Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-27 / 123. szám
1977. MÁJUS 27., PÉNTEK xJtmav Szakszervezeti aktiva a Csepel Autóban HERCZEG KÁROLY TÁJÉKOZTATÓJA Látogatás a gyár szervóüzemében. Képünkön, balról jobbra: üt. Novák Béla, Herczeg Károly, Jámbor Miklós és Tomanó József, »z üzem vezetője. Ifj. Fekete József felvétele zottságának tanácstermében a gyár szakszervezeti aktivistáival találkoztak. A szak- szervezeti bizalmiknak, műhely- és osztálybizottsági titkároknak, valamint a vállalati szakszervezeti tanács tagjainak Herczeg Károly az idei szakszervezeti feladatokról beszélt. A tájékoztatót számos hozzászólás követte. Bakos Gézá- né, a kereskedelmi osztály szakszervezeti bizalmija a bi- zalmik felkészítésének, oktatásának szerepéről beszélt. Bálint Albert szakszervezeti bizalmi, a Lapplander-gyár- egység dolgozója annak fontosságáról szólt, hogy ne csak a bizálmik, hanem a vezetők is értsék az üzemi demokrácia lényegét. Jó példaként említette, hogy náluk a a kollektív szerződés módosítását személyes beszélgetéseken vitatták meg a munkásokkal. Tóth István, a járműgyáregység iiszb-titkára a szelektív ipar- politika és a vállalati tervezés kapcsolatairól beszélt# —u- B. P. ' Tegnap délelőtt Szigethalomra, a, Csepel Autógyárba látogatott Herczeg Károly, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese, Jámbor Miklósnak, a Szak- szervezetek Pest megyei Tanácsa vezető titkárának kíséretében. A vendégeket a gyár vezetői fogadták. Dr. Novák Béla, vezérigazgató tájékoztatta a vendégeket a nagyüzemben az elmúlt tíz év során bekövetkezett változásokról, a vállalati termékszerkezet átalakításáról. Nagy Lajos, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára beszámolt arról, hogyan sikerült végrehajtaniuk a gyári szakszervezeti munkában a SZOT XXIII. kongresszusának határozatait. A megbeszélést követően — még délelőtt — a vendégek és vendéglátóik gyárlátogatásra indultak. Fölkeresték a motorgyáregység új és régi üzemeit. A kora délutáni óráikban a vendégek a vállalat pártbiVúcott és a járásban Szélesre tárt kapuk Az egy üzem — egy iskola mozgalom továbbfejlesztésének lehetőségei A szocialista iskola nemcsak különböző tantárgyi ismereteket nyújt, az is feladata, hogy politikailag, erkölcsileg felvértezett, a világ, a társadalom jelenségei közt eligazodni tudó, közéleti igényű fiatalokat neveljen. Ennek a feladatának csak akkor tud eleget tenni, ha szélesre tárja kapuit, ha állandó kapcsolatot tart a társadalommal, annak intézményeivel, az üzemekkel, munkáskollektívákkal. Ugyanakkor az is közismert, hogy az oktatás-nevelés társadalmi ügy, számos feladatát egyedül az iskola nem tudja megoldani. Az elmúlt években napvilágot látott oktatáspolitikai párt- határozat és más állásfoglalások is éppen ezért az iskolai élet nyitottságaf, az oktatónevelő munka társadalmi kapcsolatainak erősítését hangsúlyozzák. A megvalósítás egyik alapvető formája: az utóbbi években egyre jobban kibontakozó egy üzem — egy iskola mozgalom. A Pest megyei pártbizottság felhívására az illetékes párt- és állami szervek, az oktatónevelő munkát irányító tanácsok már 1971-ben hozzáláttak az akció szervezéséhez. A kezdeti időszakban az iskolákat segítők elsősorban az oktató-nevelő munka szorító gondjain enyhítettek: tantermeket építettek, szemléltető eszközöket készítettek, egyszóval az oktatáshoz jobb tárgyi feltételeket igyekeztek teremteni. Azóta az iskolák, üzemek kapcsolata színesedett, gazdagodott, együttműködésük az iskolai élet szinte minden területére kiterjed. Szerződés alapján A Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei Bizottsága tegnap kibővített ülésen összegezte az Egy üzem — egy iskoNépl ellenőrök a lakótelep-építkezéseken * Ha hiányzik az összhang... A lakótelepi építkezések előkészítésének, lebonyolításának és tervszerű használatba vételének népi ellenőrzési vizsgálatát a megyei pártbizottság kezdeményezte. A közvetlen cél az volt, hogy feltérképezzék azokat a tényezőket, amelyek nehezítik a lakásberuházások megvalósítását. A vizsgálati jelentésről tegnap tárgyalt a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Megállapította: aj jelentés tényekre alapozott, megfelelően részletes, ugyanakkor országosan is jelentkező gondokra éppen úgy felhívja a figyelmet, mint amelyek a helyi tanácsok hatáskörében megoldhatók. És a tapasztalatokat megfelelő szintű mérlegelés után hasznosítani kell. A népi ellenőrök három lakótelepi beruházást vizsgáltak. Szembetűnő, hogy Budaörsön, Gödöllőn és Dunakeszin nagyjából azonos tényezők hátráltatják a munkát, bár az egyes problémák eltérő mértékben jelentkeznek. A jelentés pozitívuma, hogy különbséget tesz az objektív nehézségek és a hibás szervezési intézkedések között. Mindhárom településen kimutatható, hogy nem sikerül megvalósítani az épületegyüttesek komplex megalkotását. Pedig ÉVM-rendelkezés szabályozza, hogy a lakások számával arányosan bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, üzlethálózatot és orvosi rendelőt kell építeni. Még mindig problémákat okoz, hogy a szociális és kommunális normákat nem tartják be. Ez kétségtelenül hátrányos a települések további fejlődése szempontjából is. Mégsem lehet ezeknek az intézményeknek az építését, vagy éppen hiányát mechanikusan az előírásokhoz viszonyítani. Erre hívta fel a figyelmet a NEB ülésén Molnár István, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. Mert az új lakótelepek semmiképpen sem szakíthatók el az egész településtől. Jó példa erre Budaörs, ahol a tanács íiz előírtnál nagyobb, 16 tantermes iskolát létesít az új lakótelepen, mert az iskolai helyek számát már évekkel ezelőtt messze meghaladták az igények. Igaz viszont, hogy a költségkeret tartása érdekében csak csökkentett kereskedelmi hálózatot tudnak építeni. De végülis vállalni kell a kevesebb bolt okozta kényelmetlenségeket az iskolagondok megoldása érdekében. Ugyanakkor előfordul — Dunakeszin —, hogy a kereskedelmi és szolgáltatóintézmények építése indokolatlanul marad el a lakótelep megvalósításától. Tehát kimutatható: néha a munka jobb összehangolásával meg lehetne szüntetni, az aránytalanságokat. A vizsgált lakótelepeknél kivétel nélkül kimutatható nehézséget, sőt, jogos kritikára is okot adó hibákat jelent a közművesítés elhanyagolása. Kiemelt feladatnak kell tekinteni a szennyvíztisztító- és csapadékelvezető-berendezésekhez a kivitelezői kapacitás- és pénzügyi fedezet megteremtését. Idézet a vizsgálati jelentésből: „... ha 1978- ban nem készül el — Budaörsön — a szennyvíztisztító, akkor a már befejezett lakások sem üzemeltethetők a csatornarendszer befogadóképességének elégtelensége miatt. Jóllehet, a többi feltétel jelenleg biztosítottnak látszik.” Gödöllőn már be is következett a jelentésben szereplő áldatlan állapot: másfél éve műszakilag átvettek két épületet, 56 lakással; elvileg ezek beköltözhetőek lennének, de nem gondoskodtak a közművesítésről és a lakások azóta is üresen állnak. Az ok: nem hangolták ösz- sze kellően a beruházás költségfedezetét és a kivitelezés különböző ágazatait. Ezek pedig aligha nevezhetők objektív akadályoknak. Érthető, hogy a jelentés soron kívüli megoldást sürget a csatornázás, a vízellátás és a fűtés problémáinak megoldására. A célcsoportos — lakótelepi — beruházásokhoz a telkek közművesítése a helyi tanácsok feladatkörébe tartozik. S bár kétségtelenül jelentkezhetnek speciális adottságokból különböző nehézségek, ezek megoldatlanságára mégis nehéz elfogadható indokot találni. A sok fontos és részletkérdésekre is kitérő jelentés valóban hasznos támpontként szolgálhat mind a beruházások megvalósításának gyorsításához, mind a későbbi lakótelepi építkezések zökkenő- mentes lebonyolításához. A jelentés összefoglaló része megállapítja: „... az indulásnál általában a tervező, beruházó és kivitelező előfeltétel biztosított... az előkészítésnél több esetben hiányzik a körültekintő, alapos műszaki felmérés, s ezért már az engedélyezésnél hiányos megoldások, vagy részmegoldások kerülnek elfogadásra... A határidő eltolódásának oka a kellő összehangoltság hiánya és az akadályok nem elég gyors elhárítása”. A jelentés megalapozottságán nem változtat az a tény — de a teljesebb összképhez ez is hozzátartozik —, hogy a lakótelepi építkezések ütemessége az utóbbi években számottevően javult. Ezt bizonyítja, hogy megyénkben sikerült megvalósítani a IV. ötéves terv és az 1976-os esztendő lakásépítési célkitűzé seit. Kriszt György la mozgalom váci és váci járási tapasztalatait. A Madách Imre munkás- és ifjúsági művelődési központban megtartott ülésbe meghívták a város és a járás üzemeinek képviselőit, ott voltaik az illetékes pártbizottságok, a városi tanács, a járási hivatal munkatársai, a községi és városi szakszervezeti bizottságok titkárai és Lábai László megyei úttörőelnök is. Az írásos beszámolókhoz Vásárhelyi József, a városi, Jancskár Sándorné, a járási szakszervezeti bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A város valamennyi iskolája 1972-ben szocialista szerződést kötött az üzemekkel. A szerződéseket minden tanév kezdetén megújítják és a vállalások teljesítését értékelik. Az együttműködésben egyre nagyobb szerep jut az üzemi KISZ-szervezeteknek, a szocialista brigádoknak és az iskolai osztályközösségeknek. A szocialista brigádok védnökséget vállalnak a veszélyeztetett és hátrányos helyzetben levő tanulók felett. Az óvodák segítésének sajátos formája alakult ki az elmúlt években: nem üzemek, hanem szocialista brigádok patronálnak egy- egy óvodát. Például a FORTE gyár a Gábor József általános iskolát segíti, az Eötvös utcai, a Kertész utcai, a Mártírok úti óvodával pedig egy-egy szocialista brigád tart kapcsolatot. Az iskolák is sokféle módon viszonozzák a segítséget: üzemi ünnepségeken, névadókon, nyugdíjastalálkozókoin tanulók, úttörőörsök, -rajok adnak műsort, a tanárok pszichológiai, nevelési, politikai előadásokat tartanak, brigádvetélkedők anyagát állítják össze, a nyelvszakosok tolmácsolást. fordítást vállalnak. Közvetlenebb kapcsolatok A járás iskolái és óvodái is kötöttek szerződést üzemekkel, termelőszövetkezetekkel. Gondot okoz viszont, hogy kevés az önálló üzem, a kisebb községekben csak ipari telephelyek vannak. Természetesen ezek nem tudnak annyit és olyan sokrétű támogatást nyújtani, mint a nagy vállalatok. 1971-ben a gyárak, szövetkezetek félmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek az oktatási intézményekben, 1976-ban ez mór másfél millió forintra emelkedett. Vannak intézmények, ahol a nyári karbantartást a patronáló vállalat végzi el. Például a dunakeszi 3. számú általános iskolában a MÁV Járműjavító Üzem, Püspökhatvanban a Galgavölgye Tsz, a fóti 2. számú óvodában az Exportcsomagoló Vállalat. Kibontakozóban van az egy raj — egy szocialista brigád mozgalom, amely az együttműködés árnyaltabb, személyes kapcsolatokat erősítő. barátságokat teremtő formája. Tartalmas tennivalók A hozzászólók elsősorban a mozgalom szélesítésének, elmélyítésének lehetőségeivel foglalkoztak. Az üzemek képviselői az iskolák pályaválasztási, pályairányítási tevékenységének fokozására, a fizikai munka megbecsülésére, a gyár- látogatások adta lehetőségekre hívták fel a figyelmet, hiszen a jobb pályaválasztási propaganda az üzemek munkaerőgondjait is enyhíti. Javasolták a hetedikes, nyolcadikos osztályfőnököknek, szervezze nek külön üzemlátogatásokat, hogy ezáltal felkészültebben tudjanak támogatást adni a fiataloknak a pályaválasztásban. Az üzemi szakkörök számának növelése is ezt a célt szolgálja. Rámutattak arra is, hogy az egy üzem — egy iskola mozgalmat jobban ki kell terjeszteni a középiskolákra, mert ezekben az iskolatípusokban nem elég gyümölcsöző az együttműködés, sok még a tennivaló. Az is a tervek közt szerepel, hogy az iskolák, óvodák kapcsolatot teremtenek a bejáró dolgozók vállalataival. méghozzá úgy, hogy azokat a munkáskollektívákat, szocialista i brigádokat kérik fel az együttműködésre, amelyekben a községekből bejáró dolgozók tevékenykednek. A városban pedig még az idén aktívaülésen beszélik meg az oktatási intézmények és az üzemek képviselőivel a további tennivalókat. A vita után az egy üzem — egy iskola mozgalom városi és járási tapasztalatairól szóló beszámolókat a Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei Bizottsága jóváhagyólag elfogadta. K. Gy. M. OKISZ-mérleg Egy esztendő gazdasági és mozgalmi munkáját értékelte, valamint az 1977. év eddig eltelt szakaszának eredményeit, továbbá az állandó bizottságok idei tennivalóit tárgyalta csütörtöki ülésén az Ipari Szövet, kezetek Országos Tanácsa. Rév Lajos, az OKISZ elnöke arról tájékoztatta az ülés részvevőit, hogy 1976-ban — jobbára az azonos tevékenysé- gűek egyesítése útján — 72-vel csökkent az ipari szövetkezetek száma. Ez a koncentráció, magasabb műszaki színvonalat, a korszerűbb, hatékonyabb termelést eredményezett. Az idei évkezdetről elmondotta az OKISZ elnöke, hogy az első negyedévben 7,5 százalékkal termeltek többet az ipari szövetkezetekben, mint a megelőző év első negyedében. A bemutatók híven tükrözték Pest megye iparának fejlődését (Folytatás az 1. oldalról) A Pest megyei kiállítók sikerét azon is mérhetjük, hogy mekkora volt a forgalom a tárgyalókban. Az ikladi Ipar• Műszergyár bemutatóját többek között olasz szakemberek keresték föl, a villamos motorokról folytattak megbeszéléseket. Az NDK kereskedelmi kamarájának képviselői kooperációs lehetőségeket kerestek az IMI-nél, az angol kereskedő partnerek szintén a motorok iránt érdeklődtek, az osztrákok pedig igen nagy figyelmet szenteltek a kis betonkeverőgépnek és a körfűrésznek. Az Ipari Szerelvény és Gépgyár bemutatóján még mindig sláger volt a gömbcsap. Már néhány éve gyártják, de egy sereg belföldi felhasználó fedezte föl ezen a vásáron is. Nagy tetszést arattak a hazai szakemberek körében a pil- langószelepek és a haj.tómű- ves szerelvények. A szerelvényértékesítő vállalattal szerződést írtak alá a jövő évi kapacitás lekötésére, de külföldiek is gyakran megfordultak a gyár vásári tárgyalójában, nem eredménytelenül. Az ISG a vásár idején NDK-beli partnerrel kötött egyezményt, amely szerint 1978-ban I millió rubel értékű zománcozott szelepet, biztosítószelepet, gömbcsapot és egyéb terméket állítanak éló a KGST szakosítás keretében. Ugyancsak KGST szakosításban gyártanak 1,5 millió rubel értékben gumiékzáras tolózárakat, acél ammóniákszele- peket, szennyfogó szűrőket és gömbcsapokat egy másik megállapodás szerint, amit a csehszlovákokkal írtak alá, szintén a kiállításon. Gyakran gyülekeztek - a szakemberek névjegyei a többi Pest megyei kállító tárgyalójában is, ami azt jelenti hogy újabb lehetőségek nyílnak termelési együttműködésekre, gyümölcsözőbb kereskedelmi kapcsolatokra. A beruházási javak vásárán jól szerepeltek a vállalatok, a bemutatók híven tükrözték Pest megye iparának fejlődését, a termékszerkezet korszerűsödését, azt a számottevő jelentőséget, amivel Pest megye illeszkedik a népgazdaság egészébe. B. I. Brigádnévadó a DHV-ban Somogyi József lánya Százhalombattán Somogyi Bronyiszlava, a brigád tiszteletbeli tagja beírja nevet a brigádnaplóba. Nagy Iván felvétele A barátság jegyében született várost, Százhalombattát látogatta meg tegnap Somogyi Józsefnek, az Omszkban mártírhalált halt forradalmárnak lánya Somogyi Bronyiszlava. Útjára elkísérte Sziklai Sándorné, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom harcosának özvegye. A városi pártbizottság első titkára Balázs Gézáné és a városi pártbizottság titkára Horváth György régi ismerősként üdvözölte a kedves vendéget, aki 1975-ben járt itt először. A pártbizottságon folytatott rövid beszélgetés során Balázs Gézáné arról szólt, hogy az elmúlt két év alatt mennyit fejlődött a város. Somogyi Bronyiszlava pedig az omszki barátok és ismerősök üzenetét adta át. Ezután a vendégek kívánságára — megtekintették a 2. számú általános iskolát. Itt képet kaptak a levelező szakkör munkájáról, amelynek tagjai sok segítséget nyújtottak a második világháborúban elesett szovjet hősök sírjainak felkutatásában. Délben a Dunamenti Hőerőművet látogatták meg, ahol í vállalat vezetői fogadták í vendégeket. Tóth István igazgató ismertette a DHV felépítését, feladatait, tájékoztatói adott a dolgozók élet- és munkakörülményeiről. A vendégek megnézték hazánk legnagyobb, legkorszerűbt erőművét, délután pedig ünnepélyes brigádgyűlésre hívtál meg őket. A vállalafr kiváló ifjúsági szocialista brigádjánál vezetője Őszi László köszöntötte Somogyi Bronyiszlavát. A brigádtagokkal ismertette Somogyi József nehéz életútját szerepét a szovjethataloméri vívott harcban. Beszéde végér javaslatot tett arra, hogy aí internacionalista forradalmán válasszák brigádjuk névadójának. s egyúttal megígérte: a közösség munkájával és tetteivel méltó lesz emlékéhez. A gyűlés részvevői elfogadták i javaslatot. Somogyi Branyisz- lavát pedig a brigád tiszteletbeli tagjává választották. H. Sz. i