Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-10 / 135. szám

MI, SZEMÜVEGESEK Bemutatóra készülnek a hévizgyörki diák színjátszók A DIÁK SZÍNJÁTSZÁSNAK nagy hagyományai vannak Hévízgyörkön is. A felszaba­dulás előtt a felekezeti elemi iskolák tanulói évente több előadást is tartottak. Ezek el­sősorban különböző egyházi ünnepekhez kapcsolódtak. Ki­emelkedtek a sorból a kará­csonyi műsorok, de bemutat­tak dramatizált bibliarészlete­ket is, például a Tékozló fiút es az Utolsó vacsorát... A felszabadulás után fő­képp mesejátékokat mutattak be, ezek szereplői, például Haj­dú Julianna, Kovács Miklós, Gergely Tibor és a többiek mára átvették a szülői szerep­kört, helyükbe gyermekeik léptek. Manapság a hévízgyör- ki November 21. Művelődési Házban működik diákszínját­szó csoport. Két éve alakult. Ez idő alatt irodalmi összeál­lításokat, népmesét és a gyer­mekek mai életét tükröző je­leneteket egyaránt bemutat­tak. Az alakulástól eltelt időben szinte alig változott a csonort összetétele: Maródi Icu, Tóth Margit. Darnyik Veronika, Fér- esik Margit, Gábor Anti, Tóth Gábor, Lukes Gábor, Aszódi Feri, valamennyi előadáson szerepeltek. Még a télen elhatározták, hogy egész estét betöltő szín­játékkal örvendeztetik meg közönségüket. Megfelelő da­rabot kiválasztani nem volt könnyű. Kevés az igazán jó gyerekdarab, kül Vösen. ha a választásnál arra is figyelni kell, hogy a bemutatandó mű vidáman szóljon a mai gyere­kek életéről, alkalmazkodjon a rendelkezésre' álló szereplők egyéniségéhez, kevés díszle­tet igényeljen, ne kenjenek hozzá drága jelmezek, monda­nivalója közérthető legyen, szülőnek és gyereknek egy­aránt. Mindez együtt van Fe­hér Klára Mi, szemüvegesek című kétrészes színpadi játé­kában. TIZENHÉT SZEREP KÖZÜL tizenhármat iskolások játsza­nak, négyet felnőttek. Szeren­csére a művelődési háznak if­júsági irodalmi színpada is van. annak tagjai szívesen vál­lalták a feladatot. Zmák Ju­lianna, Gergely Mária, Gábor Miklós, Szovics Gábor február végén kezdte a próbákat a gyerekekkel. A bemutató június 12-én lesz. Addig naponként pró­bálnak. Lassan minden a he­lyére kerül. Az előadás fősze­replője: Maródi Ilona, akisok járási szavalóversenyen kép­viselte eredményesen a hévíz- györkleket, a következőket mondta: — Nagyon szeretem Évi alakját, aki olyan, mint bár­melyikünk. Mai tizenéves. Te­le jószándékkal, jóakarattal, tervekkel, de ezek. mit sem érnek, ha nem tudunk ellen­állni a magamutogatás kísér­tésének. A többi is jó szerep. Lukes Gábor az osztály zsarnokát alakítja, aki erőszakosságá­val minden igazi közösségi kez­deményezést elnyom. Zsuzsi SPORT -h SPORT + SPORT -+• SPORT Botrányos búcsú a régi pályától Nem idény végi képet muta­tott kedden este a szövetségi összejövetel. A sportíelügyelő- ség udvarán és a teremben egyaránt a Veresegyház—Bag mérkőzés után történtekről beszélgettek. Egyhangú véle­mény szerint, Veresegyházon csúnyán búcsúztak vasárnap a régi pályától. A mérkőzés után történtek nem méltóak a veresegyháziakhoz. Néhány magáról megfeledkezett néző, játékos és rendező pofozko­dott, verte a bírót, rugdosta a vendégeket, ocsmány sza­vaikat harsogott. Bakonyi já­tékvezetőt a bagi játékosok és vezetők mentették meg. Egy órát várakozott az öltözőben, míg védelmezői rendőrökért telefonáltak. Egy semleges néző szerint a játékvezető jól vezette a mérkőzést, de 2—0 után a hazaiak lazítottak, ezt felismerve, a vendégeknek volt erejük egyenlíteni. Ezek ufón lássuk, mi történt a töb­bi mérkőzésen. Galgahévíz—Pécel 0—1, (0—1). Vezette: Molnár. Kitűnő játékvezetés mellett, jó iramú mérkőzésen, megér­demelten jutott a két ponthoz a Pécel. A hévízi csapatban Nagy Sándor most mint ka­pus, bizonyult a mezőny leg­jobbjának. Veresegyház—Bag 2—2 (2—0). Vezette: Bakonyi. Sportszerű mérkőzés, ke­mény küzdelem. A mérkőzés után botrány. Ilévízgyörk—Aszód 1—0 (0—0). Vezette: Váci vendégbiró. A györki pálya eltiltása miatt a találkozóra Domony- ban került sor. Az aszódiak az első negyvenöt percben egy idényre való gólhelyzetet hagytak ki. Szünet után fel­jöttek a györkiek és egy vé­delmi hibát kihasználva sze­rezték meg a győztes gólt. GEAC—Zsámbok 5—3 (3—2). Vezette: Pusztaszeri. Ez a találkozó egyenlő erők küzdelmét hozta; a helyzeteit jobban, kihasználó és szeren­csésebb csapat nyert a végig nagyon sportszerű mérkőzé­sen. y Kartal—Túra 5—0 (2—0). Vezette: Födi. Sportszerű mérkőzés; a tú­rái kapus és a védelem gyen­gélkedett, a csatársor a leg­jobb helyzeteket is kihagyta. Dány—Mogyoród 1—7 (0—3). Vezette: Surman. Sportszerű mérkőzés. A pél­dásan viselkedő közönség előtt a tartalékos dányiak el­len ilyen arányban is megér­demelten győztek a mogyoró­diak. A bajnokság állása: X. Kartat 23 18 2 3 54:14 38 2. GEAC 23 14 3 6 54:32 31 3. Túra 23 12 5 6 S3:43 29 4. Veresegyház 23 12 3 8 46:35 27 5. Aszód 23 13 — 10 55:37 2« 6. HMSE 23 10 5 8 42:35 25 7. Pécel 23 9 7 7 40:37 25 8. Galgahévíz 23 7 6 10 38:47 20 9. Mogyoród 24 7 5 12 42:51 19 10. Hévizgyörk 23 8 2 13 39:59 1« 11. Zsámbok 23 6 4 13 38:50 16 12. Bag* 23 6 6 11 33:49 IS 13. Dánv* 23 3 3 17 28:71 6 * = három büntetőpont levonva. Az utolsó fordulóra június 12-én kerül sor. Valamennyi mérkőzést 17 órakor kezde­nek. A párosítás: Zsámbok— Veresegyház, Bag—Galgahé­víz, Pécel—Dány, Túra— GEAC, HMSE—Hévízgyörk, Aszód—Kartal. Cs. J. Két fordulóval a befejezés előtt A szoros mérkőzések fordu- óját bonyolították le az isa- ;zegi kispályás labdarúgó- >ajnokság legutóbbi játéknap­én. Két mérkőzéssel a befeje- és előtt az ÁFÉSZ csapata liztosan vezet, nagy a tömörü- és a középmezőnyben, az ) regfiúk csapata változatlanul itolsó. Eredmények: ÁFÉSZ— CTSZ 2—2, Erdőalja—Aradi ér 1—1, öregfiúk—Pedagógus 1—3. a bajnokság axlAsa 1. ÁFÉSZ 2. Aradi tér 2. Pedagógus 4. Dány 5. Ktsz 6. Erdőalja 7. öregfiúk 17 p., t3 p., 12 p., 10 p., 9 p„ 6 p., 4 p., 46:13 33:21 27 :?8 27:29 22:2* 12:24 16:43 meghozta a meglepetést: a PVCS nagyarányú győzelmet aratott a Költségvetés ellen. A legnagyobb küzdelem a Club 99—Vasipar Találkozón volt. Az eddigi mérkőzések legjobb góllövője Mikes, a Club 99 játékosa, eddig össze­sen tíz gólt szerzett. Eredmé­nyek: PVCS—Költségvetés 7—0, Állami Gazdaság— ÁFÉSZ 2—2, Tsz—Sütőipar 3—1, Club 99—Vasipar 2—2. a bajnokság Állasa 1. Club 99 6 4 2 — 17- 5 10 2. Tsz 6 4 1 1 15- 6 9 3. Vasipar 6 3 12 15-14 7 4. ÁFÉSZ 6 3 1 2 9- 9 7 5. PVCS 6 3 — 3 14- 6 6 6. Sütőipar 7 3—4 12-11 6 7. Állami Gazd. 7 2 1 4 11-22 5 8. Vegyesipar 6 2 — 4 8-12 4 9. Költségvetés 6 1 — 5 4-20 2 Pécelen az elmúlt hétfő Is figuráját Tóth Margit kelti életre. — A valóságban nem olyan vagyok, mint amilyet a sze­rep megkíván tőlem —mond­ja a barna kislány. — Ezért a legnehezebb a feladatom. Na­gyon sokat szidott a rende­zőnk, amíg olyanná váltam, amilyennek az író megálmo­dott: kissé ügyetlen, tehetet­len jó tanulóvá. Gábor Antal és Tóth Gábor — két elválaszthatatlan jó barát — a két kitalált mese­figura: a bohóc és az orosz­lán. Nekik keit megnevettetni a közönséget Az előkészületek azt sejtetik, hogy ez sikerül­ni fog. A CSOPORT TAGJAI a be­mutató után sem tartanak nyári szünetet. Két műsorral készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójának megünneplésé­re. Közreműködnek az Ady- évforduló községi rendezvé­nyén. Pihenőt csak a közös szórakozás jelent majd, a kö­zeli hatvani strandon és az éves jó munkájukért járó ju­talomkirándulás. Hová men­jünk? — ezen vitatkoznak a próba szüneteiben. Abban va­lamennyien egyetértenek, hogy irodalmi emlékhelyeket ke­resnek fel, BEVALLOM, IZGULOK a gyerekekért. Nem az előadás miatt, az biztosan jó lesz. Erre következtetek a próbá­kon látottakból. De ugyan hányán nézik meg a sok elő­készületet kívánó bemutatót. Vasárnap délután négy óra­kor, amikor szétnyílik a füg­göny, nemcsak a gyerekek, egy kicsit a hévízgyorkiek is vizs­gáznak. F. M. Meghalt Konoróth István A járási hivatal fájdalom­mal tudatja, hogy Konoróth István, nyugalmazott. galga- hévízi tanácselnök, életének 54. évében, váratlanul elhunyt. Konoróth István 1960-tól 1976- ig állt a község élén. Temetése június 10-én, 13 órakor lesz a gödöllői Dózsa György úti te' metőben. IV. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM 1977. JŰNIUS 10., PÉNTEK Okosabb felhasználással többre futja A közművelődési bizottság osztja szét a pénzt Köztudomású, hogy a köz- művelődés költségvetési egyen­legében a kiadások rovata a testesebb. A bevételek vékony erecskéje aligha táplálhatná a költségek folyamát, s a kultúra elsajátításából fakadó több- letértéket sem mutathatjuk ki elvonható forintokban. A közművelődés finanszírozása kollektív feladat. A szabályok adta pénzügyi istápolás persze nem márad el, de a rendezvé­nyek növekvő száma, a köz- művelődés személyi és tárgyi feltételeinek gyarapodása egy­re több és több támogatást, egyre nagyobb és nagyobb ösz- szegeket követel. Rend Gyakran érte vád járásunk­ban is a vállalatokat, a szö­vetkezeteket, hogy dolgozóik kulturális igényének kielégíté­sét átengedik ugyan a köz- művelődési intézményeknek, de anyagilag elzárkóznak az együttműködéstől. A vád sok­oldalú elutasításához érvek tömkelegét vonultathatnák fel az érintettek. Kezdve azzal, hogy az állami költségvetés­be befizetett összegek a kul­turális ágazatot is szolgálják, s befejezve azzal, hogy adtak bizony, csak éppen kinek-ki- nek ügyessége szerint. Vagyis, aki jobban kunyerált, többet kapott. S ha már igaz, hogy adtak, ne ostorozzuk a jótevőket. In­kább teremtsünk rendet a mecénások és a patronáló!! között. Annál is inkább, mert ezt a területet sem lehet pusztán kis közösségek érdek- viszonyainak párharcában szemlélni. Hiszen a nagy kö­zösség húz hasznot a forin­tokból, legalábbis, ha jól gaz­dálkodunk. Ezek a felismerések veret­ték a járás közművelődési szakembereit, a közművelődé­si bizottsága tagjait, amikor elhatározták, hogy a szövet­kezetek hozzájárulásainak mértékét rögzítik, s egy ré­szét központi járási alapba vonják. Összefogás Pécelen született meg elő­ször a gondolat, hogy a köz- művelődési munka koordiná­lása nemcsak a rendelkezésre álló anyagi alapok koncent­rálásával valósítható meg. Az ilyen összefogás nemcsak a lehetőségeket bővíti, hanem módot nyújt a takarékosabb gazdálkodásra is. Például arra, hogy ne rendezzen min­den vállalat vagy szövet­kezet külön nővédelmi elő­adást, hanem — bár ezzel el­veszthetnek néhány hallgatót — többen közösen, vagy ép­pen községi méretekben. Pé­celen a szövetkezeti tanács a község szövetkezeteinek kép­viselőiből alakult bizottság — vette kezébe a szervezést, s a kísérlet kedvező tapaszta­latokkal szolgált. A jó példán felbuzdulva a járási közművelődési bizott­Csipkefinom, apró mintázatok Kért egy kést és megpróbálta Önálló kiállításra készül Könnyű ujj kell a faragás­hoz, nehéz tenyér a csákány­hoz. Galambos Bálint marká­ban szinte elvesz a rövidre ko­pott pengéjű faragókés, és úgy jönnek elő ujjai közül a csip- kefinom munkák, mintha vi­lágéletében csak ezt művelte volna. Azok közül való, akik­nek a kezében könnyen össze_ roppan a hímes tojás, és aki­nek baráti kézszorítása sokáig sajog. Egyetlen pillantás mű­veire, és mindenkit meghök­kent finomságuk, apró minta, zatuk. — Nem tanultam, nem taní­tottak, a faragás fogásaira, ma­gamtól jöttem rá. Szadáról na_ ponta járok be Gödöllőre, a Ganz-gyárba, ahol mint ren­dész dolgozom. Négy éve, 1973- ban, egy dolgozónál láttam fa­ragott botot. Nagyon megcso­dáltam, kértem egy kést, és megpróbáltam. Sikerült. Utá­na nézegetni kezdtem a nyom_ tatványok grafikáit. Több min­ta akkor tetszett meg, stmit fá­ba faragtam. A botok után ku­pát, városkaput, pohárkészle­teket és kisebb szobrokat is csináltam. Sokan szemügyre vették munkáimat, és sehogy sem fért a fejükbe, hogy mi­ként lehet faragni akkor, ami­kor saját házam építési mun­kái után, leteszem a nehéz szerszámokat ? Itthon ugyanis a kőműves, ács és egyéb építke­zési teendőket én végeztem el. Volt már néhány helyen kiál­lításon faragásom, eljutottak munkáim Veresegyházra, Bog­ra, kiállítottam Szadán, bár mindig másokkal együtt. Na­gyon szeretek mások kiállítá­sára járni. Sokat tanulok, sok új gondolatot, ötletet kapok. A veresegyházi tárlaton különö­sen tetszett a gyökérből készült Galambos Bálint nyaranként az udvarában készíti faragá­sait. kígyó, amivel én is megpróbál­kozom. Foglalkoztat a tanya­udvar megannyi állata és be­rendezése, a táncospár figurá­lis megoldása, amit szintén gondosan megfigyeltem. Most már számtalan elképzelésem van, amelyeknek megvalósítá­sa után, Szadán szeretnék ön­állóan kiállítani. Gazdagon díszítettek botjai, fa-, fém- és szarvasagancs- kombinációi , * Galambos Bálint amatőr mű­vész, illetve népművész, akit történetesen nem a bojtársíp hangja és az árvalányhajas táj ihletett alkotásra, hanem a pa­raszti élet, minden nehézségé­vel és szépségével együtt. Ezer­mesterkedései, fa- és csontfa­ragásai hasznos időtöltést ad-- nak neki. Eddigi alkotásai sokoldalú­ságát, szorgalmát bizonyítják. U. G. Városkapujának homlokzatát járó órával egészítette ki Tornai Károly (elvételéi ság koordinációs feladatai mellett a járási közművelő­dési alap létrehozásáról is in­tézkedett. Érdemes végigtekinteni a szövetkezetek sorsát A, ter­melőszövetkezetek közül a ba­gi Petőfi 50, a dányi Magvető, a galgamácsai összefogás és a XI. kerületi Rákosvölgye 100—100, az ikladi Galgaparti 40, a mogyoródi Arany János 30, a vérségi Barátság 70, a vácszentlászlói Zöldmező 150, az Egyesült Szilasmenti 200, a túrái Galgamenti Rákóczi 260 ezer forinttal, a Galga- vidéke ÁFÉSZ 80, a veresegy­házi Vörös Csillag szakszö­vetkezet 50, a kistarcsai Álta­lános Építőipari Szövetkezet és a Gál gat ej Szövetkezeti Közös Vállalkozás pedig 30—■ 30 ezer forinttal járul hozzá a közművelődéshez. Ez az egymillió-kilencszázkilencven- ezer forint nem tartalmazza azokat az összegeket, amiket a gazdaságok továbbra is tet­szésük szerint adnak, vagy amit sportszakosztályailc fenntartására költenek. A központi jái'ási közműve­lődési alapba a megajánlótt összegből kétszázhetvenöíezer forintot vontak be, arányosan. A fennmaradó összegekre a szövetkezetek — a járási hi­vatal javaslatára — megálla­podásokat kötnek a művelő­dési intézmények gazdáival, a községi tanácsokkal. Ilyen megállapodások eddig is lé­teztek, de most már célsze­rűbbnek látszik jogilag is ha­sonló formát alkalmazni. A keretszerződéseken belül az­tán a helyi igényeknek meg­felelően lehet rendelkezni a pénzösszegek konkrét sorsá­ról. A művelődési intézmények közös fenntartására szolgáló megállapodások mintapéldá­nya az együttműködés formái­ra is tartalmaz irányelveket. Rögzíti a felek alapvető- és kölcsönös jogait és kötelessé­geit. Mellékletében pedig ajánlásokat találhatnak a tá­mogató szervek: milyen kul­turális szolgáltatásokat igé­nyelhetnek az általuk is tá­mogatott közművelődési in­tézményektől. Próba Az új kezdeményezés pró­bája elérkezett. A szövetke­zetek — két kivétellel — már befizették a pénzt, s a köz- művelődési bizottság is dön­tött az összeg felhasználásá­ról. A felosztás elvei közül az a legfontosabb, hogy nem a járási hivatalé, hanem a közművelődési bizottságé a rendezés joga. Mire költik az idén a közös alapot? A néptánc-, a bábjáték-, a honismereti, a gyermekszín­játszó csoportok, az ifjúsági klubok és a népzenei körök vezetőit stúdiókban képzik. Erre 20 ezer forintot költenek. Tízezer forint jut a veresegy­házi, húszezer a mogyoródi monográfiára. Kiállítási áll­ványokra 15 ezer. fényképe­zőgépre 6 ezer 600 forintot utaltak ki. Az építészeti ki­állításhoz 10 ezer. a verse­nyek díjazásához és a pálya­díjakhoz 20 ezer. a lyukkár­tyás adattároláshoz 8 ezer forinttal járulnak hozzá. Jut pénz a Galga menti tájkönyv­re, a honismereti táborra és az agrárklub támogatására is, Az úttörő és ifjúmunkás ol­vasótábor összesen 25 ezer fo­rintot kap. Az úttörőmajális, -iuniális 30 ezer forintba ke­rült. A többi pénzt tartalé­kolják, hogy később se jöj­jenek zavarba. G. Z. i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents