Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-04 / 103. szám

19T7. MÁJUS 4., SZERDA ‘x/ßdap Heti jogi tanácsok • A szülői felügyeletről az örökbefogadásról. és Az utóbbi időben többen ■ fedték, hogy írjunk a szülői felügyeletről és az örökbefoga­dásról. Mivel sok kérdés gyűlt össze, ezúton válaszolunk rá­juk. Mint ismert, a kiskorú gyermek vagy szülői felügye­let, vagy gyámság alatt áll. Mindkettőt a gyermek érdekei­nek megfelelően kell gyakorol­ni. A szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, testi, értelmi és erkölcsi fejlő­désében elősegítsék. Biztosíta­ni kell a gyermek szocialista szellemben való nevelését. Ennek során arra kell töre­kedniük, hogy a gyermek egészséges, művelt, erkölcsös, a szocializmus eszméjéhez hű, hazáját, népét szerető, az or­szág építésében hasznos mun­kával közreműködő emberré váljék. Ha a szülői felügyele­tet együttesen gyakorló szülők a felügyelet körébe tartozó kér­désekben — legyen ez akár gondozással, neveléssel, va­gyonkezeléssel kapcsolatos — nem tudnak megegyezésre jut­ni, a gyámhatóság döntését bármelyik szülő kérheti. Ezt tanácsoljuk D. N.-né olvasónk­nak is, aki férjével kiskorú gyermekük öröksége ügyében a törvényes képviseleti jog te­kintetében kerültek szembe egymással a hatóság előtt. A szülők gyermekük vagyoni ügyében nem tettek egyetértő nyilatkozatot, ezért nincs más mód, mint a gyámhatóság dön­tését kell kérni, A gyámható­ság köteles ilyen esetben is mindkét szülőt meghallgatni. Sőt a gyermek legközelebbi ro­konait és magát a kiskorú gyermeket is. Olvasónk eseté­ben a gyermek vagyonának ke­zelése ügyében merült fel a szülők között vita. A gyámha­tóságnak azt a megoldást kell választania, ami a gyermek ér­dekében előnyösebb. • A szülői felügyelet szüne­telése és megszüntetése. Ha a szülő felügyeleti jogá­val súlyosan visszaél, vagy kö­telességeit a gyermek érdekét súlyosan sértően elhanyagolja (pl. nem gondozza, eltűri csa­vargását, azt, hogy nem tanul, és emiatt értelmi és erkölcsi fejlődésben elmaradt, mint ahogy egyik olvasónk ezt el­mondta), akkor a bíróság jo­gosult megszüntetni a szülői felügyeletet. Ugyanígy nem ér­demli meg az az apa, vagy anya sem a szülői felügyeleti jogot, aki a gyermeke sérelmé­re erőszakos cselekedetet kö­vet el, vagy erkölcstelen ma­gatartásra bíztatta, illetve azt eltűrte. A szülői felügyelet megszüntetése iránt a másik szülő, visszaállítása iránt pe­dig bármelyik szülő indíthat pert. Ezen felül mindkét eset­ben perjogosult a gyermek, a gyámhatóság és az ügyész is. Ha a szülő cselekvőképessé­gében korlátozott, vagy cse­lekvőképtelen, ismeretlen he­lyen tartózkodik, szünetel a szülői felügyeleti jog. Külön­élő szülők esetében szintén szünetel a szülői felügyelet, ha a gyermek a különélő másik szülő gondviselése vagy inté­zeti gyámság alatt áll. Úgy­szintén,' ha a szülő, annak ér­dekében, hogy gyermekét más család nevelje és gondozza, felügyeleti jogáról a gyámha­tóság hozzájárulásával lemond. Természetesen a gyámhatóság előírása szerint, a szülő gyer­mekével akkor is jogosult ta­lálkozni, ha szülői felügyeleti joga megszűnt, vagy szünetel, de ha a gyermek érdeke meg­kívánja, akkor az érintkezés jogát a gyámhatóság korlátoz­hatja, sőt meg is vonhatja. • Az örökbefogadásról. Az örökbefogadást a gyám­hatóság engedélyezi. Az örök- befogadáshoz nem elegendő, ha az egyik házasfél elhatározza, hogy kiskorú személyt fogad örökbe, mert ahhoz szükséges a házastárs hozzájárulása is. Sőt, általában a gyermek szü­leinek a hozzájárulása is. A gyermek szülei úgy is adhat­nak hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó szemé­lyét nem ismerik. Ha ilyen nyilatkozatot tett a gyámható­ságnál, azt nem lehet vissza­vonni. Az eljárás ilyen esetben titkos. A szülő az örökbefoga­dásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott ha­tározatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támad­hatja meg. Mindaddig, amíg nem történik meg a gyermek örökbefogadása, a kiskorú kép­viseletéről, intézeti elhelyezé­séről a gyámhatóság gondos­kodik. A jogszabály felsorol­ja azokat az eseteket is, ami­Tíz nap rendeletéiből Egyes kohó- és gépipari szabványok hatályba lépteté­séről a 240/1977. KGM. számú utasítás rendelkezik. (Kohó- és Gépipari Közlöny 12. száma.) A nehézipari szabványosí­tás egyes kérdéseiről a Nehéz­ipari Értesítő 7. számában ta­lálják meg az érdekeltek az 5/1977. NIM. számú utasítást A gépjárműadó megállapí­tásához szükséges orvosi bi­zonyítványokról az Egészség- ügyi Minisztérium 30. 426/1977. Eü. M. számú közleménye ren­delkezik, amelyet a Pénzügyi Közlöny 12. száma tartalmaz. A lakásépítő szövetkezeti építkezéseknél a pénzügyi fe­dezet igazolással kapcsolatos eljárásról az ÉVM. és a PM. 1/1977. ÉVM—PM. számú elvi állásfoglalása is ugyanitt ta­lálható, valamint a Pénzügyi Közlöny 12. száma tartalmaz­za az ágazati számlakeretek egyes rendelkezéseinek mó­dosításáról kiadott 800/03/1977. PM. XII. sz. számviteli közle­ményt. A bíróságok felügyeletéről és vezetéséről a 105/1977. (I. K. 3.) IM. számú utasítás ren­delkezik. (Igazságügyi Köz­löny 3. sz.). A középfokú képzési célú szakközépiskolák és a gyakor­lati képésben közreműködő vállalatok együttműködéséről is ugyanitt jelent meg a 31977. (IV. 26.) OM—PM. rendelke­zés. A nyomozási segíti A bűnügyi technikus fényképez VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Gazdaságpolitikai kisszótár AGGLOMERÁCIÓ Olyan települések láncola­ta, vagy gyűrűje, amelyek egy­mással gazdaságilag szerve­sen, szorosan összefonódnak. Például egy-egy nagyváros kö­rül képződő agglomeráció többféle módon is szerves egy­séget alkot a nagyvárossal: az ingázó munkások fedezik a vá­rosi ipar munkaerő-szükség­letét; vagy például a háztáji gazdaságok, ház körüli kisker­tek kifejezetten a nagyváros ellátására rendezkednek be, stb. A nagyvárosok agglomerá­ciójához tartoznak az előváro­sok és a peremvárosok, kör-' nyező települések, amelyeket nem mindig egyesítenek köz­igazgatásilag is a központot ál­kor nincs szükség a vérszerin­ti ázülőnek az örökbefogadás­hoz való hozzájárulására. Csak kettőt említünk, éspedig, ha cselekvőképtelen, vagy isme­retlen helyen távol van. Ter­mészetesen akkor sincs szük­ség, ha jogerős bírói ítélet megszüntette a szülői felügye­leti jogot. Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli és olyan jogai vannak, mint az örökbe­fogadó vérszerinti gyermeké­nek. Az örökbefogadás felbon­tását csak akkor lehet engedé­lyezni, ha az a közérdeket nem sérti, ha pedig az örökbefoga­dott még kiskorú, ezen felül csak akkor, ha a felbontás a kiskorú érdekében áll. Az egyik többgyermekes anya kérésének teszünk eleget, amikor közöljük, hogy örök­befogadás iránti eljárást a gyámhatóságnál kell kezdemé­nyezni. A gyámhatóság szerzi be a szükséges iratokat, a kör­nyezettanulmányt arról, hogy az örökbe fogadandó fejlődése, eltartása, és helyes irányú ne­velése az örökbefogadónál biz- tosított-e és a gyermek beil­leszkedése is a családi körbe. Meg kell győződni arról is, hogy az örökbefogadók alkal­masak-e az örökbefogadásra. • A garázdaságról. Maglódról keresett fel ben­nünket egy olvasónk, aki el­vált a férjétől, de egy lakás­ban laknak. Lakásuk közös tu­lajdonú házukban van, és meg­osztva használják. Jobban mondva az aszony csak hasz­nálná, mert a férj iszákos, durva magatartásával szinte lehetetlenné teszi ottlakásat. Legutóbb a volt feleség érté­kesíteni akarta saját házillető­ségét, előzőleg férjét az elővá­sárlási jogára felhívta. A férj elutasította, és a válaszlevél­ben olyasfélét írt, hogy a ház­ba más be nem teheti a lábát. Még a múlt évben a férj tett- leg is bántalmazta volt felesé­gét, amiért eljárás is folyt el­lené. Meg is büntették. Olva­sónk teljesen tanácstalan, mert a lakásban nem tud még­maradni, ha viszont elköltözik albérletbe, az neki külön költ­ség, de tulajdonképpen miért is költözne el a saját házrészé­ből. Sajnos gyakran előfordul, amikor a házasság megromlik, és a felek elváltak, hogy a kö­zös tulajdonú ingatlan haszná­lata vitára ad okot. A vita gyakran tettlegességig fajul. A garázdaság súlyos bűntett, és háromévi szabadságvesz­téssel büntetendő, ha a cselek­ményt visszaeső követi el, vagy pedig a garázda magatar­tás alkalmas volt arra, hogy a köznyugalmat súlyosan megza­varja. Mellékbüntetésként ki­tiltásnak is helye van. Olvasónknak azt tanácsoljuk, volt férje újabb garázda ma­gatartása esetén tegyen ismét feljelentést. Értesüléseink sze­rint, a tanácsnál is ismert a volt a férj magatartása, és úgy gondoljuk, a tanács is megad minden segítséget, hogy olva­sónk békében lakhasson a sa­ját lakásában. Dr M. J. kotó várossal. Az agglomeráció aizonban nem jelent feltétle­nül egyetlen központ körül va­ló településkoncentrálódást. Az NSZK-béli Ruhr-vidék példá­ul a Rajna mentén elhelyez­kedő városok, települések egész sorából tevődik össze, több városi központtal. Az ipa­rilag fejlett országokban szá­mos ehhez hasonló, több köz­ponti agglomerációs alakulat­tal találkozunk. A budapesti agglomerációt a főváros és a körülötte gyűrű- alakban elhelyezkedő 33 Pest megyei település alkotja. Ma már a legtöbb — fejlett ipar­ral rendelkező — magyar nagyváros is magja egy-egy agglomerációnak. Forgács Katalin közgazdász Betöréses lopást követtek el egy ABC áruházban. Nem sok­kal azután megjelenik a bizott­ság a bűncselekmény színhe­lyén.. Kattog a fényképezőgép, villog a vakulámpa. Megörö­kítik; hol hatoltak be az üz­letbe és milyen nyomokat hagytak maguk után a tette­sek. Tehát képen rögzítenek minden tárgyi bizonyítékot, amely a bűncselekmény elkö­vetőinek felderítését, s a nyo­mozás eredményességét előse­gíti. Mint motor az autóban Uzsoki János rendőrszáza­dos, a Pest megyei Rendőrfő- kapitányság bűnügyi techni­kusa egyúttal jó szakértője is, másfél évtizede foglalkozik hi­vatásszerűen a fényképezéssel. — Mintha az autóból ki­vennék a motort, úgy hiányoz­na ’ ’ a fényképezés a bűnügyi technikából, — él ezzel a szo­katlan hasonlattal a rendőr­százados. A helyszíni szemle- bizottsággal megyünk ki, rög­zítjük az ott látottakat, mert a fényképfelvételeknek jóval később talán éppen egy másik ügy kapcsán lehet fontos sze­repük. — A bűnügyi technikus kö- rübelüil 6—8 kilogrammos spe­ciálisan felszerelt táskával megy a helyszínre, ha kell árkon-bokron át. — Azt szoktam mondani, hogy a szaktudáson kívül ná­lunk a fizikai és a pszicholó­giai adottságnak szintén döntő szerepe van. Ha kell, több száz métert gyalogolunk a felsze­reléssel a gépkocsival megkö­zelíthetetlen helyekre, erdő­ben, vasúti pályán, vizenyős területen. Kilátás a toronyból — A sok évtizedes tapaszta­lata során bizonyára már ke­rült váratlan helyzetbe. — Egy nyári szombat dél- előttön'a lakihegyi rádióadó­nál egy torony felállításakor üzemi baleset történt. Mivel a helyszín nagy területet ölelt fel, s normál körülmények kö­zötti rögzítés nem adta volna vissza a baleset képét, ezért felmásztam egy 80 méter ma­gas toronyba s onnan fényké­peztem. Szerencsére tériszonyt nem éreztem, hiszen hosszú időn keresztül versenyszerűen sportoltam. — A pszichikai edzettség sem utolsó az önök hivatásá­ban ... — Valóban. Az életellenes bűncselekmények és közleke­dési balesetek áldozatainak fényképezésekor meg kell őriz­nünk nyugodtságunkat, hogy szakszerű és pontos munkát KERESSE A SÁRGA, A KÉK ÉS A RÓZSASZÍN BETÉTES SZŐLŐ KUPAKOT! 50, 100 és 500 Ft-os ajándék­utalványt nyer. ha ajánlott levélben, a név és a pontos lakcím megjelölésével 1977. december 31-ig beküldi a Borgazdasági Vállalatok Trösztjéhez 1054 Budapest, Széchenyi rkp. 6. Főnyeremény: Zsiguli személygépkocsi __„___ . .gezni. Számomra kü lönösen a gyermektragédiák okoznak mély benyomást. Soha sem tudom elfelejteni azt az egyesztendős kis fiúcskát, akit hisztérikus anyja brutális mó­don megölt. Vagy azokat a gyerekeket, akik a szülői gon­datlanság miatt magukra gyújtják a lakást s így tűz­eset, füstmérgezés áldozatai lesznek. A tévedés kizárt — Ebben a munkában alig­ha szabad tévedni. — A bűncselekmény hely­színét még egyszer nem lehet rekonstruálni. Egy helyiségben kicserélődnek a berendezési tárgyak, noha a fényképnek akár több évtizeddel később is pontosan kell tükröznie az akkori állapotokat. Bár egy- egy útra viszünk magunkkal pótfényképezőgépet, de nem emlékszem arra, mikor jöttem volna zavarba géphibásodás miatt. Az eredeti szakmám gépésztechnikus. Ügy hiszem az ott szerzett ismeretek ma­gabiztossá tesznek a bűnügyi technika gyakorlásában. K. P. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Jogos vagy jogtalan a prémium? AMIKOR A KÖZGYŰLÉS HATÁROZ Egy Pest megyei mezőgaz­dasági termelőszövetkezetnek veszteséges gazdálkodása miatt elrendelték szanálását, majd később beolvadt egy másik tsz-be. A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága határo­zatában a szanálási feltételek között a jogutód tsz-közgyűlé- sét arra utasította, hogy egye­bek közt intézkedjék a vesz­teséges szövetkezet egyik al­kalmazottja által jogtalanul felvett évi prémium visszaté­rítése iránt. Ennek alapján a közgyűlés ilyen határozatot ho. zott, egyben kimondta: döntése ellen a munkaügyi bírósághoz lehet fordulni. Az illető a Pest megyei Bíróságon keresetet nyújtott be, s ebben a közgyű­lési határozat megváltoztatását és a prémiumvisszafizetési kö­telezettségének mentesítését kérte, sőt további prémium­járandóságot igényelt. A Pest megyei Munkaügyi Bíróság a megtámadott köz­gyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. Az ítélet in­doklása szerint a szanált tsz alkalmazottja kellő jogalappal, zárszámadási közgyűlési hatá­rozat alapján részesült a pré­miumban. A további pré­miumkövetelés felől a bíróság nem döntött. Az ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, amelynek a Leg­felsőbb Bíróság helyt adott. A határozat iránymutatóul szolgáló indoklása szerint va­lamely termelőszövetkezeti tag munkaügyi vitájára — a vo­natkozó kormányrendelet ér­telmében — a szövetkezeti szervek hatáskörére és eljárá­sára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A tag jogaival és kötelességeivel kapcsolat­ban támadt vita elbírálása a szövetkezeti döntőbizottság ha­táskörébe tartozik. A bizott­ság azonban a közgyűlés ha­tározatát nem változtathatja meg, ezt csak a bíróság teheti, mégpedig a hozzá benyújtott kereset alapján akkor, ha a közgyűlés fegyelmi vagy Kár­térítési ügyben határozott. Eb­ből következik, hogy a nem fegyelmi, vagy kártérítési ügy­ben hozott közgyűlési hatá­rozat ellen pert indítani nem lehet. Az ilyen tárgyú közgyű­lési határozatot kizárólag az állami felügyeletet gyakorló szerv semmisítheti meg, amenyiben ennek feltételei fennállnak. v A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a tévesen kifizetett mun­kadíj (prémium) vagy kiegé­szítő részesedés visszafizetésé­re kötelező határozat ellen a szövetkezeti döntőbizottsághoz benyújtott kérelemnek halasz­tó hatálya van. A tsz alkal­mazottját megilleti az a jog, hogy a tévesen kifizetett mun­kabér (prémium) visszafizeté­sére kötelező határozat ellen a szövetkezeti döntő bizottság­hoz forduljon. Ennek azon­ban az a feltétele, hogy a sé­relmesnek tartott határozatot a szövetkezet olyan szerve hozza, amelynek döntése el­len a szövetkezeti döntőbizott­sághoz lehet fordulni. Ez a szerv nem a közgyűlés, mert annak határozatát a döntőbi­zottság előtt nem lehet meg­támadni. A visszafizetésre kö­telező határozat meghozatala a tsz vezetőségének hatáskörébe tartozik, ennek határozata el­len pedig a döntőbizottsághoz lehet fordulni. Ennek határo­zata ellen viszont a munka­ügyi bíróságon kereset indít­ható. Ezért a szövetkezeti tag keresetlevelét át kell tenni a tsz vezetőségéhez, mert az igény felől előbb ennek kell határoznia. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pest megyei Munka­ügyi Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a pert meg­szüntette. HA VESZTESÉGES A GAZDASAG Egy mezőgazdasági tsz ipari üzemrésze vezetőjének fizeté­sét úgy állapították meg, hogy­ha a tervet 120 százalék fölött teljesíti, prémiumul alapfizeté­se 50 százalékát kapja. A tsz két évvel ezelőtt mérlegét veszteséggel és alaphiánnyal zárta. Ezért a megyei tanács VB úgy rendelkezett, hogy a felelős vezetők munkadíjuk és prémiumuk egy részét vissza­fizetni kötelesek. Ezek közé tartozott az üzemrész vezető­je is. A közgyűlés így is ha­tározott. Az üzemvezető a visszafizetés alóli mentesíté­séért a munkaügyi bírósághoz fordult. Arra hivatkozott, hogy kiegészitő részesedést nem ka­pott, részlege pedig nem volt veszteséges, tehát a prémiu­mot jogosan vette föl, mert az üzem a prémiumfeladatokat teljesítette. Egyébként is jó munkájáért magasabb beosz­tásba : főágazatvezetönek ne­vezték ki. A munkaügyi bíró­ság a keresetet azzal az in­doklással utasította el. hogy a vezetőség intézkedésével a me­gyei tanács határozatának tett eleget. Különben is a veszteség az egész tsz-re vonatkozik és nem lehet valamely üzemágat kiemelni azzal, hogy az nem volt veszteséges, illetve a rossz gazdálkodásért nem felelős. Az ítélet ellen emelt törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bíró­ság a következőket mondta ki: — A munkaügyi bíróság jo­gi álláspontja téves. Igazság­ügyi könyvszakértő bevonásá­val tisztázni kellett volna, hogy a szóban forgó ipari üzemág veszteséges volt-e vagy sem. Veszteség és alaphiány esetén az eredményességi javadal­mazás vagy prémium visszafi­zetésének kötelezésére jogsza­bály alapján nincs lehetőség. Más kérdés, hogy az üzemve­zető, amennyiben a prémium- feladatokat nem teljesítette, vagy más hasonló okból, kö­telezhető-e a prémium vissza­térítésére. Ezért a Legfelsőbb Bíróság mindezek tisztázására, a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezve, új el­járását rendelt el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents