Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-19 / 116. szám

1977. MÄJTJS 19., CSÜTÖRTÖK "xMtitm 5 Százhalombattai munkásőrök Együtt a várossal Drága pénz, okulásra — Százhalombatta fiatal vá­ros. Itt soha senkitől nem kér­dezik meg, honnan érkezett és miért, csak egy dolog szá­mít: hogyan dolgozik. De egy­szerűen úgy is mondhatnánk: az a lényeg, mit tesz le az asz­talra. S ennek szellemében ténykedünk mi is... Az első perctől Horváth Rezső, a nemrégi­ben önállóvá vált százhalom­battai városi munikásőregység parancsnoka szenvedélyesen magyaráz. Minden mondatán érezni lehet: a tények segít­ségével meg tudja győzni iga­záról azt is, aki másutt él. S ha netán még ez sem elegen­dő, a saját sorsát említi pél­daként. — A szomszédos település­ről, Ercsiből származom és hosszú éveken át magam is ingázó voltam: naponta vonat­tal jártam a fővárosba dol­gozni, egy kutatóintézetbe, ahol technikusként alkalmaztak. Ti­zennégy évvel ezelőtt meg­hallottam, hogy Százhalom­battán a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál igencsak elkelnek a szakmunkások. Vonzott az új feladat. Elhelyezkedtem esz­tergályosként, s a következő évben — huszonhét éves vol­tam akkor —, beléptem a mun­kásőrök közé. Olyan közösség­re találtam, ahol már az első percben éreztem: végleg haza­érkeztem. .. S a történet további részét már Bélics Radován parancs­nokhelyettessel eleveníti feL Tizenhét évvel ezelőtt e Duna- parti városban — a mai Ófalu területén —, alig kétezer em­ber élt, összesen négy mun­kásőr volt. Aztán az ipar roha­mos fejlődésével minden meg­változott. Rövid időn belül „kinőtt” a földből a két nagy gyáróriás: a Dunamenti Hő­erőmű Vállalat, ma már az ország villa'mosenergia-rend- szerének egyik legfontosabb bázisa, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál pedig tavaly 7,5 millió tonna kőolajat dolgoz­tak fel. S a fejlődéssel párhu­zamosan a mai, 13 ezer lako­sú városban átalakult az em­berek politikai-erkölcsi arcula­ta is. A változás a munkásőr­ségben is érzékelhető. Fiatalok egysége — Az állomány átlagélet- kora mindössze 33 és fél év — tájékoztatott Horváth Re­zső. — S közülük húsz százalék felső fokú végzettséggel, har­minc százalék középfokú vég­zettséggel rendelkezik. Döntő többségük kvalifikált, jól kép­zett szakember'. Mi pedig igyekszünk a kiképzési fel­adatokat az állomány össze­tételének messzemenő figye­lembevételével összeállítani. Persze, ez nem könnyű do­log. A százhalombattai mun- kásőrök több mint negyed ré­sze ugyanis három műszak­ban dolgozik, s a termelésben nem lehet semmiféle fennaka­dás. Így pedig még inkább el­ismerésre méltó az eredmény: amikor az egység még nem volt önálló, háromszor egy­más után elnyerték a budai járás legjobb százada címet, így végleg a százhalombattai munkásőröknél maradt az ezért járó vörös vándorzász­ló. Bélics Radován, az akkori egységparancsnok így emlé­kezett vissza erre a korszak­ra: — Állományunk politikai és szakmai rátermettsége magas színvonalú, s ennek köszön­hetjük, hogy elnyertük három­szor is e megtisztelő címet. S arról is szólnunk kell, hogy a városi pártbizottságtól, vala­mint a DKV és a DHV veze­tőitől minden segítséget meg­kaptunk, és most is megka­punk ahhoz, hogy nyugodt kö­rülmények között dolgozhas­sanak munkásőreink. Amikor pedig ez év elején önállóvá vált a korábban a bu­dai járáshoz tartozó százha­lombattai munkásőregység, Horváth Rezső és munkatársai arra törekedtek: megteremt­sék az állandó munka felté­teleit. Ez olyannyira sikerült, hogy ma már a parancsnok­ságon a százhalombattai mun­kásőrök rendszeresen talál­koznak egymással, s a pezsgő napi élét állandóvá vált. Három területen Jó kapcsolatot tartanak a helyi rendőrséggel és az MHSZ városi vezetőségével. A köze­li k ispusk al ő t éren gyakorta rendeznék versenyeket, s ez jó alkalmat kínál arra, hogy az előkópzősöket — a leendő munkásőröket — felkészítsék a további feladatok maradék­talan végrehajtására. Az or­szágos parancsnokság kezde­ményezésére a százhalombat­tai munkásőrök is csatlakoz­tak a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom SO. évfordu­lója tiszteletére, a csepeliek munkaverseny-felhívásához: a városban ez szinte természe­tes is, hiszen az acélszürke egyenruhások több mint 95 százaléka szocialista brigád­ban dolgozik. Mindezen túl lelkiismeretesen eleget tesz­nek a kiképzési feladatoknak, s a politikai nevelő munka hatékonyságának növelése ér­dekében beneveztek abba a több fordulós szellemi vetél­kedőbe, ahol az egység legjobb raja a megyei versenyen kép­viseli majd a százhalombattai- akat. — Nagyon bízunlk abban, hogy mindhárom területen — a kiképzésben, a munkaver­senyben és a politikai nevelő- munkában is — teljesítjük fel­adatainkat — mondta az egy­ségparancsnok. — Remek kol­lektíva kovácsolódott itt ösz­A Pest megyei Tanács, a községi tanácsok és a közmű­velődési intézmények össze­hangolt terve ebben az évben 144 tanterem építésének meg­kezdését határozta meg. Az is­kolahálózatot azonban ennél jóval többel, 275 tanteremmel kell bővíteni, azért, hogy me­gyénk is végre tudja hajtani az V. ötéves tervben felemelt általános iskolai programot. Az iskolások számának növekedé­se, a tanítás körülményednek javítása • indokolta egyebek között azt az elhatározást, hogy Uunaharaszti és Öcsa nagyköz­ségekben, annak ellenére, hogy az V. ötéves tervben nem sze­repel az általános iskolai háló­zat bővítése, mégis épül egy- egy nyolc-nyolc tantermes is­kola. A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának dön­tése természetesen a • megyei tanács anyagi támogatásával valósul meg. \ — Dunaharasztin dr. Negye- dy László vb-titkártól érdek­Hatezer köbméteres nagyker-raktár Huszonötmillió forinitos be­ruházásból megkezdték a Pest —Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat hatezer köbméter befogadóképességű raktárénak kivitelezését Sal­gótarjánban. A vállalat salgó­tarjáni fiókjának évi forgal­ma mintegy félmilliárd forint: a jövő év második felében el­készülő állványos rendszerű raktárcsarnok, s modem kö­zösségi szárnya e forgalom le­bonyolításához nyújt korsze­rű raktártechnikai feltétele­ket és jobb munkakörülmé­nyeket. Visszatértek az ugar tyúkok Hazatértek a Kiskunsági Nemzeti Park madárkülönle­gességei, az ugartyúkok. A homokbuckák védett mada­rainak egyedüli költőhelye a sivó homokvidék, ahol gödör­fészkekbe rakják tojásaikat. Amióta a Kiskunsági Nemzeti Parkban háborítatlanságot él­veznek, szaporodik a ritka madárállomány. Érdekes, tril­lázó hangjukért számtalan külföldi ornitológus kér be­lépési engedélyt a nemzeti parkba. Ilyenkor magnóra ve­szik a madarak esti „énekét”, az ugartyúkok ugyanis szür­kület után élednek, s messze- hallóan hívják egymást rovar­vadászatra. rók — Jelenleg az 1800 tanuló a Földváry kastélyból alakított tantermekben, és egy 1910-ben épült iskolában, valamint ma­gánházban bérelt szobákban tanul. Amennyiben a Pest me­gyei Tanácsi Tervező Vállalat augusztus 15-re elkészíti a nyolctantermes iskola tervét, a kiskunlaeházi ÉGSZÖV hama­rosan utána megkezdi a nyolc- tantermes iskola első ütemé­nek építését és a hozzá szük­séges közművek építését. A tornaterem és a konyha a má­sodik ütemben épül. A tervek szerint az univáz elemekből készülő központi fűtéses, mo­dern iskolát 1978 szeptemberé­ben vehetik birtokba a gyere­kek. — Eddig bármennyire köve­telte a demográfiai hullám az iskolaépítést, az anyagiak gá­tat szabtak. Tarjányi Béláné, Pest megye 17. választókerüle- ténék, Dunaharaszti nagyköz­ség országgyűlési képvise­Budapesten, a Pogány Jó­zsef utcában: a röviddel ez­előtt megszűnt Pest megyei 1. számú Építőipari Közös Vál­lalat nem hivatalos központ­ja. Elvben a vállalat székhe­lye ugyanis Pomázon, a Már­tírok útja 22. szám alatt volt. Születése és halála között alig hét, de eseménydús esztendő telt el. Az 1968-ban alapított szö­vetkezeti közös társulást 1969- ben vették át a jelenlegi tu­lajdonosok: o toki Egyetértés Tsz, a volt pomázi Petőfi Tsz (most Dunakanyar) és a po­mázi Munkatherápiás Inté­zet. Az alapítás céljára _ hall­gassuk meg Békési Sándort, a Pest megyei Tanács mező- gazdasági osztályának vezető helyettesét — hosszú ideig az osztály felügyelete alá tarto­zott a vállalkozás: — Az építőipari szövetke­zeti közös vállalkozásoknak feladata egyrészt az alapítók beruházásainak lebonyolítása egyesített erővel, nagyobb ka­pacitással, másrészt a környék építőipari igényeinek kielégí­tése és ezzel a tagság * jöve­delmének emelése. Jó példa erre a budai EL ÉPSZER kö­zös vállalat, aminek az Óbu­da Tsz is tagja, ők mintegy 300 millió forintos- építési ka­pacitást képviselnek a megye és Budapest területén. A hőskor — Az első igazgatót gyor­san menesztettük — emlék­szik Schiffer Andor — a volt Petőfi Tsz elnöke ■—, mivel kétes és veszteséges magán- ház-építkezésekbe bonyoló­dott. Ekkor született az az igazgató tanácsi határozat1 is, hogy magániház-építkezések- be nem kezdhet a vállalat. A második igazgató sem ma­radt egy évnél tovább a ve­zetői székben. Az ő tisztessé­géhez ugyan nem férhetett kétség, viszont a műszaki adottságok nyújtotta lehető­ségeknél sokkalta nagyobb fel- készültséget igénylő munká­kat vállalt eL Mire az alapí­tók feleszméltek, a remélt nyereség helyett, egyre több pénzük ment el a fejlesztési alap kiegészítésére és a forgó­eszközhitelek kifizetésére. 1972-ben ezért ismét új igazgatót .neveztek ki, aki végre az igazinak látszott. Mű­ködésének első évében 28 mil­lió forint volt a nyereség,. 800 ember dolgozott a vállalat­nál. Hogy mit csinált ez a 800 ember? A Pénzügyminiszté­rium Bevételi Főigazgatósága által készített jegyzőkönyv alapján: mezőgazdasági jelle­gű munka 4,5 százalék, az Egészségügyi Minisztérium­nak végzett építkezések ará­nya 13 százalék, tanácsi és la­kossági munka 14 százalék, egyéb (vállalati és magán­megrendelések) 63 százalék, lője azonban mindenképpen segítem akart a rossz körülmé­nyek között és három műszak­ban tanuló diákokon, áttétele­sen szüléikén. Megértésre ta­lált kérése. — Így a Hazafias Népfront községi bizottsága máris moz­gósít a lakosság körében társa­dalmi munkára. A hívó szóra elsőként reagált a KÖZGÉP Soroksári úti vállalatának KISZ-brigádja. Segítenek az útépítésben, a tereprendezés, ben. A Pest megyei IV. számú Sütőipari Vállalat igazgatója az R alapból 1 millió forintot ajánlott fel az iskolaépítéshez; mivel a sütőipari dolgozók gyermekei közül sokan járnak majd az új létesítménybe. A lakosság 1,3 millió forint érté­kű társadalmi munkával, a nagyközségi tanács pedig az 1977—80-as években összesen 3 millió 200 ezer forinttal já­rul az oktatási intézmény el­készítéséhez. U. Gy. és külföldi építkezés 4,5 szá­zalék. — És ebből a Pest megyei kivitelezések aránya összesen 5 százalék — fűzi hozzá Zen- tai Tibor, a Pest megyei Ta­nács építési és kommunális osztályának csoportvezetője. Egyszóval-, nyereséges volt a vállalkozás, mégpedig úgv tűnt, hogy a törvényes lehe­tőségeken belül. A meghatá­rozott működési kör elég tág volt; dolgozhattak Pest me­gyében, Budapesten, Bács és Borsod megyében. A külföldi munkavállalás pedig? — Elvben az 1024/1972. szá­mú minisztertanácsi határo­zat kimondja, hogy külföldi munkavállalásra a megyei ta­nács elnökhelyettesétől kell engedélyt kérni. (Ez náluk az első évben meg is történt.) Újabban az engedélyek ki­adásának rendijét megszigorí­tottuk. S ha valamelyik vál­lalat elfelejt engedélyt kérni? Általában fegyelmileg tudjuk felelősségre vonni őket. A ki­róható bírság maximum öt­ezer forint — legyint dr. Tö­rök Ottó, a Pest megyei Ta­nács igazgatási csoportvezető­je. A mérleg nyelve Alig egy év után azonban a mérleg nyelve — a szó szoros értelmében — átbillent. 1973- ban ugyanis a féléves mérleg- beszámolón kiderült, a válla­lat vezetői messze vannak at­tól, hogy eredményes gazdál­kodásról adhassanak számot. Az okok: veszteséges ma- gánház-építkezések (?!) és rendkívül magas gazdálkodá­si költség. (A Népi Ellenőrzé­si Bizottság vizsgálata sze­rint gyakorlatilag változatlan termelési érték mellett a köz­ponti irányítás költségténye­zői 325 százalékkal emelked­tek.) v Az okok tehát megvolná­nak, de mi a magyarázat? — Amikor elvállaltam a megbízást, jöttem rá, hogy a könyvelésben a ráfordítások nyilvántartását megbízó te­herbíró képessége szerint es nem a valódi költségek alap­ján vezették — mondja a vál­lalat negyedik igazgatója, a sorban az utolsó —, így telje­sen ellenőrizhetetlenné vált, hogy melyik munka mennyi­be került. Békési Sándor: — Hogyan lehetséges ez? A vállalt munkák költsége a kal­kulációban két részből áll össze; a közvetlen költségből és az úgynevezett rezsikölt­ségből. Nos, nagyon meghatá­rozott keretek között lehetsé­ges. az, hogy a rezsi költségét teherbíróképesség szerint osz- szák el a szabadáras munkák­nál. A már idézett NEB-jegyző- könyvből: az utókalkulációt a bérterhelésekkel megváltoz­tatták, így az önköltség mé­résére alkalmatlanná tették. Szóval, 1973 végén menesz­tették a harmadik igazgatót is. A lavina megindul Ekkor az alapítók még úgy gondolták, hogy a pazarló gazdálkodás megszüntetésé­vel, a bizonylati fegyelem megszilárdításával talpra áll­hat a vállalat, és végül mégis­csak hoz valamit a konyhára. Ebben azonban csalódniuk kellett. Egymás után derültek ki’ szabálytalanságok. A Társadalombiztosítási Igaz­gatóság revíziója felfedte, hogy a munkaruha- és az ebédhoz­zájárulás kifizetése szabály­talan, és a külföldön dolgozók társadalombiztosítása sem volt megfelelő. Hogy továbbra is milyen volt a vállalatnál a bi­zonylati és ügyviteli fegyelem, azt a Társadalombiztosítási Igazgatóság levelei példázzák, melyek felhívták a figyelmet az alapvető szabálytalansá­gokra. A revízió során felfedett hiányosságokért öszesen 6 mil­lió forintos bírságot róttak Ki a vállalatra. Időközben a MÉM és az ÉVM megállapodása alapján — amely egyezteti az építő­ipari közös vállalatokra vo­natkozó szabályzókat az ága­zati vállalatokéval —, többek között a vállalat bérszínvo­nalára vonatkozó előírások megváltoztak. Mivel 1972— 73-ban késve, az év végén kérték bérszínvonaluk megál­lapítását, így természetes, hogy az utólag meghatározott béreket betartanti mér nem tudták. így az eddigi bírságo­kat az ÉVM által kiszabott 3 millió forintos büntetés is te­tézte. Két szék között A gordiuszi csomó kibogo­zása szinte miind- a mai napig reménytelennek látszik. Ezek után úgyszólván már említés­re méltó, hogy a nagy remé­nyekkel kecsegtető NSZK- munka is ráfizetéses lett. Mit esinált eközben a belső ellenőrzés? Bizonyíthatatlan vádaskodások sora a válasz. A tények viszont; az igazgató- tanács határozata ellenére a vállalat vezetői vidáman épí­tettek magánházakat, és kés­ve tárták fel a pénzügyi visz- szaéléseket is. A külső felügyelet elvben a Pest megyei Tanács mező­gazdasági osztályához tarto­zott, illetve ... De ehhez me­gint vissza kell mennünk egy Kicsit az időben. Az 1970/lb- es számú törvényerejű ren­delet alapján ugyanis, ha eg> szövetkezeti közös vállalkozás alapítói között állami válla­lat is van, 1971. december 31- ig át keli alakulnia közös vál­lalattá. Nos, a mi cégünk is ekkor lett Pest megyei 2. szá­mú Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatból, Pest me­gyei 1. számú Építőipari Kö­zös Vállalat. A jogszabály azonban nem rögzítette egy­értelműen, hogy ezután ki­nek kell a törvényességi fel­ügyeletet gyakorolnia, a me­zőgazdasági osztálynak, vagy a tevékenységi kör szerint ille­tékes osztálynak. A mezőgazdasági osztáiy 1972 elején átadta az ÉKV- osztálynak a vállalatra vo­natkozó dokumentációját, az alapító okirat kivételével. így hivatalosan a vállalat még­sem került át az ÉKV-osztály- ra, ( A közös vállalat azonban így három évre kicsúszott az ellen­őrzés hatósugarából. Az első törvényességi vizsgálat végül 1975- ben zajlott le. Időközben a harmadik igaz­gató ellen rendőrségi vizsgá­lat is indult, s azóta a bűnvá­di feljelentés már megtörtént. Az ÉKV-oszitályra jogilag 1976- ban került át a cég. Ne­kik azonban sok dolguk már nem volt vele, mivel az ala­pítók 1976. végén kimondták a hányatott sorsú vállalkozás megszűnését. Széljegyzet Vázlatosan és dióhéjban ez tehát a hét év története. Fel­háborodni lehet, okulni vi­szont kell az eseményekből. Vállalatot alapítani és ve­zetni nem is olyan egyszerű dolog. A csoportérdek egye­düli szem előtt tartása, a fele­lőtlen gazdálkodás és ezzel együtt a belső ellenőrzés fe­lületessége előbb, vagy utóbb megbosszulja magát. De itt még a csoport érdekét sem tekintették, csak néhány em­ber egyéni érdekét. Az alapí­tóknak nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy vállalko­zásuk sorsát figyelemmel kí­sérjék. Nem is beszélve ar­ról, hogy elvben ezek a társu­lások elsősorban az alapító közösségek saját igényeinek kielégítésére jönnek létre. A közös vállalatok létét senki sem kérdőjelezi meg. hisz ezek többségének tevé­kenysége nyereséges, és nép- gazdaságilag hasznos. A belső és külső felügyelet és szabá­lyozás még néha zökkenők­kel teli, olykor a szükségesnél több hangsúlyt kap a bizalom az ellenőrzés rovására. Pe­dig a bizalom összefér az el­lenőrzés szigorúságával. Együtt kell a kettőt alkalmazni. Ak­kor egyenes úton járnak, az ellenőrzést még igénylik is. Hámor Szilvia sze. F. G T akarmánykí sérlet Tápióbicske határában, az Április 4. Termelőszövetkezet területén Rába-Steiger traktorral készíti elő a talajt Szabó János. A százhúszhektáros területre az idén új kísérleti ta­karmánynövényt vetnek. A cirok és méznád keverékéből szarvasmarhákat és sertéseket hizlalnak. Az új növény neve: hibár. Nagy Iván felvétele Tervmódosítás - új iskola Dunaharasztin Már jelentkeztek az első társadalmi munkások lőd'tiünik a tervmódosítás okai­i . i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents