Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-06 / 105. szám

1977. MÁJUS 6., PENTEK xMíap Május 8-án, vasárnap Ifjúsági találkozó Nagykőrösön — tízezer fiatal részvételével Hagyomány — immár negyedik alkalommal —, hogy a KISZ Pest megyei Bizottsága egy-egy rendkívül érde­kes és aktuális ideológiai-politikai témáról széles körű vitát rendez az alapszervezetekben és az ifjúsági klu­bokban a fiatalok körében. Évről évre visszatérő jelen­ség: ez az eseménysorozat mindig ifjúsági találkozóval zárul. Így lesz az idén is: május 8-án tízezer fiatalt vár­iak Nagykörösre. Az eseményről, és az azt megelőző vi­ták tapasztalatairól kértünk tájékoztatást Csapó László­tól, a KISZ Pest megyei bizottságának titkárától. • Hogyan értékeli az idei vitasorozat tanulságait? — Mindenekelőtt hadd mond­jam el, hogy első alkalommal 1974-ben a forradalmiságról és a hazafiságról rendeztünk vi­tasorozatot, 1975-ben a szoli­daritás fontosságáról fejtet­ték ki véleményüket a fiata­lok, tavaly o szocialista építő­munkában való részvételük­ről esett szó, s az idén ismét egy jelentős téma került na­pirendre: a szocialista élet­mód. Érdemes megjegyezni: ezúttal negyvenezren vettek részt a vitában — tudni kell, hogy Pest megyében harminc­nyolcezer KISZ-tag van —, így nyilvánvaló, hogy a részt­vevők többsége az ifjúsági szervezethez tartozott, de hoz­zászóltak e kérdéscsoporthoz olyan fiatalok is, akik nem KISZ-tagok. A szocialista élet­móddal kapcsolatos viták so­rán szinte mindenütt az ke­rült a középpontba, miként segíthetik fiataljaink fejlett szocialista társadalmunk épí­tését. A legtöbb vélemény o munkához való viszonyról hangzott el, de jóleső érzés­sel hallottuk, hogy valameny- nyien helyesen látták: a be­csületes kenyérkeresés mel­lett a közéleti szereplést is el­sőrendűen fontosnak tartot­ták. Ehhez kapcsolódóan szám­talan értékes javaslat szólt a szabad idő hasznos eltöltésé­ről. A május 8-án megtartan­dó nagykőrösi ifjúsági talál­kozón minden bizonnyal érez­teti majd hatását a szocialista életmódról folytatott vitaso­rozat eredményessége, — Ml lesz a nagykőrösi ifjú­sági találkozó programja? — Délelőtt fél tizenegykor kezdődik az ünnepi nagygyű­lés, amelynek szónoka dr. Nagy Sándor, a KISZ KB tit­kára lesz: beszédében egye­bek közt szólni fog a szocia­lista életmódról folytatott vi­ták tapasztalatairól. Ezt kö­vetően négy különböző hely­színen folytatódik a program, Az Arany János Művelődési Központ ifjúsági klubja poli­tikai műsor színhelye lesz: ehhez kapcsolódó kisfilmeket vetítenek, fórumot rendeznek neves újságírók részvételével arról, milyen az ifjúság élete a szocializmusban és a kapita­lizmusban. Szónokversenyre is sor kerül, s a politikai ba­zárban szolidaritásról szóló könyveket, plakátokat vásá­rolhatnak a résztvevők. Az al­kotó munka lesz a központi té­mája a Toldi Miklós Élelmi- szeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben zajló eseménysorozatnak. Pá­lyaválasztási kiállítás nyílik itt a ceglédi Dózsa György if­júsági klub alkotó kollégiumá­nak műveiből, s bemutatják alkotásaikat a szentendrei me­gyei művelődési központ kép­zőművészeti szakkörének tag­jai is. A váci Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskola diákjainak fotókiállítása Ho­gyan élünk címmel nyílik meg, s láthatják aiz érdeklődők tab­lókon azokat a Pest megyei létesítményeket, amelyek KISZ-védnökséggel épülnek. Ugyanitt trikókat, sapkákat varrnak majd a Május 1. Ru­hagyár ceglédi üzemének ifjú szakmunkásai: az elkészült darabok a helyszínen megvá­sárolhatók. Az úttörők asz­faltrajzversenyen vehetnek részt. A kulturális program színhelye az ifjúsági sportte­lep lesz, ahol a szabad idő helyes eltöltéséről kaphatunk képet. Ezen a színhelyen négy pódiumot állítunk fel: az elsőn a folkegyüttesek, a másodikon az- irodalmi szín­padok, a harmadikon pedig a polbeatcsoportok lépnek fel, a negyedik pódiumon azok állnak a közönség elé, akik a helyszínen neveznek: itt bár­ki felléphet! 0 A rendezvényen kiemelt helyen szerepel a sport: ez lesz ugyanis az Edzett Ifjúsá­gért mozgalom megyei megnyi­tója. — így igaz, s a résztvevők nagy száma is ezt bizonyítja. A program negyedik helyszí­nén — a Kinizsi-pályán és az ifjúsági sporttelepen — kerül sor a versenyekre. Az ese­ményről pedig a rádió Belé­pés nemcsak tornacipőben cí­mű műsora helyszíni közvetí­tésben számol be. Célunk az. hogy a fiatalok ne elsősorban az ismert sportágakban mér­jék össze tudásukat, hanem mindenekelőtt az ügyességet, játékosságot igénylő számok­ban. Ezt a célt szolgálja majd a 15-próba versenysorozata: egyebek közt kerékpáros ügyességi verseny, kötélhúzás és kislabdadobás is lesz. A kispályás focibajnokságba ösz- szesen harminckét csapat ne­vezett. S ez a nap minden bi­zonnyal emlékezetes marad a résztvevők számára, hiszen a „Győzd le a bajnokot” já­tékban számítunk Papp Lász­ló, Albert Flórián és Kajdi János szereplésére, s ugyanitt játszik egymással bemutató mérkőzést két ismert asztali­teniszezőnk, Gergely Gábor és Beleznay Mátyás. A hely­színen egyébként fakultatív sportolási lehetőségek is vár­ják a fiatalokat. . • A találkozóval lezárul-e a szocialista életmódról foly­tatott vitasorozat? — Minden jel arra mutat, hogy nem. Több olyan KISZ- alapszérvezetről tudok magam is, ahol négy-öt óráig tartó vita sem volt elegendő ahhoz, hogy mindenki elmondhassa véleményét. Így nyilvánva­lóan az elkövetkezendő idő­ben is szó esik még több al­kalommal erről a kérdésről. S meggyőződésem, hogy az el­hangzottakat a fiatalok min­dennapi munkájuk során, a gyakorlatban is jól hasznosít­ják majd — mondta befejezé­sül Csapó László. Falus Gábor A tudományos munka mind jobban kielégíti a társadalmi igényeket FOLYTATÓDOTT AZ AKADÉMIA KÖZGYŰLÉSE Csütörtökön reggel osztály­ülésekkel folytatódott a Ma­gyar Tudományos Akadémia 137. közgyűlése. Délután Pach Zsigmond Pál elnökletével együttes ülésre került sor. Részt vett az ülésen Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Az együttes ülés elsőként bizottságot küldött ki az Aka­démia elnökének jelölésére, s szavazatszedő, illetve határo­zatszövegező bizottságot vá­lasztott. Ezt követően Szent- ágothai János, az Akadémia megbízott elnöke terjesztette elő az Akadémia elnökségé­nek beszámolóját. Beterjesztették az elnökség beszámolóját Egyebek közt rámutatott: különösen fontos impulzust je­lent az Akadémia számára az az elemzés, amely az 1969. évi tudománypolitikai irányelvek valóra váltását értékeli. Az értékelést az Akadémia elnök­sége ez év márciusában ki­bővített rendkívüli ülésén vi­tatta meg. Egyöntetű volt az a véle­mény, hogy a tudománypoli­tikai irányelvek az elmúlt nyolc évben jelentős hatással voltak a hazai tudományos életre, a tudományos alkotó tevékenységre és a tudomány­nak a társadalmi életben be­töltött szerepére. Nem ilyen egyöntetűen el­ismerő az elnökség álláspont­ja, ha arra keres választ: ki­elégítően fejlődött-e az el­múlt nyolc évben a hazai tu­dományos kutatás színvona­la, figyelembe véve a fokozó­dó társadalmi igényt és a gyors nemzetközi fejlődést is. A vizsgálat értékelésével egy­behangzóan számos területen jelentős a fejlődés, fokozottabb mértékben elégítik ki a kuta­tások a társadalmi szükség­letet. Kevéssé érvényesül azon­ban az a szemlélet, amely, a kutatást, a műszaki fejlesz­tést, a termelést és az érté­kesítést egységes rendszernek tekinti. Pedig itt lenne alka­Tovább bővítik Pest megyében a társadalmi gondozóhálózatot Elismerés vöröskeresztes aktíváknak Az idős emberek szociális, társadalmi gondozásában ki­emelkedően munkálkodó akti­vistákat tüntettek ki tegnap — a Vöröskereszt május 8-i vi­lágnapjához kapcsolódóan — a Magyar Vöröskereszt Országos Központjában, ahol az orszá­gos vezetőség által tavaly ala­pított kitüntető emlékérmet pártbizottság állásfoglalásáról, a vállalat vezetőjének dönté­séről, ezek tartalmáról, indo­kairól és szükségességéről a vállalat dolgozóinak részletes tájékoztatást kell lcapniolt. A vállalati célokat és fel­adatokat a pártalapszerveze- tek taggyűléseken ismertetik, s egyben meghatározzák a végrehajtás legfontosabb teen­dőit is, amelyet gazdaságpoli­tikai intézkedési tervben rög­zítenek. Ezekben a tervekben már pártcsoportokra, egyéni pártmegbízatásokra is feloszt­hatok a feladatok. A tájékoztatás természete­sen nem fejeződhet be a párt­tagoknál. A feladatok végre­hajtása csak akkor lehetsé­ges, ha azokat részletesen is­merik a szakszervezetek, a KISZ-szervezetek és a gazda­sági szervezetek is. Ennek alapján a társadalmi szerveze­tek munkaprogramokat, in­tézkedési terveket dolgoznak ki, meghatározva azokban a végrehajtás módszereit egé­szen a bizalmiak csoportjáig. Gazdasági vonalon a termelé­si tanácskozások, munkaérte­kezletek és brigádgyűlések biztosítanak fórumot a tájé­koztatásra, s ezt követően a gyáregységi, üzemi, munkahe­lyi feladatok konkrét megfo­galmazására. A tájékoztatás legfőbb cél­ja: a vállalat minden dolgo­zója értse a feladat egészéből reá háruló feladatot, akarja annak megoldását és képes is legyen végrehajtására. Ugyan­akkor a rendszeres és részle­tes tájékoztatás ideológiai-po­litikai hatása is jelentős: . a brigádokban és főleg a pártoav kívüli dolgozók körében vilá­gossá és egyértelművé válik a párt vezető szerepének és a gazdaság pártirányításának helyi érvényesülése. Ezt erő­sítheti, ha a dolgozók nem csupán az előttük álló felada­tokról, hanem azok teljesíté­séről, az elért eredményekről is rendszeres tájékoztatást kapnak. AZ ÉRDEKEK ÖSSZEHANGOLASA A párt vezető szerepe, a gazdaság pártirányítása a munkásosztály hatalmából fa­kad. A munkásosztály, illet­ve a társadalom érdekeit a párt politikája tartalmazza, s ezért az üzemi pártszerveze­tek legfontosabb feladata e politika — ezen belül a gazda­ságpolitika — végrehajtása, s ezzel a társadalmi érdekek he­lyi érvényesítése. Ebből kö­vetkezik, hogy az üzemi párt- szervezetek, akkor töltik be politikai hivatásukat, ha a társadalmi, vállalati és egyéni érdekek összehangolását, a társadalom érdekeinek elsőd­leges érvényesítését szolgál­ják. Az elmúlt időszakban a népgazdasági érdekek elsődle­ges érvényesülésének biztosí­tása kiemelkedő feladata volt a vállalati pártbizottságoknak. Ismert, hogy főleg a csereará­nyok romlása következtében egyensúlyi problémák mutat­koztak a népgazdaságban. A cél: az egyensúly fokozatos helyreállítása, ami a vállala­toknál nagyobb arányú nyere­ségelvonás formájában je­lentkezett Ennek hatására egyes vállalatok szerényebb eredménnyel zárták az évet Volt, ahol e szerényebb ered­ményeket a tőkés gazdasági válság begyűrűzésével, má­sutt az új gazdasági szabályo­zók negatív hatásával magya­rázták. És akadt olyan párt- szervezet is, amely együtt ke­sergett a gazdasági vezetéssel, ahelyett, hogy ösztönözte vol­na a jobb gazdálkodás feltéte­leinek megteremtésére, a tar­talékok kiaknázására. A pártszervezeteknek kö­vetkezetesen fel kell lépniük mind az okok egyoldalú érté­kelése, mind a túlzott vállalat­centrikus szemlélet ellen. Csak így segíthetik'a népgaz­dasági érdekek elsődleges ér­vényesülését. Ahogyan a politikai és a gazdasági kérdéseket nem le­het mereven szétválasztani, úgy a gazdaságpolitika meg­valósítását segítő eszközöket sem. A vállalatoknál például az év végi mérlegbeszámoló közgazdasági, műszaki és pénzügyi eszköz a hatékony­ság további növelésére, de egyben politikai eszköz is, ha a pártszervezetek tevékenysé­gükben felhasználják az ott elhangzottakat. Olyan politikai eszköz, amely segít az érdekek összehangolásában, a népgaz­dasági érdek elsődleges érvé­nyesülésében. Szabó Gyula, az ikladi Ipari Műszergyár pártbizottságának titkára Hantos János főtitkár nyújtot­ta át 22, a gondozásban hosszú ideje tevékenykedő aktivistái­nak. Közöttük Vikor Ferenc- nének, a göd-felsői Vöröske­reszt-szervezet titkárának, aki 1958 óta tagja a szervezetnek, s tíz esztendeje tölti be a titkári funkciót. ★ Ugyancsak az idős emberek gondozása volt a témája a Vö­röskereszt Pest megyei vezető­sége tegnap délutáni ülésének. A megyében már hagyományai vannak ennek a tevékenység­nek: csupán tavaly 1569 csalá­dot és majdnem 1300 idős sze­mélyt részesítettek gondozás­ban a vöröskeresztesék Pest megyében. Az értekezleten megállapo­dást kötött a Pest megyei Ta­nács egészségügyi osztálya és a Vöröskereszt megyei vezető­sége, hogy a társadalmi gondo­zás még szervezettebbé, alapo­sabbá váljék megyénkben. Köztudott: az időskorú la­kosságról való gondoskodás mindenekelőtt állami feladat. De, hogy mi mindent tehetnek a társadalmi erők e téren, ar­ról tanúskodjék a megállapo­dás néhány gondolata: a Vö­röskereszt vállalta, hogy akti­vistái felderítik és jelzik a rendszeres vagy alkalmi gon­dozásra szorulókat, s bővítik a díjtalan, illetve tiszteletdíjas gondozók hálózatát. Ebbe be­vonják az ifjúsági vöröske­resztes csoportokat, s az aktív nyugdíjasokat. Házi betegápo­lás és Az időskor problémái címmel tanfolyamokat szer­veznek a házigondozók számá­ra. A tanácskozáson szó esett még a Magyar Vöröskereszt ez év októberében megrendezen­dő V. kongresszusát megelőző vezetőség- és küldöttválasztá­sokról, végezetül pedig a világ­nap alkalmából Nagy Sándor- né, az MSZMP Pest megyei •bizottságának munkatársa tol­mácsolta a megyei pártbizott­ság üdvözletét a vezetőségnek, s a Vöröskereszt megyénkben tevékenykedő 15 ezer aktivis­tájának. lom és mód a természet- és társadalomtudományok együtt­működésére. Elmondotta Szentágothai János: figyelemmel az igen bonyolulttá vált és megnehe­zült világgazdasági helyzet­re, felmérve a realitásokat, nincs más út a nemzeti jö­vedelemből a kutatásra for­dítható eszközök legcélsze­rűbb kihasználására, mint a kutatások közötti — a ma igényeinek megfelelő — fon­tossági sorrend kialakítása, a nemzetközi együttműködés­ben rejlő tartalékok feltárá­sa és felhasználása és az ezek összegezése alapján megho­zott döntések fegyelmezett végrehajtása. A továbbiakban az előadó szólt arról, hogy az Akadé­mia kezdeményező jelleggel és fokozódó mértékben vette ki részét olyan tudományos megalapozást igénylő, az egész társadalmat érintő kérdések elemzésében és leendő refor­mok kidolgozásában, mint a köznevelésé, a környezetvé­delem és a vízvédelem-víz­gazdálkodás egész komplex problematikája, a népgazda­ság hosszú távú fejlesztésének főbb irányai és a közművelő­dési koncepció. Kívánatos, hogy az Akadémia az ilyen jellegű munkákból a jövőben nagyobb részt vállaljon. Áttérve a nemzetközi tudo­mányos kapcsolatok helyzeté­re, elmondotta: az MTA, az érdekelt szervek és főhatósá­gok közreműködésével kidol­gozta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányából adódó tudomá­nyos és műszaki együttműkö­dés koncepcióját és irányelveit. Az Akadémia elnöksége a múlt év decemberében vitatta meg és fogadta el az Akadé­mia nemzetközi tudományos kapcsolatainak főbb irányel­veit az 1976—80-as időszakra. A fő cél a nemzetközi kapcso­latokban a konkrét együttmű­ködések erősítése. Alapvető problémánk a tes­tületi és kutatómunka kapu­nyitása; a testületeké az orszá­gos feladatok jobb ellátása, a kutatóké pedig más tudomány- területekkel való és új megis­merésekkel biztató kapcsolatok felé — hangsúlyozta befejezé­sül Szentágothai János. A kutatások jelentős eredményei Ezután Márta. Ferenc, az MTA főtitkára tartott beszá­molót. Elmondta, hogy a Ma­gyar Tudományos Akadémia 38 kutatóintézete és mintegy 90 akadémiai támogatású ku­tatóhely összesen 658 téma, té­macsoport, témacsalád alapján végezte kutatómunkáját A tudományos kutatások eredményeiről szólt ezután a főtitkár. A társadalomtudomá­nyi kutatások közül kiemelte a modern kapitalizmus politikai gazdaságtanát feldolgozó, a bérrel, a profittal és az adóz­tatás kérdéseivel kapcsolatos vizsgálatokat Számottevő eredmények születtek a szocia­lista irodalom kutatása téma­csoporton belül is. Kitért arra is, hogy számos tudományos munka segítette a környezetvédelem fontosságá­nak a felismerését Az akadémiai kutatóhelyek többségében az 1972—75 közöt­ti időszakban végzett munka döntően a tervekben megjelölt célok megvalósítása érdekében folyt. Ezek az évek a kutatók szemléletváltozásának idősza­kát is jelentették. A tudomá­nyos munkát végzők döntő többségénél örvendetesen erő­södött az a törekvés, hogy te- vékenységükkel mindinkább a társadalom, a népgazdaság fej­lődése szempontjából fontos feladatok megvalósítását szol* gálják. 1972—75 között az akadémiai kutatóhelyek 162 találmányi bejelentést tettek, a megadott szabadalmak száma 139. Csak­nem 200 olyan kutatási ered­mény ismeretes, amelyet ebben az időszakban a vállalatoknál, illetve más kutatóhelyeken hasznosítottak. Márta Ferenc hangsúlyozta: a gyakorlat felé fordulás ta­pasztalható a társadalomtudo­mányoknál is. Az új ötéves tervidőszakra szóló kutatási tervek elkészí­tésénél, elbírálásakor figye­lembe vették a korábbi ta­pasztalatokat. A kutatóhelyek terveiben továbbra is jelentős helyet kap a szilárdtestek ku­tatása, a biológiailag aktív ve- gyületek kutatása körében el­ső helyen szerepel az egész­ségügy és a mezőgazdaság igényeinek kielégítését célzó vegyületek szintetizálása. Az atomenergetikai kutatások je­lentős szerepet vállalnak a ha­zai atomerőmű-program telje­sítésében. A korábbi szénhid­rogén-kémiai kutatások pet­rolkémiai kutatásokká széle­sednek. A számítástechnikai kutatások foglalkoznak majd az akadémiai számítógép-há­lózat üzemeltetésével és fej­lesztésével. Az életfolyamatok szabályo­zásának fő iránykörében to­vább folytatódnak a kutatá­sok. Folytatják a biológiailag aktív vegyületek és a bioszfé­ra tanulmányozását. Kiemelke­dően fontos a Balaton-kutatás. Végezetül az Akadémia fő­titkára társadalomtudományos kutatásokról beszélt. A tervek­ben nagyobb teret kaptak a gazdaságpolitikával, a világ- gazdasággal, a szocialista vál­lalattal, a közigazgatással, a tudományos-technikai forra­dalom hazai kérdéseivel fog­lalkozó kutatások. j Az együttes ülés Berend T. Iván akadémikusnak, a Mai gazdaságpolitikánk — törté­nelmi összefüggésben címmel szerdán elhangzott előadása fölötti vitával folytatódott. Fel­szólaltak: Csáki Frigyes aka- démkus, az MTA alelnöke, Be­nedek Pál, Cselőtei László, Friss István, Lukács József, Ránki György és Szendy Ká­roly akadémikusok, valamint Drechsler László és Stark An­tal, a közgazdaságtudományok doktorai, továbbá dr. Szita János miniszterhelyettes, a nemzetközi gazdasági kapcso­latok titkárságának vezető­je. Ezt követően megkezdődött a vita az elnökség, valamint a főtitkár beszámolója fölött. Az Akadémia közgyűlése ma együttes üléssel folytatódik. Vezetői megbeszélés A KGM és a Vasasszakszer­vezet vezetői, élükön Nemes­laki Tivadar miniszterrel és Méhes Lajos főtitkárral csütör­tökön a szakszervezet székhá­zában a kohó- és gépipar idő­szerű kérdéseit vitatták meg. Értékelték a két ágazat elmúlt évi eredményeit, valamint az év első negyedének általáno­sítható tapasztalatait. Áttekintették az idei terv feladatainak végrehajtásával kapcsolatos teendőket, kiemel­ten foglalkoztak a vállalati gazdálkodással, a munkaerő- gazdálkodás javításával, és a vásiparban dolgozók bér-jöve­delem helyzetével összefüggő kérdésekkel. Értékelték továb­bá a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordulójá­ra és a Vasasszakszervezet centenáriumára indított mun­kaverseny felajánlásait és az eddig elért eredményeket l i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents