Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-26 / 122. szám

Reggeli ajándék Viros korongok A ceglédi Földváry iskola úttörő közlekedési szakasza munkában lesz holnap, pénte­ken kora reggel: a közleke­désbiztonsági hetek keretében segítkezik, fényvisszaverő pi­ros korongokkal látja el a városközpontbeli, piaci meg­őrzőben levő kerékpárok hátsó sárhányóját. Kéiri a járműtulajdonosokat, hogy saját biztonságuk érde­kében, őrizzék meg a hasznos ajándékot, amely jó szolgá­latot tesz a sötétedés utáni közlekedésben. JELENTKEZES A SZAKMUNKÁSOK SZAKKÖZÉPISKOLÁJÁBA A ceglédi 203. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben működő szakmunkások szak- középiskolájának hároméves levelező tagozata az 1977/78-as tanévre felvételt hirdet. A je­lentkezés feltétele: általános iskolai végzettség, szakmun­kásbizonyítvány, illetve gép- és gyorsírói végbizonyítvány vagy egészségügyi szakiskolai végbizonyítvány. Június 30-ig lehet jelentkezni, a szakmun­kásképző intézet irodájában Cegléden, a Hold utca 21. szám alatt. A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hin A CEGLÉDI JAPAS ES Cegléd VÁROS RÉSZÉRE XXL ÉVFOLYAM, 122. SZÁM 1977. MÁJUS 26., CSÜTÖRTÖK Felnőttek as iskolapadban Több tudás, nagyobb műveltség Hetvenen kapnak végbizonyítványt Mi szükség van arra, hogy a tanulástól már elszokott fel­nőttek újra iskolapadba ülje­nek, idősebb korukban meg­szerezzék az általános iskolai bizonyítványt? Elhatározásukban egy új, jövőbe mutató társadalmi igény jelentkezik. Ennek meg­értése mind társadalmunk, mind az egyén fejlődése szem­pontjából alapvető jelentősé­gű. Fontosságát nemcsak a statisztikai adat adja: felszá­moltuk az analfabetizmust, mind kisebb a népességnek az a hányada, amely nem végez­te el a nyolc általánost. Cegléd a hazai lapokban A Valóság 5. számában Gór Nagy Sándor ceglédi szü­letésű miniszterhelyettes irt tanulmányt, A mezőgazdaság kemizáilása. mint szolgáltatás címmel.-*• A Petőfi Népe április 24-i szalmában a Ceglédi Vízkutató es Fúró Vállalat által felfe­dezett nagybaracskaá gyógy- vízlelőhelyr öl ír. ■w A Magyar Hírlap május 13-1 számában az 1971-es cegllédberceli, általános szak­orvosi szűrésről olvashatunk tárgyilagos értékelést. ír A Kirakat áprilisi számá­ban az egykori Népbolt Válla­lat ma is üzemelő, Kossuth tari 22. számú boltja 20 ev­vel ezelőtti munkájáról jelent meg visszaemlékezés. ★ A Sörgyári Dolgozó májusi számában arról olvashatunk, hogy a ceglédi körzet ellátá­sában a termelőszövetkezetek gépkocsijai is segítséget nyúj­tanak. A Mérleg áprilisi számában hírül adja, hogy a ceglédi te­rületi igazgatóság az árbevé­tel és az ótelíorgalom terén | első helyen áill a Pest megyei Vendóglátóipari Vállalatnál. •k A Népszava és a Szolnok megyei Néplap arról írt, hogy Cegléden határidő előtt meg­indult a gázszolgáltatás, a műszáki ellenőrzést követően. ★ Az Esti Hírlap május ll-i számában aról kaptunk hírt, hogy az ötödik ötéves tervben Cegléden új malom, tejüzem és 200 vagonos hűtőház épül. ★ A Fejér megyei Hírlap má­jus 8-i számában a Cegléden harcolt, a Dicsőség Érdem­rend mindhárom fokozatát el­nyert Romenszkij Anton Pet- rovics frontharcos visszaemlé­kezéseit olvashatjuk. ★ A Dunántúli Napló május 3-í számában Baranyi Ferenc visszaemlékezéseit olvashat­juk ceglédi napjaira. M. T. AZ AFIT III. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT a megnyitás előtt álló, új Ceglédi Karbantartó Üzemébe két műszakos munkaidőbeosztással FELVÉTELKE KERES munkaerőket, az alábbi munkakörökbe: • általános adminisztrátor • pénztáros • számlázó • adminisztrátor (bérelszámolási és munkaügyi gyakorlattal rendelkező) • gépjárműszerelő • fényező • karosszérialakatos • kárpitos • szervizmunkás alsó mosó (férfi munkaerők) felső mosó (férfi, női munkaerők) • segédmunkás • takarítónő • raktári kiadó (gyakorlattal rendelkező) • őr-portás (nyugdíjas is) • autómentő gépjármű vezetésére hivatásos gépjárművezetőt („F/1”) • technikumi végzettséqű, gépjárműszerelői szakmával rendelkezőket, munkafelvevő, illetve minőségellenőri munkakörbe. Jelentkezés személyesen: CEGLÉDI KARBANTARTÓ ÁLLOMÁS (a Jászberényi úti felüljáró mellett), minden héten kedden és csütörtökön, 14-től 18 óráig. Levélben, illetve személyesen: AFIT III. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT, 1441 Budapest XIV., Pf. 71. Miskolci út 157. Munkaügyi osztály. A Széchenyi által megfo­galmazott program — Kimű­velt emberfők sokasága teszi az ország erejét! — napjaink­ban új távlatokat adó jelen­tést nyerve, közfelfogásunk alakulásának egyik fő irány­mutatójává vált. A kultúra fejlesztése, a tudás terjeszté­se — elősegítve a emberek teljesebb gondolkodását, gaz­dagabb érzelemvilágát — fel­tétele az emberibb élet eléré­sének. Az általános művelt­séget gyarapító tudásszerzés gazdasági, politikai jelentősé­gét jelzi, hogy a legfontosabb termelőerőt, az emben fej­leszti. Csak a kiegészítő is­meretekkel rendelkező, szé­lesebb általános műveltségre támaszkodó szaktudás képes követni — mint ahogy létre­hozni is — az állandóan újuló, korszerűsödő technikai, tech­nológiai változásokat. Természetesen a felnőtt­oktatás a rendes .iskolai tanítástól eltérő vonások­kal rendelkezik, mind a tananyagot, mind a tanítási módszereket illetően. Erről beszélgettünk néhány, a ceglédi felnőttoktatásban részt vevő pedagógussal. Szabó Sándorné, a Táncsics Mihály általános iskola igaz­gatója elmondotta, hogy je­lenleg Cegléden az övékén kí­vül már csak néhány iskolá­ban van a felnőttek számára általános iskolai tanítás. Mi­kor két és fél évtizeddel ez­előtt kezdett kibontakozni a felnőttoktatás hazánkban, Cegléden az elsők között te­remtették meg a lehetőséget a tanulásra idősebbek számára. Akkor még valamennyi isko­lában működött ez az oktatási forma. Jelenleg a résztvevők száma annyira lecsökkent, mi­vel a rászorulók többsége már megszerezte az alapfokú vég­zettséget, hogy néhány erre kijelölt iskola is el tudja lát­ni a feladatot. A Táncsics is­kolában Szűcs Béla, Mészár Katalin, Bíró Erzsébet és Bár­dos Endréné pedagógusok vesznek részt jelenleg e mun­kában. Bárdos Endréné osztályfő­nök vázolta fel a jelenlegi ta­nítási rendszert. Külön levelező és esti ta­gozat van. A levelező tago­zatot igénybe vevők számára heti egy alkalommal 5 órás konzultatív jellegű — tehát nem kötelező — foglalkozást tartanak. Tanulásuk ered­ményességét három beszá­molón és az év végi vizsgán kell bizonyítaniuk a felnőtt diákoknak. Az esti tagozatra járók alaposabban és könnyeb­ben tudják elsajátítani a tananyagot. Számukra kötelező a megje­lenés, heti két napon, az órá­kon A tanuló és tanítói közötti személyes kapcsolat szorosabb. A pedagógus magyarázata le­hetővé teszi a gyorsabb meg­értést. A több kérdezési és visszakérdezési lehetőség tu­dásukat biztosabbá teszi. Je­lenleg már csak felső tagozatú osztályok vannak. Három éve megvan a lehetőség, hogy az arra vállalkozók a 7—8. osz­tályt egy év alatt, azaz 32 ta­nítási hét alatt elvégezzék. A felnőttoktatás tananyaga, érthető módon, rövidebb, ösz- szevontabb. Ez a tanítási for­ma a pedagógusoktól megkí­vánja, hogy a lényeget kiemel­jék és megértessék. Többet kell beszélniük, magyaráz­niuk, a szemléltető eszközök jelentősége is nagyobb. Az év­közi számonkérésre ugyan ke­vesebb idő jut, de általában szorgalmasak a hallgatók. Ha az elhatározás megszületett bennük, el is végzik az isko­lát. csekély a lemorzsolódás. Munkahelyük, vállalatuk támogatja őket, lehetővé teszik, hogy a tanítási órá­kon mindig megjelenhes­senek. A vizsgák előtt hat nap ta­nulmányi szabadságot kapnak. Van olyan munkahely, amely a jó eredményt elérőket juta­lomban részesíti. — Két új vonást tapasztal­hatunk — mondta befejezé­sül Bárdos Endréné. — Növe­kedett a hallgatók között a szocialista brigádtagok száma. Mind többen használják fel a gyermekgondozási szabadságot arra, hogy befejezzék különbö­ző okok miatt félbeszakadt ál­talános iskolai tanulmányai­kat. Talán nem véletlen, hogy közülük kerülnek ki a leg­szorgalmasabb tanulók. — Meddig lesz még szükséi a dolgozók általános iskolájá nak fenntartására? — ezt : kérdést Oláh Istvánnak, a vá rosi felnőttoktatás igazgatójá nak tettük fel. — Addig, amíg vannak je­lentkezők. Az, hogy napjaink­ban már lényegesen keveseb­ben vesznek részt rajta, nem e tanítási forma sorvadását je­lenti, hanem eredményét jelzi. Ebben a tanévben 14 cso­portban 172 tanulója volt a dolgozók általános is­kolájának, és mintegy hetvenen kapják meg a végbizonyítványt, ha a közelgő vizsgájuk sikerül. Az idén városunkban a Táncsics Mihály, a kecskéscsárdai, a Körösi úti, a cifrakerti, a Szűcs-telepi iskolában, to­vábbá a KÖZGÉP-nél, a kon­zervgyárban, a Magyar—Szov­jet Barátság Tsz-ben, a Május 1. Ruhagyárban folyik alap­fokú oktatás dolgozók számá­ra. A tanulók többsége már családos, dolgozik. Munka utáni szabad idejükből áldoz­nak a tanulásra. Megbecsülést érdemel akaraterejük, de kö­szönet illeti tanítóik türel­mes, segítő munkáját is. Az igazgató a felnőttoktatá jövőjét a munka melletti szak munkás oklevél megszerzésé ben látja. Városunkban má folyik ilyen jellegű képzés. B. J. MA DÉLUTÁN Kézilabda-mérkőzés A Vasutas sporttelepen ma, csütörtökön, délután hat óra­kor kezdődik a Ceglédi VSE— Nagykőrösi DSK megyebaj­noki kézilabda női mérkőzöl Az őszről előrehozott talál­kozón, ha meg tudja ismétel­ni Nagykőrösön mutatott já­tékát, a CYSE-nek esélye van a pontszerzésre. Előtte, 17 órától, az ifjúsá­giak találkoznak. ABONYI KRÓNIKA Propagandamunka az Új Világ Tsz-ben Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1976 októberében ha­tározatot hozott a pártpropa­ganda soron levő feladatairól, továbbfejlesztéséiül. A hatá­rozatban foglaltakat a párt­szervek ez ev elején megtár­gyalták, és akkor úgy dön­töttek, hogy a májusi, júniusi taggyűlésen ismét napirendre tűzik, egyben megvizsgálják, mit tettek eddig a pártpropa­ganda fejlesztése érdekében? Egyúttal feladattervet dolgoz­nak ki a következő évekre. I Az abonyi Üj Világ Terme­lőszövetkezet pártszervezete a napokban tartotta meg az e kérdésekkel foglalkozó taggyű­lését, amelyen részt vett Fe­kete Antal, a járási pártbi­zottság titkára. R akitovszky László párttitkár elmondta hogy az alapszervezetben a propagandamunka eddig sem volt rossz, és minden feltétel megvan arra, hogy a jövőben még jobb legyen. A termelőszövetkezet kom­munistái rendszeres olvasói a párt kiadványainak, folyóira­taik közé tartozik a Pártélet, a Béke és Szocializmus, a Vi­lágesemények dióhéjban, a Társadalmi Szemle és az Uni­verzum. Népszerűek a Szov­jetunió életével foglalkozó la­pok is. a Szovjetunió és a Szputnyik. A párttagok ki­lencven százaléka alkalman­kénti vásárló, illetve előfizető. Sokan megveszik a Kossuth Kiadó kiadványait is, egy év alatt 5—6 ezer forint értékű politikai könyv talál gazdára. Ä nemrég készült felmérés szerint, a tsz-ben dolgozó csa­ládok mindegvike előfizet va­lamilyen napilavra, és min­denhol van rádió vagy tele­vízió. Az információrendszer jó. A havonta megtartott in­formációs értekezleteken a jövőben több ideológiai témát vitatnak majd meg. Fontosnak tartják, hogy min­dent mindig alaposan tisztáz­zanak a dolgozókkal. A gazdaságban tervszerű a dolgozók általános és politikai képzése. Igényeik megnöve­kedtek, ezért elhatározták, hogy a politikai oktatáson túl, szervezett szakmai tovább­képzést is indítanak. Akiket a továbbképzésre kijelöltek — párttagok és pártonkívüliek —, egyöntetűen vállalták a feladatokat. Emelkedett azok­nak a tagoknak és dolgozók­nak a száma, akik befejezték általános iskolai tanulmányai­kat, évről évre többen vál­lalkoznak tanulásra. Növeke­dett a közéleti tevékenység, egyre több kommunista és pártonkívüli tölt be válasz­tott és társadalmi tisztséget. Céljuk, hogy az eddiginél még többen vegyenek részt a köz­életben. A párttagok meg­tartják a szervezeti szabály­zat előírásait, példát mutat­nak a pár+oukívülieknek. A taggyűléseken a gazda­ságpolitikai, a párt belső éle­tével Kapcsolatos témákon kívül, gyakran tárgyaltak az ideológiai munkáról, az elmé­let és a gyakorlat egységéről, a tudatformálásról is. A jö- vőoen gyaKorioD téma lesz a szocialista életmód, az esemé­nyeket összefüggéseikben vizs­gálják. Foglalkoznak a szo­cialista hazajisággal, a prole­tár internacionalizmussal, a magyar munkásosztály forra­dalmi és a nagyközség törté- I nelmi múltjával. Napirendre tűzik a gazdasági, döntések ideológiai megalapozottságá­nak, a társadalmi és az egyé­ni érdek összhangjának vizs­gálatát. Gyakrabban értékelik a kétoldalú információ hely- zetét, a pártmegbízatások teljesítését, a pártcsoportok működését, a pártonkívüliek ideológiai helyzetét. Megvizs­gálják a pártoktatás színvo­nalát és az oktatók felkészült­ségét. A Központi Bizottság hatá­rozata kimondja, hogy a párt­szervezetek felelősséggel, ön­állóan irányítsák és szervez­zék a hatáskörükbe tartozó propagandát. E munkának srak formája ismert, de a leg­általánosabb az oktatás. A megnövekedett ' követelmény­nek azonban csak úgy tudnak eleget tenni, ha az eddiginél színvonalasabban látják el fel­adatukat. Az aktív párttagok kivé­tel nélkül részt vesznek az oktatásban, melybe több pártonkívülit is be­vonnak. Szakszervezeti oktatást, vö­röskeresztes tanfolyamot szer­veznek, politikai vitaköröket működtetnek, és fokozottab­ban ellenőrzik a KlSZ-okta- tást. A jövőben több lesz a politikai tanfolyam. Azokat a választott és társadalmi tes­tületekben dolgozó vezetőkét, akik még nem végezték el a marxista középiskolát, folya­matosan beiskolázzák. Azokat, akikre a káderutánpótlás szempontjából számítanak, a marxizmus—leninizmus esti egyetem elvégzésére jelölik ki; Fontosnak tartják, hogy jól képzett propagandisták te­vékenykedjenek. A közép- és felsőfokú politikai képzett­séggel rendelkezőket tovább­képzésben részesítik. A párt­napokat még színvonalasabbá teszik. A pártvezetőség ezentúl minden évben értékelni fogja a propagandamun­kát. A taggyűlés résztvevői kö­zül többen elmondták vélemé­nyüket, sok hasznos javaslat hangzott el. Fekete Antal a pártoktatás anyagának jó ki­választásáról és a propagan­disták megfelelő felkészítésé­ről beszélt. Ahhoz, hogv az ötödik ötéves terv teljesüljön, fontos a jó pártproDaganda és jól kénzett párttagságra van szükség. Gy. F. Bihari-emlékverseny A Pest megyei MÉSZÖV, az abonyi ÁFÉSZ, és a Bihari Já­nos zeneiskola rendezésében, Heves, Vác, Gödöllő, Kiskun- lacháza és a ceglédi ÁFÉSZ népi zenekarainak részvételé­vel, a napokban Bihari-em­lékversenyt rendeztek az abo­nyi művelődési házban. A verseny zsűrijében helyet fog­lalt Halkovits János, a Ma­gyar Rádió népzenei osztályá­nak vezetője, Kozák Gábor Gyuráki Ferenc felvétele József, a népművészet meste­re, vezető prímás, Gulyás László Liszt-díjas zeneszerző, Boross Lajos, a népművészet mestere, vezető prímás és Szabó Sándor, a helybeli ze­neiskola igazgatója. A legjobb helyezést elért zenekarok is­mert népdalénekesek közre­működésével adtak gálamű­sort. Felvételünkön a ceglédi ÁFÉSZ népi zenekara. i t i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents