Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-14 / 138. szám

Politikai felkészültség, fizikai állóképesség Ifjúgárdisták látványos szemléje Koszorúzás a Lenin-szobornál Szombaton reggel kilenc órakor szikrázó napsütésben sorakozott fel százötven ifjú­gárdista a Rákóczi úton felál­lított tribün előtt. A nyolca­dik alkalommal megrende­zett városi ifjúgárdaszemle megnyitóján megjelent Ba­logh György, az MSZMP vá­rosi bizottságának titkára, Ko­vács Károly, városi tanácsel­nök, Pál Ferenc, Pest megye ifj úgárdapar a ncs noka, Mo­gyorósi Kálmánná, a KISZ Pest megyei bizottságának munkatársa, Simon István, a KISZ városi bizottságának tit­kára, Sebők Pál városi úttö­rőelnök, Tokaji András, a vá­rosi ifjúgárda parancsnoka, ott voltak továbbá Cegléd ál­lami és társadalmi szerveinek képviselői, a középiskolák igaz­gatói, valamint több gazdasá­gi egység vezetője. Simon''István üdvözlő sza­vai után Pál Ferenc megnyi­tója következett, aki beszédé­ben arról szólt, hogy a követ­kező hetekben megyénk ti­zenhét városában és járásá­ban tartják meg az ifjúgáir­da-egységek szemléjüket. Eze­ken a fiatalok számot adnak politikai felkészültségükről, fizikai állóképességükről, és mozgáskultúrájukról. Elmond­ta, hogy az ifjúgárda me­gyénkben is a KISZ honvédel­mi nevelőmunkájának bázi­sa, gyakorlati magva! ósítója. Az elmúlt kiképzési évben to­vább növelték követelmény- rendszerük színvonalát. Min­den gárdista számára kötele­zővé tették az önvédelmi kép­zést, és tervszerűen alakítják az év közi válogató versenyek rendszerét. Az utóbbi esztendőben nyolcvan százalékkal gya­rapodott Pest megyében az if júgárdisták száma, ehhez az eredményhez tete­mesen hozzájárultak a helyi ifjúgárdistók is. A városunk­ban működő alegység jól helyt állt a megyei és országos ver­senyéken. Pál Ferenc köszö­netét fejezte ki a ceglédieknek színvonalas rendezvényeikért és az eredményes képzési munkáért. Elismerően szólt a Nyíló rózsák A Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat kertészetében első­sorban a parkok, terek, utcák ellátására nevelik a virágtöveket, díszcserjéket, facsemetéket. Jókora területen most a rózsa virágzik, több száz tő vár későbbi kiülteíésre. Apáti-TötU Sándor felvétele Vízilabda Győzelem Miskolc ellen Evek óta nem látott a közön­ség ilyen izgalmas és színvo­nalas mérkőzést ceglédi uszo­dában, mint a helybeli és a miskolci VSE-k találkozója volt. A ceglédi játékosok vé­gig okosan játszva győztek, nagy akarással, a lelkes és ki­tűnő képességű miskolci csa­pat ellen. Ceglédi VSE—Miskolci VSE 17:7 0:3, 2.2, 2:1, 4:1) Cegléd: Sárközi, Kelemen, Beck II., Papp, Beck I., Komá­romi, Ungvári. Csere: Pákoz- di. Góllövők: Beck I. (4), Ung­vári (3), Papp (2), Kelemen (2). Edző: Kelemen István. Az első két negyedben fej­fej mellett játszottak a csa­patok, a negyedik negyedben viszont a ceglédiek rengeteg úszással szinte felőrölték az ellenfél erejét és végül bizto­san nyerték meg az OB. II. B. rangadót. A ceglédi vízilabdá­zók közül kiemelni senkit nem kell: mindenki tudása legjavát adta. Ezzel átvették a vezetést a bajnokságban. Eeredményük példája annak, hogy mindig így kellene játszani. B. M. I Ezúton mondunk hálás köszöne- tét mindazoknak a kedves roko­noknak, jó szomszédoknak, jó is­merősöknek, akik drága jó testvé­rem, édesanyám, nagynéném özv. Orbán Péterné szül. Urban Mária temetésén megjelentek, sír­jára virágot, koszorút helyeztek, mély fájdalmunkat enyhíteni } igyekeztek. A gyászoló család. | Köszönetét mondunk mindazok- j nak, akik szeretett fiúnk Horváth I Imre temetésén megjelentek, sír­jára koszorút, virágot helyeztek, mély fájdalmunkban részvétükkel J osztoztak. A gyászoló Horváth I család. CEGLÉDI APROHIRDETESEK Tanya eladó 700 négy­szögöl területtel. Ceg- léd, Vett út 113. Kettőszobás gázos öröklakás kp. plusz OTP eladó. Cegléd, Fáy-telep, Dósaiék. Eladó ház Cegléd, Szúnyog utca 2. sz. (Szúcs-telep.) _________ El adó beköltözhető 2 szobás ház. Cegléd, Tükör utca 25.________ Só skúti mészkő tégla eladó. Darázsné, Ceg­léd, Csörgő utca 14. A ceglédi Téglagyár felvesz egy fő bérel­számolót. Jelentkezés: Cegléd, Budai utca 15. Téglagyár gyárvezető­jénél____________‘ _ A Ceglédi Városi—Já­rási könyvtár Gyer­mekkönyvtárának bé­lyegzője elveszett. A továbbiakban ez a bé- lyegzö érvénytelen. Azonnal beköltözhető ház eladó. Cegléd, Do­hány utca 8., érdek­lődni lehet 8/A. szám alatt. Téglagyárnál eladó 520 négyszögöl szőlő házhelynek. Cegléd, Nagykátai út 27._____ Be költözhető fél ház­rész eladó. — Cegléd. Pesti út 83. Érdeklőd- rni délután 1 órától. Elcserélném pásztói egyszobás komfortos lakásomat, ceglédi kétszobás komfortosra vagy OTP hasonlóért adok Siófokon köz­műves nyaralótelket. Szeghalmi Péter, Ceg­léd, Körösi u. 4. helyi csapat teljesítményéről, akik az ifjúgárda országos lövészversenyén. légpisztoly­ban a második helyezést ér­ték el. A kiképzési évben vég­zett példás munkájukért át­adta az alegységnek a me­gyei parancsnokság ajándé­kát, a huszonöt darab egyen­ruhát. A szemlén felvonuló rajok alaki értékelésében a legjob­bak az Április 4. Közgazdasá­gi Szakközépiskola fiataljai voltak. A verseny további ré­sze három színtéren folyt. A strandon a nyolcfős egységek tagjai egymást váltva háti­zsákkal úsztak versenyt. Itt első a Kossuth Lajos Gimná­zium csapata lett. A Törteli úti lőtéren kispuskalövészet­ben mérték össze tudásukat a fiatalok. Első a KÖZGÉP 2. sz. gyárának raja volt, egyé­niben pedig Szőke Gyula, a Kossuth Lajos Gimnázium diákja érte el a legjobb ered­ményt. Ezután a legnehezebb versenyszám, a harci túra kö­vetkezett, amely a résztvevő­ket egyénileg és csapatmun­kában is komoly próba elé ál­lította. A tizenkét kilométeres távon tíz akadály várta a ver­senyzőket. Két állomáson tesztlapokon adtak vá­laszt különböző mozgal­mi és katonapolitikai kér­désekre, másutt sérülteket kellett első­segélyben részesíteni. A nyári hőségben jó állóképességet kí­vánt az ötven méter hosszú szennyezett terepen való át­futás, gázálarcban és össz- fegyvememi védőköpeny­ben. Valamennyi résztvevő bi­zonyította ügyességét és fel- készültségét kézigránátdobás­ban, bukóalakos légfegyver­lövészetben, gerendán és kö­télen való áthaladásban, vala­mint a kúszófolyosó leküzdé­sében. A harci túrán a legjobb teljesítményt az Április 4. Közgazdasági Szakkö­zépiskola csapata nyújtot­ta. A szemlén részt vevő egysé­gek délután ünnepélyesen megkoszorúzták a Lenin- szo-brot, ezt követően Pál Fe­renc, a megyei ifjúgárda pa­rancsnoka átadta az oklevele­ket és díjakat. Az összetett versenyben első helyezést ért el az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola, második a Kossuth Lajos Gimnázium, harmadik pedig a KÖZGÉP 2. sz. gyárának raja lett. K. D. A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM 1977. JUNIUS 14., KEDD Alföldi Tej Eredményesen tevékenykedik a pártalapszervezet Tovább szilárdult a rend, a fegyelem A kőröstetétlen-i Alföldi Tej üzemében két éve működik pártalapszervezet. Nem sokkal megalakulása előtt, új vezetés került a közös vállalat élére, s igyekezett rendezni a korábbi nehézségekből adódó kedvezőt­len pénzügyi helyzetet, a mun­kafegyelmet és a dolgozók nagyarányú jövés-menését. 1975 elején a KISZ-szervezeten kívül semmiféle tömegszerve­zet nem működött a száznál több személyt foglalkoztató üzemben. A párttagok régi kívánsága teljesült, amikor megalakult az alapszervezet. Kezdetben legfontosabb feladatának az említett hiányosságok megszün­tetését tekintette. Elsőként a káder- és személyzeti munká­val, a nő- és ifjúságpolitiká­val, az üzem és munkaszerve­zéssel kapcsolatos párthatáro­zatokat tűzték napirendre. A határozatokból eredő teendőket körülményeik fi­gyelembevételével szabták meg, feladattervet készí­tettek, s ez megkönnyítette a pártszer­vezet és a gazdaságvezetés munkáját. Jó hasznát veszik az ellenőrzésben is. • Kezdettől rendszeresek a ha­vonta ismétlődő vezetőségi ülé­sek és a taggyűlések. Az utób­biakat gondos előkészítő mun­ka előzi meg. Ennek is köszön­hető, hogy a megjelenési arány és a cselekvő részvétel kedve­ző képet mutat. A pártcsopor­tok vezetői minden vezetőségi ülésen részt vesznek, bekapcso­lódnak a döntések előkészíté­sébe, rajtuk keresztül tájéko­zódik a tagság. A KISZ és — szükség esetén — a szakszerve­zet titkárát is bevonják a ta­nácskozásokba. A tejüzem gazdasági hely­zetének megszilárdításá­ban nagy szerepük. volt és van az ott dolgozó kommu­nistáknak. A pártalapszervezet valameny- nyi tagja megértette, hogy a gazdaságvezetés támogatása fontos feladat. Személyes pél­damutatással, meggyőzéssel el­ismerést vívtak ki a pártonkí- 1 vüliek körében is. Javult a munkafegyelem, csökkent a munkásvándorlás. Az ott dol­gozók magukénak érzik az üzem gondjait, erősödött a kö­zösségi szellem. Valamennyien közreműködnek a műszaki, szervezési és a takarékosság­gal összefüggő tennivalók vég­rehajtásában. Azóta megalakultak, illetve újjászerveződtek a tömegszer­vezetek. Kimagasló munkát végez a KISZ-alapszervezet, amely az idén megkapta a KISZ KB zászlóját. A szakszer­vezetnek a dolgozók több mint 80 százaléka tagja. A Vöröske­resztben huszonötén tevékeny­kednek, működik a nőbizott­ság. A szakszervezet közremű­ködésével az idén hat brigád alakult. Különösen fontosnak tartják a káder- és személyzeti mun­kát, valamint azt, hogy minél többen bekapcsolódjanak az oktatásba. A két pártcsoport munká­jában folyamatos javulás tapasztalható. Munkaterv szerint dolgoznak, mindent megtesznek a feladatok végrehajtásáért. A párttagok személyes gond­jaival is foglalkoznak, bár e teendők nagyobb része még a vezetőségre hárul. Jelentős sze­repük van a többi közt abban is, hogy az utóbbi időben a társadalmi tulajdon elleni vét­ségek nagy mértékben csök­kentek. Az alapszervezet vala­mennyi tagjának van megbíza­tása. s ennek teljesítését idő­ről időre ellenőrzik. A továb­biakban a tagnevelésre kell na­gyobb súlyt helyezni. A jászkarajenői községi párt­végrehajtóbizottság a közel­múltban értékelte az Alföldi Tej pártalapszervezetének mun­káját és annak tartalmát, szín­vonalát megfelelőnek találta. Megállapította, hogy a párt­alapszervezet az üzemben be­tölti irányító szerepét, megfele­lő feladattervet dolgoztak ki, megszilárdult a rend és a fe­gyelem, az üzemi demokrácia fórumai jól működnek. A dol­gozók sokat tesznek társadalmi munkában az üzem fejleszté­séért és bekapcsolódtak a köz­ségpolitikai célok megvalósí­tásába is. Általában minden téren a dolgozókkal kialakult szoros kapcsolat jellemzi a pártmunkát. T. Harminc család költözik Június elsejével megkezdő­dött Cegléden, a KároZy-lakó- telepan harminc tanácsi érté- kesítésű lakás átadása. issiil az iskola A Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat a nyári tanítási szü­netben másfél millió forint ér­tékű felújítási munkákat végez a Mészáros Lőrinc általános iskolában. Kaszáló a nyulászoknak Az új földtörvénynek meg­felelően a városi tanács ter­melésellátás-felügyeleti osztá­lya tizenhárom állampolgárral és a ceglédi ÁFÉSZ nyulász szakcsoportjával kötött bérleti szerződést, az állami tulajdon­ban levő külterületi földek hasznosítására. Régmúlt idők... A vén gulyás temetése A KARAI KUNOKAT a XIII. század második felében maga az esztergomi érsek ke­resztelte a krisztusi hitre. Az 1910-ben még látható temp­lommaradvány szemtanúja volt a pogányság megtérésének. Ahol most Marci bácsi sírja süpped, térdeltek a tar kopo. nyájú lovasok, hajkarikás asz- szonyok és apró gyermekek, a csecsemők anyjuk karján vár­ták a szentelt vizet. A török idők elején Felsőkara sértet­len maradt, 1577-ben még ti­zenkilenc jobbágycsalád és négy zsellérfamilia lakta. A ti­zenöt éves háborúban gyújtot­ták föl. Ceglédtől a Tiszáig ezen a tájon minden falu el­pusztult, a szántókat fölverte a gyom, a karai, tetétleni és jenői lakatlan határban nyájak fo­rogtak, a faluk kútjai beteme- tődtek, s a pásztorok a felsőka­rai kúthoz jártak itatni. A kút közelében még állt a kunok temploma, esős, viharos idők­ben az omlott oltárú szentegy­házba húzódtak, amíg elcsitul­tak az esők és szelek. A karai rom pusztaközponttá vált, a ha­lott pásztorokat a kun teme­tőben hántolták el. Lelkész itt nem lakott, lovasok nyargal­tak érte Tószegre, az volt a legközelebbi papos falu. A plé­bánosok ki is jöttek a temetés­re, a fiatalabbja lóháton. a köszvényese subába, jól bebur­kolt lábakkal, nyikorgó szeke­reken, télen suhanó szánokon. Kántort is hoztak magukkal, és ministráns gyerekeket, füstölőt a koromszagú tömjénnek és hosszú fanyélen bronzkeresztet a gyászmenet elé. Csak lélek­harang nem volt, az pedig igen fontos a sírbaeresztéskor, utolsó hangok a holtaknak, amelyek útán már mély, nagy csöndesség következik. A pásztorok öntettek 1778- ban egy kis harangot az omla­dozó toronyba. Ez a lélekha­rang csendült o vén gulyás te­metésén is, utána már csak ke­veseknek, mert a halottakat 1862 óta a jászkarajenői teme­tőbe vitték, a harangot az is­kolába. Szelíd estéken messze elszáll a hangja a vén, jeletlen temető felé, melyben kunok alusznak örök álmot a közéjük temetett magyar pásztorokkal. De ez már a holtaknak is mindegy, és a harangocskának is. A templom köveit elhord­ták, s az elhagyott halk táj fö­lött őszi madárvonuláskor vad- lúdak gágognak. Kiveszett erről a vidékről az inárchi nemes Farkas-család emléke, a Mária Terézia csá­szárnőt szolgáló vitézlő kapi­tányoké és zászlótartóké, az örökké hadakozó uralkodónő minden csataterét megjárt ka­tonáké. Pénzük volt. vagyon­szerző házasságokat kötöttek és megvették Rákóczi Ferenc fejedelem elkobzott tetétleni birtokának egy részét. Nevük ha mégis fölemlítődik, azt haj­dani gulyásukról teszik az em. berek, mert Csonka Márton arcmása ki van faragva kőből és Arany János verse van alá­vésve. Vén Marci gulyás hírét ama nevezetes temetése tette országossá, aminek párját va­lahol az évezred mélységében találni. Élete olyan volt, mint a többi alföldi gulyásé. Szent György napkor kiverte a mar­hákat a pengyomra, a jószágok legeltek, ő meg ballagott utá­nuk. Bogárzáskor összejött a többi pásztorral kicserélni a híreket. Ha kifogytak a jelen­ből. rákanyarodtak a közeli hadjáratokra, az ősök viselt dolgaira, a vénebbje még a pogány időkről is tudott, arról az időkről, amikor a magyarok még nem laktak falvakban, ha­nem a nyájak után jártak és sátrakban tanyáztak. ELSŐNEK MARCINAK HÍVTA MINDENKI, később Mártonnak, legutoljára Marci bácsinak, akj vén dalokat éne­kelt, és esőben is bírt tüzet csi­nálni. Járt-e lány után? Már nem tudni. Lehet, hogy korán elhalt kedvesét nem akarta felejteni, azért nem adta há­zasságra fejét, kilencven éves korában halt el nőtlenül. 1780- ban már bojtár volt a Farka­soknál, a tetétleni pusztán, gazdáinak három nemzedéke halt ki mellőle, amikor 1855 januárjában őt is eltemették. A vén gulyást úgy temették el, mint a nomád fejedelmeket és pogány nemzetségfőket, ke­zes ménest járattak koporsó­ja előtt, utána szürke, nagy- szarvú gulyát. A tetétleni pusztától a karai kun temetőig kolompok és csengők szóltak, két pap imádkozott, a kántor fagyos lehelettel énekelt: ments meg engem uram az örök ha­láltól! Kinek az akarata volt ez az évezredes kultikus me­net? Az agg Csonka Márton végakarata-e, aki ősz pászto­roktól hallotta a századokon át őrzött hagyományt, vagy a hűséges szolgát megtisztelő Farkas Elek ötlete? Nem tud­ni. Egy bizonyos, ez volt a leg­utolsó nomádtemetés hazánk­ban. A LEGSZELÍDEBB MA­GYAR KÖLTÖ, Arany János őrzi költeményében hírét-ne- vát, A vén gulyás temetésében. Ezt a verset én iskolás korom­ban ismertem meg, kötelező ol­vasmányként. Tanárom költött dolognak minősítette, úgy hit­te, hogy Aranynak a régi, kö­dös múltat idéző kedvéből fa­kadt, nem tudta, hogy igaz történet, amely a tószegi anya­könyvbe be van írva. és hogy akkor a költő Nagykőrösön la­kott, a januári gyászpompát követő május havában már nyilvánosságra hozta: Viszik Marci bácsit, nem is hozzák vissza, Hová most ő indul, nem csekély út lesz a! Nincs is benne mód, hogy gyalog odaérjen: Mint urat hsll vinni fekete ■ szekéren. Harminchat ökör van fogva a járomba... Majd csak bévontatják a para­dicsomba. Hát még a kíséret! az egyszer a fényes: Előtte a gulya, utána a ménes. Hídvégi Lajos (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents