk­ciót biztosított dolgozóinak. Amikor a társadalmi átalaku­lás, az általános létbiztonság megteremtése után elvesztette kiváltságos voltát, a vasutaspá­lya vonzása is megszűnt. Ma bármelyik iparágban vagy a mezőgazdaságban — néha sok­kal könnyebben — el lehet érni azt, amit a MÁV tud nyújtani anyagiakban, erköl­csi elismerésben. Moldova György szociográ­fiát írt a vasútról, a vasutasok­ról — a MÁV megrendelésére. A könyv legelején ott áll fehé­ren feketén Urbán Lajos — fő­osztályvezető, MÁV-vezérigaz- gató, most mihiszterhelyettes — az írónak adott megbízóle­vele, melynek záradéka így szól: „Fontosnak tartom, hogy közös segítségünkkel Moldova György olyan anyag birtokába jusson, amely méltóan mutatja be a vasutasok életét, mun­káját, harcait." ■ Az író korábbi szociográfiai munkái (Tisztelet Komlónak!, Az őrség panasza) ismereté­ben a vasút felelős vezetői biztosak tehettek abban, hogy Moldova kendőzetlenül, kí­méletlen őszinteséggel leír majd sok kedvezőtlen infor­mációt is, elszomorító adatot, tényt, s az ország nyilvános­sága elé fogja tárni a vasút minden emberi, gazdasági és technikai problémáját Mai, valóságos állapotát. MIÉRT ADOTT a vasút mindennek tudatában megbí­zást Moldovának e MÁV-szo- ciográfia megírására? Mert tudta, hogy a könyv nem egy­fajta leleplezőriport-füzér lesz. A hiányosságok, a vasút ne­gatívumai amúgy is letagad- hatatlanok. A MÁV egysze­rűen a közvélemény tudomá­sára akarta hozni: ilyenek a körülményeink, de mégis men­nek a vonatok — a gondok, bajok ellenére helytállunk. És Moldova ezt a helytállást áb­rázolja avatott tollal. Vérbeli riporterként bírja szólásra az embereket. Kellő időben kérdez és kellő időben tud hallgatni. Kérdései nyo­mán megerednek a nyelvek és kinyílnak a szívek, mert a kérdezettek rögtön tudják, hogy a kérdező szolidáris ve­lük. Moldova kérdezés jegyez: mozdonyok vezérállásában, forgalomirányító pultnál, fű­tetlen raktárakban, rideg mun­kásszállásokon, vasútasszana- tóriuimiban. Sok-sok élettörté­netből, vasutassoirsból bonta­koztatja ki könyvében a MÁV szervezetének jelenlegi képét. Helyzetjelentést ír a vasútról. Felfogja és rögzíti, hogy a vonatnak menni kell törvénye százezernyi ember sorsát de­terminálja. Hogy százezernyi vasutas kemény helytállása, verejtékes munkája teszi lehe­tővé, hogy vonatok induljanak és érkezzenek napról napra emberekkel, árukkal. Hogy a vasút szolgálata testet, ideget őriő-gyötrő heroikus küzde­lem. Már-már emberfeletti küzdelem. S a könyv ki nem mondott summázata az, hogy jó lenne a vasút jelenlegi állapotán változtatni, hogy ne legyen szükség erre az emberi erőket megnaladó küz­delemre. Az Akit a mozdony füstje megcsapott... az idei könyvhét slágere volt, s talán az év könyve lesz. Moldova sikere azért is örvendetes, mert azt bizonyítja: az embereket érdekli, mi történik az ország­ban, hogyan alakul a hozzájuk hasonlók sorsa, • (Erre a leg­pontosabb választ ez idő sze­rint a riport és a szociográfia adhatja meg.) KORÁBBI helyzetje­lentései — Komló bányá­szairól, az Őrség pusztuló fal- vairól — után Moldova leg­újabb könyve is méltán fog­lalhatja el helyét valóságfeltá­ró prózairodalmunk legjobb darabjai sorában. Vörös István mos, gyakran egymásnak el­lentmondó forrás elemzése útján. S az internacionalisták legtöbbjével a könyv olva­sása során szinte személye' sen megismerkedhetünk: így a legendás Lukács tábornok­kal éppúgy, mint Gál János­sal, a köztársasági hadsereg sokak által talán kevéssé is- jnert másik generálisával. Megelevenednek a könyv lap­jain Rajk László, Münnich Ferenc, Jász Dezső, Szalvai Mihály, Mező Imre akkori hétköznapjai, tettei, de azoké is, akik az elkeseredett har­coknak mindeddig névtelen hősei voltaic, s méltán meg­érdemlik, hogy megismerje nevüket az utókor. A könyvet eddig jórészt publikálatlan dokumentumok­ból összeállított melléklet egészíti lei. A borító- és a kö­tésterv Versed Miklós mun­kája. Katonai értelmező szótár A kézikönyvek korát éljük. Az egyre gyarapodó infor­máció- és tudásanyagban szin­te már tehetetlen eligazodni, e hasznos kiadványok nél­kül. E felismerés jegyében jelent meg a Katonai értel­mező szótár második, átdol­gozott, bővített kiadása, a Zrínyi-kiadó negyedszázados jubileuma alkalmából. Mint az első kiadás sikeres vissz­hangja is bizonyította, a ka­tonai fogalmak, kifejezések is­meretét nemcsak szűk szak­mai réteg igényli. A hivatá­sosok, a katonai főiskolák hallgatóinak munkájához épp­úgy nélkülözhetetlen a fogal­mak szabatos leírás®, mint a honvédelmi neveléshez, a po­litikai tájékozottsághoz, a mindennapi újságolvasáshoz. Az ÁBM-rakétaelhárító rendszertől a zsákmány (ha­dizsákmány) fogalmáig bezá­rólag a — a korábbi kétezer­rel szemben — mintegy 2400 szómagyarázatot tartalmaz a kötet. A szakterület rohamos fejlődését mi sem jellemzi jobban, mint hogy a második kiadásból kihagyták a hadi- technikai fogalmak zömét — hiszen közben napvilágot lá­tott a Haditechnikai kislexi­kon —, ennek ellenére ilyen jelentősen növekedett a szó­cikkek száma. A kiadvány szerkesztői kol­lektívája (Tóth Lajos vezér­őrnagy, dr. Móricz Lajos ez­redes, és dr. Kovács József ny. ezredes) úttörőmunká.t végzett nyelvészetileg is. Ä haditechnika évezredei Bizonyára soknak kedvenc olvasmánya lesz a népszerű haditechnikai író, Horváth Árpád, Kováts Zoltánnal kö­zösen írott könyve: A hadi- technika évezredei. A szerzők a szép kivitelű, gazdagon il­lusztrált olvasmányban a ha­dianyaggyártás legfontosabb fejezeteit követik nyomon, a kőbaltától a legkorszerűbb technikáig. A megközelítés újszerű: nemcsak a számta­lan technikai eszköz leírását, használatát ismerheti meg az olvasó, hanem a fegyverek megszületésének történetét, társadalmi, tudományos hát­terét. Átfogó képet nyújt a kötet a fegyvertechnika, a hadihajók és páncélosok, a repülés és légvedelem, a szál­lítás és vízi átkelés kezdet­leges eszközeitől a mai kor bonyolult, szinte már töké­letes technikájáig, a hadi­ipari termelés történelmi for­dulópontjairól. Bemutatják a szerzők az atom- és rakéta­fegyverek fejlődését, éppúgy, mint a híradás, a térképé­szet és az optikai műszerek tökéletesedését. ☆ Ugyancsak a haditechnika két kevéssé ismert, de annál fontosabb színterének titkai­ba avatják be az ifjú olvasót a népszerű Haditechnika fia­taloknak sorozat újabb színes füzetei. Tatár Csaba: Harc minden hullámhosszon cím­mel az éterben folytatott küz­delem eszközeit, Gábor Imre: Térkénpel kezünkben című munkája pedig a katonai tér­képészetet mutatja be, ötle­tes illusztrációk segítségé­vel. M. J. Olvasó fiatalok Pilisszentkereszt példát mutat Pilisszentkereszt. Mind ősz­sze kétezerszáz lakosú telepü­lés a hegyekkel koszorúzott völgyben. Iskolája az elmúlt héten még kétszáztizenhat gyermek második otthona volt. Most harminckét diák első otthonává lépett elő. Az osztálytermekben még szinte érezni az évzáró ünnep­ség sok-sok virágának illatát. A padoknak azonban már nyo­ma sincs. Székek és asztalok váltották fel. A folyosón könyvkiállítás. Gyermekraj­zok. Az egyik teremben nép­rajzi tárlat. A másikban nyel­vi laboratórium, automata diavetítővel, magnetofonnal, lemezjátszóval, harminckét fülhallgatóval. Egy harma­dikban ezer, szlovák nyelvű könyv. Valamennyi az iskola tulajdona. Az udvarra nyíló tanteremben emeletes ágyak. Ez a lányok szálláshelye. Ebéd­lő-, szakköri termek s még egy hálóterem, a fiúknak. A pilisszentkeresztieknek mindez már nem újdonság. Négy esztendővel ezelőtt ren­dezték meg az országosan is első szlovák nyelvművelő tá­bort. Azzal a céllal, hogy az itt, s a szomszédos települése­ken — PiKeszentlászlón, Pilis­szántóin — élő, szlovák nem­zetiségű gyerekek még job­ban elsajátíthassák anyanyel­vűket. S hogy mennyire hasz­nossá válhat az így együtt töl­tött tíz nap, mi sem bizonyít­ja jobban: tavaly Mikusik Bé­la, az idén Krescsikvoszt Her­mina nyerte az országos szlo­vák nyelvű tanulmányi ver­senyt. Mindketten most már harmadszor lakói a nyelvmű­velő tábornak. Igaz, nem ők a legrégebbi törzstagok: Mi- kusík Gábor és Henrik Kata­lin az 1974-es indulás óta egy­szer sem hiányzott még a tá­borból. Glück Márta pedig ma már ifivezetőként jött vissza a régi iskolába. Most fejezte be a második osztályt a bu­dapesti szlovák gimnázium­ban, és szíves-örömest segít feleleveníteni a korábbi tá­borok emlékeit a ma általános iskolásainak. ■ Az elkövetkező napok prog­ramja igen gazdag. Főzéssel egybekötött kirándulás a Szurdok-völgybe, ahol Kor­mos Sándor író tart előadást a szlovák nemzetiségi iroda­lomról. Szavaló- és előadó­verseny. Egy nap Budapes­ten, Előadás Pilisszentkereszt történetéről, de nem az isko­lában, hanem a falu határá­ban folyó ásatásoknál, ahol a közelmúltban tárták fel az István korabeli templomra épült cisztercita kolostort, amely egykor Gertrud ki­rálynő sírját rejtette. És el­látogatnak Leányfaluba Is, ahol a német nyelvművelő tá­bor vendégei lesznek a viseg­rádi magyar olvasótábor la­kóival együtt. És, hogy talál­kozhassanak a délszláv nem-* zetiségű pajtásokkal, oda vár­ják a pomázi diákokat is. És mindez csupán a rá­adás, hiszen a tábor lényege az olvasás, a nyelvtanulás. Aminek nagyon sok módja van. A bábosok például szlo­vák nyelven adják majd elő műsorukat A népdal-nép- táncszakkör tagjai természe­tesen szlovák népdalokkal és néptáncokkal lépnek dobogó­ra. A budapesti Csehszlovák Kultúrában és a szlovák gim­náziumban teendő . látogatás köteles» nyelve szintén a szlo­vák lesz. Nehéz lenne felsorolni a tíz nap minden várható esemé­nyét. Hiszen a sportvetélke­dőktől a rejtvényversenyig és a műsoros tábortűzig abban minden megtalálható, ami von­zóvá, felejthetetlenné teszi az együtt töltött tíz napot. A tábor vezérkara az iskola pedagógusaiból verbuválódott. Táborvezető: Jánszki László, szlovák nyelvtanár. Gazdasá­gi vezető: Borbély Gáspárné, igazgató. Űttörővezető: Ger- lai Péter magyar—történelem —testnevelés szakos tanár. A két szakkörvezető pedig. Mol­nár Andrásné és Dusanek Alajos, szlovák nyelvtanító. Such János, a Magyaror­szági Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára ma már nem is vendégként, sok­kal inkább hazajár ide. Barát­ként köszöntik, szlovák nyel­ven, pedagógusok, diákok egyaránt. Igaz, sokat köszön­het a szövetségnek ez az isko­la. Nemcsak a nagyszerű nyel­vi laboratóriumot. Ezer szlo­vák nyelvű könyvvel még egy falusi könyvtár sem dicseked­het s itt csak az iskolában ennyi van már és aki még többet szeretne olvasni, ked­vére válogathat a községi klubkönyvtárban is. És a szö­vetség segített abban is, hogy az eperjesi nyelvművelő tá­borba is eljutottak már a pi- lisszentkereszti fiatalok: Mi­kusik Béla, Glüak Márta, Pa­taki József. — Mi mégis többet köszön­hetünk a pilisszentkeresztiek­nek — hárítja el áz elismerő szavakat Such János, főtit­kár. — Az ő példájuk, kezde­ményezésük nyomán ma már egyre több szlovák nyelvmű­velő tábor működik nyaran­ként az országban. Hogy az anyanyelv ápolásának ilyen módja is lehet, ezt — nem szégyen bevallani — a pilis- szentkeresztiektől tanultuk. Ahol huszonnyolc éve oktatják már az anyanyelvet, s ahol az islcola valamennyi tanulója részt vesz a nyelvórákon. Ha segítünk nekik, az csak sze­rény viszonzása az itt folyó nagyszerű munkának. A tenniakarás és maga a tett, kicsiny települések névét is országos hírűvé emelheti. Jó példa rá Pilisszentkereszt. Prukner Pál Falumúzeum készül Galgamácsán A múlt ismerete és emlékei­nek megbecsülése, a nép mű­vészeti értékeinek folyamatos mentése soha nem szűnő fel­adatunk. Ezt a munkát segítik azok a községek, ahol anyagi áldozatot vállalva, saját lehe­tőségeiket számba véve vállal­ják a falumúzeum fenntartá­sát. Galgamácsán évek óta érik a falumúzeum létesítésének gondolata. Ezt elsősorban az ország határain túl is ismertté lett és faluja nevét világgá repítő Dudás Julinak köszön­heti. Festményeivel, csempéi­vel és táljaival, valamint az általa szervezett csoporttal, nagylemezükkel, a múzeumi sorozatban megjelent könyvé­vel kiérdemelte a támogatást. Galgamácsán — más falvak­kal ellentétben — megyei tá­mogatással létesül falumú­zeum, ahol elsősorban Dudás Juli festményei, valamint az ott ábrázolt galgamácsai nép­rajzi emlékek kapnak helyet. A tervek még formálódnak. Az elképzelések szerint a múzeum első szobája festményekkel dí­szített foglalkozóhelyiség lesz, ahol a csoport tagjai és a min­denkori vendégek összejöhet­nek. A hagyományos galgamácsai berendezett konyhát, az ugyan­csak faluban szokásos szoba- barendezés követi a házban. A volt istállóban a szövés-fonás, a házi vászon munkáinak tel­jes eszközkészletét mutatják be. A pince fölötti színben gaz­dasági gépek és szerszámok lesznek, a nyárikonyhában pe­dig az egykori kenyérsütés és munkája, esetleg a falu más néprajzi nevezetességei látha­tók majd. A szép gyepes udvaron köny- nyen elfér 2—3 autóbusz népe is. Ha futja a falu erejéből és lesz segítség, akkor a Galgára lefutó alsó kert akár szabad­téri színpad is lehet. A galgamácsai falumúzeum­nak e tervei már a megvalósu­lás felé közelednek, hiszen ai építkezés nagy erővel folyik és a megnyitót augusztus 20-ra tervezik. Dr. Ikvai Nándor i LA­POZ­GA­TÓ ^ált Európa népei számára. Napról napra gyarapodott azok tábora, akik belátták, hogy az antifasiszta harc egyetlen eredményes útja: minden haladó erő összefo­gása, egységes cselekvése. A népfromeszme — melyet a nemzetközi kommunista moz­galom bocsátott útjára — 1936. februárjában győzelmet ara­tott Spanyolországban. A«iem- zetközi reakció azonban már születése pillanatában össze­fogott Nyugat-Európa akkor leghaladóbb rendszere ellen. Június 18-án hajnalban su­gározta a marokkói Cetua* rádióállomása az ellenforra­dalmárok azóta hírhedtté vált hívó jelét: „Egész Spanyolor­szág fölött felhőtlen az ég.” És Hispániában megkezdődött a fasiszta lázadás, a két és fél évig tartó polgárháború. Györkei Jenő műve, a Ma­gyar önkéntesek a spanyol polgárháborúban, az előzmé­nyek, a történelmi esemé­nyek részletes ismertetésével párhuzamosan mutatja be a magyar antifasiszták spanyol- országi tevékenységét. A szer­ző teljességre törekedett, nagy mennyiségű hazai és kül­földi dokumentumanyagot te­kintett át. S munkálkodását siker koronázta: a könyvével valóban hiánypótló monográ­fia került az olvasókhoz. Amint a szerző rávilágít, a magyar internacionalisták szá­ma, helytállása a harcokban: nemzetközi méretekben is tisz­teletreméltó. Joggal lehetünk tehát rájuk büszkék, • mint ha­ladó hagyományaink megtes­tesítőire és folytatóira. S en­nek a könyvben sokoldalúan alátámasztott megállapítás­nak elvi jelentősége van. A magyar antifasiszta harc sze­repét lekicsinylő nézetekkel szemben — melyek manapság is gyakran felszínre kerül­nék — meggyőzően érvel a mű: a haza legjobbjai min­den időben ott küzdöttek a nemzetközi harc élvonalá­ban, a haladásért. A híres nemzetközi brigád 40 ezer katonájából mintegy ezren voltak magyarok — állapítja meg a szerző, szá­leményt erről a végül is fél­be maradt művészi pályáról, amelyről többre is tellett vol­na, ha a patetikus tablók több­szöri festése helyett a népélet hagyományainak érzékletes ábrázolása kíséri végig mon­danivalóját. A Munkácsy-kö- tet 17 színes és harminc feke­te-fehér reprodukciót tartal­maz. A képek többségéhez műelemzés is párosul, meg­könnyítve az olvasó-néző lá­tását, mintegy iránytűként a hangsúlyos jelenségekre irá­nyítva figyelmét. El Liszickij. A művészet kiskönyvtára sorozat százti- zenegyedik kötete könyvki­adásunk régi adósságát tör­leszti, amikor Vadas József tollából bemutatja a szovjet avantgarde nemzetközi tekin­télyű nemzedékének egyik kiemelkedő tagját, El’ Liszic- kijt. Bár Kassák Lajos a ma­gát konstruktőrnek nevező alkotó több írását közreadta a MA-ban és a Dokumentum­ban, tehát a magyar konst­ruktivisták (Bortnyik, Moholy- Nagy) tudtak munkásságáról, mégis ez idáig hiányzott mű­vészetének magyar nyelvű fel­térképezése. El Liszickij épü­letei, tipográfiái, színpadte­rei, kiállítási belső terei ugyanis máig is hatnak — fest­ményeivel és grafikai lapjai­val együtt. Egy olyan kor képzőművészeti közgondolko­dását vetítették előre, amely­nek eredményei ma már kéz­zel fogható közelségben van­nak, vagyis a humánum ha­tározta meg munkásságának lényegét. A kötetben talál­ható 59 reprodukció megkö­zelítőleg teljes képet mutat El Liszickij tevékenységéről, amelynek méltó magyarázó­ja Vadas József tanulmánya. M. Zs. Munkácsy. A művészet vi­lága sorozat három ország, három kiadójának (Arkady— Varsó, Corvina—Budapest, Hensclielverlag—Berlin) közös vállalkozása. A közelmúltban megjelent Tizian és van Gogh könyvet követően Munkácsy- ra esett a választás; a XIX. századi pikturánk kiemelkedő alakjának munkásságát mu­tatja be az újabb kötet. A tanulmányíró Székely András a magyar művészet­történet-írás immár klasszi­kus alakjának, Fülep Lajos­nak sommázott véleményével indítja munkáját: „...Festő ekkora tehetséggel, ilyen if­jan sohasem idegenedefct el messszebb korának fejlődő irá­nyától, nem került vele elhá- rítóbban ellentétbe, nem sze­gődött határozottabban a múlt és öregség mellé nálánál.” Tévedés ne essék, nem a Si~ ralomház, a Rőzsehordó nő, a Köpülő asszony, az Éjjeli csa­vargók, a Búcsilzkodás és más — festői kvalitással sokat­mondó — képekre vonatkozik ez a bírálat, hanem a művész munkásságának utolsó két év­tizedére, amikor mintegy há­tat fordítva addigi oeuvrejé- nek, festményein eluralkodik „a bátortalan térszerkesztés., a színpadias gesztus, a figyel­met a lényegről elterelő, el­aprózott jellemábrázolás.” Mindezek okát a szalonké­pekre vállalkozó festő élet- szemléletének változása jelen­tette, aki 1874. után feladta kelet-európai hátterű, valóság- tartalmakat hordozó, Cour- bst-hez közelálló realizmu­sát. Székely András tanulmá­nya részletesen boncolgatja az itt is felvetett kérdést, s mint más könyvében, a nagy- közönséghez szólóan mond vé­Mint a címben is utaltunk ból mutatunk be egy csokor­rá, ezúttal ajánlatunkban a ravalót. Mindegyik a Zrínyi katonai tudományos és nép- Miklós Katonai Kiadó gondo- szerű irodalom újdonságai- zásában jelent meg. Magyar önkéntesek a spanyol polgárháborúban Alig több mint négy évti­zede történt: a fasizmus mind­inkább fenyegető valósággá

Next

/
Thumbnails
Contents