Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-24 / 120. szám

yXCRÄTÖT Két hangverseny a botanikus kertben Az Országos Filharmónia rendezésében az idén két al­kalommal lesz szabadtéri hangverseny színhelye a vác- rátóti botanikus kert, mely­nek árnyas fasorai alatt egy évtized óta minden nyáron találkozót adnak a rangos hazai együttesek. Július kilencedikén a Győri Filharmonikus Zenekar ját­szik az arborétum területén, Jancsovics Antal karnagy vezetésével. Este hét órakor felhangzik Schubert VIII. (Be­fejezetlen) szimfóniája, majd Beethoven C-dúr miséje. Közreműködik Pászthy Júlia, Barlay Zsuzsa, Keönch Boldi­zsár, Polgár László, valamint Veszprém város vegyeskara. Zámbó István karigazgató irányításával. Augusztus 13-án a Magyar Állami Hangversenyzenekart látja vendégül Vácrátót. Ve­zényel Németh Gyula, közre­működik Anait Cizikjan szov­jet hegedűművész. Mozart- művek szerepelnek a műsor­ban: a D-dúr divertimento, az A-dúr hegedűverseny és az Esz-dúr szimfónia. A rendezőség a hangverse­nyek után különjáratú autó­buszokat indít Vácra. A koncertekkel egy időben népművészeti kiállítást ren­deznek a helyi általános isko­lában. P. Ingyenes jogi tanácsadás Dunakeszin Május 25-én, holnap délután 3 és 4 óra között ingyenes jogi tanácsadás lesz Dunakeszin; a városi tanács épületében: a Váci Járási Ügyvédi Munka- közösség dunakeszi kirendelt­ségének tagja, dr. Magyar György fogadja a tanácsot ké­rőket. Zebegényből - Szobra A szobi Börzsöny Múzeum egy ideje rendszeres úticélja a zebegényi üdülőknek. A Ganz Műszer Művek és a SZOT köz- alkalmazottak üdülőjének kul- túrosai minden üdülőcsoport­tal ellátogatnak Szobra. A mú­zeum megtekintése után, a Határ Vendéglőben ebédelnek. E kirándulás az üdülők ve­zetőinek is segítség, mert ki­adhatják munkatársaiknak a heti pihenőnapot. XXI. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM 1977. MÁJUS 21., KEDD Hat héttel a nyitás után Már törzsvevői is vannak a mintaboltnak Vadászöltözék, gyapjas kelmék, különleges kívánságok Május huszonhatodikán: úszóverseny Felkészültek a szezonra az egyesület sportolói Közeledik a nyár, a vízi­sportok évadja. Dr. Tóth An­dorral, a váci Vízmű SE tisz­teletbeli elnökével beszélget­tünk a szezonkezdésről, a víz­mű sportolóinak első szereplé­séről. — Hogyan sikerült a ver­senyszezonra felkészülniük? — Edzéslehetőségeink saj­nos, nem a legideálisabbak. A tornatermi erőnléti edzéseket az Árpád úti általános iskolá­ban tartottuk, heti két alka­lommal. A korszerű követel­mények ennél több lehetősé­get igényelnének, de örülünk, hogy az iskola igazgatósága ezt is megadta nekünk. Úgy­nevezett vizes edzéseket csak a tél végén, két hónapon ke­resztül tartottunk, a Vasas Izzó segítségével. Nagyon so­kat segített a felkészülésben a Tótkomlósi Spartacus SE, amely az iskolák tavaszi szü­netében, edzőtáborozáson fo­gadott bennünket. Ott sokat sikerült pótolnunk a télen mulasztottakból. Az edzőtá­borozáson huszonhárom úszó­val vettünk részt. Szeretnénk a tótkomlósiak szíves vendég­látását a nyár folyamán Vá­cott viszonozni. — Az eddigi versenyek eredményei? — A százhalombattai, a ceglédi, a békéscsabai és a pécsi versenyek, az említett indokok miatt, csak átlag- eredményeket hoztak. Az abonyi megyei pontszerző versenyeken gyerekeink már szebb teljesítményeket produ­káltak, Bélák Brigitta, Rem- zsö Edit, Kollár Attila, Fa­zekas Gábor és Vizkelety Pé­ter korcsoportjában Pest me­gyei csúcsot úszott. A régi megyei csúcsidőn belül ért a célba Kollár Emőke és Szé­kely Miklós. Az abonyi ver­senyt, fölényes pontkülönb­séggel megnyertük. — A váci szezonnyitás mi­korra várható? — A közeljövőben Vácott három versenyt is rendezünk. Május 26-án, évadnyitásként, a városi és a járási középis­kolás úszóbajnokságot, május 29-én délelőtt országos meghí­vásos úszóversenyt, június harmadikén a városi és a já­rási úttörő úszóbajnokságot is mi rendezzük meg. Verseny- naptárunk szerint Vácott lesz június hatodikén a városi munkahelyi spartakiád Augusztus 7.: a Gödi Fészek­napok úszóversenye. Szep­tember 4.: Vác város úszóbaj­noksága és szeptember 18.: Dunakanyar Kupa úszóver­seny, amely egyúttal Pest megyei pontszerző verseny is lesz. Vidéken részt veszünk kecskeméti, tatabányai, ko­máromi, gyulai, tótkomlósi s más versenyeken, melyekbe a korábbi években is szívesen bekapcsolódtunk. Papp Rezső váci nő nem szereti, ha ruhá­jának ikertestvérével találko­zik lépten-nyomon a városban. Újabb modellek Arpási Sándorné üzlefve- zető-helyettesiől az elmúlt he­tek tapasztalatairól érdeklőd­tünk. — A pénztárkönyv mindent elárul. Az első két nap kiugró, 70—80 ezer/forintos forgalma, természetesen, csökkent és megállapodott a napi 30—35 ezer forinton. Ma már törzs- közönségünk is van, azokból, akik hónap közben meglátnak Valamit, s fizetéskor megve­szik. Különösen a húzott pa­rasztblúzoknak nagy a kelet­jük, amit szemléletesen bizo­nyít, hogy az első háromszázas széria után. már háromszor kellett belőlük ezer-ezer dara­bot rendelnünk. Különösen a gyermekes anyáknak öröm, hogy megje­lent az üzletben az interlock anyagból készült, kívül mű­szál, belül pamut, kenguru- zsebes, kapucnis melegítő, egyelőre sötétkékben, később színes díszítéssel is kapható lesz. A kirakati babákon újabb modellek láthatók. Műszálas anyagból készült férfipantalló, mellénnyel, gyapjú-műszál keverésű kelméből készült, ka- pucnis-kenguruzsebes sport­zubbony. Az utóbbit máris so­kan keresik, a férfiak viszont, úgy látszik, jobban ragaszkod­nak a hagyományos formák­hoz. s a fiatalok is csak far­merből tudják elképzelni ezt az együttest, mert szinte senki sem érdeklődik iránta. Váratlanul nagy sikert ara­tott a bemutatott vadászöltö­zék. A vendégkönyv egyik be- jegyzése 'szerint, a vadászok szívesen látnák a fővárosi va- dászszaküzletek kirakataiban is. Máris harminc garnitúrát készítenek belőle a varrodá­ban. különböző méretekben. Kérdőívek Nagy előnye a Kötöttárugyár mintaboltjának, hogy lehetősé­ge van egyéni kívánságok tel­jesítésére. Extra méretben is elkészítik a modelleket, de, természetesen, kicsit várni kell rájuk. A gyártáselőkészítők Zrínyi Ilona brigádja tagjaié a fő-érdem, akik vállalták a rendkívüli megrendelések el­készítését. Az üzemekben már előreha­ladott az előkészület a termé­szetes és műszál keverékű anyagok üzemszerű gyártására. Ezeket a gyapjús kelméket majd méterben is lehet kapni. Igaz, nem lesznek nagyon ol­csók,' de a gyapjút tartalmazó anyagok sehol sem olcsók a vi­lágon. Most kérdőívet bocsátottak ki, melyben arra kérnek vá­laszt vevőiktől, milyennek ta­lálják a gyár termékeinek mi­nőségét, választékát, mit hiá­nyolnak s végül, hogy mi a véleményük az árakról? A válaszok hamarosan újabb termékekben jelentkeznek majd az üzlet pultjain. Bányász Hédi Épül a vízmű I3Í5F j < 4'iy /< > Mm y~:' Sződliget határában épül az új váci déli vízmű. A két tároló megépítésével jelentősen megjavul a város és Göd ivó- vízellátása. Zemen János és Makai László, a Dunamenti Regio­nális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat dolgozói a további építéshez készítik a zsalut. . . ^ J ■■ \ f - V III ......... Í V-Í&1 , 1 : 4»., « 11 • i % 9 • I I 1 # • «I A vízmű gépházát a Váci 6. számú Építőipari Szövetkezet dolgozói építik. Képünkön: a Dózsa György szocialista brigád tagjai az épület födémszerkezetét betonozzák. Ifj. Fekete József felvételei Visszapillantó-tükör Molnárlegények sztrájkja EDDIG ÜGY TUDTUK, hogy 1892-ben szervezték meg az első sztrájkot Vácott, a vasútállomás raktárában dol­gozók. Negyven esztendővel korábban azonban, most elő­került kéziratos molnár-céh- könyv és bírósági akták nyo­mán fény derült a valóban el­ső váci sztrájkra, melyet a molnárlegények szerveztek. Irányítójuk egy személyben — egykorú, elfogult jellemzés szerint — izgága, bújtogató, vatgabundos, de szerintünk jó hazafi lehetett, Horváth And­rás ráckevei származású mol­nárlegény. A naptár 1849-et mutat, di­cső szabadságharcunk elbu­kott. A börtönök megteltek ha­zafiakkal. Horváth András molnárlegény, felségsértés vádjával, 16 hétig, vasban ra­boskodott Győrben, a katonai kaszárnyában. Súlyosabb bün­tetés várt volna rá. azonban „ki nem derülvén a bűn”, sza­badon bocsátották. A következő évben núsvét táján, Tótfalun ismét elfogják: „azt híresztelte volna”, hogy Bem és Kossuth már átlépte a határt. Üjabb hat hétig a hír­hedt Üjépületben raboskodott, Pesten. Kiszabadulása után került Vácra. Abban az időben itt 40 hajómalom őrölt a Dunán, 58 molnárlegény, 55 molnármes­ter és malmosgazda tartozott a nemes molnárcéhbe. Szigorú artikulusok szabályozták a le­gények és inasok életét. Este 9 óra után még a városban sem tartózkodhattak büntetés nél­kül. Az 1848-as forradalom szele pedig őket is megérintet­te, s hiába következett az ön­kényuralom, emlékeztek régi kiváltságukra, a legények kis- céhére, melyet királyi rendelet nyomán, földesúri paranccsal szüntettek meg 1821-ben. Most, 30 év után, panaszt tettek a főcéh ellen, hogy kiscéhük megszüntetésekor céhládáju­kat, pénzükkel együtt elvette, s annak sorsáról azóta sem számolt el. Ügy érezték, ismét eljött az ideje annak, hogy le­rázzák a céhmesterek atyásko- dását és basáskodását. Kérték kiscéhük megalakításának en­gedélyezését is. Megválasztott szószólójuk, ügyük képviselője Horváth András lett. A MESTEREK HALLANI SEM AKARTAK kérésük tel­jesítéséről, ők válaszul megta­gadták a munkát. A molnár­céh azonnal a főszolgabíróhoz fordult, kérte, hogy a „legény­ség szószólója, mint csavargó s mindenütt hely nélkül levő s lázítgató molnárlegény, a vá­rosból kitiltasson, a legénység pedig megfenyítessen.” Horváth mellett állt a molnárlegények többsége, de sok közülük valamelyik mes­ter fia, rokona volt. Egy hét múlva a céh újabb folyamodványban vádolta a történteket: ......mikép a hely­be li legénység összeesküvést formálván, műhelybe beállani nemcsak vonakodik, hanem az azt tenni akarókat szándékosan le is beszéli, mi végett is a helyben tartózkodó vándorló legényeket 8 napok alatt a mű­helyben való állásra, az ellen­szegülőket pedig 14 napok alatt a városból kiköltözésre köteleztetni kéri”. Közben a molnárlegények hatósági engedély nélkül gyű­lést tartottak, összeszólalkozás következtében, Horváthék megsértették a vármegyét. A céh feljelentésére, Horváthot és Papp Jánost letartóztatták. A város jelentése alapján a főszolgabíró jóváhagyta a le­génység pénze felett teendő számadást. Kilencnapi fogság után, Horváthnak régi lakhe­lyére vissza kellett térnie, Papp Jánost büntetésül betud­va neki 8 napi fogságot, sza­badon engedték. A békesség azonban nem állt helyre. Június közepén né­hány molnárlegény, lisztlopás miatt, a városházára került, letartóztatottan. A bajba ju­tottakat barátaik pártfogásba vették. Egyik szombat este, ze­nészekkel muzsikáltatva, egész 11 óráig „devernáltak” az ut­cán. le-föl, az ablakok alatt, s virradatkor Joó házának fa­lán felirat volt olvasható: HA MÉG MÁMA SE ERESZ- TETED KI A LEGÉNYEKET, HÁT A HÁZAD FOG ÉGNI, ISTENEMRE MONDOM! A mesterek attól féltek, ha a befogottak kiszabadulnak, bosszút állnak rajtuk, megfúr­ják malmaikat, ezért a városi tanácsot kérték, utasítsa ki őket azonnal. NÉHÁNY NAP MÚLVA Ferenczi György molnárlegény találkozott a városházán befo­gott barátaival, s így biztatta az egyiket: „Ne félj, pajtás, meg fogja azt siratni egy mes­ter ember, vagy még több is!” Előtte, a felsővárosi Kőhíd- nál, a céh elöljáróit a legna­gyobb káromlásokkal és fe­nyegetéssel illette, még a vár­megyét is „összehundszfutol- ta”. Másnap éjszaka Joó János malmába bizonyos egyének csónakon beeveztek, az ott tartózkodó legényre az ajtót rácsukták, a malmot fúrni és elsüllyeszteni akarták. A le­gény éberségének, bátorságá­nak és a segélyre érkezett szomszédoknak köszönhették a terv meghiúsítását A merény­lők megfutottak, anélkül, hogy felismerték volna őket. A vád négy molnárlegény ellen irányult. Közöttük szere­pelt Horváth András és Fe­renczi György. Az utóbbit kü­lön feljelentették, a mesterek gyalázásáért. Horváthról tud­ták, hogy abban az időben Pesten tartózkodott, csak na­pok múlva tért onnan vissza. Vádolták viszont azzal, hogy a váci molnármesterek ellen „a legénységet majd egy éve foly­tonos ingerültségben tartva, mindinkább felbujtogatta. Ma­gát a megyét is rágalmakkal illette, a büntetést magának kereste. Jelenleg ismét Vácra kerülve, molnárlegény cinkos társait felbujtogatva, azok Joó János malmát több helyen ki­fúrva, azt bosszúból elsüllyesz­teni akarták”. Súlyosbítja bű­nüket. hogy a molnárlegény is elpusztulhatott volna a bezárt malomban. A vádlott tagadta, hogy köze lenne a tetthez. Annyi bizonyos, hogy én a váci molnárlegénységnek kivá­lasztottja voltam, de hogy nem nyertünk a mesterek ellen, ar­ról nem tehetek — vallotta. A többi is tagadott, alibit igazolt. A tett idején malmok­ban tartózkodtak, legalábbis ezt állították. Horváth Andrást július 10- én Ladomeszky Imre járásbíró 2 heti, vasban kitöltendő fog­ságra ítélte, Vácról, csalá­dostul, őrizet alatt, szülőhelyé­re, örökre kiutasította. Hor­váth, szabadulása után azon­ban a városból eltűnt, „itt hagyván nyomorúsággal küsz­ködő feleségét és gyermekeit”. A JÁRÁSBÍRÓ GYANÚ­VAL ÉLT, hogy az ítélethoza­tal ellen panasszal él, ezért magát biztosítva, jelentette a császári és királyi megyei fő­nöknek a történteket. Hivat­kozott főszolgabírói utasításra, mely alapján az ítéletet „ki­mondani köteles volt’'. Horváth nem kereste igazát, legalábbis annak nyomát, hogy kereste volna, nem találjuk. Jakus Lajos / \ I Nagy várakozás előzi meg a Kötöttárugyár Széchenyi ut­cai bemutatótermének megnyi­tását. Jogos várakozás, hiszen régi igénye volt a gyár vevői­nek, hogy megfelelő körülmé­nyek között vásárolhassanak. Jóllehet soha nem hirdették. Vácott mégis minden, a divat után érdeklődő és konfekció­ban járó nő megtudta a hírét, amikor néhány évvel ezelőtt a gyár a kapun kívül, egy kis épületben üzletet nyitott. S no­ha ott nem nagyon volt mód a válogatásra, a termékek must- rálására, különösen az ajándé­kozással járó ünnepek előtt mégis sorba kellett állnia an­nak, aki a gyárban készült blúzzal, inggel, szabadidő-ru­hával vagy fehérneművel akarta meglepni hozzátarto­zóit. Jól számítoltak Az új üzlet a váci Váci ut­cában beváltotta a hozzáfűző­dő reményeket. Már az első napokban kiderült, jól számí­tottak a gyár vezetői, sok az érdeklődő, olyan is, aki vásá­rol, olyan is, aki egyelőre csak nézelődik. Különösen nagy keletjük van a gyermekmelegítőknek, nadrágoknak, a kis, pamut­poliészter keverék alapanyag­ból varrt blúzoknak, ingeknek. Nem kisebb a tumultus a fel­nőtt konfekciót árusító pult előtt sem, ahol a tarka min­tás, könnyen kezelhető, vasa­lást nem kívánó kelmékből készült, egyszerű fazonú női és férfi blúzokat, bakfisok szá­mára varrt folklór ihletésű in­geket árulják. Sok szép kelmét kínálnak méterben is, ám jogos a vevők kívánsága, hogy ne csak tiszta műszálból készült, nyomott mintás, hanem természetes szállal kevert ruha- és blúz­anyagok is kerüljenek a pult­ra. Már csak azért is, mert sok

Next

/
Thumbnails
Contents