Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-14 / 138. szám
IV. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM 1977. JÜNIUS 14., KEDD Nőpolitika az Árammérőgyárban Jó úton Iskolázottság, szakképzettség Hinnénk? Hét évnél több Idő telt el a párt nőpolitikái határozatának megjelenése óta. S ha nem értünk — mert nem értünk — a munka végére, ez nem a határozat hibája, valószínűleg a végrehajtással foglalkozókat sem kárhoztathatjuk ezért. Vétek volna ebből arra következtetni, minden a legnagyobb rendben, erejéhez képest mindenki mindent megtett a két nem közötti társadalmi, munkahelyi, fizetésbeli különbségek megszüntetéséért. Azt azonban elmondhatjuk, üzemeink, szövetkezeteink igyekeztek eleget tenni a határozatokból rájuk háruló kötelezettségeknek, megteremteni a feltételeket a tényleges egyenjogúság zavartalan érvényesüléséhez. Eredmények Hét esztendő végül is nem nagy idő, figyelembe véve teendőink jellegét és nagyságát. Ezúttal sokszorosan igaz az elkoptatott mondás: nem kampányfeladatról van szó, egyetlen huszáros rohammal nem sokat érünk el. Látszateredményeket esetleg. Napok óta statisztikai táblázatokat böngészek. A Ganz Műszer Művek Gödöllői Árammérőgyárának kimutatásait az üzemben dolgozó nők helyzetéről, a határozat végrehajtásának eredményeiről, tapasztalatairól. Először az tűnik föl, hogy a nők szinte minden tekintetben kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Nézzük az első táblát. Az iskolai végzettség szerinti megoszlást. A sok szám idézgetése helyett ragadjunk ki három adatot. Az Áram- mérőgyárban hatvannégy egyetemi, főiskolai végzettségű dolgozik. Ebből nyolc nő. Rossz arány? Vessük össze az 1970-es ténnyel. Akkor negyvenkilenc férfi és négy nő rendelkezett felsőiskolai bizonyítvánnyal. Számokkal szívesen bíbelődök akár futurológiái következtetéseket is levonhatnának ebből. A mindenáron eredményt produkálni akarók verhetnék a mellüket: míg a férfiak száma tizenöttel nőtt, a nőké megduplázódott. Menjünk inkább tovább. Hét éve száztizenkét női dolgozónak volt középfokú képzettsége, tavaly százhet- venkilencnek. 1970-ben kétszázhatvankét női szakmunkást tartottak nyilván, 1973- ban keítőszáznyolcvannégyet. Nem nagy a gyarapodás. Messzemenő következtetést mégsem vonhatunk le, hiszen nem tudjuk, például, milyen a kilépettek, belépettek aránya, mekkora a szakmunkások iránti igény. Azt nyilván nem várhatjuk a gyártól, hogy a szebb statisztikáért kéoeztes- sen szakembereket. Többen Hogy nem zárkóznak el a nők továbbképzésétől, azt a következő táblázat bizonyítja, amely a jelenleg tanuló dolgozókról készült: Igaz, egyetemen meet is csak egy nő tanul, amiként hét éve. De a többi iskolatípusban kivétel nélkül emelkedett a számuk, s mindenütt többen vannak a férfiaknál. Hatvanegyen járnak középiskolába, harminc- ketten szakm u,n kásx épzőbe. harmincötén általános iskolába, gyáron kívül szakmunkástanfolyamra tizenöten, az üzemben szervezettbe negyvenötén. Voltaképpen itt sejlik föl a minőségi változás csírája, aminek minden bizonynyal kedvező következményei lesznek. A képzettebb ember okkal nntudatosabb, hamarabb átlátja a körülötte zajló eseményeket, s előbb-utóbb arra is kedve támad, hogy ne csak kiismerje magát körülményeiben, hanem alakítsa is őket. Változás Ehhez persze nemcsak szaktudás. társadalmi ismeretek is kellenek. E tekintetben is jó úton látszanak haladni az Árammérőgyár dolgozói. Nem állíthatjuk, hogy többen tanulnak politikát, mint a férfiak. Az sem véletlen, hogy felsőbb iskolákban nem találkozunk velük. Sem a politikai akadémián, sem az ML szakosítón, sem a speciális kollégiumokban. Könnyű megfejteni, miért nem. Hiányzanak az alapok. Néhány év múlva itt is változás következhet be, miért jelenleg például hárman járnak marxista egyetemre, kilencen középiskolába. Hadd utaljunk vissza egy pillanatra az előbbi összeállításra. Tavaly hatvanegyen tanultak középiskolában. Hogy közülük hányán szánják el magukat a politikai továbbképzésre, nem tudható. De, az alapok birtokában, ez csupán elhatározás kérdése. Különösen örvendetes, állapította meg a gyár pártbizottsága, hogy sikerült női párttagokat beiskolázni egyéves és öthónapos pártiskolára. Velük a politikai és társadalmi testületek káderutánpótlásánál is számolnak. S ha már ennyi számot idéztünk, fejezzük be írásunk első részét egy adattal : az Áraimmérőgyárban évente hatszáz nő tanul különböző politikai iskolákban. K. P. A MEGOLDÁS A teleppé nyilvánítás Politikai, társadalmi, vá- rosesztéitlkai szempontból egyaránt jelentős kérdést tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága a Hazafias Népfront városi elnökségének legutóbbi együttes ülésükön. A szociális követelményeknek nem megfelelő telepek helyzetét. Hivatalosan annak nyilvánított telep egyetlenegy található Gödöllőin, de a város több területén vannak olyan lakóhelyek, amelyeket teleppé lehetne és kellene nyilvánítani. Az itt levő egészségtelen lakások felszámolásának 'ez a legrövidebb útja. A hivatalos telep, a Haraszti-major lebontási határideje eredetileg a tavalyi év vége volt. Négy lakásból ki is költöztettek a lakókat, de huszonnyolc család mind a mai napig ott él. Huszonnyolc család, huszonnégy lakásban. A telep végleges felszámolása a János utcai G jelű és a Dózsa György úton épülő 10 emeletes ház átadása után történhet meg. Miért szenvedett halasztást a lebontási határozat végrehajtása? Több oka is van. A János utcai házak építésének elhúzódása, a Szabadság téri házgyári lakások és a művelődési ház építési területének szanálása. Sajnos, a telepen élők helyzetét súlyosbítja, hogy a növényvédő állomás talajvizsgáló laboratóriuma még az idén a Haraszti-major közelében felépül. A tanács szervei két másik településrészt is felmértek, a Blaháné és a Napsugár utcában levőt. Az előbbit teljesen, az utóbbit részben térképezték fel. A vizsgálatokat tovább folytatják, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, egy- egy góc felszámolása nem hozza meg a várt eredményt. Az erőfeszítések sikere nagymértékben függ attól, hogy a tá- gabb környezetben, a járás és a megye területén egyidőben intézkedjenek, máskülönben aligha gátolható meg az átte- lepülés. Első lépésként arra kell törekedni, hogy a telepeken ne rosszabbodjanak a körülmények, ne növekedjék a zsúfoltság. A végrehajtó bizottság végül határozatot fogadott el a Napsugár és a Blaháné utcai településrész szociális követelményeknek nem megfelelő teleppé nyilvánításáról K. Motorozok — vizsga nélkül Örvendetes jelenség, hogy mind többen közlekednek a népszerű kismotorokkal. Az már szomorúbb, hogy a tulajdonosok egy része a közúti közlekedés elemi szabályaival sincs tisztában, s így veszélyezteti saját és mások testi épségét. Meg kellene valahogy értetni a 70 éves bácsikákkal, hogy ők már nem alkalmasak motorkerékpár vezetésére, meg a nagyon jószívű szülőkkel is, hogy apró csemetéiknek ajándékként nem kell okvetlenül kismotort vásárolni. De aki mindenáron ezen akar közlekedni, ne sajnálja a fáradságot és tanulja meg a KRESZ-t. Talán azon is lehetne gondolkozni, hogy a kereskedelem csak vezetői, igazolvánnyal rendelkező személyeknek adhasson el ilyen járművet. Új mederbe vezetik A Budapest XV. kerületét is átszelő Szilas-patak mentén végrehajtott városrendezés szükségessé tette a patak szabályozását. A munkálatokat a Csatornázási Művek dolgozói végzik. A Szilas-patak vizét részben zárt, részben nyílt szelvényű vasbetonmederbe vezetik. Jégverés után Pótolják a kipusztult vetést Mogyoródon Remény a sikeres évzárásban Hirtelen, alattomosan, éjszaka jött a jég Mogyoródon is. Az Arany János Termelőszövetkezet elnöke, Albert Károly így emlékszik: ^ — Hallottam a kopogást. Kimentem, s láttam, hogy minden fehér, a lépcsők közeit, mint a hó, kitöltötte a jég. Lehajoltam, s belemarkoltam: hatalmas szemek akadtak az ujjaim közé. Mondtam is a feleségemnek, a kertünknek főttek. Reggel aztán nem akartunk hinni a szemünknek, mindent tönkrevert a jég. Felmérték a kárt A szövetkezet táblái sem jártak jobban. A széles sávban, ahol a jég elhaladt, nem kímélte a növényeket, odébb viszont, mintha függönyt húztak volna, még ötszázalékos kár sincs. Az elmúlt héten az Állami Biztosító munkatársai felbecsülték a kárt, a szövetkezet dolgozói pedig hozzáláttak a nyomok elKönyvtár és park Munkájuk gyümölcsét élvezik az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola diákjai: a nemrég átadott, tanár-diák összefogással elkészült könyvtárban kényelmes, kulturált környezetben 13 ezer kötet közül válogathatnak olvasnivalót. A pihenőpark is a tanulók és tanáraik lelkes munkáj sak eredménye. A hús lombok alatt jólesik a vakációban is elüldögélni. tüntetéséhez, az elpusztult növények pótlásához. Tíz hektár paradicsomot kellett teljesen kiszántani. Ide uborkát vetnek. A tizenöt tagú asszonybrigád már megkezdte a munkát. Paprikát több helyen telepítettek a tavaszai. A szadai hat hektáron nem volt jég, ott már megkapálták, s folyamatosan öntözik a veteményt. A mogyoródi tizenegy hektárt viszont ki kellett tárcsázni. A művelő családok fejes- és kelkáposztát ültetnek, a palántákat különböző helyeken vásárolták. Vecsés. ről 250 ezer darabot hoztak. A zöldségek pótlásakor több szempontot kellett figyelembe venniük a szakembereknek. Paradicsom és paprika ültetésére nem gondolhattak. Nincs palánta, s ha szereznek, késői érést esetleg a fagy akadályozta volna. A kipusztult növényeket már vegyszerezték, s így azt is számításba kellett venni, hogy az újonnan telepítettek kibírják-e a földbe ivódott permetet? Végül a népgazdaság, a zöldségprogram és a dolgozók érdekeit is szem előtt kellett tartaniuk. így esett a választás az uborkára és a káposztafélékre. Elegendő vetőmag Teljes kárt szenvedett 100 hektár búza, 25 hektár rozs. A szedőborsó 10 hektáron semmisült meg, a takarmányborsó 78 hektáron károsodott különböző arányban. E növények helyére rövid tenyészidejű szemeskukoricát, kölest, és silókukoricát vetnek. Az utóbbiból elegendő vetőmaggal rendelkeztek, a szemes kukorica vet- nivalójáért Törökbálintra kellett menniük. Megviselte a jégeső a szőlőket is. A szadai területen úgy elbánt a növényekkel, hogy le kell metszeni a szálvesszőket. Csak így számíthatnak termésre — jövőre. Bíztak abban, hogy a mogyoródi szőlőkben kisebb lesz a kár, de a pusztulásnak itt is egyre több jele mutatkozik. Amit lehetett, megtették: azonnal megpermetezték a tőkét, ez a védekezés egyik módja. Négymillió A termelőszövetkezet növénytermesztési terve 16 millió forint. A kárbecslők eddig 4 millió forintnyi kárt állapítottak meg. A tényleges veszteség azonban csak menet közben derül majd ki a gabonában, a szőlőben, a burgonyában, a kukoricában. Az elnök mintegy ötvenszázalékos kárt jósol. A gazdaság vezetősége és tagjai nem estek kétségbe. Egy-két nap és befejezik a pótlásokat. További gondos munkával törekednek a károk enyhítésére, s remélik, hogy sikeres évet zárnak. G. Nagy kár érte a szőlőt Barcza Zsolt felvétele Gödöllői intézel részvéteiével Országos szakmai bemutatók Ezen a héten két országos szakmai bemutatót is tartanak, amelyek rendezői között találjuk a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetet. Szerdán, június 15-én a Szolnok megyei tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetben országos öntözési bemutatóra kerül sor. Itt arról is szó lesz, milyen fontos szerepet tölt be a mesterséges esőztetés a termelési rendszerekben. Egy másik — a hegyvidéki szénabetakarítás gépesítésével kapcsolatos — bemutatót és rövid szakmai tanácskozást Nóg- rád megyében, a nagybátonyi Mátra Termelőszövetkezetben tartják pénteken. Ott — egyebek között az MGI szakembereinek tapasztalatait is megismerve — azokról a speciális eszközökről lesz szó, amelyekkel gyorsan, gazdaságosan és biztonságosan gyűjthetik be a lejtős területeken termett szálas takarmányt. — Továbbképzés. Befejeződtek a komplex-gyakorlati szemináriumok Pest megyében. A közelmúltban megtartott zárófoglalkozáson ünnepélyes keretek között adták át az oklevelet, az általános iskolai kémia új tantervi felkészítő, a hatékony anyanyelvi nevelés, az úttörővezetők akadémiája, az általános iskolai orosz és a középiskolai történelem, illetve a pedagógia-témakörök továbbképzésén részt vevő pedagógusoknak. V