Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-09 / 134. szám

1“ A PEST MEG1 1 /Él HÍRŰ í\P KÜLÖNKIADÁSA | IV. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1977. JÜNIUS 9., CSÜTÖRTÖK Politikai oktatás Új rendszerű tanfolyamok Alapos tudásról adtak számot Alig fejeződött be az okta­tási év, a járási pártbizottság propaganda- és művelődési osztályán már az új tanév előkészítésén dolgoznak. Dicső Eleonóra, oktatási fe­lelőstől megtudtuk, ősszel há­rom alap- és hét továbbképző tanfolyamot indítanak. A kí­sérleti időszak befejeztével, szeptembertől, a járásban is kétévesek lesznek a marxista—leninista közép­iskolák. Ugyanakkor, kísérleti jelleg­gel, a területi és üzemi párt- bizottságok szervezésében lét­rehoznak továbbképző tanfo­lyamot, amelyen marxista—le­ninista középiskolát, illetve 5 hónapos pártiskolát végzett párttagoknak és pártonkívü- lieknek teremtenek lehetősé­get ismereteik gyarapítására. Elsősorban olyanokra gondol­nak, akik körüli, • vagy más ok miatt nem akarnak to­vábbtanulni marxista egyete­men. Két tárgy szerepel a tanfolyam tematikájában: a magyar munkásmozgalom rö­vid története és bevezetés a marxista—leninista világnézet­be. A tananyag a középisko­lákban és az öthónapos párt­iskolán oktatott anyagra épül, de annál bővebb, sok olyan kérdést is behatóan vizsgál, amelyet amott csak érintettek. A hallgatók év végén köte­lesek beszámolni a tanultak­ról. Az oktatás egyébként itt is heti egy alkalommal fo­lyik. A kísérleti oktatást négy olyan helyen vezetik be, ahol eddig is a legtöbben végez­tek marxista középiskolát: Túrán, Aszódon, Kistarcsán és az ikladi Ipari Műszer­gyárban. Érdeklődtünk a mostaná­JARASI TEKEVERSENY Első a tangazdaság A MEDOSZ járási tekever­senyét Gödöllőn, a GSC Er- zsébet-parki sporttelepén ren­dezték. Nyolc, három-három tagú csapat küzdött a helye­zésekért. A legjobb gurítóknak az Agrártudományi Egyetem tangazdaságának versenyzői bizonyultak. Garai Mihály, Ferenczi Imre, Winkler Ferenc összetételű csapatuk szerezte meg az első helyet. 2. Erdő- gazdaság, 3. Szilasmenti Tsz. Egyéniben: 1. Ferenczi Imre (79 fa), 2. Garai Mihály (59). A verseny után váltottunk néhány szót Magyar Józseffel, aki csapatban és Garai Mi­hállyal, aki egyéniben lett má­sodik. Magyar József egy hó­napja nyugdíjas, negyvenhat évi szolgálat után búcsúzott az Erdőgazdaságtól, ahol 15 évig személyzeti előadóként, illetve kerületvezető erdészként dol­gozott. A 45-ös párttag min­dig sok társadalmi munkát vállalt, de még így is talált időt sportolásra. Harminckét éve tekézik. A Ganz Vasas színeiben sok nehéz csatában állt helyt, még NB Il-es együt­tesek ellen is. Garai Mihály a tangazdaság sportfelelőse, azonkívül, hogy összefogja a tekeszakosztályt, ő maga is rendszeresen döntö­geti a bábukat. A járási ver­seny után máris megkezdték a felkészülést a következő erő­próbára, a megyei versenyre, amelyet szintén Gödöllőn ren­deznek, augusztusban. Cs. J. Nemcsak mondják — csinálják is Városi orvosok örökrangadója Sokszor halljuk mostaná­ban a felszólítást, sportoljunk, mozogjunk többet, így meg­előzhetjük korunk betegségét, a szívinfarktust is. Lám az orvosok nemcsak beszélnek, cselekednek is. A minap, a gödöllői általános orvosok és a fogorvosok vívták örökrang­adójukat, az Agrártudományi Egyetem pályáján. A közönség buzdítására az első perctől kezdve űzték-hajtották a lab­dát, az általános orvosok min­den idegszálukkal a vezetés megszerzésére törekedtek. Az eredmény: a fogorvosok meg­kövültén álltak kapujuk előtt, megszületett az első gól. Rövid idő elteltével fölocsúdtak, s bevették ellenfelük hálóját. A második félidőben kiegyenlí­tettebb játék folyt, mindkét csapat egyszer-egyszer zör­gette meg a hálót. Mivel a megegyezés szerint döntetlen­nel nem végződhetett a nagy csata, kétszer tízperces hosz- szabbítás következett. A fiata­labb fogászok bírták több szusszal, 4—3-ra legyőzték a magasabb átlagéletkorú álta- . lános doktorokat. Képünkön: dr. Juhász Já­nos, az általános orvosok ki­váló kapusa veszélyes lövést tesz ártalmatlanná. Irta és fényképezte: Barcza Zsolt ban gyakran említett irányí­tott önképzésről is. Az eddigi elképzelések szerint há­rom-négy felsőfokú poli­tikai iskolát végzett ta­nuló mellé osztanak be egy-egy konzulenst. A tanácsadók a különböző té­mák jeles ismerői közül ke­rülnek ki. A tanulás a ha­gyományos értelemben vett önművelésnél valamivel kö- töttebb: a választott tárgy­körben feldolgozott irodalmat kéthavonként, negyedéven­ként megbeszélik a konzul­tánssal. Azoknak a párt-, állami és tömegszervezeti vezetőknek, akik iskolarendszerű képzés­ben nem vesznek részt, az új oktatási évben is megtartják havonta az elméleti konfé- renciát. A járásban dolgozó 120—130 pártmunkásnak és tömegszervezeti aktívának ad­nak így rendszeres tájékoz­tatást időszerű politikai és társadalmi kérdésekről. A most befejeződött * párt- okatási év tapasztalatait még korai volna összegezni, annyit azonban személyes tapasztala­tai alapján elmondott Dicső Eleonóra, hogy a marxista középiskola hallgatói alapos tudásról adtak számot a vizsgákon. örvendetes tény, hogy az is­kola hallgatóinak átlag élet­kora 30 esztendőnél valamivel kevesebb, és az is, hogy egy­re több nő sajátítja el a mar­xi—lenini társadalomtudo­mány alapfokú törvényszerű­ségeit. Fém alkatrészek — az építőiparnak Gödöllőn, a Vegyesipari Szövetkezet lakatosüzemében szá­mos nagy vállalat megrendelésiére gyártanak különböző fém- alkatrészeket. Képünkön: Horváth Imréné menethengerlő gé­pen hullámpala-leszorító csavarokat készít, melyből évente több százezer darabot szállít a szövetkezet az építőiparnak. Ifj. Fekete József felvétele Évente több tízezer korszerűbb férőhely Az V. ötéves tervben mező- gazdasági beruházások jelen­tős részét fordítják a szar vas- marha-tenyésztés fellendíté­sére. Évente 25 ezer új tehén, ip ezer hízómarha-férőhely létesül, és tízezer férőhelyet korszerűsítenek. A szarvas- marhatartás gépesítésében a szakemberek nem elsősorban drága istállók építésére gon­dolnak, hanem a takarmányo­zás gépesítésére, a trágyakeze­lés korszerű megoldására. Új búza fajták A Gabonatermesztési Kutató Intézet szegedi telepén búza­bemutató kezdődött. A szak­emberek nagy érdeklődéssel szemlélték azokat a meghono- sítási kísérleteket, amelyeket a Törökországból, Olaszországból származó fajtákkal folytatnak az intézetben. Ezeket a kiváló minőségű, de melegebb éghaj­lathoz szokott fajtákat ha­zaiakkal keresztezik, hogy el­lenállóképességüket növeljék. Kórusok, ifjúsági klub Magukénak érzik a művelődési házat A MŰVELŐDÉSI HÄZ igaz­gatóját keresve Csömörön, több helyütt kell kopogtatni. Mert ha a kultúra házában nem leli az ember, egy ajtó­val odébb, a községi párthe­lyiségben esetleg megtalál­hatja. Ö ugyanis a községi párttitkár. S ha még mindig egyedül bóklászik a téma­éhes riportkészítő, legjobb ha a községi tanácsra megy, ő vezeti a tanácsülést, mint társadalmi elnökhelyettes. A tanácselnök két hónapig párt­iskolán tanul. Fogd Mihály­nak akad tehát munkája bő­ven. Nevezhetjük-e .szeren­csésnek helyzetét, mozgalmi, állami és közművelődési funk­ciói ellátását könnyíti-e, hogy a község életének minden vo­natkozásával hivatalból is kapcsolatba kerül? — Hogy szerencsés va­gyok-e, nem tudom —mond­ja mosolyogva —, annyi biz­tos, hogy összefüggéseiben te­kinthetem át a dolgokat. Gya­korlatilag pedig a szervezés, az ügyek intézése is egysze­rűbb így, kevesebb a bürok­rácia, könnyebben intézked­hetek. Ennyit tehát az előnyökről. Hogyan fest a művelődési ház HA KEVÉS AZ ES& Kistermelők gondjai MEDARD NEM HOZOTT ESŐT, pedig járásunk föld­jeire kellene a csapadék. Ahol a hetekkel ezelőtti jégeső nem tépázta meg a növényeket, szé­pek a vetések, vetemények. A kora tavaszi fagykárnak is megvan a következménye: egy kiló cseresznyéért 20—30 fo­rintot is elkérnek, ha egyálta­lán lehet kapni. Lassan véget ér a korai borsó szezonja, en­nek is emelkedik az ára. A zöldpaprika még mindig cse­megének számít. Nyilván ez is oka, hogy az utóbbi években növekszik a kiskertekben való termelés. Sajnos, ez sem gondtalan. Kezdhetnénk azzal, hogy a szépen csomagolt és állítólag minőségileg ellenőrzött vető­magnak csak egy része kelt ki, különösen áll ez a sárgarépá­ra és a petrezselyemre. Az idén a drágán vásárolt dug- hagyma bizonyult a legmeg­bízhatóbb vetőmagnak. Meg­kérték az árát a palántának is. A jobb, edzett száljáért két forintot, de még a semmi ve- sződséggel nem járó karalábé- és káposztapalántáért is ugyan­ennyit számoltak. Igaz, ma­szekok árulták. Vajon vala­melyik téesznek nem érné meg a palántanevelés és -árusítás a lakosság számára? Ha nincs eső, öntözni kell. Igenám, de locsolási tilalom van. Ezek szerint, ha nem jön eső, a virágzó paprikának, pa­radicsomnak, zöldbabnak el kell pusztulnia. Az élelmeseb­bek éjszaka locsolnak, a oé- celi kerttórsulás tagjai a Rá­kos-patakból hordják a vizel a veteményre. ami, bizony, egy­általán nem veszélytelen, hi­szen a patak vize közismerten fertőzött. És, ha már itt tar­tunk, feltehetjük a kérdést, miért ? Azért, mert egy-két ter­melőüzem, intézmény évtize­dek óta a patakba engedi a szennyvizet, méghozzá bün­tetlenül. A patak vizével sok­sok hektár földet öntözhet-, nénk, ha erre az illetékes szervek engedélyt adnának, s ha nem volna szennyezett. MARAD MÉG EGY lehető­ség, az udvari kút, amelyből egyre kevesebb van, mert akadnak, akik szennyvízel­nyelőnek használják. Ä. I. életében a sokoldalúság? Egy- egy községi közművelődési in­tézmény bemutatásakor — a hagyományos felfogásból fa­kadóan — általában a szoro­san vett kulturális progra­mokat, a szakköröket, művé­szeti csoportokat állítják elő­térbe. A szélesebb értelem­ben vett, s a művelődéspoli­tikában is egyre kifejezetteb­ben feltáruló közművelődési fogalom teljesebb. Egy-egy táj­egység népművészéti hagyo­mányainak ápolásától — a tánc- és énekegyüttesektől — kezdve, a szocialista óietmód formálását, a szabad idő hasz­nos és tartalmás eltöltését se­gítő programokon át, a külön­féle közösségi megmozdulá­sokig minden tevékenység ha­sonló megítélés alá esik — legalábbis elvileg. Ha tehát ezúttal azzal kezdjük a felso­rolást, hogy milyen szervek, intézmények, egyesületek ve­szik igénybe rendszeresen a csömöri művelődési házat, nem azt kívánjuk bizonyítani, hogy kevés az ilyen célokra hasz­nálható helyiség a községben. Ellenkezőleg, éppen arra sze­retnénk rámutatni, hogy a koncentrált, s a közművelődés színterén feltétlenül összeta­lálkozó rendezvények otthona nem véletlenül s nem a hely szűke miatt a művelődési ház. A Hazafias Népfront, a nő­bizottság, a Vöröskereszt köz­ségi szervezete, az MHSZ he­lyi csoportja, a májusban meg­alakult, s ősztől már progra­mokat kínáló TIT-mumkacso- port nyitják a sort. A Szilas­menti Egyesült Termelőszö­vetkezettel szocialista szerző­dést kötöttek a közös fenn­tartásra: a szövetkezet évente 60 ezer forinttal járul hozzá a művelődési ház költségve­téséhez. Cserébe itt működik a gazdaság klubja, segítsé­get kapnak a szocialista ver­senymozgalom kulturális vál­lalásainak teljesítéséhez, ren­delkezésükre áll a könyvtár. Mert a község tizenegyezer kö­tetes könyvtára is itt találha­tó, s — ahogy Fogd Mihály tréfásan megjegyezte — a Védekezés, kg Bár még az utóbbi napok­ban is fagyoskodtunk néha, remélhetjük, hogy a mezőgaz­daságban már nem kell szá­molni fagykárral. A túl nagy lehűlés elleni védekezés azon­ban most is időszerű. Elsősor­ban természetesen a jövőre nézve. A kutatókat, szakembe­reket fokozottan érdekli, mit lehet tenni a károk megelőzé­séért. Ezzel kapcsolatos vizsgála­tokat a Mezőgazdasági Gépkí- sérletd Intézet 10—12 évvel ez­előtt már végzett, s most is­mét napirendre tűzték azok­nak az új eszközöknek a vizs­gáját, amelyekre a jövőben szükség lehet. Amint azt Di- mitrievits György és Szabó Dénes • tanulmányukban meg­állapítják. a védekezés a nagy­üzemi ültetvényeknek általá­ban csak bizonyos részeim az úgynevezett fagyzugos helye­ken szükséges. Az eddig ismert módszerek: a növényzet taka­rása, légszennyezés füstölés­sel vagy ködiképzéssel, a leve­gő keverése, a hőlégfúvás, a terep fűtése és az öntözés. Anélkül, hogy e módszerek ismertetésére itt kitérnénk, fölhívnánk a figyelmet azok­ra, amelyek alkalmazása ol­csó. A kutatók, külföldi pél­dák tanulmányozásával is bi­zonyították, hogy a jelenlegi­nél többet lehet tenni. Számí­tásaik szerint, a védekezés költségei a levegőkeveréses és a permetező öntözéses mód­szerrel a legkisebbek. A baj az, hogy ilyen fagyvédelmi eszközöket nemigen lehet kap­ni. Jó volna, ha például gyár­tanának és forgalomba hozná­nak könnyű, hordozható cső­vezetékű öntözőcső hálózatot, amelyre speciális, ködszerűen permetező, szórófejeket lehet­ne szerelni. község egyetlen presszója is szerves része a művelődési központnak. A BUB1V I. szá­mú gyáregysége csömöri tele­pének dolgozói is gyakran vendégeskednek e falak kö­zött. A Pest megyei Moziüzemi Vállalat hetente négy elő­adást tart, népszerűek az is­kolamozi vetítései. Heti egy alkalommal az irodalmi, esz­tétikai nevelés segitő filme­ket láthatnak az általános is­kolások. Októberben újra in­dul az archív filmklub is. Az elmúlt évben két bemutató előtti előadást is tartottak Csömörön. A Tótágas és az Árvácska című filmeket vetí­tették le. A község lakosságá­nak összetétele ugyanis jó felmérésre ad lehetőséget: mi­lyen közönségsikerre számít­hatnak az alkotók és a ter­jesztők? GYÜMÖLCSÖZŐEK a mű­velődési ház és az általános iskola kapcsolatai, a csömöri kézilabdacsapat tagjai társa­dalmi munkában úgy alakí­tották át a nagytermet, hogy testnevelési órákat tarthat­nak benne. A község lakossá­ga nem csupán sűrű látogatá­saival veszi ki részét a műve­lődési ház életéből, hanem társadalmi munkával is hoz­zájárul az épület szépítésé­hez. Újdonság az is, hogy elké­szült a járási közművelődési feladatokat ellátó fotóhelyi­ség. A szakkör feladatai közé tartozik, hogy megörökítse a járás fellelhető tárgyi emlé­keit, és életünk eseményeit is. Nem panaszkodhatnak ki-» használatlanságról a ház gaz­dái. Ifjúsági klub, Kilián­kor, kertbarátok köre, német és angol nyelvtanfolyam, asz- szonykórus, férfikórus ... ke­vés az olyan este, amikor üresek a szobák. Az egyik kis­teremben állandóan ott a pingpongasztal, a biliárd. A XVI. kerületi munkaközös­ség zenepedagógusai húsz diákot tanítanak zongorázni. CSÖMÖR SAJÁTOS HELY­ZETÉT mindig figyelembe kell venni. A főváros közelsé­ge nemcsak a munkaalkalom, a kereskedelmi ellátottság szempontjából érdekes, hatás- | sal van a művelődésre is. Mert ki vitatná, hogy a járás másik végén alkalmanként színházi előadásokat kell szer­vezni? De azt is könnyű be­látni. hogy Csömörön — HÉV- vel huszonöt perc az Örs ve­zér tér — technikailag nehe­zebb feltételekkel nem túl­zottan érdemes ilyen vállal­kozásba fogni. Miként ellen­érzéssel viseltetik a ház igaz­gatója az ŐRI ketes értékű műsorajánlataival szemben is. — Az azonos érdeklődésű emberek kulturális közössé­geit kell megteremteni klu­bokban, úgy, hogy ne pusztán a hobbijuknak szenteljék ide­jüket, hanem sokoldalúságTa törekedjenek. Éppen ezt a tö­rekvést szolgálja a művelődé­si Ház, amikor lehetőséget nyújt az eltérő természetű, de a közművelődés körébe vágó legkülönbözőbb foglalatossá­gokra. Gáti Zoltán L l

Next

/
Thumbnails
Contents