Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-29 / 125. szám
1977. MÁJUS 29., VASÁRNAP vÁílJflfl 3 Épül a távvezeték Az Albertirsa és Vinnyica között épülő 750 kilovoltos villamosenergiai távvezeték 208 km-es szakaszán. 687 vasszerkezetet állítanak fel. Az Országos Villamos Távvezeték Vállalat 2. számú szerelőségvez-ető- sége az oszlopok állításával egyidőben megkezdte a szigetelőláncok és az áramvezető sodronyok szerelését. Hogy főbb legyen (14.) Nem csak megtermelni.. kell. A helyzet ugyanis megköveteli, hogy mindenki, aki érdekelt a termelésben, a felvásárlásban, a feldolgozásban és az értékesítésben, tegyen meg mindent, hogy ami megtermett, az eljusson rendeltetési helyére. Lehet, sőt, biztos: adódik olyan helyzet, hogy valamelyik termékből több terem, mint amennyire számítottak. A szerződéskötések is jelzik, hogy egyes termékből az előirányzatnál nagyobb mennyiség kerül majd a piacra. Ezért is nagyon fontos, hogy a felvásárló kereskedelem felkészüljön a nagyobb mennyiségű áru fogadására. forgalmazására. Kötelező fegyelem A zöldséget mindenképpen át kell venni a termelőtől és gyorsan dönteni, hogy. ha nem értékesíthető a piacon, akkor a feldolgozóipar, vagy a külkereskedelem hasznosítsa az árut. Kötelező ez a fegyelem, mert. h-a a termelőtől megkövetelhető, hogy termelje meg a zöldséget és a szerződéses partnernek értékesítse, akkor a felvásárló vállalattól is joggal várja el a termelő kötelezettségei teljesítését. De nemcsak a nagyüzemek árutermelését segítheti a felvásárló [ szervezete!? a korrekt üzleti kapcsolatok kialakításával, hanem a kistermelők termelé- ! sét is. Semmiképp nem szabad lemondani az idén sem az apróbb tételekről, tőlük is fel kell vásárolni a felesleget, hiszen a friss zöldségellátásban a szerepük jelentős. Amikor a Minisztertanács döntött a felvásárló kereskedelem korszerűsítéséről, szükségesnek ítélte, hogy a zöldség- és gyümölcsforgalmazásban részt vevő állami és szövetkezeti gazdálkodó szervezetek a felvásárlási, az elosztási és a tartósítási feladataikat az eddiginél sokkal szervezettebb együttműködéssel valósítsák meg. A gyors intézkedést kívánó feladatok összehangolására — szükség esetén — az egyes területeken, egyes termékekből mutatkozó feleslegek átcsoportosítására, az érdekelt országos feladatokat ellátó gazdálkodó szervezetek képviselőiből (Zöldker, Hungarof- ruct, konzervipar, hűtőipar, Ágker, Tszker, a Budapesti Élelmiszerkereskedelmi Egyesülés) koordinációs bizottságot kell létrehozni. A vitás kérdésekben pedig a tárcaközi zöldség-gyümölcs bizottságnak kell döntenie. Cserkuti Ferenc Zöldségexport a Szovjitumha Kétszer tizenöt év Tető a fejünk felett Szerelik az első tízemeletes lakóépületet Százhalombattán. a 26-os Állami Építőiipari Vállalat dolgozói, ahogy a városban egyszerűbben nevezik őket. a dunaújvárosiak. Már az első szó, a szerelik, tanúságot tesz arról az alapvető változásról, mely a lakásépítésben végbement, hiszen a fogalom klasszikus értelmében ezeket a házakat már nem építik, hanem szerelik; panelokból állítják össze. Az építésvezető azt mondja, 1980-ig további nyolc ilyen lakóépületeit kelll tető. alá hozniuk, sok más mellett. A városi tanácsnál azt hangsúlyozzák, végre, ebben az ötéves tervben már nemcsak a lakások, hanem az úgynevezett járulékos beruházások is megépülnek. Százhalombatta lakásállománya 1971 és 1976 között 1227 új otthonnal gyarapodott, a növekedés mértéke országosan litt volt a legnagyobb, 66,8 százalék. Ennek ellenére a száz lakásra jutó lakók száma — a városok közül — itt a legtöbb, másfél- szerese az országos átlagnak. A lakáskérdés tehát nagyon bonyolult, s változatlanul megkülönböztetett társadalmi figyelmet élvez. Fontos társadalompolitikai kérdés A vetőmagboltok az idén kétszer annyi zöld-ségmagot értékesítettek a kistermeioknes, mint tavaly. A nagyüzemek ugyancsak erőteljesen fejlesztik zöldségtermelésüket. Az idén a zöldségfélékkel hasznosított terület 10 százalékos, a zöldségfélék termésének pedig 42 százalékos növelésével számol a terv. Ez feltételezi, hogy a területegységenkénti hozamok növelése a kertészeti ágazatokban is elsőrendű feladat. Mérsékelni a kockázatot A termelés növekedése pedig lehetővé teszi, hogy a lakosság ellátása javuljon, és elegendő nyersanyaghoz jussanak a feldolgozóiparok. A biztató előjeleket számba vé ve azt is jó tudni, hogy aki zöldségnövényeket termel, je lentős kockázatot vállal, men a nagy ráfordítás után még mindig nem biztos, a tér més, A zöldségtermelés kockázatát az értékesítés bizonytalansága is növelheti. Ismert, hogy, bár az utóbbi években a piacon többnyire hiány voltba legfontosabb zöldségfélékbe' mégis akadt szép számmal példa arra. hogy a termelőknek egy-egy zöldségféle értékesítése gondokat okozott. Ezért is döntött a kormány a termelés fejlesztése rnel lett a forgalmazás, a felvásárló és értékesítő kereskedelem korszerűsítéséről is. Az átszervezett szövetkezeti vállalatok feladata, hogy munkájukkal elősegítsék a termelés és. a fogyasztás összhangjának a megteremtését. Az új szer vezet lehetőséget kap a felvásárlási és értékesítési tervek koordinálására, a kereskedelmi munka összehangolására, a különböző állami juttatásoknak az eddiginél hatékonyabb felhasználására, az áru elosztására. Garantált árakkal Most. amikor — fellendülőben a termelés, különösen fontos, hogy a termelői biztonság erősödjön. Ezt szolgálja az az intézkedés, amely a tavalyi 14 termékkel szemben az Idén már 26 árúra terjeszti ki az előre meghatározott, úgynevezett garantált árakat. A garantált árat ugyanis akkor is ki kell fizetni, ha az adott áruból sok terem. Ez azért fontos, mert csak így fedezi az árbevétel a gazdaság termelési költségeit, és így marad meg a termelési kedve is. Nyilvánvaló, hogy a kereskedelemnek idejében fel kell készülnie az új helyzetre, hogy képes legyen a fogyasztás és a termelés igényeit kielégíteni. Természetesen ehhez nemcsak a forgalmazás eszköz- ellátását kell javítani, hanem a szemléletnek is változni Pénteken a Hungarofruct és szovjet partnere, a Szojuzplo- doimport külkereskedelmi egyesülés képviselői Budapesten szerződést írtak alá friss és feldolgozott zöldség-gyümölcs ez évi szállítására. A megállapodás része az 1975 végén kötött magyar—szovjet A belkereskedelmi miniszter ' rendeletet adott ki a múlt évben életbe lépett élelmiszertörvény végrehajtásáról. A jogszabály az élelmiszertörvényből az élelmiszer- kereskedelemre és a vendéglátásra is érvényes rendelkezéseken alapul, kiegészíti az élelmiszer-forgalmazás korábbi szabályait. A rendelet, összhangban a törvénnyel, pontosabb megfogalmazását adja a kereskedelemben és a vendéglátásban előállított és előállítható termékeknek, ételeknek, cukrászati készítményeknek és felhasznált nyersanyagoknak, intézkedik az üzletek és az élelmiszerekkel közvetlenül dolgozók rendszeres egészség- ügyi ellenőrzéséről, élelmezésegészségügyi és műszaki feltételeket szab meg a vállalatod számára, és általában megsziTovéhh bővíthetők a kapcsolatok Népfront-delegáció az NSZK-ban A Hazafias Népfront Országos Tanácsának küldöttsége, amelyet Pethő Tibor aielnok, a Magyar Nemzet főszerkesztője vezetett, az NSZK Szabaddemokrata Pártja vezetőségének meghívására négynapos látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban. A népfront küldöttségét fogadta Hans- Dietrich Genscher külügyminiszter, a Szabaddemokrata Párt elnöke. A magyar delegáció megbeszéléseket folytatott William Bormrrml, a külpolitika és Európa-politika szövetségi bizottságának elnökével, Gerhart Baum belügyminisztériumi államtitkárral, a párt elnökségének tagjával. A tárgyaló felék kölcsönösen megállapították: a két társadalmi testület kapcsolatai eredményesen fejlődtek. A két fél igen hasznosnak minősítette a Hazafias Népfront küldöttségének mostani látogatását, amely további lehetőséget nyújtott a kapcsolatok bővítéséhez, a békés egymás mellett élés elveinek megfelelően. mezőgazdasági egyezménynek, amely 1990-ig irányozza elő magyar kertészeti termékek exportját a Szovjetunióba. A mostani szerződés alapján idén mintegy 145 millió rubel értékben szállítunk a Szovjetunióba friss és tartósított zöldséget, valamint gyümölcsöt. gorítja az élelmiszer-árusítás, -csomagolás és -szállítás feltételeit. A rendelet a külföldről származó élelmiszerek forgalmazását KERMI-vizsgálathoz köti, s intézkedik velük kapcsolatban a vásárlók megfelelő tájékoztatásáról. Ugyancsak szigorú előírások teljesítését követeli meg a diétás vendéglátóipari termékek előállítóitól. Az új jogszabály több pontja egyébként eddig is érvényben volt, ezeket a részrendelkezéseket egyszerűsítve, korszerűsítve, újabb szabályozásokkal kiegészítve egységes keretbe foglalta a most életbp léoett rendelet, amellyel egv időben például tizenhárom előző — közülük néhány még 1949-ből és az ötvenes évek elejéről származó — intézkedést helyeztek hatályon kívül. Az MSZMP Központi Bizottsága 1977. április 13-i ülése áttekintette az 1961 és 1975 közötti, tizenöt éves lakás- építési terv végrehajtását, s határozatot hozott újabb másfél évtizedre szóló lakásépítési program kidolgozására. Amint azt az ülésről kiadott közleményben olvashatjuk, „a még ki nem elégített indokolt igényeket, az önálló lakásra jogosultak növekvő számát, a lakások fenntartásának és korszerűsítésének feladatait számba véve, a Központi Bizottság továbbra is fontos társadalompolitikai kérdésnek tartja a lakáshelyzet folyamatos javítását az állam és a lakosság együttes erőfeszítésével.” Hiba lenne elfeledni: hazánkban a tömeges lakásépítésnek nem voltak meg az ipari, technikai hagyományai. Az új otthonok, egészen a hatvanas évek közepéig, egyedi, azaz kisipari technológiával készültek, s ez is magyarázza — más tényezőkkel egyetemben —, hogy Magyar- ország az ezier lakosra jutó lakásépítést tekintve Európá ban a sereghajtók között helyezkedett el. Ezer lakosra ugyanis 1965-ben 5,4 újonnan épített lakást tudtunk felmutatni, 1975-ben viszont már 9,4-eit! E rendkívül gyors fejlesztési tempóhoz nemcsak a házgyárak hálózatát kellet: kialakítani, hanem azt az ipari hátteret szintén, mely előteremti a korszerű lakások sokféle gépészeti, szerelési tartozékát. S persze, az is elengedhetetlen volt, a beruházók — elsősorban az állami lakásépítés gazdáivá lett tanácsok — megtanulják a lakásépítés szervezésének, előkészítésé nek sokféle teendőjét. Mindezek következménye és ered menye, hogy at lakásépítésben a másfél évtized -alatt fordu lat ment végbe. Több mint egymillió család költözhetett új otthonba, s ezeknek az otthonoknak a túlnyomó résizt használati értékét, azaz kom fortosságát tekintve nem hasonlítható a korábban, s főként nem a felszabadulási előtt épültekhez. Sok, mégis kevés „ Pest megyében másfél évtized alatt 216 500-ról 307 200-ra gyarapodott a lakásállomány Az épített lakások száma természetesen ennél jóval több, de a megszűnések, szanálások miatt a mennyiségi növekedés lassúbb, mint az építés. Ez. a jövőben is így lesz. mert a- megye lakásállománya — mind a községekben, mind a városokban — még mindig jelentős arányban foglal magába rendkívül elöregedett, mindenfajta komfortot nélkülöző lakóházakat. A számszerű gyarapodás mellett — mivel egy lebontott és egy felépített. lakás ilyen szemszögből nézve n-ulla növekedésnek felel meg — élengedhetetlen tehát azt is figyelemmel kísérni, miként változik a lakás- állomány összetétele, használati értéke. Sokat mond erről, hogy a megyében a tizenöt éves lakásépítési terv utolsó esztendejében tető alá hozol* otthonok 97 százaléka mosdó helyiséggel készült. 94 százalékukban vezetékből folyt a víz. s egyre természetesebb tartozék a csatornázási. Mielőtt túl szépnek látnánk a valóságot, simának a további utat, szinte csak közbevetésként írjuk le Vác város tanácselnökének egyetlen, tényközlő mondatát: a városban jelenleg 1700 lakásigénylőt tartanak számon. A városi pártbizottság és a városi tanács együttes állásfoglalása alapján egyszer már kielégítették minden ún. nagy család, azaz háromnál több gyermeket nevelő család lakásigényét. Most újabbak kopogtatnak, sőt, némelyikük erősen dörömböl az illetékesek ajtaján; december végéig e friss jogosultak szintén önálló, s megfelelő otthonhoz jutnak. Vácott tavaly 306 fő jutott száz lakásra — majdnem megegyezik az országos átlaggal, ami 298 —, míg 1971-ben 338 volt ez a szám. A lakásállomány húszszázalékos gyarapodása tehát lényegesen javította a helyzetet, de a sok mégis kevés, mert folytatódiK a városba áramlás, mert egyre több azoknak a családoknak a száma, melyek eddig együtt éltek a szülői háznál, de most saját otthonra tartanak igényt, s így tovább. Az igényjogosultak köre — országosan is, a megyében is — a társadalmi változások következményeként gyorsabban tágult, mint azt eredetileg számították, azaz a lakásra várók tábora nem csökkent a tervezett mértékben. Amihez azután hozzájárult az is, hogy a megyében nem sikerült — országosan sem — felépíteni a negyedük ötéves tervben a cél- csoportos lakásépítésbe .foglalt otthonokat, azaz az ún. állami lakásokat. Tekintélyes tábor Tavaly, a megfelelő előkészítésnek, a növekvő szervezettségnek, s nem kevésbé a magánépíttetőknek nyújtott nagyobb támogatásnak köszönhetően a tervezett 6900 lakás helyett 8494 épült meg a megyében. Meggyőző számsor tanúskodik a megyében folyó lakásépítés növekvő eredményeiről: amíg 1970- ben 6868, 1973-ban 7595 új otthonba költözhettek be a lakók, 1975-ben 9660-ba, s tavaly 8494-be, A mennyiségi több társul a minőségében mással, ugyanis a nagy tömegű lakásépítésnek köszönhetően alig több mint fél évtized alatt a csupán egyszobás otthonok aránya a teljes- lakásállományon belül a felére csökkent, a három- és több szobás lakásoké viszont megkétszereződött! Ma a megyében minden száz lakásból már mindössze tíz olyan akad. ahol egyetlen szoba áll az ott élők rendelkezésére, viszont harmincöt otthon három-vagy több szobás. A tények megmásítása lenne hallgatni arról, a megye lakásépítési eredményeiben döntő részt vállaltak magukra a magánépíttetők, ők alkotják a legtekintélyesebb tábort. Erről mindent elmond az az egyetlen adat. hogy a megyében — 1975-ben — minden száz lakásból húsz készült el állami, szövetkezeti erőforrásból, s nyolcvan magánerőből. persze, jórészt az állam nyújtotta kölcsön segítségével. Ez az arány indokolja, hogy a jelenleginél is több figyelmet, támogatást kapjanak helyben a magánépíttetők. amit az engedélyezési eljárások egyszerűsítésére épp úgy vonatkoztatunk, mint az építőanyag-ellátásra. Igaz ez nemcsak a községek, hanem a városok esetében is, mert ezeken a helyeken — a közhiedelemre rácáfolva — szintén jelentős a magánépítés. Ezért hangsúlyozza a Központi Bizottság említett határozata' „az állam és a lakosság együttes erőfeszítésének” fontosságát, s ebből a helyi szervekre, az érintett vállalatokra feladatok serege hárul. Szilárd alapok Visszakanyarodva a cikk bevezető soraihoz: a Százhalombattán építő dunaújvárosiak nagy gyakorlatot szereztek a panelszerelésben, ahogy _ ők mondják, a lakóházaik felállításában, s joggal feltételezhető, ennek is része volt abban, hogy a célcsoportos lakásépítés eredeti tervét ebben a városban maradéktalanul végrehajtották. Fokozatosan javul a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat lakásépítő munkája is, átmeneti zavarok után a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat — a megye déli részén — szintén tetemes részt vállal a tanácsi hatáskörbe tartozó otthonok tető alá hozásából. Ezek a tények, s nem kevésbé az iparitechnológiai háttér gyarapodása — például a camenteLlá- tás egyenletesebbé válása, a burkolóanyagok nagyobb mennyisége stb. — azt mutatja, hogy a megyei lakásépítési tervek szilárd alapokra támaszkodhatnak. Ezekre az alapokra elengedhetetlenül szükség is van, hiszen még egyetlen középtávú tervidőszakban sem kívántak annyi lakást felépíteni a megyében, mint most, 1976 és 1980 között, összesem 42 800 lakás kialakítása szerepel a megye ötödik ötév.es tervében, s bár eiz a negyedik ötéves terv eredményéhez mérten — 39 700 lakás — nem tűnik nagy emelkedésnek, a körülmények nehezedése, így például a könnyen beépíthető területek csökkenése miatt, kemény próbákat tartogató feladat. S még inkább megnő a jelentősége ennek a 42 800 lakásnak, ha úgy fogjuk fel tető alá segítésüket, hogy máris nekiláttunk az újabb tizenöt esztendős lakásépítési terv végrehajtásának, azaz a végelszámolásnál, 1990-ben, sokat nyom majd a latban, mi történt 1976 és 1980 között. Biztató, hogy, bár középtávú tervidőszak kezdő esztendeje volt 1976, s ilyenkor — a korábbi tapasztalatok alapján — szinte törvényszerű a visszaesés, a megyében a célcsoportos lakásépítés tervét, ha szerényen is, de túlteljesítették, a tervezett 877 új otthonnal szemben 894 került tető alá. Annak bizonyítéka ez, hogy — s lapunk ezt többször leszögezte a lakásépítés tapasztalatait elemezve —, kellő szervezettséggel, az érintett hatóságok és vállalatok egyeztetett munkájával igenis, megvalósítható a lakáskiadások egyenletessége, a hajrák elkerülése, a rossz minőséggel járó kapkodások megszüntetése. Túl a látványon Joggal büszkélkedik Vác a városkapuban magasodó Föld- • vári téri lakóteleppel, Nagykőrös a tormási városrésszel, Cegléd a Károlyi Mihály, Szentendre a Felszabadulás lakóteleppel, Gödöllő a formálódó. új városközponttal, de ne feledjük: az új otthon nemcsak látvány. Lehet, olykor kell is mutogatni, de elsősorban ezeknek az új lakásoknak a környezetét, hátterét szükséges úgy alakítani, hogy valóban otthonosak legyenek, s ez egyre inkább elengedhetetlen a községekben is. Dabason, Szobon és másutt, a tanács előközművasí- tett telkeket parcellázott,, van, ahol az építőanyag-ellátást szervezték át. s tették tökéletesebbé. izmosodik a mun- káslakás-építési akció. azaz sokféle jele látható a nemes igyekezetnek. A mondat, hogy tető a fejünk felett, nagyon egyszerű. Elérni ezt — társadalmi kötelezettség. Mészáros Ottó Az élelmiszertörvény nyomán Szigorú előírások a belkereskedelemben
