Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-14 / 138. szám
1977. JŰNIUS 14., KEDD 5 • • Öntözők versenye A fiatal öntöző szak- és betanított munkások országos versenyének kétnapos döntőjét a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben, a kiskörei vízlépcső korszerű öntözőrendszeréhez tartozó nagyüzemben rendezte meg a KISZ Központi Bizottsága, a MÉM, az Országos Vízügyi Hivatal és társintézményei A nagyszabású versenyen 11 öntözhető területtel rendelkező megye mezőgazdasági üzemeinek, vízügyi vállalatainak húsz csapata szerzett jogot az indulásra. A három tagú verseny- brigádok szakmai és politikai elméletből, és gyakorlati felkészültségből vizsgáztak. Mákőrlő és filmvetítő Az ABC mellett oktatókabinet Budaörsön, a szövetkezeti kereskedelem oktató kabinetjének ajtaján hatalmas lakat. Odabenn az összetolt tanulópadok tetején felfordított székek lábai meredeznek a nneny- nyezet felé. A pénztárfülkében a gép gondosan letakarva, s a polcokról is eltűntek a romlandó áruk, csupán zsemle- morzsa, liszt és száraztészta a „tanbolt” árukészlete. — Befejeződött a tanév, s mert az iskola áruját az ABC áruház raktárából kapja, Kismamaklubok a nagykátai járásban Természtesen a körzeti és rendelőintézeti orvosok, meg a gyógyszerészek, a járási TIT, a Vöröskereszt ezelőtt is rendszeresen foglalkozott a nagykátai járásban is az emberek egészségét megerősítő felvilágosítással. Március óta azonban ezt az annyira fontos munkát a járási hivatal egészségügyi osztályán Magyar Sán- dorné fogja össze és igyekszik mind hatékonyabb eszközökkel felélénkíteni. — Gyógyszertári asszisztens a szakképzettségem, ebben a minőségben dolgoztam Kákán a gyógyszertárban, ahol magam is kivettem a részemet az egészségre nevelésből — mutatkozik be az egészségügyi osztály legújabb és életkorára i\$zve talán legfiatalabb dolgozója. Azután röviden kifejti, hogy az egészségre nevelést a legfiatalabb korosztálynál kell elkezdeni. — Kismamaklubokat szervez jó eredménnyel és átfogó, komoly terveket dolgozott ki a nagyobb gyermekek, meg az idősebb korosztályok egészségnevelésére is — tájékoztat Murva kapható Értesítjük kedves megrendelőinket, hogy • parképítéshez • feítöltéshez • tereprendezéshez • útépítéshez • betonozáshoz megrendelésükre rövid határidőre szállít murvát közületeknek és magánvásárlóknak egyaránt a Budaörsi Költségvetési Üzem Budaörs, Pozsonyi u. 10. ügyintéző: Szilágyi Károly üzemegységvezető. Telefon: 263—308. dr. Vámosi Erzsébet járási főorvos. Hangsúlyozza, hoéy a kismamaklubok intézményét természetesen nem Magyar Sándorné találta fel, de a járásban eddig nélkülözni kellett azokat. Magyarné azonban néhány hét alatt megszervezte Nagykátán, Tápiószentmárton- ban és Tóalmáson. — Nagykátán a napokban volt a kismamák második ösz- szejövetele — veszi át a szót Magyar Sándorné. — Minden kismamának küldtünk meghívót, szép számmal jelentek meg. És a másik két községben is az elsőn. Ebben a hónapban és júliusban még lesznek kéthetenként klubfoglalkozások, augusztusban viszont nyári szünet következik. Szeptemberben aztán folytatódnak, mégpedig Tápióbicskén, Tá- piószelén, Farmoson és Kákán. Miből áll a kismamák klub- foglalkozása? Mindenekelőtt előadásokból, hogyan kell helyes napirendre szoktatni a babákat, meg divatosan ugyan, de célszerűen öltöztetni. S természetesen egészséges táplálkozási módjukról is szó esik, meg a játék, a mese fontosságáról, és általában arról, hogyan kell a csecsemők szellemi fejlődését elősegíteni. Ehhez tartozik, hogy bábjátékra és gyermekdalokra is megtanítják a mamákat. Nem feledkeznek meg ezeken a klubfoglalkozásokon arról sem, hogy a kismamák — nők, éppen ezért a szépség- ápolásra, divatos öltözködésre vonatkozó tanácsadás sem hiányzik a programból. Minden klubnapon más és más a téma, mindig megfelelő szakember tart bevezető előadást és válaszol utána a kérdésekre. Van az előadók között gyermek- és nőgyógyász szakorvos, gyógyszerész, gyógytornász, logopédus is. De mialatt a mama mindez- iránt érdeklődik, mit csinál kisgyermekével, aki esetleg sírással, gügyögéssel zavarná az előadást? Erről is gondoskodnak. A klubfoglalkozás ideje alatt, másik helyiségben védőnők, óvónők játszanak a gyerekekkel. Ha pedig jó az idő, sétálni viszik őket. Sz. E. A BUDAPRINT A SKÁLÁBAN Mintás nyári selyem és jersey méteráruk BEMUTATÓJA ÉS ÁRUSÍTÁSA A SKÁLA ÁRUHÁZ ELSŐ EMELETI MÉTERÁRU OSZTÁLYÁN, JÚNIUS 6-TÖL 18-IG. s A Skála Áruház SKÁLA várja minden kedves vásárlóját! ilyenkor az eladótérbe viszik a taneszközök egy részét — mondja Tóth Károly, a Budai járási ÁFÉSZ kiskereskedelmi osztályának vezetője. — Az idei, csonka tanévben — az ABC-t a múlt év novemberében, as oktató kabinetet február közepén adták át — még nem voltak megyei tanulói az új iskolának, ugyanis nem akartuk kiszakítani a gyerekeket megszokott környezetükből. A Skála áruházbeliek tanultak itt hetente négy alkalommal. Nagy szükség van képzett kereskedőkre, hiszen Pest megye szövetkezeti kereskedelmében még igen sok képzetlen eladó dolgozik. A kiskereskedelemben alkalmazottaknak mindössze 55,8 százaléka végzett kereskedelmi iskolát, vagy szerzett annál magasabb fokú képesítést. A vendéglátóknál valamivel jobb a helyzet, a képzett szakemberek aránya 63 százalék, Mindenesetre égető szükség volt a megyei szövetkezeti oktató központ felépítésére. S hogy miért éppen Budaörsön? A kérdésre Hegyi János, a Budai járása ÁFÉSZ elnöke válaszol: — Ide nagyon jó a közlekedés, és nem közömbös, hogy mennyit kell utazniuk a Pest megyei fogyasztási szövetkezetek \ (elsősorban a szentendrei, a gödöllői és a ráckevei járásbeliek) tanulóinak, a Skála Áruház tanulóinak, valamint saját gyerekeinknek. Azért esett erre az ABC-re a választásunk, mert a lakótelep felépülte után igen nagy forgalmat lebonyolító üzletet a legkorszerűbb kereskedelmi gépekkel szereltük föl. A kabinet tanulóinak módjuk vain a pénztárgépekkel, mérlegekkel, kávé- és mák őrlőkkel, sonkaszeletelővel, kenyérvágóval, húsdarálóval és húsbontó eszközökkel megismerkedni, ezenkívül magnó és filmvetítő segíti őket a szakmai információk megszerzésében. A kabinet mintegy más- félmillió forintot ér. Persze nem csupán a szövetkezet erejére támaszkodva építettük. Jelentős támogatást kaptunk a Belkereskedelmi Minisztériumtól és a SZÖVOSZ-tól. A költségek nagyobb részét tulajdonképpen e két intézmény fedezte. Az oktatási kabinet ugyanis nem egyedül a Budai járási ÁFÉSZ-é, hanem a huszonegy Pest megyei Fogyasztási Szövetkezeté. — Terveznek-e újabb oktató kabinetet építeni? — Igen, mégpedig Erden, ahol háromezer négyzetméter alapterületű áruházat létesítünk 1980-ban. Ebben kapna helyet az iparcikk-kereskedő tanulók kabinetje. A Szövetkezetek Pest megyei Szövetségének tervei szerint pedig az ötödik ötéves tervidőszak végéig oktatási központ létesül Vácott, Cegléden és Nagykátán is. Cz. V. Vízmű a Duna mellett Budapest határában, Szigetszentmiklóson épül a Fővárosi Vízművek új vízműtelepe. A Mélyépítő Vállalat már elkészítette a napi 600 ezer köbméter víz továbbítására alkalmas gépház szerkezetét. Most a szociális épületek és a két, egyenként 5 ezer köbméteres víztározó épül. Gyári beszélgetés Érezni kell, hogy szükség van rám A második ezredfordulóhoz közeledve, valahogyan szokatlanul távolinak tűnik minden olyan dátum, amely tizennyolccal végződik. Pedig csupán az ezerkilencszázas viharos évszázad első felébe is olyan sok dolog fért; világháborúk, pusztítások, forradalmak... A fiataloknak mindez történelem, az idősebbeknek életük egy-egy pillanata, megannyi tapasztalat, sikerek és kudarcok sora. E dolgokon töprengek, miközben egy hetvennyolc éves idős kommunista, Maries Lajos, gyáli házának kapuját nyito- gatom. Hirtelen felbukkan az ősz hajú, egyenes tartású, férfi, a piros és fehér rózsákkal bejuttatott bejáratnál, s a ház belsejébe invitál. Az úri világ emlékei — Az életem érdekli?» Hogyan jött erre a gondolatra? — kérdezi, mire mondom, hogy a Keresik a magyar csikót külföldön A Évente 7 millió dollár exportból Országosan 14—15 ezer kiscsikó születéséire számítanak az idén — ebből mintegy ezer Pest megyében látja meg a napvilágot. Az Országos Lótenyésztési Felügyelőség örvendetesnek tartja, hogy megnőtt a tenyésztési kedv. A mezőgazdaság gépesítésével ugyanis olyan nézetek kezdtek elterjedni, hogy az állati vonóerő feleslegessé válik — ezért hanyatlásnak indult a jó hírű magyar lótenyésztés. A statisztika — 1958-ban még 724 ezer lovait tartott számon —, az idén már csak száznegyvenezret. Az élet megcáfolta a téves nézeteket. Bebizonyosodott, hogy a mezőgazdaságban — különösen a háztáji tevékenységben, a gép mellett is nélkülözhetetlen régi, hűséges segítőtársunk —, a ló. Az is egyértelműen világossá vált, hogy nemcsak mint munka- állat nyújt sok hasznot, de sok más előnyös bevételi lehetőséget is biztosíthat a gazdaságoknak, a gazdáknak. Pest megyében például nagy keresettségnek örvend' a gödöllői lovasiskola. Egyre több résztvevővel tartják meg a Vörös Október Tsz visegrádi lovaisiskolájának túralovaglásait. A toki Egyetértés, a po- mázi Dunakanyar, a kőcsert Petőfi Tsz is mind több bevételi lehetőséghez jut az idegenforgalmi lovagoltatásból. A magyar ló jó exportcikk is. Nemcsak a verseny- és sportlovak jelentenek jelentős valutabevételt, de — különösen az utóbbi években — mind több váeócsikót adhatnak el főként Olaszországba és Fran- ciaorsr.ínha. Az elmúlt néffv esz+endőhen — év^s átlagban — hat-hét millió dollár valutabevételt jelent ez a népgazdaságnak. Növeli a tenyésztési kedvet az is, hogy ez év elején módosították, illetve megszüntették a tsz-tagok háztáji ló- tartásának régebbi tilalmát. Mindezek arra a felismerésre vezettek, hogy a lótartás és -tenyésztés országosan is, megyénkben is egyre kedvezőbb feltételek közé került. A toki Egyetértés Tsz például, már öt évvel ezelőtt felismerte az ebben rejlő lehetőségeket: telivér tenyészetük, versenylovai — egyre több győzelmet aratnak a hazai galopp-pályákon. E sikeren felbuzdulva az ócsai Vörös Október visegrádi lovasiskolájában is megkezdődött a versenylótenyésztés. Az egyéni gazdák is mind több figyelmet fordítanak lóállományuk növelésére és ezt a megyei tenyésztési felügyelőség is sokoldalúan segíti. Különösen az állomány minőségi fejlesztését mozdítják elő, nemcsak szakmai tanácsadással, hanem — egyebek között oly módon is. hogy az üllői, apajpusztaí és dömsödi törzstenyészeteken kívül, a községekben kihelyezett, fedeztető állomásokon, jó minőségű apaállatokat bocsátanak a .tenyésztők rendelkezésére. Minden jel arra mutat, hogy a hagyományosan jó hímek örvendő magyar lótenyésztés ügye, most kilábalóban van a hullámvölgyből. Ha számban nem is éri majd el a régebbi színvonalat — de minőségben, a mai igényeknek megfelelően, már a közeljövőben túlszárnyalja azt. K. Z. járási pártbizottság hívta fel a figyelmemet sorsára, munkásságára. — Sokat megéltem, minthogy 1899-ben születtem egy távoli Sopron megyei kis faluban. Isten hátamögötti hely volt az, két kocsmával, két iskolával, s néhány száz lyukas nadrágos, kopott ruhás szegényparaszttal. Aztán — mintegy magyarázatképpen — hozzáteszi: — Azért mondom el hirtelenjében mindezt, hogy megértse: a mi ellenszenvünk az úri világ ellen hosszú évek során ivódott belénk. E faluban, amely egy utcából, vagyis két kertekaljából állt, hatalmas szava volt az uraságnak. Emlékszem, egyszer a szomszédban lakó barátom családját is megfenyegette, mondván: kizavartatja a házából és a földjéről az egész famíliát, ha a szülők taníttatják a fiukat... Talán e kiszolgáltatottság volt a lendítőerő, amely a még gyerek Maries Lajost, az uraság ellen fordította. Belőle iparos lett. Győrött tanulta ki a mesterséget, 1915 telén szabadult cipész- és csizmadiasegédként. Munkatársaival a Rába egyik szigetén találkoztak, mert még nem működött a városban szakszervezet. A bérük kevés volt, munkájuk viszont embertelenül sok, ezért szaktársaival elhatározták: mindegyikőjük bejelenti, hogy csak magasabb fizetség fejében dolgozik tovább. — Munkaadóink látták, hogy semmit sem tehetnek — mondja. — Mi pedig rájöttünk, hogy egyetlen ember hiába követel, ha azonban egységesen lépünk fel, foganatja van szavunknak. Út az illegális pártba Nehéz évek következtek. Bevonultatták katonának, megjárta az első világháborút, s a frontról 1918-ban maláriával tért haza. Egy évig betegeskedett, mire meggyógyították. A tanácsköztársaság rövid ideje alatt bekapcsolódott a szak- szervezeti mozgalomba. Ezután a húszas évek derekán a fővárosban keresett munkát, végül a Dixi Cipőgyárban helyezkedett el. Maries Lajos ekkor már szakszervezeti aktivistaként, majd bizalmikémt szervezte a sztrájkokat. — Gyakran meggyűlt a bajunk a csendőrséggel is — fűzi tovább a szavakat. — Egyszer a sztrájktörők ellen indultunk, barátom Orbán Sándor ind üli előre a terepet felderíteni. Mire odaértünk, ő már dulakodott a csendőrökkel. Voltunk vagy harmincán, s rögtön a segítségére siettünk. Végül meghátráltak előttünk... Múlt az idő, s felismerte: gyakran előfordult, hogy a jobboldali szakszervezeti vezetők elárulták a munkásokat. Hamarosan — 1930-ban — utat talál az illegálisan működő kommunista pártba. Ennek az évnek szeptemberében már a kommunisták sora között vett részt a nagy munkástüntetésen, amelyet végül is szétvert a rendőrség. A kommunisták között érlelődött, fejlődött öntudata. Az illegális sajtó terjesztésével, a munkások megmozdulásainak szervezésével bizonyította elhivatottságát, bátorságát. — A második világháborúban — 1944-ben — ismét behívtak katonának, de nem vonultam be — folytatja. — Inkább bujkáltam. Szerencsére e kegyetlen és kilátástalannak tűnő helyzetnek néhány hónap múlva véget vetett a szovjet hadsereg... A felszabadulás után a szakmámban dolgoztam egy ideig, majd a Magyar Hirdető Vállalatnál kaptam felelős megbízatást. Huszonhét évig tevékenykedtem itt. Ma is tevékenyen Maries Lajos ma is tevékeny ember. Hetvennyolc évét megszégyenítő frissen járja a gyáli utcákat. Szervezi a nagyközség nyugdíjasainak életét. A gyáli pártbizottságon még korábban Balázs József titkár mesélte, hogy az idős kommunista keltette életre a szakmaközi bizottságot. Az öregek egy termet is kaptak az összejöveteleikhez. Hetente három alkalommal jön így össze a községből mintegy 50 idősebb munkás, s beszélgetve, szórakozva töltik el ezeket a napokat. — Elfoglaltságot, munkát kell keresni még nyugdíjasként is, mert az embernek éreznie kell: szükség van rá. V. F. Belvárosi külkereskedelmi vállalat felvételre keres ügyviteltechnikusi szakképzettséggel rendelkező gépkezelő adatrögzítőt Jelentkezés a 185—990-es és a 185-995-ös telefonon, a 214-es mellékállomáson.
