Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-07 / 106. szám
' JEGYZET Életünk alakítói ÜZEMEINK ÉLETÉRÖL SZÓLVA, legalább annyiszor kell megemlítenünk ,a szocialista brigádok tevékenységét, mint a gazdasági eredményeket. Ez természetesen, nem véletlen. A szocialista brigádok munkája és a termelési sikerek kozott igen szoros a kapcsolat. Aligha kell bizonyítanunk, hogy ez az/ összefüggés ténylegesen létezik. Ám azokról sem szabad megfeledkeznünk, akik nem tagjai az új típusú közösségelmek, viszont becsülettel dolgoznak, s a 'munkahely eredményeiben, számarányuknak megfelelően, éppen olyain részük van, minit brigád jel vényt viselő munkatársaiknak. Sokan vannak ilyenek. Nagyobb üzemeinkben a dolgozók több mint egynegyede közéjük sorolható. A kérdés az, hogy ha jól dolgoznak, miért nem lettek tagjai valamelyik szocialista brigádnak? Sajnos, e gond okainak megismerésére sehol az országban, Nagykőrösön sem készült felmérés, nehéz is lenne a számos egyéni indokot összegezni, ezért a kérdésre adandó válasz nem egyértelmű. Bizonyos, hogy a kívül maradottak között olyanok is vannak, akik szeretnének szocialista brigádtagok lenni, de nem merik vállalni az egyre több feladatot. Talán ők vannak többségben, de szép számmal akadnak olyanok is, akik nem szívesen áldozzák fel szabad idejük egy részét a közösségért. Érvelésük szerint, a szocialista brigádok társadalmi és nem munkával kapcsolatos igénybevétele nagyobb az átlagosan elvárhatónál. AM EZ TÉVEDÉS! A vezetők a társadalmi megmozdulások szervezésével az üzem valamennyi dolgozóját igyekeznek a közös célok megvalósítására buzdítani, anélkül, hogy a szocialista brigádokat háttérbe szorítanák. Ez a brigádok szempontjából sem haszontalan, hiszen allcalmat ad arra, hogy állandó kötelezettségvállalás nélkül mindenki megismerhesse erejét, képességeit, s a tények alapján ősz- szem érhesse magát a brigádtagokkal. Nem kétséges, hogy ez a mérlegelés az esetek .többségében serkentő hatású lesz, ám ez nem jelenti azt, hogy a szocialista közösségeknek nincsenek további feladataik társaik meggyőzésében. Tulajdonképpen nem is azt kell bebizonyítaniuk, hogy milyen előnyös szocialista bri- gádtagnak lenni, hanem azt, hogy mennyi hátránnyal jár kívül maradni. A munkahelyen is látható előnyökkel ugyanis — nem anyagi előnyökről van szó! —, többé- kevésbá mindenki tisztában van. Ennél jóval kevesebbet tudnak a munkatársak azokról az eseményekről, melyek a gyárkapun kívül történnek, s amelyek legalább olyan jelentősek, mint az üzemcsarnok falai között látottak. Azt kell hát a brigádoknak bebizonyítaniuk, hogy a köI zösségi élet a munkahelyen eltöltött nyolc órán túl is lehet értelmes, sőt, szükségszerűen az, s nem merül ki abban az egyébként nemes törekvésben, hogy az együtt dolgozók — beleértve a brigádon kívülieket is —, segítsék egymást a munkában, a tanulásban és az életben. ritkán esik szó róla, ám mindenki érzi, hogy a mozgalom nem egyszerűen a társadalmi, üzemi és egyéni gondok megoldására született. Többről van itt szó, nevezetesen arról, hogy a brigádélet erkölcsi normákat is teremt. Különböző szinteken ugyan, de mégis egy magasabb mércét szem előtt tartva szabályozza a tagok, a velük együtt dolgozó és a környezetükben élő emberek cselekvéseit, szokásainak alakulását. A kételkedők gyakran megkérdezik, hogy szükség vain-e erre, hiszen szocialista társadalmunk közösséget és egyént szabályozó előírásai közismertek, elsajátíttatásuk a család, az iskola, s a társadalmi szervek feladata. E? valóban így van, bár a tanulást, jelen esetben az erkölcsi normák megismerését senki sem hagyhatja abba nagykorúvá, dolgozóvá válásakor. A brigádok feladata alapvetően megsem a tanítást hanem az ellenőrzés. Nem a tagok magánéletének megtárgyalása, hanem az egyéni sikerek és kudarcok számontartása, a cselekedeteket szabályozó erkölcsi magatartásformák értékelése. Korunkban a régi, a falusi környezetben közvetlenül is érzékelhető ellenőrző rendszerek már megszűnőben. A társadalom átrótegződése, a nők munkába állása, a tömegkommunikációs eszközök terjedése kiiktatta az életből az erkölcsi szabályozásnak ezt a módját. Tegyük hozzá, hogy szerencsére, hiszen több volt bennünk a visszahúzó, mint az előrevivő erő. Szerepük átvételére csak az újabb időkben vállalkozhatnak legéletképesebb közösségeink, a szocialista brigádok. Aki kívül- marad, a közösség által irányított önellenőrzés lehetőségétől esik el. Attól, hogy részt vegyen erkölcsi normáink alakításában, s erejét megsokszorozva .alakítsa társadalmunkat. Kétségtelen, hogy ez sok munkával jár, ám túlterhelésről aligha lehet szó. ARRÓL VISZONT IGEN, hogy az egyéni és a közösségi teljesítmények között egyre nagyobbak lesznek a különbségek, s az önmaga útját járó ember egyre gyengébbnek érzi magát. Ezt aligha ellensúlyozza a sikerélmények nélküli több szabad idő. F. P. NAGYKÖRÖS! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM 1077. MÁJUS 7., SZOMBAT Társadalmi céljaink szolgálja az MTESZ idei munkaprogramja lyrint lapunkban már hírt adtunk róla, az MTESZ városi szervezetének választmánya meghatározta idei munkatervét. A tagegyesületek 'programjainak összegzésén kívül ez a terv azokat a közös feladatokat foglalja össze, melyek megoldása társadalmi és gazdasági céljaink eléréséhez nélkülözhetetlen. Az MTESZ XIX. országos közgyűlésének határozatai is ilyen jellegű feladattervek összeállítását szorgalmazzák. Többet tenni Dr. Bognár Gyula, a városi szervezet elnöke, az országos elnökség tagja a választmány előtt elmondotta, hogy a közgyűlésen elfogadott elveknek megfelelően Nagykörösön is többet kell tenni azért, hogy a tudomány eredményei hatásosabban szolgálják társadalmunk előrehaladását. Ez új követelményeket támaszt mind a tudományos, mind a gyakorlati szakemberekkel szemben. Tevékenységünket úgy kell megszervezni, hogy szorosabban kapcsolódjunk az időszerű politikai, gazdasági és tudományos föladatok végrehajtásához. Klubfoglalkozások Az egy éve alakult városi csoportnak nagy gonddal kell ügyelnie — a közgyűlési határozatoknak megfelelően a tagegyesületek támogatására — mondotta dr. Bognár Gyula. A nagykőrösi MTESZ munkaterve az országos határozatok alapján számos, a város életében is jelentős rendezvény szervezéséről döntött. Ezek közül — mint már beszámoltunk róla — a III. nagyjcörösi műszaki napot már meg is tartották. Azóta a szervezet újabb műszaki nap előkészítésén fáradozik. Régi igényt kíván a városi szervezet kielégíteni azzal, hogy klubfoglalkozásokat is tart, melyeken a műszaki értelmiség helyéről és szerepéről, a szakoktatás és továbbképzés gondjairól, a közművelődés városi, feladatairól, a városi szennyvízelvezetés műszaki megoldásáról s több fontos, közérdekű témáról lesz szó. Az MTESZ emellett igyekszik operatív elemző munkát is végezni, s a nagyobb fórumokon hozott elvi állásfoglalások megvalósításával kapcsolatban esetenként munkabizottságokat alakít. Szorosan kapcsolódik ehhez a tevékenységhez az elnökség állandó szakbizottságainak munkája. Ezek az oktatás, a fiatal szakemberek támogatása, a nemzetközi kapcsolatok és a szervezeti információk áramoltatásának legfontosabb kérdéseiben intézkednek. Tapasztalatcsere A munkatervben foglaltak szerint a tagegyesületek, a MAE, a MÉTE, az ÉTÉ és a GTE több mint száz előadást, tanulmányutat és tapasztalat- cserét rendeznek az idén. Ezek túlnyomó többsége nemcsak a termelés közvetlen segítését szolgálja majd, hanem alkalmas lesz arra is, hogy a tudományos kutatásnak újabb lendületet adjon, s a közvélemény előtt is megbecsülést szerezzen az alkotó munkának. (f.) Anyák napja a nyugdíjasklubban Az idős asszonyok meghatotian fogadják a köszöntőt. Várkonyi Pál felvétele Piaci jelentés Pénteken nagy és élénk piac volt. A szemesterménypiacon a búza literje 4, a morzsolt kukorica szintén 4 forintért kelt el. A csírás vetőburgonyát 6 forintért árulták. A gyümölcs- és zöldségpiacon az alma 5—15, a szamóca 40-t- 60, a paradicsom 100, az uborka 35, a zöldpaprika darabja 1,50—6, a saláta 0,60—1,50, a retek csomója 2,50—3, a zöldhagyma 2, a zöldség 1,50—4, a vöröshagyma kilója 10—12, a száraz bab 28—30, a vetnivaló bab 40—50 forint. Sok volt a piacon a palánta, csomóját 4—5 forintért adták. A nagyobb paprika és paradicsom szála 1—2 forint, a görög- ‘ és sárgadinnye és az uborkapalánta darabja 3 forint. A baromfipiacon a tyúk párját 130—160, idei jércéét 60 —120, napos kacsa párját 35, kislibát 70, a tyúktojás darabját 1 forintért adták. A halászati szövetkezet árudájában az élőhalat 25—35, a sült halat'63, a konyhakész baromfit 22—42 forintért mérték. Elismerés a városfejlesztő munkáért A városi tanács e héten tartott ülésén elismerését fejezte ki azoknak az üzemeknek, intézményeknek, szocialista brigádoknak, melyek jelentős társadalmi munkát végeztek a város fejlesztéséért, hozzásegítették Nagykőröst ahhoz, hogy a megyei településfejlesztést, segítő társadalmi versenyben a második helyet szerezze meg. Kocsis Jánosné, a városi tanács elnöke átadta a Nagykőrösi KonzervgyáiT.ak, a DÉ- MÁSZ nagykőrösi igazgatóságának, a 224. számú Ipari Szak. munkásképző Intézetnek és a konzervgyár Arany János szocialista brigádjának az elismerést kifejező serlegeket, továbbá oklevelet adott át a Béke szocialista brigádnak. A város lakosai közül tizenkilencen kaptak emléklapot, kiemelkedő társadalmi munkájukért. Saláta — exportra Az ÁFÉSZ és a ZÖLDÉRT helyi telepéről már naponta három vagon salátát szállítanak exportra az. NDK-ba és a Német Szövetségi Köztársaságba. A szakemberek szerint a hideg napok után beköszöntött nyári meleg jót tett e növény fejlődésének, s e héten- mintegy 700 ezer fej saláta kerül a nagykőrösi határból határainkon túlra. Átvételi áruk, minőség szerint 1,10 és 1,50 forint között változik. Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a fogyasztókat, hogy május 10 —13-ig, naponta reggel 7 órától délután 16 óráig karbantartási munkák miatt a Somogyi Imre utcában, a Lo- sonczi út végéin, a Bállá Gergely utca végén, a Nyereg, a Balassa, az Encsi és az .Árpád utcában áramszünet lesz. Az áramszünet ideje alatt a vezetéket feszültség* alatt állónak kell tekinteni. SPORT Belépés nemcsak tornacipőben! Nem sok szó esik már manapság az úgynevezett gya- logkerteszekröl, a kertészbéresekről, kisbérlőkről, nehéz életükről. Csak az öregek emlékeznek arra is, hogy Szent Mihály és Szent Dömötör napja előtt tömegesen költözködtek vidékről vidékre: az új bérlemény tanyájába. Vajon miféle foglalkozású emberek voltak ezek? A kertészt mezei kertekben lévő szállások őrzésére, vagy az ott teleltetett jószág gondozására fogadták fel, leginkábp családtalan embert, ki más vidékről került ide nyári munkára. A XVII—XVIII. század, ban a földeket kertes műveléssel szántották, vagyis egy részét szántották, más részét kaszálták és legeltették. Árokkal is körülkerítették a területet. Itt az embernek kunyhó, a lónak istálló, a marhának fedeles szín és akol készült. kazalba rakták a szénát, szalmát, aratás után itt n.aga- sodtak a gabonaasztagoh, itt csépelték el a kalqszosrjiat, s itt vermelték a gaboná\ Őrizetlenül ezért nem hagyhatták. A kertész a béres teendőit is ellátta, a gazda távollétében ő rendelkezett a tanyában. Nemcsak a rábízott igavonó jószáHolnap, május 8-án, Nagykőrösön ifjúsági napot rendeznek, amelyre megyénkből mintegy tízezer fiatal érkezik. Az „Edzett ifjúságén” tö- megspor ..mozgalom elindításának egyik színhelye városunkban lesz, amelyről 8-án 12 óra 33 perces kezdettel a Magyar Rádió Petőfi adója a fenti címmel helyszíni közvetítést ad. Többfajta program lesz, a sporttal kapcsolatos esemáiíyekre igen, népes mezőnyökkel tööb színhelyen kerül sor. Az Ifjúsági-sporttelepen és a Cifrauertben 12.10-tól 15.45- ig 15-próba verseny leisz, amelyben súlylökés, kosárra dobás, lööü m futás, légpus- kás lövészet, guruló átfordulás szerepel többek között a megoldandó feladatokban. A Kinizsi-sporttelepen és a Toídi-pályán 12.30—16.30 között 32 meghívott csapattal (Közöttük 2 körösi) 2x15 perces mérkőzésekkel kispályás labdarúgó „Edzett ifjúságért” kupaviadalt rendeznek. A „Ki a legügyesebb?” súlyemelőversenyt 5 fős fiúcsapatokkal, női és férfi egyem résztvevőkkel 12.15—15.45 között az Ifjúsági-sporttelepen rendezik. A fiúknak 50. a lányoknak 20 kg-os súlyt keli felemelniük. A „Csináld velünk” váltó- és sorversenyre meghívott járási-városi KISZ-es és úttörőcsapatokkal 13 óráról az Ifjúsági-sporttelepen kerül sor A Cifrakert bitumenes kosárlabdapályáján 13.30—15.30 között kerékpáros ügyességi vetélkedő lesz. Fakultatív sportolási lehetőségek lesznek 12.10 és 16 óra között az Ifjúsági-sporttelepen és a Cifrakertben, amelyeken- bárki részt vehet Gimnasztilta közösen a tvtorna résztvevőivel, kispályás four, tollaslabdázás,. lábte- nisz, asztalitenisz (10 asztalon), légpuskás lövészet, rönkhajítás és -gurítás teszi még változatosabbá a napot. Nevezni a helyszínen lehet. „Győzd le a bajnokot”-sport- bemutatókra és élménybeszámolókra kerül sor 12.30- tól az Ifjúsági-sporttelepen (rossz idő esetén a Toldi- sportcsarnokban), ami a rádióadás gerincét adja. Felkérték többek között Schmitt- né Makray Katalint és három kislányát, Beleznay Mátyást, Bajkó Károlyt, Albert Flóriánt, a magyar tornászválogatottat, a Csepel öttusázóit és a tollaslabda-válogatottat erre. A művelődési központ színháztermében Papp László filmvetítéssel egybekötött élménybeszámolót tart a profiökölvívásról, 14.15-től 15.30- ig, A Toldi-aulában Ivánka Mária nemzetközi sakkmester 20 táblás szimultánt játszik. A Csónákázó-tónál és környékén 14.15—15.15 között autó-, repülő- és hajómodel- lező-bemutátóra kerül sor. Minden vetélkedő legjobbjai jutalomban részesülnek. Reméljük, hogy a résztvevők és az érdeklődő nézők is jól szórakoznak a nagyszabású programban. S. Z. Hit látunk ma a moziban? A magas, szőke férfi visszatér. Színes, szinkronizált francia filmvígjaték. Kísérőműsor: Mecénások. Előadások kezdete: 6 és órakor. KISKÖRZETI MOZI A LENCSÉSI ISKOLÁBAN A taxi utasai. Szovjet film. Előadás kezdeté: fél 7-kor. Szent Mihály napja előtt költöztek... Gyalogkerímek, keríésibémek Ahova beköltözött a cs<alád, ott mindenütt javítani kellett valamit. A padlót agyaggal kellett tapasztani, a falakat pedig törekes, vagy lótrágyával kevert sárral. A lakrészeket újrameszelték. Istállón, ólon is bőven akadt munka. A kút, a tanya tetőzetének javítása, faalkotmányok pótlása a gazda kötelességéhez tartozott. Becsületes gazdánál 8—10 évig is dolgozott a kertész, vagy a kertészbéres. De önző, zsugori, és kegyetlen ember is akadt a gazdák között, akik a megszolgált bért nem akarták kifizetni, sőt örökre adósak maradtak vele. Mennyi per keletkezett az ilyen esetekből. Hajszolták cselédjeiket, de a családjukat is. Nem egy ilyen ember istállója, szalmakazla, gabonarakománya gyulladt föl. Ki tudja már hány cseléd ült emiatt börtönt, fegyhá. zat?... Rég elmentek az utolsó kocsik a nyűtt paraszti holmikkal. Kivesztek a gyalogkertészek, a kertészbéresek, kis- bérlők sincsenek már. A szekér, a parasztkocsi, a jármok és lószerszámok, a paraszti bútorokkal, és holmikkal múzeumi tárgyakká lettek. Dr. Balanyi Béla gyobb gazdák igavonásra ökröt tartottak. Leginkább 4—6 ökör került a kertészbéres kezére. Ezekkel szántott, vetett, húzatta a szekeret. Lassú, de erős igavonó jószágok voltak ezek, leginkább nagyszarvú szürke magyarmarhák. Nem itt. tenyésztették őket, hanem vásárokon vették, párjával, még tinó korukban. Nem nehéz elképzelni, hogy mit láthatott a jövő-menő ember Szent Mihály és Szent Dö- m,ötör napja előtti napokon. Parasztkocsi hozta a szoba és a konyha szegényes ütött-ko- pott bútorait, a sublótot, a rajta keresztül tett padot, képeket és tükröt nagyobb ruhába csavarva. A pad mögé került az asztal lábaival felfelé fordítva. Az asztallábak között a mosóteknő volt, a székek a kocsioldalhoz voltak erősítve. A tanyát, akinek mennie kellett, a megjelölt napon déli 12 óráig üresen kellett hagynia. Ha nem ment, kirakták. Am a határnapokat soha nem várták be... got, de a gazda más jószágát is gondoznia kellett, ha az egyességben belefoglalták, ó bánt az ökrökkel, szántott és vetett. Kertészbérest csak vagyonosabb gazda alkalmazott, akik közül többen jószághizlalással is foglalkoztak, vagy vásároztak: marhát vettek és adtak el. Számuk az első világháború után egyre fogyott, mert sokan abbahagyták a gazdálkodást. Emiatt a kertészbéresek többnyire a „városba szorultak”, a városi nincstelen parasztok számát növelve. Alkalmi napszámból tengették életüket, naponta járva az emberpiacot, a Szabadság téren. A megöregedett kertészre és kertészbéresre is az ínséges városi élet várt. Azok, akik nem tudtak öregségükre annyit szerezni, hogy egy kis szőlőt, kertet, házat vehessenek a gyerekeikre szorultak. Ez bizony sokszor nagyon szomorú sorsot hozott, az amúgy is meggyötört emberek számára. Az első világháborúig a na.
