Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-04 / 103. szám
I * SZERDAI LEVÉL A hálasorokról KEDVES OLVASÓNK! Egyáltalán nem azért zárkózunk el legutóbb küldött néhány sorának közlésétől, mert másodszor szerepelne a lap hasábjain, amint ön gondolja. És nem is azért, mert a oiráló sorokra jobban ráharapunk. A legritkább esetben vállalkozunk köszönőlevelek, kinyomtatására. Különösen óvakodunk ilyesmitől, ha a megköszönt cselekedet, intézkedés az illető személyek vagy intézmények, hivatalok munkaköri kötelessége. A fűtőműveknek, amelynek hiányosságait első levelében papírra vettette, az a dolga, hogy fűtsön. S ha valami ok miatt néhány napra vagy hétre mégsem tudja tökéletesen ellátni feladatát, s a hibát megszünteti, megint csak a kötelességét teljesíti. Külön köszönet és hála nem jár érte. Már megbocsásson, ha csupán az Ön leveléről volna 6zó, nem rónám a sorokat. Levelezésünk jelentős része azonban ilyen típusú. Valamelyik község vezetői — a köz pénzéből! — bútort, vagy más berendezési vásárolnak az iskolának, a klubnak, a tájháznak, a megajándékozottak nyomban tollat ragadnak, s levelet írnak, melyet szeretnének, ha lapunkban közre adnánk. A tanács anyagilag is hozzájárul a tucatnyi hátrányos helyzetű gyermek Budapestre való utaztatásához. Jön a köszönőlevél. Betemetteti a hetek óta az út közepén tátongó gödröket — úgyszintén. Olykor még azért is hálasorok''íródnak, mert X vagy Y megtiszteli látogatásával ezt vagy azt az intézményt A minap fölhívott ismerősöm, egy gödöllői vállalat egyik vezetője. Csodálatos megnyilvánulásnak volt fül- és szemtanúja — közölte. Elmondja nyersen — tette hozzá — én meg színezzem ki. Reggel, kellemes meglepetésére mindenkinek jóreggelt kívánt, minden következő állomást bemondott a buszvezető, még arra is fölfigyelt, ha várandós kismama szállt föl, helyet kért neki. Éreztem, meghökkent a vonal túlsó végén ismerősöm, amikor visszakérdeztem: miért vagy olyan pesszimista? Dehogyis — ocsúdott föl — éppen ellenkezőleg, félreértettem. Éppenhogy nemes cselekedetet tapasztalt. Igaz, igaz — igyekeztem őt meggyőzni — ám ha úgy érzi, a sofőr magatartását több ezer példányban ki kell nyomtatni, az esetet különösnek, ritkaság számba menőnek tartja. Magam is sokat utazom HÉV-en, buszon, villamoson, vonaton. Valószínűleg több morcos pilótával, villamosvezetővel, kalauzzal találkozom, mint snájdig- gal. De ez az utasokra is áll. Ök is folyton zsörtölődnek, veszekednek, szépeket suttognak egymás fülébe. Tétyleg így van? Idézzük fel magunkban, nyugodt pillanatainkban, néhány utazásunkat. Mintha többségében volnának az eseménytelenek. , Mintha ritkábbak volnának a nagy összezördülések, kioktatások, lábtaposások, s persze, az ellenkező véglet is: a mély udvariaskodások, há- 1 álkodások. Mintha itt is érvényes volna az általánosabb igazság: életünk nem végletes, kiélezett helyzetekben zajlik. A rendkívüli — pozitív vagy negatív — esetek élesebben megmaradnak bennünk. Nem tartozom a kincstári optimisták közé, hajlamos vagyok elkeseredni. Tárgyilagosan végiggondolva, mégis úgy hiszem, alapjában véve megvagyunk mi egymással. S azért tartom pesszimizmus, nak, ha egy-egy szép cselekedet láttán megdöbbenünk, dicshimnuszokat zengünk róla. Átkísémek egy világtalan embert a zebrán, fölsegítenek egy idős, megfáradt asszonyt a villamosra — nem hiszem,( hogy rögtön írni kell róla. Hä így' tennénk, óhatatlanul azt a látszatot keltenénk, hogy csupa érzéketlen fatuskó szaladgál városainkban és falvainkban. És ebben nem az a baj, hogy nyilvánosan is hírt adunk róla, hanem az, hogy nem igaz. Kör Pál Gyógyszert ma sem szed Juliska néni álma Beszélgetés a százéves asszonnyal Jött a hír, Vilma néni üzeni, újabb százesztendős gondozottja van az otthonnak. A hír nyomában először az igazgatónő szobájába mentünk, majd az emeleti teraszra, itt beszélgettünk Hetesi Sándor- néval, Juliska nénivel. A gödöllői fővárosi szociális otthonban nagy előkészületek folynak az ünnepelt köszöntésére, a!ki 1877. május 5-én született. ★ Fél karéjban vesznek körül sütkérező öregek, amíg dr. Bálint Teréz főorvos, Rác.z Józsefné és Krimáné Lukács Júlia ápolónővérek társaságában faggatjuk Juliska nénit. — Tizenöt éve hozták otthonunkba Hetesi nénit — mondja Rácz Józsefné —, azóta semmit sem változott. Sem súlyra, sem szellemileg. Ma is épp olyan friss a szelleme, mint tizenöt évvel ezelőtt. A főorvosnő megjegyzi, a néni felett megállt az idő. Nem betegeskedik és így gyógyszer sem kell neki. — Somogybán születtem — feleli kérdésünkre Hetesi Sán- dorné. — Somogyi lány voltam, somogyi maradok, amíg élek. Az én ereimben somogyi vér folydogál. Mondtam a doktornőnek, mikor vért vettek tőlem, vigyázzon minden cseppre, mert ez bicskás vér... Édesanyja 75 évesen hunyt el, apját nagyon fiatalon, még a bölcsőben ringva vesztette el. Korán munkába állt, Kaposvárott, a szomszédjukban lakott egy pék, először ide szegődött. Mindenféle munkát végzett, dagasztott, sütött, lovas kocsival szállította a kenyeret. Különbül fogtam a gyeplőt, mint sok férfi — emlékezik vissza. Végül péksegéd lett, huszonegy évesen ment férjhez egy városbeli kőműveshez, akivel még iskoláskorában barátkozott össze. Felelevenedik benne a múlt, esküvőjéről beszél, esküvői ruhájáról. —Férjem öt évig volt katona Pesten, s egyszer, amikor hazajött, egy nagy képet hozott magával. Rajta három férfifej: Ferenc József császár és király, Vilmos császár és a bolgár cár. Fogtam a képet, kivittem az árnyékszékre, és ott kiszögeltem. Ezt azért tettem, mert olyan hosszú időre elvitték az én uramat katonának. Sok nevezetes dátum volt az életében. 1910-ben lánya született, majd tíz évre rá Pest- szentimrére jöttek lakni. — A férjem 1942-ben halt meg. Nagy temetése volt, a szak- szervezettől is sokan eljöttek, 1907-től volt szervezett munkás, meg a dalárda is ott volt. Munkásokból állt a dalárda, olyan emberek voltak, mint az enyém. Az én kőműves uram sok házat épített Kaposváron és itt Pesten is. ★ Amikor Julis néni megözvegyült, gyerekes családhoz szegődött. Kosztért vigyázott a kicsikre. 15 évvel ezelőtt a szomszédok bejelentése nyomán utalta a tanács a gödöllői szociális otthonba. Veje kegyetlenül bánt vele. Szívós, sovány kis asszonyka Juliska IV. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1977. MÁJUS 4., SZERDA Halár szemle előtt Főid ne maradjon parlagon Állami tulajdonba veszik Az elmúlt évben megműve- letlenül, vetetlenül hagyott földek hozamának kiesése is hozzájárult a mezőgazdasági termelés tavalyi hiányosságaihoz. Éppen ezért kell nagy súlyt fektetni a parlagföldek hasznosítására, arra, hogy a műveletlenül hagyott területek kezelői gondoskodjanak birtokaik hasznosításáról. E gondolatok jegyében tartottak tegnap délelőtt megbeszélést a gödöllői járási hivatalban a községi határszemle bizottságok elnökei, tagjai. Novak László, a járási hivatal élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi osztályvezetője bevezetőjében elmondta, hogy az előző éveknél alaposabban kell megszervezni a határszemléket és következetesen érvényesíteni a rendelkezéseket. Nem fordulhat elő, hogy az őszi határszemlén derüljön fény parlagon hagyott területekre. * Különösen az egyéni kezelésben lévő szórványterületek okoznak gondot. Szadán, Mogyoródon, Csömörön, Kistar- csán, Veresegyházon, de még Bagón és Hévízgyörkön is akadnak nehezen azonosítható, elhanyagolt részterületek. A 15—20 holdas, nagyüzemi termelésre is alkalmas, egybefüggő táblákon előfordul, hogy a tulajdonosok, vagy kezelők csak néhányan gazdálkodnak elfogadhatóan. Ilyen esetekben a hatóságok intézkedni fognak az egész terület hasznosításáról, s a szorgalmas művelők másutt kapnak alkalmas területet. Józsa Gyuláné, a gödöllői járási-városi földhivatal csoport- vezetője tájékoztatta a megjelenteket, a hivatalos eljárás lebonyolításáról, s felhívta a szakemberek figyelmét a határszemlét követő intézkedések fontosságára. A községi határszemle-bi- zottságok tagjai — a helyi tanácsok munkatársai, a mezőőr, a termelőszövetkezetek szakemberei, s a földhivatal képviselői — bejárják a községek határát, s összeírják valamennyi parlagterület adatait. A mezőgazdasági szövetkezetek és más vállalatok kezelte parlagföldek esetén egyszerűbb az intézkedés, az egyéni tulajdonosok, kezelők esetében nehezebb. A határszemlén fellelt, elhanyagolt földek tulajdonosait írásban figyelmeztetik birtokaik megművelésére. Az első határszemlét május 25-ig bonyolítják le, s művelés alá vétel határideje ettől számított egy hónap lesz. Ha a magánosok a felszólítás ellenére sem tesznek eleget a művelési kötelezettségnek és ezt a bizottságok a második határszemlén megállapítják, minden esetben javaslatot tesznek az állami tulajdonba vételre. A cél azonban nem az állami földek növelése, hiszen ezek a kisparcellák gazdaságosan csak kistermelők által használhatók, hanem az, hogy a mezőgazdasági termelésre alkalmas földterületeket valóban rendeltetésüknek megfelelően hasznosítsuk. Egyéni gazdálkodók esetén a művelési kötelezettség elmulasztása miatti állami tulajdonba vétel természetesen nem jár kártalanítással. » Az idei feszített tervek teljesítése elengedhetetlen, hogy a földhasználók a tulajdonukban, használatukban vagy kezelésükben tartott mezőgazda- sági rendeltetésű földeken a szükséges talaj művelési és növényápolási munkákat időben elvégezzék. Közérdek tehát, hogy csökkenjenek a parlagterületek. Az egyéni használók a termelés növeléséért különféle adókedvezményeket, a beszerzés és értékesítés szervezett és nyereséges formáit vehetik igénybe — ám sem ők, sem az irányító szervek nem engedhetik meg, hogy értékes és jelentős területek maradjanak minden haszon nélkül. A határszemlék tanulságairól, a tapasztalatokról és az intézkedések hatékonyságáról folyamatosan beszámolunk — remélve, hogy kedvező benyomásokról adhatunk majd számot Sok időszerű kérdésről esett szó a péceli kisiparosok legutóbbi összejövetelén. Fábián László, a KIOSZ helyi csoportvezetője különböző, a kisiparosokat érdeklő jogszabályokat ismertetett. A községben kilencvennyolc kisiparos él és dolgozik. Többségük tevékeny részt vállal a település társadalmi életéből is. Fél év alatt több mint hatezer forint értékű társadalmi munkát végeztek; patronálják az általános iskolát, az óvodákat, de arra is jut idejük, I hogy a megyei szociális otthon idős lakóinak kultúrműsorral kedveskedjenek. A megbeszélésen többen szóltak a kisiparosság gondjairól. Néhányan sérelmezték az adózással kapcsolatos intézkedéseket, mások szakmai jellegű kérdéseket tettek fel a KIOSZ megyei képviselőjének, Hazai Jánosnak. Általános panaszként hangzott el, hogy nem megfelelő az utánpótlás, az elmúlt fél évben például a megyében csupán négyszáznyolcvan tanulót foglalkoztattak. Moldván Gyula, a kisiparosok által felszámítható órabérek rendezését sürgette és kérte, az illetékes Csökkent a közlekedési dolgozók munkaideje A közúti, a városi, a légi és a vízi közlekedésben — ahol az ipari jellegű munkakörökben már korábban bevezették a heti 44 órás munkaidőt —, 1975-ben dolgoztak ki programot 74 ezer forgalmi utazó dolgozó munkaidejének csők* kentésére. A szükséges feltételeket megteremtve, a múlt év végéig a HUNGAROCA- MION, a MAHART, a MALÉV, több Volán-, valamint négy megyei és városi közlekedési vállalat összesen 48 ezer forgalmi dolgozójának biztosították az előírt több szabad időt. A tapasztalatok szerint az intézkedést a keresetek változatlan szinten tartásával, illetve a tervezett éves bérfejlesztés mellett hajtották végre. A program szerint — a BKV és a Közlekedési Műszaki Vállalat kivételével — az első félév végéig az. egész szakmában 44 órás munkahét érvényesül, a forgalmi dolgozók munkaideje csökken. Az érvényes kormányhatározat értelmében december 31-ig mindenütt be kell fejezni a munkaidő-csökkentést, így erre a szakma említett két vállalatánál is sor kerül. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöksége is áttekintette a szakmában a munkaidő-csökkentés helyzetét, hátralevő tennivalóit. Az elnökség az érintett vállalatok szakszervezeti szerveit felhívta, hogy segítsék a munkaidő-csökkentés végrehajtását. ÚJ MŰTRÁGYA Meggyógyítja a sárga leveleket A Péti Nintrogénművek szakemberei új műtrágya-különlegességet fejlesztettek ki, amely elsődlegesen a klorózis mértékét csökkenti, s meggyógyítja az elsárgult leveleket. szervek adjanak nagyobb segítséget a mindinkább hiánycikknek számító bányakavics beszerzéséhez. Jó volna, ha a kisiparosok kisgépekét bérelhetnének a szövetkezetekből és más vállalatoktól. Id. Barci Mihály elmondta, bizonyos alkatrészek beszerzése csak hálapénzzel lehetséges. Központi intézkedések volnának szükségesek, hogy a kisiparosok is kaphassanak a Volántól szállító járműveket; Meg kellene találni az eszközöket a kisiparosok becsületét és tekintélyét lejáratok ellen. Bene István festő és mázoló, akárcsak a korábbi években, most is felajánlással kezdte hozzászólását. Társadalmi munkában elvégzi az óvoda meszelését. Az egybegyűlt hetven kisiparos egyhangúlag úgy döntött, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére, csatlakozva a csepeliek felhívásához, ezerórányi társadalmi munkát ajánlanak föl. Ezzel is hozzájárulnak az iskola kerítésének mielőbbi felépítéséhez. K. I. (g.) EZER ÓRA AZ ISKOLÁÉRT A péceli kisiparosok felajánlása Anyakönyvi hírek néni, akit az elmúlt másfél évtizedben senki sem látott sírni. Kérdezem tőle, mikor könnyezett utoljára. — Arra nem is emlékszem, egy somogyi nem fakad ríva, az sokat elbír. — És mikor álmodott utoljára? — Annak is több mint öt éve. Álmomban az urammal beszélgettem. Régen megtörtént, valóságos eset elevenedett meg bennem. Egyszer kütyát hozott a házhoz. Sok bajom volt vele, nekem kellett gondozni az állatot, mivel emberem egész nap dolgozott. Ráuntam, mérges lettem, elajándékoztam. Este keresi ám az uram, mondom neki, biztosan elkóborolt. Egyik nap találkozott azzal az emberrel, aki elvitte a kutyát, és az nagyon köszönte neki. Lett is olyan veszekedés közöttünk, hogy máig sem feledtem. Álmomban megígértem az uramnak, ha meghalok és utánamegyek, viszek neki egy kutyát. Hát ilyen volt az én utolsó álmom. Órákig beszélhetne emlékeiről az idős asszony, aki nem sajnálja a szót. Nagyszerűen beleilleszkedett a közösségbe, ahol törzsgárdatagnak számít. Maga tisztálkodik, gondoskodik ellátásáról és erre nagyon büszke. Reggel az első egy forró presszókávé. Hogy forró legyen, azt elvárja. ★ Ötvenhét éve került el So- mogyból, de az ottani beszéd ízeit máig megőrizte. Századik születésnapjára év eleje óta készül, nagy szeretettel várja a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyárának egyik szocialista brigádját, amely hosszú évek óta patronálja Juliska nénit, és nagy szeretettel van iránta. Az ünnepen sem kíván mást, mint egyébként; tegyen jó leveske és burgonya, mert azt szereti. Csiba József Született: Bajnóczi Gábor László és Sándor Ilona: Brigitta, Hiripi András és Simon Margit: Andrea Katalin, Halász Tibor és Katona Júlianna: Ákos, Barkaszi Bertalan és Homok Erzsébet: Judit, Budai János és Kubinyi Katalin: Katalin, Fésűs Károly Imre és Jenei Erzsébet: Károly, Oláh Lajos és Szabó Mária Magdolna: Róbert, Lengyel Imre és Keresztes Julianna: Krisztián, Maczkó János és Tóth Terézia: Tamás, Vaszilkó Ferenc és Luterán Margit: Gábor, Pusztai Antal és Gólyán Irén: Gábor, Hanyi József és Schvar- cer Hedvig: Katalin Tünde, Szabadi István és Biliinger Magdolna: Adrién Fatime, Magda László és Dosztály Er■ zsébet: László, Kurucz László és Pásztor Ilona: Éva, Szekeres István és Ivicsics Mária: I István, Molnár László Dezső és Pomozi Ilona: Roland, Veress László és Garancsi Erzsébet: Zita Erzsébet. Lestár István és Kocsis Mária Magdolna: István László, Galántai György és Csuzi Ilona: Gábor. Házasságot kötött: Vajda László Lajos és Szabó Ilona, Oláh Károly és Berki Aranka, Vörös Ferenc és Hegedűs Éva Dorottya. Elhunyt: Udvarnoki István (Gödöllő, Kandó Kálmán u. 10.), Nagy Jánosné Tóth Piroska (Gödöllő, kastély), Bálint János (Gödöllő, kastély), Cseh Istvánná Szabó Mária (Gödöllő, kastély). í
