Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-01 / 101. szám
1 MT. MÁJUS 1., VASÁRNAP E5*m W x/vaiap Beköltözött Budaörsön tizenhat nagy család KW! Két évvel ezelőtt kezdődött a budai járásban egy akció, amelynek az a oélja, hogy otthonhoz juttassa azokat a 3—1 gyermekes családokat, amelyek nem tudnak önerőből építkezni. Tegnap délelőtt újabb állomásához érkezett az elképzelés megvalósítása: átadtak Budaörsön tizenhat, nagycsaládosok részére épült lakást A Lévai utcában álló, négyszobás, kétszintes, 90 négyzet- méteres modem térkihasználású családi házakat már birtokukba is vették a boldog tulajdonosok. A Domb utcában elkészült hat kétszobás lakásnak pedig ezzel egy időben történt meg a műszaki átadása. A kulcsátadó ünnepségen megjelent Osztás János, a járási pártbizottság titkára és Császár Ferenc, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettese. Jelen volt még Bánáti Gézáné, Pest megye 21., budaörsi választókerületének országgyűlési képviselője. Kötelezettségeink teljesítése — internacionalista tett A váci úttörők új otthona : m ymm ¥ i I Az ENSZ az idei esztendőt a gyermekek évének nyilvánította. Ennek az évfordulónak az alkalmából avatták fel tegnap délelőtt Vácott az új úttörőházat. A váci KlSZ-fiata- lok és a helybeli kollégisták zenekarának indulóit együtt énekelték az ünnepségen megjelent úttörők és a felnőttek. Az ünnepségen hét úttörőcsapat több mint kétezer pajtása vett részt. A résztvevőket Mogyorósi András váci úttörő köszöntötte. Az elnökségben foglalt helyet. Szűcs Istvánná, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára, Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, dr Árpási Zoltán, a megyei KISZ-bizottság első titkára, valamint a járás és a város vezetői. A Himnusz elhangzása után Szűcs Istvánná beszélt az úttörőház felavatásának jelentőségéről. — A 900 éves város mindig fontos szerepet töltött be a környék kulturális és művelődési életében. Az elmúH évek hagyományait követve új úttörőszobákat, csapatotthonokat rendeztek be a városban. Most, hogy ezt az új Ifj. Fekete József felvétele úttörőházat átadhatják, a város állami, társadalmi szervezetei, a KISZ-fiatalok és a felnőttek összefogása segítette. Ezután a Magyar Üttörők Szövetsége főtitkára beszélt arról, hogy az úttörőház sok szempontból segíti majd a jövő nemzedékének nevelését. A víziúttörőknek működik majd itt módszertani központja, amely fontos ismereteket nyújt a pajtások nevelésére, ismereteinek gyarapítására. Az úttörőház avatását gazdag kulturális program követte. Délután fellépett a váci fiukórus is. A város stadionjában sportvetélkedőkre került sor, ahol a pajtások ösz- szemérhették tudásukat és felkészültségüket a sport különböző ágazataiban. A váci eseménysorozat bizonyítja, hogy az ifjúság lelkesedésében olyan tartalékok rejlenek, amelyeket hasznosítani kell. Jól igazolja ezt a váci úttörőház felépítése is, amelynek mintegy 3,5 millió forintos munkáját fél évvel ezelőtt kezdték el. A berendezések, a felszerelések kialakítását a helybeliek sok társadalmi munkával is segítették. V. F. A komplex program megvalósításának útján írta: Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese Nagy Iván felvétele Valentin Károly, a budaörsi nagyközségi pártbizottság titkára avató beszédében azt hangsúlyozta, hogy az építésre előirányzott hatmillió forint és a társadalmi összefogás szép példája tette lehetővé azt, hogy a sokgyermekes családok vég re lakáshoz jutottak, és a tervezett húsz háznál kettővel több készült el. Dr. Köllner Ferenc, a budai járási hivatal elnöke köszönetét mondott azoknak a társadalmi szervezeteknek és dolgozó kollektíváknak, amelyek társadalmi munkájukkal járultak hozzá az építkezésekhez. Köszönő oklevelet kapott Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat gárdája, akik a tervrajzot készítették el társadalmi munkában, a VlZSP budaörsi főépítésvezetősége, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kollektívája, valamint a Mezőgéptröszt társadalmi szervezeteinek vezetőségei. L. L. Az elmúlt év a KGST-országok gazdaságában egy újabb ötéves tervciklus kezdő éve volt. A több mint 370 millió lakost, a világ népességének mintegy egy- tizedét tömörítő közösségünk dolgozóinak erőfeszítései arra irányultak, hogy' az országok kommunista és munkáspártjai által az 1980. évre kitűzött nagyszabású társadalmi-gazdasági célok elérését megalapozzák. Ez a munka és erőfeszítés nem maradt eredménytelen. A baráti államokban csakúgy, mint hazánkban — a világgazdaságban bekövetkezett mélyreható változások és számos, a belső fejlődést nehezítő körülmények ellenére — lényegében sikeresen teljesítették az 1976. évi terveket. Ennek eredményeként közösségünk országaiban a nemzeti jövedelem az elmúlt év során átlagosan 5,5 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Ezenbe- lül a növekedés Romániában 10,5, Len- gyelorságban 7,5, Bulgáriában 7, a Szovjetunióban 5, Csehszlovákiában és az NDK-ban 4, Magyarországon pedig 3 százalék volt. A növekedés fő fonása A gazdasági növekedés motorja az elmúlt évben is az ipar volt Az ipari termelés emelkedése 1976-ban együttesen megközelítette a 6 százalékot. Továbbra is az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlődött Románia, Lengyelország, Bulgária, valamint az NDK ipari termelése. Jelentős az a tény, hogy a növekedés fő forrását, mintegy négyötödét — néhány KGST-országban, közöttük hazánkban a teljes növekedést — a munka termelékenységemelése biztosította. Az ipari termelésen belül a növekedés fő hordozói a KGST-országok iparában is az energetika, a gépgyártás, a rádióelektronika és a vegyipar. Ezeknek az ágazatoknak kiemelt fejlesztése kedvezően befolyásolja az ipar többi ágazatának, valamint az egész gazdaságnak a fejlődését. A gazdaság másik igen fontos ágazata a mezőgazdaság. Bár az elmúlt év időjárási viszonyai — Magyarországéhoz hasonlóan — nem a legkedvezőbben alakultak néhány más KGST-országban, sem, a mezőgazdasági termelés összességében mégis 3 százalékkal emelkedett egy év alatt. Jelentősen, több mint 11 százalékkal bővültek a KGST-országok külgazdaság gi kapcsolatai. A KGST-országok egymás közötti forgalmának aránya és növekedése országaink külgazdasági kapcsolatainak legfőbb stabilizáló tényezője, de fontos szerepet töltött be a fejlett tőkés-, valamint a fejlődő országokkal bonyolított külkereskedelmi forgalom is. A gazdasági növekedés eredményei lehetővé tették a szociálpolitikai elképzelések megvalósítását. AZ elmúlt évben a KGST-országokban összesen több mint 3 millió lakást építettek fel, nőtt a dolgozók reáljövedelme, emelkedett a kiskereskedelmi áruforgalom, tovább ja. vult a dolgozóknak nyújtott kulturális, oktatási, egészségügyi és egyéb szolgáltatások színvonala. E néhány adat is bizonyítja, hogy a KGST-országok gazdasága, természetesen gondoktól és problémáktól nem mentes, de tervszerűen és magabiztosan fejlődött. A fejlett tőkésországók gazdasága az elmúlt évben még az 1974—1975. évi válság következményeit viselte. Bár egész termelésük az 1975. évi visszaesés után 1976-ban már 4,6 százalékos emelkedést mutatott, az ipari termelés élénkülése mégis csupán a válság előtti legmagasabb — 1973. évi — szint eléréséhez volt elegendő. A tőkésországokban továbbra is erős az infláció, mindenekelőtt a dolgozókat sújtja. Magas a munkanélküliek száma, elérte a foglalkoztatottak 4—8 százalékát. Az élénkülés tartóssága tekintetében jelenleg is bizonytalanság uralkodik ez országok gazdaságában. Kedvező mérleg valósítására, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatására irányuló törekvéseik hatását is. Ezt ma annál is inkább elmondhatjuk, mert a KGST-országok ötéves gazdaságfejlesztési tervei külön fejezetként tartalmazzák a sokoldalú integrációs intézkedésekből adódó gazdasági feladatokat. Ezzel kapcsolatban nyomatékosan kell rámutatni arra, hogy az elmúlt és a közeljövő évek is a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének azt a szakaszát képezik, amikor a munka és a figyelem középpontjában a közösen kidolgozott együttműködési elgondolások, illetve a megállapodásokban foglaltak valóra váltása áll. A KGST tavaly júniusban tartott XXX. ülésszaka részletesen áttekintette az integráció komplex programja realizálásának közel öt évi eredményeit, tapasztalatait. Akkor erről a rádió és a televízió, a napi sajtó, valamint folyóirataink is beszámoltak. Az akkor megvont mérleg egyértelműen kedvező volt. Elmondhattuk, hogy az anyagi termelésben megkezdődött a közösen kialakított intézkedések végrehajtása, elsősorban az alapvető energiahordozók és nyersanyagfajták közép- és hosszabb távú biztosítása érdekében. Bővült a feldolgozóipari szakosítás és kooperáció. Előrehaladtunk a mezőgazdaság, valamint a szállítás kulcsfontosságú szektoraiban, a tudományos-műszaki együttműködésben és több más fontos területen. 1976-ban az országaink között kialakult együttműködés tovább folytatódott, lényegében olyan ütemben és módon, ahogyan azt az egyes országok népgazdasági tervei, a külkereskedelmi megállapodások előírták. Ez az együttműködés ma már olyan széles skálán és sok szinten folyik, hogy itt, csupán néhány részére kívánok emlékeztetni. Helyszíni építőmunkával is Az elmúlt év gazdasági eredményei magukban hordozzák a KGST-országok egész együttműködésének, benne a kopmlex program célkitűzéseinek megAz elmúlt évben nagy erővel bontakozott ki a Szovjetunió területén az orenburgi gázvezeték építése. Ismeretes, hogy e nagyszabású, sok tekintetben egyedüálló vállalkozásban a Szovjetunión kívül öt európai KGST-ország nemcsupán gazdasági eszközökkel, hanem helyszíni építőmunkával is részt vesz. A kijelölt építésd szakaszokon több mint 15 ezer fős nemzetközi szakember- gárda, többek között közel két és fél ezer magyar munkás is dolgozik. Az egész vállalkozás, amely a gázvezeték kiépítésén kívül szovjet részről a gáz kitermelését és előkészítését is magában foglalja, jó ütemben halad, így a fővezeték 1978 végére kitűzött üzembe helyezése reálisnak látszik. A magyar ipar egyik fontos feladata, hogy az 1980. évben 3,8 milliárd köbméter szovjet földgáz fogadására és ésszerű hasznosítására felkészüljön. Ugyancsak eredményekről adhatunk számot a másik, hazánkat még közvetlenebbül érintő közös vállalkozás, a Vinnyica (Szovjetunió)—Albertirsa (Magyarország) között húzódó 750 kV-os távvezeték építésével kapcsolatban is. A távvezeték szovjet területen fekvő egyik szakaszát már átállították a 750 kV-os feszültségre, a vezeték szovjet és magyar területen szükséges továbbépítése pedig az előirányzott ütemben halad. Ha minden terveink szerint alakul, 1979-ben már e nagyfeszültségű vezetéken energia áramlik hozzánk. A villamos energiáról szólva érdemes megemlíteni azt is, hogy a KGST-országok villamosenergia-rendszereinek ösz- szekapcsolása 1976-ban is jól szolgálta az országok gazdaságát. A KGST- országok Egyesített Energiarendszeréhez tartozó országos hálózatok teljesítménye az elmúlt évben tovább nőtt és a kölcsönös villamosenergia-szállítások tavaly megközelítették a 20 milliárd kWó-t. A KGST-országok együttműködésének igen lényeges területe a gépgyártás. Gazdaságaink korszerűsítése jelentős — többek között tőkés — gépbeszerzést igényel. Az alapvető gépszükségleteket az egymás közötti forgalom elégíti ki. Ezt bizonyítják az egymás közötti gépszállítások évről évre emelkedő volumenei. JeUemzésül néhány 1976. évi adat: országaink gépipari termelése tavaly együttesen mintegy 10 százalékkal nőtt, az egymás közötti export 1,5 százalékkal, ebből a gépipari kivitel közel 18 százalékkal emelkedett. 1976-ban az egymás közötti gép- és berendezésszállítások értéke meghaladta a 16 milliárd rubelt, s e széles termékskálával rendelkező árucsoport jelentette az egymás közötti export több mint 40 százalékát. Mindez tanúsítja a nemzetközi munkamegosztás elmélyülését országaink között. Elválaszthatatlan a XGST-től A magyar nép ismeri, mindennapos munkájában és életében szerzett közvetlen tapasztalataiból is tudja, hogy fejlődésünk elválaszthatatlan a KGST- országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott széles körű együttműködéstől. Napjainkban, amikor az ipar és a mezőgazdaság termékszerkezetének korszerűsítése az egyik legfontosabb gazdasági feladatunk, ennek megvalósítása is alapvetően a KGST-országokkal egyeztetett és részben közösen kidolgozott programok segítségével kap biztos nemzetközi hátteret. Együttműködésünk teszi lehetővé, hogy a kialakítható nagy sorozatokra építve a legfeljtettebb technológiákat alkalmazzuk a magyar gépipar kulcsfontosságú szektoraiban: a közúti jármű-gyártásban, a számítás- technikai iparban, a híradástechnikában, a golyóscsapágy-gyártásban stb. Jelenleg tárgyalások folynak a KGST keretében az atomerőművi berendezések sokoldalú gyártásmegosztáson és kooperáción alapuló kiépítésére is. Ez iparunk műszaki fejlesztése szempontjából újabb előrelépést tesz majd lehetővé. Az együttműködés eredményességét lemérhetjük továbbá a magyar vegyipar dinamikus fejlődésén, egyre korszerűbb szerkezetének kialakításán, a petrolkémiai ágazat kiépítésén, a gyógyszer. és növényvédőszer-ipar fejlesztésén. Itt is a hosszú távra megteremtett nagy felvevőpiacok a biztonságos nyersanyagszállítások képezik a gazdaságos tömeggyártás előfeltételét. A beruházások összehangolásával kiépített vegyipari termékszakosítás is növekvő mértékben érezteti hatását. Ez mind a KGST-ben folyó együttműködés előnyeit, fontosságát példázza. Közismert az is, hogy energia., fűtő- és nyersanyag-szükségletünk jelentős része a KGST-országokból, elsősorban a Szovejtunióból származik. 1976-ban a KGST-országokból származó energiabehozatalunk 81, anyag- és félkésztermék importunk több mint 40 százaléka. A mostani ötéves tervidőszakban összes beruházásainknak mintegy 4 százalékát arra fordítjuk, hogy részt vegyünk a KGST-országokkal megvalósuló együttes integrációs intézkedésekben, az 1980 utáni nyersanyagigények kielégítése érdekében. E befektetés természetesen fokozatosan megtérül majd a megfelelő kapacitások üzembe helyezése után meginduló szállítások révén. Nekünk is érdekünk tehát kötelezettségeink határidőre és jó minőségben való teljesítése. Ezért dolgozni azonban nem csupán jól felfogott gazdasági érdekünk, hanem a többi KGST-országgal szemben vállalt internacionalista kötelezettségünk is.
