Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-10 / 108. szám

1077. MÄJUS 10., KEDD %Mthp 5 Jó eredményekre, még jobbak A tápiószenímártoni Aranyszarvas Tsz tervei Minden utcában járda A tárnokiak társadalmi munkával is segítenek Nincs ugyan pontos statiszti­ka arról, hány fiatalember áll mezőgazdasági termelőszövet­kezet élén, de hogy ifj. Szabó János, a maga 31 esztendejé­vel a megye, sőt talán az or­szág legfiatalabb tsz-elnökei- nek egyike, az kétségtelen. — Nemcsak az elnök fiatal, a tagok, legalábbis a munká­ban tevékenyen résztvevők egyharmada is fiatal a tápió- szentmártoni Aranyszarvas Tsz-ben — mondja az elnök és sorolja, hogy szám szerint 211 nem töltötte még be har­mincadik életévét és közöttük 120 főt számlálnak férfiak. Nagy részük szak. vagy beta­nított munkás, a szakképesített nők viszont kevesebben van­nak. Megemelt előirányzatokkal Ifj. Szabó János elődje Ber­zsenyi János volt. akinek a szövetkezet felvirágoztatásá­ban nagy érdemei vannak. Egészségi állapota miatt azon­ban ez év elején nyugalomba vonult. Hatszáz tagnál több Vett részt az elnökválasztó köz­gyűlésen és mindössze négy szavazat esett az egyetlen je­lölt, ifj. Szabó János addigi főagronómus-helyettes ellen. — Mit tett az új elnök meg­választása óta? — Egyedül semmit — hang­zik a válasz —, mindent a ve­zetőségünk dönt el. Természe­tesen nekem is vanhák elgon­dolásaim, nagyrészben azok szerint módosította a vezető­ség a tervet. A tsz'5562 hektáron gazdál­kodik és a módosított terv szerint az idén 170 milliós ter­melési értéket kell elérnie. Ezért csaknem minden nö­vényre magasabb szintet állí­tottak be a tervbe. Például az 1600 hektáron elvetett búzá­ból az eredetileg 39 mázsa át­lagtermést 41 mázsára emel­ték. Kétszázötven hektáron a nádudvari rendszer szerint cu­korrépát termesztenek. Tavaly a rossz időjárás ellenére 310 mázsa hektáronkénti átlaggal elsők lettek a megyében. Az eredeti tervben 390 mázsa sze­repelt, ezt most 430 mázsára változtatták. Minden zöldségféle — cserével — Bízni kell abban, hogy jobb lesz az időjárás, de az idén a cukorrépát öntözzük is — mondja az elnök. — Fel­emeltük az 520 hektáron ter­mesztett zöldborsó tervét is 31 mázsáról 38-ra. Országos faj­takísérletet folytatunk, 29 ki­váló hazai és külföldi fajtá­val. A magvakat a Kertészeti Kutató Intézet debreceni és újmajori kísérleti telepéről kaptuk. A zöldségtermesztés növelé­sében azzal veszi ki részét az Aranyszarvas, hogy a tavalyi 120 hektárt idén harminccal felemelte. Paprikát, paradicso­mot, káposztát és főzőtököt termel, egyebet nem. — De hiszen az Arany- szarvasnak a községben há­rom zöldségboltja is van! — Csodálkozva kérdezzük: — Honnan kerül leveszöldség, főzelékféle ezekbe az üzletek­be? — Termésünk nagy részét a Zöldért útján értékesítjük, megállapodtunk, hogy cserébe a szükségletnek megfelelő mennyiségben szállít zöldsé­get. Ezenkívül a boltok köz­vetlenül is vásárolnak a hely­beli kistermelőktől. Jelentősen növeltük a főzőtök termőterü­letét. Homokos földjeinlioen tavaly 8 hektáron fizetett jól, az idei tervben 30 hektárral szerepelt, ezt is módosítottuk, MEZŐGAZDASÁGI TÁJECBÁLLÍTÁS ÉS BEMUTATÓ üllőn, a mm majorban május 13-tól 15-ig (pénteken, szombaton, vasárnap) Nyitva: naponta 10-től 17 óráig. IPARVÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK VÁSÁRLÁSSAL EGYBEKÖTÖTT KIÁLLÍTÁSA. A kistermelőknek ajánlott állatfajták bemutatása, zöldség- és gyümölcstermesztési bemutatók. TENYÉSZ-SZARVASMARHÁK, TENYÉSZ-SERTÉSEI! ÁRVERÉSE május 14-én, de. 11.30-tól. Szakfilm-bemutató, szakmai napok, lovasversenyek. Megközelíthető: üllő központjából autóbusszal vagy gépkocsival az ácsai útról. AZOKAT A FIATALOKAT HÍVJUK, AKIK MÉG NEM VÁLASZTOTTAK SZAKMÁT! Az általános iskolát az idén befejező, de 16. életévüket még be nem töltött fiúkat és lányokat baromfitenyésztő szakmunkástanulónak, fiúkat lótenyésztő és sportlovas szakmunkástanulónak felvesz a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát Központi Gazdasága A felvett tanulók kollégiumi elhelyezést Iwr&iivh. te'íes eN°tást kapnak. ' 'ffikSsHUrv j Jelentkezés személyesen vagy levélben, Vt\'jjj az oktatási osztályon. Cím: 2943 Bábolna. további 6 hektárral. A kon­zervgyár minden mennyiséget átvesz. Az érdeklődési kört figyelembe véve — A szakembergárdát át­szerveztük. felfrissítettük — folytatja az elnök. — A meg­lévőket szükség szerint át­csoportosítottuk, mégpedig nemcsak képességük, hanem érdeklődési körük szerint is. Példát mond erre. A kerté­szeti ágazat vezetőjének képe­sítése öntözési üzemmérnök, jól, de nem valami nagy kedv­vel dolgozott. Már tavaly be­iratkozott az agráregyetem kétéves készletgazdálkodási tanfolyamára. Ehhez van ked­ve, hát most készletgazdálko­dási előadó lett. Helyébe ker­tészmérnök került. Belépett a tsz-be egy új agrármérnök is és jön még egy, valamint a szakember-utánpótlás bizto­sítására az egyetemi tanév be­fejezése után két gyakornok. — Tavaly a borversenyen egy arany- és egy bronzérmet nyert az Aranyszarvas Tsz — beszél tovább az elnök. — Át­vettünk 115 hektár parlagföl­det, ezen és még további 85 hektáron idén megkezdjük, 1980-ig befejezzük a borszőlő telepítését. Gépesített műve­lésű és betakarításé lesz az egész. Jövőre pedig hozzáfo­gunk a meglevő 143 hektárnyi szőlőnk korszerűsítéséhez. Szakosított tehenészet Az Aranyszarvas Tsz istál­lóiban 198 magyar piros-tarka tehenet fejnek. Múlt évben fe­jenként átlag 2700 liter tejet adtak. Nemrég új fejőgépeket vettek, idén pedig megfele­lőbb lesz a takarmányozás. Eredmény: az utolsó három héten napi 300 literrel növe­kedett a tehénállomány hoza­ma. — Megkezdtük a kereszte­zést Holstein-frízzel. Szakosí­tott tehenészeti telepet is épí­tünk és az a szándékunk, hogy 1980-ra 600-ra növeljük tehénállományunkat — mond­ja még az elnök. Az Aranyszarvas Tsz eddig is jól dolgozott, ám a fiatalos, vezetés minden jel szerint lendületesebb. Bizonyára a ta­valyi 15 és fél millió forintos nyereség is megnövekszik az idén. Sz. E. Tárnokon még februárban megtárgyalta a tanács a vóg- rehaj főbizottság ez évi fejlesz­tési tervjavaslatát. Mindegyük tételnél volt fel­szólaló, de valamennyien he­lyeslőén beszélteik. Elfogadták azt is, hogy akik villanyt kap­nak, fizessenek közműfejlesz­tési hozzájárulást. Az üdülőte­lep hótvégiház-tulajdonosai régen sürgették az áramveze­ték meghosszabbítását, ami az idén megvalósult. A javaslat szerint azonban a tulajdonosok­nak közműfejlesztési hozzájá­rulást kell fizetniük, és azt a tanácstagok közül senki sem kifogásolta. Ám amikor a járdaépítésről került szó és kiderült, hogy akiknek a háza elé szilárd bur­kolatú épül, az közműfejlesz­tési hozzájárulást fizet, nem volt egyhangú a vélemény. A javaslatnak ez ellen a pontja ellen legalább tízen szólaltak fel. A vb javaslata szerint a tanács százezer forintot szán a járdaépítéshez szükséges ce­ment és homok megvásárlásá­ra, amiből azután a háztulaj­donosok társadalmi munkában megépítik a járdát. Házanként ezer forint a közműfejlesztési hozzájárulás, ennek felét azon­ban a társadalmi munka érté­ke fejében nem kell megfizet­ni. A felszólalók még az 500 fo­rintot is sokallták. Mondván, elég, ha dolgoznak a tulajdono­sok. Meg aztán, ahol régebben épült járda, azért semmit sem kellett fizetni. Rozsnyai Mihály tanácselnök és Papp Gábor vb-titkár ellen­érveit meghallgatták, törvé­nyes rendelkezés 1970 óta kö­telezően írja elő, hogy vízveze­ték, csatorna, út, járda, vil­lanyvezeték építése esetén, mivel ezzel az ingatlanok ér­tékesebbé válnak, tartoznak a tulajdonosok közműépítési hozzájárulást fizetni. Nincs azonban ennek a jogszabály­nak visszaható hatálya, tehát, akinek háza előtt régebben épült járda, vagy más közmű, azon utólag a hozzájárulást behajtani már nem lehet. Egyébként tavaly 12 ház előtt kapott szilárd burkolatot a jár­da és a tulajdonosok, mert Üzem- és szociális fejlesztés ÉPÍTKEZÉS, FELÚ/lTÁS, BŐVÍTÉS Szövődéinek, fonodáinak korszerűsítésére 185 millió fo­rintot fordít az idén a Lenfo­nó- és Szövőipari Vállalat. Egyidejűleg az ország több pontján is megkezdték már az építkezéseket, illetve épület­felújításokat, -bővítéseket. Csillaghegyen a szövőgyárat korszerűsítik, s megkezdődött a kikészítő üzem teljés re­konstrukció j a; Komáromban pozdorja bútorlapgyárat építe­nek, amelynek teljesítőképes­sége évi 20 ezer négyzetméter lesz. Szombathelyen vastagfo­nal- és zsineggyár építését kezdték el, s Nyikospusztán épül már a Zalai Lengyár új üzemcsarnoka. A műszaki fejlesztéssel egy­idejűleg a vállalat tovább ja­vítja mintegy hétezer dolgozó­jának élet- és munkakörülmé­nyeit is. Budakalászon 250 sze­mélyes, korszerű leányszállást, továbbá konyhát és éttermet, a Győri Szövőgyárban ugyan­csak 250 személyes öltözőt-für- dőt építenek; új éttermet, konyhát kap a Csillaghegyi Szövőgyár, új szociális létesít­mények építésén dolgoznak a hanság-újimajori rostkikészítő üzem területén. Mindezen túl a vállalat kamatmentes köl­csönnel is támogatja lakás­építtető dolgozóit. Kölcsönök — állattartásra A szigetsnentmiklósi munkás A munkás takarékszövetkezet Szigetszentmiklóson két éve működik. Tagságának többsé­ge gyári dolgozó. Létszáma je­lenleg 1300 fő. Az itt elhelye­zett betétek összege 4,6 mil­lió forint volt tavaly, de az­óta ez csaknem másfél millió forinttal növekedett. A tagok­nak folyósított 2,5 millió forint | kölcsönből a mezőgazdasági | jellegű, háztáji árutermelést j segítő kölcsön meghaladja a 300 ezer forintot. Ezt az össze­get főként állattartásra vették igénybe. A munkás takarék­takarékszövetkezet vállalása szövetkezet kiterjesztette kap­csolatait a Szigetfő Szakszövet­kezetre, valamint a taksonyi ÁFÉSZ nyúltenyésztő szakcso­portjára is. Az idén betétgyűjtő pénztárt nyitnak a halásztelki gyárban, hogy az ott dolgozó munkások­nak a takarékoskodást meg­könnyítsék. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére indított munkaversenyben a munkás takarékszövetkezet 3 millió fo­rint betétnövekedést vállalt. K. É. nem dolgoztak rajta, szó nél­kül megfizették az ezer forin­tot kitevő hozzájárulást. A vb javaslata érvényben lé­vő jogszabályon alapul, ami a tanács által meg nem niásítha­tó. A javaslatot végül az ellen­zők is megszavazták. Heteken át azonban egész Tárnokon nem merült fel igény járdaépítésre. A tanács még­is megrendelte a cementet és a homokot. Ugyanis egymásután négy. utca lakói jelentkeztek, vállalják a járdaépítést társa­dalmi munkában és hajlandók a hozzájárulást is megfizetni. Ha ezek a járdák elkészülnek a nagyközség valamennyi utcájának egyik oldalán meglesz a betonburkolat. Sőt, mert a négy közül egyben máris megvan, megkezdődik a járdaépítés a túloldalon is. A négy utcában mintegy száz ház előtt két kilometer hooiszú járda épül és ehhez any- nyi anyag keli, hogy a tanács százezer forintos Költségelő­irányzata csaknem teljesen ki­merül. Máris sok jele van azon­ban annak, hogy rövidesen meg néhány utca jelent be igényt a másul oldalon építendő járdá­ra. Feljegyzésre érdemes, hogy Tárnokon éppen 15 éve épül­nek járdák, érthető hát, ha a legrégebbiek már javításra szorulnak. A vb erre való fi­gyelemmel felújításukra az idén 40 ezer forintot irányzott elő. A tanács egyhangúlag, vi­ta nélkül megszavazta. A fel­újításért nem kell közműfej­lesztési hozzájárulást fizetni. A virágos fotel j mikor az ember tízesz- /k tendős, feketén-fehéren ítéli meg a maga körüli világot, csak jó embereket és rosszakat ismer, az állítások­ból csak igazat és hazugot választ ki. Naiv, mint általá­ban minden gyermek. Harminckét esztendeje, hogy elkövettem a csínyt, két évtizede tudom, meg kellene vallani nyilvánosan is, s csak most szántam rá magam, fel­nőttnek sem túl fiatalon. A Dunántúl nyugati végén éltem akkor. Az ország leg­nagyobb részén már szabad világot mondhattak maguké­nak az emberek, amikor a mi városunk még szőnyegbombá­zástól pusztult, s éjszakán­ként felöltözve kuporogtunk az ágyon, aggódva, mikor jön az újabb légiriadó. Féltünk. Senki sem akart meghalni olyan időben, amikor látta, érezte: már csak napok, leg­feljebb hetek kérdése, hogy véget érjen ez a több eszten­deje tartó megpróbáltatás. A határ menti kis faluba költöztünk. Két család — ösz- szesen tizenegyen — húzód­tunk meg egyetlen szobában. Hadikoszton éltünk, kukorica­kása, olajon sült hagymával, sárgaborsófőzelék üresen, krumpli a tűzhely tetején sülve, héjában. Detektoros rá­dión lopva hallgattuk a frontról érkező híreket, meg a híreszteléseket, mi minden lesz a sorsunk, ha a szovjetek bejönnek. A grófi kastélyba települ­tek a németek, utolsó erődít­ménynek szánták, hogy majd itt állítják meg a fölszabadító csapatok előrenyomulását. A grófnét még láttam előző na­pon. Akkora kiskutyája volt, befért volna a kézitáskába. Este a környéken is bom­báztak, a gyerekek egy nagy hentesasztal alatt ültek, velem együtt — ez tűnt a legvédet- tebb helynek. Húsvét reggelén még nagy fegyverropogás hallatszott a környékről, hétfőre minden elcsendesedett, s a szomszéd- asszony hozta a hírt: jönnek az oroszok. Ijedtek voltunk mindany- nyian. Hogyne lettünk volna azok, amikor annyi minden rosszat hallottunk rádióból, másoktól. Az asszonynak be­illő nővéremet vén banyának öltöztettük. Persze, a fekete kendő, meg az öreg holmi sem tüntethette el a tizennyolc éves lány bájait. , Aztán a mi házunkba is be­jött az első szovjet katona, megérdeklődni, vannak-e né­metek, fasiszták. Apám — két esztendeje már hadirokkant — tört oroszsággal magyaráz­ta, hogy itt mind egyszerű munkásemberek meg gyerme­kek vannak. A fiatal katona csak bólogatott, majd amikor meglátta a kályha mögött ku­corgó vénasszonnyá öltöztetett nővéremet, hangos nevetésre fakadt és rámutogatva mon­dogatta: mamka, mamka. Megveregette apám vállát és valamit mondott neki, majd elment. Mindenki, azt kérdezte, aki csak a szobában volt, mit mondott a katona? Apám azt válaszolta: most már minden a miénk, a mun­kásembereké. Ezt a mondatot nagyon jól megjegyeztem. Talán eszembe jutott, hogy a szomszédunk­ban lakó gazdag Rácz gyere­keknek milyen sok mindenük volt, a karácsonyfájuk a mennyezetig ért, csupa csoko­ládédísszel, a miénket meg selyempapírból vágott, hamis szaloncukorral aggattuk tele. Ez a gondolat motoszkált bennem a következő napon is, amikor néhány falubeli és hasonló korú társammal fölfe­dező útra indultunk a kastély környékére. Mondanom sem kell, németeknek akkor már hűlt helyük sem volt. Civilek tucatjai kószáltak a kastély parkjaiban, a hatalmas épü­letben. Talán életükben elő­ször. És ha már ott voltak, körülnéztek, mi az, amit hasz­nosítani tudnának otthon — itt már ugyanis minden feles­leges, hiszen a gróf meg a grófné elment nyugatra, úgyse jönnek vissza. Láttam a szom­széd bácsit, a jómódú paraszt- embert, amikor leakasztotta az egyik szoba faláról az aranykeretes festményt, s még dünnyögött is hozzá: jó lesz ez még valamire. A kastély azonban meglehe­tősen üres volt. Az értékek javát elvitték magukkal a né­metek. Eszembe jutott a mon­dat: most már minden a miénk lesz, s akkor meglát­tam azt a nagy, kerekeken guruló fotelt. Selyemhuzata rózsákkal díszített. És nem kell emelgetni, gurul azon a négy keréken. Nosza, nekilen­dültem és gurítottam egészen hazáig. A mi utcánk görön­gyös volt, beleizzadtam, míg sikerült a házunkig érni. Anyám az ajtóban állt, és szinte megmerevedve kérdez­te: — Hát te mit hozol? És honnan? Mondom, a kastélyból. — Ki engedte meg, hogy el­hozd? — Most már minden a miénk — mondtam én meg­győződéssel. — Ilyen szégyent! Ezt lop­tad! Ami másoké, az nem a miénk. Amiért megdolgozunk, az igen. Be ne merd hozni a lakásba! Haragudtam-e vagy meg­szeppentem jobban — ma már nem tudom. Csak arra emlékszem, hogy az a szép virágos fotel ott ázott a nagy szilvafa alatt, s közülünk so­ha senki nem pihent abban. S most, harminckét esztendő el­teltével már tudom: anyám igazat mondott. Azt érezzük igazán magunkénak, az a miénk, amiért megdolgoztunk. Ezt a társadalmat. Baumann László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents