Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-12 / 137. szám
1977. JUNIUS 12., VASARNAP Hogy több legyen (17.) Tudomány a gyakorlatban I szeresen tartunk úgynevezett szinkrontanfolyamokat, ahol szaktanácsot adunk egyebek közt a fóliás termesztés lényeges munkafázisaival kapcsolatosan is. Előadások és konzultációk formájában esik tót szó a palántanevelésről, a tápkocka földkeverék helyes arányairól, a fertőtlenítés módozatairól, a fólia kezeléséről, felhúzásáról, rögzítéséről. Ezek a tanfolyamok talán a leghatékonyabb módjai a kapcsolattartásnak a gyakorlattal. Az együttműködés az üzemi szakemberekkel megakadályozza, hogy a kutatás öncélúvá váljék. Nem csekély eredmény az sem, hogy ily módon egy éven belül ki lehet vinni a legújabb kutatási eredményeket a köztermelésbe, lehetővé téve, hogy a gyakorlat mielőbb átvegye, hasznosítsa azokat. Termékremekek ■— Hírlik, hogy ezek a tanfolyamok, melyeket önök a soroksári tangazdaságukban rendeznek meg, időszakonként látogatottak, népszerűek. Nemegyszer hangszórókat helyeznek el, hogy a tantermen kívül rekedt, számos érdeklődő is hallja az előadást, hiszen egyszerre 400—500 hallgató is összejön. Pedig a tanfolyam végén vizsga is van, amikor kiállítás formájában mutatják be a résztvevők legjobbra-leg- szebbre sikerült termékeiket. S ahol hasonlatosan a régi céh hagyományokhoz — csak valóban remekre sikerült termékkel lehet bizonyítványt kapni... — Szinkrontanfolyamainkon szívesen látjuk a gyakorló nagyüzemek szakembereit, a SZÖVERT, ZÖLDÉRT termeltetési osztályán dolgozókat, a háztájiban zöldséggel foglalkozó termelőszövetkezeti tagokat és a házikertek termelőit egyaránt. A létszám a tanfolyam témakörei sze rint változó, de mindig jelentős. Zömmel és érthetően, a középkorosztály van jelen, hiszen számukra itt és most van lehetőség arra, hogy a legkorszerűbb termesztési módokat elsajátítsák A megfelelő növényfaj, illetve -fajta tájegységenkénti helyes megválasztásával ezek az emberek már tisztában vannak; a szinkrontanfolyam feladata a helyes művelési mód átadása, mivel ehhez komoly termelési tapasztalat szükséges. — Immár 100 éve fellegvára a kertészeti kutatás- nak-oktatásnak a Villányi úti épületegyüttes. Az egyetem általános karán végző hallgatók kapnak-e tanulmányaik során valamiféle speciális szakirányulásra is lehetőséget? — Természetesen, ezt a célt szolgálja a szakkörös képzési mód. A hallgatók érdeklődési körébe vágó speciális kép-' zést is társítunk a tananyaghoz, s eközben magunk is egészebb képet kapunk a leendő mérnökök készségéről, hozzáértéséről. így azután, ha egy nagyüzem például gyökérzöldséghez értő specialistát keres a friss diplomások között,- könnyen tudunk a szakkör őseink közül bárkit odairányítani. Kisgéphiány — De hát nemcsak hagyományok, szakemberek és szakértelem szükségeltetnek a zöldségtermesztéshez, hanem például gépek is. Hallhatnánk erről valamit? — A hagyományokkal kezdeném, melyek nemcsak tiszteletre méltóak, hanem sok esetben nélkülözhetetlenek is. Tudok olyan nagyüzemről hazánk távolabbi tájegységeinek egyikén, ahol nem voltak tradíciói a kertészkedésnek, s ahol nagyüzemileg kezdtek volna vöröshagymát termeszteni, de — olyan nagyméretű kapával verték a vöröshagymát, hogy kipusztult, írmag- ja sem maradt. A különféle ásók-kapák használata és a nagyüzemi zöldségtermesztés bonyolult gépei között azonban van egy harmadik, elégKönnyűipar Rendelet - béremelésről A kormány határozata alapján most jelent meg és július első napján lép életbe a köny- nyűipari miniszternek a ruházati ipari fizikai dolgozók béremeléséről szóló, az érintett szakszervezetekkel és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben kiadott rendelete. A rendelet hatálya kiterjed a textil-, a bőr-, a szőrme-, a cipő- és a textilruházati ipar, vállalatainak, ipari szövetkezeteinek fizikai dolgozóira és bedolgozóira, továbbá a kézmű- és háziiparba, valamint az „egyéb ipar” alágazatba tartozó vállalatok és ipari szövetkezetek ruházatipari tevékenységet végző fizikai dolgozóira és bedolgozóira is. A rendelet kimondja, hogy az alapbéreket július 1-től kell emelni. Ugyanakkor hangsúlyozza azt is, hogy a béremeléseket differenciáltan kell végrehajtani. Ennek megfelelően az átlagosnál nagyobb alapbéremelésben kell részesíteni a szakmunkásokat, a közvetlen termelőmunkát végzőket, az átlagosnál kedvezőtlenebb munkakörülmények között dolgozókat, továbbá azokat is, akiknek az alapbére az országos szakmai bértáblázat bértételeinek alsó határától jelentősen elmarad. A béremelés az említett ruházatipari alágazatokban ösz- szesen több miint 260 ezer fizikai dolgozót érint. Erre a célra központi forrásból éves szinten — vállalatonként differenciáltan — összesen 288 millió forint áll rendelkezésre, Hasznos számítógépek, országos adatbank Ügyviteli szolgáltatás Dunaharasztin A legkisebb elektronikus számítógép ára is 20 millió forint körül van. A vállalatoknak tehát alaposan meg kell gondolniuk, hogy belevágjanak-e egy ilyen nagyságrendű beruházásba. Más oldalról viszont a növekvő munkaerő- hiány, valamint a bizonylatok és információk egyre sokasodó halmaza, sürgeti az ügyvitel gépesítését. A vállalatok keresik a lehető legjobb és legolcsóbb megoldásokat. A Pamutfonóipari és a Papíripari Vállalat például közös számítógép vásárlására szánta el magát. A Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat pedig az év negyedik negyedében munkába álló R—22-es számítógépének teljesítményét úgy tervezi kihasználni, hogy a vállalati számviteli teendői mellett a gépre épüljön a tanácsi műanyagipari vállalatok országos adatbankja. Számtalan kisebb-nagyobb vállalatnak azonban, amelyek ugyan rászorulnak ügyvitelük gépesítésére, még az előbbi módokon sem fizetődik ki számítógépet venni. így születhetett meg néhány éve egy új szolgáltató ágazat, a számító- gépes szolgáltatásé. Dunaharasztin például hét éve működik az Építőipari Számítástechnikai és Ügyvitel- gépesítési Vállalat telepe, amely mintegy száz asszonynak ad munkát. A budapesti központon keresztül kapják meg az építőipari vállalatoktól az alapbizonylatokat, s ezeket itt ültetik át a számítógép nyelvére, lyukkártyákra. Legnagyobb partnereik közé tartozik: a Mélyépítő Vállalat, a Középület Építő Vállalat és a Földmunkát Gépesítő Vállalat, hogy csak a legnagyobbakat említsük. A megrendelések általában anyagkönyvelésre, bérelszámolásra, kapacitás felmérésére és nyilvántartására szólnak. A szerződések a legkülönbözőbb időtartamra köthetők, egy-egy alkalomra vagy akár több évre. A megrendelők esetenként több ezer adat feldolgozását kérik kisebb nagyságrendű munkára ezt a szolgáltatást nem kifizetődő igénybe venni. A francia és japán gépeken zongorázó női ujjak ezernyi adatot rögzítenek egy óra alatt 110 darab 80 oszlopos lyukkártyát kell elkészíteniük, s az elütések aránya nem lehet több, mint két százalék. Az így előkészített adatok kerülnek be a vállalat központjába, ahol a számítógépek néhány óra alatt oldják meg azt a feladatot, ami egy-egy embernek akár évekbe telne. Az Üllői úti aluljáró földém- és pályaszerkezetének vizsgálatával például a komputer öt óra alatt végzett, ami egy tervező szakembernek több éves munkát adott volna. H. Sz. A Nagy Október szellemében Közös örömök Dunakeszin A munkaverseny sikerei a termelésben, a városfejlesztésben A dunakeszi városi pártbizottság megtárgyalta a Nagy Októberi Szocialista Forrhda- lom 60. évfordulójának tiszteletére indított munkaverseny eredményeit, és meghatározta a szocialista közösségek további tennivalóit. Mint kitűnt: a csepeli dolgozók felhívásához a város valamennyi üzemének, intézményének dolgozói csatlakoztak. Pótfelajánlásaikkal a korábbi brigádvállalások gazdagodtak, sokoldalúbbakká lettek. De nagyobb felelősséggel és kezdeményezőkészséggel is megtöltődtek. A 32. szocialista brigád 4351 tagjánál — a város összes foglalkoztatottjának 63 százalékánál — az a szemlélet alakult ki, s napról napra erősödik, amely a gazdaságpolitikai feladatokat közügynek tekinti és nemcsak Konténerek Hamburgtól Nahotkáig A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységében a 20 tonnás boxkonténerek készülnek. Még gyártanak lakó- konténereket, kazánkonténereket, és a közeljövőben elkezdik a felül nyitható konténerek sorozatgyártását. A gyár termékei Hamburgon, Trieszten, Göteborgon és Nahotkán keresztül a világ minden tájára eljutnak. Az 1977-re előirányzott terv 2800 konténer. népgazdasági szinten tartja fontosnak, hanem az új város életének formálásában is. A közösségek vállalásaiban továbbra is első helyen áll a munka hatékonyságának és szervezettségének növelése, a fokozottabb anyagtakarékosság és a munkafegyelem javítása. Vagyis mindazok a célok, amelyek elengedhetetlen feltételei az ötödik ötéves népgazdasági tervünknek is. Beszédes példák Érdemes néhány példát megemlíteni a szocialista vállalásokból. A MÁV Járműjavító Vállalat dolgozói törekednek a munkaszervezési intézkedések és a munkaverseny összekapcsolására. Ezzel hosszabb távú szervezési célok megvalósítását segítik a brigádok. A Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár munkásai vállalták, hogy az épülő 800 vago- nos tésztaüzemet az eredeti tervtől eltérően két hónappal korábban üzembe helyezik. A hűtőház brigádjainak felajánlásai elsősorban a bogyós gyümölcs átvételének zökkenőmentes biztosítására, a tárolási, forgalmazási feladatok megoldására irányulnak. A Mechanikai Laboratórium kollektívái a kieső és veszteségidők csökkentése érdekében tettek konkrét vállalásokat. Az energia- és anyag- megtakarítással, a minőség javításával, a tőkés importanyagok kiváltásával, valamint a normaóra-megtakarítást célzó vállalások teljesítésével itt közel hatmillió forint megtakarítás várható. A házgyár dolgozói — létszám- hiányuk ellenére — vállalták, hogy az 1977-re számukra előírt 4200 lakásnál 200-zal többet teljesítenek. A Bőripari Szövetkezet brigádjai vállalták, hogy az éves tervet az előirányzottnál 2 százalékkal túlteljesítik, miközben változtatnak a termelési struktúrán. A Dunamenti Építőipari Szövetkezet munkásai éves tervük 3 százalékos túlteljesítését vállalták. Az Üt- és Vasútépítő Vállalat brigádjai a minőségi paraméterek javítására, a munkafegyelem megszilárdítására és az állásidők csökkentésére tettek vállalásokat. A Talajjavító Vállalat dolgozói az üzem termelési értékét 1 millió háromszázezer forinttal, az eredménytervet 47 ezer forinttal túlteljesítik. A Tanács Költségvetési Üzemének kollektívája vállalta, hogy a megnövekedett feladatokat is időben látja el. Kommunista szombatokon E széles körű és nagyszerű gazdasági vállalásokat a brigádok az eltelt fél évben időarányosan teljesítették. Valamennyi gazdasági egységben a munkások hét kommunista szombat ledolgozását vállalták. Ezek munkabérét felajánlottak a város szociális és kulturális fejlesztésére. A felajánláshoz csatlakoztak a KISZ-fiatalok is, akik ismét elindították a „10 órát a városért" mozgalmat. A szocialista brigádok lelkesedését dicséri, hogy nem elégszenek meg e felsorolt gazdasági feladatok ellátásával, hanem részt vesznek gyermekjátszóterek felújításában, iskolák és óvodák pat- ronálásában, sportpálya- és lakásépítésben, egyszóval munkájukkal enyhítik a város lakosságának gondjait. Dunakeszin két 21 ezer kötetes és több kihelyezett könyvtár áll az olvasni szerető emberek rendelkezésére. Rendszeresek az irodalmi, képzőművészeti rendezvények, s a dunakeszi művészeti napok rendezvénysorozatainak pedig immár szép munkáshagyományai vannak. A város polgárai szeretik és becsülik a település történelmi, munkás- mozgalmi múltját. Erősödő szocialista tudat A gazdasági-politikai és kulturális munka összehangolásában, eszmei és politikai irányításában nagy szerepet vállal a városi pártbizottság. A versenybizottságokkal együtt figyelemmel kísérik a vállalatok és közösségek munkasikereit, eredményeit. Közös az örömük. A Nagy Október szellemében kifejtett munka tovább erősíti és fejleszti Dunakeszi munkásságának, lakosságának szocialista tudatát és megalapozza a hosszú távú várospolitikát. Rubik László, az MSZMP Dunakeszi városi bizottságának titkára I á 4 Alig két hónapja, hogy hosz- ] szú távú együttműködést kötött a Kertészeti Egyetem és a Pest megyei Tanács. A szerződés célja a megye zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztésének további fejlesztése, s egyben lehetőség arra, hogy az egyetem közvetlenül bekapcsolódhassák a megye gazdasági életébe. Ily módon várható az is, hogy a nagyüzemi gyakorlat még közvetlenebbül hat vissza az intézmény oktató-nevelő és tudományos kutatómunkájára. Mindkét fél számára előnyös tehát a szerződés, melynek számokkal mérhető eredményeiről most még természetesen nem beszélhetünk, ez a kapcsolatteremtés időszaka. Alakulóban van egy munkacsoport, melynek feladata lesz egyebek között az egyes termelői tájkörzetek rekonstrukciójának — felújításának — megtervezése. Ugyancsak a munkacsoport feladata felmérni az egyes művelődési ágak munkaerő-szükségletét, mivel köztudott, hogy a zöldség-gyümölcs termesztés az egyik legnehezebben gépesíthető ágazat. A telepítéseknek, rekonst- . ruíkcióknak, művelési módoknak tehát szinkronban kell lenniük a rendelkezésre álló kézi munkaerő mennyiségével is, ami szintén nem csekély gond. Gyakran hallott vélemény, hogy a mezőgazdaság termékeit nem kutatni, hanem előállítani kell. Nézzük hát, hogy a mindannyiunkat oly közvetlenül érintő zöldségkérdést miképp látják ott, ahol a tudomány oldaláról közelítik a témát, keresik a megoldásokat. Dr. Tarjáni Ferenc egyetemi docenst, a Kertészeti Egyetem Zöldségtermesztési Intézetének igazgatóhelyettesét kérdezem; Biológia és technika •— Mi az oka annak, hogy a nagyüzemileg termelt paprika a fogyasztó elé kerülve soha nem egynemű? Vagyishogy egyazon szállítmányban van túlérett, már lecsónak j sem való, vagy éretlen, zöld példány? S bizony, nemegyszer mindkét megjelenési formájában sérült, hibás, törődött az áru ... — Egyszerű a válasz; mivel á paprika érési ideje folyamatos, így egyugyanazon a tövön egyszerre vari virág is, érőfélben levő,' és érett termés is. Ez a dolog biológiai oldala. Innen adódik, hogy bármiféle mechanikai eszközzel közelítünk hozzá, óhatatlan sérülés éri az egész növényt. Ha géppel szedjük a paprikát, a betakarítómasina hatalmas „gumiujjaival” végi gfésüli a paprikatö veket, miközben leemeli az érett termést. Csakhogy — értelemszerűen — egyrészt nincs olyan finom szelektív képessége, hogy a féléretteket kikerülje, másrészt elkerülhe- . tétlenül fel is sérti menet közben a betakarított termést. A betakarítási veszteség emiatt nemegyszer 20—30 százalékos, ami jelentős kár. Gond az is, hogy a legkorábbi fajták sem érnek be augusztus előtt, a betakarítási munka dandárja tehát szeptemberre esik s az ilyenkor gyakran már felázott, laza talajjal nehezen birkózik meg a gép. Ha a tenyészidőt lehetne rövidíteni és a gépi technológiákat tovább tökéletesíteni, úgy jobban közelíthetnénk mindkét oldalról a cél felé: érett, sérülésmentes, jó minőségű és főképp olcsó paprikát juttatni a közfogyasztásba. — Ellentmondásnak tű- í nik, pedig nem az: miközben országosan zöldséggondokkal küzdünk, soha annyi feszülő fóliasátor j : nem villant a szemünkbe, J / mint napjainkban akár egy r peremkerületi séta, akár -i egy országjáró út alkalmából a vonatablakból. — A fóliás termesztési móc csakugyan örvendetesen terjed, s talán nem szerényte- ' Ienség utalnom rá: efob-er egyetemünknek, intézetünknek oroszlánrésze van. Rendgé elhanyagolt kategória; a zöldségtermesztés kisgépeié. Ami kapható és elérhető, az patikadrága, nem éri meg a kistermelőnek a beruházást. Véleményem szerint az ipari szövetkezeteknek kellene gyártani olyan hasznos és használható kisgépeket, melyek a kisüzemi zöldségtermesztés munkáját elősegítenék, s beszerzésük ára időben is megtérülhetne. — Egyre többet hallunk mostanában azokról a parlagföldekről, melyek a talaj lejtésviszonyai, körbeépítettségük, egyebek miatt, nagyüzemi művelésbe nem vehetők. De zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt, lehetne rajtuk termeszteni, ha akadna vállalkozó. — Az urbanizációnak nem örvendetes, de, sajnos, gyakori kísérő jelensége az elhanyagolt kertek, gyomos udvarok, gazzal benőtt vlkend- tel-kek látványa. Személyes véleményem az, hogy megfelelő adózási formákat találva mód nyílhatna arra, hogy ezek a területek újra termővé váljanak. Ha például a tulajdonostól függetlenül adómentesen bérelheti valaki — miközben akár adóztatás, akár büntetés formájában — a gyomos, elhanyagolt telkek gazdáit sújtanák; talán előbbre juthatnánk egy lépéssel ebben a témában. Modellkísérlet — Egy személyes kérdés; van önnek házi kertje? — Van bizony, 200 négyszögöl, Kamaraerdőn, s bár felén meghagytam az öreg tölgyfákat, a másik fele kul- túrállapotban van: itt képviselteti magát a kertészet minden ágazata. Megtalálható itt a zöldség, a szőlő, a díszkert. Hétvégeken nemcsak pihenés és kikapcsolódás, számomra a kertészkedés, hanem a hét közben végzett munkám kiegészítője is. Itt lehet kicsiben új fajtákat kipróbálni, miniatürizált formában növényvédelemmel foglalkozni. A kertészet modellkísérletei egy kiskerten belül is lejátszhatók. ★ A beszélgetés végeztével eltűnődtem’. Végül is mi kell- ahhoz, „hogy több legyen ...”? Intézmények, üzemek harmonikus együttműködése, széles vertikumot átfogó technológiák, vetőmag, palánta, gép, munkaerő, szakértelem, tapasztalat, sok egyéb. S talán a nagy francia gondolkodó több száz éves ajánlása: műveljük meg kertjeinket. Ma is aktuális. Bedő Ildikó
