Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-04 / 103. szám

Befejeződtek a magyar—norvég kormányfői tárgyalások Lázár György sajtókonferenciát tartott Oslóban , A magyar kormányfő hiva­talos norvégiai programja ked­den délelőtt a parlament elnö­kénél, Guttorm Hansennél tett rövid látogatással kezdődött Ezután került sor a miniszter- elnöki hivatalban a hivatalos kormányfői tárgyalásokra. (Képünkön Odvar Nordli, a Norvég Királyság miniszterel­nöke [jobbról] köszönti a tár­gyalások, megkezdése előtt Lá­zár Györgyöt.) A több órás szívélyes, tár­gyilagos légkörben lezajlott tárgyalásokon a kormányfők tájékoztatták egymást orszá­gaik belső helyzetéről és kifej­tették álláspontjukat a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. A tárgyalásik délben feje­ződtek be, a két kormányfő és a delegációk tagjai közötti ] megbeszélések azonban dél­után is folytatódtak. A két miniszterelnök meg­állapodott, hogy a tárgyalások­ról közös közleményt adnak ki. Asztalok M esterségem sajátja, hogy legtöbbször ösz- szekapcsolhatom válta­kozó beszélgető partnereim szavait, úgy, hogy ők nem tudnak róla, mert hiszen nem hallhatták, ki mit mon- dott_ előttük vagy utánuk. Ebből azután érdekes logi­kai lánc épülhet fel, mint legutóbb is, amikor egy órá­nyi különbséggel ugyanar­ról hallottam, csak éppen különböző előjellel. A váci városi pártbizottság első tit­kára azon töprengett han­gosan, vajon miért nem si­kerül lényeges haladást el­érni a városban folyó épít­kezések — s ebben a város­ban rengeteget építenek — kivitelezési minőségénél. A Váci Kötöttárugyárban meg azt magyarázták, mi­ként függ össze a technikai fejlesztés a termékek minő­ségének javításával, s ez utóbbi miért .elengedhetet- len feltétele a tőkés export, de általában mindenfajta értékesítés bővítésének. Kötöttárut és építőipari objektumot előállítani nem ugyanaz? Látszatra nem, valójában azonban megha­tározóak a közös jegyek mindkét tevékenységi terü­leten. Az építkezéseknél maradva: a kivitelezőknek a városban a legutóbbi idő­ben volt néhány látványos dobása, olyan építmények átadása, ahol seregnyi em­ber kellett a javítgatáshoz. A városi tanácselnök mond­ta is, most már megmaka­csolták magukat, az átvétel­re csak akkor kerül sor, ha... S itt e sorok írója bi­zonytalanodott el, mert szinte képtelen vállalkozás­nak véli a ha után követke. ző mondatrészt, ami így hangzott: ha az'előírtnak mindenben megfelelő lesz a kivitelezők munkájának minősége. Vagy mégsem képtelen, reménytelen vál­lalkozás? Hiszen tény,1’ ad­tak úgy át lakóházat, ipari létesítményt a városban, hogy tenyérnyi papír elég volt a hibajegyzékhez. Ez a kivétel, mely a szabályt erősíti, vagy ez a lehetősé­gek bizonyítása, azaz a — mérce? Szívesen hajlanék utóbbi igenlésére, ám reali­tásérzékem arra int, amiről szó van, az csak kivétel. B ekukkantva a kötött­árugyár műhelytit­kaiba: zártrendszerű festést alakítanak ki, a kül­földről vásárolt úgynevezett rövidflottás módszerrel nö. vélik a kelmék színtartóssá­gát. Másik területről kira­gadott mozzanat: a konfek­cionálás minőségének javí­tásához vezető út ott kezdő­dik, hogy korszerűsítik a szabászatot, teret nyitva az automatizálásnak. Ilyen és hasonló részmegoldások il­leszkednek azután össze rendszerré, s e rendszer mozgásának, működésének célja az értékesebb, jobb minőségű, tehát kelendőbb termék. Ami viszont döntő: az említett rendszer működ­tetése személyek felelőssé­géhez kötődik, s nem kevés­bé kapcsolódik anyagi érde­keltségükhöz. Szó sincs arról, hogy azt bizonygatnám, a kötöttáru- gyárban valami vadonatúj dologra leltek. Köztudott ismereteket, tapasztalatokat próbálnak meg alkalmazni, akkor is, ha az anyagi érde­keltség növelésére — sok esztendő bérpolitikai zegzu- gai miatt — szerények ma még a lehetőségeik. Megint a pénznél kötnénk ki, ott, hogyha több a forint, akkor a termék, a szolgáltatás minősége is jobb? Ez se nem igaz, se nem való. Mert ren­geteg forintért is odalöknek pocsék munkát, s a megren­delőnek örülnie kell, hogy egyáltalán, ha így is, de megcsinálták. Távolabb ku­tat magyarázat után a te­kintet, a rálel például arra az összegezésre, amelyet az Építésügyi Minőségellenőr­ző Intézet készftettr-Kiderül ebből, hogy az építőanyagok jelentős hányada már eleve hibásan kerül az építkezé­sekre, s azért, mert az anya­gok előállítói nem a megfe- lelő alapanyaggal dolgoztak, nem tartották be a techno­lógiai előírásokat stb., stb., egészen odáig, hogy ezeknél a vállalatoknál — bátran hozzáteszem: nemcsak ezek­nél a vállalatoknál — csu­pán formálisan működik a minőségvédelmi és ellenőr­zői szervezet. 1^] ém csodálkozom ezek után, hogy mi minden lötyög, potyog, válik el és fel egy-egy kész épü­leten, mert hiszen az előbb leírtakhoz tisztességgel hoz- zátoldanak azok is tíz meg száz hibát, akik a helyszí­nen dolgoznak. A városi pártbizottság első titkára, töprengése eredményeként arra a következtetésre ju­tott, hogy a jobb minőség alapfeltétele o rend, a szer­vezettség, a fegyelem. A Vá­ci Kötöttárugyárban arra a következtetésre jutottak, hogy a jobb minőség alap- feltétele a rend, a szerve­zettség, a fegyelem. Kétféle irányból azonos gondolati summázatot ér­tünk el, s ha tudjuk, hogy Vácott csupán a vállalatok hárommilliárd forintot köl­tenek az ötödik ötéves terv­ben beruházásra, akkor már azt is sejtjük, miért fontos ennyire a minőség. A rossz, a gyatra munka ugyanannyi — ha nem több! — anyagot, energiát, élőmunkát emészt fel, mint a jó munka. Igenám. de aki az egyik asztalnál áll, s pocsék- ságot bocsát ki a keze alól, semmivel sem kisebb jogú, jövedelmű vállalata, tagja a gazdaságnak, a társadalom­nak, mint az, aki a másik asztalnál áll, azt és úgy té­ve, amit, ahogyan követel­nek tőle. Az asztalok ilyen érthetetlen egyenrangúsí- tása okozza, hogy a közös nagy asztalnál érdemes és érdemtelen ugyanabból a tálból meri az ételt, ugyan­úgy jóllakik, s folytatja a dolgát — ugyanúgy, mint addig. Mészáros Ottó Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter kedden meg­beszélést folytatott Hallvard Bakke norvég kereskedelmi és hajózási miniszterrel a két or­szág közötti gazdasági kapcso­latok kibővítéséről. Ezzel ösz- szefüggésben több konkrét ja­vaslat került szóba, ezeket mindkét részről tanulmányoz­zák és visszatérnek rájuk. Lázár György délben rövid látogatást tett V. Olav király­nál. Ezután a magyar és norvég kormány elnöke, vala­mint a két tárgyaló delegáció tagjai részt vettek V. Olav ebédjén, az oslói királyi palo­tában. Lázár György délután meg­koszorúzta az Akershus-erőd- ben levő norvég hősi emlék­művet, amely a német fasisz­ta megszállók elleni harcban elesett norvég hazafiaknak ál­lít emléket. Ezután került sor a Minisz­tertanács elnökének sajtókon­ferenciájára, melyet a 2. olda­lon részletesen ismertetünk. Ocfvar Nordli miniszterelnök este díszvacsorát adott Lázár György tiszteletére az oslói Akershusban. A vacsorán a két kormányeinök pohárköszöntőt mondott. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxi. évfolyam, 103. szAm Ára 80 fillér 1977. MÁJUS 4., SZERDA Három Pest megyei vállalatnál Munkaverseny a gazdasági célok szolgálatában Az ország összes vállalatánál és gazdálkodó egységénél las­san befejeződik az elmúlt év munkaversenyeinek értékelése. A legtöbb helyen már kialakult a kép, hogy ezek a versenyek milyen eredményeket hoztak, a dolgozók vállalásaikkal együtt és egyenként mennyiben segítették a gazdálkodó egységeket kitűzött, céljaik eléréséhez, esetleg túlszárnyalásához. Három eltérő profilú és nagyságú Pest megyei vállalatnál érdeklődtünk arról, hogy az ott dolgozó . kollekívák milyen célokat tűztek ki maguk elé, s hogyan teljesítették önként vál­lalt kötelezettségeiket. LENFONÓ ÉS SZÖVŐIPA­RI V ALLAL ATNÄL, mely kétmilliárd forint termelési értéket állít elő, az elsődleges cél a hatékonyság növelése volt. A munkaversenyben a dolgozók 65 százaléka mintegy 3500 ember vett részt, s ezek közül több mint kétezren szo­cialista brigádok tagjai. A munkaversenyre vonat­kozó irányelvek részletesen üzemekre lebontva tartalmaz­ták a főbb célokat és felada­tokat. A termelési terv teljesí­tésén túlmenően a hatékony­ság növelése érdekében vál­lalták; az anyag- és energiata­karékosságot, az állásidők csökkentését, a minőség javí­tását és kivétel nélkül min­den felajánlásban szerepel a munkafegyelem erősítése is. A konkrét számok híven tükrözik a gazdasági vonat­kozású eredményeket. A vál­lalat több mint 10 százalékkal emelte készáru-értékesítését, az eredmény pedig 20 száza­lékkal nőtt. A tőkésexport 1,2 millió dollárral volt több, mint az előző évben, s ez is a mi­nőség javulására utal. Az anyagtakarékosság jegyében a biztonsági tartalék — ami a Ma nyílik az Akadémia közgyűlése Áttekintik a reform eredményeit, a kutatóhelyek tervteljesítését A Magyar Tudományos Aka­démia hagyományosan éven­ként tartja közgyűlését. Az idei közgyűlés jellege azonban bizonyos fokig eltér a meg­szokottól. Az elnökség hatá­rozata értelmében ugyanis ezentúl csak a hároméven­ként esedékes tisztújító köz­gyűléseken tekintik át a szer­teágazó intézményrendszer munkájának teljességét. Az évenként megtartott közgyűlé­sek így fokozottabban munka- jellegűvé válhatnak, vagyis az egyes témákra koncentrálhat­nak, rövidebb ideig tartanak, kisebb protokollal, gyakorla­tias vitákkal. Vezető tudományos testüle­tünk most két nagy témát kí­ván áttekinteni. A közgyűlés — immár kellő távlatból — meg fogja vizsgálni az 1970- ben bevezetett akadémiai re­form eredményeit, a hazai tudo­mányosságra gyakorolt hatá­sát. Ugyanakkor áttekintik a kutatóhelyek tervteljesítését, a további tennivalókat. A fel­adat nejn csekély. 38 akadé­miai kutatóintézetről és 90 akadémiai kutatóhelyi prog­ramról van szó. Természete­sen a szempontok adottak: a népgazdaság fejtésének, a fejlett szocialista társadalom­nak az igényei. A konkrétu­mok - nyelvére lefordítva: az eredményesség, a hatékonyság kérdései, a kutatás és a; gya­korlat állandóan napirenden levő kapcsolatának helyzete, terveink és a realitások vi- szonya. Vannak nem lebecsülendő eredményeink. Csak egyetlen példát: az utóbbi öt évben az akadémia martonvásári me­zőgazdasági kutatóintézetében kinemesített új magyar gabo­nafajták immár a vetésterület egyötödén hoznak termést. Ez nemcsak a kutatási eredmé­nyeink útját dicséri, nemcsak a sokat emlegetett „falak” bomlását, hanem az indokolt tudományos és népgazdasági kockázatvállalás meglétét is, ami a „biztos” középszerűség messzebbre mutató alterna­tívája. A munkajelleg, az operativi. tás jellemzi az ülések prog­ramját is. Energiagondjaink aktuális megoldása a témája a Matematikai és Fizikai Tudo­mányok Osztálya és a Műsza­ki Tudományok Osztálya együttes ülésének, ahol meg­tárgyalják az atomenergia ha­zai hasznosításának tudomá­nyos-műszaki kérdéseit. A kér­dés összetettségét bizonyítja, hogy az energiaihelyzet, a muik- leáris energia perspektívái, a szakemberképzés és a sugár- és környezetvédelem problé­mái egyaránt szóbakerülnek az üléseken. szövőiparban az. elkerülhetet­len kishibás termékeket jelzi — két százalékkal csökkent. Az anyag- és energiamegtaka­rítás különben 16 millió fo­rinttal növelte a vállalat ered­ményét. Ebből alapanyag­megtakarítást terveztek 5,9 millió forintot, a teljesítés 8,6 millió forint volt. Az egyetlen célkitűzés, ami alatta maradt a vártnak, a ter­melékenység emelése volt. — Ennek oka — mondotta dr. Forst Károly, a tervosz­tály vezetője —, a kedvezőtlen időjárás miatti gyenge termés és a rosszabb minőségű alap­anyag igényelte figyelmesebb, aprólékosabb, tehát lassúbb munka. Az idei munkaversenybe már a vezérigazgatói főosztá­lyokon dolgozók is bekapcso­lódtak munkájuknak megfe­lelő felajánlásokkal, mint új termékek létrehozása, tőkés­exportárak növelése, elfekvő­készletek feltárása és csökken­tése, stb. A versenyből kizá­ró feltétel, ha az adott idő­szakban valamelyik brigád a tervét nein teljesíti. A FA-, ERDÉSZETI ÉS VE­GYESIPARI VÁLLALAT sze­mélyzeti vezetője, Budai Lász­ló nem kis büszkeséggel szá­molt be a 380 embert foglal­koztató szentendrei gyár szo­cialista brigádjainak ered­ményeiről. A 15 szocialista brigád közül 14 kapott vala­milyen megkülönböztető foko­zatot és két aranykoszorús bri­gád dolgozik a gyárban. A felajánlások gazdasági ré­sze tavaly elsősorban nem a termelés mennyiségének nö­velésére, hanem a minőség ja­vítására irányultak. A ver­senyben részt vevők továbbá vállalták a szállítási határidők pontos betartását, a munkafe­gyelem erősítését és az anyag­takarékosság segítségével a ha­tékonyság fokozását. Az a bri­gád például a magasabb fo­kozat elérésétől nyomban el­esett, ahol az év során akár csak egy nap igazolatlan hi­ányzás fordult elő. A nagy múltú gyárban négy­tagú társadalmi versenybizott­ság, a gazdasági és társadal­mi szervek képviselői értéke­lik még az év elején egyen­ként a brigádok felajánlását, s ha egyik-másik felajánlást nem tartják megfelelőnek, be­Ültetik a karfiolt szélnek a brigádvezetővel, se­gítik javaslataikkal, hogyan le­hetne lényegibbé, a gazdasági célokat hatékonyabban elő­mozdítókká tenni a kis kollek­tíva munkáját. A vállalat a munkaversenyek révén 5 mil­lió forinttal teljesítette túl elő­irányzott eredménytervét. A MECHANIKAI MÜVEK­NÉL, mely a termékszerkezet­váltás izgalmas napjait éli, a szocialista és munkabrigádók sok segítséget nyújtottak az át­állásihoz. Egy év alatt csalt a törökbálinti törzsgyárban hússzal emelkedett a szocialis­ta brigádok száma. — A tavalyi munikaverseny- ben összesen 145 brigád vett részt, mintegy 1900 taggal, te­hát a vállalat dolgozóinak több mint a fele érdekelt volt a versenyben — tájékoztatott Mohápsi Dezső munkaver- senyfelelős. Az elsődleges cél. a Mecha­nikai Műveknél is a hatékony­ság emelése volt, az anyagta­karékosság és/ az újítások se­gítségével. A szocialista bri­gádok tagjai összesen 61-újí­tást nyújtottak be. A legna­gyobb ötletgazdagságot a szer­számüzem Május 1. brigád­ja tanúsította, akik 13 újítás­ra tettek javaslatot, s ezek kö­zül hatot már elfogadtak és bevezettek. Az újítások ered­ményeként különben a vál­lalatnál hétmillió forintot ta­karítottak meg. Az anyag- és energiatakarékosság pedig a vállalat eredményét 11,5 mil­lió forinttal növelte. II. Sz. Magyar katonai küldöttség utazik a Szovjetunióba Gzinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezeté­sével május első felében kato­nai küldöttség utazik a Szov­jetunióba hivatalos baráti lá­togatásra D. F. Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, honvédelmi minisz­ter meghívására. Javában ültetik a karfiolt az asszonyok a gödi Dunamenti Termelőszövetkezetben. A kétszáz hektáros kertészetben az idén 17 hektáron termelnek korai káposztafélét. Nagy Iván felvétele V. L. Verhovec, a Bjelorusz Kommunista Párt breszti ke­rületi bizottságának titkára vezeti a Szovjet Eékebizott- ság küldöttségét, amely az Or­szágos Béketanács meghívásá­ra a béke és barátsági hónap alkalmából tegnap érkezett Budapestre. Jah Kneppelhout, a Holland Királyság budapesti nagyköve­te hazája nemzeti ünnepe al­kalmából tegnap fogadást adott rezidenciáján. A fogadá­son részt vett dr. Sághy Vil­mos belkereskedelmi minisz­ter, dr. Szalai Béla külkeres­kedelmi államtitkár, dr. Házi Vencel külügyminiszter-he­lyettes, valamint a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a buda­pesti diplomáciai képviseletek sok más vezetője és tagja is. Walter Halbritter, az NDK minisztertanácsa mellett mű­ködő Árhivatal vezetője teg­nap delegáció élén Budapestre érkezett, dr. Csikós-Nagy Béla államtitkárnak, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöké­nek meghívására. Dr. Fekete Károly elnökhe­lyettes vezetésével tegnap Moszkvába utazott a Legfel­sőbb Bíróság küldöttsége a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Állami Döntő- bizottság munkájának tanul­mányozására.

Next

/
Thumbnails
Contents