Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-04 / 103. szám

I „ Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1977. MÁJUS 4., SZERDA Négyszázmillió forintos forgalom A vándorserleg a FŰSZERT fióké Vegyiár uraktár a városban Egy esztendeje nyerte el A Vállalat kiváló fiókja kitünte­tő címet a Pest—Komárom— Nógrád megyei Fűszért Vál­lalat ceglédi részlege. Az el­ismerés arra ösztönözte a dol­gozókat, hogy továbbra is min­dent megtegyenek a lakos­ság ellátásáért, a szocialista kereskedelem megerősítéséért. (A három megye területén hét Eiókrészlege van a vállalatnak, tehát versenytársban sem volt hiány.) Cegléden, a Kossuth Fe­renc utcai szűkös irodában most újabb serleg fénylik: munkájuk legfrissebb elisme­rése. Tavalyi eredményeik alap­ján, elnyerték a vállalat által alapított vándorser­leget, amelyet, ha háromszor egy­más után megszereznek, vég­leg az övék lehet. Mint mond­ták, a serleg nagyon megtet­szett nekik, s azon lesznek, hogy fényes oldalába ne kell­jen több nevet bele vésni. A Pest—Komárom—Nógrád 'megyei Fűszért Vállalat ceg­lédi fiókja tavaly 370 millió forint forgalmat ért el: ez 13 százalékkal jobb eredmény az előző évinél. Jó a munkahelyi szellem, tevékenyek a szocia­lista brigádok, számítani le­het a törzsgárdára, s mint mondják, ez a titka annak, hogy mind többre jutnak. Pe­dig nem könnyű a dolguk. Több száz bolt folyamatos áruellátásáról kell gondos­kodniuk, italról, konzervek- ről, édességről, fűszerfélék­ről, figyelembe véve a keres­letet és azt, hogy a nagyke­reskedelem gondjai mind ke­vésbé mutatkozzanak, folya­matos legyen az ellátás és, ha szükséges, a beszerzés min­den lehetőségét megtalálják. Az áruforgalom és a rak­tárosok Petőfi szocialista brigádja a vállalat kiváló brigádja lett. Aranykoszorús szocialista bri­gád a vegyi- és a déligyü- mölcsraktárban dolgozók Dó­zsa brigádja és az adminiszt­rátorok kollektívája, A napokban a ceglédi K^os- suth Étteremben tartottak ter­melési tanácskozást, amelyen részt vett Sticzay Jenő, a vál­lalat igazgatója és Diener Jó­zsef kereskedelmiigazgató-he- lyettes. A vándorserleget Csip- kó Rudolf ceglédi fiókvezető vette át. Kiváló dolgozó lett a raktárosok közül Ecetes Im- réné, Erdélyi Károly és Mes­ter Ferenc, Jakab István ko­csikísérő, Tanai Jánosné kár­tyaszedő, Szabó Ilona admi­nisztrátor és Csipkó Rudolf fiókvezető. Erre az évre 400 millió forintos forgalmat terve­zett a Pest—Komárom— Nógrád megyei Fűszért ceglédi részlege. Továbbra is a zökkenőmentes szállításra törekszenek, hi­szen a kiskereskedelmi válla­lattal karöltve, sokat tehet­nek a lakosság ellátásáért. Egy hónapja, hogy megnyílt 600 négyzetméter alapterületű vegyiáru-raktáruk. Mivel csak kisebb szállítójárművel ren­delkeznek, a nagy tételes szál­lításban a Volán segít. Vizsgáztak a felnőtt diákok SZAKMUNKÁSKÉPZÉS A PENOMAHNÁL A PENOMAH ceglédi gyá­rában a napokban tettek szak­munkásvizsgát a dolgozó fel­nőttek. Az ünnepélyes ese­ményt az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt főtechnoló­gusa, mint a vizsgabizottság elnöke, Baska Ferenc nyitotta meg. Köszöntötte a megjelent vendégeket, az ÉDOSZ Pest megyei Bizottságának titká­rát, Barna Istvánnét, a Ber­csényi Miklós Élelmiszeripa­ri Központi Iskola igazgató- helyettesét, Kovács Sándor- nét, a vizsgabizottság tagját és a szakoktatókat. Külön üd­vözölte a tizenkilenc felnőtt szakmunkásjelöltet. A vizsga gyakorlati rész­szel kezdődött. Három üzem­részben bizonyíthatták a je­löltek, hogy milyen ismerete­ket szereztek a gyakorlati ok­tatásokon. A vágócsarnokban a sertésvágást mutatták be. A csontozó-tanműh'elyben a ser­téshúsfélék csontozását vé­gezték. A húsüzem töltőmű­helyében kolbászt* töltöttek, és pároztak. Ezután az elméleti vizsga következett. A sikeres vizsgát az ered­ményhirdetés követte. A leg­jobban vizsgázók között volt Lakatos Tiborné, Vígh Jenő- né, Barna Imréné, Nagy Já­nos és Varga János. A szak­munkás-bizonyítványok ki­osztása után az új szakmun­kásokat köszöntötte a gyár igazgatója, Kiszely István, és sikerekben gazdag szakmun­káspályát kívánt nekik. Ah­hoz, hogy a jövőben jól érvé­nyesíthessék szakmai tudá­sukat a gyárban, továbbra is minden segítséget megkap­nak. Az új szakmunkások ne­vében Veress Istvánná köszön­te meg a sok támogatást, ame­lyet a gyár vezetőségétől kap­tak. A tizenkilenc új ' húsipari szakmunkás átlagéletkora 35 év, és 13 közöttük a nő, ami nők előretörését jelenti az eddig hagyományosan férfi­szakmában. (dely) Cegléd a hazai lapokban A Lobogó április 21-i szá­mában Benedek Péter ceglédi paraszt festő portréja található. Az április 28-i számban a ceg­lédi Kossuth Múzeumban őr­zött vatyai kultúra emlékeiről és más ceglédi vonatkozások­ról volt szó. A televízió április 21-i Pe­dagógusok fóruma című műso­rában a ceglédberceli iskola tornatermének felépítéséről láttunk szép riportot. Az 5 mil­lió forint értékű építkezést csaknem teljesen társadalmi munkában végezték. Az iskola igazgatója méltán kapott nyil­vános dicséretet a követendő kezdeményezésért. Az Ifjú Kommunista áprilisi száma a KÖZGÉP ceglédi 2. gyára és az Április 4. Közgaz­dasági Szakközépiskola gyü­mölcsöző együttműködéséről írt. Az Elegant, a Május 1. Ru­hagyár üzemi lapja április 7-i számában Kritikusan az első negyedévről címmel . bíráló írást olvashatunk a ceglédi üzem 97,3 százalékos darab- tervteljesítéséről. A Népszabadság április 15-i Számában arról olvashatunk, hogy Cegléden az OTP örökla­kások és szövetkezeti lakások többsége nincs nyilvántartás­ba véve. A cikk címe: Leltár a földekről. A Népszabadság április 16-i számában a dánszentmiklósi Micsurin Tsz eredményeiről, terveiről szólva megemlíti az előzményeket, azt is, hogy a felszabadulás előtt a Ceglédi Takarékpénztár telepített al­mást a községben. A Petőfi Népe április 7-i számában Ceglédről Bajára címmel közöl képes beszámo­lót a Mezőgép ceglédi gyáráról. Megemlíti a cikk, hogy a ceg­lédiek gyártmányai eljutnak Nigériába és Kubába is. A Fényszóró március 30-i számában érdekes elemzést ol­vashatunk arról, hogy milyen szerepet tölt be a mikrokör- nyezet az emberek magatartá­sának alakulásában. Kimuta­tást közölnek egyes települé­sek ipari fejlődésének ütemé­ről. Az 1960. évit 100 százalé­kosnak véve, 0,5 százalékkal Cegléd az utolsó a megyében. Nagykőrös 5,9, Vác 33,2, Szent­endre 38,4, Gödöllő 43,3, Száz halombatta 461,8 százalékkal jár előttünk. v Az Egészségügyi Dolgozó április 1-i számában arról ol­vashatunk, hogy a ceglédi Egészségügyi Szakközépiskolá­ban tavaly 75 fiatal kezdte meg a tanulást, Az Ország-Világ 16. számá ban a Szovjet irodalom által kiírt pályázat nyertesei között ceglédi név is szerepel. A Magyarország 17. számá­ban a memoárirodalom kap csán Várkonyi István ceglédi beszédének egy részletét olvas­hatjuk. M. T. Csodálatos vizivilág Tőzegbánya Zöldhalomban CEGLÉD ÉS CSEMO HA­TÁRÁBAN, Zöldhalomnál, kü­lönleges vízivilág fogadja a látogatót. Itt működik 1952 augusztusa óta a ceglédi tő­zegbánya. A 25 év kisebb tör­ténelem egy üzem életében, melyről szakszerűen és lelke­sen beszél Magyar István te­lepvezető. Az első években ké­zi szúrólapáttal termelték ki a tőzeget, tragacson, talicskán, és lóréval szállították az érté­kes anyagot. Az ötvenes évek eleje a nagyüzemi mezőgazdasági ter­melés első szárnycsapásainak időszaka, így érthető, hogy a zöldhalmi telepre nagy szük­ség volt, Cegléd és Nagykőrös szervestrágya-ellátásához biz­tosította az alapanyagot. Ké­sőbb a talajjavító vállalat; je­lentkezett számottevő megren­delésekkel. A hatvanas évek végén mo­dern kotrógépeket kapott az üzem, azóta sáros kitermelés folyik. Négy-öt méter magas prizmákba rakják fel a gépek a tőzeget, a vágat szélessége 16 méter. Hatihónapi pihentetés után kezdődik a tőzeg feldol­gozása, darálással homogeni­zálják. A csillés (és mozdony- vontatású) szállítás nem köny. nyű, egyes vágatoknál nem bírja a lápföld a terhelést. A tőzegbányászat sem könnyű foglalkozás. Jelenleg az évi termelés 500 vagon, ebből 120 vagon a zsá­kos áru, a többi darált natúr­tőzeg. 1972 óta dúsított tőzeg, sőt speoiális virágföldek is készülnek, a múlt évben 12 va- gonnyi mennyiséget szállítot­tak kistermelőknek, kertészeti vállalatoknak. Ez hasznos munka, mert az üzem dolgo­zóinak télire is ad elfoglaltsá­got. — Mennyi tőzeget rejt a föld? — kérdezem Magyar Ist­vánt. — Mintegy ötezer va­gon lehet a 37 holdnyi terüle­ten, bár ennél minden bizony­nyal több tőzeget tartogat a föld. A tőzeget Ürögdi Ferenc, a közeli tanya gazdája fedezte fel a század elején. Tüzelőnek használták, akárcsak a háború idején. Volt módom megte­kinteni azt a mintagödröt, ahol a tüzelőanyag-szegény időkben a ceglédi gimnázium tanulói tőzeget termeltek ki. Azóta a mintagödör ismét megtelt nö­vényi maradványokkal, a lápi növények buján díszlenek ben­Felkészül a tárház ne, feltöltődött. A zöldhalmi láprét élő növénytársulás. A Gerje patak vize a Zöld­halom alatti völgykatlanban feltorlódik, s mintegy 3 kilo­méter hosszú, változó szélessé­gű lápos terület képződött. Néhol a lápvegetáció mocsári növénytársulásba megy át, en­nek bizonyítéka a béka, hisz lápos vizekben nem fordul elő. Hazánkban többfelé találha­tó tőzeg, ez (főleg a felláp, tő­zegmoha) a jégkorszak egyik emléke. Az eljegesedés azt je­lentette az Alföldön, hogy a 700 méter körüli magasságból a növénytakaróöv lehúzódott a síkságra. Egészen ritka nö­vények élnek a lápokon, több közülük épp ezért védett te­rület. A mocsarak és síklápok nö­vénytársulása találkozik ho­mokdűne háttérrel Cegléd ha­tárában. Virágkáka, nyílfű, vadsóska, mocsári nefelejcs, réti füzény, kálmos, égerek, törpe füzesek tenyésznek a bánya területén. Jellegzetes hely a zsombékos, zsombék közeit kitöltő víz a semlyék világa. A semlyékekben vid- raelecke díszük, fontos gyógy­növény, a lápi póc és réti csík vígan ficánkol vizében. A ví­zimadarak a zsombék füvében készítik el fészküket, itt fész­kelnek a vadkacsák is. Mivel a zöldhalmi rész zárt láprét, nyíltfarkfű és sás gaz­dagon él rajta, ahol agyagos rárakódás van, rögtön meg­jelenik a pitypang, ott nem érdemes tőzeg után kutatni. A LEGJOBB FEKVÉSŰ (Gerje melletti) mélyedésekben folyton keletkezik tőzeg. Az igen gazdag növényi produk­tum levegőtlen körülmények közé kerül, a szénülés ered­ményeképpen tőzeg lesz belő­le. Ha tektonikus (földkéreg rétegződési) mozgások miatt nyomás alá kerülne a tőzeg, akár lignitesedés is megindul­hatna. A homokdomb alján vöröses színű lápföldön túrjánok és örjögök alakulhatnak ki. Lé­nyegében a feketés homok is lápi eredetű. A láp állatvilága szegényes: körtealakú Difflu- gia, kerekesfárgek, alsórendű rákok, hat csigafaj, rovarlár­vák találhatók a lápföldeken, tőzegben. Különösen érdekes a zöld halmi zsombékos, nyomon Már az új gabona fogadására készül a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ceglédi tárháza. A tmk-rcszleg dol­gozói szállítószalagokat, a felszedő- és tisztítógépeket újítják fel. A képen: a Dózsa György szocialista brigád tagjai a szállítószalagot javítják Apáti-Tóth Sándor felvétele követhető a regeneráció: a láp igen gyorsan nó a sennlyékek- ben, a szélszárította zsombéko- Kon pedig gyengén. A semlyé- kek idővel zsombékká válnak és fordítva. Magyar látván elmesélte, hogy száz éve még három ví­zimalom működött a patakon, azóta már a helye sem talál- nató meg. Eltűnt az ősi mester­ség, akárcsak a rákász, pákász es csíkfogó. Közben lolyton változik a táj arculata, újabb prizmáit magasodnak, helyü­kön 2—2,5 méter mély tárnák maradnaK, ahol ismét kezdődik a tőzegképződés, a növényborí- tottság helyreállása után. Te­hát folytatódik ott, ahol a tu­datos emberi beavatkozás meg­akasztotta. Csodálatos világ, melyet óv­ni kell. Számos régészeti, zoo­lógiái lelet került elő a feltá­rás során. Szarvascsontváz, vadkanagyar, bölénycsont, összeakadt szarvasagancsok. Elnyelte a láp a csatázó álla­tokat, s megőrizte a mintegy ötszáz éve történt tragédiát. A tőzeg 1—2,2 méter vastag, ligetesen halad a Gerje völ­gyében, amit 30 centis lápföld fed. Rajta dús vegetáció dísz­ük, a savanyúfüveket lekaszál, ják és szénaként értékesítik. A szakértelem meghozza a gyümölcsét, kitermelik az ér­tékes tőzeget, víztükör csillan körös-körül, lápi erdő van ki­alakulóban, a kedvező ökoló­giai adottságok hirtelen meg­emelték a fajszámot és az ál- laísűrűsóget. A vizekben már él keszeg, küsz, harcsa és csu­ka is. Urögdi Ferenc úttörő miun­káját elfedte az idő és a nö­vényzet, de emlékét őrzi a bá­nya. Természetesen nem gon­dolhatta, hogy a láp világban ásvány is képződik. Mikrosz­kóp! vizsgálataim során, sztruvitkristályokat találtam a lápiszapban, melynek ásvány volta felől nagy viták dúltak a múlt században. Egy angol építőmester alapozás közben találta az első kristályokat, mégpedig a hamburgi lápföld­ben. SPECIALIS NÖVÉNYTÁR­SULÁS Cegléd határában, mely tőzeget ad. A víztükör módosítja a táj arculatát, akár a lápliget, mely lassan erdővé zárul majd, állatvilága pedig folyton gazdagodik. Surányi Dezső Szovjet pionírok és katonafiatalok találkozója Az elmúlt napokban kedves vendégek érkeztek a ceglédi Dózsa György laktanyába. Az egyik honvédségi KlSZ-alap- szervezet kaíonafiataljai bará­ti látogatásra hívták meg a hazánkban tanuló szovjet pio­nírok egy csoportját. Megismerkedtek a vendégek városunk nevezetességeivel, el­időztek a Lenin-parkban, a szovjet hősi emlékműnél, Kos­suth- és Dózsa-szobornál. Tet­széssel szóltak a Kossuth Mú­zeumban látottakról, hallottak­ról, Cegléd történelmi múltjá­ról. Nagy érdeklődéssel és el­ismeréssel nyilatkoztak a Vár­konyi István Általános Iskolá­ban tett látogatásról. Talál­koztak az iskola úttörőivel, tanáraival. Dankowsky Sán- dorné igazgatónő érdekes, tar­talmas tájékoztatója után egy fizikaóra kísérleteit nézték meg. A Dózsa György laktanyá­ban folytatódott az egész na­pos program. Ott a szovjet gyerekek, a Várkonyi iskola úttörői és a katonafiatalok vi­dám, zenés műsort adtak. A kiváló hangulatú találkozó bi­zonyítéka volt a magyar és a szovjet fiatalok baráti együtt­működésének, testvéri kapcso­latának, és hozzájárult a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára való méltó felkészüléshez. Simon Antal Járási vetélkedő Mit tudnak az ifjúsági tSröskeresztesek? Csecsemőgondozás, elsősegélynyújtás volt a feladat Április elején á ceglédi járás valamennyi általános iskolájá­ban vetélkedőn adtak számot az ifjúsági vöröskeresztesek mindarról, amit a tanév kez­dete óta tanultak. Az össze­foglaló járási vetélkedő színhe­lye a Cegléd határában lévő putrisarki erdő volt. Itt közsé­genként ötszemélyes tanuló- csoportok adtak számot arról, amit csecsemőápolásból, első. segélynyújtásból tanultak. Az értékelő bizottságok tagjai szakemberek: orvosok, egész, ségügyi dolgozók, szívesen vál­lalták a feladatot. A gyerekeknek alaposan fel kellett készülniük. Tájékozott­ságukat igazolni, választ kel­lett adniuk olyan kérdésre, hogy például: ki alakította a Vöröskeresztet? Mire hivatot. tak a genfi egyezmények? Mi a Vöröskereszt idei jelszava és valóraváltásáért mit tehet az ifjúság? Mi a mentők telefon, száma? A versenyt értéltelő zsűri döntése szerint csecsemőgondo­zásból első a törteliek csapata lett, második az abonyi Somo­gyi Imre Általános Iskola csa­pata, harmadik a ceglédberce- lieké. Elsősegélynyújtásból a ceglédberceliek bizonyultak a legjobbnak, második az al- bertirsaiak. harmadik a nyárs­apáti iskolások csapata lett. (Takácsné) i I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents