Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-15 / 139. szám

■iJtídtrv 1977. JŰNIUS 15., SZERDA Brezsnyev fogadta Genschert Leonéid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Andrej Gro- miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere ked­den a moszkvai Kremlben fo­gadta a szovjetunióbeli hiva­talos látogatáson tartózkodó líams-Dietrich Genschert, az NSZK alkamcellárját és kül­ügyminiszterét. A tárgyalásokról Moszk­vában kiadott közlemény sze­rint Leonyid Brezsnyev, And­rej Gromiko és Hans-Dietrtcn Genscher megbeszélése tárgy­szerű, konstruktív légkörben zajlott le. A felek véleményt cseréltek a Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsolatok je­lenlegi állásáról és további fejlesztésének távlatairól, va­lamint néhány kölcsönös ér­deklődésre számot tartó nem­zetközi kérdésről. Kiemelték a na-gy jelentő­ségét annak, hogy a Szovjet­unió és az NSZK között szün­telenül bővüljön az együtt­működés a moszkvai szerző­Visszahívták Szudánból a szovjet katonai szakértőket A Szovjetunió a szudáni kormány barátságtalan politi­kája miatt visszahívta katonai szakértőit ebből az afrikai or­szágból. A Zarja Vosztoka, a Grúz Kommunista Párt köz­ponti lapja vasárnapi számá­ban kommentárt közölt a szu- dáni uralkodó körök politiká­járól. elítélve Nimeri kormá­nyának etiópiai beavatkozá­sát. Nimeri szudáni elnök ma­ga jelentette ki egy interjújá­ban, hogy országa jyakorlati- lag hadiállapotban van Eitó- piával. Az indoklás a szudáni beavatkozásra az, hogy egyes etiópiai törzsek részben szu­dáni — részben etiópiai terü­leten élnek. Szudán etiópiai agressziójá­nak oka azonban a Zarja Vosz- toka kommentátora szerint másban keresendő. Abban, hogy az eritreai szeparatisták- nak nyújtott segítséggel és az etiópiai ellenforradalmi ele­mek támogatásával akarják a szudáni uralkodó körök el­vonni saját népük figyelmét az ország előtt álló súlyos problémákról: 1972-ig maga Szudán gyakorlatilag két rész­re volt szakadva és a polgár* háború parazsa, majd fellob- banása kimerítette az ország erőit. Ilyen körülmények között sikerül a nemzetközi és arab reakciónak felhasználni Szu­dánt az etiópiai forradalom afrikai elfojtását célzó tervei­hez. Etiópia, ez a 30 millió lakosú afrikai ország szilár­dan megindult a szocialista orientáció útján. Nemrégiben aláírták a Szovjetunió és Etiópia baráti kapcsolatairól és együttműködésük alapel­veiről szóló deklarációt. Nyilvánvalóan nem tekinthe­tő véletlennek, hogy ezekben a napokban heves szovjetelle­nes kampány folyik Szudán­ban. Köztudott, hogy a Szov­jetunió hosszú időn át sokol­dalú segítséget és támogatási nyújtott a baráti szudáni nép­nek a tényleges függetlensé­gért és szabadságért vívott harcához, az imperializmus és a reakció manővereinek kivé­déséhez, védelmi képességének megerősítéséhez. Ezzel a céllal a szudáni kormány kérésére felszereléseket és katonai szakértőket küldtek Szudánba. A szakértők becsülettel eleget tettek kötelességüknek, s ezt a szudáni fél többször is elis­merte. A szudáni hatóságok országunkkal szembeni barát­ságtalan magatartása és az or­szágban kibontakozott szovjet­ellenes kampány körülményei között azonban ezeknek a specialistáknak a további ott- tartőzkodása célszerűtlenné vált, s természetesen visszahívták őket. A Zarja Vosztoka hírma­gyarázója végezetül rámutat, hogy az afrikai kontinens szá­mára a kérdések kérdése ma az, hogy a földrész országai­nak többsége a nemzeti füg­getlenség és a felvirágzás út­ját választja-e, vagy az im­perialista monopóliumoktól való függőség, az elmaradott­ság konzerválásának útját, melyet a neokolonializmus próbál rákényszeríteni. A fej­lődés helyes útja a politikai, végül pedig a gazdasági füg­getlenség. Ezen az úton Afri­kának hű barátai és szövetsé­gesei a Szovjetunió és a szo­cialista közösséghez tartozó országok. dós alapján, s állandóan nö­vekedjék a kölcsönös megér­tés és bizalom a két ország népe között az európai és az egyetemes béke megszilárdí­tása érdekében. leonyid Brezsnyev hang­súlyozta, a Szovjetunió politi­kája változatlanul az enyhülé­si folyamat elmélyülésére, szilárd, visszafordíthatatlan jellegűvé tételére irányuló. Fontos szerep hárul a cél el­érésében a fegyverkezési haj­sza korlátozását és a leszere­lést, a nukleáris háború ve­szélyének csökkentését célzó hatékony intézkedések meg­valósítására- Az SZKP KB fő­titkára rámutatott, hogy egye­lőre távolról sem minden kor­mány cselekszik ez irány­ban. Hans-Dietrich Genscher, az NSZK kormányának azt a tö­rekvését nyilvánította ki, hogy a megkötött szerződések és megállapodások, valamint a legfelsőbb szintű találkozókon létrejött megegyezések alap­ján hozzájáruljon a Szovjet­unióval való kapcsolatok meg­szilárdításához. Ezzel kap­csolatban kijelentette, hogy Leonyid Brezsnyev közelgő NSZK-beli látogatása a leg­fontosabb politikai esemény­nek minősül a két ország kap­csolatában. Kedden Moszkvában foly­tatódtak Andrej Gromiko és Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszterek tárgyalásai. A Szovjetunió és az NSZK közötti kétoldalú kapcsolatok kérdései mellett folytatták az eszmecserét az időszerű nem­zetközi problémáikról, köztük aiz eurónai béke és biztonság megszilárdításáról, a leszere­lésről és a fegyverkezési haj­sza korlátozásáról. ZULFIKAK ALI BHUTTO pakisztáni miniszterelnök és az ellenzéki Nemzeti Szövet­ség képviselői keddi, nyolca­dik tárgyalásukon kompro­misszumos megállapodásra jutottak. A kormányfő az el­lenzéki követelést elfogadva, beleegyezett abba, hogy még az év vége előtt új választásokat rendezzenek. Az ellenzék ez­zel szemben lemondott arról a követeléséről, hogy Bhutto váljon meg azonnali hatály- lyal tisztségétől és az új vá­lasztásokig koalíciós átme­neti kormány irányítsa az or­szág ügyeit. Ratifikációs vita a szovjet—mozambiki , szerződésről Kedden együttes ülést tar­tottak Moszkvában a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa két házának, a Szövetségi Tanács­nak és a Nemzetiségi Tanács­nak belügyi bizottságai. A Szovjetunió legfelsőbb állam- hatalmi szerve külügyi bi­zottságainak ütésén a Szov­jetunió és a Mozambiki Népi Köztársaság közötti barátsá­gi és együttműködési szerző­dés ratifikálásának kérdését vitatták meg. A két külügyi bizottság együttes ülésén Mihail Szusz- lov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Szö­vetségi Tanács külügyi bi­zottságának elnöke hangoz­tatta: a szerződés megerősíti az országaink között kialakult baráti kapcsolatokat és ugyan­akkor új távlatokat nyit e kapcsolatoknak a kölcsönös tisztelet, az egyenjogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján történő to­vábbfejlesztése és gazdagítása előtt. Szuszlov a szerződést ratifikálásra ajánlotta a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének. A két külügyi bizottság tagjai a javaslatot egyhangúlag elfogadták. A szerződést a Mozambiki Népi Köztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve már ra­tifikálta. A spanyol urnák Hétfőn este a pártok vezetőinek rövid televíziós beszédével véget ért a szerdára kitűzött spanyol parlamenti választások hivatalos propagandakampánya. Adolfo Suarez kormányfő — noha korábban kijelentette, hogy nem szándékozik személye­sen részt venni a kampányban — ezúttal tíz percet szentelt mozgalma, a Demokratikus Centrum Unió érdemeinek és eré­nyeinek ecsetelésére, őt követően egymás után szólaltak fel a főbb politikai pártok vezetői, hogy a tv-nézőket a pártjukra való szavazásra buzdítsák. Santiago Carrillo, a kommunista párt főtitkára elmondta, hogy a kommunisták szabad, békés és demokratikus Spanyolországot akarnak. Carrillo egyébként egy, a párizsi Le Matinban kedden megjelent interjúban kije­lentette: hajlandó részt venni egy, a jelenlegi miniszterelnök vezetése alatt megalakítandó kormányban, ha az az SKP-nak megfelelő politikát folytat. arányúnak várt választási győzelme. Sőt, a Gallup-inté- zetnek a YA című napilap szá­mára készített, s kedden nyil­vánosságra hozott közvéle­ménykutatása már a Spanyol Szocialista Munkáspártot vár­ja az első helyre 28,9 száza­lékkal, és vsak második hely­re a Demokratikus Centrum Uniót 25,6 százalékkal. A Gal­lup adatai szerint harmadik a Spanyol Kommunista Párt lesz 5,7 százalékkal, az 5,6 szá­zalékos jobboldali Népi Szö­vetség (Alianza Popular) előtt. Madrid polgári kormányzója közölte hétfőn este, hogy keddtől újra életbe léptek azok a rendelkezések, ame­lyek engedélyhez kötik a gyű­lések megtartását és tiltják az utcai tüntetéseket. A 21 napon át tarló válasz­tási kampány a baszk terror­szervezetek által végrehajtott merényletek és robbantások ellenére, a demokratikus já­tékszabályok legteljesebb tisz­teletben tartásával, rendben és nyugalomban folyt le. Egyes jobboldali polgári körök Adol­fo Suarez minisztertelnök sze­mére is vetik, hogy túlságosan is szem előtt tartotta ezeket a szabályokat, és egészen a leg­utóbbi napokig tartózkodott a választási kampányban való közvetlen személyes részvétel­től. Ezekben a körökben ezzel is magyarázzák, hogy az egy­mást követő közvéleménykuta­tások eredménye szerint, való­színűleg elmarad a miniszter- elnök vezetésével induló párt­koalíció, a Demokratikus Centrum Unió eleinte nagy­Az USÁ-nak meg kell teremtenie a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének feltételeit Washingtonban ülést tartott az amerikai—szovjet kereske­delmi-gazdasági tanács vég­rehajtó bizottsága. A tanácskozáson a végre­hajtó bizottság szovjet és amerikai tagjai, több nagy amerikai vállalat és szovjet kereskedelmi szervezet veze­tői, valamint Nyikolaj Patoli- csev szovjet külkereskedelmi miniszter és Michael Blu­menthal, az Egyesült' Államok pénzügyminisztere vettek részt. A végrehajtó bizottság ülése, amelyen áttekintették a szovjet—amerikai kereskedel­A Karib-szigeti törpeállam­ban, Grenadában tegnap meg­nyílt az Amerikai Államok Szervezetének idei közgyűlé­se. A napirendi pontok közül az emberi jogok latin-ameri­kai helyzete, a Panama-csator­na ügye, valamint az Egyesült Államok és a latin-amerikai országok közötti gazdasági kapcsolatok problémái állanak majd előtérben — mind a zárt ajtók mögötti külügyminiszte­ri . tanácskozásokon, mind a nyilvános üléseken. A tavalyi közgyűlést — épp­így júniusban — Sanidágófban tartották, s a fórum munká­jára az USA és a latin-ame­rikai országok többsége kö­zötti ellentmondások kiélező­dése nyomta rá bélyegét. A kontinensen elégedetlenséget keltett már maga az a tétny is, hogy az ülésszakot olyan országban tartották, amely fa­siszta katonai diktatúra ural­ma alatt sínylődik. Mexikó egyáltalán nem küldött képvi­selőt Samtiágóba, az ülésszak több résztvevője — Venezuela, Kolumbia, Ecuador és mások — pedig felszólalásában el­ítélte a chilei juntát. Az Egyesült Államok szem­beállította magával a latin­amerikai országok többségét azzal, hogy támogatta a junta tevékenységét. Nem sikerült az arra irányuló amerikai pró­bálkozás sem, hogy tisztára mossák a rezsimet és kiszakít­sák nemzetközi elszigeteltsé­géből. Végül is az Amerika-közi tes­tület enyhe hangvételű elíté­lő határozatot fogadott el az emberi jogokról, amelyet ter­mészetesen nem szavazott meg Chile és Brazília. Az AÁSZ-nak az emberi jogokkal foglalkozó bizottsá­ga, amely hét ország neves jogászaiból áll, a mostani köz­gyűlés elé terjesztendő jelen­tésében ismét súlyosan elma­rasztalja a chilei rendszert: a vizsgálat szerint tavaly óta to­vábbi 415'chilei személy tűnt el nyomtalanul, folytatódnak Santiago után Grenadában az önkényes letartóztatások, a kínzások, a gyilkosságok. Hír szerint, miként a na­pokban az MTI washingtoni tudósítója, Heltai András je­lentette, nyilvánvalóan a Fe­hér Ház ösztönzésére, a gre- nadai ülésen felvetik majd az emberi jogok állítólagos ku­bai megsértését is — nyilván a chilei rendszer bírálatának ellensúlyozására. Kuba 1962 ófia nem vesz részt az AÁSZ tevékenységében. A szervezet két éve visszavonta a szocialista Kuba ellen ho­zott politikai és gazdasági in­tézkedéseket. Azóta egy sor latin-amerikai ország felvet­te már a diplomáciai és gaz­dasági kapcsolatokat a térség első szocialista államával. A közelmúltban jelentették be, hogy az Egyesült Államok és Kuba kölcsönösen diplomáciai érdekképviseleti részleget nyit. Ez várhatóan újabb lendületet ad Kuba és latin-am erikái tár­sai fejlődéséhez. A nyilvánosság eiőtt és a kulisszák mögött egyaránt sok szó esik majd Grenadában. a Panama-csatorna jövőjéről. Az MTI tudósítója az amerikai külügyminisztérium mérték­adó köreiből úgy értesült: Vance külügyminiszter, ellen­tétben egyes sajtójelentések­kel, Grenadában nem fogja be­jelenteni, hogy megegyezés született a csatomiaövezetről folyó tárgyalásokon. A hírrel kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok — a meg­kötendő szerződés alapién — kivonulása után is részt ve­hetne a csatorna megvédésé­ben, illletékes amerikai kö­rök hanssúlyozták: a vita akörül folvik. milyen esetben és feltételekkel érvényesít­hetné Washington ezt az igé­nyelt előjogot. Lényegében egyébként va­lamennyi latin-amerikai or­szág Panama oldalán áll és a csatornaövezet mielőbbi át­adását követeli az USA-tól. Tavaly is éles ellentmondások mutatkoztak a gazdasági kér­désekben. A latin-amerikai or­szágok kinyilvánították azt az eltökélt szándékukat, hogy megvédik természeti kincsei­ket a multinacionális mo­nopóliumokkal szemben. Venezuela, Peru, Kolumbia és Ecuador az ülésszakon azt követelte az USA-tól, hogy hagyjon föl a latin-amerikai országokkal szemben alkal­mazott diszkriminációs keres­kedelempolitikájával. A fenti országok képviselői sürgették az 1974-es amerikai kereske­delmi törvény felülvizsgála­tát és megváltoztatását. E törvény diszkriminációs ren­delkezései ugyanis nagymér­tékben növelték sok latin-ame­rikai ország külkereskedelem­mel kapcsolatos gondjait. Az Egyesült Államokból behozott, valamint az oda exportált termékek árarányai semmi­képpen sem kedveznek a la­tin-amerikai államoknak és en­nek következtében a dél-ame­rikai kontinens országainak külkeretskedelmi mérleghiánya évente 14 milliárd dollárra rúg és ennek legnagyobb ré­sze az USA-val lebonyolított kereskedelemből fakad. A sajif;ágóü ülésszak sok résztvevője elítélte, a Latin- AmerÜkáb^f származó termé­kekre kirótt magas protekcio- nális vámokat. A felszólalók az egyenlőségen és a kölcsö­nös előnyökön al apuló Am eri­ka-közi gazdasági kapcsolatok kiépítéséért szálltak síkra. Ám Washington lényegében véve elutasította a latin-am erikái országok követeléseit, és csii- r»án azt ígérte, hogy valami­kor a jövőben megvizsgálja őket. Természetesen a tagálla­mok többsége a mostani köz­gyűlésen újólag sürgetni fog­ja az Egyesült Államokat a kereskedelmi korlátozások, megkülönböztetések eltörlésé­ire, az ameri Icai multinacio­nális vállalatok megrendsza- bátyozására, a fejlesztési se­gély növelésére. Rosalynn Carter asszony, az amerikai elnök felesége va­sárnap véget ért latin-ame­rikai kőrútján már jelezi?: a kontinens vajmi keveset re­mélhet az új amerikai kor­mánytól. A Carter’adminiszt­ráció — a kongresszus ellen­állására hivatkozva —, nem lát módot a déli szomszédok szempontjából kedvezőbb gaz­daságpolitika kialakítására. Egyébként egyes latin-ame­rikai katonai diktatúrák Wa­shington részéről történt óva­tos bírálata rontotta a nagy északi szomszéd és régi ke­letű déli szövetségesei har­monikus viszonyát. A bírá­latra válaszul több diktatúra — egyelőre — lemondott a to­vábbi amerikai katonai se­gélyről. Brazília, a térség leg­nagyobb országa ráadásul sü­lve« viszályba került az Esé­sűit Államokkal, mivel Wa­shington. — az atomfegyverek elterjedésétől +artva — elle­nezte nvn«atnémet atomreak­torok felállítását Brazíliában. Már Santiágóban tavaly kimondták a tagországok: va­lamiként meg kellene refor­málni a mai formáiában élet- képtelen és hatástalan szer­vezetet. Az agónia azonban már olyan mérvű, hoev az A ÁSZ valóiéban kéntelen sa­ját mecn'iiulásái kivitelezni. Az elmúlt tizenkét hónén is ezt bizonyította. A helyzet változatlan. Alacs B. Tamils mi-gazdasági kapcsolatok helyzetét és fejlesztésük lehe­tőségeit, bebizonyította, hogy az üzleti körök a szovjet- amerikai kapcsolatok fontos elemének tekintik a kereske­delmet és annak fejlesztésére törekszenek. A tanácskozás során megállapították, hogy az Egyesült Államokban meg kell teremteni a két ország kereskedelmi kapcsolatai fej­lesztéséhez szükséges normá­lis feltételeket. Az Egyesült Államok pénz­ügyminisztere felolvasta Car­ter elnöknek a végrehajtó bi­zottsághoz intézett üzenetét, amely megállapítja, hogy a két ország gazdasági, ipari és műszaki együttműködésének fejlesztése kedvező hatást gyakorol mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió gazdaságára, és elősegíti a világ békéjének megőrzését és megszilárdítását is. A szavazás ma reggel 9 óra­kor kezdődik. A madridi kongresszusi palotát sajtóköz­pontnak rendezték be a vá­lasztásokról tudósító körűibe» lül 1700 újságíró számára. A televízió szerda este tiz órától csütörtök reggel 8 óráig színes ünnepi műsort ad, amelyben táncok, dalok, jelenetek, fil­mek és más szórakoztató mű­sorszámok közepette folyama­tosan ismertetik a beérkező választási eredményeket. Arra számítanak, hogy eddig az idő­pontig ismeretessé válik a vá­lasztások nem hivatalos vég­eredménye. A választás, amely több mint 40 év óta az első szabad, demokratikus szavazás ebben az országban, jelentős állomá­sa lesz a belpolitika normali­zálódásához vezető folyamat­nak. Lapzártakor érkezett: A spanyol kormány kedden, a parlamenti választások elő­estéjén szabadon bocsátotta az utolsó baszk politikái fog­lyot. Jósé Maria Arrua Bar- renát még Franco idején tar­tóztattak le azzal a váddal, hogy 1974-ben részt vett egy madridi kávéház ellen inté­zett pokolgépes merénylet­ben, ami 11 halálos és 76 se­besült áldozatot követelt. Az intézkedéssel Adolfo Suarez kormányfő teljesítette azt az ígéretét, hogy szabadon bo­csátják az ország börtöneában őrzött valamennyi olyan baszk politikai foglyot, akit még 1976. december 15. előtt tar­tóztattak le. Szovjet-amerikai konzultáció a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltásáról A Cyrus Vance amerikai külügyminiszter ez év már­ciusában Moszkvában tett lá­togatása idején létrejött meg­állapodás alapján a Szovjet­unió és az Egyesült Államok delegációi június 13-án Wa­shingtonban konzultációkat kezdtek a nukleáris fegyver- kísérletek teljes betiltásáról. A Szovjetunió küldöttségét Igor Morohov, az Állami Atomenergia Bizottság első elnökhelyettese, az Egyesült Államok küldöttségét • pedig Paul Warnke, a Fegyverzet- ellenőrzési és Leszerelési Hi­vatal igazgatója vezeti. Kétoldalú konzultációkra kerül sor a nukleáris fegyve­rek elterjedésének megaka­dályozásáról is. CSAK RÖVIDEN... A SZÓFIAI UNIVERSIA- DE-palotában kedden reggel megnyílt a Bolgár Hazafias Front • nyolcadik kongresszu­sa. A magas szintű tanács­kozáson a szervezet csaknem négymillió aktivistáját mint­egy kétezer küldött képvise­li. Az elnökségben helyet fog­lalt Todor Zsivkov, a BKF KB elsó titkára. Vendégként jelen vannak a szocialista or­szágok hazafias frontjainak, valamint a világ számos más országában működő, hasonló jellegű demokratikus szerve­zeteknek képviselői. A Ma­gyar Hazafias Népfront dele­gációját Nagy Józsefné, az Országos Tanács alelnöke. az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja vezeti. LUANDÁBAN megnyílt az Afrikai Egységszervezet fel- szabadítási bizottságának 29 ülésszaka. Agostinho Neto, az Angolai Népi Köztársaság elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta: az a tény, hogy először tartják Angolában az Afrikai Egységszervezet fel- szabadítási bizottságának ülé­sét, az afrikai kontinensen kialakult új helyzetet mutat­ja. HORVÁT fegyveres terro­risták New Yorkban támadást intéztek Jugoszlávia ENSZ- missziójának épülete ellen. A rendőrségi jelentés szerint a támadók egy személyt agyon­lőttek, egy másikat súlyosan megsebesítettek, majd beha­toltak az épületbe, ahol a misszió több alkalmazottját túszul fogva tartják. A SZOVJET SZAKSZER­VEZETEK Központi Tanácsa Moszkvában ülést tartott, me­lyen a Szovjetunió új alkot­mányának tervezetével fog­lalkoztak. I i

Next

/
Thumbnails
Contents